Isten ígéreteinek tárháza-Az igaz jutalma

Spurgeon-

"Az emberek pedig ezt mondják: Mégis van az igaznak jutalma! Mégis van Isten, aki igazságot tesz a földön!"(Zsolt 58,12) 

 

E földi életben nem mindig látjuk világosan Isten ítéletét, mert sokszor a jókat és a gonoszakat ugyanaz a sors éri. Ez most a megpróbáltatás ideje, nem a jutalmazásé vagy a büntetésé. Isten sokszor mégis félelmetes dolgokat cselekszik igazságosan, úgy hogy még a nemtörődöm ember is kénytelen felismerni ítélő kezét.

Az igaznak mégis van már e földi életben is jutalma, amely számára mindennél többet ér, éspedig Isten jótetszése, amely nyugodt lelkiismeretet ad neki. Sokszor még másképpen is jutalmaz Isten, mert Ő senkinek sem marad adósa. Az igaz ember legfőbb jutalma azonban odaát vár rá.

A történelmet nagy összefüggéseiben tekintve, sokszor megláthatjuk Isten kormányzó munkáját a népek életében. Darabokra töri az elnyomók trónját, és vétkes népeket büntet meg. Ha valaki a birodalmak felemelkedésének és bukásának történetét tanulmányozza, fel kell ismerje igazságszolgáltató hatalmát, amely a gonoszt korlátok közé szorítja, hogy aztán könyörtelen igazsággal elítélhesse. Nem marad a bűn büntetés nélkül, sem a jóság jutalom nélkül. A világmindenség Ura igazságot szolgáltat. Ezért csak Őt féljük, és ne tartsunk a gonoszok hatalmától.

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Aki a hit szemével lát

"És megtudja mindenki a földön, hogy van Isten Izraelben. "(1Sám 17,46)

 

 

Dávid és Góliát története nagyon fontos igazságokra hívja fel a figyelmünket:

Aki a hit szemével nézi a valóságot, az a teljes valóságot látja. A rettegett óriást azonnal lefokozza: ez egy körülmetéletlen pogány, mi pedig Isten szövetséges népe vagyunk. Nemcsak a túlerő és a technikai fölény számít, hanem hogy kinek az oldalán van Isten!

Aki látja Isten páratlan nagyságát, az nem kerül a félelem igézetébe. Saul seregét az jellemezte, hogy „megrettentek és igen féltek". Ez már fél vereség. Ők csak Góliát méreteit és fegyverzetét látták, Dávid viszont elmondta neki: „Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a seregek Urának, Izrael csapatai Istenének a nevében megyek ellened, akit te kicsúfoltál. Még ma kezembe ad az Úr..."

Mivel így bízik Istenben, ezért mer a hívő ember más eszközökkel harcolni. Dávid egyszerű parittyával, amit azonban Isten irányít majd. És az ilyen ember jobban bírja idegekkel is. A győzelemhez vezető legbiztosabb út Isten nevének komolyan vétele. A bukáshoz vezető út: Isten nevének gyalázása.

Dávid emlékezett arra, hogyan szabadította meg őt Isten már a vadállatok karmai közül is.

Ezzel a nagy hittel bírja az ember a magányt is - milyen egyedül van ott, még a testvérei is csak csúfolják! Akinek azonban Istennel ilyen közössége van, az soha nem lesz magányos. Még ő bátorítja a királyt és a harcosokat: „Senki se csüggedjen el emiatt, elmegy a te szolgád, és megvív ezzel a filiszteussal."

Merünk-e mi hasonló éles helyzetekben ilyen életveszélyesen is bízni Istenben? Nem a szerencsében vagy a magunk rátermettségében, hanem a személyes, élő Istenben, akiről sok mindent tudunk, s akinek a szabadítására hittel várunk. Aki valóban bízik benne, azt nem hagyja megszégyenülni.

Bizonyságaid örökkévaló örökségem-Alfred Christlieb

   "Egyik győzelmet a másik után aratják, úgy, hogy az embereknek meg kell látniuk: az az igaz Isten, Aki a Sionon van. Uram, Seregeknek Istene, hallgasd meg az én könyörgésemet." (Luther ford.)  (Zsolt. 84,8-)

 Ennek az igének a lutheri fordítása drága bibliai gondolatokat tartalmaz. Először is azt kérdezhetjük: ki az, aki egyik győzelmet a másik után aratja?

Az lehetne a látszat, hogy ez csak a Kóráh fiaira vonatkozhat, akik ezt a zsoltárt írták. Az ő életük lehetett ilyen áldott. De nem ez az igazság. Ez a zsoltár általában beszél olyan emberekről, akik mély, állandó vágyat éreznek az Istennel való közösség után, és akiknek tulajdonképpeni otthonuk a csendes imádság helye, az Isten oltáránál. Ezek azok, akik nem tartják önmagukat erősnek (akkor vereséget vereség után szenvednének!), hanem erősségük az Úr, és szívből követik Őt.

Csak ezek aratnak győzelmet győzelemre, s lesznek áldássá embertársaiknak is. Ezek azok, akik a siralom völgyében kutakat ásnak, és áldást nyernek.

S miért ad Isten nekik győzelmet győzelemre? Talán hogy dicsőségük nagyobb legyen? Nem! A 8. vers ezt mondja: "hogy lássák meg az emberek, hogy az az igaz Isten, Aki a Sionon van".

Még egy Akhábnak is kettős győzelmet adott Isten (l.Kir. 20,13. 28), hogy Akháb is és a szíriaiak is megtudják: Isten nemcsak a völgynek Istene, hanem a hegynek is.

Mi hát a titkuk ezeknek az embereknek, akik győzelemről győzelemre jutnak? Ezt a 9. vers mutatja meg: "Uram, Seregeknek Istene, hallgasd meg az én könyörgésemet"!

Az imádság fegyverével szállnak szembe az ellenséges hatalmakkal, s így állnak meg szilárdan a nehézségekben, szükségekben, a gyalázásban és dicsőségben, a szegénységben és gazdagságban egyaránt. Az Istennel való közösség számukra a legfontosabb.

Hogyan állunk mi ezekkel a kérdésekkel?

 

Isten asztaláról-Varga László

   "Ezt kiáltották: Áldott a király, aki az Úr nevében jön!... A sokaságból néhány farizeus ezt mondta neki: Mester, utasítsd rendre tanítványaidat! De ő így válaszolt: Mondom nektek, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani."      Lukács 19,37-40)

 Virágvasárnap mutatkozott meg nyilvánosan Jézus hatalmi igénye és népének boldog felismerése. Természetesen nem tetszett ez azoknak, akik magukat tartották bölcseknek, és a maguk igazsága tudatában népük vezetőjének és tanítójának. A boldog, ujjongó sokaság között sötéten állnak és morognak. Pedig ők is örülhetnének, sokkal többet nyernének vele. Nekünk nem kell olyan meszszire mennünk, ma is halljuk a sötét morgást: Hallgasson már el az a régi, elavult mese! Az egyháznak nincs helye a valós életben! Hiába. Felszabadult, boldog öregek köszöntik az újra bevonuló Királyt, fiatalok éneklik az öröm dalát, minden okvetetlenkedés ellenére ma is zeng, ezután is zengeni fog a kórus: "Áldott a Király, az örök Úr!" És ami a legérdekesebb: ma valóban elhalkult az ének, kevesebben vannak, akik Krisztust dicsőítik. De már kezdenek megszólalni a kövek: a természettudomány eredményei mind közelebb visznek az élő, tudatosan alkotó Teremtőhöz, az orvosok egyre jobban felismerik a hit fontosságát a mindennapi egészségben. Az az üzenet is megvalósul: "A kövek fognak kiáltani."



Krisztusom, Királyom, alázatos szolgád kéri: vonulj be az én életembe is diadalmasan! Nagyon halkan szólt az ének évtizedeken át. Volt, amikor én is csak ritkán, halkan énekeltem dicsőséged dalát. Ha elhallgattam, ha fiatalon nem tanultam meg hinni, köszönöm, hogy Te nem feledkeztél meg rólam. Akkor is voltak, akik szóltak, de ma sem elég erős az ének. Igen sokan még ma sem ébrednek rá, hogy minden más tanítás semmivé lett, és a jövőnk attól függ, mennyire halljuk meg a Te szavadat. Adj ma erős hangot, messzire szóló bizonyságtételt igehirdetőid szájába! Adj új hitet fiataljainknak! Vonulj be közénk, hogy életünk és jövőnk legyen! Ámen. 

