2016. április 27., szerda

Napi Ige-Készítsd elő a sószórót!

Bob Gass által írt Mai Igéből

„Ti vagytok a föld sója…” (Máté 5:13)

Folyton a boldogságot keressük, de rossz módon. Úgy próbáljuk megtalálni, hogy kapni akarunk, ahelyett, hogy adnánk. A szeretetnek adnia kell, hiszen a szeretet természete az adás: „éljetek szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk »áldozati ajándékul, az Istennek kedves illatként«” (Efezus 5:2). Figyeld meg a következő szavakat: „önmagát adta” és „áldozati ajándékul”. A szeretet lényege önmagad odaadása és feláldozása mások szükségeinek betöltésére – legyenek azok akár fizikai, akár lelki szükségletek. Vannak, akik annyira vallásosak, hogy nem látnak értéket a mindennapi emberi szükségek kielégítésében. Az Isten iránti szeretet a gyökér; a mások iránti szeretet a gyümölcs, mely megmutatkozik a bátorításban, türelemben, kedvességben, udvariasságban, alázatban, önzetlenségben, vidám lelkületben, szelídségben és őszinteségben (ld. Galata 5:22). Szorgalmasan keresnünk kell a módját, hogy szeretetünket kimutassuk, különösen a kis dolgokban. Jézus azt mondta: „Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül [elveszti erejét, minőségét], mivel lehetne ízét visszaadni? Semmire sem való már, csak arra, hogy kidobják, és eltapossák az emberek.” (Máté 5:13). A só olyan, mint a szeretet; gyógyít, tisztít, tartósít és ízt ad az életnek, de semmi haszna, ha csak a sótartóban van, és nem szórják szét. Az igazság az, hogy az élet szeretet nélkül ízetlen. Nagylelkű tetteket is lehet kötelességből tenni, de ha szeretet nélkül tesszük, üresek maradunk. A szeretet az élet energiája, ez kell, hogy okot adjon minden reggel arra, hogy felkeljünk. Minden nap izgalmas és jelentőségteljes lehet, ha Isten ügynökeinek tartjuk magunkat, akik arra várnak, hogy sót szórjanak az ízetlen életekbe, akikkel találkoznak. Tehát tartsd készenlétben a sószórót!

Joyce Meyer: Az Úr, a mi Istenünk az egyetlen Isten!

,,Igazság által leszel erős, nem kell félned az elnyomástól: távol marad tőled, sem a rettentéstől: nem közelít hozzád.,, (Ézsaiás) 54,14.

Nagyon fontos, hogy szilárdan álljunk Jézus Krisztus igazságában. Miért? Mert ez fogja meghatározni, hogyan válaszolunk a vádló hangokra, amikor Istenhez imádkozunk és dolgokat kérünk Tőle.

Tegyük fel, hogy egy állásinterjúra tartasz, és a vádló ezt mondja: „Nézzenek csak oda, milyen könnyen kijössz a sodrodból vezetés közben! Hogy van képed ezek után azt hinni, hogy Isten jó lesz hozzád?”

Erre válaszolhatsz így: „Hát, igazad van. Hogy is várhatnám, hogy Isten kegyelme, jósága velem lesz az interjún?” Ez azt jelenti, hogy a saját igazságodban bízol. Azt gondolod, hogy neked magadnak kell igazzá, elfogadottá tenned magadat Isten előtt, és neked magadnak kell kivívnod Isten kegyelmét, jóindulatát.

Vagy pedig így is válaszolhatsz: „Igen, igazad van. Egyáltalán nem érdemlem meg Isten kegyelmét, jóindulatát. De tudod mit? Nem arra nézek, amit megérdemlek. Arra nézek, amit Jézus Krisztus tett értem. Köszönöm, hogy még most is, ebben a helyzetben is Te teljesen igaznak látsz. A Te kereszted és a Te tökéletes áldozatod miatt várhatom, hogy Isten kegyelme, jósága velem lesz az interjún.”

Látod a különbséget? A második válaszban Jézus igazságára hagyatkozol, és nem a saját jó cselekedeteidre, azaz a saját igazságodra. Úgy mész az interjúra, hogy Jézus meg nem érdemelt kegyelmére, jóindulatára hagyatkozol. Békességgel és örömmel a szívedben vezetsz hazafelé, és az Atya szeretete és jósága kísérnek (Zsoltárok 23:6). Következésképp türelmesebb leszel a többi autóssal is.

A gyakorlati szentséghez, békességhez és gyümölcsöző élethez vezető út az, ha szilárdan állsz Krisztus igazságában és meg nem érdemelt jóságában.

Forrás: www.ahitatok.hu

ÁHÍTAT-MORZSÁK: TÁBITA

Joppéban volt egy bizonyos nőtanítvány, a neve Tábita, mely lefordítva Dorkászt, azaz Zergét jelent.


Jótettek, könyöradományok osztása töltötték be életét. (Apcsel 9:36)

„Assisi Szent Ferenc első követői tudni akarták, hogy mit tegyenek, amikor kimennek az utcára szolgálni. ‘Mindenkor hirdessétek az evangéliumot!’ – tanácsolta Assisi. – ‘Ha szükséges, használjatok szavakat is!’” (Dr. John C. Maxwell, Equip, Első Füzet)

Végiggondoltad már valaha, hogy az evangélium hirdetésének legerőteljesebb módja nem az, amikor a szavainkkal, hanem az, amikor a tetteinkkel teszünk bizonyságot Megváltónk mellett? Gondoltál már arra, hogy a világban, Isten nélkül élők a Biblia lapjai helyett a hívők életét ‘olvassák’?

Tábita azzal töltötte az idejét, hogy adakozott és a körülötte élőkkel jót tett. Szüntelenül csak szeretett, s törődését gyakorlati módon, idejének, energiáinak és anyagi forrásainak felhasználásával fejezte ki. Tettei lépten-nyomon a Megváltótól kapott szeretet továbbadása volt, amivel megérintette a többieket. Életét ‘olvasva’, kortársai megláthatták Jézus emberekért dobogó, szerelmes szívét. Fáradhatatlan buzgalma és odaszánása felkiáltójel minden hívő számára, Pál apostol szavainak a megfontolására:

Következőleg, amint alkalmunk adódik rá, munkáljuk mindenki irányában a jót, de leginkább hitünk házanépével szemben. (Galata 6:10)

Mert a teremtés feszültségben és epedve várja Isten fiainak lelepleződését. (Róma 8:19)

Legközelebb, ha az evangéliumot szeretnénk hirdetni ‘házunk népének’, a gyülekezetnek (hiszen a hívőknek is nagy szükségük van az evangélium naponkénti megélésére) illetve, a világban élő elveszetteknek, emlékezzünk a fent olvasottakra!

BARTHA BORBÁLA Magyarországon élő, keresztény író és szolgálattevő, az Istennel való mély, bensőséges kapcsolatról és annak gyakorlati megvalósításáról jelentek meg művei („A kimondhatatlan ajándék”; „Meghitt kapcsolatban az Atyával János evangéliuma alapján”).
– http://bbartha.extra.hu/ –

Zsoltárok 119,29-32

Tarts engem távol a hazugok útjától, és ajándékozz meg kegyelmesen törvényeddel! Az igaz utat választottam, döntéseidet magam előtt tartom. Ragaszkodom intelmeidhez, Uram, ne engedj megszégyenülnöm! Parancsolataid útján járok, mert bizakodó szívet adsz nekem.




Itt a zsoltár írója bizonyságot tesz Isten igaz útja mellett azzal, hogy tudatosan döntést hoz mellette, elutasítja a hazugok útját. Megkéri Istent, hogy legyen segítségére és tartsa távol őt a rossztól, sőt még ajándékért is fohászkodik, ami nem más, mint az Isten kegyelméből eredő rendelései, törvényei. Ez az, amellyel megválasztja Isten útját és maga előtt tartja döntéseit, ragaszkodva azokhoz. Isten ebben azt mutatja meg számomra, hogy milyen fontos, hogy határozott döntéssel ragaszkodjak az Ő útjához, mert a hazugságok oly könnyen elterelhetik a figyelmet, hogy észre se vesszem. Ezért kéri az Urat az író is, hogy ne hagyja őt megszégyenülni. Ezért én is ebben bízom és reménykedem, szívemet ez erősíti meg.

Napi Evangélum-Ez a szeretet pedig azt jelenti


,,Ez a szeretet pedig azt jelenti, hogy az ő parancsai szerint élünk.,,
2 János 6.

