2016. május 24., kedd

Dicsőítések

Ne félj mert megváltottalak

https://www.youtube.com/watch?v=TDyR1UuXzUg

Ne félj, mert megváltottalak,
Neveden szólítottalak,
Karjaimba zártalak,
Örökre enyém vagy. 

Viruló réteken át
Hűs forrás felé vezetlek,
Pásztorod vagyok,
Elveszni senkit sem hagyok
Karom feléd tárom, kiárad áldásom;
Nem rejtőzöm el,
Szívem a szívednek felel,
Amikor úgy érzed, nyomaszt az élet.

Ne félj, mert megváltottalak,
Neveden szólítottalak,
Karjaimba zártalak,
Örökre enyém vagy. 

Nem taszítalak el, amikor vétkezel,
Irgalmat lelsz a szívemben,
Örök feléd a hűségem,
Amerre jársz védlek, nyomodba lépek.
Nem rejtőzöm el, szeretetlángom átölel,
Ne félj, ha éjben jársz, hidd, hogy a fény vár rád!

Ne félj, mert megváltottalak,
Neveden szólítottalak,
Karjaimba zártalak,
Örökre enyém vagy. 


Napi Gondolatok-Semmiképpen!

  Mindenki, akit nekem ad az Atya, hozzám jön, és aki hozzám jön, azt semmiképpen nem taszítom el. János 6:37.




 Ma reggel megakadt a szemem ezen a szón, hogy „semmiképpen”. Sátán szeretné elhitetni veled, hogy
-          Annyira jó vagy, neked nincs szükséged holmi gyerekes Krisztushoz-fordulásra. Te egy kemény férfi vagy nő vagy, a saját erődből fel tudtál jutni oda, ahol vagy, minek neked ez a szentimentális vallásoskodás? Ez csak öregasszonyoknak való, akik már nem tudnak mit kezdeni az életükkel és csak ájtatoskodnak.
-          Vagy: Csak nem gondolod, hogy Isten elfogad téged ilyen bűnösen? Nem veszed észre, hányszor elestél? Nem tudsz te már megállni a saját lábadon! Te már régen elveszítettél mindent. Ilyen bűnökkel terhelten akarsz te Istenhez menni? No, ne viccelj már! A hatalmas Isten nem tűri, nem szíveli el a bűnt!
Az IGAZSÁG viszont az, hogy aki Jézushoz jön, akármilyen bűnöktől terhelten, vagy akármilyen múlttal, legyen az jó vagy rossz – Ő azt az embert SEMMIKÉPPEN nem taszítja el. Csupán azt kéri, hogy hátizsákodat, ami jócselekedeteiddel, bűneiddel, éneddel van tele, rakd le lábaihoz, és engedd, hogy ő töltse be életedet.
Több évig jártam fegyházba, ahol az elítélteknek Istenről beszéltem. Ezek az emberek egytől egyig valami igen nagy bűnt követtek el és legtöbben életfogytiglani ítéletet kaptak. Egy alkalommal a lenti éneket tanultuk meg. Az egyik rab román állampolgár volt és csak pár szót tudott magyarul. Neki mindig kikerestem a román bibliából azt a szakaszt, amit éppen tanultunk, ő olvasta, mialatt én beszéltem a szakaszról. Amikor ezt az éneket tanultuk, megfogta őt az ének dallama, és egyetlen szó érdekelte: Mit jelent, hogy nem taszítalak el? Felálltam, őt is felállítottam, és ellöktem magamtól, közben mérgesen és fenyegetően néztem rá. Aztán kézzel-lábbal elmagyaráztam, hogy Isten soha nem taszít el magától, nem néz ránk haragosan és elutasítóan. Emberek igen, de ő soha. Ez a kemény rab megértette és elsírta magát. Nos, hát ilyen a mi Istenünk. Aki Hozzá jön, azt soha, semmiképpen nem taszítja el.

Biblia-Ige- Zsoltárok 139,17-18

„Mily drágák nekem szándékaid, Istenem, mily hatalmas azoknak száma! Számolgatom, de több a homokszemeknél, s a végén is csak nálad vagyok.”



Istent az ember iránt érzett szeretetének szándéka vezérli! Mivel tulajdon kezének alkotásairól van szó, ezért becsben tartja, mint felbecsülhetetlen értéket. Láttunk-e már olyan porcelán manufaktúrában dolgozó mestert, aki azért készítette el szépséges és egyedi műveit, hogy azokat utána ripityára törné? Viszont mi emberek sokszor így gondolunk Istenre: „Jaj Istenem miért versz engemet.”. Mintha Isten szándékosan üldözne a rosszal. Ez az a fajta emberi mentalitás, amibe próbáljuk belegyömöszölni is és lealacsonyítani a mindenható Istent a mi kicsinyes emberi szintünkre. Ráadásul Isten szándékai nem olyanok, amit nagy kegyesen néha-néha gyakorol felénk. Isten szándékainak megvalósításában vég nélküli csodálatos dolgokat fedezhetünk fel, ha kinyitjuk rá szemünket és minden egyes dolgot meglátva egyre jobban és tisztábban fogjuk Őt felfedezni az Ő csodálatos teremtésén keresztül.

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja

05.24 Odaadom az életemet


...nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel... (Fil 2,6)


Hogyan valósult meg Jézus életében a gabonamag sorsa? Nézzünk meg három igét!

„Mert ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztus kegyelmét; hogy gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok." (2Kor 8,9)

Milyen gazdag volt Jézus? Amilyen most: az övé minden hatalom, imádják őt a mennyei seregek is, vallják, hogy uraknak Ura és királyok Királya. És milyen szegénnyé lett? Nem volt fejét hova lehajtania, még utolsó ruhadarabjain is sorsvetéssel osztoztak. De ennek a célja az volt, hogy minket, koldus szegényeket lelkileg gazdagokká tegyen.
Ő, aki Istennel egyenlő, rabszolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, megalázta magát, és engedelmeskedett a kereszthalálig. Ezért fel is magasztalta őt Isten mindenek fölé (Fil 2,6-11).

Otthagyta mennyei dicsőségét, magára vette nyomorult emberi testünket, azért, hogy minket a maga tisztaságában és dicsőségében részesíthessen.
Ő maga mondta: „én odaadom az életemet, hogy aztán újra visszavegyem... én magamtól adom oda... ezt a küldetést kaptam az én Atyámtól." (Jn 10,17-18)

 Még azt is vállalta és engedte Jézus, hogy ártatlan, bűn nélküli életét szörnyű kínzások után kioltsák, azért, hogy nekünk életünk legyen, sőt bőségben éljünk.
Amikor pedig a Gecsemáné-kertben letartóztatták, nem hívott oda „tizenkét sereg angyalnál is többet" - pedig megtehette volna -, mert mindenáron segíteni akart rajtunk, és ezt az árat ő fizette meg, maradék nélkül.
Jézus nem magát féltette, hanem minket. Ő meghalt, mint a búzaszem, hogy ennek gyümölcseként a benne hívők éljenek - már itt és a mennyben is, vele, örökké.

Napi áhítat-A Fiú engedelmességének jutalma

Egyetlen esélyünk: feltétlen engedelmesség Istennek.

Olvasmány: Mk 1,9–11

„Történt pedig azokban a napokban, hogy eljött Jézus a galileai Názáretből, és megkeresztelte őt János a Jordánban. És amikor jött ki a vízből, látta, hogy megnyílik a menny, és leszáll rá a Lélek, mint egy galamb; a mennyből pedig hang hallatszott: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm.”


Magyarázat

Tanárként is látom, mennyire megmutatkozik már gyermekkorban lázadó természetünk. Nem szeretünk engedelmeskedni. Az Úr Jézus, a királyok Királya alárendeli magát az Atya akaratának. Tettére válaszul megnyílik az ég, az Atya galamb formájában küldi a Szentlelket. Bár nem vonatkoztathatunk mindent magunkra, hozzánk szól ez igevers is.
Sokan szeretnénk, hogy nekünk is megnyíljon az ég, Isten Szentlelke vezessen bennünket is. Ennek viszont előzménye a feltétel nélküli engedelmesség. A Zsidókhoz írt levél szerint Jézus szenvedéseiből megtanulta az engedelmességet (5,8). Ezt kell tanulnunk nekünk is. Csakis saját akaratunk feladása és az Istennek való engedelmességünk után számíthatunk visszaigazoló kijelentésére. Ez harcot jelent, de megéri. Ő lényéből fakadóan csak a folyamatosan engedelmes szívet vezetheti. Az Úr Jézus szolgálatának pecsétje, hatalmának záloga az Atya jóváhagyása, a Szentlélek nyilvánvaló jelenléte volt. Jézus folyamatos kapcsolatban volt az Atyával, és tőle függött. A mi életünknek is a teljes engedelmesség, Isten előtti megalázkodás adhat csupán tartást, erőt az élet harcaihoz, áldást a szolgálatban.
(Vékás Benjámin)

Charles H. Spurgeon: A kétarcú emberekről 1. rész

Még a megrögzött bűnözők is azokat az embereket szeretik, akik mindenben határozottak.
A tolvajok legszívesebben becsületes emberekkel foglalkoznak, mert ezektől lophatnak a legkönnyebben. Aki - bár a rosszban - de férfiasan lép fel, annak legalább egy jó oldala van, aki azonban a farkasokkal üvölt és a juhokkal béget, azt senki sem látja szívesen, legfeljebb az ördög. Egy kalap alatt két arcot viselni nem a legritkább jelenség. Sok ember oly szelídnek látszik, mintha a vaj sem olvadna el a szájában és mégis ha a célja úgy kívánja, tüzet okád. Sokan a tyúkokkal tanyáznak és a rókákkal osztoznak.