Mindennap az Ige fényében- A KÁRPIT TÖRTÉNETE

A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsid 10,11-22

11 Minden pap naponként szolgálatba áll, és sokszor mutatja be ugyanazokat az áldozatokat, amelyek sohasem képesek bűnöket eltörölni. 12 Ő ellenben, miután egyetlen áldozatot mutatott be a bűnökért, örökre az Isten jobbjára ült, 13 és ott várja, hogy ellenségei zsámolyul vettessenek lába alá. 14 Mert egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket. 15 De bizonyságot tesz nekünk a Szentlélek is, mert ez után az ige után: 16 "Ez az a szövetség, amelyet kötök velük ama napok múltán", így szól az Úr: "Törvényemet szívükbe adom, és elméjükbe írom; 17 bűneikről és gonoszságaikról pedig többé nem emlékezem meg." 18 Ahol pedig a bűnbocsánatról van szó, ott nincs többé bűnért bemutatott áldozat. 19 Mivel pedig, atyámfiai, teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, 20 azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk a kárpit, vagyis az ő teste által; 21 és mivel nagy papunk van az Isten háza felett: 22 járuljunk azért oda igaz szívvel és teljes hittel, mint akiknek a szíve megtisztult a gonosz lelkiismerettől. "Teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által, azon az új és élő úton, amelyet ő nyitott meg előttünk, a kárpit, vagyis az ő teste által." (Zsid 10,19-20) Ismered-e a kárpit történetét? A kárpitét, amely a templomban függött. A kárpit nagyon súlyos és nagyon szép volt. Azért függött ott, hogy elválassza Istent a néptől. Igaz hogy a templom Isten és népe találkozóhelye is volt. Itt ajánlhatták fel Istennek ajándékaikat, itt élték át Istennel a közösséget. És a templomban bocsánatot és új erőt találtak. Mégis, az a kárpit mindig ott volt. És a kárpit nem ezt mondta: "Közösség". Inkább így szólt: "Távolság". A kárpit egy nagy "Tilos a belépés!" jel volt. A Szent Isten azt mondta a tisztátalan embernek, hogy távolságot kell tartania tőle. Csak Izráel legszentebb embere járulhatott Isten színe elé, és ő is csak évente egyszer. A főpap jött, megmosdott és felöltözött hófehér ruhába, hozva a vért. Ráhintette a vért az oltárra, hogy elfedezze vele a nép és saját maga bűneit. Aztán a súlyos kárpit ismét összezárult. De egy nap Isten ujja eltépte a kárpitot, felülről egészen az aljáig. Ez egy pénteki napon történt, pontosan nagypénteken, éppen akkor, amikor Jézus meghalt egy hegyen, kívül Jeruzsálemen. Amikor Jézus szerető szíve meghasadt, a templomi függöny kettészakadt. Az összezárult kárpit ezt mondta: "Tilos a belépés!" A szétszakadt kárpit így szólt: "Belépés mindazoknak, akik hisznek Jézus Krisztusban." Most hát "teljes bizalmunk van a szentélybe való bemenetelhez Jézus Krisztus vére által." Még a legjelentéktelenebb ember is bemehet egyenesen a szentek szentjébe, amíg hisz Jézus Krisztusban. Ha hisz, akkor megmosdott és felöltözött hófehér ruhába. Így hát bátran jöhetünk Istenhez. És Isten hasonlóképpen jön hozzánk, kegyelmesen. Bemehetünk a szentélybe, és Isten kijön a szent helyről, és bennünket szent hellyé változtat. A kétirányú forgalom a szétszakadt kárpiton át történik. Krisztus a szétszakadt kárpit.

Krisztus mindenek felett- ÖNTUDATOSSÁG

 "Jöjjetek énhozzám" (Mt 11,28). 

Isten bővölködő életet szánt nekünk Jézus Krisztusban; de vannak idők, amikor ez az élet külső támadást kap. Emiatt megint önmagunkra kezdünk nézni, pedig azt gondoltuk, hogy ennek már vége. Az öntudatosság zavarhatja meg leghamarabb Istenben való életünk teljességét és állandó belső harcokat okoz. Az öntudatosság nem bűn; könnyen izguló vérmérséklet is előidézheti, vagy ha váratlanul új körülmények közé jutunk. Isten soha nem akar kevesebbet adni nekünk, mint az Ő teljességét. Ami megzavarja benne való nyugalmunkat, azt azonnal rendbe kell hozni. De azzal még nem küszöböltük ki, ha figyelmen kívül hagyjuk, hanem csak ha Jézushoz megyünk vele. Menjünk hozzá, és kérjük Őt, hogy adjon nekünk Krisztus-tudatot! Ő megteszi mindaddig, amíg megtanulunk benne maradni. Soha ne engedd szétforgácsolódni a Krisztusban való életedet - harcolj ellene! Óvakodj attól, hogy léket kapj, hogy a barátok vagy a körülmények feldarabolják az életedet, semmi el ne szakítson tőle, nehogy hirtelen magad maradj. Nincs annál fontosabb, mint hogy szellemi kapcsolatunkat sértetlenül megőrizzük! A nagy megoldás pedig ez: "Jöjjetek énhozzám." Ez próbálja ki, vajon valóban hűek vagyunk-e értelmi, erkölcsi és szellemi vonalon. Ahol nem vagyunk valódiak, ott inkább vitatkozunk, ahelyett, hogy Jézushoz mennénk. 

Isten műhelyében- A Lélek vezetése alatt

   "Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. " (Róma 8, 14)   

Isten gyermekeinek nemcsak dicsőséges előjogaik vannak, hanem nagy elkötelezettségeik is. Mint gyermekeknek engedelmeskedniök kell és engedni, hogy Isten Lelke vezesse őket.

Csak azok Isten gyermekei, akik követik a Lélek ösztönzéseit, akik tehát nem elégszenek meg kegyes szólamokkal, hanem véghez is viszik a mennyei Atya akaratát. Olvassuk csak el az előtte levő igerészt! Feltétlenül szükségesnek mondja itt az apostol, hogy a test cselekedeteit a Lélekkel megöldököljük. A test cselekedeteihez tartozik például a harag és a türelmetlenség. A Szentlélek ezek ellen törekszik. Engedünk-e gyengéd és mégis erőteljes indításának? Hallgatunk-e intésére, amikor forrni kezd bennünk az indulat? Ő hallgatást parancsol. Helyet adunk-e neki, vagy kitörnek belőlünk a haragos szavak? Ha tisztátalan kívánságok mozdulnak bennünk, elvágjuk-e útjukat azonnal, amint a Lélek int? Vagy elhallgattatjuk Őt és átadjuk magunkat tisztátalan fantáziánknak mindaddig, míg képzelődéseink tetté érnek? Ha gondolataink ferde utakon bolyongnak, visszahívjuk-e őket, amint a Lélek emlékeztet, vagy odadobjuk nekik a gyeplőt? A Szentlélek a szeretet királyi parancsára ösztönöz. De vajon nem talál-e minket éppen ezen a ponton restnek, mivel féltjük a kényelmünket és nem akarunk mások szolgálatában áldozatot hozni és elégni? Azonnal követjük-e Őt, ha int, hogy tegyük jóvá a szeretet parancsának megsértését és kérjünk bocsánatot?

A Szentlélek a Jézusról való bizonyságtételre indít. Nem talál-e ellenállásra, mert emberfélelem és a szenvedéstől való félelem gátol minket? - A Lélek imádkozásra és az Istennel való közösségre indít, de néha késlekedünk, elfecséreljük erőinket mindenféle munkában, ahelyett hogy összpontosítanánk azokat az Ő szolgálatára. Isten Lelke arra int, hogy kutassuk az Ő Igéjét, de nincs időnk rá, értéktelen fecsegéssel és kapkodó sokat-akarással gyengítjük saját magunkat. Pedig Isten olyan gyermekeket akar, akikre úgy jellemző az engedelmesség, mint ahogyan a "gonoszság gyermekeire" jellemző a gonoszság. Az engedelmesség új természetükké lett az övéinek, ha nem is vagyunk mindjárt tökéletesek benne. Fáj-e vajon minden engedetlenséged? Megszomorítjuk a Szentlelket, valahányszor nem engedünk indításainak. Ha tartósan megszomorítjuk, végül is eltávozik tőlünk.

Isten csodálatos kegyelme- KÉRÉSEINKRE VÁRVA

''Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben;
kérjetek, és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen'' 

 (János 16:24.)

Az ima a Menny elrendelt eszköze, hogy a bűn ellen sikeresen küzdjünk, és keresztényi jellemet fejlesszünk. Az Isteni befolyás, amely az imánkra válaszként érezteti a hatását, véghezviszi a kérelmező lelkében mindazt, amiért Istenhez könyörög. Kérhetjük bűnünk bocsánatát, a Szentlélek erejét; kérhetünk Krisztushoz hasonló lelkületet, bölcsességet és erőt, hogy művét munkálhassuk; kérhetünk minden, általa megígért adományt, mert ígérete így szól: ''Kérjetek, és megadatik néktek!'' Jézusban találunk segítséget, benne juthatunk győzelemre... Krisztus kegyelme arra vár, hogy fejezzük ki az iránta való igényünket. Krisztus kegyelmet és erőt ad szükségleteiteknek megfelelően, ha kéritek tőle... Krisztus vallása megkötöz és elfojt minden megszenteletlen vágyat, serkenti a tetterőt, önfegyelmet és szorgalmat. A hétköznapi élet dolgai terén is takarékosságra, tapintatra és önmegtagadásra nevel, és arra, hogy még a szegénységet is panaszhang nélkül viseljük el. Krisztusnak az emberi szívet uraló Lelke megmutatkozik a jellemben, és nemes vonásokat és képességeket fejleszt. ''Elég néked az én kegyelmem'' (2Korinthusbeliekhez 12:9) - mondja Krisztus.

Minden erőnket feszítsük meg, hogy fenntartsuk a közösséget Jézussal... Imádkozzunk családi körben; de mindenekfelett ne hanyagoljuk el a titkos imát, mert ez lelkünk lehelete, élete. Lehetetlen, hogy lelkünk fejlődjék, ha az imát mellőzzük. A családi légkörben és nyilvánosan mondott ima nem elegendő. Csendben és egyedüllétben öntsd ki a szívedet; imád csak annak fűiéhez jusson, aki meghallgatja. Egyetlen kíváncsi fül se hallja meg kéréseidet. A csendes magányban mentes a lélek az összes külső befolyástól és izgalomtól... Egyszerű, gyermeki hittel közösséget ápol a lélek Istennel, miáltal Isteni fénysugarakat fogad magába, amelyek erőt és kitartást biztosítanak a Sátán elleni küzdelemben... Imádkozzatok kamráitokban; mindennapi munkátok és hivatásotok gyakorlása közben is gyakran emeljétek fel szíveteket Istenhez. Így járt Énókh is Istennel. A jó illatú áldozathoz hasonlóan száll fel az ilyen ima a kegyelem trónjához. Akinek szíve Istenben nyugszik, azt Sátán soha le nem győzheti.