Katonakoromban megtanultam, hogy a parancsot nem azért adják, hogy a katona azt megértse és magyarázza, hanem azért, hogy végrehajtsa. Ami evidencia a földi seregben, az nem magától értődő az Isten országában. Földi vándorlásunkat alapvetően befolyásolja a "tömeg" kultúrája, Isten világában nincsenek még kisebb csoportok sem, ott csakis egyének, ott csakis "én" vagyok... és az Isten. A látható világban megfoghatjuk egymás kezét, s csoportban rohanhatunk együtt a szakadék felé, a nem látható világ ösvénye azonban mindig "egyszemélyes". Egyedül jövünk erre a világra, s egyedül is megyünk ki belőle. Kísérőinket ha megtaláljuk, szép életet mondhatunk magunkénak, mert egymásban felfedezni Isten teremtményét, végül is önmagunkat - a legegyszerúbb módja elűzni a magányt.
Ahogyan az útonlevők százmillióit naponta "irányítják" a közlekedési táblák, ugyanúgy Isten parancsai is ezt teszik. MIndkét esetben megmarad a szabad választás, de ha célba akarok érni, akkor engedelmeskednem kell a törvénynek. Manapság nem szeretik az emberek a rendet, mert úgy gondolják az visszahúz, megkötözi a szabadságot. Pedig a rend megtartja azt, aki a rendet betartja. Az élet egyik alapigazsága, hogy nem elégséges a "nagy ötlet", annak megvalósításához kitartásra, rendszeres munkára van szükség. Mivel Isten és a rend összetartoznak, ezért a rendetlenség soha nem segíti, hanem akadályozza a célbajutást. Hogy Isten a káoszt is "átlátja", sőt a rosszból is jót hoz elő, ez az Ő Gondviselő Szeretetének nagyságát tükrözi. Az ember azonban nem Isten, csak szeretne azzá válni (Eritis sicut Deus!).
A befektetett "energia" mindig meghozza a gyümölcsét, de ez igaz negatív irányban is: "Aki szelet vet, vihart arat". Az önző, csak magára gondoló embert azonban egyszercsak lerázza magáról a Földanyácska... Mert semmi nem marad elrejtettségben, egyszer mindenért fizetni kell!
Prófétai Áhítatok

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Fordíts időt arra, hogy áttekinted az összes változást, ami az elmúlt évben történt. Ezáltal képes leszel tisztábban látni a jövő jellegzetességeit is. 
Nem fogod tudni a részleteket, de megláthatod az események alakulásának az irányát, mondja az Úr. 
Legyél bizonyos benne, hogy Én vezetlek téged. 


Zsoltárok 32:8 
,,Bölccsé teszlek és megtanítlak téged az útra, amelyen járnod kell; szemeimmel tanácsollak téged.

Próféta Napló-Országh György.

REINHARD BONNKE-Négy ember szó szerinti

Négy ember szó szerinti áttörést élt meg a hitében. A Lukács 5:17-26-ban Jézus egy házban tartózkodott farizeusok és törvénytudók gyűrűjében, akik Galilea és Júdea városaiból érkeztek, sőt még Jeruzsálemből is. Bizonyára sokan voltak közülük olyanok, akiknek fizikai gyógyulásra volt szükségük, és azt olvassuk, hogy az Isten ereje volt Jézussal, hogy meggyógyítsa őket. Azonban nem tudunk róla, hogy közülük bárki is meggyógyult volna. Majd azt olvassuk, hogy négy ember a béna barátjukat egy hordágyon elvitték a házhoz, de mivel nem tudtak átfurakodni a tömegen, a ház külső lépcsőin vitték fel a lapos tetőre, megbontották a vékony burkolatot, és a lyukon át eresztették le éppen Jézus lába elé. Jézus, látva a hitüket, meggyógyította a bénát. Ez a négy ember kettős áttörést hajtott végre: egyrészt áttörték a tetőzetet, másrészt áttörték a tömeg hitetlenségét is, amely mindenki mást távol tartott Jézustól. Ez történik minden alkalommal, amikor valaki meggyógyul. Minden egyes gyógyulás lyukat üt a világ hitetlenségén! És muszáj is lyukat ütnie, máskülönben soha nem jutnánk Jézus közelébe! Higgyetek Istenben, és bízzatok Jézusban! Áldjon az Úr benneteket! REINHARD BONNKE

Olvasnivaló Istenről- Értékünk az ember

-Leleszi Balázs Károly-


Az ember önmagában olyan értékes talentum, amit-akit használnunk és fejlesztenünk kell. Isten számára a legfontosabb, hogy életünk folyamán fölismerjük, hogy mire is hívott el ő minket.

Az iskola, munka, hivatás összefüggésére egy történettel szeretnék rávilágítani. A történet főszereplője megkért, hogy a nevét ne írjam le, mivel szeretne névtelenségben maradni. Tehát volt egy fiatalember, aki egy vidéki nagyvárosban mentőtisztként dolgozott az Országos Mentőszolgálat kötelékeiben. Hogy ezt tehesse, előtte elvégezte a megfelelő szakiskolákat.
Szerette a munkáját, ezt tartotta hivatásának. Aztán egyszer szolgálat közben a mentőautójuk egy vasúti átjáróban karambolozott egy vonattal. Ő súlyos koponyasérülést szenvedett, az ütközésnek szörnyű nyomait ma is ott viseli homlokán. Mikor egy másik mentőautó kiért a baleset helyszínére, őt letakarták hullazsákkal, mert úgy gondolták, hogy már meghalt. Igen ám, de „véletlenül” arra ment egy idős néni, aki szólt a mentősöknek, hogy valami nem stimmel, mivel az a hullazsák mozog. És valóban élt még. „…átment a halálból az életbe.” (Jn 5,24) Azután gyorsan bevitték az ügyeletes kórházba, ahol hosszú lábadozás után felépült. Ekkor döbbent rá Isten mélységes szeretetére, hogy innentől kezdve már semmi sem maradhat úgy, ahogyan az régen volt. Megértette Isten életére szóló tervét. Úgy gondolta, hogy még többet kell tennie embertársaiért, mint amit a Mentőszolgálatnál tud tenni. Ekkor az Úr útmutatása alapján önkéntesnek jelentkezett a Baptista Szeretetszolgálat speciális mentőcsapatába.
Ha a világ bármely pontján katasztrófa történik, akkor ő ott van társaival, és segít. Ha megszólal a telefon, már indul is. Munkáját az OMSZ-nél megtartotta, de ma már a hivatását tartja a legfontosabbnak. Hiszen ha valakinek „Isten oltókése” metszi és formálja az életét, az bizton tudhatja, hogy gyümölcsöt fog teremni az élete… Ennyi a történet. Csak ennyi lenne? Jövőnk nincs előre lefektetve, azt magunk alakítjuk ki – munkával, tanulással, jellemneveléssel, empátiával, imádsággal.
Jövőnket magunk kövezzük ki cselekedeteinkkel, kis és nagy döntéseinkkel. Mert a tetteink megváltoztatnak minket! Meg kellene érteni, hogy az iskolát vagy a munkát választjuk, a hivatásunkat pedig felfedezzük. Amikor eljön az idő, és készen állunk hivatásunk betöltésére, akkor bizonyosak lehetünk benne, hogy Jézus meg fog szólítani minket, úgy, ahogy egykor a galileai halászokat megszólította munkájuk közben. És azt se feledjük, hogy van olyan munka, ami elmúlik, ugyanakkor van, ami megmarad; s van, ami semmivé válik, és van, ami örökkévaló. Az is igaz, hogy a világ sok nyomorúságát, baját nem tudjuk megoldani. Azonban bizonyosak lehetünk abban, hogy a mi munkánk nem hiábavaló az Úrban.
Halkan kérdezem, hogy látó szemmel széjjelnéztünk-e már, és észrevettük-e, hogy a mi életünkben, családunkban, környezetünkben van-e valaki, akin segíthettünk volna, de nem tettük meg?! Igazából csak Isten szolgálatában tudunk növekedni a kegyelemben. Sokszor eszembe jutnak Pál apostol szavai: „Az életem semmit sem ér, ha nem arra használom, hogy elvégezzem azt a munkát, amivel megbízattam.” (ApCsel 20,24) Áldott emberek azok, akik fölismerik az Istentől nyert hivatásukat! Értéknövelő felismerés.