A napokban olyan kabátokról olvastam, amelyek kifordítva is hordhatók. A szabó, aki e kabátokat kitalálta, biztosan jó üzletet csinál. A nyulakkal tartani és a kutyákkal futni, ma is divatos jelenség. Sajnos a határozottság olyan ritka, mint a jó illat a kutyaólban. Némely ember csak addig megbízható, míg a szemünk előtt van. Új társaság új embert formál belőle. Olyanok, mint a víz, amely felforr vagy megfagy, aszerint, hogy milyen a körülötte lévő hőmérséklet. Sok embernek azért ilyen a magatartása, mert nincs önálló meggyőződése. Forognak, mint a szélkakas. Annak hisznek, aki a legjobban fizet. Ha utaznak, mindig az "Aranygyapjú" szállodába szállnak. Malmuk minden gabonát, amit hoznak, megőröl, csak pénzt lássanak és igyekezetüknek minden szél megfelel, legyen az észak, dél, kelet, nyugat, északkelet, délkelet, stb., minden irányból jövő, amely a világon csak létezik. Mint a békák: vízben vagy szárazon, mindenhol jól érzik magukat. Számukra teljesen mindegy, hogy itt vagy ott élnek. Mint a macskák, mindig talpra esnek és mindenütt megmaradnak, ahol vajat kennek a kenyerükre. Szeretik barátaikat, de szeretetük a kenyérkosárhoz kötődik és ha az kiürült, szívük, mint a koplaló egér, más helyet keres. Ilyenkor azt kérdik: "Elhagyjalak drágám? Nem, nálad maradok, amíg csak egy garasod van!" De milyen gyorsan elillannak, ha bajba kerülünk! Mint süllyedő hajóról a patkányok, ők is olyan gyorsan hagyják el a helyet, ahol beköszöntött a gond. Míg forr a fazék, addig a tűz körül ülnek, de mihelyt üres a tál, bújócskát játszanak. Szívük mindig a jó falatok körül forgolódik. Mindig a befutó lóval tartanak. Minden kabátot, amit kapnak, felvesznek. Tucat számra lehet őket venni, mint a csigákat, de aki egy garast is ad értük, az a pénzét az ablakon dobta ki. A nyereség az istenük és a pénz mindig édes, akár tőled, akár ellenségedtől jön. Mindegy, hogy a fej vagy a farok szerepét játsszák, fő hogy mellette nyerészkedni tudjanak. Főútvonal vagy mellékutca között nem tesznek különbséget, fő, hogy kosarukban kenyérrel térjenek haza. Nagy barátai ők a libasülteknek, de azért az aprólékot sem vetik meg. Az a fontos, hogy a víz malmuk kerekét hajtsa, az se baj, ha piszkos. Felaprítják anyjuk koporsóját is, ha véletlenül nincs más tüzelő és eladják saját atyjukat is, ha az öreg csontjain néhány garast kereshetnek. Mások azért olyan fürgék, mert mindenkivel jó barátságban akarnak élni, mindegy, hogy ki társalog velük, legyen az utas vagy útonálló. Természetüknél fogva mindig jókedvűek, mert életfontosságú rájuk nézve, hogy mindenkivel egyetértsenek. Ők "Akárki" uramnak unokatestvérei. Agyuk más ember fejében van. Ha Rómában vannak, a pápa papucsát csókolják, ha otthon vannak, torkuk szakadtáig kiabálják: "Le a pápával!" A Bray-i pap az ő emberük, mert az volt szegénynek a rögeszméje, hogy Brayban akar pap lenni. Az viszont mindegy volt, hogy a Bray-i egyház protestáns-e vagy katolikus. Hű szolgái ők az időnek, mert azt remélik, hogy az idő őket fogja kiszolgálni. Ahhoz a párthoz tartoznak, amely a legismertebb és a leggazdagabb, de a jelvényt nem a gomblyukban, hanem a tenyerükben hordják. Csak vajba kell őket mártani és akkor répa helyett ehetők. Ha kötélen húzzuk őket, akkor harangozni is lehet velük, tetszés szerint, temetésre vagy esküvőre. Azt, hogy jöjj a templomba, épp oly szívesen veszik, mint azt, hogy menj a pokolba. Gerinctelen emberek és hajlíthatok, mint a fűzfavessző, előre vagy hátra, ahogy akarod. Olyanok, mint az osztrigák: aki feltöri, meg is sózhatja. Hozzád is nyájasak és ellenségeidhez is. Hideget és meleget egyaránt fújnak. Mind a két félhez húznak és meg is érdemlik, hogy mind a két fél megrugdossa őket, mint meccsen a labdát.

Gloria Copeland: Bátortalanítsd el az ördögöt!

Boldogok lesztek, amikor titeket az emberek gyűlölnek, és kirekesztenek, és szidalmaznak titeket, és kivetik a ti neveteket, mint gonoszt, az embernek fiáért. Örüljetek azon a napon és örvendezzetek; mert íme, a ti jutalmatok bőséges a mennyben, hiszen hasonlóképpen cselekedtek a prófétákkal az ő atyáik. (Lukács 6, 22-23) 




Tudod, hogyan lehet elszomorítani az ördögöt? Csak kövesd a Lukács 6,23 utasításait! 
Amikor üldöztetés ér, amikor a barátok és a család kritizál téged, mert betegekre teszed a kezedet, és hiszel a gyógyulásban, és amikor a munkatársaid fanatikusnak neveznek, mert szereted Jézust, és nem félsz ezt kimondani, akkor örvendezz! Kiálts hallelúját, és ugrándozz örömödben! 
Elmondom neked, hogy ez végtelenül elbátortalanítja az ördögöt. Ő azt várja, hogy az üldöztetés bántson téged. Azt várja, hogy ártson a hitednek, kétségbe ejtsen, és elpusztítson. Nem azt mondom, hogy élveznünk kellene magát az üldöztetést. De meg lehet tanulni, hogy figyelmen kívül hagyjuk a kellemetlenséget azáltal, hogy a figyelmünket az eljövendő jutalomra és arra a tényre fordítjuk, hogy Jézus azt mondta, áldottak vagyunk. Pál apostol természetesen tudta, hogyan kell ezt tenni. Szakértője volt az örvendezésnek az üldöztetések közepette. A sátán állandóan problémát görgetett az útjába. De tudod, mit mondott ezekről az üldöztetésekről? Azt, hogy nem is hasonlíthatóak ahhoz a dicsőséghez képest, ami meg fog jelenni. Ha Pál örvendezni tudott a verések, megkövezések, hajótörések, bebörtönzések és szinte mindenféle üldöztetés közepette, akkor te is tudsz! Csak tedd azt, amit ő. Amikor a Szent Szellem azt mondta neki, hogy fogságban és nyomorúságban lesz része, akkor ezt mondta: "
De semmivel sem gondolok, még az én életem sem drága nekem, csak hogy elvégezhessem az én futásomat örömmel, és azt a szolgálatot, melyet vettem az Úr Jézustól, hogy bizonyságot vegyek az Isten kegyelmének Evangéliumáról." (ApCsel. 20:24) 

Ne azzal legyél elfoglalva, hogy mit gondolnak és mondanak az emberek itt lent a földön. Azzal legyél elfoglalva, hogy az Úrnak mi tetszik. Azzal legyél elfoglalva, hogy bevégezd a futásodat örömmel. Az előtted lévő dicsőséges reménységgel legyél elfoglalva. Mert az a reménység elég arra, hogy általa bárki – bármilyen körülmény között – ugrándozzon örömében! 
Ámen!

Kenneth & Gloria Copeland

Győztes vagy Őbenne

 

   Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy… abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok… reménységetek nem volt, és Isten nélkül valók voltatok e világon. Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol voltatok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által. – Efézus 2:11-13

 

Gondolkodtál már azon igazán, hogy mit jelent Krisztus Jézusban lenni? Kaptál már erről tiszta megértést? Ha egyszer kijelentést kapsz erről, az teljesen megváltoztatja az életedet.

