Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Miért beszéltetek össze, hogy az Úr Lelkét megkísértsétek? (Csel 5,9)

 

 

 Akinek Anániás és Safira büntetése túl szigorúnak tűnik, gondolja meg a következőket: Anániás családapai kötelességét elhanyagolta.

Mint a család fejének az lett volna a kötelessége, hogy jó példával járjon családja előtt. Ehelyett szövetkezett feleségével a bűnre.

Ő szándékosan hazudott, amint Péter szavai mutatják: "Miért, hogy ezt cselekedted szívedben?" 

(4. v.).

Isten Igéje különbséget tesz a tévedésből vétkező (4Móz 15,27), és a szándékosan vétkező ember között (30. v.). "Aki szándékosan vétkezik, az Urat illeti szidalommal, irtassék ki azért az a népe közül." (4Móz 15,30)

Súlyosbító körülmény Anániás esetében az is, hogy ő akkor hazudott és csalt, amikor Isten Lelke különös erővel munkálkodott a gyülekezetben.

Minél világosabban hirdettetik az Ige, minél hatalmasabban munkálkodik a Szentlélek, annál nagyobb büntetésre méltó az ellenállás az Igével szemben. Safira is rendkívül súlyos módon vétkezett: támogatta férjét a csalásban. Az asszony Isten akarata szerint segítő társa a férjének. Azonban a jóra, a hitre és az Isten iránti engedelmességre kell segítenie. Milyen rettenetes, ha a bűnre segíti!

Mennyivel más volt Abigail (lSám 25,17), aki férje balgaságának ellenállt, amíg Safira férjét a gonoszra bátorította.

Milyen hűséges volt Pilátus felesége, aki óva intette férjét. Safira a háromórás kegyelmi időt kihasználatlanul elszalasztotta. Amikor Péter megkérdezte tőle: "Valóban annyiért adtátok el a földet?" - arcátlanul hazudott Isten emberének ezt mondva: ennyiért. Azonnal összerogyott és meghalt.

Isten őrizzen meg bennünket ezeknek az embereknek a bűnétől!

 

Isten asztaláról-Varga László

"Ne féljetek!... Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg! Akkor ezt mondta Mózesnek az Úr: ...emeld föl a botodat, nyújtsd a kezedet a tenger fölé, és hasítsd ketté, hogy szárazon menjenek át Izráel fiai a tenger közepén." (2Mózes 14,13-16.)

 

 

Mint más hasonló igék olvasásakor, ne azon gondolkozzunk, hogyan volt ez lehetséges, hanem azon, mit tanít ezáltal nekünk Isten Lelke. Ahhoz pedig az kell, hogy éljük bele magunkat a történetbe úgy, ahogy le van írva. Lássuk magunk előtt a Vörös-tenger nyugati nyúlványát, mely egy-két kilométer szélességben, sekélyen nyúlik be a Sínai-félsziget pusztájába, gyalognépnek átjárhatatlanul. Ott áll a nép a tenger partján. Mögöttük feltűnik a fáraó legyőzhetetlen serege. Elől víz, hátul tűz, a biztos halál vár rájuk. És akkor Mózes Isten parancsa szerint kinyújtja botját - az Istentől kapott hit és erő jelképét -, és belelép a vízbe. Csak egy lépést. De botja előtt mindig megnyílik még egy lépés. Képzeljük magunk elé a tömeget, amint reszketve, de nagyobb félelemtől hajtva indul utána a kétfelé váló, feje fölé emelkedő víz közepébe. Lehetetlen, és mégis megvalósul. A víz előbb egyre magasabb, aztán alacsonyodik, s egyszerre ott vannak a túlsó part biztonságában. Nem ismerünk a magunk életére? Így vezet át Isten minket is ezernyi veszedelmen, amíg előttünk jár hitünk, bizalmunk és engedelmességünk.