Kenneth E. Hagin-Istent korlátozni

És hozzá járula Ábrahám és monda: Avagy elveszted-é az igazat is a gonosszal egybe? Talán van ötven igaz abban a városban, avagy elveszted-é, és nem kedvezel-é a helynek az ötven igazért, akik abban vannak? Távol legyen tőled, hogy ilyen dolgot cselekedjél, hogy megöld az igazat a gonosszal, és úgy járjon az igaz mint a gonosz: Távol legyen tőled! Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna- é igazságot? —1MÓZES 18,23–25.
Isten addig nem akarta elpusztítani Szodomát és Gomorát, amíg meg nem beszélte Ábrahámmal, az Ő vérszövetségi barátjával! Ábrahám imája az 1Mózes 18-ban az egyik legsokatmondóbb és legtöbb világosságot adó ima az Ószövetségben. Ábrahám elfoglalta a helyét abban a szövetségben, amelyet Isten kötött vele — ez az ó szövetség, az ó testamentum volt. A szövetségen keresztül, Ábrahám olyan jogokat és kiváltságokat kapott, amelyekről kevés fogalmunk van. Az Ábrahám által nem sokkal azelőtt megpecsételt szövetség Jehova-Istennel, adta meg Ábrahám törvényes helyzetét Isten előtt. Ebből következőleg, hallhatjuk, milyen nyíltan beszél Ábrahám, amint közbenjár Szodomáért és Gomoráért: „Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna-é igazságot?”
Megvallás: Elfoglalom a helyemet az imában. Egyesítem erőmet az én Atyámmal, hogy végrehajthassam az Ő akaratát itt a földön.

2016. április 26., kedd

Napi Evangélium- Jajj annak

,,Jaj annak, aki perbe száll alkotójával, bár csak egy a földből készült cserépedények közül! Mondhatja-e  formálójának az agyag: Mit csinálsz?,,
Ézs.45.9.

A Teremtő akaratából mindannyian különbözőek vagyunk, mert Isten a változatosságban gyönyörködik. Mind a hatmilliárd cserépedély-élet ezen a csodálatos igazgyöngyén naprendszerünknek más és más; kis csupor vagy nagy fazék, Ő egyformán szeret mindannyiunkat. Nekünk mindig nehezen érthető Isten igazsága, mert mi többnyire mennyiségekben gondolkodunk. Azt nézzük, ki hány tálentumot kapott: ötöt, kettőt, vagy egyet. Mai világunkban nagyon sokan elhiszik, egy tálentumból is lehet ötöt csinálni, csak akarni kell. Pedig a többnél van még több, az elég. Az már teljes élet maga, ha valaki megduplázza a kapott talentumokat! Isten örök igazsága, hogy mindenkit egyformán szeret, de ez nem abban nyilvánul meg, hogy kinek-kinek a cserépedény életébe mennyit tölt bele... Nála egy mérték számít: a személyes életünkre szabott meddig. Ő csordultig akarja tölteni minden alkotását, kicsit és nagyot egyaránt. Ahogyan az édesanya sem azt nézi, hogy minden gyereke pontosan egyforma mennyiségű vacsorát kapjon, hanem azt, hogy jól lakjon mindegyik, s ne kelljen éhesen lefeküdnie egyiknek sem.
Sorsunk elfogadása életünk egyik fő, hanem legnagyobb, folyamatos kihívásokkal teli feladata. Higgyük el, nem könnyű ez egyikünknek sem. (Rajtam kívül senki nem ismerheti életemet olyan jól, mint én magam, csakis az Isten.) Ezért, ha nem fogadjuk el bonyolult létünk többdimenziósságát, akkor nem leszünk képesek érzékelni a valóságot - tükör által homályosan sem. Mivel életünknek számtalan vetülete, láthatatlan szála van, melyek a múltba kötődnek és a jövőbe fonódnak, ezért csak akkor tudjuk megérteni magunkat is, ha komolyan vesszük az Abszolútomot, a Lélek valóságát, azaz a kapott készségünkkel, tálentumunkkal, vérmérsékletünkkel, hitünkkel számolunk az Istennel...
A fazekas képe Ézsaiásnál egy "zseniáliasan" megválasztott hasonlat. Ha engedjük Isten formáló kezét megnyugodni életünkön, akkor az élet szédítő forgatagában mindig a centrumban maradunk és harmónikusra, szépre formálódik életünk. Ha ellökjük magunktól Istent, az élet forgószínpadának centrifugális törvénye rögtön hatni kezd, s egyik pillantról a másikra elröpít minket... Ha nincs ott életemben az az Erő, amely korlátot szab számomra, akkor elvesztem. Isten formálása ellen tiltakozni, lehet, de elvetni a kezet, amely egyetlen biztosítéka életemnek - balgaság. Isten kezében lenni jó, felismerni simogatását: kiváltság. Erről elgondolkodni, beszélni és természetességgel megélni: életünk földi teljessége, az áldás maga.

Prófétai Áhítatok-04.26.

A TROMBITA, BILL BURNS:
Az a vágyam, hogy a népem ebben a mostani időkeretben valóban hallgassa meg és figyeljen oda arra, amit Én cselekszem. Mert akik nem tesznek így, azok lemaradnak ennek az időszaknak a dicsőségéről, és rendkívül csalódottak lesznek, miután egyértelműek lesznek a dolgok. Úgyhogy illendő lesz odafigyelnetek. Kapcsolódjon rá a hitetek arra, amit Én cselekszem, mondja az Úr, és akkor jól lesztek.
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Legyél nagyon éber, amikor úgy tűnik, hogy megnehezülnek vagy szétesnek a dolgok. A lelked ellensége megpróbál majd a gyenge oldaladról megközelíteni téged, hogy letereljen az útról és rávegyen, hogy megkérdőjelezd azt, amiről úgy gondoltad eddig, hogy már tudod. Menj vissza a helyzeteddel kapcsolatos hited alapjaihoz, hogy mit és miért hiszel. Össze kell szedned magad és meg kell tenned mindent, hogy továbbra is a jó útvonalon haladj, mondja az Úr.
2 Timóteus 3:14 De te maradj meg azokban, amiket tanultál, és amikről meggyőződtél, mert tudod, hogy kitől tanultad
Prófétai Napló - Országh György.

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-Sugárzó igék

."..szelíden fogadjátok a belétek oltott igét, amely meg tudja menteni lelketeket. "(Jak 1,21)


Mi szükséges ahhoz, hogy jó hatásfokkal tudjuk olvasni és hallgatni Isten igéjét, vagyis hogy eredményes, gyümölcsöző legyen az életünk?
1. Szükséges hozzá egészséges passzivitás, „...szelíden fogadjátok a belétek oltott igét..." A templom Isten műhelye, ahol ő formál minket. A templom nem színház, hanem műtő, ahol teljes bizalommal kiszolgáltalom magamat Istennek - gyógyulásom érdekében.
2. Szükséges egészséges aktivitás. „Legyetek az igének cselekvői, ne csupán hallgatói!" Akkor lesz igazán az enyém, ha kipróbálom, elkezdem cselekedni, ahhoz igazítom az életemet. Jézus nem elméleteket hozott, hanem megtanít élni. Ezt csak a gyakorlatban lehet megvalósítani.
3. Mindennek sajátos következménye egy bizonyos lelki radioaktivitás. Ez azt jelenti, hogy Isten igéje munkálkodik bennem, átalakít, meglátszik rajtam, sőt sugárzó emberré tesz. Szavak nélkül is prédikálni kezd az ilyen ember élete. A beszédünk, tetteink, egész lényünk Istenre mutat. Néha ki lehet mutatni egy-egy ige munkáját egy engedelmes hívő életében. Így valósul meg az, hogy az igével élő hívő egész élete istentiszteletté válik.
Romboljunk le minden ellenállást, ami esetleg bennünk van Isten igéjével szemben, hogy készséggel fogadjuk be azt! Szabaduljunk meg minden lustaságtól, ami az azonnali engedelmességet akadályozná bennünk! Aztán dicsőítsük Istent, ha igéjével folyvást tisztogat, gazdagít, és krisztusi jellemmé formál bennünket! S ne legyünk restek továbbmondani se azt, ami rajtunk segített!

Olvasnivaló Istenről-A bennem lévő érték, Jézus

„Aki meg akarja menteni a lelkét, vagyis az életét, az el fogja veszíteni, de aki odaadja értem az életét, vagyis a lelkét, az örökre megmenti.” (Lk 9,24) Krisztus utáni életem harmadik évében járok.