A forráskönyv: "Isten csodálatos kegyelme"Ellen White írása alapján-

Reggeli dicséret- Elzavart ördögök

„Menjetek, és hirdessétek mindenütt: Elközelített a mennyek országa! Betegeket gyógyítsatok, halottakat támasszatok, leprásokat tisztítsatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok!”

 Máté 10: 7-8.

 

„Jézus maga köré hívta a tizenkettőt, és megparancsolta: menjenek széjjel kettesével a városokba és falvakba. Senkit sem küldött ki egyedül, hanem testvért a testvérrel, barátot a baráttal. Így segíthették, bátoríthatták egymást, együtt tanácskoztak, imádkoztak, mindegyikük ereje kiegészítette a másik gyöngeségét. Jézus ugyanígy küldte ki később a hetvenet. Az volt a szándéka, hogy az evangélium hírnökei így társuljanak. A mi időnkben is sokkal sikeresebb lenne az evangéliumi munka, ha szorosabban követnénk ezt a példát.

A tanítványok üzenete ugyanaz volt, mint Keresztelő Jánosé, vagy magáé Krisztusé. "Elközelített az Istennek országa" (Márk 1:15). Nem volt szabad vitába keveredniük az emberekkel, hogy a Názáreti Jézus-e a Messiás, hanem nevében kellett az Ő irgalmas cselekedeteit véghezvinniük. Ő parancsolta nekik: "Betegeket gyógyítsatok, poklosokat tisztítsatok, halottakat támasszatok, ördögöket űzzetek. Ingyen vettétek, ingyen adjátok" (Máté 10:8).

  Szolgálata során Jézus több időt szentelt a betegek gyógyításának, mint a prédikálásnak. Csodái bizonyították szavainak igazságát: nem elveszíteni, hanem megmenteni jött. Igazságossága előtte járt, az Úr dicsősége pedig mögötte. Bárhová ment, irgalmas cselekedetei megelőzték. Ahol csak elhaladt, az emberek, akiken könyörült, egészségben örvendeztek, s próbálgatták újonnan visszanyert erejüket. Tömegek gyűltek köréjük, hogy ajkukról hallják, amit az Úr művelt velük. Sokak számára Jézus hangja volt az első, melyet hallottak, neve az első, melyet kiejtettek, arca az első, melyet láttak. Miért ne szeretnék tehát Jézust, s zengenék dicséretét? Ahogy áthaladt a falvakon, városokon, olyan volt Ő, mint az életadó folyó, élet és öröm áradt, amerre csak ment.

  Krisztus követőinek Hozzá hasonlóan kell munkálkodniuk. Enni kell adnunk az éhezőnek, felruháznunk a mezítelent, megvigasztalnunk a szenvedőt, a lesújtottat. Szolgálnunk kell a kétségbeesettet, reményt kell keltenünk a reménytelenben…

A szív a megrovás hatására gyakran megkeményedik - ám Krisztus szeretetére meglágyul. A misszionárius nemcsak hogy megszabadít a testi betegségektől, hanem a Nagy Orvoshoz vezetheti a bűnöst, Ő megtisztíthatja a lelket a bűn poklosságától. Isten terve az, hogy szolgái által a betegek, a szerencsétlenek, a gonosz lelkek megszállottjai meghallják az Ő hangját. Emberi képviselői által Jézus olyan Vigasztaló akar lenni, amilyet a világ nem ismer.” 

(E.G. White Jézus élete Az első evangélisták c. fejezetből) 

  szerző: Gyürüs Panni

Bizonyságaid örökkévaló örökségem--Alfred Christlieb

Irigykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jószerencséjét. Mígnem bementem az Isten szent helyébe, ott megértettem azoknak sorsát.  (Zsolt. 73,3.17)

Az elégedetlenség minden időben nagy kísértése az embernek. Az a kegyelem, hogy bibliai példán szemlélhetjük, hogyan szabadulhatunk meg az elégedetlenség lelkétől. Aszáf, a 73. zsoltár írója meg tudja ezt mutatni nekünk.

Először lássuk az elégedetlen Aszáfot! Látta a dicsekvőket, a kevélyeket gazdagságukban és jólétükben. Irigykedett és bosszankodott rájuk, kételkedett Isten igazságosságában és hatalmában, s ezek a gondolatok megzavarták lelki békességét.

Ezt mondja: láttam a gonoszok jó szerencséjét. Ha csak bizonyos állapotokat nézünk, eltévedhetünk.

Mit látunk a világban? A hazugság győz az igazság felett. A lelkiismeretlen emberek sokra viszik. A hízelgők haladnak, a becsületeseket elnyomják. Becstelenek óriási bevételükkel dínomdánomban élnek, míg a becsületesek csak a mindennapi kenyerüket keresik meg. Aszáf ezt mondja: "A kövérség miatt kinn ülnek a szemeik, elméjük gondolatai csaponganak".

Aszáf azonban kijött ebből a nehéz kísértésből. "Gondolkodom, hogy ezt megérthessem, de nehéz dolog ez szemeimben. Mígnem bementem az Isten szent helyébe..."

Ott nyert segítséget! Ott el kellett oszlaniuk az elégedetlenség sötét felhőinek, ott nyert világosságot az önmaga helyzetére, gondolatainak hiábavalóságára, és azoknak szörnyű sorsára nézve, akiket irigyelt.

Miként Aszáf, mi is úgy tudunk kiszabadulni ebből a kísértésből, ha panaszainkkal és kételkedéseinkkel imakamránk szentélyébe vonulunk vissza. Itt elfordul tekintetünk arról, ami idelenn van, s odafordul ahhoz, ami odafönn van.

Átéltük-e ezt már?


 

Isten asztaláról-Varga László

 "Mert aki valamennyi törvényt megtartja, de akár csak egy ellen is vét, az valamennyi ellen vétkezett." (Jakab 2,10)

 Jézus törvényét sokan tartják alkalmazhatatlannak azért, mert megvalósíthatatlan dolgokat követel. Akik így vélekednek, azok nem tartják számon az emberi természetnek azt a nagy értékét, hogy nem tud megállni egy teljesítménynél, hanem ahogy azt elérte, azonnal többet akar. Jó példa a sport: ahogy valaki beállít egy világcsúcsot, másnap ezren edzenek, hogy meghaladják. Ha betartható lenne a Krisztus törvénye, már régen nem lenne érvényes. De Krisztus a tökéletességet, azt a felülmúlhatatlan eszményt állítja elénk, mely soha el nem évül, melyet a teremtő Isten állított minden korok minden egyes embere elé. Mint világítótornyot, mely minden hajónak jelzi az irányt. Isten törvénye egység. A legkisebb hiány is megbontja ezt az egységet. Egyetlen ember se mondhatja magát tökéletesnek. Mindig tovább kell arra törekedni. Ezért van szükség a megváltásra: Krisztus tökéletesen valósította meg az örök törvényt, ezzel adott példát, eszményt nekünk, és ennek érdemét ajándékozza nekünk, úgy, "mintha én semmi bűnt nem tettem volna, sőt mintha én tanúsítottam volna mindazt az engedelmességet, melyet ő értem tanúsított, de csak úgy, ha én azt hívő szívvel elfogadom." 

Istenem, ítélő bírám, tudom, hogy minden egyes törvényedet meg kellene tartanom, de nem vagyok rá képes. Pedig akarom. Rosszulesik minden bűn, amit elkövetek, minden hanyagság, ha nem teszem meg, amit törvényed előír. Tapasztalom, hogy az mind engem szegényít meg, engem tesz kevésbé emberré, engem távolít el a szeretetedtől. Megköszönöm, hogy belém oltottad az akarást, és ha sikerül elérnem valamit törvényed betöltésében, azt is neked köszönöm. Kérlek, ne hagyd, hogy az akarás meggyengüljön bennem! Segíts, hogy eredménye is legyen! Hadd láthassam, hogy nem hiába éltem, hogy nem volt hiábavaló, hogy nekem életet és rendeltetést adtál, hogy én is tudtam Jézust követve egy kis boldogságot hozni a földre. Ámen. 

Mindennap az Ige fényében- A HALÁL, MELY MEGISMÉTELHETETLEN

Andrew Kuyvenhoven-
A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsid 9,23-28 

23 Szükséges volt, hogy a mennyei dolgok képmásait ezekkel tisztítsák meg, magukat a mennyei dolgokat azonban ezeknél különb áldozatokkal. 24 Mert nem emberkéz alkotta szentélybe, az igazi képmásába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most megjelenjen az Isten színe előtt értünk. 25 Nem is azért ment be, hogy sokszor áldozza fel önmagát, ahogyan a főpap megy be évenként a szentélybe más vérével, 26 mert akkor sokszor kellett volna szenvednie a világ kezdete óta. Most azonban egyszer jelent meg az idők végén, hogy áldozatával eltörölje a bűnt. 27 És amint elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik, 28 úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye; másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre.