Uram, Istenem, így vezettél át engem is annyi reménytelen nyomorúságon, akkor is, amikor még alig ismertelek. De Te átsegítettél, hogy megismerjem hatalmadat, jóságodat, és bátrabban merjem rád bízni magam. Így vezetted át népünket a rabság elnyelni kész tengerén, s aki azalatt benned bízott, mindig volt reménye, jókedve, bátorsága arra is, hogy egyházad mellett kitartson, gyermekeit is neked nevelje, erkölcsi szennybe ne keverje magát. Add, Urunk, hogy népünk, főleg fiatalságunk értse meg, hogy nem a politika, nem emberek, hanem Te irányítottad sorsunkat, és így benned bízva, neked engedelmeskedve jussunk át mai gondjainkon is, általad vezetett, országodat építő jövő felé! Ámen.

Mindennap az Ige fényében-AZ UTOLSÓ ÍTÉLET

A mai napon olvasandó igeszakasz: 2Móz 11

1 Azután azt mondta az ÚR Mózesnek: Még egy csapást hozok a fáraóra és Egyiptomra, s akkor majd elbocsát benneteket innen. Mindenestül elbocsát, sőt kikerget benneteket innen. 2 Mondd meg a népnek, hogy kérjen minden férfi a szomszédjától és minden asszony a szomszédasszonyától ezüst és arany ékszereket. 3 Az ÚR pedig jóindulatot támasztott a nép iránt az egyiptomiakban, és annak a férfinak, Mózesnek is nagy volt a tekintélye Egyiptom országában mind a fáraó szolgái, mind pedig a nép előtt. 4 Akkor ezt mondta Mózes: Így szól az ÚR: Éjféltájban átvonulok Egyiptomon, 5 és meghal minden elsőszülött Egyiptom földjén, a trónján ülő fáraó elsőszülöttje csakúgy, mint a kézimalmot hajtó szolgáló elsőszülöttje, meg az állatok minden elsőszülöttje is. 6 Nagy jajveszékelés lesz egész Egyiptomban, amilyen nem volt, és nem is lesz többé. 7 De Izráel fiaira a kutya se ölti ki a nyelvét, sem emberre, sem állatra. Ebből tudjátok meg, hogy különbséget tesz az ÚR Egyiptom és Izráel között. 8 Ezek a szolgáid pedig mind lejönnek hozzám, és leborulnak előttem e szavakkal: Menj ki te és az egész nép, amely mögötted van! Így megyek majd el. És fölgerjedt haraggal távozott el a fáraótól. 9 Az ÚR pedig azt mondta Mózesnek: Azért nem hallgat rátok a fáraó, hogy minél több csodát tegyek Egyiptom országában. 10 Mózes és Áron tehát véghezvitte mindezeket a csodákat a fáraó előtt, de az ÚR megkeményítette a fáraó szívét, és nem bocsátotta el Izráel fiait országából.

"És (Mózes) fölgerjedt haraggal távozott el a fáraótól. Az Úr pedig azt mondta Mózesnek: Azért nem hallgat rátok a fáraó, hogy minél több csodát tegyek Egyiptom országában." (2Móz 11,8b-9)

Isten népének a szabadságát nem lehetett a konferencia asztalnál elérni. Végül Isten ítéleteinek kellett bekövetkezniük. A tíz csapás arra kényszerítette az egyiptomiakat, hogy elismerjék Izráel Istenének nagyságát. Amíg az utolsó csapás meg nem rendítette a nemzetet, Isten népe nem szabadult meg.

Ami Egyiptommal megtörtént, annak kell megtörténnie a mi világunkat illetően is: nem lesz békességük az elnyomottaknak, amíg csak a világ meg nem látta Istenünk ítéleteit.

A szív megkeményedése eléri azt a pontot, amikor Isten lemond az emberekről. Miután nem engedelmeskedtek, és elmentek egészen addig az Isten türelmével való visszaélés terén, ahonnan már nincs visszaút, az utolsó ítélet elkerülhetetlen. Isten - Isten. Ezt mindenkinek meg kell tudnia.

