2016. június 21., kedd

Bizonyságaid örökkévaló örökségem-

-Alfred Christlieb-

   E dolog nagy bűnnek lett az okozója. (l.Kir 12,30)

Az l.Kir 12. rész elbeszéli a "Jeroboám bűnét"! Utódainál ismételten előjön: "nem távoztak el Jeroboám bűnétől, aki vétekbe ejtette Izraelt". Jeroboám volt a 10 törzs első királya. Isten biztosította őt a királyság felől az eljövendő időkre nézve is, ha hű marad az Úrhoz. Jeroboám azonban hűtlenné vált. Látta, hogy alattvalói háromszor egy évben Jeruzsálembe mennek, vetélytársának, Roboámnak országába. Attól félt, hogy szívük visszatér a Dávid házából való királyhoz. Ezért gondolta el, hogy népének saját kegyhelyeket kell felépítenie, így helyeztetett aranyborjút Dánba és Béthelbe.

Jeroboám aggodalmaskodásba esett. Isten maga tette királlyá. A jövőjét is Isten kezébe tehette volna. Az aggodalmaskodás azonban tőrbe csalta.

És mi? Urunk és Megváltónk nem megmondta: Ne aggodalmaskodjatok a holnap felől!

Jeroboámnál az aggodalomból kísértés lett arra nézve, hogy saját kezével segítsen magán. "Segíts magadon!" - ez lett a jelszava, ahelyett, hogy Isten segítségét kérte volna. Hogy a használt eszköz tetszik-e Istennek, vagy sem, az mellékes volt neki. Az önmaga segítésével azonban csak pusztulását segítette elő.

Jeroboám alapbűne az önzés volt. Számára nem alattvalóinak jóléte, nem Isten dicsősége, hanem saját maga uralmának, trónjának minden időkre való biztosítása volt a döntő. Személyének dicsőítése lépett Isten félelmének a helyére. Ez volt a bukása!

Az aggodalmaskodás, az önmagunkon való segítés, az önzés, nagyokat is, kicsiket is pusztulásba dönt.

 

Isten asztaláról-Varga László

 "[A szeretet] mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem múlik. ... Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig a legnagyobb a szeretet."      1Korinthus 13,7-8.13

Szeretet nélkül nincs emberi társadalom, tehát emberi élet sem lehetséges. Isten vigasztalása ez a rövid mondat: "A szeretet soha el nem múlik." Isten gondoskodik róla, hogy mindig újjászülessen. Boldog az az ember, aki egy életen át végig tud szeretni, az a család, ahol a szeretet a tagoknak minden emberi nyomorúságát elfedezi, teljes bizalommal viseltetnek egymás iránt, együtt tudnak egymást szolgálva Istentől remélni földi és mennyei boldogságukat, s Istentől ajándékba kapott szeretettel tudják eltűrni egymásnak minden emberi nyomorúságát. Van ilyen szeretet. De ehhez nem elég a természetes emberi indulat. Ismerni kell Isten végtelen szeretetét, mely méltatlanul is mindennap körül vesz. Amíg őrá tekintünk, amíg naponta együtt kérjük szeretetét, ő ajándékoz meg vele minket is. Hit és Isten jóságában gyökerező remény nélkül nagyon nehéz igazán szeretni. De az örök életben a hit látássá válik, a remény beteljesül. A szeretet pedig ott, Isten trónusa előtt válik teljessé, és megmarad mindörökké. 


Szerető jó Atyám, Tőled kérek örökké tartó, soha el nem hidegülő szeretetet. Először magam számára kérem: taníts meg Krisztus szerint szeretni embertársaimat! Nem könnyű feladat, talán a legnehezebb minden parancsod közül. Nélküled, a magam erejéből nem lehetek rá képes. De ha naponta megerősíted hitemet, erőt adhatsz erre a nehéz feladatra is. Ha ezt nekem megadod, akkor kérhetem: add meg, hogy engem is szerető emberek vegyenek körül. Áldd meg családomat soha el nem fogyó szeretettel! Áldj meg úgy, hogy tudjunk egymásnak mindent eltűrni, mindenben megbízni, minden áldásodat együtt kérni és remélni. Áldd meg egyházunkat, egész népünket ezzel a szeretettel, és hozd el országodat gyermekeink, unokáink életében, ahol ez a szeretet uralkodik majd Krisztus soha el nem múló uralma alatt! Ámen. 

Mindennap az Ige fényében-A KEGYELEM EGGYÉ TESZ

Andrew Kuyvenhoven-

A mai napon olvasandó igeszakasz: ApCsel 4,32-37 


32 A hívők egész gyülekezete pedig szívében és lelkében egy volt. Senki sem mondott vagyonából bármit is a magáénak, hanem mindenük közös volt.


   33 Az apostolok pedig nagy erővel tettek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról, és nagy kegyelem volt mindnyájukon.
   34 Nem volt közöttük egyetlen szűkölködő sem, mert akiknek földjük vagy házuk volt, eladták azokat, az eladott javak árát pedig elhozták,
   35 és letették az apostolok lába elé, azután szétosztották mindenkinek úgy, ahogyan szüksége volt rá.
  36 József például, akinek az apostolok a Barnabás melléknevet adták, ami azt jelenti: Vigasztalás fia, egy ciprusi származású lévita,
 37 mivel földje volt, szintén eladta, elhozta a pénzt, és letette az apostolok lába elé.

"A hívők összessége pedig szívében és lelkében egy volt. Senki sem mondott vagyonából semmit sem a magáénak, hanem mindenük közös volt." (ApCsel 4,32) 


A Szentlélek annak a kegyelemnek az összessége, melyet Isten ad nekünk, amikor Jézusban hiszünk. Krisztus teljes gazdagsága, - a bocsánat, a megújulás, a jövő ígérete, igen, magának az Atyának a szeretete - öntetik ki a szívünkbe, amikor kapjuk a Lelket.
És ennek a kegyelemnek áramlania kell személy és személy között. A Lélek azonnal egyesít bennünket azokkal, akik Krisztusban vannak, és sürget, hogy közöljük az evangéliumot azokkal, akik "kívül vannak Krisztuson". Ezek nem csupán a hívők új közösségének adott parancsok, hanem belülről fakadó késztetések is. Így fedi fel a Lélek a maga természetét.
Az őskeresztyének "szívükben és lelkükben egyek" voltak. Gyökeresen megújultak és egyesültek. Minden szív szerette Krisztust, és minden lélek dicsérte az Urat.
"Mindenük közös volt." A földi javakkal szemben tanúsított természetes magatartásuk megváltozott a Lélek eljöttével. Ez nem egy diktátor rendelete volt azzal az eredménnyel, hogy "mindaz ami a tied, az enyém." Egy belülről fakadó késztetés mondatta ki velük: "Mindaz, ami az enyém, a tied."
A keresztyén közösség életmódja nem ugyanaz minden időben és minden helyen. Változik. Nincs semmi rossz a változásokban, ámbár némely keresztyén csoport, úgy látszik, megrémül tőlük. Számtalan egyházi vezető megpróbálta megállítani, vagy egyenesen visszaállítani az órát. Ez nemcsak ostoba dolog, hanem bűnös is. Sértő dolog azt gondolni, hogy a Szentlélek csak akkor tudja munkáját elvégezni, ha kereteket valósítunk meg szövetkezeti gazdasági módon.
Isten maga irányítja a világot és a társadalmi változásokat. A ma egyházában ugyanazzal az erővel munkálkodik, melyet mindig is használt. Mindazoknak, akikben a Szentlélek van, egy a szívük és lelkük. És mindazok, akiket ő, azaz a Szentlélek a hatalmában tart, megváltoztatják magatartásukat a földi javakat illetően. Ezek megtanulják, hogy a testvéri közösségé az elsőség.





Krisztus mindenek felett-A BELSŐ PAPI SZOLGÁLAT

Oswald Chambers-

 "Ti pedig... királyi papság... vagytok" (1Pt 2,9).  


Milyen jogon válunk "királyi papsággá"? A váltság jogán. Felkészültünk-e arra, hogy önmagunkkal nem törődve elkezdjük az imádság papi szolgálatát? A folytonos tépelődés bensőnkben, hogy lássuk, olyanok vagyunk-e már, amilyennek lennünk kellene, csak beteges, énközpontú keresztyénséget hoz létre, nem Isten gyermekének erőteljes, egyszerű életét. Ha nem jutunk helyes viszonyba Istennel, akkor hajszál híján ezt mondjuk: "Ó, milyen csodálatos győzelmet éltem át." Ez nem a váltság csodájának ismertetőjele. Indulj el abban a bátor hitben, hogy a váltság teljes, nem kell többé nyűglődnöd magad miatt; kezdd el megtenni, amit Jézus Krisztus mondott: imádkozz barátodért, aki éjféltájban jön hozzád, imádkozz a szentekért, imádkozz minden emberért! Imádkozz azon az alapon, hogy egyedül Jézus Krisztusban vagy tökéletes, nem pedig az efféle mentegetődzés által leszel az: "Uram, megtettem, ami tőlem telt, kérlek hát, hogy hallgass meg." Meddig tart, míg Isten megszabadíthat a magunk körül forgás beteges szokásától? Torkig vagyunk magunkkal és már nem döbbenünk meg semmin, amit Isten mond rólunk. Elérhetetlenek a bennünk levő aljasság mélységei. Csak egy hely van, ahol igazak vagyunk és ez Krisztus Jézusban van. Amikor benne vagyunk, akkor el kell égnünk ebben a belső szolgálatban teljesen.