"És amint elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak, azután pedig ítélet következik, úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét elvegye, másodszor majd a bűn hordozása nélkül fog megjelenni azoknak, akik várják őt üdvösségükre." (Zsid 9,27-28)

Az író most egy másik illusztrációt alkalmaz, hogy megmutassa Krisztus halálának végleges voltát. Egy olyan szabályra hivatkozik, amelyet mindnyájan ismerünk. Az ember egyszer születik, egyszer él, egyszer hal meg. S azután semmi más nem marad hátra, csak Isten ítélete.
Mi mindannyian alá vagyunk vetve ennek a törvényszerűségnek, mert ez a mi emberi létünk könyörtelen szabálya.
De amikor Isten Fia emberi természetet vett magára, engedelmeskednie kellett ugyanennek a szabálynak. Megszületett, élt és meghalt - egyszer. Halálát nem lehet soha megismételni.
Amikor Krisztus visszajön, eljövetelének semmi köze nem lesz a bűnhöz, már ami a hívőket illeti. Azért jön majd vissza, hogy befogadja övéit az örök életbe. Bűneinket az ő halála távolította el. És amint a mi saját halálunk nem ismételhető meg soha, úgy az ő halála is végleges.
A halál végleges. Legalább is egyféleképpen ez egy szomorú és némiképp rémítő gondolat. A halál nem egy esemény a sok közül, hanem egy végleges esemény. Az ebben a testben eltöltött egész élet véget ér akkor. Mindent, amit csak addig tehetünk meg, amíg az élők között vagyunk, meg kell tennünk akkorra, vagy pedig egyáltalán nem tudjuk megtenni őket.
Amikor azonban a Biblia azt mondja nekünk, hogy a halál végleges, nem az a szándéka, hogy megrémítsen, hanem hogy megvigasztaljon minket. Azt kéri tőlünk, hogy elhiggyük, Jézus halála teljes és végleges fizetség volt minden bűnünkért. Ezért többé semmi félnivalónk nincsen.
Mit várunk, hogyan bánik majd Krisztus velünk, amikor eljön ítélni? Azt gondolod, meg akarja mondani az egész világmindenségnek (és a mi egyházunk népének), hogy milyen szennyes bűnösök vagyunk mi? Nem, természetesen nem, feltéve ha megvallottuk bűneinket amíg az élők között voltunk. Nem a mi bűneink szerint akar bánni velünk. Megtette ezt akkor, amikor először jött el. Az ő halálában foglalkozott bűneinkkel. És a halált nem lehet megismételni. Végleges az. Dicsérd hát az Urat.  

Krisztus mindenek felett- VOLTÁL-E MÁR SZÓTLANUL SZOMORÚ?

   "Az pedig, mikor hallotta ezt, nagyon elszomorodott, mert igen gazdag volt" (Lk 18,23). 

A gazdag ifjú a bánattól némán ment el: egy szava sem volt. Nem kételkedett abban, amit Jézus mondott, nem vitatkozott vele a szavak jelentéséről; megszomorodott annyira, hogy egyetlen szó sem jött ki a száján. Voltál-e már valaha így? Beszélt-e már veled Isten valamiről, amiben gazdag vagy - vérmérsékleti adottságod, személyes hajlamaid, szíved-lelked kedvesei felől? Ha igen, akkor gyakran lehettél szótlan-szomorú. Az Úr nem megy utánad; nem beszél rá. Valahányszor rád talál ezen a ponton, egyszerűen megismétli: "Ha valóban komolyan gondolod, amit mondasz - ezek a feltételek". "Add el mindenedet, amid van", üresítsd meg magad Isten előtt erkölcsi értelemben mindentől, ami tulajdonod, amíg már nem vagy több egy öntudatos lénynél - aztán ezt is add oda. Itt dől el a harc Isten előtt az akarat területén. Jobban ragaszkodsz ahhoz, ami elképzelésed szerint Jézus akarata, mint Őhozzá magához? Ha így van, valószínűleg hallanod kell majd kemény szavait, amik nagy bánatot okoznak neked. Kemény szó, amit Jézus mond, de könnyű meghallani azoknak, akikben ott van az Ő természete. Ne engedj meg magadnak semmit, ami Jézus Krisztus kemény szavát enyhítené! Olyan gazdag lehetek a szegénységben, olyan gazdag abban a tudatban, hogy semmi vagyok, hogy sohasem lehetek tanítvány. Kész vagyok-e megüresedni attól az érzéstől is, hogy üres vagyok? Ezen a ponton kezdődik a csüggedés. Bátortalanná tesz a kiábrándult önszeretet; és Jézus Krisztus iránti odaadásomat is szerethetem úgy, hogy önszeretet lesz belőle. 

Isten műhelyében- Két ellentétes rendeltetés

 "Aki a testének vet, a testből arat veszedelmet; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből arat örök életet, "     
(Gal 6, 3)   

Két ellentétes életfelfogás és életmód lehetséges. Az egyik saját érdekeink ápolása, a másik Isten ügyének előbbre vitele. Az első az élet sima élvezete, a második pedig az önmegtagadás. A testnek vetni nem más, mint önző céljainknak mindent alárendelni. Az Ige összefüggése szerint itt éppen a pénz felhasználásáról van szó. Aki ebben az értelemben vet a testnek, az vagy magának halmozza fel a pénzét, vagy mindent arra fordít, hogy önmaga jól éljen. - A Léleknek vetni azt jelenti: arra ügyelek, hogy Isten Lelke nyerjen tért, hatoljon be mind saját életembe, mind mások szívébe. A test vagy a Lélek tehát az a kétféle talaj, amin az ember mozoghat, ahol élete, munkája lejátszódik, de egyben cél is, ami felé irányul. Aki erre az utóbbira, azaz a legmagasabb célra törekszik, az szívesen megadja az árát időben, erőben, pénzben, hogy Isten ügye terjedjen, az evangélium eljusson az emberekhez. Átadja magát ennek a nagy célnak és támogatja mások munkáját. Szívén viseli a misszió és az evangélizáció ügyét.

Az önzés szolgálatába állított élet felemészt mindent. Elveszett élet. Minél inkább táplálja valaki testi ösztöneit, élvezetvágyát és becsvágyát, annál jobban erősödnek és nőnek azok. És a vége? Pusztulás. A test nem adhat nekünk mást. A test semmi; elmúlik, mint a fű és a mező virága. Aki ennek hódol, az romlásra jut. Mennyivel más a Léleknek vető ember! A Lélek örök, elmúlhatatlan. Aki mindent latba vet azért, hogy saját bensejében és másokban is uralomra jusson, azt ez a Lélek örök életre viszi. A menny számára érik az ilyen ember. Így hát valóban igaz, hogy mindenki maga kovácsolja a saját sorsát: örök boldogságát vagy örök boldogtalanságát. Az örök élet ajándék, de jutalom is. Ölébe hullik annak, aki igazán hisz a Megváltóban, de heves harcba is kerül. Ezért mondja az Ige: Ragadd meg az örök életet! - azaz tégy kockára mindent, hogy ezt megtarsd és soha el ne veszítsd!

"Vetés ez a földi élet, követi az aratás. Amit itt lenn szórtam széjjel, azt kapom majd odaát. Ha a testért jártam-keltem, veszedelem a bére. Csak aki megmarad Benne, az megy be az életre!"

Köszöntünk Szent Szellem!-AZ ÉLET KRISZTUSBAN

Garrie F. Williams-

 "Hogyha pedig Krisztus tibennetek van, jóllehet a test holt a bűn miatt, a Lélek ellenben élet az igazságért." (Római levél 8:10)

Krisztus megígérte, hogy elküldi a Szentlelket az Ő nevében (Jn 14:26), ezért nevezi Pál többek között "Krisztus Lelkének". A Fiú, aki most mennyei Atyjának trónján ül, Szentlelke által van jelen népe között. Minden újjászületett keresztény szívében hit által lakozik ott a Megváltó, vagyis Lelke a "belső emberben" (Efézus 3:16-17).

Most már értjük, miért nem akarja a lelkek ellensége, hogy a keresztények tudják, mit jelent a Szentlélekkel való betöltekezés. A sötétség erői érzik, hogy vereséget szenvednek annak az embernek az életében, aki teljes tudatában van a benne élő Jézusnak. Habár teste "holt a bűn miatt", és arra ítéltetett, hogy visszatérjen a porba, az újjászületett hívőkben azonban ott az élet elve, amit soha semmi nem pusztíthat el. Ha elfogadtad Jézust, a Megváltódat, a lényedben legbelül ott van az élet örökkévaló forrása, nevezetesen a Szentlélek. Ő nem adja vagy alkotja az életet. Ő maga az élet. Akiben ott van a Lélek, az élet is ott van abban, mert "akié a Fiú, azé az élet" (1jn 5:12). Pál szerint "a Lélek... élet az igazságért". Ez nem a mi igazságunk, nem is a törvény igazsága, hanem Jézus Krisztus igazsága, amit megtérésekor tulajdonít Isten még a leggonoszabb bűnösnek is.

A gondolat, hogy a kereszténynek meg kell dolgoznia azért, hogy az örök életet elnyerje, az ellenség legégbekiáltóbb taktikája. Először is miért kell erőlködnie azért, amit már úgyis ajándékba kapott? A Szentlélek a menny legcsodálatosabb ajándéka számunkra (Cselekedetek 2:38; 10:45), és az örök élet is az (Római levél 6:23). Másodszor ha tettekkel akarja kiérdemelni az örök életet, az mindig az ellenség csapdájába vezeti vissza az embert, vagy az elcsüggedés, vagy pedig a büszkeség miatt. Illeszd be nevedet Róma 8:10 versébe, és mondd el: "Dicsőítelek téged, Uram! Krisztus bennem él ma, jóllehet a testem halálra szánt a bűn miatt, ám a Szentlélek betölt örök élettel, mert Jézus igazságát nekem tulajdonítja Isten."

