2016. június 23., csütörtök

Napi áhítat-Egy igaz apai szív

Hét témája: Család – apakép
Olvasmány: 1Kor 4,14–17

A harmonikus és kiegyensúlyozott élet mind saját, mind családod javát szolgálja! 

„Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem azért, hogy intselek, mint szeretett gyermekeimet. Ha tanítómesteretek sok ezer volna is a Krisztusban, atyátok azonban nincs sok: mert az evangélium által én vagyok a ti atyátok a Krisztus Jézusban. Kérlek tehát titeket: legyetek az én követőim. Ezért küldtem el hozzátok Timóteust, aki szeretett és hű gyermekem az Úrban, aki emlékeztetni fog titeket arra: hogyan élek Krisztus Jézusban, és hogyan tanítok minden gyülekezetben.”

Magyarázat

Sokan szeretnék megmondani, hogy mit gondoljunk és hogyan éljünk. Legyen szó munkáról, családról, gyülekezetről, kikapcsolódásról vagy az élet különböző területeiről. Természetesen a lehetőség a mi kezünkben van, hogy mely hatásnak engedünk és melynek nem. Egy igazi apai szív kiegyensúlyozottságra törekszik. „Egy apát teljesen lekötötte munkája és sok elfoglaltsága. Sohasem ment el olyan sporteseményre vagy egyéb alkalmakra, amelyeken a fia részt vett. Se nem fegyelmezte, se nem bátorította őt. A fiú a középiskola vége felé kezdő védőként játszott az iskola erős rögbicsapatában. Amikor a csapat feljutott az állami bajnokságába, a fiú nagyon szerette volna, ha apja látja őt játszani. »Eljönnél péntek este a meccsre? Ez nagyon fontos nekem« – kérlelte. Az apa megígérte, hogy ott lesz. A nagy meccs estéjén a fiú a pályán melegített, amikor észrevette, hogy apja két öltönyös férfi kíséretében belép a stadionba. Egy-két percig ott álltak és beszélgettek, majd távoztak. A fiú évtizedekkel később is érezte apja elutasítását és a csalódottságot.” Milyen jó lett volna, ha az apa megtalálta volna a megfelelő egyensúlyt a gyermekével töltött idő és a munkája között.
Ha sikerül megtalálni az életben a megfelelő egyensúlyt, akkor az mind saját magunk, mind a környezetünk javát építi.
(Kapitány Zsolt)

Andrew Wommack-“Már most!”

És az ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért. (János 1:16)



A keresztény élet nem olyan, mint egy életbiztosítás, amikor is a pénzünket csak a halálunkkor kapjuk meg, azaz mennybe való bejutásunkkor. Minden hívő már most megkapta Isten kegyelmét és teljességét. Minden, ami Ő, már most birtokoljuk újjászületett szellemünkben. Teljesek lettünk Őbenne. (Kolosszé 2:9-10.)
Amikor elfogadjuk Jézust Urunknak, akkor azonnal megváltozunk a szellemünkben (2 Korinthuss 5:17), de sokan nem vagyunk tudatában annak a változásnak, ami a bensőnkben történt. Így azután folytatjuk a fizikai érzékeink és természetes értelmünk diktálta életet, és tudatlanok maradunk új, újjászületett énünkről, aki Isten teljességét kapta.
Nem érezheted, nem tapinthatod meg a szellemed, mert az szellem. Szellemed örökkévaló, láthatatlan részed. Azonban, amikor úgy döntesz, hogy elhiszed, amit Isten Igéje rólad mond, akkor kezded megismerni, hogy Krisztus Jézusban minden a tiéd, amire valaha is szükséged lehet. Az Ő Igéje szellem és élet (János 6:63), és ahogy az Ő Igéjében bővölködsz, egyre inkább kezdesz a szellemedből élni.
Szellemedben már most olyan vagy, amilyen az örökkévalóságban mindig is leszel. (1 János 4:17.) Dicsőség az Úrnak! Amilyen mértékben megújítod az elmédet ennek az igazságnak a fényében és hiszel ebben, olyan mértékben fogod Isten teljességét tapasztalni az életedben.
A Példabeszédek 23:7 szerint, amit a szívedben gondolsz, vagy hiszel az vagy.
Imádkozd az Efézus 1:15-23 imáját és hagyd, hogy a Szent Szellem kijelentse a benned élő Krisztust, a dicsőség reménységét (Kolosszé 1:27.)



2016. június 22., szerda

Napi áhítat-Aki építené a falat

Hét témája: Család – apakép
Olvasmány: Ez 22,23–31
 
Élj olyan életet, melyből gyermeked látja, mit jelent felelősen élni és építeni egy országot! 


„Így szólt hozzám az ÚR igéje: Emberfia, mondd meg ennek az országnak: Tisztátalan föld vagy, amely nem kapott esőt a harag napján! Prófétái összeesküvést szőnek, olyanok, mint az ordító, ragadozó oroszlán: embereket esznek, kincset és drágaságot harácsolnak, sok asszonyt tesznek özveggyé. Papjai erőszakot követtek el törvényemen, és meggyalázták szent dolgaimat. Nem tettek különbséget a szent és a közönséges között, nem tanítottak a tisztátalan és tiszta megkülönböztetésére. A nyugalom napjaival nem törődtek, és gyalázatot hoztak rám. Vezérei olyanok, mint a ragadozó farkasok: vért ontanak, embereket pusztítanak el nyereségvágyból. Prófétái mázolják a habarcsot, hiábavalóságot látnak, hazugságokat jósolgatnak nekik, amikor ezt mondják: „Így szól az én URam, az ÚR...’’ - pedig az ÚR nem szólt. Az ország népe szívtelenül zsarol, és lelketlenül rabol, a nyomorultat és a szegényt elnyomják, a jövevényt pedig törvénytelenül zsarolják. Kerestem köztük valakit, aki építené a falat, és odaállana a résre színem elé az országért, hogy ne pusztítsam el, de nem találtam. Ezért kitöltöm rajtuk dühömet, megsemmisítem őket haragom tüzével, fejükre olvasom tetteiket! - így szól az én Uram, az ÚR.”

Magyarázat

Kritizálni és rombolni mindig könnyebb, mint részt venni valamiben, és építeni valamit. Világunknak nemcsak okos és ügyes emberekre van szüksége, hanem olyan személyekre, s köztük férfiakra és apákra, akik jellemesek és érett felnőttek. Valaki egyszer a következőképpen fogalmazta meg, hogy mit jelent a gyermek, a felnőtt, és az érett felnőtt közötti különbség. Gyermek az, akiről gondoskodni kell, felnőtt az, aki önmagáról tud gondoskodni, érett felnőtt az, aki másokról is képes gondoskodni. Egy országot, Isten országát, melynek része a mi világunk is, érett felnőtt emberek képesek építeni. Olyan személyek, akik a jövőt építik. Olyanok, akik a mában tesznek azért a jövőért, amiben lehet, hogy ők már nem lesznek. De tudják azt, hogy akár gyermekeik és unokáik körülményeit is meghatározzák. Luther Márton mondta: „Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is ültetnék egy almafát.”
Fontos a jövő generációját építeni. Ma tenni valamit azért, mert helyes és jellemes dolog, függetlenül attól, hogy értékelik azt vagy sem.
(Kapitány Zsolt)

Bizonyságaid örökkévaló örökségem-

   Ó, szeretett atyámfia! ( l.Kir 13,30)
   
Alfred Christlieb-


Valószínűleg ez a legrövidebb temetési beszéd, ami egy Isten embere sírjánál elhangzott. Mit tudunk róla? Isten Béthelbe küldte, mikor Jeroboám király a bálványáldozati oltáron áldozott. Isten nevében kiáltott a próféta az oltár ellen. Jeroboám kinyújtotta a kezét, parancsolva, hogy fogják el a prófétát. Keze elszáradt. Az oltár meghasadt és kiömlött belőle a hamu. Jeroboám kérte a prófétát, imádkozzon érte. A próféta imádságára Isten meggyógyította Jeroboámot aki hívta, hogy menjen vele a palotájába. A próféta azonban elutasította, mivel Isten megparancsolta neki, hogy visszamenet sehol se szálljon meg. A hazafelé vezető úton eléje állt egy öregember, egy hamis próféta, s azt hazudta neki, hogy Istennek az a parancsa, hogy menjen el vele, s egyen nála kenyeret. A próféta engedett, engedetlenné vált Istennel szemben, s mikor hazafelé ment, megölte egy oroszlán. Az öreg eltemette, s így szólt: "Ó, szeretett atyámfia"!
- Ez a történet arra figyelmeztet, hogy Istennek áldott emberei is tévútra juthatnak. 
A bátorság, a hit, az önzetlenség semmit sem segített. Az Isten parancsa elleni engedetlenség miatt elbukott a próféta.
Aztán: akire sokat bíztak, attól sokat várnak. Isten kétszer jelent meg Salamonnak, s mikor elbukott, Isten különösen megharagudott rá.

Amikor Anániás és Safira az első áldott időkben hazudni és csalni mertek, szokatlan és rettenetes ítélet érte őket.

Az előttünk lévő történetnek azonban mégis ez a legsürgetőbb figyelmeztetése
az emberi szót soha ne tartsuk fontosabbnak Isten szavánál! Jaj nekünk, ha az emberi szó annyira tetszik, hogy megvetjük érte Isten Igéjét és parancsát! 
Ezért: Vigyázzatok!

Isten asztaláról-Varga László

   "Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe. Bizony, bizony, mondom néktek, hogy eljön az óra, és az most van, amikor a halottak hallják az Isten Fiának a hangját, és akik meghallották, élni fognak."      (János 5,24-25)




Nem kell félnünk egy olyan utolsó ítélettől, amely valamikor a halálunk után következik. Az ítélet már ebben a földi életben megtörténik, s ez utolsó, meg nem másítható ítélet. Aki hallja, elfogadja Krisztus igéjét, és hittel kapcsolódik Istenhez, az már megítéltetett, életre ítéltetett, más ítéletre már nem megy. Az örök élet számára már megkezdődött. A mostani élete már része az örök életnek, az csak kiteljesedik a halála után, amikor megérkezik elkészített helyére a mennyben. "Átment - így, múlt időben - a halálból az életbe." Mert a halál, az örök halál, a kárhozat sem a testi halál után kezdődik. Aki nem kapcsolódik Istenhez, az már meghalt. Jézus így mondja (Jel 3,1): "Az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy." De ha az élő halottak, a kárhozatban benne élők meghallják a Krisztus hangját, élni fognak. Ők is átmentek a halálból az életbe. Nem a jövőben. Eljött az ő órájuk, "most". Milyen egyszerű! Hallod a hangot? Téged hív az életre.

Istenem, hallom a hangodat. Kedves, hívó, csalogató szereteted hangját. Most hallom. Életre, közösségre, munkára hív, és én olyan szívesen követném. De fogom-e hallani holnap is, mikor életünk vad lármája betölti fülem és lelkem? Nem tudom, élő vagyok-e vagy halott, a Krisztus ítélete szerint. Sokszor olyan üresnek, kihaltnak érzem magam, könnyen elhiszem, hogy már halott vagyok. De élni szeretnék. Boldog, szép életet itt, megígért folytatását előtted. Ne engedj halottnak maradnom! Szóld, kiáltsd bele lelkembe az élet igéjét, harsogja túl a világ zaját, hogy mindennap halljam. Vigyél át az életbe, ne engedj kiesni belőle, őrizz meg benne magad számára! Ámen.  

Mindennap az Ige fényében-A ROSSZUL ÉRTELMEZETT HŰSÉG

Andrew Kuyvenhoven-
A mai napon olvasandó igeszakasz: ApCsel 5,1-11 

 
1 Egy ember, név szerint Anániás, feleségével, Szafirával együtt eladott egy birtokot,
2 és árából feleségének tudtával félretett magának, egy részét pedig elvitte, és az apostolok lába elé tette.  
3 Péter azonban így szólt: "Anániás, miért szállta meg a Sátán a szívedet, hogy hazudj a Szentléleknek, és félretegyél magadnak a föld árából?
4 Ha megmaradt volna, nem neked maradt volna-e meg, és miután eladtad, nem te rendelkeztél-e az árával? Mi indította szívedet ilyen cselekedetre? Nem embereknek hazudtál, hanem az Istennek."  
5 Amint meghallotta Anániás ezeket a szavakat, összeesett, és meghalt. Erre nagy félelem szállta meg mindazokat, akik ezt hallották.
6 Az ifjak pedig felálltak és betakarták őt, majd kivitték és eltemették.  
7 Mintegy három óra múlva a felesége is bement, mit sem tudva a történtekről.
8 Péter megkérdezte tőle: "Mondd meg nekem, ennyiért adtátok-e el a földet?" Ő így felelt: "Úgy van, ennyiért."
9 Péter erre így szólt hozzá: "Miért egyeztetek meg abban, hogy megkísértitek az Úr Lelkét? Íme, azok, akik a férjedet eltemették, az ajtó előtt állnak, és kivisznek téged."  
10 Az asszony pedig azonnal összeesett a lába előtt, és meghalt. Amikor bejöttek az ifjak, halva találták, kivitték őt is, és eltemették a férje mellé.  
11 Erre nagy félelem szállta meg az egész gyülekezetet és mindazokat, akik hallották ezeket.

"Miért egyeztetek meg abban, hogy megkísértitek az Úr Lelkét?" (ApCsel 5,9)


Ez a kezdeti korból való halálbüntetés egy keresztyén közösségben kimondott hazugságért, tartós elrettentő példaként szolgált. Nekünk, akik Isten kegyelméből élünk, akik a Szentnek a temploma vagyunk, nem szabad semmi tisztátalant vinni színe elé. A Lélek vigyáz arra a templomra, melyet a kegyelem megtisztított.
Anániás és Szafira bűne arányaiban kicsi, már ahogy mi mérlegeljük a bűnt. Nem kapzsiságról van szó. Jókora adományt adtak - mely nem volt kötelező -, de azt a látszatot keltették, hogy az sokkal nagyobb, mint amekkora valóban volt. Hazudtak, és ily módon foltot ejtettek Isten becsületén. Férj és feleség egyetértettek a dologban. Ámbár Szafirának volt egy külön lehetősége, hogy vallomást tegyen, ragaszkodott férjéhez a bűnben, és osztozott vele a büntetésben.
Jobban kell szeretnünk az igazságot, mint feleségünket vagy férjünket. Vannak pillanatok mindenki házasságában, amikor az egyiknek így kell szólni a másikhoz: "Nem, édesem, erről szó sem lehet."
Túl sokan lojálisabbak feleségükhöz, férjükhöz, mint az igazsághoz. A törvény tudatában van ennek, ezért a bíróságon nem veszik számításba a férjeket vagy a feleségeket tanúként, ha olyan ügyről van szó, amelyik egyikőjüket érinti. Mindenképpen megvédenék egymást.
A gyermekek is megtanulják ezt. Amikor cseng a telefon, és a papa így szól: "Ha Jones úr az, nem vagyok itthon.", Jancsi ezt szokta mondani: "Sajnos Jones úr, a papám nincs itthon." Lojális az apjához. Együtt hazudnak.
Isten azt akarja, hogy hűségesebbek legyünk az igazsághoz, mint a családi kötelékhez. Ha szereted a családodat, minden tőled telhetőt megteszel azért, hogy visszatartsd őket a vétkezéstől.
Olyan nagy szeretetet kellene egymás iránt éreznünk, hogy össze tudjuk szedni a bátorságunkat és ily módon tudjuk egymást akadályozni a vétkezésben.
A békesség megőrzése érdekében némelyek "megegyeztek abban, hogy megkísértik az Úr lelkét". Ne tedd ezt! Jobb megkockáztatni egy civakodást a családban, mint egy Istennel való harcot.

Krisztus mindenek felett-A KIKERÜLHETETLEN VIZSGA

 "Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek, és amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek néktek" (Mt 7,2). 

Oswald Chambers-

Ez a kijelentés nem valami bizonytalan feltételezés, hanem Isten örök törvénye. Amilyen ítélettel ítélsz, ugyanolyannal ítélnek meg téged. Különbség van bosszú és visszafizetés között. Jézus azt mondja, hogy az élet törvénye a visszafizetés - "amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek nektek". Ha éles ésszel kitaláltad más hibáját, emlékezz rá: éppen ezzel a mértékkel mérnek téged is. Az élet azzal a pénzzel fizet vissza, amivel te fizetsz. Ez a törvény kihat mindenre -Isten trónjától lefelé (Zsolt 18,25-26). Róma 2. még határozottabban mutat rá erre és kimondja, hogy aki mást ítél, az ugyanabban a dologban bűnös. Isten nemcsak a tettre néz, hanem a lehetőségre is. Kezdjük ezzel, hogy mi nem hiszünk a Biblia állításaiban. Például hisszük, hogy amiben másokat megítélünk, abban mi magunk is bűnösök vagyunk? Azért látjuk meg másokban a képmutatást, csalárdságot és valótlanságot, mert mindezek a mi szívünkben is ott vannak. A szent ismertetőjele az alázatosság: "Igen, mindezek a gonoszságok, sőt még több is, mind kijött volna belőlem is, ha Isten kegyelme nem volna; ezért nincs jogom ítélni." Jézus mondja: "Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek..." Ha ítélsz, ugyanazzal a mértékkel mérnek meg téged is, ahogy te ítélsz. Ki merne közülünk Isten elé állni ezzel: "Istenem, ítélj meg engem ugyanúgy, ahogy én megítéltem embertársamat." Mi bűnösnek ítéljük embertársainkat; ha Isten minket is így ítélne meg, mindnyájan a pokolban lennénk. De Isten minket Jézus Krisztus csodálatos engesztelő áldozata alapján ítél meg.

Napi áhítat-Aki építené a falat

Hét témája: Család – apakép
 
Olvasmány: 1Thessz 2,7–12

A gyermekeid iránti őszinte szeretet segít, hogy megtaláld az intés és a bátorítás közötti megfelelő arányt!
„Mint Krisztus apostolai élhettünk volna tekintélyünkkel, mégis olyan szelíden léptünk fel közöttetek, mint ahogyan az anya dajkálja gyermekeit. Mivel így vonzódtunk hozzátok, készek voltunk odaadni nektek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a saját lelkünket is, mert annyira megszerettünk titeket. Hiszen emlékeztek, testvéreink, a mi fáradozásunkra és vesződségünkre: éjjel és nappal dolgoztunk, hogy senkit meg ne terheljünk nálatok, és úgy hirdettük nektek az Isten evangéliumát. Ti vagytok a tanúim és az Isten: milyen szentek, igazak és feddhetetlenek voltunk közöttetek, akik hisztek. Aminthogy azt is tudjátok, hogy mint gyermekeit az apa, mindenkit egyenként intettünk és buzdítottunk, és kérve kértünk titeket: éljetek az Istenhez méltó módon, aki az ő országába és dicsőségébe hív titeket.

Magyarázat

Minden gyermeknek szüksége van arra, hogy szülei neveljék és tanítsák. Ebben a folyamatban, míg lehetőség van rá, mind az anya, mind pedig az apa fontos szerepet játszik. Egy gyermek életében szükség van az intésre, fegyelmezésre és a buzdításra, bátorításra. A gyermeked iránti őszinte szeretetnek kell meghatároznia azt, hogy mikor és hogyan inted, továbbá mikor és hogyan bátorítod lányodat, fiadat. Ha kutatod, hogy Isten milyen személyiséget, ajándékokat és lehetőségeket rejtett el gyermekedben, akkor az segítségedre lesz a helyes nevelésében.
Apaként dicsérd meg rendszeresen gyermekedet mindazért, amiben jó. Neveléseddel segítsd, hogy felismerhesse és elérhesse mindazt, amire Istentől hivatott. Segíts feldolgozni kudarcait és sikereit, felelősséget vállalni tetteiért, helyrehozni hibáit. Intsd és buzdítsd gyermekedet úgy, hogy amikor majd ő lesz szülő, ő is úgy akarja nevelni gyermekeit, mint ahogyan te tetted!
(Kapitány Zsolt)
ű

Isten műhelyében-Jézus szeretetét engedelmesség által

  "Amint az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket; maradjatok meg ebben az én szeretetemben. " (János 15, 9)   

Carl Eichhorn-

Jézus igen kevés alkalommal bizonygatta irántunk érzett szeretetét. Nem szavakkal szeret Ő, hanem tettekkel és valóságban, amint az Atya szerette Őt. Tehát Jézus isteni és szent szeretettel szeret. - Isten nem azért szereti az embereket, mert szeretetre méltóak és vonzók; Ő szereti a világot, mely vele szemben hidegen és ellenségesen viselkedik. Teremtményei elfordultak tőle, menekülőben vannak előle és szemben állnak vele. Ő szereti a lázadók világát és igyekszik megnyerni azt. Így Jézus szeretete is a bűnösök iránt érzett szeretet. Aki önmagát bűnösnek ismeri fel, azt mélyen megszégyeníti és megalázza ez a szeretet és alig tudja felfogni, annyira meg nem érdemelt szeretet ez. Amint valamikor a Megváltó számára földi életének napjaiban az Atya szeretete kimondhatatlan gazdagságot és mély örömet jelentett, így Jézus szeretete is vigasztalás, gazdagság és erő Isten minden gyermeke számára. Ez a szeretet megmarad akkor is, amikor bennünk és körülöttünk minden összeomlik. Vigasztalást ad, amikor a test és a lélek szenved. Nyugodttá és csendessé tesz a csalódások között és kárpótlást nyújt a veszteségekért. És amint az Atya szeretete Jézust mindenért kárpótolta, ami ezen a földön vele tártént, úgy Jézus szeretete is az élet napsugarát jelenti övéi számára a hideg és sötét világban. Nem mindig érezzük ezt, de újra és újra megtapasztaljuk.

Isten bátorító szava, a “Ne félj”