A 2Móz 11-ben látjuk Mózest amint elhagyja a fáraó udvarát, ahol Isten népének az ügyét képviselte. Ezúttal "fölgerjedt haraggal" távozik el a fáraótól. Mózes haragja megér egy külön tanulmányt. Fiatal korában Mózes a saját izmaira hagyatkozott, hogy igazságot szolgáltasson Izráelnek. "És meglátta, hogy egy egyiptomi férfi egy héber férfit ver az ő atyjafiai közül ... agyonütötte az egyiptomit, és elrejtette a homokban." (2Móz 2,11-12). De Isten nagyköveteként Mózes Isten szócsövének bizonyul, felindultsága pedig az ő Istenének haragját tükrözi.

"És fölgerjedt haraggal távozott el a fáraótól." Most Isten nagykövetét visszahívják. Mózes megszakítja a béketárgyalásokat. A fáraó már túl messzire ment. A békéhez vezető utolsó ajtó is bezárult. Most szabad folyást kell adni az ítéletnek.

Mózes kimerült, s ekkor Isten szól hozzá. Megvigasztalja. Isten elmondja Mózesnek, hogy most arra az imádságra fog majd felelni, amelyik az Istent ismerők ajkán mindig az első imádság kell hogy legyen: Szenteltessék meg a te neved.

A történelem végeredménye nem az emberek üdvössége, hanem Isten dicsősége. Amikor Krisztus Isten minden ellenségét lába alá veti, az Úristen lesz minden mindenekben, minden mindenkinek.

Istent dicsőíti majd az ő népének megszabadulása. De ellenségeinek megbüntetése is Isten nevének megszentelését fogja szolgálni.

Krisztus mindenek felett-AZ ÁTADÁS UTÁN MI LESZ?

"Elvégeztem a munkát, amelyet reám bíztál, hogy végezzem azt" (Jn 17,4)

 

Nem külső életünket kell átadnunk, hanem akaratunkat; amikor ezt megtettük, minden rendben van. Életünkben kevés az igazi válság; a nagy válság az, hogy akaratunkról lemondunk. Isten soha nem szorongat akaratunk átadására. Megvárja, amíg az ember maga adja át neki. Ezt a harcot nem kell megismételnünk. 

Add át magad szabadításra. "Jöjjetek énhozzám... én megnyugtatlak titeket" (Mt 11,28). Miután kezdtük megtapasztalni, mit jelent a váltság, azért adjuk át neki akaratunkat, hogy nyugalmat és békességet találjunk, mert bármi nyugtalanítja a szívünket vagy a gondolatainkat, Jézus Krisztus az akaratot hívja: "Jöjjetek énhozzám!" Önként jövünk. Add át magad a lemondásra. "Ha valaki jönni akar énutánam, tagadja meg magát..." (Mt 16,24). Itt az átadás a magam odaadását jelenti - annak az odaadását, aki már Jézus békességét hordozza a szívében. Ha tanítványa akarsz lenni, add át az önmagadhoz való jogodat neki. Ami aztán még megmarad életünkből, az semmi más, mint ennek az odaadásnak a megbizonyítása. Amikor egyszer már lemondtunk jogainkról, nem kell többé "feltételeznünk" semmit. Nem kell aggódnunk életkörülményeink miatt, Jézus teljesen elég nekünk. Add át magad a halálra (Jn 21,18-19). "...más övez fel téged." Megértetted, mit jelent halálra elszánni magad? Őrizkedj az olyan átadástól, amit lelkesedésből teszel, azt könnyen visszavonod. Eggyé kell lenned Jézussal a halálban, hogy ezután semmi ne érintsen téged, ami Őt nem érinti. Az átadás után mi lesz? Az átadás után egész életünkkel töretlen egységre akarunk jutni Istennel.