Amikor gondolkodni kezdtem az ember értékességéről, imádkoztam és arra kértem Jézust, hogy tudassa velem, mi az a tartalom, amit rajtam keresztül szeretne eljuttatni a testvérekhez. Kisvártatva ráébredtem, hogy Jézusról magáról kell írnom, hiszen minden bennem lévő érték belőle fakad, Jézusból, aki bennem él és akiben én élek. Másrészt írnom kell arról is, hogy mit tett ő velem, hogyan formált azzá, ami ma vagyok: emberré, aki mindent, ami értékes magában, tőle, Jézustól eredeztet, és aki a másik emberben is őt keresi. Hosszú percekig záporoztak rám emlékeim a megtérésem előtti évtizedekből, azokból az időkből, amikor még minden érdemet a magaménak tartottam a sikereim kapcsán.
Akkoriban énekeltem. Legtöbbször színházakban, ahol az előadások után a nézőtér viharos tapstengerében fürödtem, miközben egyfolytában az a gondolat járt a fejemben, hogy „Ugye látjátok, mennyire csodálatos vagyok!”. Alig látszottam ki az önelégültség sötét leple alól, miközben lelkesen mutogattam magamra, hiszen akkor még fényesnek láttam azt a leplet. Később bocsánatot kértem emiatt az Úrtól. Hívő életem kimagasló pontja volt, amikor Jézus az imént leírt érzés ellenpontjának átélésével ajándékozott meg. A helyszínt gondosan választotta ki, színházterem helyett egy klasszikus kastély dísztermét, ahol egy koncerten újra énekeltem, és a közönség újra tapsolt.
És én nem értettem, mi történik körülöttem. Hirtelen úgy éreztem, semmi közöm az egészhez, nem nekem szól a vastaps, és zavartan ácsorogtam ott egy jó ideig. Jézus a fejemben járó mondatot is teljesen átfogalmazta: „Köszönöm, de ugye nem gondoljátok, hogy enyém az érdem!” Ma már tudom, hogy ez volt életem első alkalma, amikor átélhettem a soli Deo gloria élményét. Ettől fogva fokozatosan értettem meg, hogy egyedül Jézus értékes bennem. Lassan lekopott rólam az anyagi világ bálványozása, imádkoztam, hogy megszabadulhassak az önigazultságból, és végre elkezdtem az emberben az embert, később pedig az emberben élő Jézust keresni.
Jézus fontossá tette számomra a kapcsolatokat, figyelmessé tett az emberek iránt, megmutatta nekem az értékeimet, amelyeket ajándékként tőle kaptam.
Értékeket, amelyekre hitetlenként nem figyelhettem oda, ma pedig már élni sem tudnék nélkülük. Ekképpen nem élhetek Isten akaratával szembeni alázatom és az engedelmességem nélkül, mert elbukom az első próbálkozásnál, ha lemondok róluk. Nem élhetek türelem nélkül sem, mert akkor figyelmen kívül hagynám az Úr időszámítását.
Ellen kell állnom a kísértéseknek is, mert ezzel segítem Istent akkor, amikor azért fordulok hozzá imával, mert szabadítását kérem a gonosztól. Szeretetemet igyekszem kiterjeszteni és cselekvővé tenni a rám bízottakra és a körülöttem élőkre, mert hitem csakis így válhat élővé. Az éneklésből pedig az Úr olyan ajándéka lett, amely a legbensőségesebb imádsággá vált az életemben. Amikor énekelek, akkor élek igazán, mert akkor vagyok legközelebb Jézushoz. Ahhoz a Jézushoz, aki iránt érzett szeretetem a legfontosabb emberi értékem.

Napi Áhitat- Letöltés a Google Play-ből Tartozunk az elengedéssel!


Olvasmány: Mt 18,21–35

Amikor elvárásokkal vagy tele, tagadod azt, hogy Isten is elengedett neked mindent.
„Akkor Péter odament hozzá, és ezt kérdezte tőle: „Uram, hányszor vétkezhet ellenem az én atyámfia úgy, hogy én megbocsássak neki? Még hétszer is?” Jézus így válaszolt: „Nem azt mondom neked, hogy hétszer, hanem még hetvenszer hétszer is. Ezért hasonló a mennyek országa egy királyhoz, aki számadást akart tartani szolgáival. Amikor hozzákezdett, vittek eléje egy szolgát, aki tízezer talentummal volt adósa. Mivel nem volt miből fizetnie, megparancsolta az úr, hogy adják el őt és feleségét, gyermekeit és mindenét, amije van, és fizessen. A szolga erre leborult előtte, és így esedezett: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked. Az úr pedig megszánta a szolgát, elbocsátotta, és elengedte az adósságát. Amikor azonban eltávozott az a szolga, összetalálkozott egyik szolgatársával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, fojtogatni kezdte, és ezt mondta neki: Fizesd meg, amivel tartozol! Szolgatársa ekkor leborult előtte, és így kérlelte: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek neked. De az nem engedett, hanem elmenve börtönbe vettette őt, amíg meg nem fizeti tartozását. Amikor szolgatársai látták, hogy mi történt, nagyon felháborodtak. Elmentek, és jelentették uruknak mindazt, ami történt. Akkor magához hívatta őt ura, és így szólt hozzá: Gonosz szolga, elengedtem minden tartozásodat, mivel könyörögtél nekem. Nem kellett volna-e neked is megkönyörülnöd szolgatársadon, amint én is megkönyörültem rajtad? Ekkor haragra lobbant ura, és átadta őt a hóhéroknak, amíg meg nem fizeti neki az egész tartozást. Így tesz majd az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátotok, mindenki az ő atyjafiának.”

Magyarázat

Nagy példázat rejlik ebben a megdöbbentő történetben. A „király” egyértelműen Jézus Krisztus. Teljesen eladósodtam nála. Egyáltalán nem volt miből fizetnem. Még ószövetségi módon se, hiszen egyetlen állatom sincs az áldozatokhoz. Az élethez való jogomat is elveszítettem – volna –, ha az Úr meg nem könyörül rajtam, meg nem szán engem, hitvány és méltatlan szolgáját. Ő azonban irgalomra indult irántam. Elengedte minden adósságomat! Bűneim: fizetve! A pecsét az adóslevélen: az ő keresztje.
És itt jönnek most a nagy leleplező kérdések: Milyen viszonyban vagyok „szolgatársaimmal”? – Először végignéztem a lelkipásztori névjegyzéket. Egyik-másik névnél elbizonytalanodom. Elengedtem már neki a régi adósságát? Aztán körülnézek a gyülekezetemben. Együtt úrvacsorázom velük havonként. „Aki méltatlanul eszik és iszik...” – Testvéremnek nevezlek, de nem szeretlek egyáltalán. Vagy erre mondja Pál, hogy „elszenvedvén egymást”?
Régi bűnök, sebek, melyek az én hibámból estek valakinek a lelkén. Tudom, hogy az én „lelkemen száradnak”. – Segítsd, Uram, őket, hogy ők is el tudják engedni adósságomat! Egy mondatot különösen fölerősített hangerővel sugároz felém a Szentlélek hangszórója: „Gonosz szolga! Nem kellett volna neked is...?”
Leborulok szent színed előtt, Megváltó Jézusom. Könyörülj rajtam! Töltsd fel szívemet szereteteddel, megbocsátó irgalmaddal!
(Gerzsenyi Sándor)

Kenneth E. Hagin -A nap címe

És újra kísértették az Istent, és korlátozták Izrael Szentjét. — ZSOLTÁROK 78,41.
Korlátozhatod Te Istent? A Biblia mondja, hogy Izrael ezt tette. És van úgy, hogy mi is korlátozzuk Őt. Korlátozzuk Istent az imaéletünkkel. John Wesley, a metodista egyház alapítója mondta: „Úgy tűnik, hogy Istent az imaéletünk korlátozza. Semmit sem tud tenni az emberért, hacsak valaki meg nem kéri erre.”
Miért? 
Isten teremtette a világot és annak teljességét. Majd megteremtette az embert és hatalmat adott neki az Ő kezének minden munkája felett. Isten Ádámot teremtette e világ istenének. Ő azonban felségárulást követett el, és eladta e világot a sátánnak. Ekkor lett a sátán e világ istene. (2Kor. 4,4)
Isten nem avatkozhatott be csak úgy, és pusztíthatta el a sátánt. Ha megtette volna, a sátán azzal vádolhatta volna Istent, hogy ugyanúgy, mint ő, törvénytelenül cselekedett. Isten azonban kidolgozta a megváltás tervét. Majd el küldte az Ő Fiát — Akihez a sátán nem nyúlhatott és nem is nyúlt —, hogy végrehajtsa ezt a tervet. Jézus által Isten megváltotta az emberiséget! Most már visszakaptuk a hatalmat Jézus Krisztuson keresztül — és amikor megkérjük Istent, akkor Ő tud és be is fog avatkozni. Úgy tűnik tehát, hogy Isten semmit sem tud tenni, hacsak valaki meg nem kéri erre.
Megvallás: Én kapcsolatban vagyok az élő Istennel, aki meghallgatja és megválaszolja az imáinkat. Bensőséges közösségben vagyok Istennel. Egyesítem erőmet Ővele az Ő földi akaratának véghezvitelére.

Napi Ige-SZOKOTT TÉGED ISTEN FEGYELMEZNI?