Isten bátorító szava, a “Ne félj”
115 versben található a Károli Gáspár féle fordítású Bibliában,
és még 14-szer ismétlődik némelyik versben
  1. 1Móz 15:1 E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én pajzsod vagyok teneked, a te jutalmad felette igen bőséges.
  2. 1Móz 21:17 Meghallá pedig Isten a gyermeknek szavát, és kiálta az Isten angyala az égből Hágárnak, és monda neki: Mi lelt téged Hágár? ne félj, mert az Isten meghallotta a gyermeknek szavát, ott ahol van.
  3. 1Móz 26:24 És megjelenék neki az Úr azon éjszaka, és monda: Én vagyok Ábrahámnak a te atyádnak Istene: Ne félj, mert te veled vagyok, és megáldalak téged, és megsokasítom a te magodat Ábrahámért, az én szolgámért.
  4. 1Móz 35:17 S vajúdása közben monda neki a bába: Ne félj, mert most is fiad lesz.
  5. 1Móz 43:23 És monda: Legyetek békén, ne féljetek; a ti Istenetek és a ti atyátok Istene adta néktek azt a kincset zsákjaitokba; pénzetek az én kezemhez jutott. És kihozá hozzájuk Simeont.
  6. 1Móz 46:3 És monda: Én vagyok az Isten, a te atyádnak Istene: Ne félj lemenni Egyiptomba: mert nagy néppé teszlek ott téged.
  7. 1Móz 50:19 József pedig monda: Ne féljetek: avagy Isten gyanánt [vagyok-e] én?
  8. 1Móz 50:21 Most annak okáért ne féljetek: Eltartalak én titeket és a ti gyermekeiteket. És megvigasztalá őket és szívükre beszéle.
  9. 2Móz 14:13 Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek, megálljatok! és nézzétek az Úr szabadítását, amelyet ma cselekszik veletek; mert amely egyiptombelieket ma láttok, azokat soha többé nem látjátok.
  10. 2Móz 20:20 Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek; mert azért jött az Isten, hogy titeket megkísértsen, és hogy az ő félelme legyen előttetek, hogy ne vétkezzetek.
  11. 4Móz 14:9 Csakhogy ne lázongjatok az Úr ellen, se ne féljetek annak a földnek népétől; mert ők nekünk [csak olyanok, mint a] kenyér; eltávozott tőlük az ő oltalmuk, de az Úr velünk van: ne féljetek tőlük!
  12. 4Móz 21:34 Akkor monda az Úr Mózesnek: Ne félj tőle, mert a te kezedbe adtam őt, és egész népét, és az ő földét. És úgy cselekedjél vele, amiképpen cselekedtél Szíhonnal az emoreusok királyával, aki lakik vala Hesbonban.
  13. 5Móz 1:17 Ne legyetek személyválogatók az ítéletben: kicsinyt úgy, mint nagyot hallgassatok ki; ne féljetek senkitől, mert az ítélet az Istené; ami pedig nehéznek tetszik néktek, én előmbe hozzátok, és én meghallgatom azt.
  14. 5Móz 1:21 Íme elődbe adta az Úr, a te Istened ezt a földet: menj fel, bírjad azt, amiképpen megmondotta az Úr, a te atyáidnak Istene neked; ne félj, és meg ne rettenj!
  15. 5Móz 1:29 Akkor mondám néktek: Ne rettegjetek és ne féljetek azoktól;
  16. 5Móz 3:2 De az Úr monda nekem: Ne félj tőle, mert a te kezedbe adtam őt és minden ő népét és földjét; és úgy cselekedjél vele, amint cselekedtél Szihonnal, az emoreusok királyával, aki Hesbonban lakik vala.
  17. 5Móz 3:22 Ne féljetek tőlük, mert az Úr, a ti Istenetek, maga hadakozik ti értetek!
  18. 5Móz 7:18 Ne félj tőlük; emlékezzél meg csak azokról, amiket cselekedett az Úr, a te Istened a fáraóval és mind az egyiptombeliekkel:
  19. 5Móz 18:22 Ha a próféta az Úr nevében szól, és nem lesz meg, és nem teljesedik be a dolog: ez az a szó, amelyet nem az Úr szólott; elbizakodottságból mondotta azt a próféta; ne félj attól!
  20. 5Móz 20:1 Mikor hadba mégy ellenséged ellen, és látsz lovakat, szekereket, náladnál nagyobb számú népet: ne félj tőlük, mert veled van az Úr, a te Istened, aki felhozott téged Egyiptom földéről.
  21. 5Móz 20:3 És ezt mondja nekik: Hallgasd meg Izrael! Ti ma készültök megütközni ellenségeitekkel: A ti szívetek meg ne lágyuljon, ne féljetek, és meg ne rettenjetek, se meg ne rémüljetek előttük;
  22. 5Móz 31:6 Legyetek erősek és bátrak, ne féljetek és ne rettegjetek tőlük, mert az Úr, a te Istened maga megy veled; nem marad el tőled, sem el nem hagy téged.
  23. 5Móz 31:8 Az Úr, ő az, aki előtted megy, ő lesz te veled; el nem marad tőled, sem el nem hagy téged: ne félj és ne rettegj!
  24. Józs 1:9 Avagy nem parancsoltam-e meg neked: légy bátor és erős? Ne félj, és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, amiben jársz.
  25. Józs 8:1 És monda az Úr Józsuénak: Ne félj és ne rettegj! Vedd magadhoz mind a fegyverfogható népet, és kelj fel és menj fel Aiba, meglásd: kezedbe adom Ainak királyát és az ő népét, városát és földét.
  26. Józs 10:8 Monda pedig az Úr Józsuénak: Ne félj tőlük, mert kezedbe adtam őket; senki sem áll meg közülük előtted.
  27. Józs 10:25 És monda nekik Józsué: Ne féljetek, és meg ne rettenjetek; legyetek bátrak és erősek, mert ekképpen cselekszik az Úr minden ellenségetekkel, akik ellen ti hadakoztok.
  28. Józs 11:6 Ekkor monda az Úr Józsuénak: Ne félj tőlük, mert holnap ilyenkorra mindnyájukat átdöfötten vetem az Izrael elé; lovaikat bénítsd meg, szekereiket pedig égesd meg tűzzel.
  29. Józs 22:25 Hiszen határt vetett az Úr mi közöttünk és ti közöttetek Rúben fiai és Gád fiai - a Jordánt; nincsen néktek részetek az Úrban! És elidegeníthetnék a ti fiaitok a mi fiainkat, hogy ne féljék az Urat!
  30. Bír 4:18 És kiméne Jáhel Sisera elé, és monda neki: Jöjj be Uram, jöjj be hozzám, ne félj! És betére ő hozzá a sátorba, és betakará őt lasnakkal.
  31. Bír 6:10 És mondék néktek: Én, az Úr, vagyok a ti Istenetek; ne féljétek az emoreusok isteneit, kiknek földén laktok; de ti nem hallgattatok az én szómra.
  32. Bír 6:23 És monda neki az Úr: Békesség neked! ne félj, nem halsz meg!
  33. Ruth 3:11 Most hát, édes leányom, ne félj! Mindent, amit mondasz, megteszek neked; mert tudja az én népemnek egész kapuja, hogy derék asszony vagy.
  34. 1Sám 4:20 És mikor elalélt, mondának azok, akik mellette állanak vala: Ne félj, mert fiút szültél; de ő nem felelt és nem figyelt [arra].
  35. 1Sám 12:20 És monda Sámuel a népnek: Ne féljetek! Ha már mind e gonoszságot véghez vittétek, most ne távozzatok el az Úrtól, hanem az Úrnak szolgáljatok teljes szívetekből.
  36. 1Sám 22:23 Maradj nálam, ne félj; mert aki az én életemet halálra keresi, az keresi a te életedet is, azért te bátorságosan lehetsz mellettem.
  37. 1Sám 23:17 És monda neki: Ne félj, mert Saulnak, az én atyámnak keze nem fog utolérni téged, és te király leszesz Izrael felett, és én második leszek te utánad, és Saul is, az én atyám, tudja, hogy így lesz.
  38. 1Sám 28:13 És monda neki a király: Ne félj! Ugyan mit láttál? Az asszony pedig monda Saulnak: istenfélét látok feljőni a földből.
  39. 2Sám 9:7 Monda neki Dávid: Ne félj; mert kétség nélkül irgalmasságot cselekeszem veled Jonathánért, a te atyádért; és visszaadom neked Saulnak, a te [nagy]atyádnak minden majorságát, és neked mindenkor asztalomnál lesz ételed.
  40. 2Sám 13:28 Parancsola pedig Absolon az ő szolgáinak, ezt mondván: Kérlek, vigyázzatok, és mikor Amnon a bortól jókedvű lesz és mondom néktek: akkor üssétek le Amnont és öljétek meg őt, semmit ne féljetek, hiszen én parancsoltam néktek, legyetek bátrak, ne féljetek.
  41. 1Kir 17:13 Monda pedig neki Illés: Ne félj, menj el, cselekedjél a te beszéded szerint; de mindazáltal nekem süss abból először egy kis pogácsát, és hozd ide; magadnak és a te fiadnak pedig azután süss;
  42. 2Kir 1:15 Ekkor szóla az Úr angyala Illésnek: Menj alá vele, ne félj semmit tőle. És ő felkelvén aláméne vele a királyhoz.
  43. 2Kir 6:16 Felele ő: Ne félj. Mert többen vannak, akik velünk vannak, mint akik ő velük.
  44. 2Kir 19:6 És monda nekik Ésaiás: Ezt mondjátok a ti uratoknak: Ezt mondja az Úr: Ne félj a beszédektől, amelyeket hallottál, amelyekkel szidalmaztak engem Asszíria királyának szolgái.
  45. 2Kir 25:24 És megesküdött nekik Gedália és az ő embereiknek, és monda nekik: Ne féljetek a káldeusoknak való szolgálattól. Maradjatok az országban, és szolgáljatok Babilónia királyának, és jó dolgotok lesz.
  46. 1Krón 22:13 Akkor jól lesz dolgod, ha a rendeléseket és a végzéseket megtartod és teljesíted azokat, amelyeket az Úr Mózes által parancsolt volt Izraelnek. Légy bátor, légy erős, ne félj, és ne rettegj!
  47. 1Krón 28:20 Monda ezek után Dávid Salamonnak, az ő fiának: Légy bátor és erős, és kezdj hozzá, semmit ne félj és ne rettegj; mert az Úr Isten, az én Istenem veled lészen, téged el nem hagy, tőled el sem távozik, míglen elvégzed az Úr háza szolgálatának minden művét.
  48. 2Krón 20:15 És monda: Mindnyájan, akik Júdában és Jeruzsálemben lakoztok, és te Jósafát király, halljátok meg szómat! Így szól az Úr néktek: Ne féljetek és ne rettegjetek e nagy sokaság miatt; mert nem ti harcoltok velük, hanem az Isten.
  49. 2Krón 20:17 Nem kell néktek harcolnotok, [hanem csak] álljatok veszteg, és lássátok az Úrnak szabadítását rajtatok. Júda és Jeruzsálem, ne féljetek és ne rettegjetek! Holnap menjetek ellenük, mert az Úr veletek lesz.
  50. Neh 4:14 És körültekintvén, fölkeltem és így szóltam az elöljárókhoz, a főemberekhez és a többi néphez: Ne féljetek tőlük! A nagy és rettenetes Úrra emlékezzetek, és harcoljatok testvéreitekért, fiaitokért, leányaitokért, feleségeitekért és házaitokért!
  51. Zsolt 49:17 Ne félj, ha valaki meggazdagszik, ha megöregbül házának dicsősége;
  52. Péld 3:25 Ne félj a hirtelen való félelemtől, és a gonoszok pusztításától, ha eljő;
  53. Ézs 7:4 És mondd neki: Vigyázz és légy nyugodt; ne félj! és meg ne lágyuljon szíved e két füstölgő üszögdarab miatt, Recinnek és Szíriának, és Remalja fiának felgerjedett haragja miatt!
  54. Ézs 8:12 Ti ne mondjátok összeesküvésnek, valamit e nép összeesküvésnek mond, és félelme szerint ne féljetek és ne rettegjetek;
  55. Ézs 10:24 Azért így szól az Úr, a seregeknek Ura: Ne félj népem, Sionnak lakosa, az asszíriabeli királytól! [bár] botjával megver tégedet és pálcáját felemeli rád, miként Egyiptom egykoron;
  56. Ézs 35:4 Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek! Íme, Istenetek bosszúra jő, az Isten, aki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket!
  57. Ézs 37:6 És monda nekik Ésaiás: Így szóljatok uratoknak: ezt mondja az Úr: Ne félj a beszédektől, amelyeket hallottál, amelyekkel szidalmaztak engem az asszíriai király szolgái.
  58. Ézs 40:9 Magas hegyre menj fel, örömmondó Sion! emeld föl szódat magasan, örömmondó Jeruzsálem! emeld föl, ne félj! mondjad Júda városinak: Ímhol Istenetek!
  59. Ézs 41:10 Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítlek, és igazságom jobbjával támogatlak.
  60. Ézs 41:13 Mivel én vagyok Urad, Istened, aki jobb kezedet fogom, és aki ezt mondom neked: Ne félj, én megsegítelek!
  61. Ézs 41:14 Ne félj, férgecske Jákób, maroknyi Izrael, én megsegítlek, szól az Úr, a te megváltód, Izraelnek Szentje!
  62. Ézs 43:1 És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te Teremtőd, és a te alkotód, Izrael: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!
  63. Ézs 43:5 Ne félj, mert én veled vagyok, napkeletről meghozom magodat, és napnyugatról egybegyűjtelek.
  64. Ézs 44:2 Így szól az Úr, teremtőd és alkotód anyád méhétől fogva, aki megsegít: Ne félj, én szolgám Jákób, és te igaz nép, akit elválasztottam!
  65. Ézs 44:8 Ne féljetek és ne rettegjetek! Hát nem mondtam-e meg és nem jelentém előre? Ti vagytok tanúim! Hát van-e rajtam kívül Isten? Nincs kőszál, nem tudok!
  66. Ézs 51:7 Hallgassatok rám, kik tudjátok az igazságot, te nép, kinek szívében van törvényem! ne féljetek az emberek gyalázatától, és szidalmaik miatt kétségbe ne essetek!
  67. Ézs 54:4 Ne félj, mert meg nem szégyenülsz, és ne pirulj, mert meg nem gyaláztatol, mert ifjúságod szégyenéről elfeledkezel, és özvegységednek gyalázatáról többé meg nem emlékezel.
  68. Jer 1:8 Ne félj tőlük, mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak téged! mond az Úr.
  69. Jer 10:2 Ezt mondja az Úr: A pogányok útját el ne tanuljátok, és az égi jelektől ne féljetek, mert a pogányok félnek azoktól!
  70. Jer 10:5 Olyanok, mint az egyenes pálmafa, és nem beszélnek; viszik-hordják őket, mert mozdulni nem tudnak. Ne féljetek tőlük, mert nem tehetnek rosszat; de jót tenni se képesek!
  71. Jer 30:10 Te azért ne félj, oh én szolgám Jákób, azt mondja az Úr, se ne rettegj Izrael; mert ímhol vagyok én, aki megszabadítlak téged a messze földről, és a te magodat az ő fogságának földéből; és visszatér Jákób és megnyugoszik, és bátorságban lesz, és nem lesz, aki megháborítsa.
  72. Jer 40:9 És Gedáliás, Ahikámnak, Sáfán fiának fia megesküvék nekik és az ő embereiknek, mondván: Ne féljetek a káldeusoknak szolgálni, hanem lakozzatok e földön és szolgáljatok a babiloni királynak, és jó dolgotok lesz.
  73. Jer 42:11 Ne féljetek a babiloni királytól, akitől [most] féltek, ne féljetek tőle, azt mondja az Úr; mert veletek vagyok, hogy megtartsalak és megszabadítsalak titeket az ő kezéből.
  74. Jer 46:27 És te ne félj, oh én szolgám Jákób, és ne rettegj Izrael, mert íme, én megszabadítlak téged messziről, és a te magodat is az ő fogságuk földéről, és visszatér Jákób és megnyugszik és békességben lesz, és nem lesz, aki megijessze.
  75. Jer 46:28 Ne félj te, oh én szolgám Jákób, azt mondja az Úr, mert én veled vagyok, mert véget vetek minden nemzetnek, akik közé kivetettelek téged, neked pedig nem vetek véget, hanem megverlek téged ítélettel, mert nem hagyhatlak teljesen büntetés nélkül.
  76. Jer 51:46 És el ne olvadjon a ti szívetek és ne féljetek a hírtől, amely hallatszik e földön, mikor egyik esztendőben hír jő, és a másik esztendőben is a hír, hogy erőszakosság van a földön, uralkodó [tör] uralkodóra!
  77. JSir 3:57 Közelegj hozzám, mikor segítségül hívlak téged; mondd: Ne félj!
  78. Ez 2:6 Te pedig, embernek fia, ne félj tőlük, és az ő beszédüktől se félj; ha bogácsok és tövisek vannak is veled, és ha skorpiókkal lakol is együtt; beszédüktől ne félj, orcájuktól ne rettegj, mert ők pártos ház.
  79. Ez 3:9 Olyanná, mint a gyémánt, amely keményebb a tűzkőnél, tettem a te homlokodat; ne félj tőlük, és meg ne rettenj tekintetüktől, mert pártos ház.
  80. Dán 10:12 És monda nekem: Ne félj Dániel: mert az első naptól fogva, hogy szívedet adtad megértésre és sanyargatásra a te Istened előtt, meghallgattattak a te beszédeid, és én a te beszédeid miatt jöttem.
  81. Dán 10:19 És monda: Ne félj, te kedves férfiú; békesség neked, légy erős és bizony erős! És mikor szóla velem, megerősödém, és mondék: Szóljon az én Uram, mert megerősítél engemet.
  82. Jóel 2:21 Ne félj, te föld! Örülj és vigadozz, mert nagy dolgokat cselekeszik az Úr!
  83. Jóel 2:22 Ne féljetek, ti mezei vadak! mert zöldülnek a pusztának virányai; mert a fa megtermi gyümölcsét; a füge és szőlő is kitárják gazdagságukat.
  84. Sof 3:16 Azon a napon ezt mondják Jeruzsálemnek: Ne félj! Ne lankadjanak kezeid Sion!
  85. Agg 2:5 Az igét, amellyel szövetségre léptem veletek, mikor kijöttetek Egyiptomból, és az én lelkem köztetek marad. Ne féljetek!
  86. Zak 8:13 És lészen, hogy amiképpen átok valátok a pogányok között, oh Júda háza és Izrael háza: azonképpen megszabadítlak titeket, és áldássá lesztek. Ne féljetek! Erősödjenek meg kezeitek!
  87. Zak 8:15 Azonképpen megtértem [és] elgondoltam e napokban, hogy jót teszek Jeruzsálemmel és Júda házával; ne féljetek!
  88. Máté 1:20 Mikor pedig ezeket magában elgondolta: íme az Úrnak angyala álomban megjelenék neki, mondván: József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert ami benne fogantatott, a Szent Lélektől van az.
  89. Máté 10:26 Azért ne féljetek tőlük. Mert nincs oly rejtett dolog, ami napfényre ne jőne; és oly titok, ami ki ne tudódnék.
  90. Máté 10:28 És ne féljetek azoktól, akik a testet ölik meg, a lelket pedig meg nem ölhetik; hanem attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.
  91. Máté 10:31 Ne féljetek azért; ti sok verebecskénél drágábbak vagytok.
  92. Máté 14:27 De Jézus azonnal szóla hozzájuk, mondván: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek!
  93. Máté 17:7 Jézus pedig hozzájuk menvén, illeté őket, és monda: Keljetek fel és ne féljetek!
  94. Máté 28:5 Az angyal pedig megszólalván, monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek.
  95. Máté 28:10 Akkor monda nekik Jézus: Ne féljetek; menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.
  96. Márk 5:36 Jézus pedig, amint hallá a beszédet, amit mondanak vala, azonnal monda a zsinagóga fejének: Ne félj, csak higgy.
  97. Márk 6:50 Mert mindnyájan látják vala őt és megrémülének. De ő azonnal megszólítá őket, és monda nekik: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek.
  98. Márk 16:6 Az pedig monda nekik: Ne féljetek. A názáreti Jézust keresitek, aki megfeszíttetett; föltámadott, nincsen itt; íme a hely, ahová őt helyezék.
  99. Luk 1:13 Monda pedig az angyal neki: Ne félj Zakariás; mert meghallgattatott a te könyörgésed, és a te feleséged Erzsébet szül neked fiat, és nevezed az ő nevét Jánosnak.
  100. Luk 1:30 És monda neki az angyal: Ne félj Mária, mert kegyelmet találtál az Istennél.
  101. Luk 2:10 És monda az angyal nekik: Ne féljetek, mert íme hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen:
  102. Luk 5:10 Hasonlóképpen Jakabot és Jánost is, a Zebedeus fiait, akik Simonnak társai valának. És monda Simonnak Jézus: Ne félj; mostantól fogva embereket fogsz.
  103. Luk 8:50 Jézus pedig mikor ezt hallotta, felele neki, mondván: Ne félj; csak higgy, és megtartatik.
  104. Luk 12:4 Mondom pedig néktek én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, kik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak.
  105. Luk 12:7 De néktek a fejetek hajszálai is mind számon vannak. Ne féljetek azért, sok verébnél drágábbak vagytok.
  106. Luk 12:32 Ne félj te kicsiny nyáj; mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy néktek adja az országot.
  107. Ján 6:20 Ő pedig monda nekik: Én vagyok, ne féljetek!
  108. Ján 12:15 Ne félj Sionnak leánya: Íme a te királyod jő, szamárnak vemhén ülve.
  109. Ján 14:27 Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!
  110. Apcs 18:9 Monda pedig az Úr látás által éjszaka Pálnak: Ne félj, hanem szólj és ne hallgass:
  111. Apcs 27:24 Ezt mondván: Ne félj Pál! A császár elé kell neked állanod. És íme az Isten ajándékba adta neked mindazokat, kik te veled hajóznak.
  112. Róm 13:3 Mert a fejedelmek nem a jó, hanem a rossz cselekedetnek rettegésére vannak. Akarod-e pedig, hogy ne félj a hatalmasságtól? Cselekedjed a jót, és dicséreted lesz attól.
  113. 1Pét 3:14 De ha szenvedtek is az igazságért, boldogok [vagytok,] azoktól való félelemből pedig ne féljetek, se zavarba ne essetek;
  114. Jel 1:17 Mikor pedig láttam őt, leesém az ő lábaihoz, mint egy holt. És reám veté az ő jobb kezét, mondván nekem: Ne félj; én vagyok az Első és az Utolsó,
  115. Jel 2:10 Semmit ne félj azoktól, amiket szenvedned kell: Íme a Sátán egynéhányat ti közületek a tömlöcbe fog vetni, hogy megpróbáltassatok; és lesz tíz napig való nyomorúságtok. Légy hív mind halálig, és neked adom az életnek koronáját.

Kenneth Hagin -Hitünk tápláléka -Tavasz

Márciustól - Júniusig terjedő (tavaszi) időszakra, minden napra egy ige és annak magyarázata.


F. F. Bosworth mondja: ,,A legtöbb keresztény háromszori meleg étellel táplálja a testét naponta, míg a szellemét heti egyszeri hideg élelemmel, és aztán csodálkoznak, hogy a hitük olyan gyenge.”

Naponta kellene táplálni a hitünket! Ez mindennél fontosabb az Úrral való együtt járásunkban.

Azért írtam ezeket a könnyen emészthető hit adagokat, hogy segítsenek a hited naponkénti gyarapításában.

Tanulmányozd, és hangosan mondd ki a minden egyes oldal alján található megvallásokat. Ezek Isten Igéjén alapulnak.

Amikor hallod magad megvallani Isten Igéjét, a szellemedben rögzülnek az Ő igazságai.

Az Ő Igéje a szellemedbe lejutva hatékonnyá teszi az életedet.
 