Isten műhelyében- A Jézus iránti szeretet engedelmességben

Carl Eichhorn-

"Aki tudja az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem. " (János 14, 21)  



A Megváltó iránti szeretet mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy teszünk érte valamit. Ez cselekvő szeretet és nem csupán érzelmi dolog. Érzelmeink megcsalnak, hangulataink változnak. Engedelmességben nyilvánul meg a Megváltó iránti szeretet - folyamatosan és állandóan. Az van vele igazi szeretet-viszonyban, aki megtartja a Megváltó parancsait, azaz hitét és életét minden vonatkozásban alárendeli az Ő akaratának.

A Megváltó iránti szeretet nemcsak azt cselekszi, amit Ő kíván tőlünk, hanem gyűlöli a gonoszt is, mivel Jézus is gyűlöli azt. - A Megváltó iránti szeretet különösen abban mutatkozik meg, hogy az ő kedvéért olyan dolgokat is megteszünk, melyek természetünknek ellenére vannak. Oetingernek, a hívő orvos-lelkész-tudósnak egyik napi alapelve ez volt: "Jézusért szívesen megteszem azt is, amit egyébként nem szívesen teszek meg." A kis dolgokban való hűség is Jézus iránti szeretetünket bizonyítja. A nagy és fontos dolgokban becsvágyunk is kielégülést talál, de a mindennapi élet apróságai egyhangúan hatnak ránk. Aki Jézust szereti, az mindent neki végez, még a legjelentéktelenebb és legmegvetettebb dolgokat is. Jézus tanítványának minden munkájában a szeretet a mozgatórugó és nem a kemény kötelesség.

Sok mindent nem könnyű megtennünk. Még nehezebb mindazt elhordozni, amit Jézus akarata ránkhelyez; és elveszteni, elhagyni sok mindent, amit Ő jónak Iát elvenni tőlünk. Talán éppen olyasvalami az, amihez szívünk legjobban ragaszkodik. Azonban ha szeretjük Jézust, belsőképpen könnyen elengedjük azt. Magunk adjuk oda neki, tehát nem kell, hogy elszakítsa tőlünk és nem perlekedünk a veszteség miatt. Jézus néha nehéz körülmények közé helyez minket, amelyeken nem tudunk változtatni, vagy olyan embert állít az oldalunkra, akit nagyon nehéz elviselni. A Mester maga is három éven keresztül csendesen hordozta Júdást. - A Megváltó iránti szeretet a nehéz helyzetekben is kitartást ad nekünk, nem dobjuk el gyorsan a terheket, hanem arra indít, hogy várjunk, amíg Ő hozza el a változást. Az önszeretet saját akaratát követi, az Úr iránti szeretet pedig felteszi a kérdést: Uram, mit akarsz, hogy cselekedjem? 

Joyce Meyer: Elmélkedj az igén!

Zsoltárok 1,1-2: "Boldog ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül; Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal." 

Elgondolkodni, valamin töprengeni. Foglalkozni a gondolattal, tervezni, szemlélődni. Elsősorban azt jelenti, hogy törődni valamivel. Figyelmet szentelni, gyakorolni, szorgoskodni valamiben. Elképzelni, előre megfontolni. Példabeszédek 4,20: "Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédeimre hajtsad füledet." Akkor figyelünk fel igazán Isten Igéjére, ha elmélkedünk rajta, szemléljük és ízlelgetjük, ha gondolatainkban gyakorolgatjuk és ismételgetjük azt (rágódunk rajta). Az alapvető mondanivaló az, hogy ha azt akarjuk tenni, amit Isten Igéje mond, akkor időt kell töltenünk azzal, hogy gondolkodunk róla. Te is tudod: a gyakorlat teszi a mestert. Az élet egyetlen területén sem várjuk azt, hogy sok- sok gyakorlás nélkül szakértőkké váljunk, miért várnánk mást a kereszténységtől?
Őrizd meg nyelvedet a gonosztól!:
1Péter 3,10: "Mert aki akarja az életet szeretni, jó napokat látni, tiltsa meg nyelvét a gonosztól, és ajkait, hogy ne szóljanak álnokságot" Ez a vers világosan elmondja, hogy az élet élvezete, a jó napok látása szorosan összefügg a pozitív elmével és a pozitív beszéddel. Nem számít, mennyire vagy negatív és mióta vagy ebben az állapotban, én tudom, hogy megtudsz változni, mivel nekem is sikerült. Időbe telt, a Szent Szellemtől jó nagy segítségre volt szükség, de megérte. Neked is megéri, meglátod. Bármi történik is, bízzál az Úrban- és légy pozitív! Ne engedd, hogy negatív és gonosz előérzetek vegyenek körül, inkább keményen állj ellene nekik, Jézus Krisztus nevében! Ámen!

Napi ige - Krisztus, a kőszikla

"(Így szólt Jézus tanítványaihoz:) Ti pedig kinek mondotok engem? Simon Péter felelvén, mondta: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia."
Mt. 16:15–16)

"Az igazság, amelyet Péter így megvallott, minden hívő hitének az alapja. Krisztus szava szerint ez az örök élet (Jn. 17:3). Ez a felismerés azonban senkit se tegyen önteltté. Péter sem a saját bölcsessége vagy kiválósága által jutott erre a meggyőződésre. Az ember sohasem juthat el az isteni, a felsőbbrendű ismeretére önmagától... Az, hogy Péter felismerte Krisztus dicsőségét, azt igazolta, hogy Isten tanította őt. "Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér jelentette ezt meg neked" – mondta neki Jézus.
 Majd így folytatta: "De én is mondom neked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat.


A Péter név jelentése: kő, guruló kő.* [jegyzet: E bibliavers eredeti görög szövegében két rokonértelmű, de nem azonos szó szerepel: "Te "petros" vagy és én ezen a "petra"-n építem fel az én anyaszentegyházamat." A petros jelentése: kő, kődarab. A petra jelentése: nagy szikladarab, kőtömb (Gyökössy–Kapitánfy–Tegyey: Ógörög-Magyar Nagyszótár]
 
 
Péter nem volt az a szikla, amelyre az egyház épül. A poklok kapui győztek Péter felett, amikor átkozódva és esküdözve tagadta meg Urát. Az egyház arra a kőszikla alapra épült, akin a poklok kapui nem vehettek diadalmat. Évszázadokkal az Üdvözítő eljövetele előtt, Mózes tett tanúságot Izráel üdvösségének Kősziklájáról (V.Móz. 32:3–4). A zsoltáros is énekelt róla, mint "az én erős Kősziklám"-ról (Zsolt. 62:8). Ésaiás így írt felőle: "Ezért így szól az Úr Isten: Ímé, Sionban egy követ tettem le, egy próbakövet, drága szegletkövet erős alappal" (Ésa. 28:16). Péter, Isten Lelke ihletésére, Jézusra vonatkoztatta ezt a próféciát: "Mivelhogy ízleltétek, hogy jóságos az Úr. Akihez járulván, mint élő, az emberektől ugyan megvetett, de Istennél választott, becses kőhöz, ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel lelki házzá" (I.Pt. 2:3–5).
"Mert más fundamentumot senki nem vethet azon kívül, amely vettetett, aki a Jézus Krisztus" (I.Kor. 3:11). Ezen a "kősziklán" mondta Jézus "építem fel az én anyaszentegyházamat". Isten és minden mennyei lény, valamint a pokol láthatatlan seregeinek jelenlétében alapozta Krisztus anyaszentegyházát az élő Kősziklára. Ez a kőszikla: ő maga, az ő teste, amely érettünk megtöretett és megsebesíttetett. A poklok kapui sem dönthetik meg azt az egyházat, amely erre az alapra épült. Mily gyengének látszott az egyház, amikor Krisztus ezeket mondta! Csupán egy maroknyi hívőből állt, akik ellen felvonult a démonok és a gonosz emberek minden ereje. Krisztus követőinek azonban nincs mitől félniük, mert az ő erősségük kősziklájára épült egyház le nem győzhető."

(Jézus élete, A kereszt árnyékában c. fejezetből)

2016. június 20., hétfő

BIZONYSÁGOM


Minden hajnalban biciklivel megyek dolgozni és imádkozom nyelveken és értelemmel!
Ma is így tettem, imádkoztam az Úrhoz a mai napért és azért, hogy elmúljanak azok a betegség tünetek amik a kezemben egy éve van, zsibbadásos fájdalom, a lábam és a gerincemben szintén! Mióta szerkesztem az oldalt még jobban gyötör, hogy ne tudjak szerkeszteni...
Imádkoztam, megvallottam, hogy az Úr a Golgotán értem már elhordozott minden átkot, betegséget!
Azt mondtam az Úrnak, hogy még jobban szeretem, még jobban oda teszem magam, mert így még biztosabban tudom, hogy tőle van, hogy csináljam az oldalt!
Az ördögnek pedig azt mondtam, hogy csak azért is ma is felrakom a tanításokat, sőt még többet is! Nem hagyom magam megfélemlíteni!!!!
Tudniillik, ha nem tudok dolgozni a kezem miatt, akkor tönkre megy amit felépítettünk itt egy év alatt, mert, ha nincs munka mehetünk haza vissza Magyarországra, ahol már nincsen semmink se!!
Parancsoltam a tünetnek, hogy menjen ki a Jézus Nevében! Hálákat adtam az Úrnak és megvallottam, hogy értem folyt ki a drága Szent vére!! ,,,ÉRTEM FOLYT A VÉR:::értem szenvedtél,,
Erre tisztán hallottam, hogy azt mondta az Úr: ELVÉGEZTETETT!! Ámen!
Ma megosztottam veletek a Kenneth Hagin tanítását: ,,Mi a hit,, címen...ami pont erről szól!!
OLVASSÁTOK el és vegyétek el a gyógyulásotokat ami már több mint kétezer éve a tiétek!! !!
Ámen!