"..akit szeret az Úr, azt megfenyíti..." (Zsidók 12/6)



Amikor Isten helyreigazít, azt nem azért teszi, mert elutasít téged.Ha helyteleníti tetteidet, az nem azt jelenti, hogy nem fogad el téged. Ahhoz, hogy lelkileg növekedni tudj, meg kell értened, hogy időnként Isten fegyelmezni, fenyíteni fog.Ilyenkor szorosan kell kapaszkodnod abba az igazságba, hogy Ő szeret téged, különben folyton megpróbálod valahogy átformálni magad, hogy kiérdemeld szeretetét. Ezzel az a probléma, hogy Ő már szeret, csak te még nem tudod! Semmi sem választhat el minket Isten szeretetétől .(Róma 8:38-39). Tehát:

1.) Hogyan fegyelmez minket Isten? "Akit én szeretek, megfeddem és megfenyítem:igyekezz tehát , és térj meg!(Jelenések 3:19)Figyeld meg ezt a szót:"megfeddem" - ez azt jelenti, hogy Isten megmondja, tudtodra adja, hol tértél le a helyes útról.

2.) Miért fegyelmez Isten? "Szenvedjétek el a fenyítést, hiszen úgy bánik veletek az Isten, mint fiaival. Hát milyen fiú az, akit nem fenyít az apja? Ha pedig fenyítés nélkül maradtok, amelyben mindenki részesül,fattyak vagytok, nem pedig fiak. Azután: testi apáink fenyítettek minket, és tiszteletben tartottuk őket, nem kell-e sokkal inkább engedelmeskednünk a lelkek Atyjának, hogy éljünk? Mert ők rövid ideig, a saját elgondolásuk szerint fenyítettek, ő pedig javunkra teszi ezt, hogy szentségében részesüljünk. Pillanatnyilag ugyan semmiféle fenyítés nem látszik örvendetesnek, hanem keservesnek, később azonban az igazság békességes gyümölcsét hozza azoknak, akik megedződtek általa." (Zsidók 12/7-11)

Ámen!

2016. április 25., hétfő

Napi Evangélium: Ne aggodjatok

,,Ne aggódjatok a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért.,,(Máté 6,34)


Jézus szavai mindig helytállóak. Nemcsak azért mert igazak, s lelkünk mélyéből néha-néha felfakadó ősigazságokkal egybecsengenek, hanem azért, mert mindig a lényegit közvetíti. Az ember aggódása egyenes arányban van istentelenségével... minél nagyobb materiális vágyai vannak, annál nagyobb az aggódása: vajon megszerezheti-e magának, s ha igen, akkor meddig birtokolhatja? Ugyanakkor vannak nem anyagi természetű aggódásaink is, melyek ettől függetlenül, sőt talán jobban is, alapjaiban meggyengíthetik életkedvünket: Rám köszönt-e a boldogság? Megtalálom-e életem testi-lelki párját? Részesülök-e az élet egyik legnagyobbik ajándékában a gyermekáldásban?
Van tehát miért aggódni... Mások törtetése horzsolja lelki világunkat, s naponta a magunk életének beteljesületlen vágyai kísértenek minket. Testünk fenntartása, gyermekeink etetése, taníttatása, egyszóval az élet, bőven ad lehetőséget az aggodalmaskodásra... ha nem akarunk e terhek alatt végérvényesen meggörbülni, akkor megoldást kell találnunk.
Az evangéliumi mondatokra mindig érdemes odafigyelni! Nemcsak azért, mert a mintegy 70 Jézus evangéliumból, (a kanonizáció során csak a négy legjobb került be az Újszövetségbe) , hanem azért is mert ezek olyan tudást közvetítenek a maguk szimbolikus nyelvezetében, amelyet ha csak közelítőleg megértünk, akkor is hétköznapjaink küzdelmeihez nem mindennapi erőforrásra találunk.
A holnap felől való aggódás a mát mérgezi. A most pillanatát, mely azonnal múlttá merevedik... s ha múlt nyomasztó teher, akkor az élet lendületét veszíti. Az élet márpedig lendület, mozgás, célirányos futás... ahogyan a folyó folyamatosan változik, kanyarog, zuhatagok törik meg útját, s sok patak vize duzzasztja - no meg szennyvízcsatornák hordaléka -, de a folyó (az Én) ugyanaz maradok...
A nagy kérdés: Életem folyama mennyire ad életet más "halaknak", s mennyire táplálkozhatnak belőlem a folyóparti fák?
Az aggódás a céltalanságból fakad: ti. nem tudom, hogy hová tart/folyik az életem. Aki nem lát túl az atomi rezgések világán, annak az "életvég" a könyörtelen belecsapódást jelenti a matériába...
Aki azonban meri álmodni az Istent, az nemcsak megéli az "Isten tenyerén hordoztatás" csodáját, de távlatot nyer itt és hite szerint odaát is... Tehát: "Ne aggódjatok!"...egyelőre még itt vagyunk, s szabadon dönthetünk...

Áhítat morzsák - Ha a leányzó nem akar eljönni velem

Párválasztás előtt állók mindig úgy érzik, bármilyen segítség jól jönne, amit a gyülekezetben kaphatnának érett, Isten Igéjében meggyökerezett, szeretetteljes elöljáróktól, testvérektől és barátoktól.

                                              
Túl kevés ugyanis a józan, kiegyensúlyozott, Szentíráson alapuló tanács, és túl nagy a feladat, hogy jól válasszunk, hogy a másik mellett egy életen át jóban, rosszban kitarthassunk.
Túl sok a kísértés is, a szexuális bűnök csábítása, a világ nyomása, vagy éppen a házasság túlhangsúlyozása gyülekezeti körökben, ami sokszor az egyedülállókra nagy nyomást gyakorol, és óriási terhet ró. Ez – a gyülekezeteinkben is egyre nagyobb számban jelenlevő – réteg magát sokszor érzi mellőzöttnek, megvetettnek, lenézettnek, másodosztályú híveknek, akik csak akkor válhatnak teljes értékű emberekké, ha megházasodnak. Ezért aztán sokan – a nyomások alatt – még görcsösebben keresik társukat, azt az egyetlent, akit Isten nekik szánt. S ha úgy vélik, hogy Isten Szelleme elvezette őket társukhoz, akkor hitük mellett sokszor akár 5-10 éven át, a végsőkig kitartanak, még akkor is, ha a másik fél őket – akár sorozatosan is – elutasítaná.

Kedves Olvasó, ha netán ebben a helyzetben vagy, szeretném, ha a következőkön elgondolkodnál!
Ábrahám, aki történetünkben az Atya jelképe, fiának, Izsáknak – aki ekkor negyven éves – szolgája segítségével feleséget hozat. Megesketi a szolgát, aki a Szent Szellem jelképe is lehet, hogy nem a kánaániak leányai közül, hanem saját rokonai közül vesz fiának feleséget. Ábrahám és szolgája között ekkor a következő párbeszéd zajlik le:
Mondta pedig neki a szolga: Ha az a leányzó nem akarna eljönni velem e földre, akkor visszavigyem-e fiadat arra a földre, ahonnan jöttél? Felelt neki Ábrahám: Vigyázz, a fiamat vissza ne vidd oda! Az Úr, a mennyek Istene, aki kihozott engem atyám házából és rokonságom földjéről, aki szólt hozzám, és megesküdött nekem: „A te magodnak adom ezt a földet”, elbocsátja előtted angyalát, hogy onnan végy fiamnak feleséget. Hogyha pedig nem akar a leányzó eljönni veled, mentes leszel a nekem tett eskü alól. Csak vissza ne vidd oda a fiamat! Erre a szolga urának, Ábrahámnak a csípője alá tette a kezét, és megesküdött neki e dologról. (1 Mózes 24: 5-9)

Mivel Isten nagy néppé akarja tenni Ábrahámot, ezért nagyon fontos, hogy Izsák felesége saját népük leánya legyen. Isten elküldi angyalát a megfelelő személy könnyebb megtalálása végett, és a történetből kiderül, a szolga nagyon komolyan veszi Ábrahámtól kapott küldetését, és erőteljesen Isten vezetésére támaszkodik. Ám még indulása előtt felmentést kap küldetése alól arra az esetre, ha a leány nem jönne el vele.
Minden párválasztás előtt álló testvérnek megfontolandó üzenet ez, hiszen még akkor is, ha teljes meggyőződéssel hiszünk abban, hogy az Úr Szent Szelleme által vezetett el bennünket társunkhoz, ha a másik fél „nem jön el velünk”, akkor a küldetés alól mi is „felmentést nyerünk”. Isten soha, semmilyen körülmények közt nem írja felül a szabad akaratot, amit nekünk ajándékozott, legyen szó akár arról, hogy Őt, mint személyes Megváltónkat választjuk-e, vagy akár arról, elfogadjuk-e vezetését egy társhoz, vagy sem. Amikor a másik fél „nem jön el velünk”, véleményem szerint egy idő után butaság olyasmihez ragaszkodni, ami alól a Szentírásban nekünk az Úr maga is felmentést adott. Hiszem, hogy ilyenkor a leghelyesebb elengedni és továbblépni, s Isten – ha őszintén keressük akaratát – és kitartóan imádkozunk, mutat majd olyan testvért nekünk, aki „el is jön velünk”, hiszen az Úr igen nagy szabadságot adott minden gyermekének házasság tekintetében (1 Korinthus 7:39). Fülembe csengenek Jackie Pullinger szavai, amit mintegy húsz évvel ezelőtt hallottam tőle egy konferencián, „Azzal kösd össze az életed, aki ott lesz a partin veled.” Igen, a Bárány Menyegzője ez a parti, s olyan párt érdemes választani, aki végig kitart mellettünk, és akivel a mennyei partin is együtt lehetünk!

