Újra hív az a hang Megalázni magam Egy gyermek jön felém
Nem a pénz, nem a rang Csak a szív maga van Emlékszem úgy mint rég
Lelked, véred itallá lett értünk A tested kenyerére mint koldus éhezünk
Hogy világ lehetett kellett sár, s lehelet s emberré tettél
És kitárt kezedet kérve át szegezett aki megmentettél
Lelked, véred itallá lett értünk A tested kenyerére mint koldus éhezünk
Lelked, véred itallá lett értünk A tested kenyerére mint koldus éhezünk
Kezed minden terhet átvesz mert a bűnös igazzá lesz és a szívünk lángra gyullad Halleluja ÁMEN
Aki vak volt maga jár-kel szeme új világra rálel Süket fül most hallhat újra Halleluja ÁMEN
Kezed minden terhet átvesz mert a bűnös igazzá lesz és a szívünk lángra gyullad Halleluja ÁMEN
Aki vak volt maga jár-kel szeme új világra rálel Süket fül most hallhat újra Halleluja ÁMEN
Alakíts ki olyan szokásokat, melyek családod életét jobbá teszik!
„Élt Úc földjén egy Jób nevű ember, aki feddhetetlen és becsületes ember volt, félte az Istent, és kerülte a rosszat. Hét fia és három leánya született neki.
Hétezer juh, háromezer teve, ötszáz pár ökör és ötszáz szamár volt a
jószága, és igen sok szolgája volt. Ez az ember tekintélyesebb volt
minden keleti embernél. Fiai lakomát szoktak tartani
odahaza, mindegyik a maga napján. Ilyenkor üzentek három nőtestvérüknek,
és őket is meghívták, hogy velük együtt egyenek és igyanak. Amikor
azonban a lakoma napjai sorra lejártak, értük küldött Jób, és
megszentelte őket úgy, hogy korán reggel fölkelt, és annyi égőáldozatot
mutatott be, ahányan voltak. Mert azt gondolta Jób: Hátha vétkeztek a
fiaim, és káromolták Istent szívükben. Így szokott tenni Jób minden
alkalommal.”
Magyarázat
Alexander Oakwood írt egy könyvet fiataloknak,
melynek címe: Okos szokások – mit jelent érettnek lenni. A könyv sorban
tárgyalja azokat a gondolkodási, viselkedési és cselekvési szokásokat,
melyek a hatékony cselekvés és a gyümölcsöző kapcsolatok alapjai
lehetnek. Az életünkben lévő szokások lehetnek olyanok, melyek
hasznosak, mind magunk, mind környezetünk épülését szolgálják, és
lehetnek romboló, időrabló szokások, melyek mind önmagunk, mind pedig
szeretteink kibontakozását, Isten szerinti életét gátolják. Mindezekből
következően vannak olyanok, melyeket gyomlálni és irtani kell, míg más
szokásokat táplálni és nemesíteni kell.
Szokásaid között
megtalálható-e a különbségtétel tények és vélemények között? Szokásod-e
új dolgok megismerése? Gyakorlod-e, hogy önmagadon nevess? Gyakorlod
önmagad és társaid elfogadását? Szokásod-e, hogy önálló személyként
önálló véleményt alkoss? Törekszel-e arra, hogy a mában élj, és ne a
múlt árnyai uralkodjanak rajtad? Tudatosan formálod-e a múlttal és a
jövővel kapcsolatos gondolkodásodat? Kiaknázod-e a jó szokásokban rejlő
erőket? Vannak-e olyan lelki tevékenységeid, melyek Istennel való
kapcsolatodat erősítik és mélyítik? Alakíts ki olyan szokásokat, melyek
családod életét jobbá teszik!
5Mózes 28,47: "Amiatt, hogy nem szolgáltad az Urat, a te Istenedet
örömmel és jó szívvel mindennel bővölködve..." Gondoljátok, hogy valaki
olyan ostoba lehet, hogy ezt nem teszi?! Nekem hihetetlen, hogy valaki
ezt visszautasítsa, és mégis, Isten népének legnagyobb része éppen ebbe a
kategóriába tartozik. Nem szolgálják az Urat, az Ő Istenüket örömmel és
jó szívvel bővölködve. Mi így a
választási lehetőségünk? 5Mózes 28,48: "
Szolgálod majd a te
ellenségeidet, akiket reád bocsát az Úr, éhen és szomjan, mezítelen és
mindennek szűkében, és vasigát vet nyakadra, míglen elpusztít téged." Ha
Isten ellenünk küldi az ellenséget, akkor tehetsz bármit, ott vagy az
ellenség kezében. Számomra ez nagyon ijesztő dolog, hogy az
engedetlenség Istent arra indítja, hogy az ellenséget rám küldje. Ez egy
rémítő dolog, mert én tudom, milyen az én ellenségem. Elég sokáig és
gyakran találkoztam vele ahhoz, hogy felismerjem másoknál is az ilyen
ellenséget. Ha Isten démonokat szabadít ránk, akkor nincs menekülés,
szolgálni fogod az ellenségedet. Tudjátok, hogy a szegénységnek van
démona? Láttam, hallottam, hogy megnevezte magát, és az ember, akiben
volt, remegett, mint a kocsonya. Egyébként egy nagyon jól képzett két
diplomás ember volt, jó hírű és nem volt képes állást találni két évig.
Több mint 1.000 dollárt költött csak azért, hogy a nevét ismertté tegye
vállalatoknál, de nem volt hely számára. Azután eljött hozzánk és azt
kérdezte: Mi a probléma? Egy másik testvérrel sikerült lelepleznünk a
szegénység démonát, amely megszaggatta, és rémületes volt ezt látni. Van
egy másik démon is, amely nagyon különleges. Egy állatorvost hozhatok
fel példaként, aki nagyon jó nevű, sikeres. Ez az állatorvos egy nagyon
értékes lovat keresett egy nagyon gazdag ember számára. A ló nagyon jól
haladt előre a tréningben, és az állatorvos elhatározta, hogy interurbán
felhívja ezt az embert, hogy megmondja neki, hogy a lova nagyon jól
halad. De valami volt benne, ami állandóan vissza akarta tartani ettől a
telefonálástól. És amíg küszködött vele, a démon megnevezte magát. Ez a
takarékosság, a szűkmarkúság volt. Látta, hogy mennyire logikátlan volt
az, hogy egy interurbán telefonhívást megvonjon a milliomostól, hogy
megmondja neki: a lova jól halad. Ez egy nevetséges dolog volt, nagyon
gyakorlatiatlan. Végül leküzdötte ezt, és felhívta. Az ember nagyon
boldog volt. Természetesen néhány száz dollárba került ez neki. Ő
depresszióval nőtt fel, egy olyan tanítás légkörében, hogy mindig
spóroljon, és soha ne élvezze a javait. Nem Amerikából származom, mint
tudjátok, de olyan sok emberrel találkoztam tanácsadás közben, és olyan
sokszor, hogy amikor az emberek erről a depresszióról kezdenek beszélni,
akkor már felismerek egy egészen más tekintetet, és úgy érzem, hogy egy
seb maradt a neveltetésük miatt bennük. Ámen!
Nézzük meg a következő szempontot, a hatodikat: 2Korinthus 8,9: "Mert
ismeritek a mi Urunk Jézus Krisztusnak jótéteményét, hogy gazdag lévén
szegénnyé lett érettetek, hogy ti az Ő szegénysége által
meggazdagodjatok." Mi a két ellentét itt? A szegénység - a rossz, és a
gazdagság - ami jó. Ez az én egyszerű gondolatom erről. A szegénységet
rossznak tartom. Ha azt mondod, hogy a
szegénység áldás, akkor miért kritizáljátok, és miért mentek egy héten
5-6 napig dolgozni, hogy elmulasszátok ezt az "áldást"? Ez nevetséges
dolog, ez csak egy vallásos beszéd. Az emberek az ellenség nyomása alatt
vannak, betegek, szegények, és azt mondják, hogy Isten akarata ez. De
ez tévedés! Az az ember, aki ilyenkor megveregeti a hátadat, és
megvigasztal a hitetlenségedben, az igazán nem tesz neked szívességet.
Figyeljük meg a 9. verset, a jótéteményt, amely azonban kegyelem. János
1,17: "Mert a törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság
Jézus Krisztus által lett." Csak egy formája van a kegyelemnek: Jézus
Krisztus. Csak egy alapja van a kegyelemnek: a kereszt; egy eszköze van,
hogy megszerezzük: a hit; csak egy közvetítője van: a Szent Szellem. A
Szent Szellem szolgáltatja mindazt az igazságot, ami Isten kegyelméből
elérhető. Ezért ezt nem lehet ellopni, vagy kicsalni, mert a Szent
Szellem adja és közvetíti. Ő Isten kegyelmének a közvetítője. Bizonyára
ismeritek ezt a szép példázatot: Ábrahám elküldi az ő szolgáját, hogy
menyasszonyt keressen fiának. Minden jó vasárnapi iskola így tanítja:
Ábrahám Istennek, az Atyának a képe, a fiú Jézus Krisztus képe, a
mennyasszony pedig a gyülekezet képe. A közvetítő szolga pedig a Szent
Szellem képe. Ő a közvetítője az Atya gazdagságának azok számára, akik
hisznek a Fiúban. Csodálatos dolognak tartom, hogy hány tevét vitt
magával a szolga? Tízet. Ezek mind meg voltak rakva drágaságokkal,
ajándékokkal és amikor Rebeka hitt, akkor a szolga elkezdte kinyitni az
ajándékokat és odaadni Rebekának és ez a kegyelem. Mi által jön? Hit
által! És ezt a Szent Szellem adja. Kinek a számára? Akik elfogadják a
Fiút, Jézus Krisztust. Tehát a kegyelem az a váltság ebben az esetben, a
mi szegénységünket váltjuk be Jézus Krisztusnak a gazdagságára. Jézus
gazdag volt. Minden gazdagság a mennyben az övé. De Ő szegénnyé lett
értünk, hogy mi az Ő szegénysége által - azt szoktam mondani -
gazdagokká legyünk. De Isten kijavított, hogy ez nem azt jelenti, hogy
"gazdaggá válni”, hanem azt, hogy "gazdagnak lenni". Tehát nem gazdaggá
és szegénnyé újra, pontosan úgy ahogyan a betegség esetében, betegnek
lenni és meggyógyulni, hanem egészségesnek lenni, gazdagságban lenni
folytonosan. 3János 2: "Szeretett barátom, kívánom, hogy jól legyen
dolgod, és legyél egészséges, amint jó dolga van a lelkednek." 5Mózes
28, 47-48: "emlékezzetek, ez az átkoknak a felsorolása: Amiatt, hogy nem
szolgáltad az Urat, a te Istenedet örömmel és jó szívvel, mindennel
bővölködvén..." Mi az Úr akarata? Hogy örömmel és jó szívvel szolgáljuk
Őt, mindennel bővölködvén. Most ne mondjátok azt, hogy nem örültök
akkor, ha Isten megáld bővölködéssel. Nem lehettek ilyen vallásosak,
hogy ezt így színleljétek. Számomra ez csodálatos! Először is azért,
mert én szeretem a bővölködést, másrészt azért, mert látom, hogy az én
Atyámnak tetszik, hogy nekem van valamim. Ez nemcsak azt jelenti, hogy
van egy dolog a birtokomban, hanem ez egy szellem a dolog mögött. Ámen!