    Tudod, Őbenne lettünk feltámasztva a bűneinkből. Őbenne lettünk a mennyekbe ültetve, hogy Isten megmutathassa nekünk az Ő kegyelmének felséges gazdagságát. Őbenne váltunk az Ő megigazulásává!

    Ha szeretnéd, hogy kijelentést kapj erről, akkor kezdj el olyan igeverseket keresni, amelyek arra vonatkoznak, hogy mit jelent Krisztusban lenni. Keresd az olyan szavakat, mint Őbenne, Ővele, Őáltala vagy Akiben. Jelöld meg ezeket, és elmélkedj rajtuk, amíg az igazság le nem ér a szellemedbe. Ezek óriási muníciót fognak adni neked a sátán támadásai ellen.

    Amikor például az ördög azt mondja neked, hogy csak egy bűnös vagy, és Isten nem akar a problémáiddal foglalkozni, akkor tudni fogod, hogy hazudik. Bátran tudsz neki válaszolni, és azt tudod mondani: „Bűnös voltam, de hála Istennek, most az Ő megigazultsága vagyok Krisztus Jézusban. Feltámasztattam, és Vele együtt lettem ültetve a mennyekben. Most Őbenne vagyok, és te nem érinthetsz engem!”

    Légy felkészülve legközelebb, amikor a sátán kétséget, hitetlenséget, kárhoztatást hoz. Légy kész arra, hogy visszavágj neki azokkal az igékkel, amelyek elmondják, ki vagy Jézusban. Ha igazán megérted, hogy Őbenne vagy, biztosan győzedelmeskedni fogsz!

    Igei olvasmány: Efézus 1:1-14

Biblia-Ige magyarázatok: AZ ÁRONI ÁLDÁS


„Áldjon meg tégedet az Úr, és őrizzen meg tégedet. Világosítsa meg az Úr az ő orcáját terajtad, és könyörüljön terajtad. Fordítsa az Úr az ő orcáját tereád, és adjon békességet néked" (4Móz 6:24-26).

Miután gondosan átolvastuk a fenti áldást, válaszoljunk a következő kérdésekre:


Milyen utalást találunk ebben Isten természetére vonatkozóan? Mt 28:19

,,Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében, ,,

Hogyan mutatja be ez az imádság azt, hogy Izráel teljes mértékben Istentől függ? Jn 15:5

,,Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: A ki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. ,,

Milyen jelentőséggel bír az a tény, hogy a papoknak kellett elmondani ezt az imát a népért? Zsid 7:25

,,Ennekokáért ő mindenképen idvezítheti is azokat, a kik ő általa járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettök. ,,

Több érdekesség is rejlik ebben az imában: 

Például minden sora Isten személyes, szövetségi nevével kezdődik (Jahve, az Úr).

Továbbá egyes szám első személyben szólítja meg a közösséget, vagyis mindenkihez külön-külön, egyénileg szól.

Mindenkinek tudnia kellett, hogy kifejezetten számára mit jelent ez az áldás. Vagyis tekintet nélkül arra, hogy Izráel népe egy közösség volt, mindenkinek egyénileg kellett kapcsolatban állnia az Úrral. Izráelnek ekkor még nem volt Szentírása. Az Úr áldásait cselekedeteiből láthatták: megszabadította őket a rabszolgaságból, átkeltek a Vörös-tengeren, gondoskodott ételükről-italukról.

Megtartó hatalmát láthatták a szent sátorban megnyilvánuló dicsőségben, mint ahogy abban is, hogy a szertartások során felajánlott égőáldozatok, a tömjén és a hétágú gyertyatartó éjjel-nappal égtek.

Világos bizonyíték ez arra, hogy az ótestamentumi vallás is teljes egészében a kegyelemről szólt:

(Gal 3:7-14; ,,Értsétek meg tehát, hogy a kik hitből vannak, azok az Ábrahám fiai. ,,

Zsid 4:1-2).,,Óvakodjunk tehát, hogy mivel megvan az ő nyugodalmába való bemenetel ígérete, valaki közületek fogyatkozásban levőnek ne láttassék. ,,

A harmadik sor arról biztosítja a hívőt, hogy Isten mosolyogva, és békével tekint rá (lásd Mt 11:28-30).,,Jőjjetek én hozzám mindnyájan, a kik megfáradtatok és megterheltettetek, és én megnyugosztlak titeket. 29. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelid és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok a ti lelkeiteknek.
30. Mert az én igám gyönyörűséges, és az én terhem könnyű. ,,


Miként tapasztaltuk már a fenti áldásokat saját életünkben?

Milyen dolgokat teszünk, amelyek megnehezítik ezeknek az áldásoknak a valóra válását?

Milyen változtatásokat kell véghezvinnünk, még ha fájdalmas is?

Forrás. Biblia tanulmányok-

2016. május 23., hétfő

Zsoltárok 119,89-92

Uram, igéd örökké megmarad, szilárdan, akár az ég. Nemzedékről nemzedékre megmarad igazságod. Megszilárdítottad a földet, ezért áll. Döntéseid szerint áll ma is, mert téged szolgál a mindenség. Ha nem törvényed gyönyörködtetne, elpusztulnék nyomorúságomban.



Az Isten szava és ígérete az emberével ellentétben szilárd és örök, ha Ő mond vagy tesz valamit az maradandó, mert mindig ragaszkodik ígéretéhez. Ezért az a reménység, mely szabadításunkra szól, ma is érvényes. Az örök idő feletti Isten, minden emberi korban megnyitotta valamilyen formában a szabadulás útját. Régen az áldozatok és a törvény, ma a kegyelem az, mely utat nyitott nekünk az örök Istenhez. Ezért írja itt a zsoltáros, hogy: „Nemzedékről nemzedékre megmarad igazságod.”[1] 
Mivel ennek az igazságnak a gyökere az Élő Istenben gyökerezik, ezért Dávid, Isten igazságának korok feletti tulajdonságára utal: „Megszilárdítottad a földet, ezért áll.”[2] Ráadásul mindez az Istent szolgálja és Őrá mutat, mint minden a teremtésben.
Dávid az ember nélkülözhetetlen szükségére mutat rá, mely Isten törvényében, igéjében való gyönyörködést jelent. Ez a mi lelki levegőnk. Mert ha nem vennénk levegőt meghalnánk, mint ahogy azt Dávid is mondja: „Ha nem törvényed gyönyörködtetne, elpusztulnék nyomorúságomban.”[3] Ez a lényeg, amely a ma üzenete számomra. Legyen hát mindig számomra is olyan létszükséglet az Isten igéje, mint a levegő, vagy mint ahogy Dávidnak az ő szent törvénye.

[1] Magyar Bibliatársulat 2004; Biblia, (Zsolt 119,90)


Andrew Wommack-Isten minden imát megválaszol

Kérjetek, és adatik nektek, keressetek, és találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. (Máté 7:7)

siras-730


Azt az imát, ami megfelel Isten Igéje követelményeinek, Isten mindig megválaszolja.
Sok esetben nem vesszük észre a választ, mivel az mindig a szellemi területen jelenik meg, mielőtt a fizikai világban is megnyilvánulna. Ha megingunk a hitünkben, akkor megszakíthatjuk a válasz megnyilvánulását. (Jakab 1:6, 7; Zsidó 10:35.), de Isten akkor is válaszolt. Mindenki, aki kér, az kap.
A Dániel 9-ben Dániel imádkozott és a válasz megérkezéséig viszonylag rövid ideig kellett várnia. Három percen belül Gábriel angyal megjelent, és valamennyi kérdésére választ adott. A Dániel 10-ben Dániel ismét imádkozott, ám ebben az esetben három hét telt el, mielőtt egy angyali hírvivő választ adott volna. Mi volt a különbség?
A legtöbb ember azt gondolja, hogy Isten az egyik imát három percen belül válaszolta meg, míg a másikat három hét alatt, de a Dániel 10:12 azt mondja, “mert az első naptól fogva, hogy rászántad magad a dolgok megértésére, megalázkodva Istened előtt, meghallotta szavadat Isten, és én a te szavaid miatt jöttem. ” Később megtudjuk, hogy Sátán akadályozta az angyalt abban, hogy Dánielhez jusson. Nem Isten volt az ok. Ő minden imát megválaszol.
A Máté 7:8 is ezt igazolja, amely azt mondja, hogy mindenki aki kér, az kap. Isten válaszol, de Sátán akadályozhatja az imáinkat. Dánieltől eltérően, az Újszövetségben hatalmunk van az ellenség felett a Jézus nevében, így megköthetjük az ördögöt, hogy ne akadályozza, illetve ne állítsa meg Isten válaszát, hogy az a természetes világban is megjelenhessen. Ezeknek az igéknek az igazságai arra bátorítanak bennünket, hogy Isten mindig megválaszolja az imáinkat.
Ma, amikor imádkozol, kösd meg az ördögöt és szabadítsd fel a Szent Szellem erejét azzal, hogy Isten Beszédét imádkozod a helyzetedben. Teljes bizalmad és hited lehet abban, hogy Isten megválaszolja az imádat. Ha vársz arra, hogy megnyilvánuljon valami, akkor ne kételkedj Istenben! Ismerd fel, hogy egy ellenség ellen harcolsz, és ki kell tartanod. Maradj meg Isten Szavában, amíg meg nem látod a választ.

