A mai napon olvasandó igeszakasz: 2Móz 1,8-14
8 Új király került azonban Egyiptom élére, aki már nem ismerte Józsefet.
9 Az pedig ezt mondta népének: Lám, az izráeli nép nagyobb és erősebb, mint mi.
10
Bánjunk csak okosan vele, hogy még többen ne legyenek, mert ha háború
támad, ő is ellenségeinkhez csatlakozik, ellenünk harcol, és kivonul az
országból.
11 Ezért munkafelügyelőket
rendeltek föléjük, hogy kényszermunkával sanyargassák őket.
Raktárvárosokat kellett építeniük a fáraó számára: Pitómot és Ramszeszt.1
2 De mennél jobban sanyargatták őket, annál inkább szaporodtak és terjeszkedtek, úgyhogy félni kezdtek Izráel fiaitól.
13 Ezért kegyetlenül dolgoztatták az egyiptomiak Izráel fiait.
14
Kemény munkával keserítették az életüket: sárkeveréssel, vályogvetéssel
és mindenféle mezei munkával; sokféle munkával kegyetlenül dolgoztatták
őket.
"Ezért
kegyetlenül dolgoztatták az egyiptomiak Izráel fiait. Kemény munkával
keserítették az életüket: sárkeveréssel, vályogvetéssel és mindenféle
mezei munkával, sokféle munkával kegyetlenül dolgoztatták őket."
(2Móz 1,13-14)
Az Exodus könyve (magyarul: a Kivonulás, azaz 2Móz) az elnyomott nép
felszabadításával foglalkozik. Ezért lett közkedvelt minden idők
elnyomottai között.
A fekete rabszolgák az Exodus könyvének énekeit énekelték az Egyesült
Államok déli részén elterülő ültetvényeken. A munkásnyúzó elnyomók
üzemeinek dolgozói a fáraó uralmát nyögő izraelitákhoz hasonlították
magukat. Az ő Mózesük egy munkásvezér volt. A cionista mozgalom, amely sok
zsidót vett rá arra, hogy visszatelepüljenek Palesztinába, gyakran utalt az
egyiptomi elnyomásra. Leon Uris írt erről a drámai hazatérésről egy
bestsellert. (divatos könyvújdonság). A könyv címe: Exodus
Így hát, amikor elkezdjük olvasni a Biblia Exodusnak nevezett könyvét, fel
kell vetnünk a kérdést, és válaszolnunk kell rá: kinek a számára íródott ez
a könyv ? Kik az elnyomottak? Ki a fáraó, ki a szabadító és miféle
szabadságot hoz el ő nekünk?
Ez tulajdonképpen bibliamagyarázati kérdés. A bibliamagyarázat egyik
alapvető szabálya az, hogy minden versszakot és minden szakaszt a többi
verssel való kapcsolatában kell látnunk. Továbbá a Biblia minden könyvét a
többi könyvvel való kapcsolatában kell látnunk. Máskülönben bárki
gyakorlatilag bármilyen céllal felhasználhatja a Biblia bármelyik részét.
Az Exodus könyve történelmi beszámoló Izráel népének a születéséről.
Elbeszélés, melyben Mózes a központi alak. Meghalljuk, hogy miként próbálta
meg a fáraó megnövelni királyságának erejét, s közben csökkentetni a zsidó
népesség számát. Aztán Isten intézkedett. Rákényszerítette akaratát a
fáraóra, szabadsággal és szövetséggel ajándékozta meg Izráelt.
A könyvnek maradandó tanulságai vannak a zsarnokságról, az elnyomásról, és
a szabadságról. Ezt azonban csak úgy kell értelmeznünk, mint ami egy
hatalmas tétel a Bibliában elmondott egész szabadítási történetben, vagyis
abban az elbeszélésben, amelynek Jézus a központi alakja.
Mózes Istene és Jézus Atyja meg fogja semmisíteni a Sátánt és minden
elnyomó hatalom zsarnokát. Meg fogja ajándékozni gyermekeit szabadsággal
Krisztusban, aki az ő Fia és az ő Uruk.