Mindannyian egy jó szóra
vágyunk; egy megnyugtató szóra, egy biztató szóra, egy szeretetteljes
szóra. Szinte kivirágzunk, ha pozitív szavak vesznek körül, míg bántó
szavak hatására elhervadunk.
Néha azt mondjuk, hogy unjuk a szavakat, de valójában csak az üres és
haszontalan szavak fárasztanak bennünket. Olyan életadó szó után
vágyunk, amely soha sem hagy majd cserben.
A BIBLIÁBÓL
"Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fia hogy bármit
megbánna. Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem
teljesít?"(4Móz 23:19).
"Mert
Isten igéje élő és ható, élesebb minden kétélű kardnál, és áthatol az
elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig, és megítéli a szív
gondolatait és szándékait"(Zsid 4:12).
"Elszárad
a fű, elhervad a virág, ha ráfúj az Úr szele. - Bizony csak fű a nép!
Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad"(Ésa 40:7-8).
ISTEN ÍGÉRETE "Kérjetek; és adatik nektek, keressetek, és
találtok, zörgessetek, és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap,
aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik"(Mt 7:7-8).
CSELEKVÉSI PONT LEHET, HOGY NEM VAGY BIZTOS AZ ISTENNEL ÉS A BIBLIÁVAL KAPCSOLATOS DOLGOKBAN, DE MÁRIS MEGTETTED AZ ELSŐ LÉPÉST. ÍGY TEHÁT AZ ELKÖVETKEZENDŐ HÚSZ NAPBAN MONDD EL ISTENNEK, HOGY ITT VAGY, KÉSZEN ÁLLSZ, HOGY MEGHALLGASD, BÁRMIT IS MOND MAJD A KÖNYVBŐL!
"Csak légy igen bátor és erős, őrizd meg, és tartsd meg azt a törvényt,
amelyet Mózes, az én szolgám parancsolt neked. Ne térj el tőle..."(Józs
1,7)
A honfoglalás nagy vállalkozását Józsuénak kellett
vezetnie. Ő alkalmatlannak tartotta magát erre. Isten azonban nem
belelöki szolgáit a feladatokba, hanem felkészíti őket, és menet közben
is tanácsolja, bátorítja. Hogyan készítette fel Józsuét?
1. „Józsué, Nún fia pedig megtelt bölcs lélekkel..." (5Móz 34,9)
Meglepődünk, mert úgy gondoljuk, az ő feladatához inkább fizikai erő, jó
fegyverek és némi katonai tapasztalat lenne szükséges. Majd megkapja
azt is, de Isten azt tartja a legfontosabbnak, hogy tudjon vele
beszélni, hogy Józsué értse őt, és legyen kész egyetérteni vele. Ehhez
pedig ilyen lelki „vevőkészülék", bölcs lélek kell. Mert egyik énekünk
szerint „vezetni úgy tudok, ha Szentlelked vezet". Ez a bölcsesség nem
emberi készség, hanem Isten ajándéka. De aki kéri, megkaphatja (Jak
1,5).
2. Iránytűnek Isten írott igéjét használhatja, ehhez kell
igazodnia. Egy leendő hadvezér kezébe Isten nem kardot ad, hanem
Bibliát. Akkor lesz ő jó vezetője népének, ha komolyan veszi Isten
igéjét. És Józsué mind a közéletben, mind magánéletében (24,15) komolyan
vette azt. Minden nép és ország, amelynek ha csak egy ideig is ilyen
vezetői voltak, felvirágzott. Ez gazdagíthatja meg a mi személyes
életünket is.
3. Józsué nagyon félt. Tudta, hogy elődje, Mózes,
milyen rátermett ember volt, ismerte népe keményszívűségét és a
meghódítandó terület nehézségeit is. Isten ezért gyengéd szeretettel
bátorítja, állandó jelenlétét ígéri. Ő pedig félve is helytállt, és
Isten vitte őt győzelemről győzelemre.
Az üdvösséget is Isten adja, minden hozzájárulásunk nélkül. De nekünk kell azt hittel megragadnunk, és már itt megélnünk.
"Fordítsa feléd orcáját az Úr, és adjon neked békességet! "(4Móz 6,26)
Ez a mondat tulajdonképpen az előbbi fokozása. Ott arról volt szó, hogy
Isten ránéz, mintegy rámosolyog megbocsátóan az emberre, itt pedig
arról, hogy állandóan ránéz, szemmel tartja, folyamatosan egymás színe
előtt élnek, együtt élnek. Az Isten és a kegyelmet nyert ember tartós
közösségét fejezi ki. Isten azt ígéri itt, hogy a benne hívők soha nem a háta mögött, hanem színe előtt élhetnek, és ebben az állapotban békességük lesz.
A békesség a Bibliában nemcsak a háborúság hiányát jelenti, hanem olyan
közeget, amelyben az élet feltételei gazdagon megvannak. A halnak a
vízben van békessége, nem a parton. Az embernek az Istennel való
közösségben vannak meg az életfeltételei. Ott válhat azzá, akinek a
Teremtő szánta, ott kerül a helyére, ott érzi magát jól - még esetleg
nehéz körülmények közt is.
Persze nemcsak Istennek kell felénk
fordulnia, hanem nekünk is keresnünk kell az ő orcáját. Isten többször
panaszolta, hogy „hátukat fordították felém, nem arcukat" (pl. Jer
2,27), és ezért lett a nép kiszolgáltatottá az ellenség számára. Az is
előfordul, hogy az ember akar valamit Isten háta mögött cselekedni, vagy
valamit előle elrejteni. Ebből soha nem fakad békesség.
Az
ároni áldás tehát ezt a három nagy értéket kéri: biztonság, bocsánat,
békesség. Mindhármat Jézus Krisztus szerezte vissza nekünk. „Mert ő a mi
békességünk" (Ef 2,14), ő szerzett nekünk békességet a kereszten
kiontott vére által (Kol 1,20), és ő adja a maga saját békességét a
benne hívőknek (Jn 14,27), amit nem vehet el tőlünk senki. Ő maga és a
vele való közösség minden isteni áldás foglalata.
"Bizony, bizony, mondom néktek: meg fogjátok látni, hogy megnyílik az
ég, és az Isten angyalai felszállnak, és leszállnak az Emberfiára" (Jn 1,51)
Hitünk számára teljesen érthető ez a kép ma is. Látjuk a megnyílt
eget. Krisztus nyitotta meg azt minden hívő számára. Betekinthetünk a
titkok és a dicsőség világába, mert Krisztus feltárta azt nekünk. Be
is lépünk oda nemsokára, hiszen Krisztus maga az odavezető út.
Ez Jákób létrájának a magyarázata (1Móz 28,12). A föld és ég között
szent forgalom bonyolódik le: imák szállnak fel, és feleletek érkeznek
le, Krisztus Urunk, a közbenjáró útján. Ezt a létrát látjuk, amikor az
Urat látjuk. Ő a tündöklő létra, amelyen szabad az út a Magasságos
trónjához. Használjuk ezt a létrát és küldjük fel rajta imáinkat, mint
követeket. Mi is részt kapunk az angyalok szolgálatából, ha közbenjáró
imádságainkkal felszállunk a mennybe, megragadjuk a szövetségi áldást,
azután ismét leszállunk, hogy szétosszuk ezt az emberek között.
Tegyük tündöklő valósággá azt a drága látomást, amely Jákób számára
még csupán csak álom lehetett. A mai napon is szálljunk imában sűrűn
fel és le ezen a létrán; fel, hogy közösségünk legyen Istennel, és le,
hogy munkálkodjunk embertársaink megmentéséért.
Te ezt megígérted, Úr Jézus: hadd lássuk örömmel, hogy
beteljesedik.
Hadd mondjam el, szeretlek, én Uram! Hadd zengjek Rólad új éneket. Mert kegyelmed felhat a magas egekig, S hűséged mint árnyék követ. Rfr: Megrendül a Föld, ahogy eljössz majd, S leomlanak az erős hegyek! Akkor is, hadd mondjam, hogy szeretlek,Uram, örökké dicsérlek!
"1.vsz.Hadd mondjam el, szeretlek, én Uram! Hadd zengjek Rólad új éneket. Mert kegyelmed felhat a magas egekig, S hűséged mint árnyék követ. Rfr: Megrendül a Föld, ahogy eljössz majd, S leomlanak az erős hegyek! Akkor is, hadd mondjam, hogy szeretlek,Uram, örökké dicsérlek!
A
mai alkalommal egy igen mély dologba kaphatunk betekintést, mégpedig a
Jézusban elrejtett életünkbe. Azért is tartom fontosnak ezt a témát,
mert magamból kiindulva gyakran küzdök azzal a gondolattal, hogy úgymond
egy szürke veréb vagyok a Földön. Olykor teher Istennek és embereknek,
száraz életet élve amelyben nem igazán tudok felmutatni valamit is az
Isten követésemben. De hála az Úrnak, hagyott vigaszt az Ő igéjében
mindazoknak, akik vágynak reá és akik Őbenne bizakodva élik életüket.
Először is, mint szürke veréb, ez az ige jut eszembe:
Lukács evangéliuma 12,6-9
„Nemde öt verebet meg lehet venni két filléren? és egy sincs azok közül
Istennél elfelejtve. De néktek a fejetek hajszálai is mind számon
vannak. Ne féljetek azért, sok verébnél drágábbak vagytok. Mondom pedig
néktek: Valaki vallást tesz én rólam az emberek előtt, az embernek Fia
is vallást tesz arról az Isten angyalai előtt; Aki pedig megtagad engem
az emberek előtt, megtagadtatik az Isten angyalai előtt.”