Áhítat morzsák: Gondom van rá, hogy igémet beteljesítsem


"Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó!" - figyelmeztet a régi bölcsösség ma is, mert csak nem akar kihalni az emberből ez a régi rossz tulajdonsága; lelkesen ígér, és gyorsan felejti vállalt kötelezettségét... Felelőtlenül ígérgetni nemcsak csúnya dolog, de veszélyes is.
Gondolhatjuk, talán azért, mert elveszíthetjük hitelességünket embertársaink előtt. A hiteltelenségen túl a bizalom is megrendülhet bennünk, de ami még ennél is veszélyesebb: Elveszítjük életünkben azt a tiszta hangot, mely lelkiismeret gyanánt időről-időre visszhangzik bennünk és az Isten végső, nagy számonkérését juttatja eszünkbe.

Ha ez kimarad életünkből, akkor... már nem számolunk az Istennel.
És ez olyan nagy baj? Manapság is sokan "fütyülnek" az Isten-problémára, s nem látszanak boldogtalanabbaknak, mint a többiek. Reprezentatív felmérés szerint, az élet delén (40 év) túljutottak közel nyolcvan százaléka, még soha(!) nem gondolkodott el komolyabban az élet értelmén, az Isten esetleges szerepéről személyes életükben. Ez azt jelenti, hogy az emberek háromnegyed része leélte a szociológiailag aktív életének túlnyomó részét - belső, etikai motívációk nélkül! 
Magyarul: magának élt. Ennyivel "szegényebb" lett a világ, ennyivel kevesebbet kapott a közösség. Mert életünk második felében inkább kapni szeretnénk a közösségtől, hiszen az erőnk fogyatkozik. De mi van azzal a társadalommal, ahol mindenki csak kapni akar? Az, amit tapasztalunk manapság: elaljasodik. Az önzés apránkénti növekedésében sokan észre sem veszik, hol lépték át az önszeretet és a gonoszság határát. Ha nem volt ott Isten, akkor a látáshoz szükséges világosság is hiányzott. Lemerült zseblámpával szakadék szélén "táncikálni" - meglehetős botorság...
Isten beteljesíti ígéreteit, ahogy az Írás mondja: "Nem ember az Isten, hogy hazudna." Ez azt jelenti, hogy a törvényt, azaz a teremtettség rendjét Isten betartatja: a bűnt(hibát) követi a büntetés(következmény). Az Isten tehát következetes. Jó levonni ebből a következtetést, hogy következetlenül élni nem érdemes... Fejjel nekirohanni a falnak lehet, de nem érdemes. 
Isten meg-megállít minket, hogy elgondolkozzunk életről és halálról, szépről és jóról, a megismerés ajándékairól, a reménységről, a hitről. 
Miért? Hogy szívünkben megfogalmazódjanak gondolatok a világról, s a Gondviselésről, s ezeket megosszuk másokkal is.

Amiért ma imádkozunk:
Várakozásaink szép beteljesüléséért.

Uram! Te látod életem gondjait. Kérlek Téged, emelj ki belőlük néhány pillanatra, hogy szereteted apró csodáit átélve magam is jóságod eszközévé válhassak! 

Jézus nevében, Ámen!



Napi Gondolatok

  Őszinte megtérés

 

"De még most is így szól az ÚR: Térjetek meg hozzám teljes szívvel, böjtölve, sírva és gyászolva! Szíveteket szaggassátok meg, ne a ruhátokat, úgy térjetek meg Istenetekhez, az ÚRhoz! Mert kegyelmes és irgalmas ő, türelme hosszú, szeretete nagy, és megbánja, még ha veszedelmet hoz is."


Jóel próféta könyve 2:12-13

A ruhát könnyebb megszaggatni - nem fáj. Bármikor felvehetek másikat. De Isten nem a ruhára kíváncsi. Hanem arra, hogy ki vagy, amikor mindened elveszett. Azt viszont csak a szíved rejtheti. Ezért kell a szívvel foglalkozni, mint a ruhával, vagy álarcokkal.

Reményik Sándor:
És a szívem is elhagyott engem

Ez a legnagyobb bűn.
Ez a legszörnyűbb büntetés.
S a legnagyobb nyomorúság is ez: 
Elhagyott engem az én szívem is.

Ülök a puszta-homok közepén, 
Csügged nehéz fejem.
Ülök, akár a kő,
Lomha, kietlen kő-mozdulatokkal 
Tapogatom magam. 
Vad-idegenül kutat a kezem
A hely körül,
Hol a szívemnek lenni kellene.

Nincs, nincs.
Elszállt, elillant az évek során. 
Őszökkel, tavaszokkal, 
Bűnökkel, bajokkal, 
Vándormadarakkal. 
Nem tudom, kivel, nem tudom, mivel, 
Nem tudom, hogyan,
Micsoda percekkel, órákkal, tolvajokkal 
Illant el, szökött el, tűnt el, párolgott el,
Hagyott el engem az én szívem is.

Még néha énekelnék.
Egyszercsak a dal torkomon akad, 
Elfagy, kihűl,
Nem érzem szívemet a dal alatt. 
Szólnék néha egy símogató szót, 
Egyszerűt, tisztát, édest, meleget, 
Vigasztalót.
Kimondom: koppan, 
Érctelenül, csináltan, hidegen: 
Nem szűrhettem által a szívemen.

Magamhoz vonnék néha valakit 
Közel, közel,
Közel hozzám a félelmes magányba.
De szegett szárnyként visszahull a két kar, 
És visszahull a nagy ölelés vágya,
A kitárt karok félszeg ritmusát 
Nem a szív dirigálja.

Indul a kezem irgalomra is,
De nem dobban a mozdulatban semmi, 
Csak pénz csillan: koldus kezébe tenni. 
Zeng a köszönet: "Ezerannyit adjon..." -
Nem, csak szívet, csak egy kis szívet adjon!

És imára is kulcsolom kezem,
Úgy esedezem szívetlenül - szívért, 
Szárazon adom Istennek magam, 
Hátha reám bocsátja harmatát,
És kinyílik a kőből egy virág.

Mert bajok vettek engemet körül, 
És a bajoknak szere-száma nincsen, 
És utolértek az én bűneim,
És bűneim beláthatatlanok, 
Hajszálaimmal el nem hullanak,
S elhagyott engem az én szívem is.

Nincs, nincs.
Elszállt, elillant az évek során. 
Ó, bűnök, bajok, őszök, tavaszok, 
Gyilkos órák, rabló pillanatok,
Suhanó szárnyú nagy sors-madarak, 
Hová vittétek az én szívemet? 
Hozzátok vissza az én szívemet, -
Szeretni akarok.


Charles H. Spurgeon

Ez a mi bizonyságunk 


“És mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét.” (1Ján. 4:16)


saar-river



Minden keresztény kell, hogy bizonyságtevő legyen. Hiszen minden, amit Isten teremtett, Őróla beszél. Egyes dolgok az Ő nagy erejéről, míg mások az Ő hatalmáról szólnak. A hullámzó tenger és a ragyogó ég mind-mind az Ő erejét és fenségét dicsérik. Vannak olyan dolgok, melyek az Ő bölcsességét, míg más dolgok az Ő jóságát hirdetik. Ám Isten szentjeinek különleges bizonysága van: a szívükkel és ajkukkal kell, hogy bizonyságot tegyenek az Úrról. Az összes többi teremtmény nem szavakkal beszél. Lehet, hogy ragyogásuk közben énekelnek, de hangjuk nem hallható. A hívő osztályrésze az, hogy a hatalmas, örökkévaló kórusban felemelje hangját – a szívével együtt –, és mint egy intelligens, élő, szerető és ismeretekkel rendelkező bizonyságtevő, tanúbizonyságot tegyen Istenről. 
Na már most, úgy gondolom, hogy szólhatok, sőt, szólok is az itt, ma reggel összegyűlt “izraeliták” ezreinek nevében  arról, hogy a bizonyságunk, amelyet elmondhatunk világnak és a szegény, elcsüggedő bűnösöknek, hogy hitre jussanak, nem más, mint ez: “és mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét”! Ez tehát a mi bizonyságunk, és el is akarjuk mondani mindenkinek, minden helyen és mindaddig, amíg csak élünk – és reméljük, hogy halálunkkor is képesek leszünk még az utolsó, erőlködő leheletünkkel is ezt mondani. Igen, amikor a földi életünk befejeződik, és elkezdődik az örökkévalóság, mi akkor is ezt hirdetjük majd: “Mi megismertük és elhittük az Istennek irántunk való szeretetét!”