KENNETH Copeland : Szükségünk van egymásra!

Hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te énbennem, Atyám, és én tebenned, hogy ők is egyek legyenek mibennünk: hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.
– János 17: 21


Itt az ideje, hogy mi, hívők belépjünk abba az egységbe, amiért Jézus imádkozott a János 17: 21-ben. Itt az ideje, hogy egymás mellé álljunk, amikor minden rendben van, és amikor nincs. Itt az ideje, hogy felismerjük: szükségünk van egymásra.
Ez így igaz. Nekem éppúgy szükségem van a te hitedre, mint neked az enyémre. Együtt bármivel szembe tudunk nézni, és győztesek lehetünk Jézusban.
Megmondom, miért. A János 3: 34-ben Isten azt mondja, hogy Jézus a Szent Szellemet mérték nélkül kapta. Erőteljesebb volt a pokol minden démonjánál és minden rangfokozatú gonosz szellemnél, a sátánt magát is beleértve. Jézus le tudta győzni az egyesített erejüket.
Most figyelj! Mi az Ő Teste vagyunk. Mindannyian a hit mértékét kaptuk a Róma 12: 1-3 szerint. Ez a mérték elegendő a saját szükségeinket illetően. Itt azonban többről van szó a személyes életünknél.
Meg kell nyernünk a világot! Mi vagyunk az utolsó idők generációja. Szükségünk van minden segítségre. De, hála Istennek, megkaphatunk minden szükséges segítséget!
Hogyan? Úgy, hogy összekapcsolódunk. Az Efézus 4: 13 szerint, amikor összekapcsolódunk a hit egységében, akkor eljutunk „a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére”.
Más szóval, amikor a Krisztus Teste egységbe kerül, akkor a Szent Szellemet mérték nélkül kapjuk meg – pont úgy, mint Jézus! Látunk majd szolgálókat az elhívásuk teljességében szolgálni. Látjuk a Szent Szellemet teljes mértékben megnyilvánulni. Látni fogjuk Jézust olyan teljességben, ahogy még soha nem láttuk.
Akkor megtudja a világ, hogy az Atya küldte Őt.
Lépjünk ebbe az egységbe ma. Törekedjünk minden nap arra, hogy elérhetővé tegyük magunkat Istennek a másokért való imádságban. Kezdd így a napodat: „Szent Szellem, használj engem ma imádságban valakiért. Felajánlom Neked a hitem mértékét.”
Ha egyszer valóban összekapcsolódunk hitben, a pokol minden démona sem lesz képes legyőzni minket. Keresztülmasírozunk rajtuk Jézus teljes erejével, és elhozzuk ennek a korszaknak a dicsőséges végét!
Igei olvasmány: Efézus 4: 1-16

Reinhard Bonnke: Szabad vagy?


Csak akkor válunk igazán azzá, akivé Isten eltervezett minket, ha újjászületünk a Jézus Krisztusba vetett hit által. Jézus azt mondta: "Ha a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek" (János 8,36). A szabadságról valaha írt legnagyszerűbb könyv a Biblia. Magának a szabadságnak az eszménye a Bibliából származik, és nem Görögországból vagy a Római Birodalomból. Olvasd el, ha nem hiszed! Emlékezz, Isten hozta létre az első igazán szabad nemzetet a Földön - Izraelt, akiket az egyiptomi rabszolgalétből szabadított meg -, és a szabadság vágyát ő maga helyezte mindannyiunk szívébe. Isten szembeszáll az elnyomókkal. Az evangélium szabadságra szül minket újjá, Isten szabad gyermekeivé. "Hit által rejtegették Mózest születése után három hónapig szülei, mert látták, hogy szép a gyermek, és nem féltek a király parancsától" (Zsidók 11,23). Gondolkodj ezen egy kicsit! Akkoriban Egyiptomban törvénytelen volt rejtegetni a zsidó csecsemőket, ha fiúk voltak. A fáraó törvénye szerint a születésükkor meg kellett ölni őket. Marcona katonák járták az utcákat, és törtek be házakba, hogy érvényt szerezzenek a törvénynek. Micsoda rettegést és szomorúságot élhettek át a zsidó szülők! Ilyen korban született Mózes. A szülei ránéztek a gyermekre, és úgy döntöttek, hogy dacolnak a törvénnyel és elrejtik a csecsemőt. "Hit által... nem féltek." Kinek ne remegnének meg a térdei, ha katonák állnának meg a háza bejáratánál, akiknek legfelső helyről származó parancsuk van a csecsemők legyilkolására? Mégis, Mózes szülei "nem féltek". Dicsőséges igazság van ebben: A hit törli a félelmet. Talán naivnak és őrültségnek tűnhetett a hitük, azonban Isten tetszésére volt. Ilyenkor szokta felülírni a realitásokat! Ámen!

Derek Prince: A váltság a kereszten 4.


Most nézzük meg a váltság ötödik szempontját a Galata 3,13-14 alapján. Ez világos példája az egyetemes váltságnak, hogy a gonosz Jézusra ment, a jó pedig elérhetővé vált számunkra. "Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká lévén érettünk, amint meg van írva: Átkozott minden, aki fán függ. Hogy az Ábrahám áldása Krisztus Jézusban legyen a pogányokon, hogy a Szellem ígéretét elnyerjük hit által." Mi itt a váltság? Két dolog között van: az átok és az áldás között. Mivé lett Krisztus Jézus? Átokká lett, hogy mi az áldást megkaphassuk. Megint egy világos váltság. Ez nem ködös, homályos, hanem egészen pontos. Mózes törvénye úgy szólt, hogy ha egy embert úgy végeztek ki, hogy a fán függött, akkor nem volt szabad egész éjszaka a fán hagyni, mert az egy átok. Jézus függött a kereszten, ami az egész Izraelnek - akik ismerték a törvényt - szóló látható kinyilvánítása volt annak, hogy Jézus átokká lett. Ég és föld között függött. Az ég nem fogadta be, és a föld kivetette magából. Nem volt hely a számára sehol. Kivettetett, átokká lett a megtört törvény miatt. Galata 3,10: "Mert akik a törvény cselekedeteiből vannak, átok alatt vannak: mint ahogy meg van írva: Átkozott minden, aki meg nem marad mindazokban, amik megírattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje." Érdemes ezen elidőzni egy pillanatig. Fontos, hogy a hívő megértse ezt: ha te a törvény alá jössz, és kezdesz felelősséget érezni, hogy megtartsd a törvény egy részét, akkor meg kell tartanod az egész törvényt. Nem kérdés, hogy csak egy kis részét tartsd-e meg a törvénynek vagy az egészet. A Biblia azt mondja, hogy ha te a törvény alatt vagy, és nem tartod meg a törvényt mindig, akkor te átok alatt vagy. Átkozott mindenki, aki nem marad meg mindazokban, amik megírattak a törvény könyvében. Nemcsak a tízparancsolatról van szó, hanem mindenről, ami benne van a törvény könyvében. Ha nem tartod meg és alatta vagy, akkor átok alatt vagy. Nagyon veszélyes tehát visszamenni a törvény alá a hívőnek. Automatikusan átok alá viszed magad, és meg kell tartani az egész törvényt. De dicsőség Istennek, nem vagyunk törvény alatt. Megmenekültünk Krisztus halála által a törvénytől. Jézus mindazokat megszabadította, akik átok alatt voltak, mivel megtörték Isten törvényét. Ő lett az átok, Őt tették átokká. A megtört törvény átka nagyon nagy, és teljes részletességgel le van írva az 5Mózes 28-ik fejezetében. Néhány ember áldásnak nevezi azt, amit Isten átoknak, ezért ahelyett, hogy az áldást élvezné, átok alatt van. Ámen!

Derek Prince: A váltság a kereszten 3.