 

Isten műhelyében- Isten Igéjének vezetése

"A te bizonyságaid az én tanácsadóim. " (Zsoltár 119, 24) 

 

 

A Biblia minden helyzetben tud tanácsot adni, ahol mi tanácstalanul állunk. Nem teszi ezt gépiesen. Némelyek úgy próbálkoznak vele, hogy felütik a Bibliát és várják, hogy olyan helyre esik tekintetük, ami a kívánt feleletet adja. Vagy sorshúzással kérnek Igét. Ha szívből jövő imádság után osztanak így Igéket, ezt nem vetjük el; Isten ilyen úton már sokszor adott egyszerű lelkeknek vezetést, de ne csináljunk rendszert belőle. A Biblia nem jóskönyv, ne használjuk gépiesen. A Szentírás nagyszerű szempontokat és irányításokat ad. Bele kell merülnünk, szellemébe hatolnunk, hogy igazsága áthasson minket. Így tanuljuk meg, hogy mindent a Biblia szellemében ítéljünk meg. A bibliai történeteket a mi tanulságunkra írták meg. Nem régi elbeszélések ezek csupán, amelyeknek ma már nincs jelentőségük. Problémáik ma is folytonosan ismétlődnek, de csak a Szentlélek alkalmazhatja őket a jelenre és adhat világosságot, hogy a magunk helyzetére és körülményeire értsük. Ehhez vizsgálódásra és elmélyülésre van szükség. Minden meg van írva a Bibliában, de csak a Szentlélek közvetítheti úgy, hogy alkalmazni tudjuk a jelenre. Csupán a betű nem segít rajtunk.

Ne vegyük könnyedén és felületesen, hanem figyeljünk az Igére; zárjuk szívünkbe éjjel és nappal. Nem hagy majd cserben, amikor jó tanácsra van szükségünk. Bibliai irányvonalak szerint járunk majd és a Lélek megőriz minket a tévutaktól.

Ha még nem értjük eléggé a Szentírást, kérjünk tanácsot olyan emberektől, akikben már jobban él a teljes Ige. Sohasem szabad egyes, az összefüggésekből kiragadott Igék nyomán elindulnunk. A Sátán így akarta alkalmazni az Igét Megváltónkra a negyvennapos kísértés napjaiban. Jézus azonban így szólt: "Meg van írva!" A tévtanítók is az Írásra hivatkoznak, de egyoldalúan ragadnak ki belőle egyes helyeket, melyek szemléletükhöz illenek, s a többit figyelmen kívül hagyják. Ezért olyanoktól kérj tanácsot, akik a teljes Igét tartják szem előtt. Gonosz tanácsadók, akiknek az élén a Sátán jár, tanácsaikkal a velünk született bűnös hajlamainkhoz igazodnak, de a jó tanácsadók, akik Isten Igéje szerint tanácsolnak, lelkiismeretünkhöz és igazságérzetünkhöz szólnak.

Isten ígéreteinek tárháza- Mennyei harmat

„...ahol az ég harmatot hint" (5Móz 33,28)

 

 

Ami a harmat a növényvilágban, az a Szent Szellem áradása a kegyelem világában. Milyen nagy szükségem van erre a mennyei harmatra! Isten Szelleme nélkül kiszárad, összezsugorodik az életem. Elkeseredtem, elbágyadok, meghalok. De milyen édes ennek a harmatnak az üdítése! Ha Isten megáld vele, vidám leszek, életem megelevenedik, megerősödöm. Ennél többre nincs szükségem. A Szent Szellem életet ad belém, mi többet kívánnék, hiszen minden élettelen számomra a Szent Szellem harmata nélkül: hiába hallgatom az Igét, imádkozom, énekelek és járulok az Úr asztalához, nem találok egyikben sem áldást, míg Isten Szelleme meg nem látogat. De amikor harmata megöntöz, a kegyelem minden eszköze drága és hasznos lesz számomra.