Imádság a mai napra
"Szeretet Ura, add, hogy mindig tiszteljem Krisztus életét bennem, és azért éljek, hogy megdicsőítsem nevét!"
Garrie F. Williams írása alapján

Isten ígéreteinek tárháza-Keressetek és találtok!

Charles H. Spurgeon-

„Ha keresed, megtalálhatod" (1Krón 28,9).

 Szükségünk van Istenre, és neki mindig van ideje a számunkra, ha keressük őt. Senki elől nem rejtőzik el, aki színe elé kívánkozik. De nem lehet ezt a találkozást kiérdemelni, vagy kegyeit megvásárolni, egyszerűen csak „keresni" kell őt. Akik már ismerik az Urat, keressék őt újra és újra imádsággal, hűséges szolgálattal és szent hálaadással: akkor egyre jobban kijelenti nekik szeretetét, és megáldja őket közösségével. Akik pedig még nem ismerik őt úgy, hogy békességük forrása lehetne, induljanak el azonnal, és keressék, amíg meg nem találják őt mint Megváltójukat, barátjukat. Atyjukat és Istenüket.

Milyen erős biztatás ez az Ige minden keresőnek! „Keressetek és találtok!" (Mt 7,7). Igen, ha Istent keresed, te is megtalálod őt. Ha pedig megtaláltad, benne megleled az életet, a bűnbocsánatot, a megszentelődést és az üdvösséget. Keresd, keresd kitartóan, akkor nem hiába fogod keresni. Drága testvérem, keresd őt már most! Ott, ahol vagy, és most, mert most van itt az alkalmas idő. Hajoljon meg merev térded és még merevebb nyakad, és kiálts Istenhez, az élő Úrhoz. Krisztus nevében keresd a megtisztulást és a bűnbocsánatot. Isten nem utasít el. Dávidnak fiához, Salamonhoz intézett fenti biztatása igaz, ezt e könyv szerzője is megtapasztalta. Higgy az Igének, cselekedj aszerint, s találkozásod lesz Istennel!

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Dávid ás Góliát

."..az Úr kezében van a háború, és ő ad a kezünkbe benneteket. "(1Sám 17,47)

 

 

A filiszteusok állandóan támadták Izraelt, mindig újra védekezésre kényszerítették őket. Egyik alkalommal úgy akarták eldönteni a csatát, hogy egy óriás harcosuk, Góliát, párbajra hívott valakit Saul király seregéből. Naponta kétszer kiállt, szidta a sereget és Istenüket, és dicsekedett. A filiszteusoknak sokkal fejlettebb haditechnikájuk volt. Senki nem merte vállalni, hogy megvív vele.

Akkor ment oda Dávid, aki élelem-utánpótlást vitt a bátyjainak. Hallotta, hogy Góliát káromolja Istent. Csodálkozott, hogy senki nem áll ki ellene, hiszen Dávid hite szerint ez a párbaj már eldőlt: aki Istent káromolja, az vele találja szemben magát, és Isten ellen nem győzhet.

Éppen ezért jelentkezett a viadalra. Túl fiatalnak és gyakorlatlannak találták, de beleegyeztek. Dávid mint pásztorfiú bottal járt és parittyát használt. Góliát gyalázni kezdte őt is, ő azonban kilőtt egy kövecskét, ami a páncélba öltözött óriást ott találta el, ahol a sisakrostély mellett egy kis rés volt a halánték táján. Góliát megszédült, a földre esett, Dávid pedig saját kardjával vágta le a fejét.

A filiszteusok megfutamodtak, s évekig nem támadták meg Izraelt.

A katonák így látták: Góliát olyan nagy, hogy lehetetlen legyőzni. Dávid így: Góliát olyan nagy, hogy lehetetlen nem eltalálni. Ő nemcsak a látható erőviszonyokkal számolt, hanem számolt Isten mindenek feletti erejével, és számított rá. Ezt jelenti hinni. Nem ő akarta legyőzni az óriást, csak azt akarta, hogy derüljön ki: Istent gyalázva nem lehet győztes senki.
Merek én így számolni Istennel?

Isten csodálatos kegyelme- ÁLDÁSOS LÉGKÖR

''Hála pedig az Istennek, aki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban, és az ő ismeretének illatját minden helyen megjelenti miáltalunk. Mert Krisztus jó illatja vagyunk Istennek, mind az üdvözülők, mind az elkárhozók között'' 

 (2Korinthusbeliekhez 2:14-15).

Isten az Ő Fiának felbecsülhetetlen adományozása által körülvette a földet kegyelmi légkörével, amely oly valóságos, mint az a légkör, ami a Földet övezi. Mindazok, akik ezt az életadó levegőt választják, Krisztus Jézusban érett férfiakká és nőkké növekednek. Semmilyen művészi szépség nem érhet fel azzal a szépséggel, amelynek Krisztus képviselőinek természetében és jellemében meg kell mutatkoznia. A kegyelem légköre, amelyben a hívők élnek, és a Szentlélek munkája, amelyet az értelmükben és szívükben végez, az élet illatává teszi létüket, és Isten megáldhatja munkájukat. Jellemünk átalakulása bizonyítja a világ előtt, hogy Krisztus szeretete él bennünk. Az Úr elvárja népétől, hogy nyilvánvalóvá tegye: a kegyelem megmentő ereje képes a hibás jellem átalakítására, és van hatalma arra, hogy kiegyensúlyozottá és gyümölcsözővé tegye azt...

Amikor Isten kegyelme uralkodik bennünk, a bátorság, hit és krisztusi szeretetet légköre veszi körül lényünket, és ez éltetően hat mindazokra, akik belélegzik azt... Az Úr olyan emberek elérésére használja fel az alázatos szívűeket, akiket a felszentelt lelkészek nem tudnak elérni. Olyan szavak szólására készteti őket, amelyek bemutatják Krisztus megváltó kegyelmét. Amikor ekként áldást hoznak másokra, nekik maguknak is áldásban lesz részük. Isten lehetőséget nyújt arra, hogy másokra is kiterjesszük kegyelmét, hogy még több kegyelmet áraszthasson ránk. Amikor Isten szolgája felhasználja a tőle kapott tálentumait és lehetőségeit, akkor saját hite és reménysége is megerősödik. Isteni követek munkálkodnak együtt vele. Szent befolyásnak kell a világra áradnia azoktól, akik megszentelődtek az igazság által. A földet körül kell öveznie a kegyelem légkörének. A Szentlélek munkálkodni fog az emberek szívén, és megmutatja nekik Isten dolgait.

A forráskönyv: "Isten csodálatos kegyelme" -Ellen White írása alapján

Reggeli dicséret- A szeretet motivációja

„Örökkévaló, elhatároztam: az én részem, hogy engedelmeskedem beszédednek.”

Zsoltárok könyve 119: 57 (EFO)

Mi alapján engedelmeskedik az ember? Mi motivációjának forrása?

Sok ember azért engedelmeskedik valamilyen felsőbb hatalomnak, mert fél tőle. Tipikus példa erre a katonaság. A parancsmegtagadás hadi törvényszékkel jár, ami háborús helyzetben akár halálbüntetéssel is végződhet. A katonák a legtöbb esetben azért engedelmeskednek, mert félnek a büntetéstől.

Épp ilyenek azok a keresztyének, akik a pokoltól való félelem miatt engedelmeskednek Istennek. Azok a lelki vezetők, akik az utolsó ítélettel és a kárhozattal fenyegetik híveiket, gyors engedelmességre bírják az embereket, ugyanakkor boldogtalanná, sőt depresszióssá teszik őket – ez pedig nem Isten szándéka.

Hatalmas energiákat lehet felszabadítani jutalmazással is. Mindenki ismeri ezt a fajta motivációt, ha már kapott fizetésemelést. Óvodásokat arra kértek, hogy játékos logikai feladatokat oldjanak meg. A gyerekek örömmel belefeledkeztek a feladatokba, és mintegy másfél óra alatt mindegyik meg oldotta azokat. Legközelebb két csoportra osztották őket, és az egyik felének cukorkát ígértek, ha megoldják a feladatokat. A jutalmazott csoport sokkal gyorsabban befejezte, míg a többieknek ismét csak másfél óra alatt sikerült végezniük. A harmadik alkalommal ez a rész megint örömmel nekiállt a játékos feladatoknak, és a maguk tempójában, vidáman haladtak benne. A korábban már cukorkával jutalmazott csapatnak azonban semmi kedve nem volt hozzá, és csak a cukorka kilátásba helyezésével voltak hajlandóak újból nekiállni. Amikor egy bizonyos tevékenység esetén a pénzt használják a külső jutalmazás eszközeként, akkor az alanyok elveszítik belső érdeklődésüket a tevékenység iránt.

Ugyan így járnak el azok a lelki vezetők, akik a mennyország jutalmával akarják Isten iránti engedelmességre bírni híveiket. Ugyan ezen a hamis motiváción alapszik az a teológia, miszerint Isten megáldja és meggazdagítja a hozzá hűségeseket. Ezeknél az érdekből engedelmeskedő keresztyéneknél hiányzik a belső motiváció és az Isten iránt bensőséges kapcsolat igénye. A Mindenható nem kapitalista főnök, aki anyaiakban jutalmazza az üzleti partnereit.