3János 2: "Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek. " Ez egy jó kívánság, hogy mindenben, anyagilag, fizikailag is légy egészséges, amint jól van dolga a lelkednek. Ha ez nem jó hír, akkor nem tudom, mi a jó hír. Tudjátok, az evangélium az jó hír. És ha valaha valami olyasmit hallotok, ami nem jó hír, akkor emlékezzetek, hogy az nem az evangélium. Sok ember megy a templomba, hallanak ott prédikációt, és nézd meg az arcukat, amikor kijönnek, olyan, mintha nem jó hírt hallottak volna, vagy ha hallottak, nem fogadták el. Sok esetben, amit nekünk ajánlanak evangélium gyanánt, az egyáltalán nem jó hír. Egy előző tanulmányban is említettem már talán, hogy egy ismerős felesége, aki dékán volt a Moody Bibliaiskolában, komoly veseproblémába került, és az orvosok lemondtak róla. Kétségbeesésében elment a Moody könyvesboltba, hogy a gyógyulásról találjon könyvet, és azt mondta, hogy tizennégy könyvet kapott arról, hogy hogyan kell szenvedni, de egy könyv sem volt a gyógyulásról. Ez nem jó hír, ez nem az evangélium. Később bibliai keresztény létére elment az episzkopális egyházba, pedig egy fundamentalista számára ez furcsa dolog. Egy episzkopális lelkész és Winkle testvér megkenték olajjal és az Úr azonnal meggyógyította őt. Visszament ugyanahhoz a zsidó ateista professzorhoz, akinél korábban járt, és az orvos elismerte, hogy csoda történt a testében. Ez a jó hír, az evangélium. Emlékezzetek, hogy Isten szeret bennünket, és úgy tekint ránk, mint fiaira és leányaira. Az Ő akarata számunkra teljesen jó. Az Ő akarata, azt mondja Pál a Római levélben, jó, elfogadható, tökéletes. Figyeljük meg ugyanazt a különbséget, amit láttunk az előzőekben a bűnök és a bűn között. Ugyanaz a különbség a betegségek, bajok és a betegségre való hajlamosság között, egyes számban. Nézzük meg a 2Mózes 15,26-ot és szeretném, ha összehasonlítanátok ezt a 2Mózes 23,25-el. 2Mózes 15,26: "...egyet sem bocsátok reád ama betegségek közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam, mert én vagyok az Úr, a te gyógyítód." 2Mózes 23,25: "És szolgáljátok az Urat a ti Isteneteket, akkor megáldja a te kenyeredet és vizedet, és eltávolítóm tiközületek a nyavalyát." "A nyavalyát", azaz a betegséget egyes számban, vagyis a betegségnek a természetét, nemcsak a különböző betegségeket, hanem magát a betegséget. Azt a dolgot, ami minden betegség mögött van, elveszem közületek. Az 5Mózes 7,15- ben mind a két ígéret ott szerepel: "És távol tart az Úr tőled minden betegséget, és Egyiptomnak minden gonosz nyavalyáját, amelyeket ismersz, nem veti azokat tereád, hanem mind azokra, akik gyűlölnek téged." "Minden betegséget" - egyes szám, minden "gonosz nyavalyát" - (az eredetiben) többes szám, tehát kétszeres szabadulás. Néhányan úgy gondolják, hogy jó volt ez az Ószövetségben Izrael számára, de nem szól a keresztényeknek az Újszövetségben. De a Biblia azt mondja, hogy az Újszövetség jobb szövetség, jobb ígéreteken alapszik. Néhány keresztény úgy mutatja be az evangéliumot, hogy jobb lett volna Mózes alatt élni, mint az evangélium alatt. De a 2Korinthus 1,20-ban ez áll: "Mert Istennek valamennyi ígérete Őbenne lett igenné és Őbenne lett Ámenné az Isten dicsőségére miáltalunk." Ami ígéret szerepel az Igében, az lehetővé vált a hívő számára Krisztusban. Tehát mi nem egy Mózes alatti időszakban élünk, s nem a milleneumra való várakozási időben, hanem az Isten bővölködő ígéreteinek a teljességében élünk, amelyek valóra válnak most. Ámen!

Derek Prince: A váltság a kereszten 2.

Nézzük meg az Ézsaiás 52. utolsó verseit. Ezek a versek bevezetésül szolgálnak az 53-as fejezethez, ezért együtt kell őket olvasni. Az Ézsaiás 52, 13 így kezdődik: "Íme, jó szerencsés lesz szolgám, magasságos, felséges és dicső lesz nagyon." "Az én szolgám": ez a személy Jézus. Olyan nevet adott neki Isten, ami minden név fölött való. De most nézzétek meg ezt a megdöbbentő ellentétet a következő versben: ...miképpen eliszonyodtak tőled sokan. Ez egy nagyon hatalmas szó: eliszonyodtak, akik láttak valamit, amit nem tudtak elviselni. "Oly rút, nem emberi volt ábrázatja, és alakja sem ember fiáé volt." Az egyik fordítás azt mondja, hogy "elvesztette az emberi külsőnek a látványát." Amit láttak a kereszten, az egy összetört, vérző, összeroncsolt húsdarab volt. És ezt tartsuk szem előtt, mert ebben az igazságban van a fizikai gyógyulás, ami ugyanolyan valóság, mint a fizikai szenvedés. Ha te elszellemiesíted ezt a szenvedést, akkor a fizikai gyógyulást is elszellemiesíted, és ez gyakran előfordul az egyházban. Azután a 15. verset nézzük meg a képet kiegészítve: "Akképpen ejt bámulatba sok népeket. Meghinti őket drága vérével." Figyeljétek meg, hogy itt az evangélium továbbmegy a pogányokra: "...fölötte királyok befogják szájukat..." A történelem folyamán nagyon sok király, pogány uralkodó Jézust elfogadta Urának, míg Izrael vakságban maradt. Az Ézsaiás 1, 5-6-ban újra ez a kép szerepel: tetőtől talpig nincs e testben épség. Nem volt semmi épség Őbenne, de miért volt ez? Hogy tökéletes épség lehessen bennünk. Az Ő nevében való hitben így adatik tökéletes épség mindannyiunk számára. Ha valakinek az életében ez megvalósul, az látható, az bebizonyítható, el lehet küldeni őt orvoshoz, és lehet külön vizsgálatot tartani, az minden próbát kiáll. Az épség a mi számunkra elérhetővé vált, mert nem volt Jézus testében épség. Ha megfigyeljük azokat a különböző fizikai szenvedéseket, amelyeket Jézus testének el kellett viselnie, akkor rájövünk, hogy ez egy szó szerinti leírás. Fejébe töviseket szúrtak és ahogyan azt belenyomták, a vér jött a fejéből, és a szakállán is lefolyt, ököllel verték az arcát, és bottal a fejét. Szakállát tépték, hátát 39-szer ütötték meg római korbáccsal, és ez még a csontokig is elhatott. Egész úton a teste meggörnyedt a kereszt alatt, amíg meg tudott állni, azután a kereszten a kezén és lábán keresztül szögeket szúrtak bele. Végül pedig oldalába lándzsát döftek. Ez szó szerinti fizikai szenvedés, mint ahogy van fizikai gyógyulás számunkra, elérhetővé vált a váltság által. Figyeljétek meg ennek a folyamatát: "Sebeit nem nyomták ki, be sem kötözték, olajjal sem lágyították". Nem kapott semmilyen orvosi kezelést, semmilyen kötözést, és abban az éghajlatban ez nagyon gyorsan fertőződött. Ez a képe Jézusnak a kereszten. Valóságos tragédia - véleményem szerint -, de a vallásos művészet teljesen félreábrázolta ezt, és valami széppé tette. Szörnyű, ami történt vele, de ez az eredménye az Ő azonosulásának mivelünk, bűneinkkel és a következményeivel. Azt mondtam az előző tanulmányomban, hogy Jézus a betegségeket magára vette, és ezzel Isten felajánlotta az egészséget nekünk. Ez Isten kijelentett akarata, a tökéletes épség, tökéletes egészség. Ámen!

Derek Prince: A váltság a kereszten 1.

A következőkben Jézusról, az utolsó Ádámról beszélünk. Az előző tanulmányban kifejtettük, hogy Jézus egyik fő címe: Ádám fia, utolsó Ádám. Ő a saját választásából minden szempontból azonosult az ádámi nemmel. Nem az angyalok természetét vette magára, hanem Ábrahám leszármazottaiét. Ábrahámon keresztül Ádám leszármazottja lett. Ő lett a megváltónk, aki felvette a természetünket és a helyünkbe lépett. Mindez a kereszten érte el a tetőpontját. Ez az Ézsaiás 53-ban szerepel. Az Úr ráhelyezte mindannyiunk vétkét, és lázadásunk minden következményét. Jézus, Isten Fia magára vette mindazt a gonoszt, ami igazság szerint Ádám fiait illette meg, hogy viszonzásképpen Ádám fiai megkaphassák mindazokat a jókat, amik örökkévaló jogon Jézuséi, Isten Fiáéi. A kereszt volt a váltság helye. Jézus magára vette a rosszat, hogy a hívő megkaphassa viszonzásképpen a jót. Az előző tanulmányban elkezdtük megvizsgálni a váltság néhány szempontját, ezt folytatjuk ebben a tanulmányban. Ézsaiás 1,5: "Miért ostorozzalak tovább, holott a bűnt növelitek? Minden fej beteg, és minden test erőtlen." A probléma, ahogyan mondtam, a lázadásban van (az angol fordításban ez a szó szerepel), és ennek eredménye jelenik meg nagyon élénken az emberi test képében: "minden fej beteg, és minden szív erőtlen". Ez Izrael népe, ahogy Isten látta őket. Minden vallásosságuk, templomi istentiszteletük és áldozatuk ellenére teljesen romlottak, romlott közösség, romlott társadalom. Gyakran gondolok erre a keresztény egyházzal kapcsolatban, a himnuszéneklőkre, a templomba járókra. Úgy gondolom, hogy ahogy Isten ránéz ezekre a gyakorló keresztényekre, ugyanúgy látja őket, ahogyan látta Izraelt. Az Ézsaiás 1-ben látjuk, hogy Izrael azt gondolta, hogy ők a törvény megtartói, az igaz Isten ismerői. Büszkék voltak vallásukra, áldozataikra, és teljesen elfogadhatatlan volt számukra, hogy Isten ítéletét hallják. Minden vallásosságuk ellenére szívük nem volt belül Isten felé lágy. Lázadók voltak a mindenható Isten felé, és ez a kétség minden árnyéka nélkül igaz a gyakorló keresztények millióira is, akik hitben lázadók. Isten így mutatja be a lázadás következményeit: "Minden fej beteg és minden szív erőtlen." Angolban "az egész fej, az egész szív" szerepel (Ézsaiás 1,6). Emlékszem egy nap, amikor olvastam ezt a verset, gondolkoztam Izraelről és arról, hogy ez egy kép az Isten elleni emberi lázadásról, hirtelen a Szent Szellem megmutatta nekem, hogy valami több ez: Jézus Krisztus a kereszten. Mert Jézus lett azonos minden gonoszsággal és lázadással. Ha újra átnézzük a kép minden részletét, látjuk, hogy Jézusról szól a kereszten. Az egész fej beteg, az egész szív erőtlen és tetőtől talpig nincs a testben épség. Csak seb, dagadás és kelevény. Ez egészen pontos leírása Jézusnak a kereszten. Ne hagyjátok, hogy megcsaljanak csinos vallásos képek. Jézus nem volt csinos. Ámen!