Jézus ezen szavai vigasztalást adnak nekünk. A
verebeknél beszél értékünkről, a hajunk szálainál a fontosságunkról és a
rólunk szóló bizonyságtételnél pedig az irántunk való szeretetéről.
Isten az Ő igéjében nem titkolta el az irántunk érzett szeretetét. Nincs
rajta lepel és nem csak halovány utalások vannak rá. De kik lehetnek az
Isten szeretetében? Mi a feltétele annak, hogy szeressen minket Isten?
Római levél 5,8 „Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt.”
Ebből az egy igéből is nyilvánvalóvá válik
számunkra, hogy Isten nem azért szeret minket, mert mi szerettük őt! De
jöjjön még egy ige, ami nem csupán a szeretetéről, hanem annak a
mélységéről is bizonyságot tesz:
János evangéliuma 17,22-23
„Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek
legyenek, ahogy mi egyek vagyunk: én őbennük és te énbennem, hogy
tökéletesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el
engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél.”
Mikor még bűnösök voltunk, úgy szeretett minket az
Atya, ahogyan az egyetlen Fiát, Jézust szerette. Elég gyorsan
eljutottunk a verébtől Isten Fiáig. Most már el tudjuk képzelni azt a
bizonyos „sok” verebet, aminél értékesebbek vagyunk. De miképpen
szerethet minket úgy, ahogyan Jézust szereti? Úgy testvérek, ha Jézus él
bennünk! Mert akkor már nem minket lát az Atya, hanem az Ő Fiát, aki
lakozást vett bennünk!
Galata 2,20
„Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek,
hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek,
az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta
értem.”
Már bűnösként szeretett minket Isten, így jogos a
kérdés, hogy miképpen szerethetett mikor még Jézus nem élt bennem!?
Szokták sokan mondani, hogy Isten az időn kívül van, ezért látva a jövőt
tudja, hogy kik azok akik átadják Neki az életüket. Ez igaz, és ez az
ige jut eszembe:
Lukács evangéliuma 19,10 „Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.”
Ezt akkor mondta Jézus, mikor Zákeus átadta az
életét Neki. Zákeus nem épp Jézus útjában volt. Jézus pont Zákeusért
ment le Jerikóba! Jeruzsálem volt az uticél, mégsem a rövidebb utat
választotta, hanem kerülőút árán is megkereste azt, ami elveszett! Egy
másik ige jut az eszembe:
Máté evangéliuma 26,28 „Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, amely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára.”
Sokakért és nem mindenkiért! Jézus vére mindenkiért
elegendő, viszont vannak akik nem kérnek belőle, akadnak olyanok is,
akik tapodják. De akiknek ott van az életük ajtaján Jézusnak a vére,
azok Istenhez tartoznak és a pusztítónak nincs hatalma felettük.
És mi a helyzet azokkal, akik nem testvéreink,
hanem Istennek ellenségei? Őket szereti az Isten? Mielőtt bármit is
mondanék, szóljon az Úr igéje:
Ezékiel könyve 18,23 „Hiszen nem kívánom én a bűnös ember halálát - így szól az én Uram, az ÚR -, hanem azt, hogy megtérjen útjáról, és éljen.”
Bizony szereti az Úr a bűnös embert is, inkább
kívánja a megtérését hogy éljen, mintsem a bűnében haljon meg. Többször
beszéltünk arról is, hogy mikor az igében a gyűlölni szót olvassuk, az
nem a mai gyűlölettel azonos. Akkor annyit jelentett, hogy „kevésbé
szeretni”. Az édesapám jut eszembe. Tanúja voltam annak, mikor elkezdte
az Urat keresni, naponta a Bibliát bújta és közösségi alkalmakra is
elment. De végül minden ilyen dolognak nyoma veszett. Tanúsíthatom, hogy
az Úr nem egyszer kereste meg, mégis sajnos azt kell mondjam, hogy a
lelki állapota egyre rosszabb lett. Vasárnap kaptam meg a hírt, hogy
édesapám meghalt. Isten türelmét, szeretetét és irgalmát láttam az
életében, az előbb felolvasott igerész (Ezékiel 18,23) is élővé vált
előttem. Jézus ezt mondta:
Máté evangéliuma 5,43-44 „Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.Én
pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat,
akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és
imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket.”
A világiak szokták mondani, hogy tiszteld az
ellenségedet. Gondolom főként azért is, mert nem tudni, talán majd épp
ők lesznek a szövetségesek. Nincs ez másként a mi ellenségeinkkel sem.
Egyik napról a másikra, ellenségből testvér lehet! De csak ennyi oka
lenne? Minden bizonnyal nem, hiszen Isten szereti a bűnös embert. Nem a
bűnt, hanem az embert!
Római levél 6,16
„Avagy nem tudjátok, hogy akinek oda szánjátok magatokat szolgákul az
engedelmességre, annak vagytok szolgái, akinek engedelmeskedtek: vagy a
bűnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra?”
Mi ugyanis szolgák vagyunk, szolgálhatunk a bűnnek
vagy az igazságnak. Akik a bűnnek szolgálnak, azokat a bűn irányítja,
akik pedig az igazságnak szolgálnak, az irányítást Jézusnak adták át.
Így tehát a bűnös ember nem más, mint a gonosznak a bábúja, aki
rabságban van.
Efézusi levél 6,12
„Mert a mi harcunk nem test és vér ellen folyik, hanem erők és hatalmak
ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság lelkei ellen, amelyek a
mennyei magasságban vannak.”
Így tekint Isten is a bűnösre, szereti és vágyik
megszabadítani őt. De térjünk vissza azokra, akik Isten követői. Az ige
által megbizonyosodhattunk arról, hogy Isten nem akármilyen szeretettel
szeret minket. Kik vagyunk még? Hatalmasok! De nem úgy, mint ahogy a mai
kor általános irányzatai gondolják. Jézus nevét használják úgy, hogy
nem is ismerik Őt. Nem a szóban van ugyanis erő, hanem a Vele való
közösségben.
Apostolok Csel. 19,13-16
„Erre a vándorló zsidó ördögűzők közül is megkísérelték néhányan, hogy a
gonosz lelkektől megszállottak felett kimondják az Úr Jézus nevét. Így
szóltak: "Kényszerítünk titeket arra a Jézusra, akit Pál hirdet!" Egy
Szkéva nevű zsidó főpap hét fia is ezt tette. A gonosz lélek azonban
visszafelelt, és azt mondta nekik: "Jézust ismerem, Pálról is tudok, de
ti kik vagytok?" Az az ember pedig, akiben a gonosz lélek volt, rájuk
ugrott, legyűrte őket, és föléjük kerekedett, úgyhogy meztelenül és
sebesülten futottak ki abból a házból.”
Ebben a történetből láthatjuk, hogy nem jött össze
nekik a tervezett démonűzés. Mi lehetett a gond? Egyértelműen kiderül,
hogy nem volt joguk erre, mivel Jézust nem ismerték. Az emberek kívülről
ugyanolyannak látszanak, sok esetben nem megmondható, hogy az adott
személy követi Istent vagy sem. Viszont a szellemi hatalmasságok előtt
nincs rejtve egyetlen egy követője sem Istennek. Rajtunk ott van Jézus
vére és ők ezt látják. Olyan ez, mint a kormány által kirendelt
tiszteletben álló emberek, akik hatalmat kaptak. Ilyenek például a
rendőrök és a katonák is. Őket a ruhájuk által ismerhetjük fel, de ha
nincs rajtuk a ruha, akkor meg nem különböztethetőek.Akik ismerik Őt,
azokat Isten is ismerni fogja.
Máté evangéliuma 16,15-19
„Monda nékik: Ti pedig kinek mondotok engem? Simon Péter pedig
felelvén, monda: Te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia. És felelvén
Jézus, monda néki: Boldog vagy Simon, Jónának fia, mert nem test és vér
jelentette ezt meg néked, hanem az én mennyei Atyám. De én is mondom
néked, hogy te Péter vagy, és ezen a kősziklán építem fel az én
anyaszentegyházamat, és a pokol kapui sem vesznek rajta diadalmat. És
néked adom a mennyek országának kulcsait; és amit megkötsz a földön, a
mennyekben is kötve lészen; és amit megoldasz a földön, a mennyekben is
oldva lészen.”
Ez a közösség és itt a hatalom is! Az ismeret szó
is egy azon szavak közül mint az előzőekben érintett gyűlölet. Nem azt
jelenti amit egykor jelentett. Az ismeret ugyanis nem az, amikor
meghallunk vagy meglátunk valamit (ez megtapasztalás), hanem amikor a
legmélyebb közösségben vagyunk Ővele.
1Mózes 4,1 „Azután ismeré Ádám az ő feleségét Évát, aki fogad vala méhében és szűli vala Kaint, és monda: Nyertem férfiat az Úrtól.”
De mitől függ a hatalmunk nagysága? Sokan azt
hiszik, hogy megtérésünkkor megkaptunk minden hatalmat Istentől hegyek
dobálására. Még a megtérést sem értik, hogy értenék a többit!? Próbálják
gyakorolni a hitüket szavakban, megnyilvánulásokban, parancsolásokban,
kiabálásokban és bizarr dolgokban. Hálát adok Istennek, hogy hatalma
csupán azoké, akik megismerték Őt! Mert ha azoké is lenne, akik nem
ismerik Őt, akkor garantáltan nem használnák jól az Istentől kapott
hatalmukat. Istentől kapott hatalmunk a benne való életünk, vagyis
ismeretünk függvénye.