Hitünk tápláléka napi adagokban KEN N ETH E. HA GIN Tavasz KRISZTUS SZERETETE EGYHÁZ Budapest, 2009 A mû angol címe: FAITH FOOD DEVOTIONS FOR SPRING A fordítás alapjául szolgáló kiadás: Kenneth E. HAGIN, Faith Food Devotions, Tulsa Faith Library Publications, 1998. (ISBN 0 89276 042 7) English edition © 1998 by RHEMA BIBLE CHURCH Hungarian edition © 2002, 2009 by RHEMA BIBLE CHURCH All Rights Reserved by KENNETH HAGIN MINISTRIES INC. Hungarian translation © 2002, 2009 by KRISZTUS SZERETETE EGYHÁZ Minden jog fenntartva | HARMADIK MAGYAR NYELVÛ, JAVÍTOTT KIADÁS ISBN 978 963 7303 32 6 KEN N ETH E. H A GI N Hitünk tápláléka napi adagokban Tavasz Faith Food Devotions for Spring HUNGARIAN EDITION Elõhang F. F. Bosworth mondja: ,,A legtöbb keresztény háromszori meleg étellel táplálja a testét naponta, míg a szellemét heti egyszeri hideg élelemmel, és csodálkoznak, hogy a hitük olyan gyenge.” Naponta kellene táplálni a hitünket! Ez mindennél fontosabb az Úrral való együttjárásunkban. Azért írtam ezeket a könnyen emészthetõ hit adagokat, hogy segítsenek a hited naponkénti gyarapításában. Tanulmányozd, és hangosan mondd ki a minden egyes oldal alján található megvallásokat. Ezek Isten Igéjén alapulnak. Amikor hallod magad megvallani Isten Igéjét, a szellemedben rögzülnek az Õ igazságai. Az Õ Igéje a szellemedbe lejutva hatékonnyá teszi az életedet. MÁRCIUS 1 A te beszédedből Mert a te beszédedbõl ismertetel igaznak, és a te beszédedbõl ismertetel hamisnak. — MÁTÉ 12,37. Maga Jézus tette a fenti kijelentést. A szavak sokkal fontosabbak, mint ahogy azt az ember gondolná. Emlékszel Jóbra, és három úgynevezett „barátjára”, akik azért jöttek, hogy vigasztalják? Jób így szólt keservesen azokhoz, akik vigasztalták, illetve valójában kínozták õt: „Meddig kínozzátok még a lelkemet, és ZÚZTOK DARABOKRA BESZÉDEITEKKEL?” (Jób 19,2) A szavak sikerre visznek vagy tönkretesznek bennünket. A szavak meggyógyítanak, vagy megbetegítenek. A Biblia tanítása szerint, a szavak vagy pusztítanak, vagy életet adnak, boldoggá és egészségessé tesznek minket. A tegnap kimondott szavaink tették olyanná az életünket, amilyen az ma. Ez megegyezik azzal, amit Jézus mondott a Márk 11,23-ban: „… meglesz néki, amit MONDOTT.” Mivel szavakat mondunk ki, ezt az igerészt valójában így is lehetne mondani: „Meglesznek néki azok a SZAVAK, amelyeket kimondott.” Megvallás: A beszédembõl ismertetem igaznak. Én tudom, hogy amit mondok, azt meg is kapom. A kimondott szavaimat fogom megkapni. Ezért olyan szavakat mondok ki, amelyek életet, boldogságot és egészséget hordoznak. Olyan szavakat mondok ki, amelyek sikerre visznek, nem olyanokat, amelyek tönkretesznek! MÁRCIUS 2 Az élet hatalma Mind a halál, mind az élet, a nyelv hatalmában van, és amiképpen ki-ki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét. — PÉLDABESZÉDEK 18,21. — Nem, nem fogok imádkozni a fiadért — mondtam annak a megdöbbent özvegyasszonynak, aki imát kért tizenöt éves fiáért —, nem lenne semmi értelme. Amíg azt mondogatod, hogy a fiadból sohasem lesz semmi, addig tönkreteszed az én imámat. — Ezt az Úr jelentette ki neked? — kérdezte. — Nem — mondtam én —, egyszerûen csak tudom, hogy a szavainkkal teremtjük meg saját magunk és a gyermekeink életkörülményeit. — Akkor mit tegyek? — kérdezte újra. — A fiad most tizenöt éves, vannak dolgok, amiket akkor kellett volna megtenned, amikor még kisebb volt. Most elõször is: ne zaklasd õt azzal, hogy térjen meg Istenhez. Másodszor pedig: ahelyett, hogy egész éjjel virrasztasz és aggodalmaskodsz miatta, mondd ezt az Úr Jézusnak: „Uram, én nem tudom, hogy most hol van a fiam, de bárhol is legyen, én hittel és szeretettel veszem körül.” Mindeddig bizalmatlansággal, félelemmel és ítélkezéssel vetted körül. Mondd ezt: „Uram, én hiszem, hogy a fiam nem fog a fiatalkorúak börtönébe kerülni. Soha többé nem mondom neki, hogy az életben nem lesz belõle semmi. Hiszem, hogy viszi valamire az életben.” Másfél év múlva visszatértem abba a városba, ahol ez az asszony lakott. Rövidre fogva az történt, hogy odajött hozzám és elmondta: „Nem ment könnyen, de mindent úgy tettem, ahogy mondtad. Azelõtt a fiam igen ördögi életet élt, és most teljesen átadta magát Istennek!” Megvallás: Az élet az én nyelvem hatalmában van, az én nyelvem életet ad. Én az élet szavait szólom! MÁRCIUS 3 Az élet kútja Életnek kútfeje az igaznak szája… — PÉLDABESZÉDEK 10,11. Fiunkat és lányunkat közvetlenül a születésük után karomba fogtam, és azt mondtam: „Uram, köszönöm neked ezt a gyermeket. Mivel ismerem a Bibliát, tudom, hogy az én kötelességem, hogy úgy neveljem fel ezt a gyermeket, hogy ha felnõ, megmaradjon abban, amire tanították. Tudom, hogy a te Igéd azt mondja: gyermekeinket az Úr tanítása és intése szerint neveljük, és én ezt fogom tenni. Tudom, hogy a gyerekeket kétféle módon lehet nevelni: tanítással, és példamutatással. Ezért az életemmel jó példát fogok mutatni ennek a gyermeknek. Azt is tudom, hogy megkaphatjuk azt, amit kimondunk, ezért én kimondom most felette: hogy erõs fizikumú lesz, betegségek és gyengeségek nélkül fog felnõni; világos és tiszta elméjû lesz; és szellemileg erõs.” Ez így is lett. Gyermekeink betegségek és gyengeségek nélkül nõttek fel. Sohasem imádkoztam az üdvösségükért. Sohasem imádkoztam azért, hogy töltekezzenek be a Szent Szellemmel. Mégis, mindkettõjük nagyon fiatalon üdvösségre jutott és betöltekezett a Szent Szellemmel. Szavak határozzák meg, hogy mivé lesznek a gyermekeink! Megvallás: Az Újszövetség szerint, Krisztusban én igaz vagyok. Ezért, az én szám az életnek kútfeje. Én az élet szavait szólom másokkal és magammal kapcsolatban! MÁRCIUS 4 Gyönyörűséges szavak Lépesméz a gyönyörûséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a testnek. — PÉLDABESZÉDEK 16,24. A szavak áldanak, vagy átkoznak. Meggyógyítanak vagy megbetegítenek bennünket. Azok a szavak, amiket reggel hallunk, velünk maradnak egész nap. A házastársaknak tudniuk kellene, hogy egy reggel elhangzott mérges, sértõ szó kirabolja társukat hatékonyságából egész napra. Viszont egy szeretettel teli, gyengéd, szép szó felér egy imádsággal; zenével tölti be a szívüket, és gyõzelemre vezeti õket. A szülõknek és a gyermekeknek tudniuk kellene, hogy az otthon légkörét a szavak határozzák meg. Tanuld meg munkára fogni a szavakat a hasznodra. Tanuld meg olyan erõvel megtölteni a szavaidat, aminek nem lehet ellenállni. Hogy tudod ezt megtenni? Úgy, hogy a szavaidat hittel és szeretettel töltöd meg. Megvallás: Az én szavaim nekem munkálkodnak. Én olyan erõvel töltöm meg a szavaimat, aminek nem lehet ellenállni: hittel és szeretettel. A szavaim áldást hordoznak, a szavaim gyógyítanak. Gyõzelemre viszik a szeretteimet, hittel és szeretettel töltik meg az otthonom légkörét! MÁRCIUS 5 A légkör Az eszesek ajkain bölcsesség találtatik […] Bölcsesség által építtetik a ház, és értelemmel erõsíttetik meg. És tudás által telnek meg a kamarák minden drága és gyönyörûséges vagyonnal. — PÉLDABESZÉDEK 10,13. 24,3. 4. A szavak teremtik meg a szellemi dolgokat. Még a természetes, fizikai dolgokat is a szavak teremtik meg! Isten, aki Szellem, azt mondta: „Legyen egy föld”, és lett egy föld. Jézus azt mondta: „amit MOND, megtörténik, meglesz néki, amit MONDOTT.” (Márk 11,23) A légkört szavak teremtik meg. Ha bemész egy helyiségbe, ahol elõzõleg halat sütöttek, a halszag még a levegõben van, és ha bemész egy szobába, ahol nemrég durva szavak hangzottak el, ezek a szavak még a levegõben vannak. Súlyos tõlük a légkör. A rossz szavak légkörében felnövekedett gyerekek lelki betegek lesznek. Kudarcot vallanak az életben, mert nem a helyes szavakat mondták nekik. Miért van az, hogy némely gyermek erõben növekedik fel, és gyõztesen kerül ki az élet harcaiból? Azért, mert otthon a helyes szavakat szólták hozzájuk! Szavakkal meg lehet szerettetni a gyerekkel a tanulást. A szavak hozzák be a gyereket a gyülekezetbe. Megvallás: Én teremtem meg a körülöttem lévõ légkört a szavaimmal. Én a bölcsesség szavait — Isten szavait szólom. Én a hit szavait — Isten szavait szólom. A szeretet szavait — Isten szavait szólom, így a körülöttem lévõ kamrák drága és gyönyörûséges gazdagsággal telnek meg! MÁRCIUS 6 Rossz szavak Aki megõrzi száját és nyelvét, megtartja életét a nyomorúságtól. — PÉLDABESZÉDEK 21,23. Amikor bajban van, a legtöbb ember Istent akarja hibáztatni. „Miért engedte meg ezt Isten?” — kérdik. Miután megsokasodtak Jób bajai, azt mondta: „Mert amitõl remegve remegtem, az jöve reám, és amitõl rettegtem, az esék rajtam.” (Jób 3,25) Õ nyitott ajtót, és engedte be az ördögöt! Sokszor mi okozzuk saját magunknak a nehézségeket. Sok drága keresztény nem tudja megfékezni a száját és a nyelvét. Mindig a rossz szavakat mondják ki. Szinte mindig arról beszélnek, hogy milyen harcokat vívnak az ördöggel. Ne szóljuk a vereség szavait. Ne szóljuk a kudarc szavait. Ne beszéljünk arról, hogy mennyire akadályoz minket az ördög, hogyan tart minket vissza a sikertõl, hogy betegít meg és tart minket betegségben, ezek a szavak rossz szavak. Az ilyen szavak adnak felettünk uralmat a sátánnak, és az ilyen szavak okozzák a nehézségeket. De ha Isten Igéje a szívedben van, és ki is mondod a száddal — annak ellenére, hogy a körülmények látszólag mást mutatnak, annak ellenére, hogy fájdalmaid vannak, annak ellenére, hogy vészjósló tünetek jelentkeznek, annak ellenére, hogy szörnyen kilátástalannak tûnik minden —, az ilyen fenyegetõ körülmények meg fognak szûnni. Megvallás: Én megfékezem a számat, megfékezem a nyelvemet. Így távol tartom lelkemet a bajoktól. A szívemben hiszem Isten Igéjét. Eldöntöttem, hogy az Ige a számban lesz és a nyelvemen, és csak azt fogom kimondani, ami megegyezik Isten Igéjével! MÁRCIUS 7 Az egészség szavai Van olyan, aki beszél hasonlókat a tõrszúrásokhoz, de a bölcseknek nyelve orvosság. — PÉLDABESZÉDEK 12,18. Elõször akkor tanultam meg a szavak titkát — a hittel kimondott szavak titkát —, amikor tizenhat hónapot töltöttem ágyban, miután öt orvos mondott le az életemrõl. 1934-ben azonban egy augusztusi napon, ahogy abban a bizonyos ágyban feküdtem, a Márk 11,23 és 24 alapján cselekedtem, és azt mondtam…! Szavakat mondtam ki! Azt mondtam: „Hiszem, hogy megkaptam a gyógyulásomat a deformált szívemre. Hiszem, hogy megkaptam a gyógyulásomat gyógyíthatatlan szívbetegségemre. Hiszem, hogy megkaptam a gyógyulásomat a paralízisemre. Hiszem, hogy megkaptam a gyógyulásomat a fejem tetejétõl a lábam ujjáig.” Egy órán belül saját lábamon álltam az ágy mellett — meggyógyulva! Azóta már több mint hatvan év telt el, és még egy fejfájásom sem volt ez idõ alatt. És tudom, hogy nem is lesz. De ha lenne is — ami kizárt dolog —, nem mondanám ki, hogy fáj a fejem. Miért? Mert Jézus azt mondta: „… meglesz néki, amit mondott.” (Márk 11,23) Ha valaki megkérdezné ilyenkor tõlem, hogy érzem magam, azt válaszolnám: Köszönöm, remekül. Tudod, Isten Igéje azt mondja, hogy az Õ sebeivel én meggyógyultam. Ezért hiszem, hogy egészséges vagyok. Isten Igéje pedig azt mondja… És kimondanám a helyes szavakat — mert a bölcseknek nyelve orvosság! Megvallás: Az én nyelvem orvosság. Az én nyelvem az élet és az egészség szavait beszéli. Ezért én egészségben élek. MÁRCIUS 8 Megváltozik a beszédünk Áldott ember az, aki nem jár a gonoszok tanácsán… — ZSOLTÁROK 1,1. És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújítása által… — RÓMA 12,2. Amikor Isten Igéje azt mondja nekünk, hogy ne szabjuk magunkat e világhoz, figyeljük meg, ezt az elme területére érti. Más szóval azt mondja, hogy ne gondolkozzunk úgy, ahogy a világ gondolkozik; nekünk meg kell újítani elménket Isten Igéjével, és Isten Igéjével összhangban kell gondolkoznunk. Utána Isten Igéjével összhangban fogunk beszélni és hinni is. A világ negatív módon van programozva. A világ a betegségrõl gondolkodik, a félelemrõl, a vereségrõl és a kudarcról. Ez azért van, mert a világ Isten nélkül a szellemi halál állapotában van. Halálra van programozva élet helyett. Figyeld csak meg, hogy az emberek ilyeneket mondanak, mint: „Ez halálra rémiszt engem.” Számos ehhez hasonló mondás létezik. Ha a keresztények nem újítják meg elméjüket Isten Igéjével, ugyanazt a hibát fogják elkövetni, amit a világ. A szavaikkal fogják megbetegíteni magukat. Ha viszont megújítjuk elménket Isten Igéjével, akkor megismerjük, hogy amint Isten mondja: „… a bölcseknek nyelve orvosság.” (Péld. 12,18) Megvallás: Én sohasem beszélek a betegségrõl. Nem hiszek a betegségben. Én az egészségrõl beszélek. A bölcseknek nyelve orvosság. Én a gyógyulásban hiszek és az egészségben. Sohasem beszélek a kudarcról. Nem hiszek a kudarcban. Én a sikerben hiszek. Sohasem beszélek a kételkedésrõl. Visszautasítom, hogy kételkedjem. Sohasem beszélek a vereségrõl. Én nem hiszek a vereségben. Sohasem beszélek arról, amit az ördög tesz; én Isten munkáiról beszélek. MÁRCIUS 9 A győzedelmes hit Mert mindaz, ami az Istentõl született, legyõzi a világot; és az a gyõzelem, amely legyõzte a világot, a mi hitünk. — 1JÁNOS 5,4. Lehet, hogy a világban vagyok, de nem e világból való vagyok. Én Istentõl vagyok. Mennyei állampolgárságú vagyok. Miközben pedig ebben a világban vagyok, a Nagyobb él bennem. Nagyobb Õ, aki bennem van, mint az, aki a világban van. (1Ján. 4,4) Ki az, aki a világban van? Az ördög. A 2Kor. 4,4 szerint õ e világ istene. Mi az, ami a világban van? A bûn. De az, Aki énbennem van, nagyobb a bûnnél. Az a nagyobb, Aki bennem van. A Nagyobb legyõzte a bûnt. Mi van még a világban? Betegség. Ez nem Istentõl van, ez nem a mennybõl jön. Ott fent nincs betegség. A betegség e világból származik. De a Nagyobb, Aki bennem van, Õ a gyógyító. Mi van még a világban? Problémák. Az ellenség okozta helyzetek. Látszatra megoldhatatlannak tûnõ nehézségek. Amikor szembekerülök ezekkel a dolgokkal, egyszerûen csak emlékeztetnem kell magamat arra, hogy ki van énbennem, és hogy mit mond a Biblia. Én ilyen helyzetekben még csak nem is imádkozom. Csak szembenézek az adott helyzettel, és nevetve azt mondom: „Ha nem megyek át rajtad, akkor megkerüllek, ha nem kerüllek meg, akkor alattad megyek át, ha nem megyek át alattad, akkor keresztülmegyek rajtad, mert a Nagyobb van énbennem!” Még abba sem hagyom a nevetést és az a helyzet máris tovatûnt és megszûnt! Megvallás: Én Istentõl születtem. Azzal pedig, hogy számnak beszédeivel felszabadítom a hitemet, legyõzöm a világot! MÁRCIUS 10 A szájunk gyümölcse A férfi szájának hasznával elégedik meg az õ belseje; az õ beszédének jövedelmével lakik jól. — PÉLDABESZÉDEK 18,20. Nem fogod Isten áldásait megkapni csak azért, mert hiszel. Nem fogsz üdvözülni, meggyógyulni vagy az imáidra választ kapni, csupán mert hiszel. A legtöbb keresztény azt hiszi, elég csak hinni, a Biblia azonban nem ezt tanítja. A Biblia azt tanítja, hogy hinned kell és mondanod is kell valamit. Például, a Róma 10,9 és 10 szerint az üdvösséghez az szükséges, hogy: „… a TE SZÁDDAL VALLÁST TESZEL az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta Õt a halálból, üdvözülsz.” Figyeljük meg, hogy itt nem az áll, hogy üdvözülni fogsz, csak mert hiszel. Mindjárt a következõ vers azt mondja: „Mert SZÍVVEL hiszünk a megigazulásra, SZÁJJAL TESZÜNK PEDIG VALLÁST AZ ÜDVÖSSÉGRE.” Jézus nem azzal fejezte be a Márk 11,23-at, hogy mindazt megkapod, amiben hiszel. Õ így fejezte be ezt a mondatot: „… meglesz néki, amit MONDOTT.” A hitet mindig SZAVAKKAL fejezzük ki! Az, amit beszélsz — nemcsak vasárnap a gyülekezetben, vagy amikor imádkozol, hanem azok a szavak, amiket a mindennapi életben szólsz, otthon, barátaiddal beszélgetve és a munkahelyeden —, ezek határozzák meg, hogy mit kapsz meg az életben. Megvallás: Eldöntöttem, hogy csak Isten Igéjével összhangban fogok beszélni! MÁRCIUS 11 Mindig ugyanazt vallani Az itt ‘hitvallás’-nak fordított görög szót a King James Biblia máshol ‘megvallás’-nak fordítja. A görögben ennek az értelmezõ jelentése: mindig ugyanazt vallani. Ahelyett, hogy: „ragaszkodjunk megvallásunkhoz”, mondhatnánk azt is: „ragaszkodjunk ahhoz, hogy mindig ugyanazt valljuk”. Értsük meg, hogy itt a kulcs a szavaink. Az emberek azért szenvednek vereséget, mert kétfajta megvallást tesznek. Elõször megvallanak egy dolgot, aztán meg valami mást. Azt mondják neked például: „Igen, az Úr az én pásztorom, nem szûkölködöm. A Filippi 4,19 szerint, az én Istenem be fogja tölteni minden szükségemet az Õ gazdagsága szerint dicsõségesen a Krisztus Jézusban; és én hiszek Istennek, hogy Õ betölti az én szükségeimet.” Amikor elmennek és mással futnak össze, lehet, hogy az elméjük visszatér a problémára, és azt mondják: „Nem valami jól mennek a dolgaim. Nem tudjuk kifizetni a telefonszámlát. Ki fogják kapcsolni a telefont. És lehet, hogy még az autónkat is el kell adnunk…” Mi történt azzal a megvallással, amit elõször tettek? A második megvallás megsemmisítette. Megvallás: Azon leszek, hogy a szám ellássa a kötelességét. Ügyelek arra, hogy Isten Igéjével összhangban beszéljek. És ragaszkodom a megvallásomhoz. Lévén annakokáért nagy fõpapunk, aki áthatolt az egeken: Jézus, az Istennek Fia, ragaszkodjunk hitvallásunkhoz. — ZSIDÓ 4,14. MÁRCIUS 12 Egy zsoltár A Krisztus Igéje lakozzék bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, szellemi énekekkel… — KOLOSSÉ 3,16. Az alábbi zsoltárt a Szent Szellem adta nekem a szavakkal kapcsolatban. A szavak annyira jelentéktelennek, kicsinynek tûnnek, hogy az emberek gyakran figyelembe sem veszik õket. A hittel kimondott szavak azonban valóságot teremtenek… Kelj fel hát és szólj, ahogy az univerzum Teremtõje is tette, aki hittel mondta: „legyen” — és lett. Ha a szavak, amiket állandóan kimondasz, tele vannak negatívizmussal és vereséggel, megteremtik a vereséget, sikertelenné, beteggé és oktalanná tesznek téged. Azok a szavak azonban, amiket az Õ Szelleme ihletett, amit az emberek Szent Írásnak hívnak, azok a szavak, a hit fülével meghallva, és a hittel teli szívbõl kimondva, az életedben és a családod életében is sikert és gyõzelmet, egészséget, és gyógyulást fognak teremteni. Körülmények, sötétség és gondok, mind elfutnak elõled. Az Õ Szellemétõl ihletett Igéjével beteljesedve, lássa el a nyelved a feladatát. Legyen gondod rá, hogy csakis az igazat szóld, mert az Õ Igéje igazság. Szóld a hit és a szeretet szavát, olyan szavakat, amik igazak, és a szellemi valóságok többé nem állnak távol tõled, és nem tûnnek majd valótlanságnak a számodra. Az élet minden áldása pedig, legyen az szellemi, anyagi, fizikai vagy pénzügyi, hozzád jönnek és nálad lakoznak! MÁRCIUS 13 Isten orvossága Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédeimre hajtsad füledet. Ne távozzanak el a te szemeidtõl, tartsd meg ezeket a te szívedben. Mert életük ezek azoknak, akik megnyerik, és egész testüknek egészség [orvosság]. — PÉLDABESZÉDEK 4,20–22. Egy jó utalásokkal ellátott Biblia széljegyzete biztosan megjegyzi, hogy a fenti szöveg utolsó kifejezését így is lehet olvasni: „és az egész testüknek orvosság.” Ez azt jelenti, hogy Isten az Õ szavait „írta fel” orvosságként gyógyulásunkra és egészségünkre! A gyógyszernek azonban a természetes világban sincs semmi haszna, ha nem veszik be az elõírások szerint. Elmész az orvoshoz, õ felírja a receptet, te kiváltod, hazaviszed, leteszed az éjjeliszekrényre — és egyre rosszabbul érzed magad! Felhívod az orvost és elpanaszolod neki: „Én ezt nem értem. Kifizettem ezért a gyógyszerért egy csomó pénzt, az állapotom meg egyre csak romlik.” Az orvos megkérdezi: „Az elõírás szerint szedi a gyógyszert?” „Hát, nem, a gyógyszert itt tartom magam mellett egy üvegben az éjjeliszekrényen.” A gyógyszer nem tudja kifejteni a hatását, ha az üvegben marad. Be is kell venni! Isten gyógyszere (a Biblia) sem tudja kifejteni a hatását, ha csak ott fekszik melletted az éjjeliszekrényen. Akkor lesz hatásos, ha beveszed, a bensõdbe — a szívedbe, vagyis a szellemedbe. Nem elég olvasgatni, és hamar elfelejteni, hanem addig kell elmélkedni rajta, amíg a belsõ embered szerves részévé nem válik. Megvallás: Én Isten Igéjét a szívem mélyére rejtem. Mert életet jelent a számomra. A testemnek pedig orvosság! MÁRCIUS 14 Akadályok … és követé Õt [Jézust] nagy sokaság, és szorongatják vala Õt. És egy asszony, aki tizenkét év óta vérfolyásos volt, […] mikor Jézus felõl hallott, a sokaságban hátulról kerülve, illeté annak ruháját. — MÁRK 5,24. 25. 27. Gyógyulása megszerzéséhez, ennek az asszonynak számos akadályt kellett legyõznie. Abban az idõben, a vallásos hagyományok szerint, egy vérfolyásos asszony a leprásokkal egy kategóriába tatozott. Nem volt szabad nyilvánosan emberekkel érintkeznie. Ha valaki közelített hozzá, hangosan kiáltania kellett: „Tisztátalan vagyok! Tisztátalan vagyok!” Az ókori Izrael asszonyainak nem voltak ugyanazok a jogai és kiváltságai a nyilvánosság elõtt való szabad megjelenésre, mint a mi modern világunkban. Mondhatjuk, hogy emberek sokasága állt közte és a gyógyulása között. A közvélemény és vallásos neveltetése állt útjában annak, hogy Jézushoz jusson. Õ azonban leküzdötte ezeket az akadályokat, átgázolt a tömegen és kinyúlva megérintette Jézus ruháját. Nem imádkozott, hogy Isten gyõzze le az akadályokat; õ maga cselekedett! Neked is magadnak kell tenned valamit azokkal az akadályokkal, amelyekkel szembesülsz. Túl sokan várnak arra, hogy Isten tegyen valamit, önmaguknak semmi szerepet nem hagynak az áldások átvételében. Pedig nekünk is megvan a saját szerepünk. Hitben kell cselekednünk, ha kapni akarunk valamit Istentõl! Megvallás: Én hívõ vagyok, nem kételkedõ. Van hitem. Gyõztes vagyok. Semmilyen akadály nem állhat az utamba Isten áldásainak megszerzésében. Legyõzök minden akadályt Isten Igéjébe vetett hitem által! MÁRCIUS 15 Első lépés: mondd ki! Mert ezt mondja vala: Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok. És vérének forrása azonnal kiszáradt, és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából. […] Õ [Jézus] pedig monda néki: Leányom, a te hited megtartott téged. Eredj el békével, és megszabadulva bajodtól, maradj egészséges. — MÁRK 5,28. 29. 34. Az Úr Jézus Krisztus 1953-ban egy látomás során egy prédikációt adott nekem. Azt mondta, fogjak papírt, ceruzát és írjam le: 1, 2, 3, 4. Majd azt mondta: „Ha bárki, bárhol megteszi ezt a négy lépést, illetve mûködésbe hozza ezt a négy alapelvet, mindig meg fogja kapni, amit csak kér Tõlem, illetve Istentõl, az Atyától.” A lépések, amiket Jézus megadott, egyszerûek. Így következnek: (1) mondd ki (2) tedd meg (3) fogadd el és (4) mondd el. Jézus a vérfolyásos asszony gyógyulását hozta példának e négy lépés bemutatására. 