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja

A gabonamag sorsa


."..ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz. "(Jn 12,24)


 

Ezzel a képpel Jézus a saját sorsát szemléltette. De ugyanez illik mindenkire, aki hűségesen követi őt. El lehet tenni egy búzaszemet a vitrinbe, s akár évszázadok múlva is meglesz, de senkinek semmi haszna belőle. Vagy el lehet vetni a földbe, s akkor elpusztul, de önmaga többszörösét termi, kenyér lesz belőle.

Ha félti magát egy hívő, a hite akkor is megmaradhat, de élete meddő lesz, senkinek semmi haszna belőle. Ám ha kész feláldozni magát, ő maga belepusztul ugyan, de termékeny, gazdag élete lesz.

Sokan félnek ettől, pedig minden hívő ember életében eljön egy pillanat, amikor döntenie kell, hogy vállalja-e a gabonamag sorsát. Kész-e átadni Isten rendelkezésére nemcsak sok mindent, hanem mindent. Kész-e nemcsak szakítani mindennel, amit Isten bűnnek ítélt az életében, hanem lemondani régi vágyakról, dédelgetett tervekről, nemes célokról is, és azt tenni, amit Isten vár tőle. Az ilyen hívővel Isten közli önmagát, s olyan erőt, mondanivalót, lelki gazdagságot kap, amit korábban nem tapasztalt. Minden, ami nem kerül be a földbe, és nem hal meg, ezt akadályozza. Ezért van sok langyos, erőtlen, tétova, meddő életű keresztény. Aki egészen alárendeli magát Krisztus uralmának, az Istent tudja adni másoknak, és lelki teljesítményeiben mindig felülmúlja önmagát.

Ábrahámnak ez a pont Izsák feláldozása volt. Amit aztán nem kívánt tőle Isten, de ki kellett derülnie, hogy fontosabb-e neki az Úr még a fiánál is.

Isten általunk végzett munkáját minden akadályozza, ami a régi életünkből való. Miért féltjük azt, ami csak hátráltat küldetésünk útján? Jézus mindig többet ad, mint amit elkér. Adja már itt a vele való közösséget, a másoknak gyümölcsöző életet, s odaát az ő mennyei dicsőségét. Mi az, amihez érdemes ragaszkodnunk ezek helyett?

Napi áhítat

A történelem Istene

Olvasmány: 90. zsoltár




Az örök Isten kezében tartja a történelmet, benne életed eseményeit is!
„Mózesnek, Isten emberének imádsága. Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre.
Mielőtt hegyek születtek, mielőtt a föld és a világ létrejött, öröktől fogva mindörökké vagy te, ó, Isten!
A halandót visszatéríted a porba, és ezt mondod: Térjetek vissza, emberek!
Mert ezer esztendő előtted annyi, mint a tegnapi nap, amely elmúlt, mint egy őrváltásnyi idő éjjel.
Elragadod őket, olyanok lesznek, mint reggelre az álom, mint a növekvő fű:
reggel virágzik és növekszik, estére megfonnyad és elszárad.
Bizony, elmúlunk haragod miatt, indulatod miatt megsemmisülünk,
ha magad elé állítod bűneinket, titkolt vétkeinket orcád világossága elé.
Elmúlik minden napunk haragod miatt, úgy elmúlnak esztendeink, mint egy sóhajtás.
Életünk ideje hetven esztendő, vagy ha több, nyolcvan esztendő, és nagyobb részük hiábavaló fáradság, olyan gyorsan eltűnik, mintha repülnénk.
Ki tudja, milyen erős haragod, és milyen félelmetes felháborodásod?
Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!
Fordulj hozzánk, URam! Meddig késel? Könyörülj szolgáidon!
Áraszd ránk kegyelmedet reggelenként, hogy vígadjunk és örüljünk egész életünkben!
Örvendeztess meg bennünket annyi napon át, ahányon át megaláztál, annyi éven át, ahányban rossz sorsunk volt!
Legyenek láthatóvá tetteid szolgáidon, és méltóságod fiaikon!
Legyen velünk Istenünknek, az Úrnak jóindulata! Kezeink munkáját tedd maradandóvá, kezeink munkáját tedd maradandóvá!”

Magyarázat

Egyik kedvenc tantárgyam volt a történelem. Ma is szívesen olvasok ilyen jellegű írásokat, de tudatában vagyok: történelmünk véges. Isten, aki időn kívül áll, örök. A kiemelt vers éppen ez utóbbit fejezi ki. Mózes szavai által hozzánk is szól az Úr: a föld és világ létrejötte az ő bölcs tervében volt. A te és az én életem is az Alkotó tervének része. Sok ember küzd az értéktelenség, céltalanság érzésével, mert nem hiszi, hogy Isten tervében van az élete. Ha ezt hittel elfogadjuk, boldog, ki­egyensúlyozott életet élhetünk, esetleges nehézségeinkkel együtt.
A világnak ugyan volt kezdete, és lesz vége, de ezt Isten határozza meg, aki örök. Jó tudni, hogy az örök, változatlan Isten tartja ellenőrzése alatt a világmindenséget, még akkor is, ha esetleg értetlenkedve gondolunk bizonyos eseményekre. Ő, aki az Alfa és Ómega, a kezdet és a vég, ő az Isten (Jel 22,13). Mennyivel biztatóbb az a tudat, hogy ez az Isten mennyei Atyánk. Bár a világmindenség, s életünk véget ér, mégis részünk lehet Isten kegyelme által az örök életben. Kedves testvérem! Az örök Isten az örökkévalóság szemszögéből irányítja életed eseményeit, és örök élettel ajándékozott meg! Hála neki!
(Vékás Benjámin)
 

Hasznos edény vagy?

Van az a nézet, miszerint a szolgálati területekre szakosodnunk kell. Úgy értik, hogy aki például a pásztori szolgálatban áll, annak az a szolgálati területe, és ezért már nem kell részt kivennie más szolgálatokból. Pedig a szolgálati területekre nem szabadna szakosodnunk, hanem minden jó cselekedetre alkalmasnak kell lennünk.

2Timóteus 2,15-21
„Igyekezzél, hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint oly munkás, aki szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét. A szentségtelen üres lármákat pedig kerüld, mert mind nagyobb istentelenségre növekednek. És az ő beszédök mint a rákfekély terjed; közülök való Himenéus és Filétus. Akik az igazság mellől eltévelyedtek, azt mondván, hogy a feltámadás már megtörtént, és feldúlják némelyeknek a hitét. Mindazáltal megáll az Istennek erős fundamentoma, melynek pecséte ez: Ismeri az Úr az övéit; és: Álljon el a hamisságtól minden, aki Krisztus nevét vallja. Nagy házban pedig nemcsak arany- és ezüstedények vannak, hanem fából és cserépből valók is; és azok közül némelyek tisztességre, némelyek pedig gyalázatra valók. Ha tehát valaki magát ezektől tisztán tartja, tisztességre való edény lesz, megszentelt, és hasznos a gazdának, minden jó cselekedetre alkalmas.


Szóval a mi szolgálati területünk igen széles skálán mozog, úgymond mindenesek vagyunk, mindenhez értenünk kellene. Akik ugyanis valósággal megtértek, azokban valósággal Isten lakozást vett, és azok többé már nem a saját terveiknek élnek, hanem csak Isten akaratának. Isten akarata pedig az, hogy munkálkodjunk:

Filippi levél 2,12-13
„Annakokáért, szerelmeseim, amiképpen mindenkor engedelmeskedtetek, nem úgy, mint az én jelenlétemben csak, hanem most sokkal inkább az én távollétemben, félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket; Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből.”


Bár ezt az igeverset mentőövként használják sokan a saját inaktív életükre, hogy: „nem az én hibám, hogy nem akarom, Isten nem munkálja bennem!” Pedig ha elolvassuk a 12-es verssel együtt, akkor egyértelmű képet kapunk arról, hogy Pál nem feltételesen írta, hanem kijelentésként, merthogy:
„…félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti idvességteket;Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből.”
Isten mindenkiben munkálkodik, mindenkiben végzi az akarást, csak erre kevesen mozdulnak meg. Aki nem munkálkodik, az nem becsüli Jézus áldozatát, Ő kész volt odaadni mindenét, Ő szolgált, hogy önmagát példaként állítsa mielénk, hogy hozzá hasonlóan járjunk.