Nem tudjátok felfogni és megérteni, hogy ti (az egész korinthoszi
gyülekezet )Isten temploma (az Ő szentélye) vagytok, és hogy Isten Szent
Szelleme állandó lakozást vett bennetek (Ő otthon van bennetek,
közösségben veletek mint gyülekezettel és ugyanakkor mint egyedekkel
is)? (1Korinthus 3,15 )
Maga Isten az, aki miután új
teremtményekké tesz minket, a testünket
valóságosan az Ő otthonává teszi. Itt a földön már nem a szentek
szentjében lakik, hiszen maga Isten mondja: "Avagy nem tudjátok-e, hogy a
ti testetek a bennetek lakozó Szent Szellem temploma, amelyet Istentől
nyertetek?" (1Kor. 6,19) Teljes tudatában kell lennünk annak, hogy mi a
Szent Szellem temploma vagyunk - Isten mibennünk van! Szépen formált
cirkalmas betűkkel vésve áll az egyik gyönyörű texasi templom
homlokzatán az ószövetségi Ige, amely kijelenti: ez az épület Isten
temploma. Ez engem mindig felbosszant, amikor arra járok. Miért? Mert
ezek az emberek egy hazugságot látnak épp a gyülekezeti épületük
homlokzatán. Azt mondani, hogy a templom épülete Isten háza, mert Ő ott
lakik, helytelen. Isten nem egy épületben lakik. Ha arra gondolunk, hogy
a templom épülete azért Isten háza, mert felajánlottuk Istennek, az úgy
helyes. Vigyáznunk kell azonban, hogy ne keverjük össze a szellemi
dolgokat a fizikaiakkal. Ügyelnünk kell tehát, hogy úgy jelentsük ki a
szellemi dolgokat, ahogy valóban vannak. A te tested Isten háza, vagyis
temploma - nem pedig az az épület, ahova istentiszteletre jársz.
Emlékeztesd magad erre, és segítségedre lesz az engedelmességben és a
hitedben. Ámen!
Tovább nézzük a 44. vers végét: (44) "... ő fej lesz, te pedig farok."
Figyeljétek meg, hogy ez a fordítottja az áldásnak. Most az ellenség
diktál. Ahányszor én máshol találom magamat, megállok és azt mondom,
hogy mi a baj? Amikor azt látom, hogy most meg kell csinálnom valamit,
akkor a következő percben megállok és azt mondom: "Várj egy kicsit!" Nem
szabad megengedni, hogy a körülmény,
vagy az idő diktáljon. Nekem kell diktálnom! Előfordul, hogy az a
problémám, hogy valamit meg kell csinálnom a jövő héten, vagy holnap,
vagy a jövő hónapban vagy a jövő évben, és a magam határidejére bízom
magamat, és akkor konfliktus jön, diszharmónia aközött, amit én akarok
csinálni, és aközött, amit Isten akar. Látom, hogy a feleségem mosolyog
és azt mondja: "Végre rájöttél!" Ha úgy találod, hogy valami űz, akkor
nem te vagy a fej, hanem valaki más, ez az ellenség. Ne hagyd, hogy az
ellenség visszavegye a vezetést, mert te Isten gyermeke vagy! Ne engedd,
hogy kimondd, hogy majd legközelebb. Most nézzük tovább: 52. vers: (52)
"És megszáll téged minden városodban, míglen leomlanak a te magas és
erős kőfalaid, amelyekben bízol, minden te földeden, megszáll téged
minden városodban, minden te földeden, amelyet az Úr, a te Istened ad
neked." Tudjátok Jézus mit mondott a Máté 18-ban? "A pokol kapui nem
vesznek rajta erőt." Fel kell venni a kezdeményezést. Ne az ellenség
ostromolja a gyülekezetet, hanem a gyülekezet ostromolja az ellenséget.
Nekünk kell támadni a Sátán magasságait. Az is itt van, hogy a fegyverek
nem testiek, hanem hatalmasak Isten által az erősségek lerontására. Ha
Isten népe engedetlen, elveszíti a kezdeményezést és átkerül az ellenség
kezébe. Ilyenkor az ellenség kezdi el csinálni ellenünk, amit nekünk
kellene csinálni az ellenséggel. Ámen!
A másik oldala a képnek, ami nem olyan jó, az az 5Mózes 28, 15-68-ban
van, és nem tévedek amikor azt mondom, hogy ez a rész átok. (15)
"Ha pedig nem hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, hogy
megtartsad és teljesítsed minden parancsolatát és rendelését, amelyeket
én parancsolok ma neked: reád jönnek mind ez átkok, és megteljesednek
rajtad." Tehát átkok fognak beteljesedni rajtad, és nem számít, hogy milyen messzire mész el, Isten útján az átkok még gyorsabban haladnak. (16-18) "Átkozott leszel a városban, és átkozott a mezőn. Átkozott lesz a te kosarad és a te sütőteknőd."
Átkozott lesz a te méhednek gyümölcse és a te földednek gyümölcse, a te
teheneidnek fajzása és a te juhaidnak ellése. " A terméketlenség része
az átoknak szellemileg és fizikailag is. (20-21) "Bocsát az Úr
tereád átkot, bomlást és romlást mindenben, amit kezdesz vagy
cselekszel, mígnem eltöröltetsz és míglen gyorsasággal elveszel a te
cselekedeteidnek gonoszsága miatt, amelyekkel elhagytál engem. Hozzád
ragasztja az Úr a döghalált, míglen elemészt téged arról a földről,
amelyre bemész, hogy bírjad azt." Jegyezzétek meg, hogy a döghalál része
az átoknak. (22) "Megver téged az Úr szárazbetegséggel,
hidegleléssel, gyullasztó és izzasztó betegséggel, aszállyal,
szárazsággal és ragyával, és üldöznek téged, mígnem elveszel." Izzasztó
betegség: malária a modern héberben. (25) "Az Úr megszalaszt téged a
te ellenségeid előtt, egy úton mész ki őreá, és hét úton futsz előtte,
és a föld minden országának rettentésére leszel. Nem tudsz megállni az
ellened irányuló erők előtt. (27) "Megver téged az Isten
Egyiptomnak fekélyével, és süllyel, varral, viszketegséggel, amelyekből
ki nem gyógyíttatsz." Tehát ez az átok: karbunkulusok, bőrbetegség,
fekély, kiütések, süly, a daganatok másképpen. Egyszer imádkoztam egy
emberért, 46 éves volt és születése óta viszketegségben szenvedett és
nem tudta megállni, hogy ne vakarózzon. Én megátkoztam ezt a betegséget,
és először életemben megtudtam, hogy mit jelent vakarózni, ami ugye egy
kis dolog. De ha negyven év után szűnik meg, akkor az nagy
megkönnyebbülés. (28) "Megver téged az Úr tébolyodással, vaksággal s
elmezavarodással." A tébolyodás vagy más néven őrültség, elmebetegség
átok. A vakság is átok, az elmezavarodás is átok, utóbbit a tudomány úgy
hívja, hogy idegösszeroppanás. (29) "És tapogatni fogsz délben,
amint tapogat a vak a sötétségben, és szerencsétlen leszel a te
útjaidban, sőt elnyomott és kifosztott leszel minden időben, és nem
lesz, aki megszabadítson." A szerencsétlenség átokra utal. Az elnyomás
is az átok része. Hány keresztény él elnyomás alatt? Ha elnyomás alatt
vagy, akkor csüggedés van rajtad, ez is az átok része. Kifosztott
leszel, becsapnak, az örökségedből kiforgatnak. Egy kicsit tovább
haladva, a 33. vers végén: (33-35) "...sőt elnyomott és
megnyomorított leszel minden időben, melyeket látnak szemeid. És
megtébolyodsz a látványtól, amelyet látni fognak a szemeid. Megver téged
az Úr gonosz kelésekkel a te térdeiden és combjaidon, amelyekből ki nem
gyógyíttathatsz, talpadtól fogva a koponyádig." Minden bőrbaj az
átoknak különleges része. Kicsit továbbmegyünk. (41) "Fiakat és
leányokat nemzesz, de nem lesznek a tiéid, mert fogságra jutnak." Vajon
nem a modern Amerikának az átka ez? Hány nyugat-amerikai fiatalember
élvezi gyermekeit? Nagyon-nagyon kevés. Több probléma van, mint amennyi
áldás a modern Amerikában. Mi a probléma? Az engedetlen szülők. Soha nem
a gyerekkel kezdődik. Ha elolvassuk az 5Mózes 28,11-et, ha
engedelmeskedünk Istennek, akkor az életünkben megvalósul "a menny a
földön". Ha ez nincs meg, akkor az ok: "engedetlenség". Egyetlen
egyszerű szó ez. Ámen!
Az 1. Zsoltárban azt mondja a szerző: minden munkájában jó szerencsés
lesz. Ez minden hívőre szól, aki betölti a feltételeket. Nem különleges
ószövetségi szereplőről van szó, amikor ezt olvassuk: Zsoltár 1,1-3:
"Boldog ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem
áll, és csúfolódók székében nem ül. Hanem az Úr törvényében van
gyönyörűsége, és az Ő törvényéről
gondolkodik éjjel és nappal. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé
ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad
el, és minden munkájában jó szerencsés lesz." Tehát ez nem hagy
semmilyen hiányt. Elég egyszerű, hogy elhiggyem. 5Mózes 28,9: "Az Úr
felkészít magának szent néppé, amiképpen megesküdött neked, ha megtartod
az Úrnak, a Te Istenednek a parancsolatait, és az Ő útjain jársz." A
szentség része az Úr áldásának, azt jelenti, hogy el van választva az
ember. Nem él Egyiptomban, egy más területen, nem ott, ahol a legyek,
nem ott, ahol a sötétség, a betegség, oda ezek nem jöhetnek, ahol az
áldott ember él." 10. vers: "És megérti majd a földnek minden népe, hogy
az Úrnak nevéről neveztetel, és félnek tőled." Ha keresztények vagyunk,
akkor nekünk azt kell bemutatnunk, hogy Jézus Krisztus nevéről
neveztetünk, hogy megéri kereszténynek lenni. Nekünk reklámoznunk kell
az Urat, ahogyan élünk az áldásokkal. Az embereket iriggyé kell tenni
arra, amink van. Pál azt mondta a pogány keresztényeknek, hogy
megpróbállak felrázni benneteket, hogy élvezzétek Isten áldását, hogy az
én zsidó testvéreimet elcsábítsátok. 19 századon keresztül nagyon kevés
olyat láttak a zsidók, amire irigyek lehettek volna. Most kezdünk
bemutatni valamit abból, amit Isten tett értünk. 5Mózes 28, 11-13: "És
bövölködővé tesz téged az Úr minden jóban: a te méhednek gyümölcsében, a
te barmodnak gyümölcsében és a te földednek gyümölcsében, azon a
földön, amely felöl megesküdött az Úr a te atyáidnak, hogy neked adja
azt. (Nemcsak egy egyszerű megelégedettség.) Megnyitja neked az Úr az ő
drága kincses házát, az eget, hogy esőt adjon a te földednek alkalmas
időben, és megáldja kezednek minden munkáját, és kölcsönt adsz sok
népnek, te pedig nem veszel kölcsön. (Ha ez nem csodálatos, akkor nem
tudom mi az!) És fejjé tesz téged az Úr és nem farokká, és mindinkább
feljebbvaló leszel és nem alábbvaló." Hatalmas dolog van ebben. A fej a
kezdeményező, a farok csak követi a fejet. Megértettem, hogy Isten népe
kezdeményező kell, hogy legyen. Nem hagyhatjuk, hogy a körülmények
uralkodjanak rajtunk, kezdeményezőnek kell lennünk. Egyik fő célja,
amiért tanítom ezt a sorozatot, mert Isten népének legnagyobb része
elveszítette a kezdeményezést. A cél az, hogy mi hozzuk a döntéseket, a
világ körülöttünk forogjon. Mi vagyunk Isten céljának a középpontja. De
ennek megvalósulásához ki kell mondanod valamit. Meg kell alapozni, hogy
te légy a fej. Ne légy farok, ami várja, hogy mi következik, mi fog
megütni, milyen probléma jön? Isten azt mondja, "ne légy farok, légy
fej!" Légy a dolgok fölött és nem pedig alatta. Valaki megkérdezett egy
hívőt: "Hogy vagy?" Azt válaszolta: "A körülmények alatt." A másik azt
kérdezi: "De hát miért vagy te a körülmények alatt? Neked fölötte
kellene járni és nem alatta." És ez az igazság. De ez akkor jön, ha
hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek szavára, és nem távozol el egyetlen
egy parancsolattól sem, amit parancsolt néked. Azt mondhatom, hogy egyre
inkább megtanulom, hogy megtegyem azt, amit Isten mond, és nem
aggodalmaskodom arról, hogy az emberek mit gondolnak, vagy az egyház
hagyományai mik, hogy az emberek hogyan reagálnak. Az én épségem
Istennel való engedelmességemben van és én tökéletesen védett vagyok,
amikor ezt teszem. Ámen!