1. lépés: mondd ki! Mi volt az elsõ lépés, amit megtett a gyógyulása irányába? „Mert azt mondja vala…” Jézus mondta nekem: „Akár pozitív, akár negatív, amit kimond, aszerint fogja megkapni. Ez az asszony tehetett volna negatív megvallást is. Mondhatta volna azt is: ‘Nincs semmi értelme. Már olyan hosszú ideje szenvedek. Már a legjobb orvosok is lemondtak rólam mind. Legjobb lesz, ha meghalok.’ És ezt kapta volna meg. De pozitív kijelentést tett — és az történt meg. Ez az asszony a hitét mondta ki.” Megvallás: Azt kapom meg, amit kimondok. Én pozitív módon beszélek — és eszerint is kapok. Én kimondom a hitemet, és a kimondott szavaim egészségessé tesznek. Mi a haszna, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei pedig nincsenek? […] De mondhatja valaki: Néked hited van, nékem pedig cselekedeteim vannak. Mutasd meg nékem a te hitedet a te cselekedeteid nélkül; én is meg fogom neked mutatni az én cselekedeteimbõl az én hitemet. […] Látod, hogy a hit együtt munkálkodott az õ [Ábrahám] cselekedeteivel, és a cselekedetekbõl lett teljessé a hit. — JAKAB 2,14. 18. 22. 2. lépés: tedd meg! A vérfolyásos asszonynak semmi haszna nem lett volna abból, ha pusztán kimondta volna: „Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok”, de nem cselekedett volna a szerint, amit kimondott! Jézus azt mondta abban a látomásban: „A cselekedeteid vagy legyõznek, vagy pedig sikerre visznek. A cselekedeteid szerint vagy kapni fogsz, vagy akadályoznak abban, hogy kapj.” Ez nagyon fontos, olvasd el újra! Jakab apostol levele a hívõknek szól. Jakab azt mondta: „Mi a haszna, atyámfiai.” Legtöbben azt hiszik, hogy Jakab itt az üdvösségrõl szól, õ azonban olyanoknak ír, akik már üdvözültek, rámutatva arra, hogy a hit a megfelelõ cselekedetek nélkül nem mûködik. Nagy hibát követünk el, ha megvalljuk hitünket Isten Igéjében, de helytelen cselekedeteink ugyanakkor ellentmondanak megvallásunknak. Ahhoz, hogy Istentõl kapni tudjunk, cselekedeteinknek összhangban kell lenniük azzal, amit mondunk és hiszünk. Ez az asszony azt mondta: „Ha csak ruháit illethetem is, meggyógyulok”, és ezt követõen e szerint is cselekedett — és meg is kapta! MÁRCIUS 16 Második lépés: tedd meg! Megvallás: Az én cselekedeteim összhangban vannak Isten Igéjével. A cselekedeteim gyõzelemre visznek engem. Cselekedeteim szerint kapok Istentõl! MÁRCIUS 17 Harmadik lépés: fogadd el! És vérének forrása azonnal kiszáradt, és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából. Jézus pedig azonnal észrevevén magán, hogy isteni erõ áradott ki belõle, megfordult a sokaságban, és monda: Kicsoda illeté az én ruháimat? — MÁRK 5,29. 30. Jézus tudta, hogy erõ áradt ki belõle. Abban az idõben Jézus mint az Istenség egyedüli képviselõje, munkálkodott a földön. Õ fel volt kenve a Szent Szellemmel. (Csel. 10,38) Azokban a napokban, ha oda akartál menni, ahol az erõ volt, oda kellett menned, ahol Jézus volt. Ma, az Istenségbõl a Szent Szellem az a személy, Aki a földön munkálkodik. Õ jelen van mindenütt — és ahol a Szent Szellem van, ott erõ van. Az atombombák rádióaktivitást bocsátanak ki a légkörbe — ez egy olyan erõ, amely nem látható és nem érezhetõ. De ez az erõ veszélyes, sõt halálos. A földön munkálkodik azonban egy olyan erõ ebben a pillanatban is, amely nem veszélyes és nem is halálos; egy olyan erõ, amely meggyógyítja és megszabadítja az embereket — a Szent Szellem ereje! Jézus azt mondta nekem, amikor megadta ezt a négy lépést: „Az erõ mindig jelen van mindenhol. A hit az, ami aktivizálja, munkára fogja, illetve használja ezt az erõt.” Ennek az asszonynak a hite idézte elõ, hogy Jézusból erõ áradt ki õbelé. Hitünkkel tudunk rácsatlakozni Isten erejére, amely mindenhol jelen van, és mi hit által képesek vagyunk ezt az erõt mûködésbe hozni saját érdekünkben. Megvallás: Én felismerem, hogy Isten ereje mindenhol jelen van. Én tudom, hogyan tudok rácsatlakozni erre az erõre, és hogyan tudom munkára fogni az érdekemben. Hittel csatlakozom rá. MÁRCIUS 18 Negyedik lépés: mondd el! Adjatok hálát az Úrnak, hívjátok segítségül az Õ nevét, hirdessétek a népek között az Õ cselekedeteit! Énekeljetek néki, zsoltárokat zengjetek néki, beszéljétek el minden Õ csodatételét. — ZSOLTÁROK 105,1. 2. 4. lépés: mondd el! „Az asszony pedig, tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy vala oda, és elébe borult, és elmondott néki mindent igazán.” (Márk 5,33) Nemcsak Jézus hallgatta meg õt, hanem az egész sokaság is. Jézus azt mondta nekem ezzel a lépéssel kapcsolatban: „Meséld el, hogy mások is higgyenek benne, és õk is megkapják.” Van különbség e között a lépés és az elsõ lépés között. Az elsõ lépés, hogy mondd ki, a negyedik lépés pedig, hogy mondd el. Az asszony kimondta, amit hitt, majd miután megkapta, elmondta, hogy mi történt vele. 1) Mondd ki, 2) tedd meg, 3) fogadd el, 4) mondd el. Amikor Jézus megadta nekem ezeket a lépéseket, megkérdeztem tõle: „Ezzel azt akarod mondani, hogy minden hívõ mindenütt kiállíthatja a gyõzelem csekkjét a világ, a hústest és az ördög felett?” „Határozottan igen — válaszolta Jézus. — És ha nem teszik meg, nem fog megtörténni. Csak az idejüket vesztegetik az imával, ha azt kérik, hogy én vezessem õket gyõzelemre. Nekik maguknak kell kiállítaniuk a saját csekkjüket.” Megvallás: Hálát adok az Úrnak. Hirdetem az emberek között az Õ cselekedeteit. Éneklek és zsoltárokat zengedezek neki. Elmondom és elbeszélem minden Õ csodatételét! MÁRCIUS 19 Dávid és Góliát Dávid pedig monda a filiszteusnak: Te karddal, dárdával és pajzzsal jössz ellenem, én pedig a Seregek Urának, Izrael seregei Istenének nevében megyek ellened, akit te gyalázattal illettél. Ma kezembe ad téged az Úr, és megöllek téged, és fejedet levágom rólad. A filiszteusok seregének tetemét pedig az égi madaraknak és a mezei vadaknak fogom adni a mai napon, hogy tudja meg az egész föld, van Istene Izraelnek. És tudja meg ez az egész sokaság, hogy nem kard által és nem dárda által tart meg az Úr, mert az Úré a had, és Õ titeket kezünkbe fog adni. — 1SÁMUEL 17,45–47. Megkértem az Urat, hogy adjon még olyan Igéket, amelyek ugyanezt az elvet mûködtetik. Jézus mosolygott és azt mondta: — Rendben van. Ez egy Ószövetségbõl való történet, amit fiatal korod óta ismersz, Dávid és Góliát története. — Ezt tette Dávid is? — kérdeztem. — Pontosan — mondta Jézus — ezt a négy lépést tette meg Dávid is. Miután véget ért a látomás, újra elolvastam Dávid és Góliát történetét. Felfedeztem, hogy Dávid ötször mondta ki azt, amit azután megcselekedett! Olvasd el magad. Dávid tudta, hogy megkapjuk azt, amit kimondunk. Tudta, hogy mi kitölthetünk csekket Isten nevével. Honnan tudta, hogy Isten meg fogja tenni? Dávid tisztában volt azzal, hogy Isten bármi olyat megtesz neki, amit õ hajlandó elhinni Istennek. És Isten neked is megteszi! Megvallás: Én hívõ vagyok, nem kételkedõ. Hiszem, hogy Isten teljes gyõzelemre visz engem. A világ pedig meglátja majd, hogy Isten énértem van. MÁRCIUS 20 A tékozló fiú Mikor aztán magába szállt, monda: Az én atyámnak mily sok bérese bõvelkedik kenyérben, én pedig éhen halok meg! Fölkelvén elmegyek az én atyámhoz, és ezt mondom néki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és te ellened. És nem vagyok immár méltó, hogy a te fiadnak hivattassam; tégy engem olyanná, mint a te béreseid közül egy! És felkelvén, elméne az Õ atyjához… — LUKÁCS 15,17–20. Jézus ezt a példát adta nekem az Újszövetségbõl, arra a négy alapelvre, amelyet követnünk kell. Az elsõ dolog, amit a tékozló fiú tett, látjuk, az volt, hogy kimondta! Majd megtette. Miután otthagyta a konda legeltetését, elindult az úton hazafelé. Ezt követõen elfogadta. Atyja már távolról meglátta õt, megesett rajta a szíve, odafutott hozzá, nyakába borult és csókolgatta. Azt mondta: „Hozzátok ki a legszebb ruhát, és adjátok fel rá, és húzzatok gyûrût az ujjára, és sarut a lábaira! És elõhozván a hízott tulkot, vágjátok le.” Aztán ünnepeltek és elmesélték a többieknek, hogy mi történt. Megvallás: Tudom, hogy Isten bármit megtesz, amirõl én hiszem, hogy Õ megteszi; bármit, ami megegyezik az Õ Igéjével. Én pedig tudom, hogy hogyan állítsam ki saját csekkemet Istennél. Elõször kimondom. Utána megteszem. Majd elfogadom. Végül elmondom! MÁRCIUS 21 Bölcsesség és kijelentés Nem szûnöm meg hálát adni érettetek, említést téve rólatok az én imádságaimban. — EFÉZUS 1,16. Az Efézus 1,17–23 és a 3,14–21 Szellem adta imák, amelyek az egyetemes Gyülekezetre vonatkoznak. Akkor következett be a fordulópont az életemben, amikor ezeket ezerszer vagy még többször is elimádkoztam magamért. Letérdeltem, kinyitottam a Bibliámat, és azt mondtam: — Atyám, ezeket az imákat magamért mondom most. Mivel ezek Szellem adta imák, biztos, hogy a Te akaratod ez az én számomra, éppúgy, ahogy az efézusi gyülekezet számára. — Majd úgy folytattam az imámat, hogy felolvastam ezeket az igerészeket, azzal a különbséggel, hogy magamra vonatkoztattam, ily módon: „Hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsõségnek Atyja, adjon nekem bölcsességnek és kijelentésnek Szellemét az Õ megismerésében; és világosítsa meg az értelmetek szemeit, hogy tudhassam, mi az Õ elhívásának reménysége, mi az Õ öröksége dicsõségének gazdagsága a szentek között [a szentekben]. És mi az Õ hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk, az Õ hatalma erejének ama munkája szerint, amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Õt a halálból, és ültette Õt a maga jobbjára a mennyekben…” Körülbelül hat hónap múlva, elkezdett megtörténni az elsõ dolog, amiért imádkoztam: Kezdtem kijelentéseket venni Isten Igéjébõl! Megvallás: (Imádkozd el az Efézusi levél elsõ fejezetében lévõ imát saját magadért.) MÁRCIUS 22 Ezokáért Ezokáért meghajtom térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja elõtt. — EFÉZUS 3,14. A második ima, amit imádkozni szoktam, az Efézus 3ból van. Ezt pedig így szoktam imádkozni magamért: „Ezokáért meghajtom térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja elõtt, akirõl neveztetik minden nemzetség mennyen és földön, hogy adja meg nekem az Õ dicsõsége gazdagságáért, hogy megerõsödjek hatalmas erõvel az Õ Szelleme által a belsõ emberben. Hogy lakozzék a Krisztus a hit által az én szívemben. A szeretetben meggyökerezzek és alapot vegyek, hogy megérthessem minden szentekkel egybe, mi a szélesség és hosszúság és mélység és magasság, és megismerjem a Krisztusnak minden ismeretet felülhaladó szeretetét, hogy ekképpen beteljesedjek az Istennek egész teljességéig. Annak pedig, aki véghetetlen bõséggel mindent megcselekedhet a bennünk munkálkodó erõ szerint, feljebb hogynem mint kérjük vagy elgondoljuk, néki legyen dicsõség a Gyülekezetben a Krisztus Jézusban nemzetségrõl nemzetségre örökkön örökké.” Azt javaslom, hogy imádkozd ezeket az „efézusi imákat” magadért. Tarts ki mellettük. Nem fognak mûködni, ha csak néha-néha teszed meg. Ha azonban szorgalmasan imádkozod, dicsõség Istennek, mûködni fognak az érdekedben! Megvallás: (Imádkozd el a tegnapi és a mai imát magadért.) MÁRCIUS 23 Másokért Nincs annál nagyobb örömöm, mint amikor hallom, hogy az én gyermekeim az igazságban járnak. — 3JÁNOS 4. Amikor észleltem, hogy az egyik Szellemmel betöltekezett rokonom nem ért meg bizonyos bibliai igazságokat, elkezdtem érte imádkozni ezeket az efézusi imákat minden reggel és este, az õ nevét illesztve be a megfelelõ helyekre. „Uram, ezt az imát most ‘Joe’-ért imádkozom. A mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsõségnek Atyja adjon ‘Joe’nak bölcsességnek és kijelentésnek Szellemét az Õ megismerésében, és világosítsa meg ‘Joe’ szívének szemeit, hogy tudhassa, mi az Õ elhívásának a reménysége, mi az Õ öröksége dicsõségének a gazdagsága a szentek között…” Kitartóan imádkoztam mindkét imát. Ezeket az imákat mondtam el érte minden reggel és este tíz napon keresztül. Aztán írt nekem: „Döbbenetes, ahogy bizonyos dolgok feltárulnak elõttem. Kezdem már megérteni azt, amirõl beszélsz.” Nem emberi tanító beszélt neki ezekrõl a szellemi dolgokról. Az emberek szeretnék tudni, hogyan imádkozzanak a barátaikért és a szeretteikért. Van, aki csak azt imádkozza: „Isten áldd meg õket.” Isten azonban már megáldotta õket minden szellemi áldással a mennyekben a Krisztus Jézusban. (Ef. 1,3) Csakhogy õk ezt nem tudják, így nem is tudnak élni vele. Imádkozd ezeket az efézusi imákat barátaidért és szeretteidért. Kitartóan, reggel és este, vagy akár még gyakrabban is, ha van erre lehetõséged. Megvallás: (Ha van valaki, akivel kapcsolatban az a vágyad, hogy az igazságban járjon, imádkozd érte az efézusi imákat!) MÁRCIUS 24 Hatalom Az ‘exuszia’ görög szó hatalmat jelent. Az Újszövetség King James-fordításban gyakran ‘erõ’-nek fordítják. Ebben a szövegben, például két különbözõ görög szó szerepel, mindkettõ ‘erõ’-nek van fordítva [a Károli-fordítás helyes — a szerk.], holott az elsõ szót ‘hatalom’-nak kellett volna helyesen fordítani. Így szól helyesen ez az igevers: „Adok néktek hatalmat, hogy kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején…” Mi a különbség az erõ és a hatalom közt? Nos, mit tud megtenni egy egyenruhás közlekedési rendõr a csúcsforgalom autóáradatának irányításában? Nagyon sokat. Azért, mert van annyi ereje, hogy viszszatartsa ezeket az óriási jármûveket? Nem! Bárhogyan is erõlködne, nem tudná megállítani a száguldó autókat. Nincs annyi ereje, hogy megtegye, rendelkezik azonban valami mással, ami sokkal jobb és hatékonyabb ennél. A kormány, akit szolgál, felruházta hatalommal. Még a városban járó idegen is elismeri ezt a hatalmat, és aláveti magát. A hatalom nem más, mint átruházott erõ. Megvallás: Én hatalmat kaptam, hogy a kígyókon és skorpiókon tapossak, és az ellenségnek minden erején. Semmi sem árthat nekem. Ímé, adok néktek hatalmat, hogy kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek. — LUKÁCS 10,19. MÁRCIUS 25 Átruházott erő És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén azért… — MÁTÉ 28,18. 19. A Jézus Krisztus Nevébe helyezett hatalom — amelyet Õ a sátán feletti gyõzelmével szerzett meg — a földön a Gyülekezetre ruháztatott át Jézus Krisztus által. Jézus azt követõen szólta ezeket a szavakat a Máté 28ban, hogy meghalt a kereszten, eltemettetett, legyõzte a sátánt a pokolban, feltámadt a halálból, és felvitte saját vérét a mennyei Szentek Szentjébe. Közvetlenül azelõtt azonban, hogy felment volna a mennybe, hogy leüljön az Atya jobbjára, Jézus azt mondta, minden hatalom mennyen és földön neki adatott. Õ azonnal át is adta ezt a hatalmat a földön a Gyülekezetének, azt mondva: „Elmenvén azért…” Márk feljegyzi, hogy Jézus ezeket a szavakat is mondta akkor: „Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket ûznek; új nyelveken szólnak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket és azok meggyógyulnak.” (Márk 16,17. 18.) Megvallás: A hatalom Jézus Nevében, amely minden név felett való, a Gyülekezetnek adatott. Ez a hatalom nekem adatott. Nekem hatalmam van az ellenség minden ereje felett. MÁRCIUS 26 Legyetek erősek Végezetre, atyámfiai, legyetek erõsek az Úrban, és az Õ hatalmának erejében. Öltözzétek fel az Isten minden fegyverét, hogy megállhassatok az ördögnek minden ravaszságával szemben. — EFÉZUS 6,10. 11. Mit gondolnál arról a rendõrrõl, aki odalép egy autó elé, és megpróbálja feltartóztatni. Azt gondolnád, hogy erre nem képes, hiszen az õ ereje nem mérhetõ össze az autó erejével. Van, aki elolvassa az Efézus 6,10-et és azt hiszi, hogy az Úr arra szólítja fel: legyen erõs önmagában. Ezért aztán megpróbál erõs lenni. Az ilyen emberek azt szokták mondani: „Ó, imádkozz értem, hogy legyen erõm hitben kitartani a végsõkig!” Isten azonban egy szót sem szólt arról, hogy önmagunkban legyünk erõsek vagy saját erõfeszítést tegyünk. A közlekedési rendõr egyszerûen odalép az autó elé és felemeli a kezét, mert tudja, hogy megállnak neki. Nem kell erõfeszítéseket tennie; abban a hatalomban erõs, ami adatott neki. Az Úr pontosan ezt mondja nekünk: „Legyetek erõsek az Úrban. Legyetek erõsek az Õ magasságos hatalmában. Amikor jön az ördög, egyszerûen csak lépjetek elé. Emeljétek fel a kezeteket Jézus Nevében, és mondjátok: ‘Eddig, és ne tovább! Most azonnal megállsz!’” Megvallás: Én erõs vagyok az Úrban, és az Õ hatalmának erejében. Én hatalommal vagyok felruházva az Úr Jézus Krisztustól. Amikor felemelem a kezemet Jézus Nevében, és azt mondom: „Eddig, és ne tovább”, az ördög leáll ravasz munkáival! MÁRCIUS 27 Akinek álljatok ellen Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresve, kit nyeljen el: akinek álljatok ellen, erõsek lévén a hitben… — 1PÉTER 5,8. 9. 1942-ben küzdelmet folytattam a testemben levõ tünetekkel. Imádkoztam, igényt tartottam Isten ígéreteire és kitartottam. Néha azonban úgy tûnt, hogy nem fog sikerülni. Az egyik ilyen éjszakán volt egy álmom. Azt álmodtam, hogy én és egy másik férfi valami gyakorlótéren voltunk, ami úgy nézett ki, mint egy futballpálya. Lelátók voltak mindkét oldalról. Ahogy ott sétáltunk és beszélgettünk, a férfi hirtelen hátranézett és felkiáltott: „Vigyázz!”, és elkezdett futni. Én megfordultam és észrevettem, hogy két vad oroszlán már majdnem odaért hozzám. Körülbelül két lépést futottam, aztán odakiáltottam a másiknak: „Nem érdemes futni, gyorsabbak nálad!” Megálltam, megfordultam és szembenéztem velük. Reszkettem. Az egész testem libabõrös volt. Mégis azt mondtam: „Én ellenállok nektek, nem megyek sehova, Jézus nevében.” Az oroszlánok megálltak, közel jöttek hozzám, körbeszaglászták a lábamat, majd sietõsen eltávoztak. Felébredtem és eszembe jutott az 1Péter 5,8. Tudtam, hogy a tünetekkel folytatott harcomat megnyertem. Azonnal megkaptam a gyógyulásomat. Már majdnem elfutottam, de aztán mégis megálltam a helyemet. Használtam a hatalmamat. Megvallás: Én ellenállok az ördögnek, erõs vagyok a hitben és kitartok. Használom a hatalmamat, az ördög pedig reszketve elfut tõlem. MÁRCIUS 28 A forrás Ímé, adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek. — LUKÁCS 10,19. A hatalom átruházott erõ. Értéke attól függ, hogy mekkora erõ áll a hatalmat használó személy mögött. Jézus azt mondta: „Adok néktek hatalmat.” Ki adta nekünk a hatalmat? Jézus. Ki Jézus? Jézus Isten, aki megjelent testben! Ez azt jelenti, hogy Isten mondta. Ily módon, Isten mondta, hogy: „Adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején.” (A kígyók és skorpiók jelképezik a démonokat, a gonosz szellemeket és az ellenség erejét.) Maga Isten az erõ, a forrás, Aki e hatalom mögött áll. Az a hívõ, aki teljes tudatában van isteni hatalmának, félelem és bizonytalanság nélkül szembenézhet az ellenséggel. A hívõ hatalma mögött álló erõ sokkal nagyobb, mint az az erõ, ami az ellenségeinket támogatja. Ezek kénytelenek behódolni ennek a hatalomnak! Nem csoda, hogy János azt mondja: „… nagyobb Õ, aki bennetek van, mint az, aki e világban van.” (1Ján. 4,4) Megvallás: Én hívõ vagyok. Jézus adott nekem hatalmat. Isten adott nekem hatalmat. Maga Isten az erõ, Aki e hatalom mögött áll. Isten pedig hatalmat adott nekem az ellenség minden ereje felett. MÁRCIUS 29 A feltámadás ereje Hogy megismerjem Õt, és az Õ feltámadásának erejét… — FILIPPI 3,10. Pál valójában azért imádkozott az Efézusi levélben, hogy a Gyülekezet kinyilatkoztatott tudást kapjon a szellemi dolgokról. Ha már egy ideje imádkozod az efézusi imákat, ahogy javasoltam, akkor tudod, hogy Pál azt akarta, az efézusi hívõk szerezzenek tudomást arról, hogy „… mi az Õ hatalmának [erejének] felséges nagysága irántunk, akik hiszünk, az Õ hatalma erejének ama munkája szerint, amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Õt a halálból, és ültette Õt a maga jobbjára a mennyekben. Magasan minden fejedelemség és hatalmasság és erõ és uraság és minden név fölé, mely neveztetik, nemcsak e világon, hanem a következendõben is.” (Ef. 1,19–21) A mindenható Isten ereje olyan hatalmas mértékben nyilvánult meg Jézusnak a halálból való feltámasztásakor, hogy valójában ez volt Isten leghatalmasabb munkája! Isten pedig azt akarja, hogy tudjuk meg, mi történt, amikor ez bekövetkezett. A levegõbeli hatalmasságok minden erejükkel meg akarták akadályozni a feltámadást. Ezek a gonosz erõk arra törekedtek, hogy meghiúsítsák Isten tervét. A mi Urunk Jézus Krisztus azonban diadalmasan legyõzte ezeket az erõket és magasan felettük ült le a trónra, ahol a magasságos Mindenható hatalmával uralkodik. A mi hatalmunk forrása tehát ebben a feltámadásban található és abban, hogy Krisztust Isten ültette le a trónra. Megvallás: Az az Erõ, amely feltámasztotta Jézust a halálból, az áll e hatalom mögött! MÁRCIUS 30 Miértünk Sokat cselekedtél Te, Uram Istenem, a Te csodáiddal és terveiddel miérettünk — ZSOLTÁROK 40,5. Megfigyelted ezt a fogalmazását az Efézus 1,19-nek: „… az Õ hatalmának felséges nagysága irántunk [értünk], akik hiszünk…”? Isten dicsõségének mindezen bemutatása, az Õ mindenható erejének kinyilvánítása során az ember felé mutatott — „miérettünk” történt meg. A Krisztus keresztje — amelyben megnyilvánul az Istennek való engedelmesség, a bûnért való engesztelés és az isteni hatalomnak az ellenség felett való diadalmas gyõzelme — megmutatja nekünk az ember képviselõjét. Krisztus volt a mi képviselõnk, a mi helyettesítõnk — Aki az emberiségért diadalmaskodott, és azoknak készítette el a trónt és a mennyei szolgálatot, akik Õáltala fognak diadalmaskodni. Ezért a mi hatalmunk forrása a feltámadásban található és abban, hogy Isten ültette Krisztust a trónra. Az Efézusi levélbõl megtudhatjuk, hogy Isten azt akarja, hogy a Gyülekezet kijelentett tudást kapjon arról, hogy mit jelent mindez a mi számunkra. Megvallás: Én hívõ vagyok. Én megkapom a bölcsességnek és kijelentésnek szellemét az Õ megismerésében. Értelmem szemei megvilágosodnak és megtudom, hogy mi Isten hatalma erejének felséges nagysága irántunk, akik hiszünk! MÁRCIUS 31 Együtt feltámasztott És mi az Õ hatalmának felséges nagysága… Amelyet megmutatott a Krisztusban, MIKOR FELTÁMASZTOTTA ÕT a halálból, ÉS ÜLTETTE ÕT a maga jobbjára a mennyekben […] ÉS TITEKET is megelevenített, akik holtak valátok a ti vétkeitek és bûneitek miatt. — EFÉZUS 1,19. 20. 