Efézusi levél 4,1-6
„Kérlek azért titeket én, ki fogoly vagyok az Úrban, hogy járjatok úgy, mint illik elhívatásotokhoz, melylyel elhívattatok. Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszútűréssel, elszenvedvén egymást szeretetben, Igyekezvén megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelében. Egy a test és egy a Lélek, miképpen elhívatástoknak egy reménységében hívattatok el is; Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség; Egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindeneknek felette van és mindenek által és mindnyájatokban munkálkodik.


Mindenkiben munkálkodik! Istennek nem lehetnek inaktív követői, Isten nem tűr meg restséget, emlékezzünk csak a talentum példázatára:

Máté evangéliuma 25,13-30
„Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, amelyen az embernek Fia eljő. Mert épen úgy van ez, mint az az ember, aki útra akarván kelni, eléhívatá az ő szolgáit, és amije volt, átadá nékik.  És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kele. Elmenvén pedig aki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot. Azonképpen akié a kettő vala, az is más kettőt nyere. Aki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az ő urának pénzét. Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök. És előjövén aki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon. Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe. Előjövén pedig az is, aki a két tálentomot kapta vala, monda: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon. Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe. Előjövén pedig az is, aki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, aki ott is aratsz, ahol nem vetettél, és ott is takarsz, ahol nem vetettél; Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan ami a tied. Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, ahol nem vetettem, és ott is takarok, ahol nem vetettem; El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét. Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, akinek tíz tálentoma van. Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és megszaporíttatik; akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van. És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.”


Ugyanez az üzenet megtalálható Jézus egy rövidebb példabeszédében:

Máté evangéliuma 5,13
„Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.


De mi nem akarunk a haszontalan szolgák sorsára jutni, ezért mi nem is vagyunk tétlenek, hanem mindaddig munkálkodunk, amíg ebben a világban vagyunk. Olyan edényekké kell lennünk, amit az Úr bármire tud használni, vigasztalásra, bátorításra, tanításra, adakozásra, vezetésre, feddésre, gyámolításra, egyszóval bármire! Így megbecsült edényekké leszünk, és minden jó cselekedetre alkalmasak.

1János levele 3,1-3
„Lássátok milyen nagy szeretetet adott nékünk az Atya, hogy Isten fiainak neveztetünk! A világ azért nem ismer minket, mert nem ismerte meg Őt. Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, amint van. És akiben megvan ez a reménység Ő iránta, az mind megtisztítja ő magát, amiképpen Ő is tiszta.”


Ne feledjük, és mindig tartsuk szemünk előtt, hogy az Isten iránt érzett szeretetünket nem szavakban, hanem cselekedetekben kell megélnünk.

Kenneth & Gloria Copeland-Jön a vőlegény

Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Ímhol jön a vőlegény! Jöjjetek elébe! – Máté 25:6.




 Isten Szelleme egy kulcsfontosságú üzenetet szól a mai napon: készülj fel Jézus visszajövetelére! Régi üzenet ez. De mostanában igencsak időszerűvé vált, és nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Vannak hívők, akik tévesen azt gondolják, „Ó, én nem hiszem, hogy tudnunk kellene az Úr visszajövetelének napját. Az a nap úgy fog eljönni ránk, mint a tolvaj éjjel!”

Nincs igazuk. Isten Igéje szerint nem szabadna, hogy a világosság gyermekeit meglepetés érje. Szellemben annyira ébernek kell lennünk, hogy bár nem ismerjük a napot vagy az órát, érzékeljük, hogy eljött az ideje Jézus visszajövetelének.

Az 1 Korinthus 2:10 azt mondja, hogy Isten a Szelleme által megjelenti a terveit. Gyanítom, hogy akik Szellemben járnak, az Úr visszajövetelének napján érzékelik majd, hogy valami történni fog.

Legyél olyan, mint az öt eszes szűz a Máté 25-ben, akik készen álltak, amikor bejelentették a vőlegény érkezését. Maradj teljes a Szent Szellem olajával, és ne aludjon ki a lámpásod!

Ne találjon Jézus alvás közben, amikor visszatér. Ébredj fel a Szent Szellemre! Kerülj Isten akaratába, és készülj fel az Úr visszajövetelére! Mert ahogy Jézus előre megmondta, éjfélkor kiáltás hangzik. Az Úr Szelleme Jézus visszajövetelét jelenti be.

Hallod a szellemedben? Hallod az Úr szavait? „Kelj fel, és gyere ki Hozzám. Legyél Velem közösségben. Kerülj a világosságba most, és abban a döntő órában az Én terveim részese leszel."

Engedelmeskedj Neki gyorsan! Mert ímhol jön a vőlegény!

Igei olvasmány: Máté 25:1-13.



T.B.Joshua-Tanításai


TANÍTÁSOK:

T.B. Joshua: MI A HIT?
















A KERESZTÉNYSÉG A SZÍVBEN REJLIK 

ISTENRE TÁMASZKODNI - T.B. JOSHUA 















Vedd figyelembe - T.B. Joshua Próféta

















KINYILATKOZTATÁS JÉZUSRÓL és T.B. Joshua Prófétáról!!! + Anointing Water bizonyság
















EZ UTÁN AZ ÜZENET UTÁN TÖBBÉ NEM LESZEL UGYANAZ!!! 
















 A KRISZTUSI HIT
















A HALÁL LEGYŐZETETT! 



***********************************


GYÓGYULÁSOK:

MEGGYÓGYULT a YouTube on keresztül!
https://www.youtube.com/watch?v=3ui1LGGPZ9M

Prófécia és azonnali megoldás Jézustól.

https://www.youtube.com/watch?v=Ja5Jm_gcLBY 





Videó tanítások

 Isten békességében 1.rész ÉLő adás 2.



Hogyan állítja meg az imáinkat a sátán? magyar felirat (John Mulinde, 2000)




Oden Hetrick Tiszteletes Bizonysága a Mennyről 


Derek Prince-Europából támad e az Antikrisztus?

Europából támad e az Antikrisztus?

 

 


„Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcsesség és az erő. És Ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcsességet a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek. Ő jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a setétségben; és világosság lakozik vele!
... Kinek hatalma örökkévaló hatalom és országa nemzedékről-nemzedékre áll. És a föld minden lakosa olyan, mint a semmi; és az Ő akarata szerint cselekszik az ég seregében és a föld lakosai között, és nincs, aki az Ő kezét megfoghatná és ezt mondaná néki: Mit cselekedtél?"
(Dániel 2:20-22,4:31-32)
Három hónappal ezelőtt, amikor meghívtak er­re a konferenciára, kértek, hogy adjam meg azokat a témákat, amelyekről beszélni fogok. Ez számomra mindig problémát jelent. Honnan tudjam, hogy három hónap múlva miről akarok majd prédikálni? De azt mondták, hogy ezen a konferencián prófétai üzenetet várnak Európa számára. Tehát megkérdeztem magamtól, vajon milyen prófétai üzenetre lenne Európának szüksége? Így jutottam el a mai előadásom címéhez: Európából támad-e az Antikrisztus? Abban az időben még nem tudtam a választ erre a kérdésre. De meglepetésemre, azt hiszem, Isten megmu­tatta a választ. Ezt a választ pedig Isten Igéjéből nyer­tem, nem valami különleges látomásból, hanem egyszerűen Isten tiszta, világos írott beszédéből. De saját magadnak kell azután eldöntened, hogy az én válaszom a helyes válasz-e.
Úgy gondolom, hogy rendkívül fontos az Európá­ban élő keresztények számára tudni mindazt, amit a Biblia az Antikrisztusról tanít. Mert azt hiszem, az an­tikrisztus szelleme már erőteljesen működik Európá­ban. És hogy az események hogyan végződnek, az Jézus Egyházától függ: megtanuljuk-e ezt a szellemi erőt leküzdeni, vagy az győz-e le bennünket. Ez a kérdés még nyitott. Ezért most egyszerűen arról szeretnék be­szélni, amit az Újszövetség tanít az Antikrisztusról.
Először meg kell értenünk ennek a szónak a jelen­tését. A „krisztus" szó a görög nyelvből származik, és megfelel a héber „messiás" kifejezésnek. Meglepő mó­don sok keresztény és sok zsidó sem tudja ezt. Amikor mi most Jézus Krisztusról beszélünk, akkor Jézusról szólunk, aki a Messiás. Így az Antikrisztus az anti-messiás. Az „anti-" előtagnak két szokásos jelentése van: valami ellen és valami helyett. Mind a két jelentés illik ide. Az antikrisztus a valódi Krisztus ellen van, hogy félretolja az útból és helyettesítse Őt egy hamis krisz­tussal, aki aztán az Antikrisztus lesz. János első levelé­nek 2. részében a 18. versben és a 4. rész 3. versében három különböző kifejezést találunk: "sok antikrisztus", "az Antikrisztus" (egy bizonyos személy) és „az antikrisztus szelleme". Minden antikrisztust az antikrisztus szelleme ellenőriz. A történelem folyamán sok ilyen személlyel találkozunk, a zsidó enciklopédia legalább negyven hamis messiást sorol fel, akik Jézus ko­ra óta jelentek meg. Ezek mindnyájan antikrisztusok voltak. Európa történelme is sok antikrisztust jegyzett fel, többször előfordult, hogy egy antikrisztus volt az európai egyház feje. És ha a Közel-Keletre nézünk, ak­kor egyike a kiemelkedő antikrisztus-figuráknak: Mo­hamed. Az egész világon most is sok ilyen van.
Zairében, Közép-Afrikában volt egy vallási veze­tő, aki nyíltan vallotta, hogy ő Jézus. Amikor meghalt, a politikai vezetés nagyon bölcsen nem engedte, hogy eltemessék, hanem őrséget állítot­tak köré és három nap múlva engedték csak meg az embereknek, hogy elhantolják a hullát. Azok az afrikaiak, akik hittek neki, nagyon mérgesek lettek és kö­vekkel dobálták meg a koporsóját, mert megértették, hogy félrevezette őket. Tehát ha ma körülnézel a Föl­dön, sok antikrisztust fogsz találni. Ami azonban őket antikrisztussá teszi, az az antikrisztus szelleme. Az a szellemi erő, ami bennük és általuk működik.