Írta: BARTHA BORBÁLA Magyarországon élő, keresztény író és szolgálattevő, az Istennel való mély, bensőséges kapcsolatról és annak gyakorlati megvalósításáról jelentek meg művei 
 („A kimondhatatlan ajándék”; „Meghitt kapcsolatban az Atyával János evangéliuma alapján”). 
A könyveivel kapcsolatos további információk a http://bbartha.extra.hu/ honlapcímen találhatóak. Bejegyezte: wordwatcherdawn


GLORIA Copeland -Az én erőm erőtlenség által végeztetik el

És ezt mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el (teljesedik ki1). Nagy örömest dicsekszem azért az én erőtlenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék énbennem.
– 2 Korinthus 12:9




Amikor olyan helyzetbe kerülsz, amit nem tudsz a saját erődből vagy képességeid által megoldani, kísértést érzel-e arra, hogy egyszerűen feladd, és elfogadd a vereséget? Ne tedd! Inkább kiáltsd azt, hogy „dicsőség!”, mert az Ige szerint Isten ereje teljességében meg fog nyilvánulni benned.

Az „erő”-nek fordított szó  az eredeti szövegben dunamis, ami azt jelenti, „Isten csodatévő ereje”. Gondolj csak bele, amikor a te erőd véget ér, Isten azt ígérte, hogy az Ő csodatévő ereje fog győzelemre vinni!

Ha megnézed az Apostolok Cselekedetei 14-et, láthatod ezt az ígéretet működésben. Pál apostolt egy zsidó csoport megkövezte, kivonszolták a városból, és ott hagyták, mert azt hitték, meghalt. Pál a saját erejéből semmit nem tudott már tenni. Teljesen erőtlen volt.

De a tanítványok köréje gyűltek, imádkoztak érte, az Úr pedig felemelte őt, és ment tovább az újára. Más szóval, amikor Pálnak nem volt elég ereje, hogy győzedelmeskedjen, Isten csodatévő ereje elég volt neki. Ez képessé tette arra, hogy az erőtlensége ellene győzedelmeskedjen.

Tehát ha ma egy krízishelyzettel nézel szembe… ha beteg vagy, és a gyógyszer sem segít… ha a pénzügyeid kicsúsztak a kezed közül… ha a családod szétesőben van… ha rossz szokások fogságban tartanak… ha már mindent megtettél, amit csak tudtál, mégsem értél el semmi eredményt… akkor örvendezz! Mert amikor a saját erőd véget ér, Isten ereje fog megnyilvánulni! Csak hidd el! Isten kegyelme elég neked!

Igei olvasmány:  Apostolok Cselekedetei 14:1-22

Napi Ige: A LEGJOBBAKKAL IS MEGTÖRTÉNIK

"Mindez pedig példaképpen történt..." (1Khorintus 10:11)

Egy lelkész kerítést épített, és közben figyelte őt a szomszéd tizenkét éves fia. A lelkész rámosolygott, és megkérdezte: Érdekel az ácsmunka? Nem - válaszolt a fiú - csak hallani szeretném, mit mond egy prédikátor ha rácsap az ujjára a kalapáccsal!
Sokak számára te vagy az egyetlen Biblia, amit olvasnak, és figyelnek, hogy lássák, az életed összhangban van-e azzal, amit hirdetsz. Néhányan remélik, hogy Jézus életváltoztató hatalmának bizonyítékát fogják találni, mások ara keresik az alkalmat, hogy ezt mondhassák : Lám, minden keresztény képmutató!. szeretnénk jó példát mutatni, de néha kudarcot vallunk. Ám bármilyen megalázó is hibázni, Isten arra használja ezeket a kudarcokat, hogy a "rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak"(2Khorintus 4:7) Isten nem szépíti a leghíresebb szentek hibáit sem."mindez pedig példaképpen történt velük, figyelmeztetésül íratott meg nekünk..." (1Khrintus 10:11) hogy ne ismételjük meg az ő hibáikat. Ábrahám, Isten barátja, hazudott Sáráról, amikor eltitkolta, hogy a felesége (1Mózes 12:10-20). Mózes, a hatalmas vezér haragra gerjedt, és engedetlen volt Istennel szemben. Dávid, az Isten szíve szerint való férfi, házasságtörést követett el, aztán megpróbálta gyilkossággal eltussolni az ügyet (2Sámuel 11:15). Péter , az egyház feje, megtagadta Jézust, nem is csak egyszer, de háromszor (Lukács 22:54:62). János Márk feladta a szolgálatot, és hazament egy missziói útról (Apcsel 15:38). Ez mind meg van írva, semmi sem maradt ki, és Pál ezt mondja:"...mi éppígy el tudjuk rontani...pont olyanok vagyunk, mint ők voltak..." (1Khorintus 10:12).

Tehát nem csüggedj el, ha elbotlasz! Ismerd el vétkedet, kérj bocsánatot azoktól az emberektől, akiket érint, kérd Isten bocsánatát, bocsáss meg magadnak, tanulj abból, ami történt, és lépj tovább !

Kenneth E. Hagin-Az alap


És lőn, mikor Ő imádkozék egy helyen, minekutána elvégezte, monda néki egy az Ő tanítványai közül: Uram, taníts minket imádkozni… LUKÁCS 11,1.
Valaki azt mondta: „Fontosabb, hogy az emberek megtanuljanak imádkozni, mint hogy egyetemi oktatásban részesüljenek.” Jól értsük meg, nem azt mondta, hogy az oktatás nem fontos. Hanem azt: imádkozni megtanulni — fontosabb.
Sajnálom azokat, akik nem tudnak imádkozni. Amikor válságba kerülnek, mindössze azzal vannak tisztában, hogyan kell szavakat kiejteni a szájukon — de pusztán az, hogy szavakat eregetünk a levegőbe, nem ima! Húsz percet szánni rá vasárnaponként, hogy szentbeszédet tartsunk Istennek arról, hogy mivel tartozik az Ő gyülekezetének, az nem ima. Az sem ima, amikor a gyülekezetet leckéztetjük imádság örve alatt. A kereszténység, a gyakorlatát tekintve egy élő vallás, amelynek hívei kapcsolatban vannak az élő Istennel, aki meghallgatja és megválaszolja imáikat. Az imádkozás pedig nem más, mint hogy erőnket egyesítve az Atya Istennel — bensőséges közösségben vagyunk vele — véghezvisszük az Ő akaratát itt a földön. Mindennél fontosabb, hogy minden keresztény — beleértve téged is — megtanuljon imádkozni!
Megvallás: Én tanulok, hogy Isten előtt becsületesen megállhassak. Beépítem Isten Igéjének igazságait az életembe és a szellemembe. Isten Igéje meggyőzött engem a hatalmamról. Engem nem lehet legyőzni. És az ördög tudja ezt!

Napi Áhítat-Az egyetértés áldása

Olvasmány: Mt 18,15–20

Az egyetértés egész más, mint a megegyezés. Egyet­érteni csak valamiben vagy valakiben lehet: Krisztusban.
„Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt: ha hallgat rád, megnyerted atyádfiát. Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egy vagy két embert, hogy két vagy három tanú szava erősítsen meg minden vallomást. Ha nem hallgat rájuk, mondd meg a gyülekezetnek. Ha pedig a gyülekezetre sem hallgat, tekintsd olyannak, mint a pogányt vagy a vámszedőt. Bizony, mondom néktek: amit megköttök a földön, kötve lesz a mennyben is, amit pedig feloldotok a földön, oldva lesz a mennyben is. Bizony, mondom néktek azt is, hogy ha közületek ketten egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám. Mert ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben: ott vagyok közöttük.”