Sok Jézus Krisztusban hívő, ahelyett, hogy élvezné az áldást,
ragaszkodik az átokhoz. Néha teológiájuk annyira görbe, hogy úgy is
nevezik az átkot, hogy áldás. Pl. ha a betegség áldás, akkor miért
gyógyíttatod magadat? Miért mész az orvoshoz, hogy megszabadulj a
betegségtől? Miért? Ha ez Isten akarata, akkor miért küzdesz Isten
akarata ellen? Miért kéred, hogy az
orvos gyógyítson meg? Ráadásul, nemcsak te küzdesz Isten akarata ellen,
hanem még az orvost is bevonod. Legyél logikus. Ha ez áldás, akkor
mindenkinek kívánd ezt, és ne légy önző, add tovább, add másnak is. Az
emberek nem hiszik el, hogy az egyetlen hely, ahol ilyen ostobán
beszélnek, az egyház, ami szerencsétlen módon nagy kárt okoz. A Biblia
abszolút világos. A betegség egyike az átok sok formájának. Nézzük meg
egy pillanatra, hogy ez csak egy szempont. Ha az 5Mózes 28-at megnézzük,
látjuk, hogy az első versben teljes engedelmességről szól, a másodikban
elkezdi a teljes engedelmesség eredményeit felsorolni, és ez a 13-as
versig folytatódik, és ezt nagyon jó olvasni. Ezek az áldások mind rád
szállnak és megteljesednek rajtad. Tudjátok, olyan messzire lehet jutni,
hogy nem lehet megszökni Isten áldása elől, amikor igazán engedelmes
úton járunk. Magam is tapasztaltam. Amikor teljes harmóniában járok
Isten akaratával, akkor elborítanak az áldások. Nem is kell imádkozni
értük. Egyszerűen csak csodálkozom, hogy honnan jönnek. Nem számít, hogy
75-el utazok, az áldások 85-tel jönnek és elfognak engem. A
keresztények szeretik a 23. Zsoltárt: "bizonyára jóságod és kegyelmed
követnek engem életem minden napjaiban." Tehát elborítanak az áldások,
megelőznek. 5Mózes 28, 2-6: "És reád szállnak mind ezek az áldások, és
megteljesednek rajtad, ha hallgatsz az Úrnak, a te Istenednek a szavára.
Áldott leszel a városban, és áldott leszel a mezőben. Áldott lesz a te
méhednek gyümölcse és a te földednek gyümölcse, és a te barmodnak
gyümölcse, a te teheneidnek fajzása és a te juhaidnak ellése. Áldott
lesz a te kosarad és a te sütő tekenőd. Áldott leszel bejöttödben, és
áldott leszel kimentedben." Zsoltárok 121,8: "Megőrzi az Úr a te ki és
bemeneteleidet, mostantól fogva mind örökké!" Vissza az 5Mózes 28,7
verséhez: "Az Úr megszalasztja előled a te ellenségeidet, akik reád
támadnak, egy úton jönnek ki reád, és hét úton futnak előled." (Tehát
semmilyen ellenség nem tud megállni előtted. 8-as vers: Áldást parancsol
melléd az Úr a te csűrjeidben, és mindenben amire rá teszed a kezedet,
és megáld téged azon a földön, amelyet ad az Úr, a te Istened. Nemcsak
megadja Isten az áldást, hanem parancsolja is! Ha Isten megparancsol
valamit, akkor annak úgy kell lenni. Azt mondja az Ige a Zsoltár 33-ban,
hogy parancsolt és meglett, szólt és előállott. Tehát amikor Isten
parancsol melléd valamit, akkor nincs olyan erő, ami azt el tudja venni.
Semmit nem tehetsz, ami nincs megáldva. Ámen!
Akkor monda Mária: Magasztalja az én lelkem az Urat, és örvendez az én lelkem az én megtartó Istenemben. (Lukács 1:46-47)
Gábriel elmondta Máriának, hogy Erzsébet unokatestvére már a hatodik
hónapja terhes, ő is csodálatos módon. Kétségkívül Mária azért ment el
Erzsébethez, mert remélte, Erzsébet megérti, hogy a terhessége szexuális
kapcsolat nélkül jött létre, nem
érintkezett még Józseffel sem. Hogy várhatta el bárkitől, hogy elhiggye,
a terhessége szexuális kapcsolat nélkül jött létre? Ezek a versek Mária
teljes örömét mutatják, amit akkor érzett, amikor rokona igazolta
mindazt, ami vele történt, mielőtt még bármit is mondott volna neki.
Mária már a szellemében örvendezett. Hitt Gábrielnek, megtapasztalta a
Szent Szellem érintését és Jézus megfoganását. Most a lelkében is
örvendezett. Ez egy nagyon fontos pillanat. Néha az emberek a hívőket az
Úr felé mutatott külső érzelmeik miatt kritizálják. Azt mondják, hogy
nincsenek szellemben. Az az igazság, hogy a szellemben való öröm és a
lélekben való örvendezés két különböző dolog. Újjászületett szellemünk
mindig birtokolja az öröm gyümölcsét, de a lelkünk csak bizonyos
időszakokban örvendezik. A lélekben való öröm a mi döntésünk, és ha
belegondolsz, tényleg képmutatás, ha nem emeljük fel az Urat a
lelkünkben, amikor újjászületett szellemünk már örvendezik.
Az
az elképzelés, hogy a Szent Szellem irányítása alatt vagyunk, amikor
táncolunk, felemeljük kezeinket, vagy éppen nyelveken szólunk, sok
embert visszatart ezektől a dolgoktól. Valójában szellemünk mindig örül
és dicséri az Urat, és mi bármikor dicsérhetjük Őt a lelkünkkel és
testünkkel, amikor csak így döntünk. Ahogy Mária, mi is eldönthetjük,
hogy örvendezünk, és felemeljük Őt teljes valónkkal.
Kövesd ma a szellemed vezetését, és örvendezz a lelkedben is!
És mondja az Úr
Isten a kígyónak: Mivelhogy ezt cselekedted, átkozott légy minden barom
és minden mezei vad között; hasadon járj, és port egyél életed minden
napjaiban. És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a
te magod között, és az ő magja között: az neked fejedre tapos, te pedig
annak sarkát mardosod. (1Mózes 3, 14-15)
Az ördög gyűlöli Istent.
Megpróbálta a saját trónját Isten trónja fölé magasztalni. Az ördög
lázadó és tele van önteltséggel és bűnnel. Mivel gyűlöli Istent, az
embert is gyűlöli -, akit Isten teremtett az Ő képmására. Megpróbálta -
és sikerült is neki - bűn és engedetlenség által beszennyezni az embert
és elszakítani Istentől, azonban az Úr mesteri tervvel rendelkezik, így a
végén az ördög nem fogja megnyerni a háborút! Amikor az ördög
megkísértette Ádámot és Évát, ők pedig ettek a gyümölcsből és vétkeztek
Isten ellen, Isten azt mondta az ördögnek, hogy jön majd valaki (Jézus) -
az asszony magja -, Aki a fejére fog taposni. Ezután az ördög figyelte
az eseményeket és megpróbált mindenkit megölni, akiről azt gondolta,
hogy ő lehet az a bizonyos Valaki. Amikor látta, hogy Ábel kiváltotta
Isten tetszését, azt hitte, hogy Ábel az, és arra bujtotta fel Káint,
hogy megölje saját testvérét. Az azután következő nemzedékekben tovább
próbálkozott az egész emberiség elpusztításával, és különösen azokat
akarta eltenni láb alól, akik kedvesek voltak Isten előtt. Amikor Jézus
megszületett az ördög rájött, hogy Ő az a Valaki. Felszította a vallási
vezetőket arra, hogy gyűlöljék Jézust és hogy öljék meg Őt, de fogalma
sem volt arról, hogy ezzel a saját halálos ítéletét írta alá! Mindvégig
az volt Isten terve, hogy Jézust keresztre feszítsék, hogy meghaljon,
hogy feltámadjon, és hogy mindezzel megfossza az ördögöt a halál és a
pokol kulcsaitól, valamint az ember fölött gyakorolt hatalmától. Az
ördög azt gondolta, hogy megszabadulhat Jézustól, azonban azt nem
sejtette, hogy Isten terve az volt, hogy még több kis "Jézust" hozzon
létre! Pünkösd napján a Szent Szellem 120 hívőt betöltött erővel és
Isten tüzével, és azóta is megszámlálhatatlanul sok Isten gyermekét
töltötte be ugyanazzal az erővel! Ezek a hívők szerte járják a földet,
prédikálják Isten Igéjének Jó Hírét és Jézus munkáját végzik. Micsoda
rémálom ez az ördög számára! "Mert az az Isten szeretete, hogy
megtartjuk az Ő parancsolatait; az Ő parancsolatai pedig nem nehezek.