Milyen nagyszerű ígéret ez: „Az ég harmatot hint." A kegyelem meglátogat. Nem hagy meg kiszáradt mivoltomban, nem tesz ki a világ perzselő hőségének, sem a sátáni kísértések forró szelének. Bár megérezném már ebben az órában az Úr szelíd, csendes, éltető harmatát. Miért is ne érezném meg? Aki úgy éltet engem, mint a mező füvét, miért ne adná nekem is meg azt, amit a fűnek megad. Felülről fog felüdíteni. A fű nem kiált harmat után, mégis megkapja. Az Úr pedig, aki így megáldja néma növényét, hogyne áldaná meg hozzá könyörgő gyermekét is.

 

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Új élet otthon

"Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok..., hanem a fiúság Lelkét... örökösei Istennek... "

(Rom 8,15-17)

Arról nem szól Jézus példázata, hogy hogyan teltek a hazatért fiú hétköznapjai otthon, vagyis hogy milyen az újjászületett hívő élete. Az azonban kiderül, hogy az a fiú béresnek akart hazamenni, tehát arra vágyott, hogy újra az apját szolgálhassa. Addig azt hitte, a maga ura volt, de kiderült, hogy kényszerhelyzetbe került, sötét erők rabszolgája lett. Most nem ő akar már uralkodni önmagán, hanem átadja az uralmat apjának. A megtérés: uralomátadás.

Más kérdés, hogy az apja nem szolgaként fogadja vissza, hanem fiaként. Mi a különbség? Abban semmi, hogy a fiaknak is dolgozniuk kellett, és nekik is az apa, a gazda parancsolt. Csakhogy az egykori tékozló most már önként vállalta ezt a szolgaságot, örül ennek a lehetőségnek, s mint fiú, egészen más helyzetben volt.

A szolga bérért dolgozik, a fiú az apja iránti hálából és szeretetből. A szolga idegen, a fiú a sajátjában van. A szolga parancsot teljesít, a fiú érti is, mit miért kell végeznie. A szolga munkaviszonya bármikor megszűnhet, a fiú biztonságban van, tudja, hogy „el nem szakaszt tőle már sem élet, sem a halál".

Isten közel engedi magához gyermekeit, saját Lelkét adja nekik, megbeszéli velük terveit, kijelenti magát nekik. Ezért vágyik Isten gyermeke megismerni a mennyei Atya gondolatait, ezért olvassa a Bibliát, így hallgatja az igehirdetést, ezért öröm neki az imádkozás, ezért kéri: taníts akaratod teljesítésére (Zsolt 143,10). S a gyermek örökös is!
Isten gyermeke is vétkezhet szerető Atyja ellen, de nem ez a jellemző, és ő már észlel minden bűnt az életében, tudja, hogy „Jézusa kezében kész a kegyelem, / Egyenest oda fog folyamodni" 

(Arany János).

Igei megvallások-GYAKOROLD A HITEDET!!