2,1. Nyisd ki a Bibliádat az Efézus 1. és 2. fordulójánál. Ha King James-Bibliád van, akkor így olvasod a második fejezet elejét: És titeket is megelevenített, akik holtak voltatok a ti vétkeitek és bûneitek miatt. Amikor egy szó dõlt betûvel van a King James-Bibliában, azt jelenti, hogy nincs benne az eredeti kéziratokban, késõbb került a szövegbe. Így az eredeti szöveg: „És titeket is, akik holtak voltatok a ti vétkeitek és bûneitek miatt.” Azt szeretném, hogy értsd meg: az Efézus 2,1-et az az Ige irányítja, amely az Efézus 1,20-ban van! (Pál nem fejezetekben és versekben írta meg a levelét, késõbb osztották fel a könnyebb áttekinthetõség céljából.) A mai szövegünk meg fogja világosítani neked a lényeget. Jól figyeld meg a nagybetûs szavakat: „… MIKOR [ISTEN] FELTÁMASZTOTTA ÕT [a Krisztust] a halálból… TITEKET IS [feltámasztott]… akik holtak voltatok a ti vétkeitek és bûneitek miatt.” Ugyanaz az Ige, amelyik kijelenti Krisztus életre keltését, kijelenti Krisztus népének életre keltését is. Így Isten hatalmas cselekedete, amely feltámasztotta Krisztust a halálból, ugyanakkor feltámasztotta az Õ Testét is! Megvallás: Ugyanaz a hatalmas erõ, amely feltámasztotta Jézust a halálból, engem is feltámasztott! ÁPRILIS 1 Együt ültetett Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, [Isten] megelevenített együtt a Krisztussal, kegyelembõl tartattatok meg! És vele együtt feltámasztott és vele együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban. — EFÉZUS 2,5. 6. Az a cselekedet, amely feltámasztotta az Urat a halálból, az Õ Testét is feltámasztotta. (Az csak természetes, hogy a fej és a test együtt van feltámasztva.) Továbbá, az a cselekedet, amely a trónra ültette Krisztust, az Õ Testét is oda ültette. Hol ülünk mi most? A mennyekben! Most! Nem valamikor a jövõben fogunk ott ülni; Isten Krisztussal együtt ültetett le minket, mi most ülünk a mennyekben a Krisztus Jézusban. Krisztus ott ül az Atya jobbján. Ezért mi is ott ülünk az Atya jobbján! (A jobb kéz a hatalom helye. Isten minden tervét és programját az Õ jobb kezén — Krisztuson keresztül hajtja végre, az Õ szellemi Testén keresztül, ami a Gyülekezet.) A Felség trónjának jobb keze a mennyekben az egész univerzum feletti hatalom középpontja! (Zsid. 8,1) A menynyekbe felment Krisztusra bízták a trón hatalmának gyakorlását — és ez a hatalom a miénk. Megvallás: Isten a Krisztussal együtt megelevenített engem. Isten Õvele együtt feltámasztott engem. Isten a Krisztussal együtt ültetett engem a mennyekbe. Ahogy a földön járok, együtt munkálkodván Istennel az Õ tervének végrehajtásában, hatalmi helyemet tekintve, én az Atya jobbján ülök. ÁPRILIS 2 A mi lábaink alatt Amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Õt a halálból, és ültette Õt a maga jobbjára a mennyekben. Magasan minden fejedelemség és hatalmasság és erõ és uraság és minden név fölé, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendõben is: és mindeneket vetett az Õ lábai alá, és Õt tette mindeneknek fölötte a Gyülekezetnek fejévé, mely az Õ Teste, teljessége Õnéki, aki mindeneket betölt mindenekkel. — EFÉZUS 1,20–23. A Gyülekezet az Úr Jézus Krisztus Teste. Mi vagyunk a Krisztus Teste. Ami ezt a kérdést illeti: Hol vannak a lábak? A fejen, vagy pedig a testen? Természetesen, a testen. Nézzük meg újra a mai szöveget. Ez írja le, hogy hatalmi helyünket tekintve hol ülünk mi. Isten mindent Krisztus lába alá vetett. Krisztus lábai az Õ Testén vannak. Ezért, mindenek a mi lábaink alá lettek vetve. Mirõl beszél Pál, amikor azt mondja: „mindenek”? A fejedelemségekrõl, a hatalmasságokról, az erõkrõl és az uraságokról. Más szóval, az ellenség minden ereje a mi lábaink alatt van! Valaki azt mondta: ha valamit közölni akarunk a sátánnal, akkor azt a cipõnk talpára kell írnunk! Megvallás: Én a Krisztussal együtt ülök a mennyekben. Én Krisztus Testének tagja vagyok rész szerint. Az ellenség minden ereje a lábam alatt van! ÁPRILIS 3 Mert én elmegyek Bizony, bizony mondom néktek: Aki hisz énbennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek. JÁNOS 14,12. Dr. John Alexander Dowie-t (1847–1907) Isten arra használta, hogy újra megismertesse a modern Gyülekezettel az isteni gyógyítást. Dr. P. C. Nelson, az „Assemblies of God College” megalapítója azt mondta: „Nem követhetjük Dowie tantételeit, de követhetjük a hitét.” Hallottam Dr. Nelsont mesélni arról, amikor õ maga még fiatal baptista szolgáló volt, és látta Dowiet szolgálni egy nõ felé, akinek szinte az egész arcát beborította egy kékeslila rákos daganat: „Láttam amint Dowie, hat felekezeti szolgáló és három orvos jelenlétében, egyszerûen csak kinyúl és megragadva azt a rákos daganatot, azt mondja: ‘Az Úr Jézus Krisztus nevében!’ — és leszakította a nõ arcáról. A jelenlévõ orvosok rögvest megvizsgálták, és megállapították, hogy olyan lett az arcbõre, mint egy újszülött csecsemõnek.” Az okát annak, hogy a Benne hívõk meg tudják cselekedni azokat, amiket Õ cselekedett, Jézus abban adta meg: „mivel Õ elment az Atyához”. A hívõk azért tudják megcselekedni ugyanazokat, mert Jézus ott ül az Atya jobbján a magasságban a hatalom helyén. Megvallás: Én hiszek Jézusban. Mivel Jézus elment az Õ Atyjához, Aki az én Atyám is, és ott ül a mennyei Felség jobbján — én pedig Õvele együtt ülök — meg tudom cselekedni az én Atyám cselekedeteit, Jézus nevében. ÁPRILIS 4 Azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem Lõn pedig egy napon, hogy beméne a hajóba Õ és az Õ tanítványai; és monda nékik: Menjünk a tónak túlsó partjára. És elindulának. De hajózásuk közben elszenderedék; és szélvész csapott le a tóra, és megmerülének, és veszedelemben voltak. És hozzámenvén, felkölték Õt mondván: Mester, Mester, elveszünk! Õ pedig felserkenvén, megdorgálá a szelet és a víznek habjait; és megszûnének, és lett csendesség. És monda nékik: Hol van a ti hitetek? — LUKÁCS 8,22–25. John A. Dowie Skóciában, Edinburgh-ban született és fiatal korában Ausztráliába költözött. Egy kongregacionalista gyülekezet pásztoraként élt ott, Newton városában, amikor 1875-ben egy szörnyû járvány söpört végig az országrészen. Ez alatt a járvány alatt kapott elõször Dowie világosságot az isteni gyógyításról és a hívõknek adatott hatalomról. Olvastam, hogy egyszer azt mondta: „Tizennégyszer keltem át az óceánon hajóval. A tizennégy átkelés alatt sokszor tört ki vihar. Minden alkalommal úgy cselekedtem, ahogy Jézus: megdorgáltam a vihart. És az minden egyes alkalommal megszûnt.” Dowie tudta, hogy Jézus azt mondta: „Aki hisz énbennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem…” Tudta, hogy össze van kapcsolva Istennel. Te és én ugyanannyira össze vagyunk kapcsolva Istennel, mint Dowie vagy bárki más. Megvallás: Én hiszek Jézusban. Én is meg tudom cselekedni azokat, amiket Jézus cselekedett itt a földön. Jézus azt mondta, hogy én képes vagyok erre, ezért képes is vagyok rá. ÁPRILIS 5 A hatalom közelében És fölkelték Õt, és mondának néki: Mester, nem törõdsz vele, hogy elveszünk? És felkelvén megdorgálá a szelet, és monda a tengernek: Hallgass, némulj el! És elállt a szél, és lett nagy csendesség. — MÁRK 4,38. 39. Tornádó tört ki egy tavaszi napon Texasban. A legtöbb ember lement a viharpincéjébe, nekünk azonban nem volt. Különben sem tudtam volna elhagyni az ágyat, majdnem teljesen béna voltam. Nagy félelem fogott el. Ha a tornádó lesújt, akkor az én sarki szobámat éri elõször, mert abból az irányból jött a szél. A ház meg beomlik pont ott, ahol én vagyok! Elkeseredésemben, és anélkül, hogy arra gondoltam volna, hogy megtehetem-e vagy sem, azt mondtam: „Drága Uram, én a Te gyermeked vagyok. Amikor a tanítványaid már majdnem elsüllyedtek, felébresztettek Téged és azt mondták: ‘Nem törõdsz vele, hogy elveszünk?’ Te pedig igenis törõdtél velük. Felkeltél és megdorgáltad a szelet. Én tudom, hogy Te nem akarod, hogy elvesszek, de én nem tudok innen kikelni. Itt vagyok ezen az ágyon, ez a fal meg mindjárt rám omlik. Ezért én most megdorgálom ezt a vihart Jézus nevében!” Egy szempillantás alatt elállt a vihar. Lecsendesedett. Én meg örvendeztem. Akkor még nem ismertem ezt a hatalmas igazságot a hívõ hatalmáról. Véletlenül rábukkantam, és alkalmaztam, anélkül, hogy igazán tudtam volna, mit is teszek. Isten azonban azt akarja, hogy kinyilatkoztatást kapjunk az Õ Igéjének az igazságáról, hogy megértsük, mi az, ami hozzánk tartozik, és azt használjuk is az életünkben. Megvallás: Én megkapom a kinyilatkoztatást Isten Igéjének igazságáról. Megértem, hogy mi az, ami hozzám tartozik és használom is. ÁPRILIS 6 Trónjuktól megfosztott erők Mi valóban „bölcsességet” szólunk azok között, akik érettek; ez azonban nem e világ bölcsessége, sem ama trónjuktól megfosztott erõk bölcsessége, akik uralkodnak e világon, ez Isten titkolt bölcsessége… — 1KORINTHUS 2,6. 7. (Moffatt) Megvallás: Jézus megfosztotta trónjától a sátánt és annak minden szolgáját énértem. A sátán nem uralkodhat felettem. Én uralkodom felette. Jézus hatalmat adott nekem a sátán felett, és én használni is fogom. Isten Igéje azt tanítja, hogy a sátán és a gonosz szellemek egy lázadás során magukhoz ragadták a hatalmat, és az Úr Jézus megfosztotta õket a trónjuktól. Figyeljük meg: a Moffatt fordítás „trónjuktól megfosztott erõknek” nevezi õket. Isten teremtette a földet és annak teljességét. Majd Ádámnak adott uralmat, vagyis hatalmat, keze minden munkája felett. (1Móz. 1,27. 28. Zsolt. 8,3–6) Ádámé lett a föld feletti uralom. Valójában Ádám e világ istenének lett teremtve. Amikor Ádám felségárulást követett el és eladott mindent a sátánnak, akkor Ádám révén õ lett e világ istene (2Kor. 4,4), és azóta a lázadó bitorolja Ádám hatalmát. A Biblia azonban Jézus Krisztust az utolsó Ádámnak hívja. (1Kor. 15,45) Jézus eljött, mint a mi képviselõnk — a mi helyettesítõnk —, és legyõzte a sátánt! Jézus ezt nem önmagáért tette, hanem értünk! Mindaz, amit Jézus megtett, minket illet. Nekünk hívõknek nem szabad elfelejtenünk, hogy ebben a világban vagyunk, viszont nem e világból származunk. A sátán nem uralkodhat felettünk. Nekünk kell uralkodnunk felette. Mi képesek vagyunk uralkodni a sátán felett. Van hatalmunk felette. Jézus legyõzte õt helyettünk. ÁPRILIS 7 Az Ő Teste Ti pedig a Krisztus Teste vagytok, és tagjai rész szerint. — 1KORINTHUS 12,27. Néha így imádkozunk az Úr földi munkájával kapcsolatban: „Uram, Te cselekedd meg ezt, Uram Te tedd meg azt.” De gondoljunk arra, mit mondott Jézus a Máté 28,18–19 versekben: „Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön. Elmenvén azért…” Az Úr Jézus Krisztus átadta nekünk a föld feletti hatalmat. Felhatalmazott minket, hogy mi menjünk el. Az igazság az, hogy Krisztus a föld feletti hatalmat csakis a Gyülekezeten keresztül tudja gyakorolni. A Gyülekezet az Õ Teste. A Gyülekezet itt van, Krisztus nincs itt. Õ az Atya jobbján van. Krisztus a Gyülekezet feje, de minden rendelését az Õ Testén keresztül kell végrehajtani. Mindazt, amit Krisztus cselekszik a földön, az Õ Testén keresztül kell megtennie. Te Krisztus Testének tagja vagy rész szerint. Õ ruházott fel téged hatalommal az ellenség minden ereje felett! Megvallás: Én Krisztus Testének tagja vagyok rész szerint. Együtt munkálkodom Istennel az Õ földi munkájának véghezvitelében. Fel vagyok fegyverezve, felruháztattam erõvel és hatalommal Jézus nevében. Hûségesen betöltöm az Isten tervében rám esõ részt. ÁPRILIS 8 Mi engedtük meg Bizony mondom néktek: Amit megköttök a földön, a mennyben is kötve lészen; és amit megoldotok a földön, a mennyben is oldva lészen. — MÁTÉ 18,18. Sok minden van, ami azért létezhet, mert a hívõk megengedik, illetve egyszerûen semmit nem tesznek ellene. Sokszor mert nem tudják, hogy tehetnek valamit azért, hogy a körülmények megváltozzanak. Évekkel ezelõtt azt tanulmányoztam, hogy milyen hatalmuk van a hívõknek. Éreztem, hogy az Úr ösztönzésére teszem. Akkor már körülbelül tizenöt éve imádkoztam a bátyám üdvösségért. Gyakran három napot is böjtöltem érte, de javulás helyett még rosszabb lett a helyzet. Rendszerint azt imádkoztam: „Istenem, adj neki üdvösséget. Istenem, mentsd meg õt.” De semmi sem történt. Ahogy egy napon az ágyamon feküdtem ezt a témát tanulmányozva, meghallottam az Úr hangját a szellememben. Így ösztönzött engem: „Te lépj ebben. Neked van hatalmad erre az én nevemben!” Felkeltem az ágyból, és azt mondtam: „Jézus Krisztus nevében megtöröm az ördög erejét Dub élete felett, és követelem az üdvösségét, a szabadulását!” Még két hétbe sem telt, és híre jött, hogy Dub újjászületett. Megvallás: Jézus azt mondta, hogy a menny támogat minket mindabban, amit megtiltunk vagy megengedünk. Jézus nevében én megtiltom, vagyis megkötözöm az ellenség munkáját. Jézus nevében megoldom, vagyis megengedem, hogy Isten ereje kiáradjon arra a területre, ahol én munkálkodom. ÁPRILIS 9 Elfut tőletek … álljatok ellen az ördögnek, és elfut tõletek. — JAKAB 4,7. Az Újszövetségben minden rész, ami ezzel foglalkozik, arra utasít minket, hogy mi tegyünk valamit az ördöggel. Az Újszövetség hívõinek sosem mondják, hogy imádkozzanak, hogy Isten tegyen valamit az ördöggel! A Jakab 4,7ben a mondat egyértelmû alanya a ‘ti’. Ti álljatok ellen az ördögnek, és elfut tõletek. Figyeljük meg, itt nem az áll, hogy: „Imádkozzatok Istenhez, tegyen valamit az ördöggel.” Nem is az van itt, hogy: „Imádkozzatok, hogy Jézus távol tartsa az ördögöt tõletek.” Azt is figyeljük meg, a Biblia nem azt mondja: „Amikor úgy érzed, hogy ellen tudsz állni az ördögnek, akkor fog mûködni ez neked.” Nem. Érzed-e vagy sem, a hatalom téged illet. A hatalmat nem érezni kell, egyszerûen csak használd! Egyszer azt érzékeltem a szellememben, hogy különös jelentõsége van az ‘elfut’ szónak a Jakab 4,7-ben. Egy nagy értelmezõ szótárban megtaláltam azt a meghatározást, ami úgy tûnt, egybevág azzal, amire a szellemem felhívta a figyelmemet: „elfutni” azt is jelenti, hogy „félelemtõl reszketve elmenekülni”. Cselekedj a Jakab 4,7 alapján. Ne gondold, hogy ez pusztán tündérmese, ez Isten Igéje, ami alapján cselekedned kell. Ha ez alapján cselekszel, az ördög és teljes csapata remegve megfut elõled! Megvallás: Ellenállok az ördögnek Isten Igéje szerint, és remegve elfut elõlem. Halálra rémül Jézus Krisztustól, így halálra rémül tõlem! ÁPRILIS 10 Ördögöket űznek Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket ûznek… — MÁRK 16,17. Jézus azt mondta, hogy ez lesz a legelsõ jel, ami követni fog minden egyes hívõt: „… Az én nevemben ördögöket ûznek…” Jézus nem feltétlenül a megszállt emberekbõl való ördögûzésrõl beszélt itt. Egyszerûen csak azt mondta, hogy az Õ nevében a hívõknek hatalmuk lesz az ördög felett. Meg fogják törni az ördög erejét saját életük és szeretteik élete felett. Meg fognak szabadulni az ellenségtõl, mert hatalmat fognak gyakorolni felette. Figyeljük meg újra, Jézus egy szót sem szólt arról, hogy imádkozzunk Istenhez vagy Jézushoz, hogy tegyenek valamit az ördöggel. Jézus azt mondta, ezt a hívõk teszik meg. A hívõk fognak ördögöket ûzni. A hívõk fognak új nyelveken szólni. A hívõk fogják kezeiket a betegekre vetni, és azok meggyógyulnak. Azért ne imádkozz, hogy Isten tegye a kezét a betegekre, te magad tedd ezt. Azért se imádkozz, hogy Isten ûzze ki az ördögöt, te magad tedd meg! Megvallás: Én hívõ vagyok, és jelek követnek engem. Jézus nevében ördögöket ûzök. Én tartom távol õket az utamtól. Megtöröm az ördög erejét az életem felett. Megtöröm az ördög erejét szeretteim élete felett. Én az ellenségtõl szabadon járok, mert hatalmat gyakorlok felette. ÁPRILIS 11 A te uralmad Mert ha egy embernek a törvényszegése, (bukása, vétsége) miatt uralkodott a halál az egy által, sokkal inkább királyként uralkodnak az életben az egy ember Jézus Krisztus (a Messiás, a Felkent) által azok, akik elfogadják [Istennek] túláradó kegyelmét (a ki nem érdemelt kegyeltséget) és a megigazultság ingyenes ajándékát, (akiket igazként állít Önmaga elé). — RÓMA 5,17. (Amplified) Abban az idõben, mikor Pál ezt írta, királyok uralkodtak bizonyos országok és birodalmak felett. Neked is uralkodnod kell a te felségterületed felett. Ez nem azt jelenti, hogy mások felett kell uralkodnod és hatalmat gyakorolnod, hanem a saját életed felett, amely a te hatalmi területed. Neked kell uralkodnod és hatalmat gyakorolnod a körülmények, a szegénység, a betegségek és gyengeségek felett. Minden felett, ami akadályozni próbál. Neked kell uralkodni, mert neked van hatalmad! Miként lett ez? Az ember Jézus Krisztus által. Ne engedd meg az ördögnek, hogy hazugságaival kifosszon Isten neked szánt áldásaiból. Isten sohasem akarta azt, hogy szegénységben és nélkülözésben élj. Nem akarta, hogy az ördög uralkodjon és hatalmaskodjon a családod felett. Nyugodtan légy mérges az ördögre. Mondd azt neki: „Vedd le a kezedet a gyermekeimrõl. Itt nincs semmi jogod. Én uralkodom ezen a területen.” Ha mond valamit erre, idézd neki a Róma 5,17-et. Megvallás: Én uralkodom az én hatalmi területem felett. Nekem törvényes hatalmam van erre. Én királyként uralkodom az egy Jézus Krisztus által. Az ellenség nem uralkodhat az én családom felett. Nem uralkodhat felettem! ÁPRILIS 12 A Gyülekezet számára És mindeneket vetett az Õ lábai alá, és Õt tette mindeneknek fölötte a Gyülekezetnek fejévé, mely az Õ Teste… — EFÉZUS 1,22. 23. Milyen nagy szüksége lenne a Gyülekezetnek arra, hogy felébredjen és elkezdje méltányolni hatalmi helyét és kiváltságait, hogy felemelkedjen arra a helyre, amit Isten elvár tõle, és legyen tudatában annak, hogy neki kell uralkodnia a levegõbeli hatalmasságok felett. Milyen gyakran megesett, hogy a Gyülekezet kudarcot vallott a hatalom gyakorlásában; valójában elismerte vereségét és átadta magát a félelemnek. „… és Õt fejjé tette mindenek felett A GYÜLEKEZET SZÁMÁRA.” (ang. ford.) A Gyülekezet számára! Az, hogy Jézus fej mindenek felett — az ördög, a démonok, a betegség, a szegénység és minden más felett, ami gonosz —, a Gyülekezet javát szolgálja! Itt most álljunk meg tiszteletteljesen és gondolkodjunk el ezeken a hatalmas igazságokon, hogy a szívünk fel tudja fogni ezeknek a jelentõségét. Ha így viszonyulunk ehhez, az Igazság Szelleme felemel minket arra a helyre, ahol megérthetjük, hogy mi Isten Igéjének teljes jelentése, amikor azt mondja: Isten tette Krisztust fejjé mindenek felett, a Gyülekezet javára. Ez azért történt, hogy a Gyülekezet, a Gyülekezet fején keresztül hatalmat gyakoroljon mindenek felett. Megvallás: Jézus az én fejem. Jézus az Úr mindenek felett. Jézus hatalmat adott nekem az ellenség minden serege felett. Nagyobb Jézus, aki bennem van, mint az, aki a világban van. Több, mint gyõztes vagyok Õáltala, aki szeretett engem és Önmagát adta értem. Aki képe a láthatatlan Istennek, minden teremtménynek elõtte született; mert Õbenne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyiszékek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Õáltala és Õreá nézve teremtettek; és Õ elõbb volt mindennél, és minden Õbenne áll fenn. És Õ a feje a Testnek, a Gyülekezetnek: aki a kezdet, ELSÕSZÜLÖTT A HALOTTAK KÖZÜL; hogy mindenekben Õ legyen az elsõ; mert tetszett az Atyának, hogy Õbenne lakozzék az egész teljesség; és hogy Õáltala békéltessen meg mindent magával, békességet szerezvén az Õ keresztjének vére által; Õáltala mindent, ami csak van, akár a földön, akár a mennyekben. — KOLOSSÉ 1,15–20. ÁPRILIS 13 Az elsőszülött a halottak közül Bár Õ egyenrangú az Atyával, Isten örök Fia elfogadta az alárendelt helyet és elvállalta a feladatot, hogy megbékélteti a világot Istennel az Õ keresztjének vére által. E cél érdekében Jézus átadta magát a halálnak. (Mát. 27,50) Amikor Jézus bûnné lett (2Kor. 5,21), Isten átadta Õt a szellemi halálnak, amely az Istentõl való elkülönülés. Akkor történt ez meg, amikor az a szívbemarkoló kiáltás elhagyta Jézus ajkait: „Én Istenem, én Istenem! Miért hagytál el engem?” Jézus szelleme halálra adatott a mi vétkeinkért, hogy Õ feltámasztasson a mi megigazulásunkért. (Róm. 4,25) Az Atya bölcsessége volt az, ami átadta Jézust, az Igazat a halálnak, hogy a mi adósságunk ki legyen fizetve, és hogy Jézus legyen AZ ELSÕSZÜLÖTT A HALOTTAK KÖZÜL! Megvallás: Köszönöm Jézus, hogy meghaltál az én bûneimért. Köszönöm neked Jézus, hogy kifizetted az én adósságomat, hogy én szabad legyek! ÁPRILIS 14 Megfosztva Lefegyverezvén a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, azokat nyilvánosan megszégyenítette és mutogatta, gyõzelmet aratván felettük a keresztfa által. — KOLOSSÉ 2,15. És az ellenséges fejedelmeket és hatalmasságokat lerázta magáról, és bátran közszemlére tette õket, mint az Õ gyõzelmének tárgyait… — Kolossé 2,15. (Weymouth) A Biblia itt azt tanítja nekünk, hogy Jézus semmivé tette a sátánt és diadalmaskodott felette. Egy másik fordítás szerint: kifosztotta õt. Mitõl fosztotta meg a sátánt? Az ember feletti hatalmától. Amikor Jézus semmivé tette a sátánt és megfosztotta hatalmától, te voltál az Krisztusban, aki elvégezte ezt a munkát. Krisztus téged képviselt, helyetted cselekedte ezt meg. Érted tette meg. Amit Krisztus tett meg, a te javadra lett írva. Helyettesítõdként cselekedett. (Õ helyetted tette meg, Isten pedig neked tulajdonította, úgy, mintha te magad tetted volna meg!) Nem, mi nem azzal dicsekszünk, hogy mik vagyunk a hústest szerint. (Test szerint nem sokra visszük.) Arról beszélünk, hogy ki vagy te a Krisztusban. Mondhatod: Krisztusban legyõztem a sátánt. Megfosztottam a hatalmától. És amikor Jézus feltámadt a halálból, én is feltámadtam Õvele. Megvallás: Krisztus Jézus kielégítette az igazságosság velem szembeni követelményeit. Õ fizette ki a bûnért járó büntetést helyettem. Megfosztotta a sötétség seregeit felettem való hatalmuktól. A sátánnak ezért nincs hatalma felettem! ÁPRILIS 15 Megbénítva Mivel tehát a gyermekek testbõl és vérbõl valók, Õ is hasonlatosképpen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse azt, akinek hatalma volt a halálon, tudniillik az ördögöt. — ZSIDÓ 2,14. Hogy megbénítsa azt, akinek hatalma volt a halálon, az ellenséget. — (Rotherham) Jézus semmivé tette a sötétség seregeit! Megbénította halálosztó erejüket! Amikor Jézus találkozott Jánossal, aki a kijelentést kapta Pathmos szigetén, azt mondta: „Én vagyok… az élõ; pedig halott voltam, és ímé, élek örökkön örökké Ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai.” (Jel. 1,18) A kulcsok a hatalmat jelképezik. Jézus legyõzte a sátánt és megfosztotta õt hatalmától. Jézus úrrá lett az egész pokol felett! Azonban nem önmagáért gyõzte le a sátánt. Értünk gyõzte le. Olyan volt ez, mintha te és én személyesen találkoztunk volna a sátánnal, legyõztük volna, megfosztva miden hatalmától, mesterként megállva felette. Megvallás: Jézus az én fejem. Jézus az Úr mindenek felett. Jézus helyettem gyõzte le a sátánt. Jézus megfosztotta a sátánt a felettem való hatalmától. Ez olyan volt a menny, a pokol és az egész univerzum szemében, mintha én magam találkoztam volna a sátánnal, és legyõztem volna, megfosztva hatalmától, mesterként állva felette. Ezért, Krisztus Jézusban én több, mint gyõztes vagyok. Én a hatalom birtokosa vagyok, a sátán és annak minden serege felett mesterként és úrként állok! ÁPRILIS 16 Isten tette És ti Õbenne vagytok beteljesedve, aki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak […] Eltemettetvén Õvele együtt a keresztségben, akiben együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta Õt a halálból. És titeket, kik holtak valátok a bûnökben és a ti testeteknek körülmetéletlenségében, megelevenített együtt Õvele… — KOLOSSÉ 2,10. 