Mert mindaz, ami az Istentől született, legyőzi a világot; és az a
győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk. Ki az, aki legyőzi a
világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?! (1János 5, 3-5)
Mindenki, akinek szíve tele van Isten Igéjével veszélyes az ördög
számára. Mindazok, akik megragadják Isten Igéjét és szívükbe rejtik azt,
győztesek az ördög felett! Isten Igéje az ördög bukását jelenti! Az
ördög gátat akar szabni az Igének. A Márk 4:17-ben azt olvassuk, hogy
nyomorúság és háborúság támad az Ige miatt. Minden üldöztetés Isten
Igéje miatt van - hogy megakadályozza és megállítsa azt. Jézus Istennek
az Igéje, Aki testté lett, aki közöttünk lakozott (János 1, 1-14). Ő
azért jelent meg, hogy az ördög munkáit lerontsa (ApCsel. 10,38). Az
ördög üldözte Jézust. Megpróbálta bűnnel megkísérteni Őt, sikertelenül,
így a következő terve az volt, hogy embereket szítson fel Jézus ellen,
akik megállítják és/vagy megölik Őt. Veled és velem is ezt próbálja
tenni, megpróbálja megállítani Isten hatalmas Igéjét! Isten Igéje Isten
ereje. Isten Igéje hozta létre az egész teremtett világot. A Zsidókhoz
írt levél 11,3-ban a következőt olvassuk: "Hit által értjük meg, hogy a
világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, a
láthatatlanból állott elő." A Zsidókhoz írt levél 4,12-ben az áll, hogy
"Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű
fegyvernél, és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek
megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait." A
Jakab 1,21-ben azt olvassuk, hogy ha Isten Igéjét a szívedben elveted és
meggyökerezteted, akkor annak hatalma lesz megmenteni a lelkedet; a
Róma 1,16-ban pedig az áll, hogy Krisztus evangéliuma Istennek hatalma
minden hívőnek üdvösségére. Az ördög ismeri Isten Igéjének erejét, ezért
az a terve, hogy elzárja az Igét és hogy megakadályozza, hogy az életet
és szabadságot közvetítsen. Azok, akik teljesek Isten Igéjével és
alárendelik magukat annak, ördög-legyőzők, így a gonosz támadása ezeknek
a hívőknek az életében és szívében Isten Igéjére irányul. Az üldöztetés
azért támad, hogy ellopja az Igazságot tőled - hogy megpróbáljon
megállítani az életben és szabadságban való járásban, hogy
megakadályozza azt, hogy az Igazságot megoszd másokkal és hogy meglásd,
ahogy megtérnek és megszabadulnak az emberek. Ha az Igének meg
cselekvője akarsz lenni, akkor üldöztetést fogsz szenvedni. Ne legyenek
neheztelő érzéseid ha üldöztetel - nem a személyed ellen irányul. Isten
Igéje miatt üldöznek - nem pedig azért, mert különleges vagy. Ne az
emberekre figyelj vagy arra amit tesznek vagy mondanak. Ismerd fel, hogy
az ördög van emögött. Ne hagyd, hogy lehúzzon az ő szintjére; ne hagyd,
hogy rávegyen az ökölharcra, amelyben árnyékokat csapkodsz ahelyett,
hogy az evangéliumot prédikálnád, hogy Jézus munkáját végeznéd és az
ördög munkáit lerontanád; ne hagyd az ördögnek, hogy elvonja a
figyelmedet Isten tervétől és céljaitól. Továbbra is hirdesd Isten
Igéjét, tartsd tisztán a szívedet és a kezedet, járj szeretetben és
végezd Jézus munkáját. Lehet, hogy az ördög mindent meg fog tenni, hogy
megállítsa Isten Igéjét, de mindig kudarcot fog vallani. Isten Igéje
örökké megmarad és győzni fog!
És az Isten kegyelemre és irgalomra méltóvá tevé Dánielt az udvarmesterek fejedelme előtt. – DÁNIEL 1,9.
Semmit sem tudtam a hit megvallásáról, amikor tinédzserként üdvösséget nyertem. Mégis, a szellemem arra késztetett, hogy kimondjak bizonyos dolgokat. Kedvencem volt a
2Korinthus 5,17. Mindenkinek, akivel csak találkoztam, elmondtam: „Én
egy új teremtés vagyok!” Erre megkérdezték: „Az meg micsoda?” Én meg
elkezdtem róla prédikálni. Mire feleszméltem, egy csomó ember vett körül
az utca kellős közepén! Minden reggel megvallásokat tettem iskolába
menet a János 1,4 és a Dániel 1 alapján. Néha, mi diákok, az utca egész
széltében mentünk. A járókelők azt hihették, hogy megbolondultam, mert
útközben magyaráztam a többieknek a dolgokat. Azt mondtam nekik: „Most
már értitek, ugye, hogy Dániel kegyeltséget talált az udvarmesterek
fejedelme előtt (ma inkább úgy mondanánk, hogy az egyetem dékánja
előtt). És Isten volt az, aki Dánielt kedvessé tette előtte.” Meg azt
szoktam mondani Istennek: „Istenem, tegyél kedvessé engem minden tanár
előtt. Köszönöm Neked, hogy ezt már meg is tetted.”
Megvallás: Istenem, tegyél engem kedvessé (például a tanárom, az osztálytársam, munkatársam, üzlettársam…) előtt. Köszönöm neked, hogy az ő jóindulata már az enyém.
Én sem szólhattam néktek, atyámfiai, mint szellemieknek, hanem mint
testieknek, mint a Krisztusban kisdedeknek. Tejnek italával tápláltalak
titeket, és nem kemény eledellel, mert még nem viselhettétek volna el,
sőt még most sem viselhetitek el. Mert még testiek vagytok; mert amikor
irigykedés, versengés és viszály van köztetek… - 1 Korinthus 3:1-3 ¹
Az irigykedés, versengés és viszálykodás a korai korinthusi
gyülekezetet abba a természetes vagy testi állapotba rántotta vissza,
amiben az újjászületésük előtt voltak. Annyira elfojtotta a szellemi
növekedésüket, hogy nem értették azokat a dolgokat, amiket Pál apostol
akart nekik tanítani.
A sátán ugyanezt a szellemet, a
viszálykodás szellemét küldte közénk manapság is. Tudja, hogy az
önmagával meghasonlott ház összeomlik. Azt is tudja, hogy ha a hit
egységében vagyunk, akkor eljutunk „a Krisztus teljességével ékeskedő
kornak mértékére” (Efézus 4:13). Ezért a viszálykodás szellemét
használja a személyes életünkben, a gyülekezetben, a társadalmi és
családi életünkben egyaránt. Ugyanaz a célja, ami Korinthusban volt:
hogy az irigykedés, versengés és viszálykodás elfojtsa a szellemi
növekedésünket.
De nem kell engednünk ennek a szellemnek. Hanem,
ahogy Pál mondja, „az igazságot szólván szeretetben, mindenestől fogva
növekedjünk abban, aki a fej, a Krisztusban.”
Hasonlítsd össze a
két dolgot: „az igazságot szólván szeretetben” és „irigykedés, versengés
és viszálykodás”. Homlokegyenest ellenkező fogalmak, nem? Nem megy
mindkettő egyszerre. Ha az igazságot szólod szeretetben, akkor növekedni
fogsz. Ha irigykedsz, akadékoskodsz, és viszályt szítasz, akkor a
csecsemőkorba kerülsz vissza.
Ne hagyd, hogy a sátán
megakadályozza a szellemi növekedésedet azáltal, hogy engedsz a
viszálykodás szellemének, hanem szóld az igazságot szeretetben, és
„mindenestől fogva növekedjél Őbenne!”
Igei olvasmány: Jakab 4:1-11
(¹) A King James-féle bibliafordítás alapján
Kívánatos kincs és kenet van a bölcsnek házában; a bolond ember pedig eltékozolja azt.(Példabeszédek 21,20)
Adósság - az adósság a jelenért való fizetéssel ellop a jövőtől. Az adósság egy szellem. Az adósság egy következmény. Az adósság szokás. I. Miért lesznek az embereknek adósságaik?:
- Tudatlanság: "Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való..."
"Hóseás 4,6). A legtöbb embert nem tanították meg arra, hogy hogyan kell
helyesen bánni a pénzzel. A médiának az a feladata, hogy eladjon,
eladjon, eladjon, és hogy mi vegyünk, vegyünk, vegyünk. Ha nincs rá
pénzed, nem baj, írd a számlához. Ha ezt megteszed, ez az
elkényelmesedésedhez fog vezetni. - Elkényelmesedés: "Hogy ne
legyetek restek, hanem követői azoknak, akik hit és békességes tűrés
által öröklik az ígéreteket." (Zsidók 6,12). A 'most' társadalmában
élünk. Gyorséttermes társadalom vagyunk. Ezt mondjuk: "Nem várok; nem
tudok várni; megtalálom a módját, hogy megkaphassam most." A legtöbb
fiatal házaspár három éven belül mindenre szert tesz, amely dolgoknak a
megszerzéséhez a szüleiknek egy élet kellett. (Például: ház, két autó,
bútorok, nagyképernyős TV, számítógépek stb.) A különbség az, hogy a
szüleik megvárták, amíg meglett a készpénzük, a fiatal párok pedig
jelzálogosítanak, kölcsönkérnek, lízingelnek és megterhelnek mindent.
Mindez a következők eredménye: - Rossz tervezés: Ha valaki
tervezetkészítéssel nem veti össze a bevételét a kiadásával, az
valójában a saját tönkremenetelét tervezi meg anélkül hogy tudna róla.
"A szorgalmatosnak igyekezete csak gyarapodásra van; valaki pedig
hirtelenkedik, csak szükségre jut." (Példabeszédek 21,5). II. Hogyan szabadulhatunk meg adósságainktól:
A következő harminc napban írj le minden kiadásodat. Ha házas vagy,
külön mindketten vezessetek listát, hogy megfelelő költségvetést
készíthessetek. Költségvetést kell készítened! Teljesen töltsd ki a
"Minden adósság kifizetve" nyomtatványt. Vess véget mindenfajta
kölcsönvevésnek, ideértve a hitelkártyákat is. Végezz rajtuk plasztikai
sebészetet. Minél hamarabb abbahagyod a kölcsönkérést, annál gyorsabban
megszabadulsz az adósságaidtól. Töltsd ki a "Minden adósság
kifizetve - Adósság kiszámítása" nyomtatványt. Rendszerbe gyűjtve írd le
az adósságaidat a legkisebb tételtől a legnagyobbig. Itt az ideje, hogy
ne kölcsönvevő, hanem kölcsönadó légy. "Megnyitja neked az Úr az Ő
drága kincsesházát, az eget, hogy esőt adjon a te földednek alkalmas
időben, és megáldja kezednek minden munkáját, és kölcsönt adsz sok
népnek, te pedig nem veszel kölcsönt." (5Mózes 28,12) Támogasd a végidők
aratását! "Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy
egymást szeressétek; mert aki szereti a felebarátját, a törvényt
betöltötte." (Róma 13,8)
Törekedj arra, hogy gyermekeid a valóságot lássák!