Megosztok veletek egy megfigyelésemet!
Mivel mindent blogon keresztül osztok meg (Amikor az Úr ezzel az ötlettel előállt, nem értettem  még mi mindenre lesz ez jó, csak azt hittem, hogy archívumnak, tartalom rendezőnek lesz jó..)
De a blog sokkal több ennél..látom a megnyitások- megtekintések -elolvasások számát is. Melyik tanító melyik tanítását az amit többen, illetve melyik az amit kevésbé olvastok.
Így tudom mire fókuszáljak.. ..mi az ami foglalkoztat titeket, milyen jellegű tanítás az amire szükségetek van inkább!
Nagyon örültem tegnap amikor írtam a magányosságról, akik társat várnak.és nagyon sokan olvastátok, ledöbbentem milyen sokan olvastátok!
Múltkor meg amikor a gyógyulásról írtam, illetve Igeképet osztottam meg szintén nagyon, de nagyon nagy volt a like-szám! Először örültem neki, áldottam az Urat! Aztán megszólt bennem egy másik érzés is...ennyi embernek van baja...keresztény, hisz, olvassa a Bibliát, olvassa itt a tanításokat, ismeri az Úr Igéjét és mégis...szegény, nincs munkája...magányos nincs társa, betegség uralkodik a testében stb....Mindennap kapok-kapunk üzeneteket, ima kéréseket, problémákat osztanak meg velem..
Rögtön imádkoztam ezért. Két dolog jött fel bennem:
1.NINCS imakamrájuk, NEM töltenek velem minőségi időt, (nem biblia olvasásra gondol most, hanem amikor beszélgetsz vele, imádkozol hozzá, de nem pattansz fel és ott hagyod Őt, hanem megvárod a válaszát!!!-Párbeszéd ima-meg tudod kérdezni, mi az amit szán most neked...
Ezért nem hallják a hangomat...már pedig a báránynak hallania kell a Pásztor hangját..a napodat Ő az akinek irányítania kell..a napodból pedig a jövőd lesz!
2 NEM kérnek, ezért nem kapnak....a mindennapi kenyéren kívül, kérjétek, hogy szélesítse a határaitokat! Kérdezd meg, mi az amit szeretne neked adni, mi az amit te szeretnél, szinkronban van az Ő akaratával-,, legyen meg a te akaratod,,-

,,Jábec segítségül hívta Izráel Istenét, és ezt mondta: Bárcsak nagyon megáldanál engem, és kiszélesítenéd határomat, velem lennél, és megoltalmaznál a bajtól, hogy ne érjen fájdalom! És megadta neki Isten, amit kért." 1 Krónika 4:10

3..NEM gyakorolják a hitüket (Sokat hallom mindennap amikor teszem fel a tanításokat, sokat mondja ezt az Úr) Ha már van egy célod, azt ragadd meg és hálaadással vidd az Úr elé!
Megerősítéssel, a hited használatával harcold ki, addig mond amíg meg nem érkezik :)
Mi a hit? Reménylett dolgok valósága...hinni a reményeinkben, hogy szellemi világban létezik és addig imádkozunk-megerősítéseket mondunk amíg meg nem érkezik a fizikai világba!

A mi Istenünk helyreállító Isten, Ő megváltó! Megvált téged abból a helyzetből, amiben most vagy bármi is legyen az és nem az Ő akarat szerinti...
Ő az aki megváltotta népét és kihozta Egyiptomból és megnyitotta a Vörös tengert!
A Te életedben is abból  (a szituból, amiből megszeretnél szabadulni ) kihoz az Egyiptom földjéről-helyzetedből-és megnyitja NEKED is  a tengert!! Átvisz a túlpartra!
DE nem csak várni kell, hanem tenni is érte! Nem azt kell mondogatni-megvallani amiben vagy, mert attól semmi sem fog változni...hanem azt mondani amit szeretnél, hogy LEGYEN!!
Beszéld a HIT szavát! MEGERŐSÍTÉSEK!! MINDENNAP!! NE menjen le a nap addig amíg el nem mondod!! Ha beteg vagy a gyógyszert is beveszed reggel-délben-este!
Ezt is vedd be! ÍRJ ki az adott életedre Igéket, ami azt támasztja alá amit szeretnél és naponta háromszor mond el, jó hangosan hirdesd ki!
Van már Ima-megerősítések füzeted?? Ha nincs LEGYEN!! Dátummal írd meg az Igéket!
Egyes szám első személyében és jelen időben..már megvan!
MERT MÁR MEGVAN! ELVÉGEZTETETT! MÁR A TIÉD...csak neked elő kell szólítani a létező fizikai világba! Ámen!