Derek Prince - Mindenre kiterjedő ellátás...lehetséges ez?

„Az Úr az én kősziklám; nem szűkölködöm.” (Zsolt 23:1, Amplified)


Soha nem tudtam csodálkozás nélkül olvasni ezeket az ismerős szavakat. Jól ismertségük nem tompította el hatásukat. Milyen hatalmas bizalommal volt Dávid! Milyen abszolút biztonság! „Nem szűkölködöm.” Soha nem fog felmerülni életemben olyan szükség, amire ne kapnék választ, bármi legyen is az. Akár szellemi, fizikai vagy anyagi szükségről van szó, az ellátás biztosított. „Nem szűkölködöm.”
Ha Dávid bármit is hozzátett volna ehhez az állításhoz, elrontotta volna. Ha azt mondta volna, hogy nem szűkölködöm pénzben vagy egészségben vagy ruházatban – vagy bármi másban – korlátozta volna ezt a kijelentést, de ő korlát nélkül hagyta. Nem szűkölködöm – most!
Mi volt Dávid bizonyosságának titka? Lehetséges számodra és számomra is, hogy ebből részesüljünk? Dávid titka nagyon egyszerű, nagyon világos: „Az Úr az én pásztorom.” Dávid kizárólag erre alapozta biztonságát.
Ez nem tantétel csupán, hanem kijelentés – egy bensőséges, személyes kapcsolatról az Úrral.
A kijelentés jelen időben van – „Az Úr az én pásztorom” most, nem a múltban vagy a jövőben. Dávid nem néz vissza vagy előre, ő az adott jelenre koncentrál. Itt és most – épp ebben a pillanatban – „Az Úr az én pásztorom.” Ez csak két személyt érint: az Urat és Dávidot.
Ha részesei vagyunk ennek a kapcsolatnak, mindannyian elnyerjük ugyanezt a biztonságot. Itt és most az Úrra támaszkodom, mint az én pásztoromra. Ebből a közösségből fakad teljes biztonságom. Tudom, hogy minden szükségem be lesz töltve.
A hit megvallása:
Uram, kijelentem, hogy valóban Te vagy az én pásztorom, és köszönöm azt a bizonyosságot, hogy minden szükségem be lesz töltve.
Forrás: Derek Prince (Dallamok Dávid hárfáján)



Bizonyságaid örökkévaló örökségem-

Alfred Christlieb-
 Azt mondja az Úr: éntőlem lett e dolog. (l.Kir 12,24)



Ebben az Igében van előttünk annak a titoknak a nyitja, hogyan tanul meg a körülményei miatt tomboló ember egy pillanat alatt csendesen engedelmeskedni. Salamon fia, Roboám átéli, hogy 10 törzs elszakad tőle, és Jeroboám vezetése alatt önálló királyságot alapít. Roboám dühöng, tombol, 180000 főből álló hadsereget gyűjt egybe, hogy a szakadárokat a saját uralma alá kényszerítse. El tudjuk képzelni, hogy ez az erőszakos ember dühében a fogát csikorgatja. Ő ezt felelte az embereknek, akiket a nép azért küldött hozzá, hogy könnyítsen terheiken: "Az én kisujjam vastagabb az apám derekánál..., ha az én apám ostorral vert titeket, én skorpiókkal ostorozlak benneteket". (10-14.v.) Minden értelmes beszéd, minden lecsendesítési szándék csak olaj lett volna a tűzre.

S ezt a vadul tomboló embert Sémája próféta egy mondattal megkötözi, s ezzel a már fellobbanó háborús fáklyát eloltja. A király a sereg elé lép és ezt mondja: "Azt mondja az Úr; fel ne menjetek, és ne hadakozzatok atyátokfiai ellen... térjen vissza ki-ki a maga házába, mert éntőlem lett ez a dolog"! A király dühtől vörös arca elhalványul. A kivont kardok visszakerülnek hüvelyükbe.

Roboám felismeri, hogy nem emberekkel, hanem Istennel van dolga, s Őellene nem mer fellázadni. Csendesen hazamegy, engedve Isten akaratának.

Kedves Lélek! Aki lázadozol gonosz emberek és rossz körülmények miatt, halld meg az Úr szavát: "... éntőlem lett ez a dolog". Alázd meg magad, törj össze, s légy kész az örök boldogságra! Fejezd be a hiábavaló harcot! Tedd le a fegyvert!
Szólj így csendesen: "Atyám! Legyen meg a Te akaratod"!


 

Isten asztaláról-

Varga László-
   "A szeretet türelmes, jóságos; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem viselkedik bántóan, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a rosszat. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal." (1Korinthus 13,4-6)



Semmi magyarázat nem szükséges ehhez az igéhez. Csak arra van szükség, hogy újra meg újra olvassuk végig és gondolkozzunk el egyenként minden szaván. Ez itt nem a szeretetnek, hanem a szeretet gyümölcseinek a leírása. Erre a magatartásra nem képes rávezetni az embert semmiféle bölcsesség, erős akarat vagy becsületből fakadó kitartás, mert minden, csak tudásból és akaratból fakadó erőfeszítés kifárad egy idő után, s az ösztönös önzés legyőzi a jóakaratot. De ha érzed a szeretet örömét, magától értetődővé válik, magától jön mindaz, amit ez az ige felsorol. Nem teher, nem kényszerítés többé, észre se veszi az ember, hogy nem irigyli a másik boldogságát. A türelmet, a jóságot nem kell tanulni, az olyan természetessé válik, csak más látja meg bennem. A más öröme az én örömöm, a más szomorúsága az én szomorúságom, s ha mégis megbántottam volna a másikat, nekem fáj jobban, mint neki, aki talán jobban szeret, s nem is rója fel nekem a rosszat, amit tettem. Az igazi szeretet olyanná válik, mint a friss levegő: talán nem is tudok róla, csak olyan jó benne élni. Nem hiába beszél az apostol arról, mit nem tesz a szeretet. Abból látszik a legjobban, létezik-e valójában. 


Krisztusom, köszönöm, hogy engem is így szeretsz. Én úgy gondoltam, képes vagyok a szeretetre, gyakorolni is tudom. Elém tartott tükrödben látom, milyen messze vagyok annak teljességétől. Bizony, elégszer kiszámítom, érdemes vagy nem érdemes szeretni egy-egy nyomorult embertársamat, s még örvendek, ha érdemtelennek bizonyul: felszabadít a felelősség alól. Szánj meg engem, és szeress úgy, amint vagyok! De taníts, nevelj, növeld szeretetemet, hogy botladozva mégis tudjalak követni! Ámen.

Mindennap az Ige fényében-A KEGYELEM ALÁSZÁLL

 Andrew Kuyvenhoven-
A mai napon olvasandó igeszakasz: 1Pt 5,1-5 




1 A közöttetek levő presbitereket tehát kérem én, a presbitertárs és Krisztus szenvedésének tanúja, valamint eljövendő dicsőségének is részese:
2 legeltessétek az Isten közöttetek levő nyáját; ne kényszerből, hanem önként, ne nyerészkedésből, hanem készségesen;  
3 ne is úgy, mint akik uralkodnak a rájuk bízottakon, hanem mint akik példaképei a nyájnak.
4 És amikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koszorúját.  
5 Ugyanúgy, ti ifjabbak: engedelmeskedjetek az idősebbeknek, egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert az Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad. 

"Egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert az Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad." (1Pt 5,5b)

A kegyelem, akárcsak a víz, lefelé folyik. Minél lejjebb hajolunk, annál többet kapunk. De akik magasan hordják a fejüket azoknak nehéz dolog hozzájutni.
A Bibliában végig arról olvasunk, hogy Isten szétszórja a gőgösöket, hogy elküldi a gazdagokat, de az éhezőket ellátja javakkal, és felemeli a megalázottakat. Az alázatosak imádsága az az egyetlen ablak, melyen át Isten kegyelme beragyoghat.
Az alázatot azonban nemcsak Isten előtt gyakorolhatjuk, hanem egymás iránt is.
"Egymás között pedig mindnyájan öltözzétek fel az alázatosságot..." (Ravasz László fordítása, ford. megj.)
Az alázatosság nem valamiféle gesztus, melyet hébe-hóba gyakorlunk, hanem olyan öltözet, melybe egész zarándokutunk idejére beöltöztünk.
Ebben a vonatkozásban mutatja a keresztyén közösség a lehető legnagyobb különbséget az evilági társadalomhoz képest. A keresztyének nem magasodnak egymás fölé, inkább lehajolnak egymáshoz. Nem irigylik egymást, hanem együtt örülnek egymással.
Azok a keresztyének pedig, akiknek "megbízatás" adatott "Isten nyája" felett, emlékeztetik egymást, hogy nem szabad úgy viselkedniük, mintha az üzleti élet sikeres vezérigazgatói lennének. Együttesen is csak afféle bojtárok, akik várják a főpásztor visszatértét, akié a nyáj. Ha visszajön, megkapják előléptetésüket - de nem hamarabb.
Maga a főpásztor szolgálatban töltötte életét és szolgaként halt meg. Megalázta magát szégyenünk mélységéig. És csak azután nyerte el a koronát, miután mindent teljesen befejezett. Isten népének az ő keresztjének az árnyékában kell élnie és munkálkodnia a földön a koronázás napjáig.
Krisztusnak az a szokása, hogy csak azokat emeli fel, akik a mélyben vannak, és csak azoknak ad koronát, akik keresztet hordoznak.
Következésképpen ebben az életben koronázatlannak kell maradnunk. És elég lent kell élnünk, hogy a kegyelem elérjen hozzánk. 