„Én azt mondom, amit az én Atyámnál láttam, és ti is azt teszitek, amit a ti atyátoktól hallottatok.”
Ezt mondták neki: „A mi atyánk Ábrahám.” Jézus így szólt hozzájuk: „Ha
Ábrahám gyermekei volnátok, Ábrahám cselekedeteit tennétek.
De ti meg akartok engem ölni, olyan valakit, aki azt az igazságot
hirdettem nektek, amelyet az Istentől hallottam: Ábrahám ezt nem tette
volna.”
Magyarázat
A családi kapcsolatok erősen meghatározzák azt,
hogy mit gondolunk a világról, Istenről, az igazságról. Ezek a kötelékek
erősíthetik vagy gyengíthetik, hogy mennyire látjuk az igazságot és a
valóságot. Egy olyan hívő család, melyben csak a szigor, a fegyelem, a
fenyítés, a megfelelő viselkedés a meghatározó, hamis valóságot mutat az
életről, a hitről és magáról Istenről. Félrevezető az a környezet, ahol
elhangzik a mondat: „Nem elég becsületesnek lenni, annak is kell
látszani” – azonban a hangsúly csak arra tevődik, hogy annak kell
látszani, és nem arra, hogy annak kell lenni. A torz képzetek
elhomályosítják a valóságot. Jézus szembeszállt az efféle felfogással,
mert tudta, mi a valóság.
Azok a családok, azok a szülő-gyermek
kapcsolatok, melyek az igazságra, az isteni valóságra épülnek, életet és
helyes gondolkodást adnak. Az az apa, aki mer gyengéd lenni
gyermekéhez, aki őszintén felvállalja hibáit, és következetesen szeretné
nevelni fiait és lányait, sokat tesz azért, hogy gyermekei a valóságot
lássák. Az az apa, aki szembe mer menni kora vallásos gondolkodásával,
és valódi kapcsolatban él Urával, követendő példává válik. Törekedj
arra, hogy gyermekeid a valóságot lássák benned!
A harmonikus és kiegyensúlyozott élet mind saját, mind családod javát szolgálja!
„Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem azért, hogy intselek, mint szeretett gyermekeimet. Ha
tanítómesteretek sok ezer volna is a Krisztusban, atyátok azonban nincs
sok: mert az evangélium által én vagyok a ti atyátok a Krisztus
Jézusban. Kérlek tehát titeket: legyetek az én követőim.
Ezért küldtem el hozzátok Timóteust, aki szeretett és hű gyermekem az
Úrban, aki emlékeztetni fog titeket arra: hogyan élek Krisztus Jézusban,
és hogyan tanítok minden gyülekezetben.”
Magyarázat
Sokan szeretnék megmondani, hogy mit gondoljunk és
hogyan éljünk. Legyen szó munkáról, családról, gyülekezetről,
kikapcsolódásról vagy az élet különböző területeiről. Természetesen a
lehetőség a mi kezünkben van, hogy mely hatásnak engedünk és melynek
nem. Egy igazi apai szív kiegyensúlyozottságra törekszik. „Egy apát
teljesen lekötötte munkája és sok elfoglaltsága. Sohasem ment el olyan
sporteseményre vagy egyéb alkalmakra, amelyeken a fia részt vett. Se nem
fegyelmezte, se nem bátorította őt. A fiú a középiskola vége felé kezdő
védőként játszott az iskola erős rögbicsapatában. Amikor a csapat
feljutott az állami bajnokságába, a fiú nagyon szerette volna, ha apja
látja őt játszani. »Eljönnél péntek este a meccsre? Ez nagyon fontos
nekem« – kérlelte. Az apa megígérte, hogy ott lesz. A nagy meccs estéjén
a fiú a pályán melegített, amikor észrevette, hogy apja két öltönyös
férfi kíséretében belép a stadionba. Egy-két percig ott álltak és
beszélgettek, majd távoztak. A fiú évtizedekkel később is érezte apja
elutasítását és a csalódottságot.” Milyen jó lett volna, ha az apa
megtalálta volna a megfelelő egyensúlyt a gyermekével töltött idő és a
munkája között.
Ha sikerül megtalálni az életben a megfelelő egyensúlyt, akkor az mind saját magunk, mind a környezetünk javát építi.
És az ő teljességéből vettünk mindnyájan kegyelmet is kegyelemért. (János 1:16)
A keresztény élet nem olyan, mint egy életbiztosítás, amikor is a
pénzünket csak a halálunkkor kapjuk meg, azaz mennybe való
bejutásunkkor. Minden hívő már most megkapta Isten kegyelmét és
teljességét. Minden, ami Ő, már most birtokoljuk újjászületett
szellemünkben. Teljesek lettünk Őbenne. (Kolosszé 2:9-10.) Amikor
elfogadjuk Jézust Urunknak, akkor azonnal megváltozunk a szellemünkben
(2 Korinthuss 5:17), de sokan nem vagyunk tudatában annak a változásnak,
ami a bensőnkben történt. Így azután folytatjuk a fizikai érzékeink és
természetes értelmünk diktálta életet, és tudatlanok maradunk új,
újjászületett énünkről, aki Isten teljességét kapta.
Nem
érezheted, nem tapinthatod meg a szellemed, mert az szellem. Szellemed
örökkévaló, láthatatlan részed. Azonban, amikor úgy döntesz, hogy
elhiszed, amit Isten Igéje rólad mond, akkor kezded megismerni, hogy
Krisztus Jézusban minden a tiéd, amire valaha is szükséged lehet. Az Ő
Igéje szellem és élet (János 6:63), és ahogy az Ő Igéjében bővölködsz,
egyre inkább kezdesz a szellemedből élni. Szellemedben már most
olyan vagy, amilyen az örökkévalóságban mindig is leszel. (1 János
4:17.) Dicsőség az Úrnak! Amilyen mértékben megújítod az elmédet ennek
az igazságnak a fényében és hiszel ebben, olyan mértékben fogod Isten
teljességét tapasztalni az életedben. A Példabeszédek 23:7 szerint, amit
a szívedben gondolsz, vagy hiszel az vagy.
Imádkozd az Efézus
1:15-23 imáját és hagyd, hogy a Szent Szellem kijelentse a benned élő
Krisztust, a dicsőség reménységét (Kolosszé 1:27.)
Élj olyan életet, melyből gyermeked látja, mit jelent felelősen élni és építeni egy országot!
„Így szólt hozzám az ÚR igéje: Emberfia, mondd meg ennek az országnak: Tisztátalan föld vagy, amely nem kapott esőt a harag napján!
Prófétái összeesküvést szőnek, olyanok, mint az ordító, ragadozó
oroszlán: embereket esznek, kincset és drágaságot harácsolnak, sok
asszonyt tesznek özveggyé. Papjai erőszakot követtek el
törvényemen, és meggyalázták szent dolgaimat. Nem tettek különbséget a
szent és a közönséges között, nem tanítottak a tisztátalan és tiszta
megkülönböztetésére. A nyugalom napjaival nem törődtek, és gyalázatot
hoztak rám. Vezérei olyanok, mint a ragadozó farkasok: vért ontanak, embereket pusztítanak el nyereségvágyból.
Prófétái mázolják a habarcsot, hiábavalóságot látnak, hazugságokat
jósolgatnak nekik, amikor ezt mondják: „Így szól az én URam, az ÚR...’’ -
pedig az ÚR nem szólt. Az ország népe szívtelenül
zsarol, és lelketlenül rabol, a nyomorultat és a szegényt elnyomják, a
jövevényt pedig törvénytelenül zsarolják. Kerestem
köztük valakit, aki építené a falat, és odaállana a résre színem elé az
országért, hogy ne pusztítsam el, de nem találtam. Ezért kitöltöm rajtuk dühömet, megsemmisítem őket haragom tüzével, fejükre olvasom tetteiket! - így szól az én Uram, az ÚR.”
Magyarázat
Kritizálni és rombolni mindig könnyebb, mint részt
venni valamiben, és építeni valamit. Világunknak nemcsak okos és ügyes
emberekre van szüksége, hanem olyan személyekre, s köztük férfiakra és
apákra, akik jellemesek és érett felnőttek. Valaki egyszer a
következőképpen fogalmazta meg, hogy mit jelent a gyermek, a felnőtt, és
az érett felnőtt közötti különbség. Gyermek az, akiről gondoskodni
kell, felnőtt az, aki önmagáról tud gondoskodni, érett felnőtt az, aki
másokról is képes gondoskodni. Egy országot, Isten országát, melynek
része a mi világunk is, érett felnőtt emberek képesek építeni. Olyan
személyek, akik a jövőt építik. Olyanok, akik a mában tesznek azért a
jövőért, amiben lehet, hogy ők már nem lesznek. De tudják azt, hogy akár
gyermekeik és unokáik körülményeit is meghatározzák. Luther Márton
mondta: „Ha tudnám is, hogy holnap elpusztul a világ, még akkor is
ültetnék egy almafát.” Fontos a jövő generációját építeni. Ma tenni
valamit azért, mert helyes és jellemes dolog, függetlenül attól, hogy
értékelik azt vagy sem.
Valószínűleg ez a legrövidebb temetési beszéd,
ami egy Isten embere sírjánál elhangzott. Mit tudunk róla? Isten
Béthelbe küldte, mikor Jeroboám király a bálványáldozati oltáron
áldozott. Isten nevében kiáltott a próféta az oltár ellen. Jeroboám
kinyújtotta a kezét, parancsolva, hogy fogják el a prófétát. Keze
elszáradt. Az oltár meghasadt és kiömlött belőle a hamu. Jeroboám kérte a
prófétát, imádkozzon érte. A próféta imádságára Isten meggyógyította
Jeroboámot aki hívta, hogy menjen vele a palotájába. A próféta azonban
elutasította, mivel Isten megparancsolta neki, hogy visszamenet sehol se
szálljon meg. A hazafelé vezető úton eléje állt egy öregember, egy
hamis próféta, s azt hazudta neki, hogy Istennek az a parancsa, hogy
menjen el vele, s egyen nála kenyeret. A próféta engedett, engedetlenné
vált Istennel szemben, s mikor hazafelé ment, megölte egy oroszlán. Az
öreg eltemette, s így szólt: "Ó, szeretett atyámfia"!