Magyarázat

Az utóbbi években egyre gyakrabban halljuk és mondjuk, hogy nem az imaházban kell várnunk a keresőket és megtérni akarókat, hanem mi menjünk ki értük, utánuk megmentésük érdekében.
Amikor olvasom a mai igét, attól tartok, hogy egyik-másik gyülekezetünkben annyira megromlott a tagság kapcsolatrendszere, hogy ezzel az önvédelmi óvintézkedéssel akarunk elrejtőzni a „világ” elől. Nehogy kiderüljön rólunk, hogy inkább csak „papolunk” a megbocsátásról, mondjuk; de nem éljük a szeretetet és az „elengedést”.
Önérzetesen megállapítjuk, hogy „ő vétkezett”! Rendezze, ha tudja. – Mit lehet ilyenkor tenni?
A legjobbnak tűnő megoldás: beszélgetni egymással! 
– A széteső házasságok és a széthulló családok is azért mentek tönkre, mert nem volt idő megbeszélni egymással a problémákat. 
De ne csak az egyik „mondja a magáét”! Tudni kellene hallgatni is. Meghallgatni. Nekem – őt.

Az imameghallgatás egyik kulcsát is a kezünkbe adja Jézus ezzel a tanítással.
„Ha ketten egyetértenek, amit kérnek, azt mind megadja nekik az én mennyei Atyám.”
A „gyülekezet” fogalomkörben a „kettes” alaplétszám. Krisztus ugyanis már eleve odaadja magát azoknak, akik az üdvöt keresik.
(Gerzsenyi Sándor)

Billy Graham sikerének titka

A fiatal Graham tömegek előtt prédikál

Sikerről írni egy evangélista élete kapcsán túlságosan világiasnak tűnik, de milyen más szóval lehetne jellemezni Billy Graham szolgalát? Szokták őt „Amerika prédikátorának”, az „elnökök barátjának” nevezni, aki az elmúlt hat évtizedben a világ 185 országban 210 millió ember előtt hirdette a Biblia üzenetét.

Ha ehhez hozzávesszük a rádiós és televíziós igehirdetéseket is, akkor körülbelül kétmilliárd ember hallhatta őt. 1993-ig két és fél millió embert tartottak nyilván, akik az ő szolgálata kapcsán döntöttek Jézus Krisztus mellett. Korunk technikai vívmányait felhasználva több embernek hirdette személyesen Isten üzenetét, mint bárki más, aki Krisztus követségében valaha is munkálkodott előtte.
Missziós küldetése mellett Harry Trumantól George W. Bush-ig tizenegy amerikai elnök barátja, tanácsadója és lelkigondozója volt.
Természetesen voltak támadói is szolgálatának, nemcsak világi, hanem egyházi körökből. Volt, aki a „világ legjobb üzletkötőjének” nevezte őt, aki árucikket csinált a kereszténységből. Mások stílusát, módszereit kritizálták legtöbbször irigységből. De ezek az emberek is kénytelenek voltak beismerni azt a tényt, hogy Billy Graham hatással van az egész világra. És hát mi más lenne keresztényi küldetésünk, hogy minél nagyobb hatással legyünk környezetünkre. A Gallup intézet felmérése szerint Billy Graham a világ tíz legcsodálatosabb embere közé tartozik. Miközben világhírű evangélisták, televíziós igehirdetők sorba buktak el paráznaságban, csalásban, anyagi természetű bűnökben, addig Graham élete mindvégig feddhetetlen maradt. Az általa, 1950-ben alapított missziós társaság tovább folytatja a megkezdett jó munkát, amibe gyermekei és unokái is többen bekapcsolódtak.

Az indulás

Billy Graham az első világháború végén 1918. november 7-én született egy Észak-Karolina állambeli farmercsaládban. Szülei egyszerű emberek voltak, akik a kemény munka mellett presbiteriánus hitüket sem nagyon gyakorolták. Billy 16 éves volt, mikor egy utazó evangélista érkezett kisvárosukba. Ekkor fogadta be az Úr Jézust a szívébe és néhány hónappal később bemerítkezett egy templom közeli tóban. Teológiai tanulmányai alatt ismerte meg a Chicagó melletti Wheaton College-ban jövendőbeli feleségét, egy orvosmisszionárius lányát, Ruth Bellt, akivel 1943-ban kötött házasságot. Ruth haláláig hatvannégy évig éltek hűséges házasságban, öt gyermekük született.
Egy kis gyülekezetben kezdett szolgálni, majd csatlakozott a Youth For Christ (Fiatalok Krisztusért) szervezethez. A szolgálatában az 1949-es év hozott áttörést, mikor Los Angelesben egy több ezres sátorban hírdette Isten Igéjén nyolc héten keresztül. Ébredés kezdődött a városban, melyre felfigyelt a média is. Graham országos hírnévre tett szert.

Graham és a politika

Nancy Gibbs és Michael Duffy 2008-ban megjelent könyve abból a szempontból kíséri végig Graham munkásságát, hogy az evangélista milyen kapcsolatot ápolt 1949-től kezdve egészen napjainkig az Egyesült Államok első embereivel. Truman elnökkel való kapcsolata nehezen indult. Bátor már-már pimasz, tolakodó magatartásának eredménye volt az, hogy belépést kapott az Óvális Irodába 1950 júliusában. A beszélgetésben Graham az elnök személyes hitéről érdeklődött. Mikor Truman elmondta, hogy hisz a hegyi beszédben és próbál a nagy parancsolat szerint élni, az evangélista azt válaszolta, hogy az kevés. A találkozó imádsággal zárult. Ez a kis történet is mutatja, hogy mennyire őszintén viselkedett Graham a „legnagyobb emberek” társaságában is. Később Eisenhower elnök Graham bátorítására indult az 1952-es választásokon. Graham szolgálatának eredményeként Eisenhower volt az egyetlen elnök az USA-ban, aki hivatali ideje alatt keresztelkedett meg. Miért tartotta fontosnak Graham, hogy a hatalom embereivel találkozzon? Nem politikai ambíció vezérelte, sokkal inkább az a vágya, hogy minél több emberrel megoszthassa az Élet üzenetét. Egy nemzet lelki élete pedig szorosan összekapcsolódik vezetőinek beállítottságán.
Graham bátran állást foglalt egész társadalmat érintő kérdésekben, mint a rasszizmus, vagy a fegyverkezési verseny. Legjelentősebb tettei a keleti blokk országaiban tett látogatásai voltak a 70-es és 80-as években. Híressé vált mondata:
„A kommunizmust nem lehet kívülről megdönteni, ezért megyek a vasfüggöny mögé!”
Nehéz megállapítani mekkora szerepe volt Grahamnek a rendszerváltozásban.

Graham barátai

Billy Graham szolgálati sikeréhez hozzátartoztak munkatársai, barátai. Voltak, akik egész életén keresztül végigkísérték a prédikátort. Egyik legjobb barátja, Cliff Barows, akivel még a negyvenes években ismerkedett meg és hatvan éven át volt a Billy Graham Társaság zenei- és programigazgatója.

Az idős Graham

Graham 2007-ben vesztette el feleségét, Parkinson kóros lett, hallása nagyot romlott majd visszavonult a nyilvános szolgálatoktól. Utolsó ébredési összejövetele 2005-ben volt New Yorkban, ahol a három nap alatt 230 ezren hallgatták igehirdetéseit. Tavaly jelent meg „Hazafelé” című könyve, melyben számot vet életéről a prédikátor. A könyvében hasonló gondolatok ír le, mint a nemrégiben adott interjúban is mondott:
“Ha még egyszer újra kezdeném, több időt töltenék elmélkedéssel és imádkozással, és azzal, hogy elmondjam az Úrnak, mennyire szeretem és imádom Őt, és hogy várom azt az időt, amit együtt fogunk tölteni az örökkévalóságban.” Arra a kérdésre, „milyen tanácsot ad a fiatal prédikátoroknak?”, azt a választ adta: “Töltsetek több időt tanulmányozással és imádkozással. Ez a sikeres evangelizáció titka.”


2016. április 24., vasárnap

Zsoltárok 119,73-76

Kezed alkotott és megerősített, tégy értelmessé, hogy megtanuljam parancsolataidat! Látnak engem, és örülnek az istenfélők, mert igédben reménykedem. Tudom, Uram, hogy igazak döntéseid, igazad volt, hogy megaláztál. Vigasztaljon meg engem szereteted, ahogyan megígérted szolgádnak.