Az 1. János levél 2. fejezetében a 18-23. versekben és a 4:1-3-ban az Antikrisztus bizonyos ismertető jegyeit találhatjuk. Először János azt mondja, hogy ők „közü­lünk váltak ki". Egy antikrisztus a pályafutását Jézus Egyházával való kapcsolattal kezdi, de János úgy foly­tatja, hogy nem tartoztak közénk, mert akkor velünk maradtak volna. Mégis el kell fogadnunk, hogy az An­tikrisztus kapcsolatban lesz az Egyházzal, mielőtt elkezdene tevékenykedni. Nagyon gyakran elmondtam már, hogy a karizmatikus mozgalom nagyon jó helyet kínálna az ő fellépéséhez, mert a karizmatikusok annyira vágynak arra, hogy jeleket és csodákat éljenek át. És sok karizmatikus azt gondolja, hogy valamilyen csoda végeredményben legalizálja azt, amit hir­detnek, vagy ha valamilyen személy szolgálatának az eredményeképpen csoda történik, akkor igaznak kell lennie annak, amit prédikál. De ez óriási tévedés. A Biblia világosan mondja, hogy az Antikrisztus sok csodát fog tenni. Szeretném a következő kérdést intézni hozzátok - én tényleg nem tudom rá a választ - gondoljátok, hogy az Antikrisztus nyelveken fog szólni?
Ha mindenképpen döntenem kellene, akkor igennel válaszolnék. De ez csak az én tippem
Az 1. János 2:21 és 23-ban János egy további ismerte­tő jegyet közöl velünk az Antikrisztusról: „tagadja az Atyát és a Fiút". Nem Isten létezését tagadja, hanem az Atyának és a Fiúnak a kapcsolatát az Istenségben.
Az iszlám például világosan mutatja ezt a jegyet, ők Allahról beszélnek, Istenről, de soha egyetlen muszlim sem fogadná el, hogy Jézus az Isten Fia. A Korán­ban az áll, hogy Istennek nincs szüksége fiúra. Sok nyugati keresztény elmegy a Közel-Keletre és nagyon könnyen félrevezetik, mert a muszlimok azt mondják: én hiszek Jézusban, mint prófétában, de nem mint Is­ten Fiában.
Az antikrisztus szellemének egy további jellemzőjét találjuk az 1 János 4:1-2-ben: tagadja, hogy Jézus test­ben jelent meg. A Messiás hús-vér emberként jött el. Az antikrisztus szelleme ezt sohasem fogja beismerni.
Az 1 János 4:3-ban azt olvassuk, hogy ez a szellem nem akarja megváltani, hogy ki Jézus.
A legelső alkalom, amikor az emberiség történelmében megnyilvánult az antikrisztus szelleme, Jézus bírósági tárgyalása volt. A zsidó nép a legváratlanabb döntést hozta, amikor Pilátus megkérdezte őket, kit engedjen el nekik? Jézust vagy Barabbást? Azt kiáltották ne Jézust, hanem Barabbást! Ez egy teljesen őrült választás volt. Jézus minden em­berrel csak jót tett, Barabbás pedig bűnöző, erőszakos ember volt, egy gyilkos. Mégis őt választották. Az egész tömeg egyetértett a döntéssel. Milyen szellem hozta létre ezt a döntést? Az antikrisztus szelleme. Lát­játok, ennek nincs semmi köze a pogánysághoz, mert a pogányság semmit sem tud Jézusról. Az antikrisztus szelleme csak ott tud megnyilvánulni, ahol Jézust pré­dikálják. Ez a Sátán utolsó mozgalma az Evangélium ellen. Tudatos tagadása a Jézusban hozzánk intézett kihívásnak.
Lapozzunk most a 2. Thesszalonika levél 2. fejeze­téhez. Ez a fejezet óvja az Egyházat az Antikrisz­tus felemelkedésétől. Az első három vers el­mondja, hogy az Antikrisztus eljövetele meg fogja előzni Jézus eljövetelét. Az Újszövetség görög szövege egy speciális kifejezést használ Jézus újra eljövetelére: parúzia. Ezt a szót rendszerint akkor használják, ha Jé­zus eljöveteléről van szó. De ebben a részben ugyanez a szó szerepel az Antikrisztus eljövetelére. Így hát két parúzia van: az Antikrisztus parúziája és az igazi Krisztus parúziája. De Jézus parúziája nem következik be addig, amíg előbb az Antikrisztus parúziája meg nem lesz. A harmadik vers az Antikrisztust a törvénytelenség emberének (a törvény ellenségének) nevezi, más helyen pedig a veszedelem (romlás) fiaként emlí­ti. Az Újszövetségben csak egyetlen személy van, akit a veszedelem fiának hívnak, Iskariótes Júdás. Vegyük észre, hogy ő egy volt az apostolok közül. Bizonyos ételemben tehát ő előképe az Antikrisztusnak.
Pál világossá teszi, hogy az Antikrisztus parúziája előtt egy másik dolognak, görög szóval aposztáziának kell bekövetkeznie, ami elfordulást, szakadást jelent. Tipikusan vallásos fogalom. Az Újszövetségben csak egyetlen más helyen fordul elő, amikor Pált megvádolják azzal, hogy a Mózes törvényétől való elszakadást, elfordulást tanítja. Az aposztázia tehát a kinyilatkoztatott vallási igazság elutasítása. Pál tehát azt írja, hogy mielőtt a Messiás parúziája megtörténne, be kell következnie a nagy szakadásnak az Egyházban. Az Újszö­vetség kijelentett igazságaitól való nagy elfordulás­nak. Mert mindaddig, amíg Jézus Egyháza megőrzi a rábízott Igazságot, akadályt gördít az Antikrisztus útjába. Így az első dolog, amit Sátánnak meg kell tennie ahhoz, hogy az Antikrisztus eljövetelét előkészítse, az ennek a barrikádnak a lerombolása. Mi ennek az aposztáziának a kellős közepében vagyunk.