- Ez a történet
arra figyelmeztet, hogy Istennek áldott emberei is tévútra juthatnak. A
bátorság, a hit, az önzetlenség semmit sem segített. Az Isten parancsa
elleni engedetlenség miatt elbukott a próféta. Aztán: akire
sokat bíztak, attól sokat várnak. Isten kétszer jelent meg Salamonnak, s
mikor elbukott, Isten különösen megharagudott rá.
Amikor Anániás és Safira az első áldott időkben hazudni és csalni mertek, szokatlan és rettenetes ítélet érte őket.
Az
előttünk lévő történetnek azonban mégis ez a legsürgetőbb
figyelmeztetése: az emberi szót soha ne tartsuk fontosabbnak Isten
szavánál! Jaj nekünk, ha az emberi szó annyira tetszik, hogy megvetjük érte Isten Igéjét és parancsát! Ezért: Vigyázzatok!
"Bizony, bizony, mondom néktek: aki hallja az én igémet, és hisz
abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy,
hanem átment a halálból az életbe. Bizony, bizony, mondom néktek, hogy
eljön az óra, és az most van, amikor a halottak hallják az Isten Fiának a
hangját, és akik meghallották, élni fognak."
(János 5,24-25)
Nem kell félnünk egy olyan utolsó ítélettől, amely valamikor a halálunk
után következik. Az ítélet már ebben a földi életben megtörténik, s ez
utolsó, meg nem másítható ítélet. Aki hallja, elfogadja Krisztus igéjét,
és hittel kapcsolódik Istenhez, az már megítéltetett, életre ítéltetett,
más ítéletre már nem megy. Az örök élet számára már megkezdődött. A
mostani élete már része az örök életnek, az csak kiteljesedik a halála
után, amikor megérkezik elkészített helyére a mennyben. "Átment - így,
múlt időben - a halálból az életbe." Mert a halál, az örök halál, a
kárhozat sem a testi halál után kezdődik. Aki nem kapcsolódik Istenhez, az
már meghalt. Jézus így mondja (Jel 3,1): "Az a neved, hogy élsz, pedig
halott vagy." De ha az élő halottak, a kárhozatban benne élők meghallják a
Krisztus hangját, élni fognak. Ők is átmentek a halálból az életbe. Nem a
jövőben. Eljött az ő órájuk, "most". Milyen egyszerű! Hallod a hangot?
Téged hív az életre.
Istenem, hallom a hangodat. Kedves, hívó, csalogató szereteted hangját.
Most hallom. Életre, közösségre, munkára hív, és én olyan szívesen
követném. De fogom-e hallani holnap is, mikor életünk vad lármája betölti
fülem és lelkem? Nem tudom, élő vagyok-e vagy halott, a Krisztus ítélete
szerint. Sokszor olyan üresnek, kihaltnak érzem magam, könnyen elhiszem,
hogy már halott vagyok. De élni szeretnék. Boldog, szép életet itt,
megígért folytatását előtted. Ne engedj halottnak maradnom! Szóld, kiáltsd
bele lelkembe az élet igéjét, harsogja túl a világ zaját, hogy mindennap
halljam. Vigyél át az életbe, ne engedj kiesni belőle, őrizz meg benne
magad számára! Ámen.
Andrew Kuyvenhoven- A mai napon olvasandó igeszakasz: ApCsel 5,1-11
1 Egy ember, név szerint Anániás, feleségével, Szafirával együtt eladott egy birtokot, 2 és árából feleségének tudtával félretett magának, egy részét pedig elvitte, és az apostolok lába elé tette. 3
Péter azonban így szólt: "Anániás, miért szállta meg a Sátán a
szívedet, hogy hazudj a Szentléleknek, és félretegyél magadnak a föld
árából? 4
Ha megmaradt volna, nem neked maradt volna-e meg, és miután eladtad,
nem te rendelkeztél-e az árával? Mi indította szívedet ilyen
cselekedetre? Nem embereknek hazudtál, hanem az Istennek." 5
Amint meghallotta Anániás ezeket a szavakat, összeesett, és meghalt.
Erre nagy félelem szállta meg mindazokat, akik ezt hallották. 6 Az ifjak pedig felálltak és betakarták őt, majd kivitték és eltemették. 7 Mintegy három óra múlva a felesége is bement, mit sem tudva a történtekről. 8 Péter megkérdezte tőle: "Mondd meg nekem, ennyiért adtátok-e el a földet?" Ő így felelt: "Úgy van, ennyiért." 9
Péter erre így szólt hozzá: "Miért egyeztetek meg abban, hogy
megkísértitek az Úr Lelkét? Íme, azok, akik a férjedet eltemették, az
ajtó előtt állnak, és kivisznek téged." 10
Az asszony pedig azonnal összeesett a lába előtt, és meghalt. Amikor
bejöttek az ifjak, halva találták, kivitték őt is, és eltemették a férje
mellé. 11 Erre nagy félelem szállta meg az egész gyülekezetet és mindazokat, akik hallották ezeket.
"Miért egyeztetek meg abban, hogy megkísértitek az Úr Lelkét?"
(ApCsel 5,9)
Ez a kezdeti korból való halálbüntetés egy keresztyén közösségben kimondott
hazugságért, tartós elrettentő példaként szolgált. Nekünk, akik Isten
kegyelméből élünk, akik a Szentnek a temploma vagyunk, nem szabad semmi
tisztátalant vinni színe elé. A Lélek vigyáz arra a templomra, melyet a
kegyelem megtisztított.
Anániás és Szafira bűne arányaiban kicsi, már ahogy mi mérlegeljük a bűnt.
Nem kapzsiságról van szó. Jókora adományt adtak - mely nem volt kötelező -,
de azt a látszatot keltették, hogy az sokkal nagyobb, mint amekkora valóban
volt. Hazudtak, és ily módon foltot ejtettek Isten becsületén. Férj és
feleség egyetértettek a dologban. Ámbár Szafirának volt egy külön
lehetősége, hogy vallomást tegyen, ragaszkodott férjéhez a bűnben, és
osztozott vele a büntetésben.
Jobban kell szeretnünk az igazságot, mint feleségünket vagy férjünket.
Vannak pillanatok mindenki házasságában, amikor az egyiknek így kell szólni
a másikhoz: "Nem, édesem, erről szó sem lehet."
Túl sokan lojálisabbak feleségükhöz, férjükhöz, mint az igazsághoz. A
törvény tudatában van ennek, ezért a bíróságon nem veszik számításba a
férjeket vagy a feleségeket tanúként, ha olyan ügyről van szó, amelyik
egyikőjüket érinti. Mindenképpen megvédenék egymást.
A gyermekek is megtanulják ezt. Amikor cseng a telefon, és a papa így szól:
"Ha Jones úr az, nem vagyok itthon.", Jancsi ezt szokta mondani: "Sajnos
Jones úr, a papám nincs itthon." Lojális az apjához. Együtt hazudnak.
Isten azt akarja, hogy hűségesebbek legyünk az igazsághoz, mint a családi
kötelékhez. Ha szereted a családodat, minden tőled telhetőt megteszel
azért, hogy visszatartsd őket a vétkezéstől.
Olyan nagy szeretetet kellene egymás iránt éreznünk, hogy össze tudjuk
szedni a bátorságunkat és ily módon tudjuk egymást akadályozni a
vétkezésben.
A békesség megőrzése érdekében némelyek "megegyeztek abban, hogy
megkísértik az Úr lelkét". Ne tedd ezt! Jobb megkockáztatni egy civakodást
a családban, mint egy Istennel való harcot.
Ez a kijelentés nem valami bizonytalan feltételezés, hanem Isten örök
törvénye. Amilyen ítélettel ítélsz, ugyanolyannal ítélnek meg téged.
Különbség van bosszú és visszafizetés között. Jézus azt mondja, hogy az
élet törvénye a visszafizetés - "amilyen mértékkel mértek, olyannal
mérnek nektek". Ha éles ésszel kitaláltad más hibáját, emlékezz rá:
éppen ezzel a mértékkel mérnek téged is. Az élet azzal a pénzzel fizet
vissza, amivel te fizetsz. Ez a törvény kihat mindenre -Isten trónjától
lefelé (Zsolt 18,25-26).
Róma 2. még határozottabban mutat rá erre és kimondja, hogy aki mást
ítél, az ugyanabban a dologban bűnös. Isten nemcsak a tettre néz, hanem a
lehetőségre is. Kezdjük ezzel, hogy mi nem hiszünk a Biblia
állításaiban. Például hisszük, hogy amiben másokat megítélünk, abban mi
magunk is bűnösök vagyunk? Azért látjuk meg másokban a képmutatást,
csalárdságot és valótlanságot, mert mindezek a mi szívünkben is ott
vannak. A szent ismertetőjele az alázatosság: "Igen, mindezek a
gonoszságok, sőt még több is, mind kijött volna belőlem is, ha Isten
kegyelme nem volna; ezért nincs jogom ítélni."
Jézus mondja: "Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek..." Ha ítélsz,
ugyanazzal a mértékkel mérnek meg téged is, ahogy te ítélsz. Ki merne
közülünk Isten elé állni ezzel: "Istenem, ítélj meg engem ugyanúgy,
ahogy én megítéltem embertársamat." Mi bűnösnek ítéljük embertársainkat;
ha Isten minket is így ítélne meg, mindnyájan a pokolban lennénk. De
Isten minket Jézus Krisztus csodálatos engesztelő áldozata alapján ítél
meg.
Anániás és Szafira bűne arányaiban kicsi, már ahogy mi mérlegeljük a bűnt.
Nem kapzsiságról van szó. Jókora adományt adtak - mely nem volt kötelező -,
de azt a látszatot keltették, hogy az sokkal nagyobb, mint amekkora valóban
volt. Hazudtak, és ily módon foltot ejtettek Isten becsületén. Férj és
feleség egyetértettek a dologban. Ámbár Szafirának volt egy külön
lehetősége, hogy vallomást tegyen, ragaszkodott férjéhez a bűnben, és
osztozott vele a büntetésben.