Az emberi elkeseredettség igen nagy úr tud lenni. Az ember lelkére ülve hatalmas károkat okoz. Rátelepszik és egy-kettő mázsás súllyá válik. Ezzel Isten ősi ellenségének célja az, hogy bele rokkanva élőhalott emberi roncsokká válva elszakadjunk a szeretett Atya gondviselésének örömétől és magától az Úrtól.
Ebből a helyzetből csak az alapokhoz való visszatérés zökkenthet ki. Ki az, aki alkotott engem? Az Élő Isten! Ki az, aki megerősít? Az Élő Isten! És ki tud értelmet adni, hogy felülemelkedjem a depresszión? Az Élő Isten! És mért? Mert a reményem Őbenne van! Ez a szilád meggyőződés apró magja, amit Isten mindig a szívbe vet, azért hogy a nehézség idején forrása legyen az új kezdetnek.
Az istenfélők reménye az ige. Az igét olvasva, annak magja a jó földben szárba szökken, majd jó és bő termést hoz.
  • „Vigasztaljon meg engem szereteted, ahogyan megígérted szolgádnak”[1]
– Mert Kezed alkotott és megerősített… Te vagy az én Istenem, hála Neked. Ámen!


[1] Magyar Biblia Tanács 2004; Biblia, Zsolt. 119,76

Prófétei Napló-04.24.

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Látomásban láttam egy pantomimjátékot, és megkérdeztem az Urat, hogy ez mit jelent. Azt mondta: "Azt akarom, hogy bemutassátok az igazságot és a szellemi valóságot. Ehhez zárva kell tartani a szátokat, és a cselekedeteitekkel kell bemutatnotok, amit másoknak látniuk kell, hogy meg is értsék. Túl sok a száj, és nincsenek elegen azok, akik be is tudják mutatni. Hadd cselekedjem meg az igémet rajtatok keresztül." János 10:37-38 Ha nem az én Atyám cse­le­ke­de­te­it te­szem, ne higgye­tek ne­kem; de ha azo­kat te­szem, ak­kor ha ne­kem nem is hin­né­tek, higgye­tek a cse­le­kedeteknek, hogy fel­is­mer­jé­tek és tud­já­tok: az Atya én­ben­nem van, és én az Atyá­ban.

Forrás: Prófétai Napló-Országh György

Napi Gondolatok


„De visszaemlékezett népe a régi időkre, Mózesre: Hol van, aki a tengerből kihozta nyájának pásztorát? Hol van, aki belé öntötte szent lelkét? Hol van, aki dicső karjával megragadta Mózes jobb kezét? Kettéhasította előttük a vizet, örök nevet szerezve magának. Átvezette őket a mélységes vizeken, mint egy lovat a pusztán, még csak meg sem botlottak. Mint mikor a jószág pihenni tér a völgybe, úgy pihentette meg őket az Úr lelke. Így terelgetted népedet, dicső nevet szerezve magadnak.”
Ézsaiás könyve 63:11-14


Születésnapok, évfordulók, jeles ünnepek, amikor néhány percre vagy akár órára is megállsz, hogy emlékezz. Emlékezel arra, ami eddig történt, visszanézel oda, ahonnan jöttél, és megvizsgálod, hogyan lettél az, aki ma vagy. Eszedbe jutnak a szép és kevésbé édes történések. Amikor győztes voltál és amikor buktál egy hatalmasat. Amikor csupa öröm volt minden pillanat, és amikor még a lét is fájt. Hullámhegyek és hullámvölgyek követték egymást, de ma itt vagy, mert ezeket nem kellett egyedül megélned. Mert Ő ott volt melletted. 

Volt, hogy csak sétált veled komótosan a nyári réten. Volt, hogy kihúzott a mocsárból. Volt, hogy cipelt téged, mert már jártányi erőd sem maradt. Volt, hogy futott veled a zivatar elől. Megesett, hogy egy gödör mélyére mászott le, és onnan segített kijönni neked, nem is egyszer. Volt, hogy együtt bukfencezett le veled a hegyoldalon, és volt, hogy a kezednél fogva húzott téged, mert kicsit nehezebb volt a felfogásod. 

Mindent veled élt meg. Mindent. Tudja, mit hagytál a hátad mögött, ismeri a személyes Vörös-tengeredet és Jordánodat. Tudja, mit jelentett a te életedben Jerikó vagy a pusztai vándorlás. Ő veled utazott végig, és tudja, mit miért engedett meg az életedben. 

Legyen a mai nap egy jeles dátum számodra vagy csak egy átlagos vasárnap, Isten hív téged egy közös nosztalgiázásra. Nézz vissza az úton, ami idáig vezetett és emlékezz! Emlékezz, mit éltél meg, és emlékezz, kicsoda volt ezalatt az idő alatt Isten a te életedben! Emlékezz arra, mit tett érted Ő, és adj hálát mindenért! A jóért és a fájdalmas emlékekért is. 

Ma reggel kezd a napot egy memóriafrissítéssel! Gondolj vissza a múltadra, és keresd benne mindenhol Isten ujjlenyomatát! Frissítsd fel a kapcsolatotokat, és indulj neki Istennel az oldaladon az előtted álló hétnek! 

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-Krisztus bennem

."..többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem... "(Gal 2,20)


Az emmausi tanítványok története azt is mutatja, hogyan változik meg a személyes névmások sorrendje, ha valaki újjászületik.

Vannak, akik így gondolkoznak: a sorrend én, én, én. Ez a kisgyerekekre jellemző, ebből ki kellene nőni. A szomorú valóság azonban az, hogy sok felnőtt is megmarad ezen az éretlen, gyerekes, infantilis szinten.

Az általános persze ez: én, te, ő. S ha az „ő" Istent jelenti, akkor az sok ember életéből hiányzik. Nem tagadják Istent, csak semmibe veszik, negligálják. Ez volt jellemző az emmausi tanítványokra is: állandóan magukról beszéltek, hogy ők mit éreznek, mit veszítettek, mit éltek át, mi bántja őket. Másokról csak rosszat tudtak mondani, Jézus pedig már nem létezett számukra, hiszen megfeszítették.

S amikor megnyílt a szemük? Tele lettek Krisztussal: ő hogyan lépett melléjük, ő mit mondott, mit tett, feltámadt... Jézus lett a nagy Ő, aki az első helyre került életükben. Utána következtek a többiek, akikre korábban nem is gondoltak: vajon mi van velük, szomorkodnak, mert ők is azt hiszik, hogy Jézus halott. Menni kell hozzájuk, vinni az örömhírt, mégpedig azonnal, így fáradtan is, nem számít, mibe kerül, nem szabad magukra hagyni őket. Az ő után jött tehát a te.

És az én? Nincs is róla szó. Hova lett? Meghalt: „Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve. Többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem..." Nem én vagyok a fontos, hanem ő. És ezért tudok önfeledten szolgálni másoknak. Eközben leszek magam is egyre inkább azzá, akivé ő akar formálni, „..kiformálódik bennetek a Krisztus." (Gal 4,19)

Kenneth E. Hagin- Megvakítva

Igyekezzhogy Isten előtt becsületesen megálljmint oly munkásaki szégyent nem vallaki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét.

— 2TIMÓTHEUS 2,15.
Valaki, aki elolvassa, hogyan vettem hatalmat a bátyámat megkötöző szellemek felett, esetleg azt mondja: „Azt hiszem, ezt én is kipróbálom.” De nem fog működni, ha csak próbálkozol vele. Én nemcsak próbálkoztam — én meg is tettem! Csak azért mert valaki látja, hogy a közlekedési rendőr hogyan gyakorolja a hatalmát, nem teheti azt, hogy kifut az autók elé mondván: „Azt hiszem, én is kipróbálom ezt.” Senki sem fog neki engedelmeskedni. De ha felvenné az egyenruhát, és sípot tenne a szájába, az emberek megállnának neki. Elismernék a rendőrre ruházott hatalmat.
Sokszor, amikor a hívők hallják, hogy más hogyan gyakorolta a hatalmát, azt gondolják: „Én is megpróbálom, hiszen hallottam, ő is ezt tette. Ha neki sikerült, nekem is fog.” A sátán azonban tudja, hogy nincsenek meggyőződve a hatalmukról. Amikor megpróbálnak Isten Igéje alapján cselekedni anélkül, hogy valóban beépítették volna az Igét a szellemükbe, az ördög le fogja győzni őket, mivel ez az erős alap nincs beépítve az életükbe. Ha azonban megalapoztad már magadban Isten Igéjét, és Isten Igéjének alapján cselekszel is, te fogod legyőzni az ördögöt minden egyes mérkőzésben!
Megvallás: Hatalmam van minden láthatatlan erő felett a saját felségterületemen. Én megkötözöm őket és leállítom a tevékenységeiket Jézus nevében!