Krisztus mindenek felett-ELJUTOTTÁL-E MÁR A "MIUTÁN"-HOZ?

 "Azután eltávolította Isten Jóbról a csapást, miután imádkozott az ő barátaiért" (Jób 42,10).
 Oswald Chambers-



Sehol sem található az Újszövetségben panaszos, maga körül forgó, beteges imádság, amely mindenáron bizonygatni igyekszik, hogy "nekem van igazam". Maga az a tény, hogy igazolni próbálom magam Isten előtt, mutatja, hogy a váltság ellen lázadozom: "Uram, megtisztítom a szívemet, ha meghallgatsz; becsületesen élek, ha megsegítesz." Én nem tudok rendbe jönni Istennel, nem tudom az életemet tökéletessé tenni: csak akkor jöhetek rendbe Istennel, ha az Úr Jézus Krisztus váltságát ingyen ajándékként elfogadom. Elég alázatos vagyok-e, hogy elfogadjam? Le kell mondanom minden igényről, fel kell hagynom az erőlködéssel, végleg és kizárólag Isten kezére kell hagyatkoznom, csak azután kezdhetem el a közbenjáró imádság papi szolgálatát. Sok imádság abból fakad, hogy nem hisznek a váltságban. Jézus nem most kezd megmenteni minket, Ő már megmentett, elvégezte a váltságot és gyalázzuk Őt, ha kérjük, hogy váltson meg. Ha nem kapsz százannyit Isten Igéjének megismerését illetően, akkor kezdj el a barátaidért imádkozni, lépj be a belső papi szolgálatba. "Azután eltávolította Isten Jóbról a csapást, miután imádkozott barátaiért." Megváltott lélek! A közbenjáró imádság életed legfontosabb foglalkozása. Akármilyen helyzetbe visz bele Isten; imádkozz azonnal, imádkozz azért, hogy az Ő áldozati halála mások életében is valósággá váljék éppúgy, mint a tiedben: Imádkozz barátaidért most; imádkozz azokért, akikkel most kerülsz kapcsolatba!

Napi áhítat-Apai áldás

Hét témája: Család – apakép
Olvasmány: 1Móz 27,28–34


Imádkozz gyermeked jövőbeli körülményeiért, ahol munkáját végzi és életét éli majd! Nem haszontalan az! 



Adjon neked az Isten égi harmatot, zsíros földet, sok gabonát és mustot. Népek szolgáljanak neked, nemzetek boruljanak le előtted! Légy parancsolója testvéreidnek, boruljanak le előtted anyádnak fiai! Átkozott lesz, aki átkoz, áldott, aki téged áld! Amikor befejezte Izsák Jákób megáldását, és Jákób éppen csak kijött apjától, Izsáktól, a bátyja, Ézsau is megjött a vadászatból. Ő is készített jó falatokat, bevitte apjának, és ezt mondta neki: Kelj föl, apám, egyél a fiad vadpecsenyéjéből, és azután áldj meg engem! De az apja, Izsák, ezt mondta neki: Ki vagy te? Ő így felelt: Én vagyok az elsőszülött fiad, Ézsau. Megrendült Izsák, megrendülése igen nagy volt, és ezt mondta: Ki volt akkor az, aki vadat lőtt, behozta nekem, meg is ettem mind, még mielőtt megjöttél? Én őt megáldottam, és áldott is lesz! Amikor meghallotta Ézsau apja beszédét, hangosan és igen keservesen fölkiáltott, és azt mondta apjának: Áldj meg engem is, apám!”

Magyarázat

„Imádkozzál és dolgozzál!” – hangzik a Benedek rendi szerzetesek jelmondata. Apaként sok mindent megtaníthatsz gyermekednek, hogy miként kell élni és dolgozni. Felkészítheted fiadat, lányodat a sikerek és kudarcok kezelésére, arra, hogyan használja jól tehetségét, miként ossza be pénzét. Segítheted tanácsaiddal, miként szerezzen munkát és tartsa meg azt, miként teremtsen egyensúlyt a család és a munka között. Taníthatod a szolgálatra és az istenfélelemre, a gyülekezeti életben való helyes jelenlétre. Mégsem tudsz mindent megadni neki, mindenre felkészíteni, hiszen a jövőjét nem ismered. Apaként ne felejtsd el, hogy bár fontos a munka, a felkészültség, a felelősségvállalás, de nem minden csak gyermekeden múlik majd. Imádkozz ma gyermeked jövőjéért, imádkozz azért az országért, ahol majd élni és dolgozni fog. Imádkozz a társadalmi és az egyházi körülményekért! Imádkozz békéért és azért, hogy a keresztény értékek minél jobban átjárják az ő világát! Imádkozz egy olyan jövőért, ahol gyermeked mindazt megtalálja és meg is tudja valósítani, amit Isten neki szánt!
(Kapitány Zsolt)

Isten műhelyében-Aki az Úr Jézust nem szereti, legyen átkozott

 "Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem? " (János 21, 16)  
Carl Eichhorn-

Ez az alapvető és legfőbb kérdés. Minden, amit Jézusért teszünk, értéktelen, ha hiányzik belőlünk a szeretet. Kell, hogy ez hassa át és irányítsa minden tettünket, különben csak holt cselekedet és gépies tevékenység az. Amilyen mértékben helyt adunk önmagunkban Krisztus szeretetének és az minket áthat, olyan mértékben fogjuk Öt viszontszeretni. Aki szereti Jézust, az magasztalja Őt; Megváltónk csodálatos tulajdonságait nem tudjuk eléggé magasztalni. Aki szereti Őt, azt felüdíti Igéje és a vele való kapcsolat. Emberek, akik szeretik egymást, szívesen érintkeznek egymással. Ha valaki szereti Jézust, sohasem tud betelni azzal, hogy Igéjét hallgassa és olvassa, s a vele való közösség lelkének legmélyebb igénye.

Aki Jézust szereti, arra is kész, hogy érte szenvedjen. "A szeretet gyakran a szenvedésen keresztül tisztul meg" - mondja Tersteegen. Péter a maga túláradó érzelmében azt hitte, hogy Jézust a börtönig és a halálig tudja követni. De túlértékelte önmagát. Szeretete még nem volt elég erős ahhoz, hogy a szenvedéstől való irtózását legyőzze. Az édesanya együtt szenved gyermekével vagy gyermekéért és nem gondolja, hogy valami különleges dolgot tesz, amikor beteg gyermeke ápolásában felemészti önmagát. Az igazi szeretet gyalázatot, gúnyt és üldöztetést is elhordoz a Megváltóért, sőt éppen a szenvedés az, mely a szeretet szálait még szorosabbra vonja. A szeretetnek szenvedést jelent, ha valamivel megszomorítjuk Jézust.

Péter igen megszomorodott, mikor az Úr harmadszor is megkérdezte "szeretsz-e engem?". Ez háromszori megtagadására emlékeztette őt, melyet annakidején keservesen megsiratott. Az a fájdalom, melyet azért érzünk, hogy szeretetét megszomorítottuk, azt bizonyítja, hogy szeretjük Őt, és Jézus ismételt bocsánata még fokozza ezt a szeretetet. "Mert akinek sok bocsáttatott meg, nagyon szeret." - "Ha valaki nem szereti az Urat, legyen átkozott" (1 Kor 16, 22) - azaz Istentől elhagyottá válik, Isten ítélete nehezedik rá. Isten áldása pedig azt jelenti, hogy életünk van. Ahol Jézus van, ott kivirul Isten kertje, aki pedig nem szereti Jézust, az áldásoktól fosztja meg önmagát és végül is az örökös halálba süllyed.

Erős Mónika-Szeresd az Urat

A Biblia ezt mondja a Márk 12:30-ban:

Szeresd az Urat a Te Istenedet , teljes szívedből , teljes lelkedből , teljes elmédből , és minden erődből , ez az első nagy parancsolat és a másik hasonlatos az elsőhöz , hogy szeresd a te fele barátodat mint ön magadat . E kettőtől függ az egész törvény és a próféták.,,



NEM félszívvel, NEM fél lélekkel, langyosan, NEM fél elmével, fél úton még a világ felé és MINDEN erődből! Ami azt jelenti, hogy minden erődből megteszed amit az Úr mond, mert a hit cselekedet nélkül halott!!
Nem elég azt mondani, hiszek Uram, hiszel és csak várni a csodát!!
Úgy teszek, hogy már MEGVAN, már az enyém, mert az Igében megvan írva, mert a hit a reménylett dolgok valósága!!
NEM a körülményünket nézzük, hanem az Igét nézzük és hittel várjuk, MEGVALLJUK és elvesszük azt ami megvan írva!
A keresztre nézünk és emlékeztetjük magunkat mindig arra, hogy ,,értem folyt a vér a Golgotán, értem halt meg az Úr, értem lett átkozottá, értem lett szegénnyé, hogy én itt MOST a Földön áldott legyek és békességben, bőségben éljek! Nem odaát kapjuk mind ezt meg, hanem már ITT lent az életünkben!
Ne a világ, az emberek bűneit nézzük, ne az egyházunk problémáit, hanem arra tekintsünk amit az Atya szánt nekünk az Ő egyszülött Fia által!
,, Mert az Emberfia azért jött, hogy megkeresse és megtartsa az elveszett." Luk 19,10.....
...És azért jött, hogy életünk legyen, sőt bőségben éljünk.,, Jn. 10,10
Ámen!
Szeretettel: Mónika 

2016. június 19., vasárnap

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-Az ároni áldás

"Áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged! "(4Móz 6,24)




Isten megparancsolta Áronnak, hogy mint főpap, ezekkel a szavakkal áldja meg a népet. Ez az áldás csaknem minden istentisztelet végén elhangzik, egy-egy sora azonban nehezen érthető.