A harmadik lehetőség – és erről beszél a 119. zsoltár szerzője – a szeretet motivációja. Csak az engedelmeskedik belső meggyőződésből Istennek, aki tudja és érzi, hogy a Mindenható feltétel nélkül szereti őt. Nem fél tőle, mint egy villámokat szóró büntető bírótól, nem egy kozmikus üzleti partnert lát benne, akinek érdekből engedelmeskedik, hanem meglátja benne azt a mennyei Apát, aki saját fiát adta az emberekért. Az ilyen nem parancsokat teljesít, nem munkahelyi feladatokat old meg a kecsegtető jutalom reményében, hanem felfedezi, az engedelmesség örömét, felfedezi a hálát.

Te miért vagy keresztyén? Félelemből? Érdekből? Vagy netán szeretetből?

 

szerző: Árvai Tamás

Bizonyságaid örökkévaló örökségem-Alfred Christlieb

   De én mindenkor veled vagyok..., szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, ó, Isten mindörökké.( Zsolt 73,23. 26)

    

Hofacker Lajosnak, az áldott bizonyságtevőnek egyik diáktársa mondta el, hogy Hofacker mint egyetemista jobb híján egy csűrbe vonult el imádkozni. Ragyogó arccal tért vissza.

Keressük fel gyakran mi is imakamránk szentélyét! A komoly imádság hatása ma is az, mint Hofackernek vagy Aszáfnak az idejében.

Lássuk még egyszer azt a változást, amely Aszáfban történt, mikor bement az Isten szent helyébe (17. v.)! A körülményei ugyanazok maradtak, mint azelőtt. A gonoszok ugyanúgy garázdálkodtak, mint előbb. Aszáf azonban új látást kapott. Helyzetüket már nem az irigység és felháborodás szemével nézte, hanem a mélységes részvétével. Isten megnyitotta szemét az örökkévalóságra, így látta meg, hogy a gonoszok síkos földön járnak, elesnek és soha fel nem kelnek, neki pedig Isten nyújtja a kezét, s Ő soha el nem hagyja azt, akit egyszer megragadott.

Amíg azoknak a szíve evilági mulandó javakon csügg, ő annak adhatta szívét, aki örökre megelégíti.

Azok rövid időre emberektől nyernek dicsőséget, őt örökkévaló dicsőséggel koronázza meg az Úr.

A gonoszok kevélysége mit tehet az ő hite ellen, amellyel diadalmasan vallja: "De én mindenkor Veled vagyok... Kicsodám van az egekben?...Dicsőségedbe fogadsz be engem".

Aki Aszáf titkára rátalált, az megelégedett ember.

Isten asztaláról-Varga László

"Beszéljétek el fiaitoknak, fiaitok meg az ő fiaiknak, azok pedig a következő nemzedéknek!"      Jóel 1,3

Ma nem szorulunk arra, hogy nemzedékről nemzedékre élőszóval adjuk tovább az Istenről szóló tanítást. Ott van az Írás, mindenki elolvashatja. És mégis, a mi nemzedékünk látja legjobban, milyen keveset jelent az Írás, ha nem áll mögötte a személyes bizonyságtétel. Egy egész nemzedék nőtt fel úgy, hogy szülei már nagyrészt elfelejtették, vagy meg se ismerték az Istenről szóló Írást. Nem adták át hitüket fiaiknak és leányaiknak, akik most ott tévedeznek a semmi partján, hit nélkül, irányítás nélkül, tájékozatlanul. Nem hiszik a tagadást, és nem ismerik a bizonyosságot. Azért olyan fontos, hogy azok, akiknek Isten megadta azt a különös kegyelmet, hogy a családjukban ismerhették meg a hitet, ne tartsák meg maguknak, adják tovább mindaddig, míg egy újabb nemzedék nem lesz képes arra, hogy a maga akaratából vegye kézbe a Szentírást, és abból merítsen irányítást és erőt minden egyéni és közös nyomorúság leküzdésére. Addig vállaljuk magunkra a feladatot: tanítsuk, mondjuk, hirdessük elsősorban a gyerekeinknek, és tovább, idegenek felé is, a mindent átformáló üzenetet: Isten szeret, s ha megtanulod Őt szeretni, boldog lehet az életed, közösséged, néped élete.
 
Uram, hálát adok neked, hogy engem már a családban a Te ismeretedre és szeretetedre neveltek. Ha nem úgy történt, köszönöm, hogy adtál mellém valakit, aki arra megtanított. De feltétlenül kellett az, hogy valaki az élőszó közvetlenségével felhívja a figyelmemet igédre, mely azután tovább vezessen, megmutassa Krisztus szépségét, tanítása nagyszerűségét, szeretetét, a vágyakozást követésére. Tudom, az emberi szó nem lett volna elég, ha Lelked nem teszi azt élővé és hatóvá számomra. De ha ezt nekem mind megadtad, add, hogy legyek képes továbbadni gyerekeimnek és az új nemzedék fiataljainak! Ámen. 

Mindennap az Ige fényében- EGY KÉTSÉGBEVONHATATLAN VÉGRENDELET

A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsid 9,15-22

15 Így tehát új szövetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét. 16 Mert ahol végrendelet van, ott a végrendelkező halálának is be kell következnie;  17 mert a végrendelet csak halál esetén érvényes; amíg a végrendelkező él, addig érvénytelen. 18 Innen van az, hogy az első szövetséget sem léptették életbe vér nélkül. 19 Mert amikor Mózes a törvény szerint az egész népnek minden parancsolatot elmondott, vette a bikák és bakok vérét vízzel, vörös gyapjúval és izsóppal együtt, és meghintette a könyvet és utána az egész népet, 20 e szavakkal: "Ez annak a szövetségnek a vére, amelyet az Isten rendelt számotokra." 21 Aztán hasonlóképpen meghintette vérrel a sátort és az istentisztelet minden eszközét is. 22 A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, és vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat.

"Így tehát egy új szövetség közbenjárója lett Krisztus, mert meghalt az első szövetség alatt elkövetett bűnök váltságáért, hogy az elhívottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét." (Zsid 9,15)

Tanácsos minden embernek végrendeletet készítenie, még akkor is, ha nem sok mindene van, amit örökségül hagyhat. Az élők pénzsóvárak, és képesek sokat civódni kevés dolog miatt is. A végrendeletben az ember "kijelenti szándékát arra vonatkozóan, hogy miként rendelkezik vagyonáról halála esetén." Ez az utolsó kikötés fontos. A végrendelet végrehajtója nem kezdheti el felnyitni a végrendeletet és szétosztani a vagyont, hacsak nincsen bizonyítéka az örökhagyó halálát illetően. Még a Biblia is ezt mondja: "Mert ahol végrendelet van, ott a végrendelkező halálának is be kell következnie." (16.v.). Isten "végrendeletet" vagy "testamentumot" vagy "szövetséget" szerzett. Mivel a Biblia íróinak egy szavuk van mindhárom most elhangzott magyar kifejezésre, nem hangzik furcsán: Isten végrendelkezett. Végrendeletében Isten "örökkévaló örökséget" ígért "az elhívottaknak". Most hát nagyon fontossá válik megtudni, hogy vajon benne vagyunk-e Isten végrendeletében. Kik azok az "elhívottak"? Biztosan tudjuk, hogy Ábrahámot említi Isten végrendelete. Először Ábrahámmal beszélt Isten az ő végrendeletéről (vagy szövetségi ígéretéről). És természetesen Mózesről is említés történik. Meg Izráel népéről. De te is benne vagy abban. És én is. Nekünk mondta Jézus: Ez az új szövetség pohara. Ez a bizonyítéka annak, hogy benne van a neved a végrendeletben. Valójában mi sokkal inkább meg vagyunk győződve arról, hogy jogunk van "az örökkévaló örökséghez", mint a Mózes idején élő nép lehetett. Azokban a napokban a végrendelet még kétségbevonható volt. Semmi bizonyíték nem volt arra nézve, hogy a halál bekövetkezett. Isten örököseinek ellenfelei, főnöküknek, a Sátánnak a vezetésével (neve azt jelenti, hogy ellenség) mindig azt mondták, hogy az Istentől elhívottaknak nincs igazán joguk az örökséghez. De most már ez az ügy eldőlt. Isten végrendelete most már kétségbevonhatatlan. Az elhívottak megkapják az örökséget, mivel "a halál bekövetkezett".

Krisztus mindenek felett-ELKEDVETLENEDTÉL

Oswald Chambers-

   "Még egy fogyatkozás van benned; add el mindenedet, amid van... és jöjj, kövess engem" (Lk 18,22). 