12. 13. Figyeljük meg ezt a kifejezést: „az Isten erejébe vetett hit által”. Jézus az Isten erejébe vetett hit által eleveníttetett meg (keltetett életre), és mi is ugyanakkor keltettünk életre. Isten volt az, aki feltámasztotta Jézust a halálból. Isten volt az, aki olyan nevet adományozott Jézusnak, amely minden név felett való. Isten volt az, aki eltörölte a parancsolatokban ellenünk szóló kézírást, eltette az útból, odaszegezvén azt a keresztfára. (Kol. 2,14) Isten volt az, aki megfosztotta hatalmuktól a sötétség erõit és átadta azt (a hatalmat) a Fiúnak. (Kol. 2,15) És Isten volt az, aki Õvele együtt minket is megelevenített. Isten szemében, törvényesség szempontjából, mi akkor lettünk újjáteremtve, amikor Jézus megeleveníttetett és életre keltetett. „Mert az Õ alkotása vagyunk, újrateremtetvén a Krisztus Jézusban…” (Ef. 2,10) A mi újjáteremtésünknek ténye akkor lett élõ valóság az életünkben, amikor újjászülettünk (új teremtménnyé lettünk). Krisztussal együtt feltámasztattunk! Õvele együtt megeleveníttettünk! Õvele együtt ülttettünk. (Ef. 2,4–6) Megvallás: Az Isten erejébe vetett hit által, Krisztussal együtt megeleveníttettem, és Õvele együtt ültettem a mennyekben. ÁPRILIS 17 Párhuzam És Õ a feje a Testnek, a Gyülekezetnek: aki a kezdet, elsõszülött a halottak közül: hogy mindenekben Õ legyen az elsõ. — KOLOSSÉ 1,18. Mi hívõk itt hibáztuk el! Felismertük, hogy Jézus a feje a Gyülekezetnek, és helyesen, felmagasztaltuk Õt a hatalom helyére. Azt viszont nem értettük meg, hogy a fej teljes mértékben a testre van utalva tervei végrehajtásában. Nem értettük meg, hogy mi Krisztussal együtt ülünk a mennyekben. Nem értettük meg, hogy Jézusnak hatalma van a sátán felett. Ezt a hatalmat azonban csakis a Testen keresztül tudja használni. Annyira biztosak voltunk abban, hogy mi magunk semmit sem tehetünk, hogy így mindent Krisztusra, a Gyülekezet fejére hagytunk — a fej azonban tehetetlen, semmire sem képes a test nélkül. Vegyük például a saját fejedet. Egy tervét sem tudja végrehajtani a test közremûködése nélkül. Lehet, hogy a fejed lát egy daloskönyvet az elõtted levõ polcon, de ha a tested nem segít a levételében, a fejed sohasem fog abból a könyvbõl énekelni. Az a szolgálat, amit Isten meg akar valósítani az Õ Fián keresztül, ebben a világban Krisztus Testén keresztül valósul meg. Nekünk pedig — a Krisztus Testének — ugyanaz a hatalmunk, mint magának a Fejnek! Megvallás: Azt a szolgálatot, amit Isten meg akar valósítani az Õ Fián keresztül ebben a világban, Krisztus Testén keresztül hajtja végre. Én tagja vagyok e Testnek, és használni fogom a hatalmamat. ÁPRILIS 18 Amit csak akartok Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek. — JÁNOS 15,7. Az Úr mondta nekem ezt, amikor egyik szerettemért imádkoztam, aki közel volt a halálhoz: „Amit csak mondasz ezzel kapcsolatban, én azt fogom tenni.” Egy konkrét esetben, amint a jogaimnak hangot adtam a helyzetet illetõen, az Úr eljött hozzám látomásban és azt mondta: „Rendben van, adok neki még ennyi és ennyi évet. És ezt csak ezért teszem meg, mert megkértél rá. Nincs a földön olyan apa, aki valaha is jobban vágyakozott volna arra, hogy többet tegyen a gyermekeiért, mint ahogy én vágyakozom az enyémekkel kapcsolatban erre. Bárcsak engednének nekem.” Akkor miért nem teszi meg Isten? Azért, mert nekünk együtt kell mûködnünk Istennel hitben! Az az elképzelés, hogy Isten egy olyan zsarnok, aki uralkodik az emberek felett, szigorúan elnyomva õket, és mindent megtehet, amit csak akar, akár együttmûködik vele az ember akár nem, csupán a tudatlanságból fakad. Nekünk is részünk van a dologban! De, hála Istennek, mi elfoglalhatjuk azt a helyet, ami jogosan illet minket. Az Úr Jézus Krisztus — Aki feje mindeneknek az Õ Teste javára — akadályoztatva van hatalmas terveiben és munkáiban, mert az Õ Teste nem tudja értékelni az Õ felmagasztalásának mérhetetlen jelentõségét és azt a tényt, hogy mi együtt ülünk Õvele az Atya jobbján! Megvallás: Én Krisztusban maradok, és az Õ Igéje énbennem marad. Ezért kérhetek, amit csak akarok, és meglesz az nekem! ÁPRILIS 19 Foglald el a helyedet Annakokáért ha feltámadtatok a Krisztussal, az odafelvalókat keressétek, ahol a Krisztus van, az Istennek jobbján ülvén, az odafelvalókkal törõdjetek, nem a földiekkel. — KOLOSSÉ 3,1. 2. A hívõ tulajdonképpen a feltámadáskor emeltetett fel és lett Krisztussal együtt az Atya jobbjára ültetve. (Ef. 2,5. 6.) Gondolkodj el ezen az igerészen, amíg valóságossá nem válik a számodra. Ne feledd, hogy minden mennyei áldás a tiéd már. (Ef. 1,3) De ha élvezni is akarod ezeket, neked kell elfoglalni az ottani helyedet. Az a hívõ, akinek megnyíltak a szemei és látja a trónnal járó jogait Krisztusban, megteheti, hogy: (1) elfoglalja hatalmi helyét, és (2) elkezdi használni azt a szellemi hatalmat, ami az ültetés következtében lett ráruházva. Az ördög elkeseredetten küzd az ellen, hogy belépjünk a hatalmi területére. Megszokta már, hogy hatalmat gyakorol és uralkodik az emberek felett, ezért minden erejét ellenünk fordítja, amikor kezdünk megismerkedni ezekkel a hatalmas igazságokkal. Nincs még egy olyan igazság, ami akkora ellenállást vált ki részérõl, mint a hívõknek adatott hatalom! Csak akkor vagyunk biztonságos helyen, ha Krisztussal együtt ülünk a mennyekben, magasan minden fejedelemség, hatalmasság, erõ és uraság felett. Ha a hívõ kitartóan megmarad hit által ezen a helyen, az ellenség nem férhet hozzá. Ezért foglald el a helyedet a mennyekben és tartsd meg! Megvallás: Én ragaszkodom a mennyei tényekhez. Állandóan tudatában vagyok annak, hogy Krisztussal együtt ülök a mennyekben, magasan az ellenség felett! ÁPRILIS 20 A fegyverzet Annakokáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassatok ama gonosz napon, és mindent elvégezvén, megállhassatok. — EFÉZUS 6,13. A fegyverzetrõl szóló üzenet elmondja nekünk, hogyan foglaljuk el és tartsuk meg a helyünket az ördöggel szemben. (Ef. 6,10–18) „ Álljatok hát elõ, körülövezvén derekatokat igazsággal…” Az igazság öve Isten Igéjének világos megértését jelenti. Hasonlóan a katona övéhez, ez tartja helyén a fegyverzet többi darabját. „… és felöltözvén a megigazultság mellvasába.” A mellvasnak két jelentése van: (1) Jézus a mi megigazultságunk, így mi Õt öltjük magunkra; (2) a mellvas jelképezi azt, hogy cselekvõ módon engedelmesek vagyunk Isten Igéjének. „És felsaruzván lábaitokat a békesség evangéliumának készségével.” Ez azt a hûséget jelenti, hogy hirdetjük Isten Igéjét. „Mindezekhez vegyétek föl a hitnek pajzsát, amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát megolthatjátok.” Ez jelenti a vérben való hitet, amely teljes biztonságot ad. Az ellenség semmi ereje nem hatol át a véren! „Az üdvösség sisakját is fölvegyétek…” Ez a mi Urunk Jézus Krisztus védelmét jelenti. „… a Szellemnek kardját, amely az Isten Igéje.” A fegyverzet összes többi darabja a védekezést, a védelmet szolgálja. A támadófegyver: a kard — Isten Igéje. „Minden imádsággal és könyörgéssel imádkozván minden idõben a Szellem által…” Felvetted a fegyverzetet. Most már kész vagy az imaharcra. Megvallás: (Megvallással vedd fel a fegyverzetet.) „Elõállok, körülövezvén derekamat igazsággal…”, és így tovább. ÁPRILIS 21 Láthatatlan erők Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság szellemei ellen, melyek a magasságban vannak. — EFÉZUS 6,12. Elhívásunk van arra, hogy megkötözzük a láthatatlan erõket. Hatalmunk van az ördög és a gonosz szellemek felett, nincs viszont hatalmunk az emberek felett, az õ akaratuk felett. Évekkel ezelõtt egy pásztor barátom elkísért Forth Worth-bõl egy kaliforniai összejövetelre. Cukorbeteg volt, és minden reggel ellenõriznie kellett a vizelete cukortartalmát, hogy megtudja, mennyi inzulinra van szüksége aznap. Ahogy elindultunk Kalifornia felé, azt mondtam neki: „Amíg velem leszel, nem találsz semmi cukrot.” Úgy nézett rám, mint aki nem hiszi, de az alatt a majdnem két hét alatt, amíg velem volt, sohasem talált cukrot a vizsgálatok során, bár tortát, meg süteményt is evett. Késõbb elmondta, hogy három nappal a hazaérkezése után talált újra cukrot a vizeletében. Miért? Én hatalmat gyakoroltam az õ betegsége felett. Uraltam a láthatatlan erõket, de nem volt hatalmam az õ saját akarata felett. Amíg velem volt és ez a láthatatlan erõ az én jelenlétemben volt, ellenõrzésem alatt tartottam. Megpróbáltam meggyõzni, hogy õ is meg tudja tenni ugyanezt, de õ arra számított, hogy a betegség visszajön, és úgy is történt. Megvallás: Hatalmam van minden láthatatlan erõ felett a saját felségterületemen. Én megkötözöm õket és leállítom a tevékenységeiket Jézus nevében! ÁPRILIS 22 Megvakítva Ha mégis leplezett a mi Evangéliumunk, azoknak leplezett, akik elvesznek: akikben e világ istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsõséges Evangéliumának világosságát, aki az Isten képe. — 2KORINTHUS 4,3. 4. Épeszû ember nem száguldozna végig az autópályán kétszáz kilométeres sebességgel, miközben piros lámpák és közlekedési táblák figyelmeztetik: „Vigyázat! Vigyázat! A híd nem üzemel!” Csak az tenne ilyet, aki részeg, vagy aki kábítószer hatása alatt áll. Hasonló módon: épeszû ember nem menne végig az életen úgy, hogy végül is átlépve az örökkévalóságba, a pokolba lezuhanva találja magát, elveszve. Az emberek mégis ezt teszik. Miért? Mert az ördög elkábította és megvakította õket. Amikor Dub bátyám üdvösségérõl volt szó, én rájöttem, hogy az ördög kötözte meg Dubot és tartotta vissza az üdvösségétõl. Ezért azt mondtam: „Jézus Krisztus nevében, sátán, megtöröm a te erõdet Dub bátyám élete felett, és követelem az õ szabadulását és üdvösségét.” Nincs hatalmunk az emberek akarata felett, de van hatalmunk azok felett a gonosz szellemek felett, akik megkötözik és megvakítják az embereket. Meg vagyok gyõzõdve, hogy ez egy olyan terület, amelyrõl többet fogunk megtudni, és ezt használni is fogjuk a jövõben. Megvallás: E világ istene nem fogja megvakítani az én szeretteim szemét, mert én Jézus nevének birtokában megtöröm felettük az ellenség erejét. ÁPRILIS 23 Az alap Igyekezz, hogy Isten elõtt becsületesen megállj, mint oly munkás, aki szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét. — 2TIMÓTHEUS 2,15. Valaki, aki elolvassa, hogyan vettem hatalmat a bátyámat megkötözõ szellemek felett, esetleg azt mondja: „Azt hiszem, ezt én is kipróbálom.” De nem fog mûködni, ha csak próbálkozol vele. Én nemcsak próbálkoztam — én meg is tettem! Csak azért mert valaki látja, hogy a közlekedési rendõr hogyan gyakorolja a hatalmát, nem teheti azt, hogy kifut az autók elé mondván: „Azt hiszem, én is kipróbálom ezt.” Senki sem fog neki engedelmeskedni. De ha felvenné az egyenruhát, és sípot tenne a szájába, az emberek megállnának neki. Elismernék a rendõrre ruházott hatalmat. Sokszor, amikor a hívõk hallják, hogy más hogyan gyakorolta a hatalmát, azt gondolják: „Én is megpróbálom, hiszen hallottam, õ is ezt tette. Ha neki sikerült, nekem is fog.” A sátán azonban tudja, hogy nincsenek meggyõzõdve a hatalmukról. Amikor megpróbálnak Isten Igéje alapján cselekedni anélkül, hogy valóban beépítették volna az Igét a szellemükbe, az ördög le fogja gyõzni õket, mivel ez az erõs alap nincs beépítve az életükbe. Ha azonban megalapoztad már magadban Isten Igéjét, és Isten Igéjének alapján cselekszel is, te fogod legyõzni az ördögöt minden egyes mérkõzésben! Megvallás: Én tanulok, hogy Isten elõtt becsületesen megállhassak. Beépítem Isten Igéjének igazságait az életembe és a szellemembe. Isten Igéje meggyõzött engem a hatalmamról. Engem nem lehet legyõzni. És az ördög tudja ezt! ÁPRILIS 24 A nap címe És lõn, mikor Õ imádkozék egy helyen, minekutána elvégezte, monda néki egy az Õ tanítványai közül: Uram, taníts minket imádkozni… — LUKÁCS 11,1. Valaki azt mondta: „Fontosabb, hogy az emberek megtanuljanak imádkozni, mint hogy egyetemi oktatásban részesüljenek.” Jól értsük meg, nem azt mondta, hogy az oktatás nem fontos. Hanem azt: imádkozni megtanulni — fontosabb. Sajnálom azokat, akik nem tudnak imádkozni. Amikor válságba kerülnek, mindössze azzal vannak tisztában, hogyan kell szavakat kiejteni a szájukon — de pusztán az, hogy szavakat eregetünk a levegõbe, nem ima! Húsz percet szánni rá vasárnaponként, hogy szentbeszédet tartsunk Istennek arról, hogy mivel tartozik az Õ gyülekezetének, az nem ima. Az sem ima, amikor a gyülekezetet leckéztetjük imádság örve alatt. A kereszténység, a gyakorlatát tekintve egy élõ vallás, amelynek hívei kapcsolatban vannak az élõ Istennel, aki meghallgatja és megválaszolja imáikat. Az imádkozás pedig nem más, mint hogy erõnket egyesítve az Atya Istennel — bensõséges közösségben vagyunk vele — véghezvisszük az Õ akaratát itt a földön. Mindennél fontosabb, hogy minden keresztény — beleértve téged is — megtanuljon imádkozni! Megvallás: Én kapcsolatban vagyok az élõ Istennel, aki meghallgatja és megválaszolja az imáinkat. Bensõséges közösségben vagyok Istennel. Egyesítem erõmet Õvele az Õ földi akaratának véghezvitelére. ÁPRILIS 25 Istent korlátozni És újra kísértették az Istent, és korlátozták Izrael Szentjét. — ZSOLTÁROK 78,41. Korlátozhatod Te Istent? A Biblia mondja, hogy Izrael ezt tette. És van úgy, hogy mi is korlátozzuk Õt. Korlátozzuk Istent az imaéletünkkel. John Wesley, a metodista egyház alapítója mondta: „Úgy tûnik, hogy Istent az imaéletünk korlátozza. Semmit sem tud tenni az emberért, hacsak valaki meg nem kéri erre.” Miért? Isten teremtette a világot és annak teljességét. Majd megteremtette az embert és hatalmat adott neki az Õ kezének minden munkája felett. Isten Ádámot teremtette e világ istenének. Õ azonban felségárulást követett el, és eladta e világot a sátánnak. Ekkor lett a sátán e világ istene. (2Kor. 4,4) Isten nem avatkozhatott be csak úgy, és pusztíthatta el a sátánt. Ha megtette volna, a sátán azzal vádolhatta volna Istent, hogy ugyanúgy, mint õ, törvénytelenül cselekedett. Isten azonban kidolgozta a megváltás tervét. Majd elküldte az Õ Fiát — Akihez a sátán nem nyúlhatott és nem is nyúlt —, hogy végrehajtsa ezt a tervet. Jézus által Isten megváltotta az emberiséget! Most már visszakaptuk a hatalmat Jézus Krisztuson keresztül — és amikor megkérjük Istent, akkor Õ tud és be is fog avatkozni. Úgy tûnik tehát, hogy Isten semmit sem tud tenni, hacsak valaki meg nem kéri erre. Megvallás: Elfoglalom a helyemet az imában. Egyesítem erõmet az én Atyámmal, hogy végrehajthassam az Õ akaratát itt a földön. ÁPRILIS 26 Szövetséges És hozzá járula Ábrahám és monda: Avagy elveszted-é az igazat is a gonosszal egybe? Talán van ötven igaz abban a városban, avagy elveszted-é, és nem kedvezel-é a helynek az ötven igazért, akik abban vannak? Távol legyen tõled, hogy ilyen dolgot cselekedjél, hogy megöld az igazat a gonosszal, és úgy járjon az igaz mint a gonosz: Távol legyen tõled! Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna-é igazságot? — 1MÓZES 18,23–25. Isten addig nem akarta elpusztítani Szodomát és Gomorát, amíg meg nem beszélte Ábrahámmal, az Õ vérszövetségi barátjával! Ábrahám imája az 1Mózes 18-ban az egyik legsokatmondóbb és legtöbb világosságot adó ima az Ószövetségben. Ábrahám elfoglalta a helyét abban a szövetségben, amelyet Isten kötött vele — ez az ó szövetség, az ó testamentum volt. A szövetségen keresztül, Ábrahám olyan jogokat és kiváltságokat kapott, amelyekrõl kevés fogalmunk van. Az Ábrahám által nem sokkal azelõtt megpecsételt szövetség Jehova-Istennel, adta meg Ábrahám törvényes helyzetét Isten elõtt. Ebbõl következõleg, hallhatjuk, milyen nyíltan beszél Ábrahám, amint közbenjár Szodomáért és Gomoráért: „Avagy az egész föld bírája nem szolgáltatna-é igazságot?” Megvallás: Nekem szövetségem van Istennel, az új szövetség. Nekem szövetségi jogaim és kiváltságaim vannak, én megállok Isten elõtt, közösségben járok Istennel. Használom szövetségi jogaimat és kiváltságaimat az imában. Egyesítem erõmet az én Atyámmal, hogy véghezvigyem az Õ akaratát és tervét itt a földön. ÁPRILIS 27 Egy jobb szövetség Most azonban annyival kiválóbb szolgálatot nyert, amennyivel jobb szövetségnek közbenjárója, amely jobb ígéretek alapján köttetett. — ZSIDÓ 8,6. Az Ószövetségben mindvégig találunk olyan embereket, akik megértették és elfoglalták helyüket a szövetségben. Józsué kettéválasztotta a Jordán folyó vizét. Parancsolt az idõnek, hogy álljon meg. Illés olyan tüzet hozott le az égbõl, ami nem csak az áldozatot, hanem magát az oltárt is megemésztette. Dávid hõs vitézei teljes védettséget élveztek a halállal szemben háború idején, mindaddig, amíg szem elõtt tartották a szövetséget. Amikor olvasol róluk, azt gondolod magadban: „ezek szupermenek”. Az Ószövetségben majdnem minden imát a szövetséghez tartozó emberek mondtak el. Ezekre az imákra válasznak kellett érkeznie. A hívõket ma ugyanazok a szövetségi jogok illetik meg, mint azokat a hívõket, akik az ó szövetség alatt éltek. Valójában, nekünk egy jobb szövetségünk van, amely jobb ígéretek alapján köttetett. Ezért nekünk meg kell tudnunk tenni mindazt, amit õk megtettek, sõt még többet is, mert nekünk egy új szövetségünk van, egy jobb szövetség, amely nagyobb ígéretek alapján lett megkötve. Megvallás: Jézuson keresztül szövetségem van Istennel. Ez egy jobb szövetség, amely jobb ígéretek alapján köttetett. Nekem nagyobb szövetségi jogaim vannak, mint Ábrahámnak, Józsuénak, Illésnek és Dávidnak. Én, mint az új szövetség hívõje, elfoglalom helyemet az imában. Az én imáimra meg kell jönnie a válasznak. ÁPRILIS 28 Emeld Isten elé az ügyedet Juttasd eszembe, no pereljünk együtt, beszéld el, hogy igaznak találtassál! — ÉSAIÁS 43,26. „Juttasd eszembe…” Mit akar ezzel Isten mondani? Azt, hogy emlékeztetnünk kell Istent az imával kapcsolatos ígéreteire. Amikor imádkozol, állj Isten trónja elé és emlékeztesd Õt az ígéreteire. Tárd Isten elé az ügyedet, úgy ahogy az ügyvédek szokták. Az ügyvéd állandóan a törvényre hivatkozik. Te hivatkozz Isten Igéjére. Hivatkozz az Õ szövetségi ígéreteire. A King James-féle utalójegyzetes Biblia széljegyzete szerint az itteni ‘beszéld el’ egy másik jelentése: ‘add elõ az ügyedet’. Ebben a versben Isten arra kér téged, hogy hivatkozz az Igéjére, emlékeztesd Õt és élj a szövetség adta jogaiddal. Isten azzal a felhívással fordul hozzád, hogy vidd elé az ügyedet. Ha a gyermekeidnek még nincs üdvössége, keresd meg azokat az Igéket, amelyek erre a helyzetre vonatkoznak, majd vidd az ügyet Isten elé. Keresd meg azokat az Igéket, amelyek határozott ígéretet tesznek arra, amire éppen szükséged van. Ha az Ige szerint járulsz Isten elé, az Õ Igéje nem fog kudarcot vallani. Megvallás: Én elfogadom a szövetséget megtartó Isten felhívását! Emlékeztetem Istent az ígéreteire. Elõállok az ügyemmel. Megkeresem az én esetemre vonatkozó Igéket, és az ügyet Isten elé viszem. Isten Igéje szerint járulok elé, Isten Igéje pedig nem vallhat kudarcot! ÁPRILIS 29 Ő tartja az Ő Szavát Mert amint leszáll az esõ és a hó az égbõl, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termõvé, gyümölcsözõvé teszi azt, és magot ád a magvetõnek és kenyeret az éhezõnek: Így lesz az én Igém, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és áldott lesz ott, ahová küldöttem. — ÉSAIÁS 55,10. 11. Az Ésaiás 55,11 egy olyan igevers, amit állandóan használnod kellene az imáidban. Ez az imaélet gerince. Az Istentõl kiment egyetlen Ige sem térhet vissza hozzá üresen. Isten azt mondta: „… gondom van az én Igémre, hogy beteljesítsem azt.” (Jer. 1,12) A King James-Biblia széljegyzete szerint: „Ügyelek arra, hogy az én szavamat végrehajtsam.” Isten be fogja teljesíteni az Õ Igéjét, ha te rendületlenül kitartasz mellette! Imáimra akkor jöttek a leghatalmasabb válaszok, amikor Isten elé vittem az Õ Igéjét, és emlékeztettem Õt arra, hogy mit mondott. Dicsõség Istennek, Õ megtartja a Szavát. Megvallás: Isten Igéje nem tér hozzá üresen, hanem megcselekszi, amit Õ akar, és beteljesedik ott, ahová Õ küldte. Én Isten elé viszem az Õ Igéjét imában. Isten pedig beteljesíti azt, megtartja az Õ Igéjét. És én élvezem ennek áldásait. ÁPRILIS 30 Az ima gyümölcse Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek. Abban dicsõíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek, és legyetek nékem tanítványaim. — JÁNOS 15,7. 8. „Ha énbennem maradtok…” Ha újjászülettünk, már valóban Krisztusban lakozunk. Ha Jézus csak ennyit mondott volna, akkor másra nem lenne szükségünk, Õ azonban így folytatta: „… és az én beszédeim bennetek maradnak…” Jézus beszédei olyan mértékben maradnak bennünk, amilyen mértékben megengedjük, hogy irányítsa az életünket. Vagyis olyan mértékben, amilyen mértékben az Ige szerint cselekszünk. Ha Jézus beszédei bennünk maradnak, akkor kell lennie hitünknek is, mert a Biblia azt mondja: „Azért a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje (Rhema) által.” (Róm. 10,17) Az nem lehetséges, hogy valakiben megmaradnak Jézus szavai, és még sincs hite. A hitetlenség és a kételkedés abból származik, hogy nem ismerjük Isten Igéjét. Ha éljük is az Igét, akkor az Ige olyan gazdagon lakozik bennünk, hogy amikor imádkozunk, szavaink Jézus szavaivá válnak ajkainkon. Olyan lesz, mintha az Atya szavai szólnának Jézus ajkain. Megvallás: Én Krisztusban maradok és az Õ beszédei bennem maradnak. Elrejtem az Õ szavait a szívemben. Hiszem ezeket, imádkozom ezeket. Amikor imádkozom, az Ige, ami a szívemben lakozik, Isten szavává válik az ajkaimon, az pedig nem térhet vissza Istenhez üresen. Az Ige megcselekszi azt, amit ígér! MÁJUS 1 Az Ő akarata szerint És ez az a bizodalom, amellyel Õhozzá vagyunk, hogy ha kérünk valamit az Õ akarata szerint, meghallgat minket. És ha tudjuk, hogy meghallgat minket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvan nekünk, amit kértünk tõle. — 1JÁNOS 5,14. 