Évszázadokon keresztül voltak keresztény veze­tők, akik erkölcstelenségben éltek, gonoszok, hitetlenek voltak, de nem tagadták meg a hit alap­vető igazságait, ha ki is használták azokat a maguk cél­jai számára. Ebben az évszázadban azonban már más a helyzet. Azt kell mondanom, hogy az aposztázia itt, Németországban kezdődött a liberális, „új" teológiá­val. Aztán innen vándorolt Norvégiába, és terjedt el az egész nyugati egyházban. Jelenleg minden keresztény felekezetben vannak vezetők, akik a hit valamelyik alapvető igazságát nyíltan tagadják. Van az anglikán egyházban egy püspök, aki nyilvánosan nevetség tárgyává tette, hogy Jézus testben támadt volna fel a ha­lálból, és az anglikán püspökök kétharmada azt mond­ja, hogy egyetért vele. De a katolikus egyházban is vannak teológusok, akik ugyanezen az állásponton vannak. A katolikus hierarchia ugyan nem vette át ezt a véleményt, de azt tudom nektek mondani, hogy Amerikában a katolikusok többsége nem veszi már ko­molyan az Újtestamentum igazságait. Vannak meto­dista barátaim, akik azt mondták nekem: a mi gyüleke­zetünkben nyugodtan beszélhetsz Platónról, Szókratészről, Allahról vagy Buddháról, senki se ütközne meg. De ha Jézusról beszélnél nekik, azonnal begerjed­nének. Milyen szellem ez? Az, amelyik ki akarja szorítani Jézust az Egyházból. És emlékezzetek csak, ez csu­pán az első lépés! A második lépés az, hogy helyette­sítse őt egy hamis krisztussal. Nem akarom most rész­letezni, hogy mi van a többi keresztény felekezetben, de elmondható, hogy az aposztáziának (elszakadás­nak) eddig soha nem tapasztalt mértéke található mindegyikben. Ez a Sátán módszere, amivel előkészíti az Antikrisztus eljövetelét.
A 2. Thesszalonika levél 2. részének 4. és 5. ver­sében Pál elmondja nekünk, hogy az Antik­risztus szembeszegül Istennel, Istennek adja ki magát, és be fog ülni Isten templomába. Itt önkénte­lenül adódik a kérdés: melyik templomba? Az én sze­mélyes véleményem az, hogy ez a templom Jeruzsálemben lesz, és a zsidó nép fogja felépíteni, ők már na­gyon készülnek erre. Tanfolyamokat tartanak a lévita papságról, hiszen nem egyszerű a dolga egy lévita papnak. Tudnia kell hogyan ölje meg az állatot, hogy nyúzza meg, darabolja szét, mit csináljon a vérrel stb. De a vallásos zsidók mindezt nagyon komolyan ve­szik. A zsidó rabbik között elterjedt egy tantétel, amely azt mondja, hogy aki vissza fogja adni nekik a Templomot, az a Messiás. De ez nem biblikus. Én azt hiszem, hogy ha egy politikai vezető visszajuttatná a zsidóknak a Templomot, azt a zsidók nagy többsége feltétel nélkül támogatná. Pál azt írja az 5. és 6. versben, hogy van még egy visszatartó erő. Ez egy olyan kérdés, amiről az embe­rek sokat vitatkoznak. És én tényleg nem tudom rá a választ. De hajlamos vagyok elfogadni, hogy ez a Szent Szellem. Mert valamilyen módon a Szent Szel­lem mindezeket feltartóztatja addig, amíg Isten tervei meg nem valósulnak.
A nyolcadik versben Pál kijelenti, hogy Jézus személyesen fogja megsemmisíteni az Antikrisztust a visszatérésével. Én személy szerint szívesen átengedem neki ezt a munkát, nem hiszem hogy én képes lennék erre. Nagyon helyénvalónak ta­lálom azt, hogy az igazi Krisztus semmisítse meg a hamis krisztust. Azt is hiszem, hogy ez lesz az egyik fő oka annak, hogy miért fogunk vágyakozni az Úr Jézus Krisztus visszajövetele után. Mert a Biblia azt mondja, hogy Jézus azokért fog visszajönni, akik az Ő eljövetelét vágyják. Ez ma nem igaz sok keresztényre. Sok más fontos dolguk van. De lesz idejük az Antikrisztus alatt arra, hogy megváltoztassák az értékrendjüket. Akkor azt fogják kiáltani: Jövel, Úr Jézus! És Ő er­re vár.
A 9. vers egy fontos igazságot tartalmaz. Az Antik­risztus eljövetelét sok hatalmas, drámai jel és csoda fogja kísérni. Kérlek értsétek meg ezt: a csodatevés nem szükségszerűen bizonyítja az Igazságot. Ez az a pont, ahol a karizmatikusok bajba kerülhetnek. Mert némely karizmatikus akármit elhisz, ha csoda kíséri.
És az antikrisztus csak erre vár. Egyetlen útja van an­nak, hogy az Igazságot megismerhessük, és ez a Szent­íráson keresztül vezet. Pál azt mondja, hogy egyetlen védelem létezik csak az Antikrisztus csalásaival szem­ben, és ez az Igazság szeretetének elfogadása. Jézus pe­dig azt mondta, hogy Isten Igéje az Igazság. Ha nem szereted Isten Igéjét, akkor be fognak csapni. Az a szó, amelyet itt szeretetnek fordítunk egy igen erős, pozitív tartalmú kifejezés. Többet jelent, mint hogy hetenként eljárunk istentiszteletre, és meghallgatunk egy prédi­kációt. Jobban kell szeretned a Bibliát mint az étkezést. Több időt kell eltöltened a Biblia tanulmányozásával, mint a televízió előtt. 
Azt hiszem a legtöbb keresz­ténynek meg kell változtatnia a fontossági sorrendet, különben az Antikrisztus le fogja győzni őket.

...Mindazok számára, akik nem szeretik az Igaz­ságot, Isten a tévelygés szellemét fogja elküldeni. Végiggondoltátok már valaha, hogy az Igazság elutasítóinak végső büntetése az, hogy Isten tévelygést bocsát rájuk? És ha Isten küldi azt, akkor nem lehet elmenekülni előle. Csak egyetlen védekezés létezik ez ellen. Jobban kell szeretned a Bibliádat, mint magát az életet. Élned kell a Bibliát, táplálnod kell magad belőle, részeket kell megtanulnod kívülről. Nemrég olvastam egy nagyszerű könyvet a kínai gyülekezetek sorsáról a kulturális forradalom ideje alatt, amikor a keresztényeket irgalmatlanul üldözték. Az egyik keresztény veterán a következőket mondta: a bebörtönzések idejét csak azok a keresztények élték túl, akik sok igét kívülről megtanultak. A többiek vagy megőrültek, vagy öngyilkosok lettek, vagy megtagadták a hitet, és elárulták a testvéreiket. Hogyan állsz te ezzel? Hogyan vészelnél át egy ilyen időszakot? Ha nem fogadod be az Igazság szeretetét, akkor biztos, hogy be fognak csapni.
Lapozzunk most a Jelenések könyvének 13. részé­hez. Ennek a fejezetnek sok versét át fogjuk ven­ni. Ez a rész szimbólumokban írja le az Antikrisztus eljövetelét. Úgy írja le, mint egy fenevadat, amely a tengerből jön fel. Úgy hiszem, hogy a tenger a politika világát jelenti. Ennek a furcsa állatnak hét feje van és tíz szarva. A teste leopárd, a lábai medvelábak és a szája oroszlánszáj. A Biblia egyetlen dolgot mond nekünk a leopárdról. Tudjátok mit? Azt, hogy nem változtathatja meg a foltosságát. Ez az antikrisztusi ha­talom mindvégig antikrisztusi is fog maradni. Ha megváltoztatja is a nevét, nem tüntetheti el a foltjait.
Azután arról olvashatunk, hogy ez az állat három dolgot kap a sárkánytól: erőt, trónt és nagy hatalmat. Ezután a fejek egyike nyilvánvaló módon meghal és utána „feltámad", megelevenedik, és nyilvánvaló „feltámadása" után az egész világ imádni fogja őt. Én gyakran megkérdeztem magam, ha John F. Kennedy megelevenedett volna a meggyilkolása után, vajon nem lett volna hajlandó a világ jelentős része arra, hogy imádja őt?
Ezen a ponton egy érdekes kontrasztot találunk az igazi és a hamis Krisztus között. Amikor Jézus, mint ember elkezdte a szolgálatát, a Sátán megkísértette őt és felajánlotta neki a hatalmat az egész világ fölött: „ki­rály leszel minden ország királya fölött, de egy feltétel­lel, ha leborulva imádsz engem". Jézus megtagadta ezt. De a hamis krisztus el fogja fogadni. Ő imádja majd a Sátánt, a világ imádja őt, és így általa a világ a legnagyobb ellenségét fogja imádni. Sátán legfőbb célja, hogy imádtassa magát. Hiszen a bukásához is az vezetett, hogy egyenlővé akarta tenni magát Istennel, de levettetett, és tudja, hogy ezt többé nem valósíthatja meg. Viszont van egy dolog, ami csak Istennek jár és senki másnak. Ez pedig az imádás. Tehát a sátán így gondolkodik: „ha rávehetem a világot, hogy imádjon engem, akkor megáll az eredeti állításom, hogy én is­ten vagyok".
Ha tovább haladunk a 13. fejezetben, akkor láthatjuk, hogy 42 hónapig lesz hatalmon, ami 3 és fél évnek felel meg. A hatodik vers azt állít­ja, hogy káromolni fogja az igaz Istent, a hetedik vers bemutatja, hogy a szenteket üldözni fogja, és le is győzi. Kik ezek a szentek? Azt hiszem, hogy olyan embe­rekről van szó, mint te meg én. A történelemnek eb­ben a szakaszában az Antikrisztus hatalmat kap arra, hogy megölje a valódi hívőket. Lehetnek dolgok, ami­ket nem értünk teljesen, de a legegyszerűbben mégis így lehet összefoglalni a történéseket.
A nyolcadik vers el mond ja, hogy az egész világ imádni fogja őt, kivéve az emberek egy csoportját, azo­kat, akikneknek nevei be vannak írva az Élet könyvébe, amely a Bárányé. 
Ezek azok, akiket Isten az örökkévalóság óta kiválasztott saját maga számára. 
És akiket Ő kiválasztott, azokat meg is fogja őrizni.
Ámen!