"Az pedig ezeket hallván..." Hallottál-e már valaha kemény szót a Mestertől? Ha nem, kérdés, hogy hallottad-e Őt valaha is. Jézus Krisztus sok mindent mond, amit végighallgatunk, de mégsem halljuk meg; ha meghallanánk, szava megdöbbentően kemény lenne. Úgy látszik, Jézust nem nyugtalanította, hogy ez az ember megteszi-e majd, amit mondott neki, meg sem próbálta maga mellett tartani. Egyszerűen ezt mondta neki: "Add el mindenedet és jer, kövess engem!" Urunk nem sorolt fel bizonyítékokat, nem beszélte rá az embereket semmire, nem akarta "megfogni" őket: egyszerűen kimondta a legkönyörtelenebb szavakat, amiket emberi fül valaha is hallott, és annyiban hagyta. Hallottam-e valaha kemény szót Jézus szájából? Mondott-e már valamit személy szerint nekem, amire elgondolkozva odafigyeltem? Nem olyasmit, amit fejtegethetek és amiről beszélni tudok, hanem amit személyesen nekem mondott. Ez az ember megértette, amit Jézus mondott; meghallotta és megértette, mire gondol - és ez összetörte a szívét. Nem dacosan ment el; elment szomorúan, egészen elkedvetlenedve. Jézus nem ment utána, hagyta elmenni. A komoly vágyakozás tüzével jött Jézushoz, de Jézus szava megfagyasztotta. Urunk pontosan tudta, hogyha egyszer meghalljuk a szavát, az előbb-utóbb gyümölcsöt terem. Rettenetes, hogy némelyikünk akadályozza a gyümölcstermést a gyakorlati életben. Szeretném tudni, mit mondanánk, ha megkérdezne, vajon ezen a bizonyos ponton alárendelnénk-e magunkat neki? Egy biztos: Ő soha nem fog a szemünkre vetni semmit.

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-A súnémi fiú

"Ekkor Elizeus bement a házba, ahol a fiú holtan feküdt..., és imádkozott az Úrhoz. "(2Kir 4,32-33)

 Ez a történet arról szól, hogy Isten emberileg reménytelen helyzetben is tud segíteni. Az, hogy ő mindenható, nem azt jelenti, hogy több lehetősége van, mint nekünk, hanem hogy neki minden lehetséges, az is, ami az embereknek lehetetlen.

Názáret mellett egy Súném nevű faluban élt egy házaspár, akik mindig nagy szeretettel fogadták Elizeus prófétát. Többször meg is szállt náluk, de soha nem fogadtak el tőle semmit. Amikor Elizeus megtudta milyen nagy bánatuk az, hogy nincs gyermekük, Istentől indíttatva megjövendölte, hogy lesz. Született is egy év múlva egy kisfiúk. Amikor felcseperedett, egyszer rosszul lett és meghalt. Ekkor az édesanya azonnal felkereste Elizeust, és kérte, hogy jöjjön el. Elizeus könyörgött Istenhez, és ő visszaadta a gyermek életét.

Önmagában is tanulságos ez, mert jól szemlélteti Isten mindenek feletti hatalmát és gyengéd szeretetét is. Ugyanakkor a hit erejét, amivel egy ember képes elfogadni Isten nagy tetteit. Ez az anya nem törődött bele gyermeke elvesztésébe. Így gondolkozott: az az Isten, aki tudott nekünk adni gyermeket, vissza is tudja adni őt, ha akarja. Elizeus pedig, életre-halálra tudott imádkozni azért, hogy Isten cselekedjék.

Az egész emberiséggel ez történt: Isten életet adott nekünk, amit aztán elveszítettünk, amikor ellene fellázadtunk. De nem kellene ebbe beletörődnünk, ő szabadítást is ígért. Sokan azonban csak ímmel-ámmal gondolnak erre, nem úgy, mint a súnémi asszony, aki azonnal kérte a segítséget, és jó helyen kérte, és hittel kérte azt Istentől.

Jézus Krisztus hozta el nekünk ezt az életet, aki őbenne hisz, új élete támad. Kérjük ezt ilyen szent komolysággal, mint Elizeus! Ő ma is imádságot meghallgató, mindenható Isten.

Köszöntünk Szent Szellem! -RÁADÁS KIZÁRVA

"De ti nem vagytok testben, hanem lélekben, ha ugyanaz az Isten Lelke lakik bennetek. Akiben pedig nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé." (Római levél 8:9)

Pál nagyon határozott a Római levél 8. fejezetének 9. versében. Vagy ott él valakiben a Szentlélek, vagy ő nem is keresztény. Ez nem fenyegetés, hanem realitás. Oka pedig világos: a megtéréskor a Szentlélek már nem vele van, hanem benne. Ez volt az új szövetség ígérete, amelyet az Ószövetség körvonalazott, és az Újban vált valósággá (Ez 36:25-27; Jn 14:16-17; 2Kor 1:21-22).

Néhány évvel ezelőtt vásároltam egy házat a Veterán Szövetségen keresztül. A külső homlokzatát festeni kellett volna, és mert szabadságon voltam, kérvényeztem a hatóságoknál, hogy kifesthetem-e a házat, habár az adásvételi szerződés papírügyei nincsenek készen. Készségesen beleegyeztek, azzal a kitétellel, hogy nem foglalhatom el, míg az összes papír alá nincs írva. Néhány héttel később, amikor minden törvényi követelménynek eleget tettünk, megkaptuk a kulcsot, és beköltöztünk az új otthonunkba.

A Golgotán "áron vétettünk meg", Jézus áldozata által. Ám amikor személyesen elfogadjuk Őt Megváltónknak, és készségesen kezébe tesszük életünket, a Szentlélek megkapja testünk templomához a kulcsot, bejön, és bennünk lakozik. Ma mindenhol ezt a jó hírt osztom meg a keresztényekkel: "Ti már a Szentlélek lakóhelye vagytok. Használjatok fel a lehető legtöbbet az Ő hatalmából, és hívjátok meg Őt, hogy életetek minden területén teljes uralma legyen!"

Imádság a mai napra
"Dicsőítelek téged, Szentlélek, hogy megtérésem pillanatától kezdve beléptél az életembe, és engedélyt adok neked, hogy teljesen betölts

Garrie F. Williams írása alapján

Isten csodálatos kegyelme-EGYSÉG A KÜLÖNBÖZŐSÉGBEN

''Kérlek azért titeket... hogy járjatok úgy, mint illik elhívatásotokhoz, amellyel elhívattatok. Teljes alázatossággal és szelídséggel, hosszú
tűréssel, elszenvedvén egymást szeretetben, igyekezvén megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelében.'' 

(Efézusbeliekhez 4:1-3)

Pál apostol a szeretet és egység megőrzésére biztatja az efézusiakat... A gyülekezeti megoszlások szégyent hoznak Krisztus vallására a világ előtt, és alkalmat adnak az igazság ellenségeinek útjuk igazolására. A hivők Krisztussal való közössége természetszerűleg arra vezet, hogy egymással is egy akaraton lesznek, és ez a legtartósabb egység a Földön. Krisztusban egyek vagyunk, ahogy Krisztus is egy az Atyával. .. Csakis úgy teremthetjük meg a Szentlélek gyümölcseit, ha személyes kapcsolatban állunk Krisztussal, ha napról napra, óráról órára közösségben élünk vele. A kegyelemben, örömben és hasznosságban való növekedésünk a Krisztussal való egységünknek és a benne gyakorolt hitünk mértékének függvénye. Ha a szívünkben él a Szentlélek és az igazság Igéje, akkor az el is különít minket a világtól. Az igazság és a szeretet változhatatlan elvei szívet kapcsolnak szívhez.

Az egység erejének mértéke megegyezik a számunkra kirendelt kegyelemmel és igazsággal. A szőlőnek számos vesszője van, és bár a vesszők különbözők, mégsem civakodnak. Egység él a különbözőségben. Az ágak mind egy forrásból nyerik táplálékukat. Ez a Krisztus-követők egységének ábrázolása. A különféle feladatok ellenére egyetlen fővel rendelkeznek. Ugyanaz a Lélek munkálkodik általuk más-más módon. Ez összecsendülő tevékenység, bár az ajándékok különbözők... Isten mindegyikőjüket felszólítja... kijelölt feladatának elvégzésére a számukra kirendelt képességeknek megfelelően. Jellemet kell formálnunk önmagunkban, mégpedig Krisztus jellemét. Ha Krisztus jellemével bírnánk, összhangban végeznénk Isten munkáját. A bennünk lakozó Krisztus összekapcsol a testvéreinkben élő Krisztussal, és a Szentlélek a szív és tett oly egységét nyújtja, amely bebizonyítja a világnak, hogy Isten gyermekei vagyunk... A világnak arra van szüksége, hogy a szeme előtt menjen végbe a csoda, amely Isten népének szívét keresztény szeretetben köti össze.

A forráskönyv: "Isten csodálatos kegyelme":Ellen White írása alapján

 

GLORIA COPELAND-A szellemed legyen a főnök!

Hasonlatosképpen a Szellem is segítségére van a mi erőtlenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Szellem esedezik miérettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. - Róma 8:26

Amíg ezen a földön élsz, mindig lesz egy gyengeséged. Mi az? A húsvér test, amelyben élsz. A tested ki van téve a halálnak és a körülötted lévő fizikai világnak.