15. Az emberek emlékeznek arra, hogy János ezt a kifejezést használta: „az Õ akarata szerint”, és úgy vélik, így kell imádkozniuk: „Uram, tedd meg ezt vagy azt, ha a Te akaratod”. Ha azonban akkor is beillesztjük ezt a kifejezést az imába, amikor Isten Igéje már kijelentette, hogy amiért imádkozunk az az Õ akarata — ezzel azt valljuk meg, hogy nem hisszük Isten Igéjét. Az ilyen fajta ima pedig nem fog mûködni. Hogyan tudhatjuk meg, hogy mi Isten akarata? Isten akarata az Õ Igéje! A Bibliából ismerhetjük meg Isten ránk vonatkozó akaratát — mert a Biblia Isten akarata, az Õ szövetsége, és az Õ rendelése. Isten ránk vonatkozó akarata pedig az, hogy mindaz a miénk legyen, amirõl Õ már gondoskodott! Elõször meg kell keresnünk azokat az Igéket, amelyek felfedik Isten ránk vonatkozó akaratát. Majd odajárulhatunk Isten elé nagy bátorsággal: „…ez az a BIZODALOM, amellyel Õhozzá vagyunk…” Amikor olyan dolgokért imádkozunk, amelyekrõl Isten Igéje azt mondja nekünk, hogy ezek az Õ akaratában vannak, akkor tudjuk, hogy meghallgat bennünket! Ha pedig tudjuk, hogy Isten meghallgat minket, akkor tudjuk, hogy megvan nekünk, amit kértünk Tõle. Tudjuk, hogy megvan, dicsõség Istennek! Megvallás: Én bátran járulok Isten elé. Ha kérek valamit az Õ Igéje szerint, tudom, hogy Õ meghallgat engem! És tudom, hogy amikor meghallgat, megvan nekem, amit kértem Tõle! … az Úr… hosszan tûr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson. — 2PÉTER 3,9. Tudjuk, hogy az elveszettek megmentése Isten akarata — mert Jézus azért tette le az Õ életét, hogy megmentse az elveszetteket. Ezért, tudván ezt, nem imádkozhatunk így: „Istenem, mentsd meg anyámat. Ne engedd, hogy a pokolba jusson, ha ez a Te akaratod. Ha nem ez a Te akaratod, akkor csak kerüljön a pokolba.” Így nem szabad imádkozni! Miért? Mert ismerjük Isten akaratát ezzel kapcsolatban. Isten akarata — ami az Õ Igéje — világosan kiderül az olyan igerészekbõl, mint a János 3,16 vagy a 2Péter 3,9. Isten akarata az, hogy az emberek üdvösségre jussanak. Nagy bátorsággal imádkozhatunk hát ezért. A hívõk különösen nagy tekintéllyel léphetnek fel, amikor családjuk üdvösségéért imádkoznak. Amikor a rokonaimért imádkoztam, én is használtam néhányat azokból az Igékbõl, amelyeket az imént tanulmányoztunk. Valami ilyesmit mondtam: „Ez az a bizodalom, amellyel Isten iránt vagyunk, hogy ha kérünk valamit az Õ akarata szerint, Õ meghallgat minket. Amit én kérek, az Isten akarata szerint való; ezért meghallgat engem. Ezt mondja az Ige: ‘És ha tudjuk, hogy meghallgat minket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvan nekünk, amit kértünk tõle!’ Az Ige szerint, én megkaptam, amit kértem.” Azután többször nem kértem, hanem elkezdtem hálát adni érte Istennek. Csodálatos az, ahogy ez mûködik. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy biztosan megtér az egész családod azonnal az Úrhoz, de ahogy megállsz hitben és hálát adsz Istennek, meg fognak térni. Megvallás: Hittel imádkozhatom az elveszettekért, mert ismerem Isten akaratát erre vonatkozóan! MÁJUS 2 Az elveszettek megmentése MÁJUS 3 Betölti szükségeinket Az én Istenem pedig be fogja tölteni minden szükségeteket az Õ gazdagsága szerint dicsõségesen a Krisztus Jézusban. — FILIPPI 4,19. Istennek az akarata az, hogy a szükségleteink be legyenek töltve. Minden szükségletünk! A Filippi 4,19 minden szükségletedet magába foglalja (a minden azt jelenti, hogy minden!), legyen az szellemi, fizikai, vagy anyagi. Hidd ezt! Senki ne gondolja, hogy Istent nem érdeklik a mi anyagi szükségleteink, ez a vers olyan szövegkörnyezetben van, amely materiális, pénzügyi dolgokkal foglalkozik. Olvasd el, és meg fogod látni, hogy a filippibeliek pénzt gyûjtöttek és más adományokat, és elküldték keresztényeknek. Pál azt mondta nekik: „Mivel adtatok másoknak és segítettetek rajtuk, ezért az én Istenem be fogja tölteni minden szükségeteket.” Pál tehát anyagiakról, pénzügyekrõl beszél itt. Ezek szerint nagy bátorsággal imádkozhatunk pénzügyeinkért, hogy eleget tudjunk tenni kötelezettségeinknek! Hogy minden szükségünk be legyen töltve Isten akarata szerint! Megvallás: Amikor pénzügyekkel kapcsolatban imádkozom, Isten Igéje, az Õ akarata szerint imádkozom. Biztos vagyok tehát abban, hogy Isten meghallgat engem. Ezt mondja az Õ Igéje. Ha pedig tudom, hogy Isten meghallgat, akármit kérek, tudom, hogy megvan, amit az Õ Igéje szerint kértem. És hálát adok Istennek ezért! MÁJUS 4 A föld javai Ha hajlandók és engedelmesek lesztek, e föld javaival éltek. — ÉSAIÁS 1,19. Istennek az az akarata, hogy ha hajlandó és engedelmes vagy, akkor neked mindenbõl a legjobb legyen. (Ha engedetlenségben jársz, akkor természetesen nem élvezheted Isten javait.) Isten nem zsugori, nem szûkmarkú. Nem azért helyezte mindezeket a javakat e világba, hogy az ördög és az õ bandája élvezzék. Sokan úgy gondolják, ha keresztény vagy, sohasem lehet semmid. Azt hiszik, hogy szegényen és nélkülözve kell végigmennünk az életen. Jézus azonban azt mondta: „Ha azért ti gonosz [természetes ember] létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tõle?!” (Mát. 7,11) Annyira akar nekünk Isten jó ajándékokat adni! Azt akarja, hogy nekünk mindenbõl a legjobb legyen! Azt akarja, hogy gyarapodjunk és bõségben éljünk, és az élet javaival éljünk! Nekünk azonban együtt kell mûködnünk vele. Megvallás: Én hajlandó vagyok szeretni és szolgálni Istent, az én Atyámat. Én engedelmesen az Õ akaratában járok, az Õ Igéjének a világosságában. Így e föld javaival élek, és bátorsággal imádkozhatom az élet javaiért, mert az én Atyám akarata az, hogy mindez az enyém legyen! MÁJUS 5 Az Ő gazdagsága A jó örökséget hagy unokáinak; a bûnös vagyona pedig eltétetik az igaz számára. — PÉLDABESZÉDEK 13,22. Az Úr egyszer, amikor meglátogatott, és az ágyam mellé ülve másfél órán keresztül beszélt a Szellem vezetésérõl, a következõket mondta: „Az én Szellemem fogja vezetni az én gyermekeimet. A Biblia azt mondja: akiket Isten Szelleme vezérel, azok Istennek fiai. (Róm. 8,14) Én vezetni foglak téged, de nemcsak téged, hanem Isten minden gyermekét. Megmutatom majd, hogy mit kezdj a pénzeddel. Meg fogom mutatni, hogyan fektesd be. Igazában, ha hallgatsz rám, gazdaggá teszlek. Én nem ellenzem, hogy a gyermekeim gazdagok legyenek, azt ellenzem, hogy kapzsik legyenek”. (Lehet valaki kapzsi úgy is, hogy nincs egy fillérje sem.) Az emberek rosszul idézik a Bibliát, amikor azt állítják, hogy az Ige szerint: „Minden rossznak gyökere a pénz.” A Biblia egyáltalán nem ezt mondja. Az Ige azt mondja: „Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme…” (1Tim. 6,10) Nincs abban semmi rossz, ha van pénzed. Az viszont már baj, ha a pénz ural téged! Megvallás: Én Isten gyermeke vagyok. Engem Isten Szelleme vezet. Én Istenben bízom, nem pedig a gazdagságban. Viszont bízom Istenben, hogy vezetni fog a pénzügyeimben. Én tisztelem Istent azzal, hogy tizedet és adományokat adok minden jövedelmembõl. A szükségeim pedig be vannak töltve Isten gazdagsága szerint dicsõségesen a Krisztus Jézusban! MÁJUS 6 A gyógyulás Isten akarata Mert azért szállottam le a mennybõl, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem. — JÁNOS 6,38. A betegek meggyógyulása Isten akarata. Mégis, olyan keresztények, akiknek gyógyulásra lenne szükségük, azt mondják: „Lehet, hogy Isten adta ezt a betegséget valamilyen okból.” Tett-e beteggé Jézus valaha bárkit is? Amikor az emberek Jézushoz mentek gyógyulásért, visszautasított-e valaha egyet is, mondván: „Nem, ez nem egyezik az én akaratommal. Szenvedj csak még egy keveset. Várj, amíg igazán elmélyül benned az önsajnálat?” Nem, egyetlen egyszer sem mondta ezt. Meg akarod ismerni milyen Isten igazán? Nézz Jézusra! Akarod látni Istent, amint munkálkodik? Nézz Jézusra! Tett-e beteggé Jézus valaha is bárkit? Nem! Amerre csak járt, mindenütt jót tett, és gyógyított. (Csel. 10,38) Meg akarod ismerni Isten akaratát? Nézz Jézusra! Jézus Isten cselekvõ akarata. Nagy bátorsággal imádkozhatunk tehát a gyógyulásért, tudván, hogy ez Isten akarata! Megvallás: Amikor gyógyulásért imádkozom, tudom, hogy Isten akarata szerint imádkozom. Isten akarata az, hogy birtokoljuk mindazt, amit Jézus megvásárolt nekünk. Biztos vagyok tehát abban, hogy Isten meghallgat engem. És mivel tudom, hogy Isten meghallgat engem, tudom, hogy megvan nekem, amit kértem tõle. És hálát adok neki ezért! MÁJUS 7 Ne Istent hibáztasd … Aki engem látott, látta az Atyát… Nem hiszedé, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya énbennem van? A beszédeket, amelyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, aki énbennem lakik, Õ cselekszi e dolgokat. — JÁNOS 14,9. 10. A földet a mai napig irányító törvények közül sok akkor lépett életbe, amikor Ádám bûnbe esett és az átok rátelepedett a földre. Mivel az emberek ezt nem értik, Istent vádolják azzal, hogy baleseteket, betegségeket, szeretteik halálát, pusztító viharokat, katasztrófákat, földrengéseket, árvizeket, stb. okoz. Még a biztosítási szakmai nyelv is ‘istencsapás’-nak nevezi ezeket. De nem Isten cselekedetei ezek! Az ördög cselekedetei! Jézus azért lépett túl a természeti törvényeken, hogy megáldja az embereket. A Bibliában nincs arra példa, hogy Jézus viharokkal sújtotta volna az embereket. Ellenkezõleg. Azt látjuk, hogy lecsendesítette a viharokat. Így hát nem Isten volt az, aki küldte a viharokat. Jézus nem dorgálta volna meg, ha Isten küldi! Viszont azokat, amiket az ördög idézett elõ, bizony megdorgálta! Amikor Jézust látod munkálkodni, akkor Istent látod munkálkodni. Az a kép, amit Jézus adott az Atyáról, és az a kijelentése: „… Aki engem látott, látta az Atyát…” (Ján. 14,9), lehetetlenné teszi, hogy elfogadjuk azt a tanítás, miszerint a betegségek és a testi bajok Istentõl vannak. Isten tulajdon természete cáfolja az ilyen elképzelést! Megvallás: Isten szeretet. Én pedig nem vádolom a szeretetet azzal, amit az ördög tesz. Én Jézusra nézek, és látom, miként munkálkodik a szeretet. MÁJUS 8 Ez volt a cél … Azért jelent meg az Istennek fia, hogy az ördög munkáit lerontsa. — 1JÁNOS 3,8. A koreai háború idején olvastam egy ismert újságíró cikkét. Azt írta: „Én nem állítom, hogy keresztény vagyok, de nem vagyok ateista, és agnosztikus sem. Az ateista azt mondja, hogy nincs Isten. Az agnosztikus azt mondja, lehet, hogy van Isten; õ nem tudja. Én hiszem, hogy van Isten, és nem hiszem, hogy minden csak úgy véletlenül jött létre. Az tart vissza attól, hogy keresztény legyek, amit a prédikátorok hirdetnek. Õk ugyanis azt mondják, hogy Isten irányít mindent. Nos, ha valóban így van, akkor eléggé összezavarta a dolgokat.” Majd utalt a háborúkra, gyermekek halálára, a szegénységre, a betegségre és más dolgokra, amelyek sújtják a világot. Azt írta: „Én hiszem, hogy létezik valahol egy magasabb rendû lény, és mindaz, amit Õ teremtett szép és jó volt. Azt azonban nem tudom elhinni, hogy ezek a tragikus dolgok Isten munkái lennének.” Nem, ezeket a dolgokat a bûnbeesés hozta magával, amikor a sátán lett ennek a világnak az istene. (2Kor. 4,4) A Biblia továbbá azt tanítja, hogy amikor végül a sátán el lesz távolítva a földrõl, semmi nem lesz itt, ami fájdalmat okoz vagy pusztít. Nyilvánvalónak kellene lennie, honnan jön minden fájdalom és pusztítás. Ha Istentõl jönnének a gonosz dolgok, akkor még a sátán eltávolítása után is szenvednünk kellene, mert Isten akkor is itt lesz a földön. Tudjuk, hogy a gonoszság nem Istentõl származik. Megvallás: Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa. Mint Krisztus Testének a tagja, én hatalmat gyakorlok az ördög munkái felett! MÁJUS 9 A betegségek forrása Hát ezt, az Ábrahám leányát, kit a sátán megkötözött ímé, tizennyolc esztendeje, nem kellett-é feloldani e kötélbõl szombatnapon? — LUKÁCS 13,16. A Biblia egy fokozatos, elõre haladó kijelentés. Csak az Újszövetségben kapjuk meg a teljes világosságot, értjük meg a teljes igazságot és a teljes kijelentést. Az Újszövetségben Jézus világosan tanította, hogy a betegség az ördögtõl van, és nem Istentõl. A Lukács 13-ban látjuk, amint Jézus bemegy a zsinagógába szombat napján. Egy asszonyt talált ott, akinek a teste mereven össze volt görnyedve. Nem tudott felegyenesedni. Talán krónikus ízületi gyulladása volt. Jézus magához hívta, és azt mondta: „Asszony, feloldattál a te betegségedbõl!” Azután Jézus rátette a kezét, és rögvest felegyenesedett. A zsinagóga vezetõje, hasonlóan néhány mai gyülekezet vezetõjéhez, haragra gerjedt emiatt! Majd, ahogy fel van jegyezve ebben a szövegben, Jézus megvilágosította azt a tényt, hogy a sátán a betegségek szerzõje. Jézus három megvilágosodást adó kijelentést tett: (1) Az asszonyt fel kell oldozni; nem szabad megkötözöttségben tartani; meg kell szabadulnia ettõl a testi bajtól. (2) A sátán volt az, aki megkötözte õt, és nem Isten. (3) Azért kellett feloldani, mert a szövetséghez tartozott, Ábrahám leánya volt. Megvallás: Mivel a sátán a betegség szerzõje, nekem betegségtõl szabadon kell járnom. Jézus már gondoskodott rólam, hogy ezt meg tudjam tenni. Az isteni egészség az én szövetségi jogom! MÁJUS 10 A gyógyítás jó A názáreti Jézust, mint kené fel Õt az Isten Szent Szellemmel és erõvel, ki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög elnyomása alatt voltak; mert az Isten volt Õvele. — APOSTOLOK CSELEKEDETEI 10,38. Ki kente fel a Názáreti Jézust? Isten! Jézus pedig azt mondta: „… az Atya, aki énbennem lakik, Õ cselekszi e dolgokat.” (Ján. 14,10) Hogyan tudta Isten megcselekedni ezeket Jézuson keresztül? Úgy, hogy felkente Jézust Szent Szellemmel és gyógyító erõvel. Mit tett Jézus azzal a kenettel, amivel Isten felkente Õt? Szertejárt és jót tett! Mi volt az a jó, amit Jézus tett? A gyógyítás! Ily módon, valójában Isten gyógyította az embereket, amikor Jézus gyógyította õket, mert Isten volt az, aki felkente Jézust. Isten az, aki gyógyít! Isten senkit sem betegít meg! Kiket gyógyított meg Jézus? Mindazokat, akik az ördög hatalma alatt voltak. Mindazokat! Mindazok, akik meggyógyultak Jézus szolgálata során, az ördög elnyomása alatt voltak. (Ez nem jelenti azt, hogy mindegyikükben egy gonosz szellem lett volna, de azt igen, hogy az ördög áll minden betegség mögött.) Mégis, ahogy hallunk némelyeket beszélni — még szolgálókat is — azt akarják elhitetni velünk, hogy Isten és az ördög szerepet cseréltek az elmúlt kétezer év alatt; Isten az, aki betegséget helyez az emberekre, az ördög pedig meggyógyítja õket. Ez azonban képtelenség! Az ördög most is ugyanaz az ördög, mint ami volt. Isten pedig ugyanaz az Isten! Megvallás: A sátán az elnyomó, nem pedig Isten. Jézus a Szabadító! MÁJUS 11 Szállj szembe a betegséggel És monda nékik: Elmenvén e széles világra, hirdessétek az Evangéliumot minden teremtésnek. […] Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben… betegekre vetik kezeiket, és azok meggyógyulnak. — MÁRK 16,15. 17. 18. Álljunk meg és vizsgáljunk meg itt valamit. Mit mondott Jézus, hogy a betegek közül kikre tegyük rá a kezünket? Jézus csak azt mondta: „betegekre” — ez a rendelkezés. Ha Isten lenne a betegség szerzõje — ha Isten sújtaná betegséggel és testi bajokkal az embereket — és ha az lenne az akarata, hogy bizonyos emberek betegek legyenek, — akkor ez a kijelentés zavart okozhatna. Mert ebben Jézus felhatalmazott minket a kézrátételre MINDEN beteget illetõen: hogy tegyük a kezünket MINDEN betegre. Ha nem Isten lenne az, aki gyógyít, Jézusnak valami ilyesmit kellett volna mondania: „Tegyétek a kezeteket azokra, akiket Isten meg akar gyógyítani, és azok meg fognak gyógyulni. Akik számára pedig nem ez Isten akarata — nem fognak meggyógyulni.” De ez nem így van! Isten megbízta a Gyülekezetet, hogy szálljon szembe a betegséggel — ez a rendelkezése! Megvallás: Isten az, aki gyógyít. Isten senkit sem tesz beteggé. Isten az, aki megszabadít. Isten senkit sem kötöz meg. Nem engedem meg az ellenségnek, hogy megpróbálja elfogadtatni velem a betegséget vagy a megkötözöttséget, mintha Istentõl volna. A sátán a betegség szerzõje. Isten megbízott engem, hogy szálljak szembe a betegséggel! MÁJUS 12 Valaki Beteg-e valaki [akárki] köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén õt olajjal az Úrnak nevében. És a hitbõl való imádság megtartja a beteget, és az Úr felsegíti õt. És ha bûnt követett is el, megbocsáttatik néki. — JAKAB 5,14. 15. — Beteg-é valaki köztetek? Kik között? A gyülekezet tagjai között! Ezek szerint biztosra vehetjük, hogy Istennek az az akarata, hogy ha „valaki” beteg a gyülekezetben, meggyógyítsa õt! Az pedig biztos, hogy nem Isten akarata, hogy „valaki” is beteg legyen a Gyülekezetben! — Hagin testvér, valamirõl azért megfeledkeztél — mondta egyszer valaki. — Mirõl feledkeztem meg? — A Biblia azt mondja: ha Vele együtt szenvedünk, akkor Vele együtt fogunk uralkodni. — Nem, én nem feledkeztem meg errõl — magyaráztam. — Olvassuk el újra: „… ha ugyan VELE EGYÜTT szenvedünk…” (Róm. 8,17) De mit kell elszenvednünk: a tüdõgyulladást? A rákot? A tuberkulózist? Nem! Jézus nem szenvedett ilyesmitõl. Mit kellett Jézusnak elszenvednie? Az üldöztetést. És ebben neked is lesz részed, ha helyesen élsz. Különösen akkor, ha az isteni gyógyítást, a Szellem ajándékait és a hitet prédikálod. Már több mint hatvan éve üldöztetéseket szenvedek, de betegségtõl és gyengeségtõl még nem szenvedtem. Megvallás: Az Isten akarata az Egyház, az Õ Teste számára az, hogy szent egészségben járjon. Istennek az az akarata, hogy én egészséges legyek! MÁJUS 13 A megdorgálás Hogy azt [a Gyülekezetet] megszentelje, megtisztítván a víznek fürdõjével az Ige által. — EFÉZUS 5,26. — Te megfeledkeztél valamirõl — mondta valaki egyszer. — Mirõl feledkeztem meg? — Arról, hogy a Zsidókhoz írt levélben az áll: „Mert akit szeret az Úr, megdorgálja…” (Zsid. 12,6) — Nem, nem feledkeztem meg errõl. Ez a vers valóban ott van, de nem azt mondja, hogy: akit szeret az Úr, megbetegíti. Az emberek sajátos módon értelmeznek bizonyos verseket. A ‘megdorgál’-nak fordított görög szó jelentése, gyereket nevel, tanít. Te is neveled a gyermekeidet, iskolába járatod õket. Mondtad azonban valaha is a tanárainak: „Ha Johnny nem tanul rendesen, verje ki a szemét”, vagy: „Ha Johnny engedetlenkedik, törje el a lábát”, vagy: „Sújtsa rák akkor”. Nem, te nem így fegyelmezed, és nem így neveled a gyermekedet! És Isten sem így teszi! Megvallás: Az Ige és Isten Szelleme tanít engem. Az Ige és Isten Szelleme nevel engem. Az Ige és Isten Szelleme fegyelmez engem. Az Ige vízének fürdõjével vagyok megtisztítva. MÁJUS 14 Minden jó adomány Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülrõl való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincsen változás, vagy változásnak árnyéka. — JAKAB 1,17. Mi a jó? Az Apostolok cselekedetei 10,38 szerint Jézus szerte járt, jót tett és gyógyított. A gyógyulás jó! A betegség nem jó. Minden gyógyulás az Atyától jön. Egyetlen betegség sem jön az Atyától. Elõször is, honnan szerezné be azokat a betegségeket a számodra? Semmi ilyesmi nincs a mennyben. Az ördögtõl kellene kölcsön vennie! (Nem adhatsz valakinek olyasmit, ami neked nincs.) A Biblia azt mondja, hogy a mennyben nincs betegség. Ezért a betegség nem jöhet a mennybõl. Mi az, ami valóban a mennybõl száll alá? Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék! Megvallás: Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülrõl való, és az én Atyámtól, a világosságok Atyjától száll alá. Csak jó ajándékok jöhetnek Istentõl, mert Isten jó, a mennyben pedig csak jó dolgok vannak. A mennyben nincs betegség. Így a betegség nem jöhet Istentõl. Ezért én eldöntöttem, hogy csak azt fogadom el, amit az én Atyám ad — a gyógyulást! Azután az Úr megszabadította Jóbot fogságából, miután imádkozott vala az õ barátaiért, és kétszeresen visszaadá az Úr Jóbnak mindazt, amije volt. — JÓB 42,10. (KJV) — De azt elfelejtetted, Hagin testvér, hogy Isten tette Jóbot beteggé — mondta valaki. — Nem, nem Õ tette — hanem az ördög. — Na igen, de Isten adott neki engedélyt rá! De nem Isten rendelte el Jób nyomorúságát. Isten meg fogja engedni neked, hogy akár kirabolj egy benzinkutat (szabad akaratod van), de nem fogja elrendelni, hogy megtedd. Isten csak egy értelemben adott „engedélyt” az ördögnek. Ha te megengeded a sátánnak, hogy megtámadjon téged, akkor ezt Isten is meg fogja engedni, mert a sátán e világ istene (2Kor. 4,4), te pedig az õ területén élsz. Maga Jób nyitott ajtót az ördögnek a félelmeivel. Jób azt mondta: „Mert amitõl remegve remegtem, az jöve rám…” (Jób 3,25) Sok Biblia-kutató megegyezik abban, hogy Jób egész története mindössze egy kilenc–tizennyolc hónapos idõszakot ölel fel. Láthatjuk, hogy végül Isten megszabadította Jóbot a fogságából. Amikor tehát Jób beteg volt, az ördög fogságában volt. Amikor szegénységben volt, az ördög fogságában volt. Isten azonban megszabadította Jóbot fogságából! Kétszeresen adta vissza neki mindazt, amije volt. Ez a jellemzõ Isten munkájára! Megvallás: Isten megszabadít minket fogságunkból! Nem Õ kötöz meg minket. Isten megszabadít minket! Jézuson keresztül én szabad vagyok! Sohasem fogadom el a betegséget és testi bajt, mintha az Istentõl jönne! Én tudom, hogy honnan jön — és ellenállok neki! MÁJUS 15 Mi a helyzet Jóbbal? MÁJUS 16 Mi a helyzet Pál tövisével? Ha pedig nem ûzitek ki annak a földnek lakosait a ti színetek elõl, akkor, akiket meghagytok közülük, szálkákká lesznek a ti szemeitekben, és tövisekké a ti oldalaitokban, és ellenségeitek lesznek néktek a földön, amelyen lakoztok. — 4MÓZES 33,55. — Úgy látszik, te valamire nem emlékszel, Hagin testvér — Pál beteg volt egész életében. — Nem, én nem emlékszem erre. — Tövis adatott a testébe. — Hol olvastad a Bibliában, hogy a tövis a testben betegséget jelent? — Sehol! Tanulmányozd az Igéket. Lásd meg, hogyan használja a Biblia ezt a kifejezést. Az Ószövetségben Isten azt mondta Izraelnek: „Ha nem ölitek meg azokat, akik a Kánaán földjén laknak, amikor elfoglaljátok a földet, tövisekké lesznek oldalaitokban. Gyötörni fognak titeket.” (4Móz. 33,55. Józs. 23,13. Bír. 2,3) Pál pontosan elmondja, hogy mi volt a tövis: „…a sátán angyala, hogy gyötörjön engem…” (2Kor. 12,7) Ahová csak ment prédikálni, ez a gonosz szellem elõtte ment, és a nyomában volt, és mindent, amit csak tudott megpróbált összezavarni. (Pál azt nem parancsolhatta meg a gonosz szellemnek, hogy hagyja el a földet, mert az ördögnek joga van addig itt lenni, amíg Ádám bérleti joga le nem jár.) Így a betegséget és a testi bajt nem lehet elválasztani a sátántól — õ okozza ezeket. Jézus úgy viszonyult a betegséghez, hogy rendíthetetlenül hadat üzent a sátánnak. Megvallás: Mivel a betegség és a testi baj az ördögtõl van, én Jézus példáját és magatartását követem, és úgy kezelem ezeket, ahogy Jézus is tette! MÁJUS 17 Az Úr a te gyógyítód … Ha a te Uradnak Istenednek szavára hûségesen hallgatsz, és azt cselekszed, ami kedves az Õ szemei elõtt és figyelmezel az Õ parancsolataira és megtartod minden rendelését: egyet sem bocsátok reád [az eredeti héber szöveg szerint: ‘engedek reád jönni’] ama betegségek közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam [‘megengedtem, hogy reájuk jöjjenek’], mert én vagyok Jehova Raffa, az Úr, a te gyógyítód. — 2MÓZES 15,26. Amikor Izrael átkelt a Vörös tengeren és elindult az ígéret földjére, az Úr szólta ezeket a szavakat hozzájuk és kijelentette magát, mint Jehova Raffa, ami annyit jelent: „Én vagyok az Úr, a te Gyógyítód, vagy: Én vagyok az Úr, aki meggyógyít téged.” Isten nem helyezett betegséget sem Izraelre sem pedig az egyiptomiakra. E világ istene, a sátán az, aki megbetegíti az embereket. Jehova kijelenti, hogy Õ a Gyógyító. F. F. Bosworth Krisztus a Gyógyító címû könyvében azt írja: „Ez a név [Jehova Raffa] azért adatott, hogy kijelentse nekünk: a gyógyulás a mi megváltási elõjogunk…Tényként kell elfogadnunk, hogy a legelsõ szövetség, amit Isten megkötött a Vörös tengeren való átkelés után, amely annyira világos elõképe a mi megváltásunknak, a gyógyítás szövetsége volt, és ekkor történt, hogy Isten úgy nyilatkoztatta ki magát, mint a mi Gyógyítónk, az elsõ megváltói és szövetségi név, a Jehova Raffa által. Én vagyok az Úr, aki meggyógyít téged. Ez nemcsak egy ígéret, ez egy törvény és egy rendelés.” Megvallás: Az én Uram neve: Jehova Raffa, ami azt jelenti: „Én vagyok az Úr, aki meggyógyít téged.” MÁJUS 18 Szövetségi áldás És szolgáljátok az Urat a ti Isteneteket, akkor megáldja a te kenyeredet és vizedet; és eltávolítom tiközületek a betegséget. El sem vetél, meddõ sem lesz a te földeden semmi; napjaid számát teljessé teszem. — 2MÓZES 23,25. 