Mi az áldás? A Biblia szerint minden testi és lelki jónak a foglalata, amit Isten az embernek adhat. Nem azért adja, mert az megérdemli, meghálálja, hanem mert szüksége van rá. Az áldás ajándék, amit Isten szeretetből ad, ha akar.

Tehát nem Áron áldotta meg a népet, hanem Isten. És nem a lelkész áldja meg a gyülekezetet, ő csak hirdeti ennek a lehetőségét, és kívánja, kéri azt az emberek számára. Ugyanígy egy szülő is megáldhatja gyermekét, vagy bárki kívánhatja hittel Isten áldását másokra.

Mit jelent az első mondat: áldjon meg téged az Úr, és őrizzen meg téged? Ez az áldás először a pusztai vándorlás során hangzott el, ahol ezer veszély leselkedett az emberekre. Isten ezekkel a szavakkal azt ígéri (mert ez a kérés egyben ígéret is), hogy mint jó pásztor őrizni fogja népét.

Amikor a babiloni fogságból hazatért a nép, szintén nagyon kiszolgáltatott helyzetben volt, Isten ezt ígérte: „Én magam oltalmazom mindenfelől... mint egy tüzes fal" (Zak 2,9). A zsoltáríró ezt a képet használja: szárnyainak árnyékában biztonságban leszünk.

Isten tehát mindenekelőtt biztonságot, védelmet ígér népének. Nagy szükségünk van erre ma is. A romló közbiztonság, a közlekedésben rejlő sok veszély, a különféle fertőzések, de a saját indulataink vagy félelmeink miatt is nagyon rászorulunk Isten védelmére. Bízzuk rá nyugodt hittel szeretteinket, egzisztenciánkat, egyházunk és népünk jövőjét, és kívánjuk egymásnak hittel: az Úr áldjon és őrizzen meg téged!

Reggeli dicséret-A Te Megváltód

„Ekkor így szóltak egymáshoz: Nem hevült-e a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, amikor feltárta előttünk az Írásokat?”
Lukács evangéliuma 24:32 


Fáj a lábad, fejedet még süti kitartóan a lemenő nap fénye, és te csak gyalogolsz életúntan. A következő megállóig még van néhány kilométer, addig is próbálod magadban rendezni a dolgokat. Kérdések vágnak egymás szavába a fejedben, és te nem érted. Nem tudod a választ, pedig azt hitted, jó nyomon haladsz. Azt hitted, helyes az irány, a cél, és megtaláltad azt, amit kerestél. 

És mire már kezdtél együttélni a gondolattal, hogy minden rendben lesz, már jött is a koppanás, te pedig próbálod összekapargatni darabjaira hullott életed romjait. Magadban morfondírozol, és szinte észre sem veszed, hogy Valaki melléd szegődik. 

Egy darabig csak hallgat, felveszi az utazótempódat, a lépésed nagyságát, a légzésed ritmusát. Aztán szép lassan kérdez. Türelmesen, kedvesen, egyszerűen. Olyan kérdéseket küld feléd, melyekre szükséged van. Aztán újból hallgat. Meghallgat, figyel rád és együttérez veled. Nem siettet, nem nevet ki, nem ordít rád a rossz válaszért, hanem megvárja, hogy elmondj mindent, amit csak el lehet. 

Aztán Ő kezd el beszélni. Egyszerűen, tapintatosan, de egyre határozottabban és világosabban. És neked kezd valami derengeni. Kezd oszlani a szívedet körülölelő sűrű homály, kezd éledni újra benned valami, ami eddig csak vegetált. 

Közben megérkeztek. Te behívod, Ő pedig nem ellenkezik. Asztalhoz ültök, szíved pedig nyílik tovább. Száll a kenyér illata, szemeiddel látod a különleges mozdulatot, ahogy a cipó megtörik a két sebhelyes kéz között. És villámcapásként derül fel benned minden. 

Ő jött el hozzád. Isten Fia sétált veled az úton. Ő tudja, min mentél keresztül. Ismeri a kérdéseidet, tudja, milyen veszteséggel küzdesz évek óta. Tudja, hogy a jövő mely talányai nyugtalanítanak leginkább, és tudja, mennyi mindent kell tenned és mennyi mindennek kell lenned a jelenben. Ő ül az asztalodnál, és várja a döntésedet. Várja, hogy magadban helyretedd az utolsó kockát, megnyisd az életedet előtte, és együtt induljatok tovább előre a cél felé. 

Hát engedd, hogy veled tartson az életútadon! Engedd, hogy vezessen, hogy tanácsoljon, és erőt adjon a mindennapokhoz! Engedd, hogy a közös séták során minél jobban felnyissa szemedet az igazán lényeges dolgokra, és segítsen megérteni életed nagy kérdéseit! Engedd, hogy a te Megváltód lehessen, és add tovább másoknak, hogy milyen az, amikor Isten Fia az útitársad! 

Bizonyságaid örökkévaló örökségem-

Megharagudott az Úr Salamonra... 
Alfred Christlieb-

Micsoda megrázó Ige! Salamon isteni bölcsességének híre a föld végéig elért, s most - felgyúlt ellene Isten haragja. Hogyan volt ez lehetséges? A Szentírás három okra mutat rá. - Salamon sok idegen, pogány asszonyt vett feleségül, akikről ezt mondta Isten: "... őket se engedjétek magatokhoz jönni, bizonyára az ő isteneik után hajtják szíveteket". (2.v.) Salamon megvetette Istennek ezt a világos parancsát. Ő nagyon okos ember volt. Az 1.Kir 4,32-ben ezt olvassuk: "Salamon szerzett 3000 példabeszédet, és az ő énekeinek száma 1005 volt. Szólott a fákról, ... a barmokról, a madarakról, a csúszó-mászó állatokról és a halakról is". Talán a természettudományos kutatása mellett elhanyagolta Isten Igéjének olvasását? - Hányan bújják ma is az újságokat és könyveket, nézik a TV-adásokat, Isten Igéje számára pedig nincsen idejük! Salamon története intsen bennünket: Isten megharagudott rá!

Aztán az Ige azt mondja Salamonról: "...nem követte olyan tökéletességgel az Urat, mint Dávid, az ő apja". (6.v.) Bár Dávid is vétkezett, de megbánta és az Úrban maradt annyira, hogy Isten ezt mondja róla: "... Dávid megőrizte az én parancsolataimat és rendeléseimet" (34.v.).

Hívő szülők, imádkozó édesanyák gyermekei, gondoljatok arra, hogy Isten haragját kétszeresen is megérdemlitek, ha ti ilyen példaképek mellett istentelen utakra tértek!

S végül a 9. vers ezt mondja: "Megharagudott az Úr Salamonra, hogy elhajlott szíve az Úrtól, Aki megjelent neki kétszer is". Kevés ember részesül ilyen kegyelemben. Ennek ellenére Salamont a pogány feleségek félrevezették, eltávolították Istentől!

Ha ez lehetséges volt ilyen nagy embernél, mint Salamon, mennyivel inkább nálunk!

Isten Igéje figyelmeztet: "Aki áll, vigyázzon, hogy el ne essék"! (l.Kor 10,12)

Isten asztaláról-Varga László

   "És ha szétosztom az egész vagyonomat, és testem tűzhalálra szánom, szeretet pedig nincs bennem: semmi hasznom abból."      (1Korinthus 13,3)
Varga László-

Az előző versekben a szép beszéd, a tudás, sőt a hit csődjét láttuk szeretet nélkül. Most az apostol még mélyebbre ás. Itt a legszebb tetteket találjuk, Krisztus tanításának és követésének legtökéletesebb gyakorlati megvalósítását, a teljes lemondás és az önfeláldozás vállalását. Mi kell még több a hiteles keresztyénséghez? A feleletet itt is a gyakorlat mutatja meg. Sok becsületes keresztyén családot láthatunk, ahol a tagok mindent megtesznek, jóakarattal, becsületből, nagy áldozattal, és mégis fázik az ember, ha a közelükbe kerül. Haszonról beszél az ige. Haszontalanná válik a legszebb önfeláldozás is, ha nem szeretetből fakad. Örülni kell annak, hogy együtt lehetünk. Örülni, ha a társunk ragyogó szemmel néz reánk. Örülni, ha úgy tudunk együtt imádkozni, hogy egymást köszönjük meg Istennek. Örülni, ha egy idegen ember mosolyogva lép ki házunk kapuján, mert azt a lelki meleget kapta meg, ami legjobban hiányzik a társadalmunkban. A szeretetnek ez az öröme az a haszon, ami nem vész el a halállal sem, amit átviszünk oda, ahol Krisztus örömmel vár, vágyik ránk, mert szeret.

Istenem, jó Atyám, bocsáss meg nekem, hogy végtelen szeretetedre nem vagyok képes Krisztustól tanult önzetlen szeretettel felelni. Hiába próbálkozom, ha valami igazi, önzetlen jót képes voltam tenni, azonnal megdicsérem magam. Olyan jólesik jót tenni, de olyan jólesik utána megveregetni a saját vállamat, s megállapítani, milyen jó keresztyén is vagyok én. És ha valaki észreveszi és megdicsér miatta, szerényen lehajtott fejem, és szabadkozásom alatt bizony dülled a mellem, hogy én milyen rendes ember vagyok. Értem, Uram, hogy ha magamért, mások megbecsüléséért tettem, ezzel meg is kaptam jutalmamat. Nem kérhetek, nem is kérek hasznot magamnak azért, amire Te adtál erőt, de add, hogy még így is, bűnösen is tudjak szeretni, szeretetből szolgálni ügyedet. Fogadd el kegyelmesen, s tedd eredményessé szolgálataimat! Ámen.




