Andrew Kuyvenhoven-
A mai napon olvasandó igeszakasz: Róm 5,12-21
12 Ahogyan tehát egy ember által jött a
bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy minden emberre átterjedt a
halál azáltal, hogy mindenki vétkezett.
13 Mert a törvényig is volt bűn a világban, bár a bűn nem róható fel, ha nincs törvény.
14
Mégis úrrá lett a halál Ádámtól Mózesig azokon is, akik nem Ádám
vétkéhez hasonlóan estek bűnbe. Ő pedig előképe az eljövendőnek.
15
De nem igaz az, hogy amilyen a vétek, olyan a kegyelmi ajándék is. Mert
ha annak az egynek a vétke miatt sokan haltak meg, az Isten kegyelme és
ajándéka még bőségesebben kiáradt az egy ember, a Jézus Krisztus
kegyelme által sokakra.
16 És az sem
igaz, hogy a kegyelmi ajándék ugyanolyan, mint az első ember bűnbeesése.
Az ítélet ugyan egyetlen eset folytán vitt a kárhozatba, a kegyelmi
ajándék viszont sokak elbukásából vitt megigazulásra.
17
Ha pedig az egynek elbukása miatt lett úrrá a halál egyetlen ember
által, akkor azok, akik bőségesen kapják a kegyelem és az igazság
ajándékát, még inkább uralkodni fognak az életben az egy Jézus Krisztus
által.
18
Mármost, ahogyan egynek a vétke lett minden ember számára kárhozattá,
úgy lett egynek az igazsága minden ember számára az élet megigazulásává.
18
Mármost, ahogyan egynek a vétke lett minden ember számára kárhozattá,
úgy lett egynek az igazsága minden ember számára az élet megigazulásává.
19 Mert ahogyan az egy ember
engedetlensége által sokan lettek bűnösökké, úgy az egynek
engedelmessége által is sokan lettek igazakká.
20 A törvény pedig közbejött, hogy megnövekedjék a vétek. De ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem;
21
hogy amiképpen úrrá lett a bűn a halál által, úgy uralkodjék a kegyelem
is az igazsággal az örök életre Jézus Krisztus, a mi Urunk által.
"Ádám ... előképe az eljövendőnek."
(Róm 5,14)
Hogyan lehet mindnyájunknak üdvössége egy embernek a halála és feltámadása
által?
Megérthetjük, hogy miként lehetséges ez, ha Krisztusra, mint reprezentánsra
gondolunk, azaz olyan valakire, aki sokak érdekében cselekszik.
A képviselet gondolata nem idegen számunkra. Mindannyian tudjuk, hogy egy
szülő cselekedetei, hogy hatnak az egész családra, jó vagy rossz
értelemben. Az Ószövetségből tudunk példákat olyan királyokra vonatkozóan,
akiknek cselekedetei döntőek voltak a nemzetre nézve. A mai
mamutvállalatokat néhányan igazgatják, s ezek a néhányak sokak érdekében
döntenek. Ádám tettei azonban az emberiségre nézve voltak döntőek. És ha
meg akarjuk mutatni Krisztus munkájának a hatókörét, mint aki sokakat
képviselt, akkor Ádám a legjobb példa.
Ádám áll ott a kezdeteknél, mint a bűn oka és eredete. Pál szavaival élve
(12.v.) a bűn egy olyan hatalom, amelyik egy ajtón át jött be, s ezt az
ajtót Ádámnak nevezik. Ádám ezt mondhatta volna: "Én vagyok az ajtó, rajtam
át lépett be az az ocsmány hatalom."
A bűn és a halál Ádám révén jött be, de mindenkire átterjedt, "mert
mindenki vétkezett". Itt Pál nem arra gondol, hogy minden ember bűnös, mert
minden ember bűnöket követ el. Arra gondol, hogy "minden ember vétkezett,
amikor Ádám vétkezett." Egyetlen reprezentatív cselekedetével mindenki
képviseletében döntött. Mindenki vétkezett és meghalt benne.
Ez a tökéletes illusztrációja annak a valakinek, aki a sokakat képviseli:
"Ádám előképe az eljövendőnek". Ádám volt az az ajtó, amelyiken át a bűn és
a halál bejött, hogy tönkre tegyen minket. Krisztus viszont az az ajtó,
akin át a kegyelem és az élet ömlik mindazokra, akik "Őbenne" vannak.
Pál azért beszél Ádámról, hogy megvilágítsa a másik Ember, nevezetesen
Jézus döntő tettét. Megtanítja nekünk a képviselet fogalmát, hogy
tökéletesen biztosak legyünk abban, hogy a sokak sorsa az egyetlen tettei
által dőlt el. Üdvösségünk egyedüli alapjául Jézus döntő tettei
szolgálnak.
Nem abból kapunk megigazulást és életet amit mi tettünk, hanem amit
Krisztus tett.