26. Amíg Izrael a szövetségben járt, nem volt beteg közöttük. Nincs feljegyezve, hogy valaki is idõ elõtt meghalt volna, amíg betartották a szövetséget. Nem haltak meg se csecsemõk, se fiatalok, se középkorúak. Mivel a betegséget az Úr eltávolította közülük, egész életüket betegségek nélkül élték le, azután egyszerûen csak átaludtak a halálba. Amikor eljött az eltávozásuk ideje, rátették kezüket gyermekeikre, áldást mondtak felettük, lefeküdtek, kilehelték a szellemüket és hazaköltöztek. Mi közünk lehet nekünk ehhez? Isten ugyanaz az Isten most, mint aki akkor volt! A Biblia azt mondja, hogy Õ nem változik. Isten ellene volt a bûnnek az ó szövetségben, és ellene van az új szövetségben is. Isten ellene volt a betegségnek az ó szövetségben — és ellene van az új szövetségben. Isten gondoskodott a gyógyulásról az ó szövetségben — és gondoskodott az új szövetségben is. Megvallás: Én szeretem és szolgálom az Urat, az én Istenemet, mint az Újszövetség hívõje. Jézus eltávolította tõlem a betegséget. Ha vár még az Õ visszajövetelével, napjaim számát teljessé teszi! MÁJUS 19 Hosszú élettel A mi esztendeinknek napjai hetven esztendõ, vagy ha feljebb, nyolcvan esztendõ… — ZSOLTÁROK 90,10. Hosszú élettel elégítem meg õt, és megmutatom néki az én üdvösségemet. — ZSOLTÁROK 91,16. Ha Jézus vár még a visszajövetelével, örömmel közölhetem veled, hogy én igencsak hosszú életû leszek. És én tudni fogom, mikor jött el a hazamenetelem. Mindenkitõl el fogok köszönni, és mielõtt elmegyek innen, felnézek oda és azt mondom: „Eljött az idõ, drága szeretteim — és én most elmegyek. Úgy akarlak itt hagyni benneteket, hogy mindnyájan örvendezzetek és boldogok legyetek, mert én most odamegyek.” — Na de Hagin testvér, ezt az ember nem tudhatja elõre. — Dehogynem! Megkaphatod azt, amirõl Isten azt mondta, hogy a tiéd lehet. Nekünk jobb szövetségünk van, mint Izraelnek volt. Ha Istennek az volt a terve Izraellel — akik szolgák voltak, nem pedig fiak, és akik nem olyan jó szövetség alatt éltek, mint mi —, hogy teljes életidejüket leéljék betegség nélkül, akkor milyen terve lehet Istennek velünk, a fiaival! Ha Isten nem akarta, hogy a szolgái betegek legyenek, nem hiszem, hogy azt akarná, hogy a fiai betegek legyenek! Én hiszem, hogy az a terve Istennek, a mi Atyánknak, hogy egy hívõ se legyen soha beteg, és minden hívõ élje le teljes életidejét, ha Jézus vár még a visszajövetelével, Jézusban aludjon el. Megvallás: Én hiszem, hogy Isten mindent megtesz, amit az Igéjében megígér. Én hiszem, hogy Isten hosszú és eredményes életet ad nekem. Ha Jézus vár még a visszajövetelével, én az Õ szolgálatában fogom leélni napjaimat betegség és gyengeség nélkül! MÁJUS 20 Az én javamra És [Isten] szeretni fog téged, és megáld téged, és megsokasít téged; és megáldja a te méhednek gyümölcsét, a te földednek gyümölcsét: gabonádat, mustodat és olajodat; teheneid fajzását és juhaidnak ellését azon a földön, amely felõl megesküdt a te atyáidnak, hogy néked adja azt. Áldottabb leszel minden népnél; nem lészen közötted magtalan férfi és asszony, sem barmaid között meddõ. És távol tart az Úr tõled minden betegséget, és Egyiptomnak minden gonosz nyavalyáját, amelyeket ismersz; nem veti [nem engedi vetni] azokat reád… — 5MÓZES 7,13–15. „És (Isten) szeretni fog téged…” Szeret téged! Szeret téged! És betegséget helyez rád? És azt cselekszi, hogy csecsemõkorodban meghalj? És azt cselekszi, hogy halva szüless meg, vagy betegen és nyomorékon? Nem! Nem! Nem! Nem ezt mondják a szent Írások! — De ez ránk már nem vonatkozik, Hagin testvér. Biztos vagy ebben? Az elsõ Korinthusi levél az Újszövetségben van, ugye? Nézzük meg az 1Korinthus 10,11-et, hogy megtudjuk, az isteni egészség hozzánk tartozik-e: „Mindezek pedig példaképpen [elõkép gyanánt] estek rajtuk [Izraelen]; megírattak pedig [Kiknek írattak meg — a zsidóknak? Nem!] a MI tanulságunkra, akikhez az idõknek vége elérkezett.” Dicsõség az Úrnak! Az 5Mózes 7,13–15 az én javamra írattak meg. Az én tanulságomra íratott meg! Megvallás: Készítsd el a saját megvallásodat az 5Mózes 7,13–15 alapján: „Az Úr szeret engem… Õ megáld engem… Õ megáldja az én gyermekeimet…” (és így tovább) MÁJUS 21 Társörökösök Ez a Szellem bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak… — RÓMA 8,16. 17. Gondolod, hogy azok az emberek, akik az ó szövetség alatt éltek nagyobb áldásokban részesülhettek, mint azok, akik az Úr Jézus Krisztus Gyülekezetében vannak? Gondolod, hogy azok az emberek, akik az ó szövetség alatt éltek részesedhettek az anyagi áldásokból, jól és egészségesen élhettek, az Gyülekezet tagjai azonban nem? Gondolod, hogy a Gyülekezetnek, Krisztus Testének, Isten Fia Testének, a Szerelmes Fiú Testének szegénységtõl sújtottan, lesoványodva, az éhségtõl meggyötörve, betegen és szenvedések közepette kellene végigküszködnie az életét, miközben ezt énekli: „Koldusként vándorlok itt, hõségen és fagyon át…”? Felejtsük el végre az ilyen gondolatokat! A Biblia kijelenti, hogy Krisztus örököstársai vagyunk! Isten fiai! Isten gyermekei! Isten királyságában! Nem koldusok vagyunk! Új teremtmények vagyunk. Áldottabbak mindenkinél. Megvallás: Maga a Szent Szellem tesz bizonyságot az én szellememmel együtt, hogy én Isten gyermeke vagyok. Mivel pedig én az Õ gyermeke vagyok, ezért én az Õ örököse vagyok. Örököse Istennek, az univerzum teremtõjének, és örököstársa Jézus Krisztusnak! MÁJUS 22 Isten bélyege És [Isten] kihozá õket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt egy beteg sem. — ZSOLTÁROK 105,37. Istennek az volt a terve — az Írásokból láthatjuk —, hogy minden, ami Izraellel kapcsolatos, magán viselje a bõség és a siker bélyegét. Továbbá, a betegségnek és a gyengeségnek nem volt helye közöttük. És ennek így kell lennie a Gyülekezetben is. Mindennek, ami a Krisztus Testével, az Újszövetség Gyülekezetével kapcsolatos, magán kell viselnie a jólét, a siker, a gyógyulás, a bõséges ellátás és az egészség bélyegét. Amit Isten Izraellel kapcsolatban mondott, azt a Gyülekezetre is vonatkoztatta. A Róma 1,16 azt mondja: „Mert nem szégyenlem a Krisztus Evangéliumát, mert Istennek ereje az minden hívõnek üdvösségére…” Scofield megjegyzi, hogy az ‘üdvösség’-nek fordított görög és héber szavak magukba foglalják a szabadítás, a biztonság, a megõrzés, a gyógyulás és az egészség (épség) fogalmát. A Jézus Krisztus Evangéliuma akkor nem más, mint Isten ereje a szabadulásra. Isten ereje a biztonságra és a megtartásra. Isten ereje a gyógyulásra és az egészségre. Megvallás: Én Isten gyermeke vagyok. Tagja vagyok a Krisztus Testének. Magamon viselem a jólét, a siker, a gyógyulás, a bõséges ellátás és az egészség bélyegét. A Jézus Krisztus Evangéliuma Isten ereje számomra a szabadulásra, a biztonságra, a megtartásra, a gyógyulásra és az egészségre. MÁJUS 23 A megbocsátás és a gyógyulás Aki megbocsátja minden bûnödet, meggyógyítja minden betegségedet. — ZSOLTÁROK 103,3. A betegség akkor sújtotta Izrael gyermekeit, amikor nem engedelmeskedtek a törvénynek. Az engedetlenségükre való bûnbocsánat a betegségeikbõl való meggyógyulásukat jelentette. A bajok akkor jöttek Izrael gyermekeire, amikor bûneikkel kivonták magukat a szövetség oltalma alól. (Zsolt. 107,11. 12. 17) Amikor azonban „…az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította õket. Kibocsátá az Õ Igéjét és meggyógyítá õket, és megmenté õket a pusztulástól.” (Zsolt. 107,19. 20.) Nekünk oltalmunk van a mi jobb szövetségünk alatt, de megeshet, hogy kivonjuk magunkat a szövetség oltalma alól. Mivel ismertem Isten Igéjének igazságát az isteni egészséggel és gyógyulással kapcsolatban, a betegség tünetei csak akkor értek el, amikor kikerültem Isten oltalma alól. Ez nem azt jelenti, hogy loptam, vagy hazudtam volna, csupán nem engedelmeskedtem Istennek úgy, ahogy kellett volna. (Nem úgy szolgáltam, ahogy Isten mondta, hogy szolgáljak.) Ennek következtében kikerültem a szövetség oltalma alól, és megnyitottam magamat az ellenség támadásainak. Ezért meg kellett térnem, vissza kellett térnem a helyes útra. Abban a pillanatban, ahogy megtettem, a testem meggyógyult. Megvallás: Isten megbocsátja a bûnöket, meggyógyítja a betegeket. Elküldte Igéjét és meggyógyított engem, kimentett engem a pusztulásból. MÁJUS 24 Csak a mi betegségeinket Õ megvetett volt, és elhagyták az emberek; fájdalmak férfia és betegség ismerõje; és mint, aki elrejti az arcát tõlünk, utált volt, mi pedig nem becsültük meg Õt. Pedig Õ csak a mi betegségeinket viselte Önmagán, és a mi fájdalmainkat hordozta: mi pedig valóban azt hittük, hogy Isten ostorozza, vereti és kínozza. Õt azonban a mi törvényszegéseink miatt sebezték meg, a mi bûneink miatt lett összezúzva sebekkel: a mi békességünk büntetése volt Õrajta; és az Õ sebein keresztül adatott meg nekünk a gyógyulás. — ÉSAIÁS 53,3–5. (Leeser ford.) Bátran ki akarom jelenteni, hogy az nem Isten, a mi Atyánk akarata, hogy rákban és más szörnyû betegségekben szenvedjünk, amelyek fájdalmat és gyötrelmet hoznak ránk. Isten akarata az, hogy mi meggyógyuljunk! Honnan tudom ezt? Onnan, hogy Isten az új szövetségben gondoskodott a gyógyulásunkról. Az Ésaiás 53 élénk képet fest az eljövendõ Messiásról. Ez a fejezet foglalkozik a betegség és a bûn problémájával, amelyekkel ma a Gyülekezet szembekerül. Isten megváltása az ember testére éppúgy vonatkozott, ahogy a szellemére és a lelkére is. Isten a vétkeinket és bûneinket Jézusra helyezte — és Jézus elvitte azokat. Isten a mi gyengeségeinket és betegségeinket Jézusra helyezte — Jézus pedig elhordozta azokat. Miért? Azért, hogy mi szabadok legyünk! Megvallás: Jézus Krisztus, az Isten Báránya elhordozta az én bûneimet és vétkeimet. Ezért nekem már nem kell hordoznom. Õ hordozta az én betegségeimet és fájdalmaimat is. Ezért nekem már nem kell viselnem. Jézusnak köszönhetõen, szabad vagyok. Az Õ sebeivel én gyógyultam meg! Hogy beteljesedjék, amit Ésaiás próféta mondott, így szólván: Pedig betegségeinket Õ viselte, és fájdalmainkat hordozá. — MÁTÉ 8,17. A mai szövegünkben Máté idézi az Ésaiás 53-at. Amikor elõször megértettem, hogy valójában mit jelent ez a vers, igen örvendeztem. Mert amikor olvastam, ki tudtam hangsúlyozni azt a szót, hogy ‘mi’. Jézus vette el a mi erõtlenségünket és Õ hordozta a mi betegségünket. A ‘mi’ rám is vonatkozik, én is beletartozom! Õ vette el az én erõtlenségemet és Õ hordozta az én betegségemet! Amikor tudatára ébredtem ennek, úgy éreztem magam, mint az az elveszettnek hitt nõ, Londonban a második világháború alatt, aki hirtelen elõkerült. Szomszédjai nem látták a légópincékben az ellenséges bombatámadások alatt, ezért azt hitték, hogy meghalt vagy elhagyta a várost. Amikor néhány nappal késõbb valaki találkozott vele az utcán, és megkérdezte tõle, hogy hol volt, azt válaszolta, hogy sehova sem ment. — Na de mit csinált a bombázások alatt — kérdezték tõle. — Feküdtem az ágyamban, és aludtam. —Nem félt? — Nem, mivel olvastam a Bibliában, hogy Isten nem szunnyad és nem is alszik, úgy döntöttem, semmi szükség rá, hogy mindketten ébren legyünk! Mivel maga Krisztus vette el a mi erõtlenségünket és Õ hordozta a mi betegségünket, semmi szükség rá, hogy mi is hordozzuk. Jézus azért hordozta el azokat, hogy mi szabadok lehessünk! Megvallás: Mivel Krisztus elvette az én erõtlenségemet és elhordozta az én betegségeimet, nekem már nem kell hordoznom. Elfogadom azt, amirõl Jézus már gondoskodott! Elfogadom, amit Jézus megszerzett! MÁJUS 25 Ő vette el…és Ő hordozta MÁJUS 26 Az Ő sebeivel Aki a mi bûneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bûnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: Akinek sebeivel gyógyultatok meg. — 1PÉTER 2,24. Néhány évvel ezelõtt egyszer arra ébredtem, hogy súlyos tünetek kínozzák a szívemet és a mellkasomat. Ismertem az ilyen tüneteket, mivel tinédzserként ágyhoz voltam kötve és lemondtak rólam az orvosok. Azt mondták, bele fogok halni a szívbetegségbe. Az ördög azt mondta az elmémnek: „Meg fogsz halni. Most biztos nem kapod meg a gyógyulásodat.” Fejemre húztam a takarót és elkezdtem nevetni. Nem volt kedvem nevetni, de azért mégiscsak nevettem, úgy tíz percig. Végül az ördög megkérdezte, hogy min nevetek. „Rajtad nevetek — mondtam. — Azt mondtad, hogy nem kapom meg a gyógyulásomat. Ha-ha-ha ördög úr. Én nem várom, hogy megkapjam a gyógyulásomat! Jézus már megszerezte nekem! Ha nem tudnál olvasni, én majd idézem neked az 1Péter 2,24-et.” És idéztem neki. Miután idéztem az elsõ szakaszt: „… Akinek sebeivel gyógyultatok meg”, azt mondtam: „Ha pedig meggyógyultunk, akkor én is meggyógyultam! Már nem kell megkapnom, Jézus már megszerezte! Mivel pedig Jézus nekem szerezte meg, én igényt tartok rá, elfogadom és kijelentem, és megvan nekem. Te meg csak szedd össze a tüneteidet és takarodj ki innen, ördög úr!” El is ment! Megvallás: Jézus már megszerezte a gyógyulást nekem. Én igényt tartok rá, és elfogadom. Kijelentem, hogy megvan nekem. Jézus sebeivel én gyógyultam meg! MÁJUS 27 Biztonságos utazás Azután monda nékik azon a napon, amint este lett: Menjünk át a túlsó partra. — MÁRK 4,35. Jézus beszállt a hajóba a tanítványaival együtt és azt mondta: „Menjünk át a túlsó partra.” És ezzel el volt intézve! Nem azt mondta: „Menjünk el félútig és süllyedjünk el.” Ezért, amikor vihar támadt és Jézus tanítványai megrémültek, Õ megdorgálta õket, mondván: „Hogy van az, hogy nincs hitetek?” A teljes-evangéliumi üzletemberek egyik összejövetelén, egy asszony megkért, hogy imádkozzam érte. Azt mondta: — Egy idegroncs vagyok, valósággal halálra rémülök, ha repülõvel kell utaznom. A félelem megbetegít. Bár nagyon szeretnék, mégsem jövök el több ilyen összejövetelre, annyira félek a repüléstõl. — Nem kell félned — válaszoltam. — Tulajdonképpen még imádkoznod sem kell ezzel kapcsolatban. Annyit kell tenned, hogy amikor beszállsz a repülõgépbe, azt mondod: Menjünk át Los Angelesbe, vagy Chicagóba, vagy ahová éppen mész. A repülõgép pedig nem zuhanhat le. Utána már nyugodtan teheted azt, amit Jézus: elalhatsz, tudván, hogy a repülõgép oda fog érni, mivel te hittel szóltál. Késõbb láttam ezt az asszonyt még néhány összejövetelen. Azt mondta nekem: — Ez pont úgy mûködik, ahogy állítottad. Beszállok a repülõgépbe, és azt mondom: Menjünk át a túlsó partra. Majd hátradõlök, pihenek és dicsérem az Urat. Most már valóban élvezem a repülést. Megvallás: Bárhova is utazom, mondhatom azt, hogy: „Menjünk át a túlsó partra” — és megvan nekem, amit mondok! MÁJUS 28 Nem érhet baleset Az Úr angyala tábort jár az Õt félõk körül és kiszabadítja õket. — ZSOLTÁROK 34,7. 1952 májusában, feleségemmel és gyermekeimmel együtt egy sátoros összejövetelre utaztunk Új Mexikóba. Amikor anyám értesült az útitervemrõl, azt mondta: —Vigyázzatok az úton! Olyan sok a közúti baleset. Amikor úton vagytok, én egész éjjel ébren vagyok és imádkozom, hogy szerencsésen odaérjetek. Közben meg folyton azt lesem, mikor szólal meg a telefon és közlik velem, hogy baleset ért benneteket. De tudom, hogy te is végigimádkozod az utat. — Nem, sohasem — válaszoltam. — Most meg mi ütött beléd, fiam? — kérdezte. — Semmi, csak az Ige — mondtam. — Jézus már kijelentette: „… Nem hagylak el, sem el nem távozom tõled.” (Zsid. 13,5) Ezért, amikor úton vagyok, nem kell könyörögnöm, hogy Jézus velem legyen. Mielõtt elutazom, mindig azt mondom: „Mennyei Atyám, én olyan hálás vagyok a te Igédért. Úgy örülök, hogy Jézus velem van, hogy az Atya, a Fiú és a Szent Szellem bennem vannak.” Aztán énekelve és örvendezve útra kelek. Isten már megmondta nekem a 91-es Zsoltárban, hogy nem illet engem a veszedelem. Ennek a résznek a svéd fordítása meg így szól: „Semmilyen baleset nem érhet téged!” Megvallás: Jézus sohasem hagy el engem. Az angyalok tábort járnak körülöttem. Az Atya, a Fiú és a Szent Szellem bennem élnek. Semmilyen baleset nem érhet engem! Mert a Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye megszabadított engem a bûn és a halál törvényétõl. — RÓMA 8,2. MÁJUS 29 Az élet törvénye Dr. John G. Lake misszionáriusként ment el Afrikába 1908-ban. Azon a vidéken, ahol élt, bubópestis tört ki. Emberek százai haltak meg. Õ gondozta a betegeket és temette el a halottakat. Végül az angolok küldtek egy segélyhajót gyógyszerekkel, és egy orvosi alakulatot. Az orvosok felkérették Lake-t a hajóra, és megkérdezték tõle: — Mit használt Ön eddig, hogy megvédje magát? — Uraim — felelte Lake —, én hiszem, hogy az Élet Szellemének törvénye Krisztus Jézusban megszabadított engem a bûn és a halál törvényétõl. Ameddig én az élet ezen törvényének a világosságában járok, egy baktérium sem fogja rám akasztani magát. — Jobb lenne, ha a mi megelõzõ gyógyszereinket használná — gyõzködték az orvosok. — Nem — mondta Lake —, de úgy vélem, önök szívesen elvégeznének egy kísérletet velem. Vegyenek mintát abból a habból, ami kijön az áldozatok tüdejébõl a halál bekövetkezte után, és vizsgálják meg a mikroszkóp alatt. Azt fogják látni, hogy rengeteg baktérium marad még életben egy ideig az ember elhalálozása után. Azt a habot tegyék a kezembe és vizsgálják meg a mikroszkóp alatt. Ahelyett, hogy életben maradnának, a baktériumok azonnal el fognak pusztulni. Az orvosok elvégezték a kísérletet, és amit Lake mondott, igaznak bizonyult. Amikor az orvosok azon morfondíroztak, hogy vajon mi okozhatta ezt, Lake azt mondta: — Ez az Élet Szellemének a törvénye a Krisztus Jézusban. Megvallás: Az Élet Szellemének a törvénye a Krisztus Jézusban megszabadított engem a bûn és a halál törvényétõl. MÁJUS 30 Több, mint győztesek Ha Isten Igéje csak azt mondta volna, hogy gyõztesek vagyunk, az már elég lett volna — de itt ez áll: több, mint gyõztesek vagyunk Jézus Krisztus által. Ahelyett, hogy azt mondod: „én vesztes vagyok”, kelj fel és mond azt, amit a Biblia mond rólad. Mondd ki: „Én gyõztes vagyok!” Lehet, hogy nem úgy tûnik, mintha gyõztes lennél, de ha megvallod, mert ezt látod Isten Igéjében, megvallásod megteremti ennek a valóságát az életedben. Elõbb-utóbb azzá válsz, amit megvallasz magadról! Nem fogsz félni semmilyen körülménytõl, ha megteszed a helyes megvallást. Nem fogsz félni semmilyen betegségtõl se, ha megteszed a helyes megvallást. Nem fogsz félni semmilyen helyzettõl, ha megteszed a helyes megvallást. Félelmek nélkül fogsz szembenézni az élettel, mint gyõztes! Megvallás: Minden dologban több, mint gyõztes vagyok Õáltala, aki szeret engem. Nem félek semmilyen körülménytõl. Nem félek semmilyen betegségtõl. Nem félek semmilyen helyzettõl. Bátran nézek szembe az élettel, mint gyõztes! Én gyõztes vagyok! Sõt több, mint gyõztes vagyok! De mindezekben több, mint gyõztesek vagyunk Õáltala, aki minket szeretett. — RÓMA 8,37. MÁJUS 31 Munkálkodik énbennem Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a cselekvést jókedvébõl. — FILIPPI 2,13. Ennek a versnek egy másik fordítása így szól: „Mert Isten az, aki munkálkodik bennetek…” Szeretem egyberakni a Filippi 2,13-at az 1János 4,4-el: „… nagyobb Õ, aki bennetek van… [ez pedig rám vonatkozik]” Maga Isten van bennem! Mit tesz Isten énbennem? Õ bennem munkálkodik. Min munkálkodik Isten? Az Õ akaratán, hogy azt véghezvigye az Õ jókedvébõl. Miben leli Isten az Õ jókedvét? Abban, ha nekem megvan mindenem, amirõl Isten Igéje azt mondja, hogy nekem meglehet, és abban, ha én mindent megteszek, amirõl Isten Igéje azt mondja, hogy megtehetem. Õ képessé tesz engem erre! Isten bennem van, és az én szellemem örvendezik. A szívem örül, hogy felszabadíthatom Istent magamban. Én megengedhetem, hogy Istennek elsõbbsége legyen bennem, és így még nagyobb mértékben foghatom munkára Istent az életemben. Hogyan tudom ezt megtenni? Elõször is azáltal, hogy hiszem a szívemben, hogy Isten ott van bent, és hogy az Õ Igéje igaz. Majd bátran megvallhatom, hogy ez így van, mert addig nem fogom élvezni annak a valóságát, amit hiszek, és amirõl az Ige kijelenti, hogy az enyém, amíg meg nem vallom a számmal. A Biblia azt tanítja, hogy „… szívvel hiszünk… szájjal teszünk pedig vallást…” (Róm. 10,10) Megvallás: Isten bennem van. Isten bennem munkálkodik. Isten rajtam keresztül munkálkodik! A FORDÍTÁS SORÁN FELHASZNÁLT BIBLIAKIADÁSOK A Szentírás versei Károli Gáspár fordításának egyházunk által megújított és részben átdolgozott kiadása szerint szerepelnek (20001, 20012, 20033, 20064, 20095), ez a szerzõ által leggyakrabban idézett King James Version referenciafordítása. Az igei hivatkozások rövidítéseit az egyházunk által kiadott Biblia rövidítésjegyzékének megfelelõen közöljük. Saját fordításban hozzuk az igeverseket minden esetben, amikor a kontextus ezt megkívánja, illetve ha a szerzõ sajátos céllal idéz különlegesszövegezésû fordításokat.