Mindennap az Ige fényében-A KEGYELEM SÁFÁRAI

Andrew Kuyvenhoven-
A mai napon olvasandó igeszakasz: 1Pt 4,7-11


7. Mindennek a vége pedig már közel van: legyetek tehát bölcsek és józanok, hogy imádkozhassatok. 
    8. Mindenekelőtt az egymás iránti szeretet legyen kitartó bennetek, mert a szeretet sok bűnt elfedez.     
   9. Legyetek egymással vendégszeretők zúgolódás nélkül.
  10. Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai: 11 ha valaki prédikál, úgy mondja szavait, mint Isten igéit, ha valaki szolgál, úgy szolgáljon, mint aki azt az Istentől kapott erővel végzi, hogy mindenkor az Isten dicsőíttessék Jézus Krisztus által, akié a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen.

"Ki milyen lelki ajándékot kapott, úgy szolgáljatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai." (1Pt 4,10)


A sáfár azokban a napokban olyan valaki volt, akit ura megbízott az ő házanépe és üzleti dolgai felügyeletével. Gyakran azért jelöltek ki valakit sáfárnak, mert a gazdának huzamosabb ideig távol kellett lennie. De még ha jelen volt is, kinevezhetett egy arra érdemes rabszolgát sáfárnak. A sáfár gondjaira volt bízva az ellátás. Urának raktáraiból kellett táplálnia a háznépet. Józsefnek volt ilyen állása Potifár házánál (1Móz 39)
Amikor a Biblia azt mondja, hogy Isten kegyelme jó sáfárainak kell lennünk, akkor ezzel azt akarja mondani, hogy szorgalmasan kell osztogatnunk Isten házanépének azokat a javakat, amelyeket Isten raktárából vételezünk. Isten házanépe az egyház. A háznép abból a kegyelemből él, amellyel Isten lát el bennünket. Ezen a "kegyelmen" rendszerint Istennek a megbocsátó jóindulatát értjük, azt a jóindulatot, amely üdvözítő és megerősíti Isten népét. Ez a jóindulat az Ige segítségével és a Lélek által jut el hozzánk. És Isten sáfárokat rendelt ki, hogy vigyék ezt a mennyei ellátmányt a háznépnek a raktárból.
Isten raktárai azonban "sokféle kegyelemmel" vannak tele, azaz mindenféle Istentől való ajándékkal. A háznép minden egyes tagja kap egyet vagy kettőt ezekből az ajándékokból, amelyekkel neki "sáfárkodnia" kell.
Isten háztartásában nem úgy áll a helyzet, hogy csak egyetlen személynek van szabad bejárása Isten kegyelmi "ellátmánya" egész gazdagságába. "Ki milyen lelki ajándékot kapott", - eszerint sáfára ki-ki annak, amit kapott.
A példa nem tökéletes. Az ember azt mondhatná, hogy Isten házanépe nem egyazon, mindenki számára főtt ételen él: Isten gyermekei olyan rögtönzött vacsorával tápláltatnak, ahová a sokféle ajándékot ki-ki mindenkinek a javára hozza össze.
Azt halljuk, hogy minden egyes ember kapott ajándékot. De mivel mi sáfárok vagyunk, ezek az ajándékok valójában nem a saját tulajdonaink. Istennek vagyunk felelősök ezekért. Ő azt akarja, hogy a hit egész házanépe hasznát lássa annak, amit ránk bízott. Isten kegyelmi ajándékait tovább kell adnunk.


Dicsőítések-Uram itt vagyok

Uram itt vagyok 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Uram itt vagyok
Változtasd meg szívemet,
Mert tõled árad rám a kegyelem.
Uram beismerem,
Hogy gyengeség van még bennem,
De van szabadító,
Féltõ szereteted.

Jöjj közel, tarts jelenlétedben.
Áraszd rám Szent Kenetedet.
S ahogy várlak,
Felkelek, mint sasmadár,
És szárnyalok Veled,
A Te Szellemed vezet
A mennyhez közelebb.

Nyisd meg értelmem,
Adj új látást nekem,
Tudjam meg hogy szeretsz,
És bennem élsz.
Uram taníts, vezess,
Jóságodra emlékeztess,
Erõs jobbod legyen,
Minden nap velem.

Refr.: Jöjj közel... 

 

 




Krisztus mindenek felett-A SZENVEDÉLYES ODAADÁS SZOLGÁLATA

"Szeretsz-e engem? ...Őrizd az én juhaimat!" (Jn 21,16) 
Oswald Chambers-



Jézus nem azt mondta: "A te gondolkozásmódodhoz térítsd az embereket", hanem nézz az én juhaim után, láss utána, hogy táplálékhoz jussanak az én megismerésemben. Mi szolgálatnak tekintjük mindazt, amit a keresztyén munkában végzünk; Jézus azt nevezi szolgálatnak, amik vagyunk az Ő számára, nem amit teszünk érte. A tanítványság alapja: önmagam átadása Jézus Krisztusnak, nem pedig valamilyen hitbeli irányzatnak. "Ha valaki hozzám jön és meg nem gyűlöli... nem lehet az én tanítványom" (Lk 14,26). Nincs indokolás, nincs kényszer, de egyszerűen "ha az én tanítványaim akartok lenni, át kell adnotok magatokat nekem". Akit a Szent Szellem érint, az egyszerre így szól: "Most látom, kicsoda Jézus!" és ez az átadás forrása. Manapság a személyes hit helyére a hitvallásba vetett hitet tettük; ezért szentelik magukat olyan sokan ügyeknek és olyan kevesen Jézus Krisztusnak. Az emberek nem akarják magukat odaszentelni Jézusnak, csak annak az ügynek, amit Ő kezdett el. Jézus Krisztus a botránkozás köve az észember számára, aki Őbenne csak az embert látja. De Urunk elsősorban Atyja akaratának kívánt engedelmeskedni. Nem arra nézett, mit várnak tőle az emberek, mire van szükségük az embereknek; megmentésük az Atyja iránti engedelmességének volt természetes következménye. Ha csak az emberiség ügyének szánom oda magam, hamar kimerülök és eljutok odáig is, hogy a szeretetem meginog. De ha személyesen és szenvedélyesen szeretem Jézus Krisztust, az emberiségnek is szolgálhatok még akkor is, ha úgy bánnak velem, mint a lábtörlővel. A tanítvány életének titka a Jézus Krisztus iránti odaadás, és jellemző rá a tartózkodó szerénység. Hasonlít a búzaszemhez, amely a földbe hull és meghal, de nemsokára kikel és megváltoztatja az egész tájat (Jn 12,24).

Isten műhelyében-A Megváltó iránti szeretet kell meghatározza

 "A Krisztus szeretete szorongat minket. " (2 Kor 5, 14)   

Az Isten és Jézus iránti szeretet elválaszthatatlan egymástól. Csak Jézus Krisztus által tudjuk megismerni és megragadni Istent. Csak aki Jézust szereti, az szereti Istent is. Ez a Jézus iránti szeretet volt az apostol életében a parancsoló, sürgető erő. Annyira körülvette őt, hogy nem tehetett mást, minthogy azon az úton járt, melyet ez a szeretet mutatott neki. Életében nem a kötelességteljesítés volt az uralkodó érzés, mert az hideg, mint a márvány.

Vannak emberek, akiknek az életében vitathatatlanul komoly kegyesség, buzgóság és határozottság van és mégsincs bennük semmi jóleső és valóban melegítő vonás. Még mindig saját fejük és akaratuk után mennek és önmagukat istenítik, anélkül, hogy tudnának róla, s ezért valami ridegség, keménység és törvényeskedés jellemzi őket. A saját lényük nem szállt alá. "Valakik" akarnak lenni és annak is képzelik magukat; életükben nincsen töredelem. Az az új élet, mely a Jézus iránt való szeretetben mutatkozik meg, náluk még nem kezdődött el. Az apostol életében is akkor állt be a nagy fordulat, amikor megvilágosodott előtte Krisztus halálának jelentősége. Az Ő halálába valamennyien bele vagyunk foglalva. Ez a halál az önző, a csak önmagát kereső óember meghalását jelenti.

Pál fájdalmasan ismerte fel a sötét önzés kárhozatos és megvetésre méltó jellegét és ez elviselhetetlenné vált számára. Belekapcsolódott Jézus halálába, vele együtt meghalt és most csak egyetlen vágya van: annak akar élni, aki szeretetből meghalt és feltámadott érte. Neki élni annyit jelent: az Ő rendelkezésére állni, Őt szeretni. Önmagunk helyébe Ő lép. Ha az énem vele együtt megfeszíttetett, akkor egyre inkább Jézus lesz minden a számomra. Az iránta való szeretet az én törvényem. Ez a törvény parancsolja, hogy azt cselekedjem, ami az Ő szent akaratának tetszik. A Krisztus iránti szeretet révén Isten törvénye van a szívembe írva. "Szeress és azután tedd azt, amit akarsz!" - mondotta Augustinus. Az ember az érzéki szabadságra való törekvésében nem tűr meg semmi törvényt maga felett. Ki akarja élni magát, vagy egyénisége sajátos törvényeit akarja követni. Isten gyermeke hasonlóképpen szabad a törvénytől, de nincsen törvény nélkül. Krisztus az ő törvénye, Őt akarja életében kiábrázolni. A szeretet nem ismer semmiféle előírást, önmagában hordozza saját törvényét.