Az újjászületett szellemed nem akar bűnt elkövetni, hanem teljesen engedelmes akar lenni Istennek. De a tested gyengesége miatt engedhetsz a kísértéseknek.
Ez azt jelenti, hogy kudarcra vagy ítélve ebben az életben, amíg Jézus el nem jön, és a tested meg nem dicsőül?
Nem! Azt jelenti, hogy fel kell építened, meg kell erősítened a szellemedet, amíg át nem veszi az uralmat a tested fölött. Az Ige azt mondja, hogy feszítsük meg a testet, és a szellemi emberünk uralkodjon fölötte. A Szellemben való ima által a szellemed felemelkedik, és átveszi az irányítást. Ahogy a súlyzóval erősíted a karodat, úgy erősíted a szellemedet, ha nyelveken imádkozol. Tudod, a szellemed erősebb a testednél, és ahogy utat adsz neki, a testednek egyszerűen engedelmeskednie kell. A legtöbb hívő nem érti ezt. Elborítja őket valamilyen bűn, és ahelyett, hogy legyőznék azt az Úr dolgai által, mint például a Szellemben való ima segítségével, egyszerűen tovább küszködnek, és próbálnak természetes szinten győzedelmeskedni. Így végül újra és újra elbuknak.
Ha ebben a körforgásban találod magad, ne csüggedj el! Isten nem parancsolta, hogy szellemibb legyél, mint amilyen lehetsz. Ismeri a gyengeségedet, és megmutatta, hogyan győzheted le azt. Megadta neked a képességet, hogy nyelveken imádkozz. Tudsz értelemmel is imádkozni – ekkor a Szellem kardját forgathatod, ami Isten Igéje. És nem számít, hogy minden más területen milyen csúnya vereséget szenvedtél, ezt a kettőt meg tudod tenni!
Figyelmeztetlek azonban, hogy a sátán megpróbál majd lebeszélni erről. Tudja, hogy ha egyszer megtanulod, hogyan fegyelmezd meg a testedet, akkor nem marad egy talpalatnyi helye sem az életedben. Rá fogod csukni az ajtót, és nem tud majd bejutni.
Ma kötelezd el magad újra, hogy imádkozni fogsz Szellemben. Hozz egy minőségi döntést, hogy követed Isten utasítását, amelyet a Júdás 20-ban ír az Ige: „Építsd fel magad a te szentséges hitedben – haladj előre, emelkedj egyre magasabbra, mint egy épület – imádkozván a Szent Szellemben! ¹”
Igei olvasmány: Róma 8:14-32

Derek Prince - Leplezetlenül..

“A hűségeshez hűséges vagy; a tökéleteshez tökéletes vagy. A tisztával tiszta vagy; de a csalárd előtt ravasznak mutatkozol.” (Zsoltárok 18:27)

Dávid itt Isten velünk való bánásmódjának mély és megingathatatlan törvényét tárja fel: A mód, ahogy viszonyulunk Istenhez, meghatározza Isten viszonyulását hozzánk. Dávid négy jellegzetes jellemvonást tár elénk: hűséges, feddhetetlen, tiszta és csalárd. E jellemvonások bármelyikével viszonyulunk is felé, ez Isten természetéből egy ennek megfelelő választ vált ki.
Vágyunk Isten hűségéről megbizonyosodni? Ennek módja, hogy hűséget gyakoroljunk Isten felé. Ha hűségesek vagyunk hozzá, Ő több, mint hűséges lesz hozzánk. Az Írás és a tapasztalat egyaránt megerősítik: Isten hűséges. Az őszinte hit minden cselekedetére válaszol függetlenül attól, hogy az milyen kicsi vagy egyszerű.
A hitnek vagy hűségnek alapzatára kell felépítenünk két további jellemvonást, amelyet Dávid említ: tökéletességet és tisztaságot. A “tökéletes” más fordításban “feddhetetlen” vagy “teljes” vagy “őszinte”. Őszintének és tisztának kell lenni Istennel való kapcsolatunkban, azt jelenti, hogy semmit nem rejtünk el Előle, semmit nem tartunk vissza Tőle, és megtagadunk mindent, ami Neki nem tetszik vagy sérti Őt. Amilyen mértékben megnyitjuk magunkat Istennek, olyan mértékben válik számunkra elérhetővé teljessége. Ha a mi részünkről nincs fenntartás, nem lesz Isten részéről sem.
De a sor intéssel záródik: “De a csalárd előtt ravasznak mutatkozol.” Találkoztam emberekkel, akik meg voltak győződve, hogy Istent valamiképpen partnerként kezelhetik tisztességtelen terveikhez. Ez soha nem működött! Isten sokkal ravaszabbnak bizonyul, mint ők.
“Ne legyetek megcsalva, Isten nem csúfoltatik meg; mert amit vet az ember, azt aratja is.“ (Galata 6:7)
A hit megvallása:
Megnyitom az életemet és szívemet Istennek, olyan mértékben, ahogy azt Tőle várom.

Forrás: Derek Prince (Dallamok Dávid hárfáján)

Joel Osteen-Békességben élni

„Add át az Örökkévalónak, ami túl nehéz, majd ő gondodat viseli! Nem engedi, hogy az igaz vereséget szenvedjen.” (Zsoltárok 55:22, EF)

 
Ha békességben élünk, akkor az nem a véletlen műve. Minden nap adódik valami, ami miatt bosszankodhatunk, megsértődhetünk, vagy aggódhatunk. Az élet mindig hoz dolgokat. Bizonyos emberek az idegeidre mennek. Váratlan számlák jönnek. Egy családtag bekerül a kórházba.
Ha arra vársz, hogy minden körülményed megoldódjon, mielőtt abbahagyod az aggódást, hogy végre békességed legyen, akkor életed végéig várhatsz. Isten soha nem ígérte, hogy meg fog őrizni minket minden nehézségtől. Nem mondta, hogy nem lesznek viharok az életünkben. Azt azonban megígérte, hogy a viharok közepette békességet fog adni nekünk. Ő ezt „minden értelmet meghaladó békesség”-nek hívja. Ez azt jelenti, hogy annak ellenére, ami körülöttünk zajlik, nekünk mégis békességünk van. „Az orvos diagnózisa nem túl kecsegtető, de nem aggódom. Tudom, hogy Isten a tenyerébe vésett.” „Nem kaptam meg az előléptetést, amiért annyit dolgoztam, de nem vagyok ideges. Tudom, hogy Isten valami jobbat tartogat a számomra.” A kollégám bántó dolgokat mondott nekem, de nem fogok megsértődni. Isten az én szószólóm és védelmezőm. Ő vívja a csatáimat.”
Meg kell védenünk a békességünket. Nem arra lettünk teremtve, hogy folyamatos aggódásban, ingerültségben, állandó feszültségben éljünk. Pont erre megy rá sokaknak az egészsége. Nem tudnak éjszaka aludni, nem tudják megemészteni a táplálékot, gyomorfekélyt kapnak. Az elméjük soha nem tud megpihenni. Mindent próbálnak megoldani, aggódnak az egészségük miatt, idegesek a munkájuk miatt, vagy a forgalom miatt stresszelnek. Az elménknek szüksége van arra, hogy néha kikapcsoljon és megpihenjen.
Azt mondja a Biblia, hogy „minden gondotokat Őreá vessétek”. Meg kell tanulnod Istennek átadni minden problémát. Nem arra lettél tervezve, hogy nehéz terhet cipe
Frusztrálni fog. Itt a kulcs: amikor nyugszol, Isten munkálkodik, de amikor te munkálkodsz, Isten nyugszik. Ha megpróbálsz Istent játszani, akkor Isten félreáll és így szól: „Oké, akkor te oldod meg ezt a problémát. Amíg te a kezedben tartod a dolgokat, én pihenek egyet.” De ha visszatérsz a békesség helyére és ezt mondod: „Istenem, bízom Benned. Az életem a Te kezedben van. Nem fogok aggodalmaskodni. Nem fogok stresszelni. Nálad már készen van a megoldás. Elcsendesedek és elismerem, hogy Te vagy az Isten” (Zsoltárok 46:11), akkor Isten elkezd munkálkodni, te pedig élvezheted a békességet!
„Vesd az ÚRra terhedet, és ő gondot visel rád! Nem engedi sohasem, hogy ingadozzon az igaz.” (Zsoltárok 55:22)

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Alfred Christlieb-

Trónol az Úr mint király, mindörökké. Az Úr erőt ad népének, az Úr megáldja népét békességgel.                  (Zsolt. 29,10-11)

Ezek az igék a 29. zsoltár befejező mondatai. Ebben a zsoltárban az író Isten dicsőségét egy hatalmas vihar vonulásában szemlélteti. Zivataros időkben élünk, amikor Isten nagy országok dicsőségét úgy összetöri, mint vihar a tölgyet.

Ilyen időkben is nagy vigasztalást nyújt a fenti Ige: "Trónol az Úr mint király mindörökké"!

Emberi királyi trónok meginognak és összeomlanak. Láttunk már néhányat lehanyatlani. Csak egy Király van, aki örökké megmarad: az egyedül hatalmas Isten. Ez a hívők legnagyobb vigasztalása.

Egyesek azt mondják: ha csakugyan Isten uralkodik a mennyben, miért enged meg ilyen borzalmakat? Ez éppen olyan balga beszéd, mint ha valaki a szép tavaszi időben hinne Istenben, de a pusztító viharban már nem. Nem. Az Úr király marad mindörökké, s Övé a győzelem.

A másik vigasztalás így hangzik: "Az Úr erőt ad népének". Hogy elcsügged némely lélek! A vihar talán a legkedvesebbet ragadja el tőle. Egyesek azt mondják: Ez már sok, nem bírom elviselni.

Nos, ma is él az az Isten, Aki Illésnek olyan eledelt adott, hogy negyven nap és negyven éjjel tudott vándorolni annak az erejével.

Él még, aki Dávidot megerősítette Góliát ellen, Aki Istvánnak erőt adott arra, hogy gyilkos ellenségei előtt bizonyságot tegyen a Megváltóról, Aki ad népének erőt a végső nyomorúságaiban való megállásra.

Az utolsó vigasztalás ez: "Az Úr megáldja népét békességgel".

Egy haldokló százados, akinek az állcsontja és nyelve ki volt szakadva, ezt írta le saját vérével: "Békességem olyan, mint egy folyam". Ismerjük ezt a békességet?