----------------------------------------

A hit cselekedet nélkül halott!
Mai megvallás: Hirdesd ki jó hangosan sokszor, még annál is többször..:), míg beléd vésődik, az ellenség is hallani fogja és rögtön eszedbe jut és válaszolsz neki ahányszor csak kárhoztatni akar!! Ámen! :)

Csendes percek Istennel-Juttasd eszembe, ki vagyok

„Jézus mellett ült egyik tanítványa, akit Jézus szeretett.”  (Jn 13,23)

Egyik fiú osztálytársam a „hips” (csípő) gúnynevet aggatta rám az új osztályban, ahova kilencedikes koromban kerültem. Bár alapvetően vékony voltam, az alakom nem olyan volt, mint az akkor divatos modelleké. Attól kezdve meggyőződésemmé – és érzékeny pontommá – vált, hogy az alakom nem „vonzó”. A „hips” gúnynév beégett a tudatomba, és hosszú évekre meghatározta önmagamról alkotott képemet: trampli vagyok és esetlen. Nem javított a helyzeten, hogy elsők közt voltam a softball versenyeken, sikeresen játszottam a röplabda- és a kézilabdacsapatban. Egyszer visszahívtak egy iskolai színdarabhoz rendezett táncos válogatón, de én egyenes szárú bő farmerben jelentem meg. Nem is tudom, mit akartam.
Nem a trampli az egyetlen jelző, amivel magamat illettem az évek során. Volt köztük negatív és pozitív egyaránt. Némelyiknek a tények, másoknak érzelmek képezték az alapját. Erős hatása van rám, az önbecsülésemre, értékeimre, döntéseimre, annak, hogy milyennek látom magamat.
Az Újszövetségben olvasunk egy tanítványról, aki érdekes jelzővel illette önmagát, olyannal, ami egész életét meghatározta. János evangéliumában az egyik tanítványról azt olvassuk: “az, akit Jézus szeretett.” Ez a meghatározás csak Jánosnál olvasható, és a bibliatudósok szerint magára János apostolra vonatkozik, a könyv szerzőjére, aki önmagát nevezi Jézus szeretett tanítványának.
Hosszú ideig azt hittem, hogy a többiek nevezték így Jánost. Talán úgy gondolták, őt jobban szereti, mint őket. Van ilyen, a testvérek kimondatlanul is észreveszik, ha van köztük egy kedvenc. De mi van, ha ezt a jelzőt nem a többiek használták Jánosra?
Nemrég elgondolkoztam rajta, mit jelent, hogy János saját magát határozza meg a tanítványként, akit Jézus szeretett.
János biztos volt Jézus szeretetében, és ennek óriási hatása volt egész életére. Nem félt az emberek véleményétől, amikor odaállt a kereszt alá, és gondjaiba vette Jézus anyját. Nem félt elsőként odaérni a sírhoz, ahol dühödt római katonákkal találkozhatott. A feltámadás után bátran hirdette az Örömhírt a többiekkel együtt, elviselte az üldöztetést, a bebörtönzést. Jánost bátorrá tette Jézus szeretetének biztos tudata.
Ahogy felsoroltam magamban, milyen jelzőkkel írtam le magamat az évek során, belegondoltam, mekkora hatása lenne ennek a névnek az életemre. Tarthatom magam kereszténynek, abban az értelemben, hogy bizonyos igazságokhoz ragaszkodom. De mennyire más, ha Jézus belső köreibe tartozónak vélem magam, mert tudom, hogy Jézus nagyon szeret. Érzek ebben egyfajta tiszteletlenséget, önteltséget is, ezért csak a kör legszélére képzelem el magamat.
Mégis, ha merem hinni, hogy Jézus ugyanúgy szeret engem, mint Jánost, ha magamról is el merem mondani, hogy szeretett tanítvány vagyok – nos ha ez így van, akkor minden megváltozik.
Igen, meghívást kaptam a belső körbe. Egyetlen dolog tart vissza: saját magam – és a magamról alkotott hamis kép.
Drága barátnőm, számodra is nyitott ez a lehetőség. Te vagy a tanítvány, akit Jézus szeret. Mered így hívni magad? Ez az egész életre kiható identitás várja, hogy elfogadd.

Drága Mennyei Atyám, köszönöm, hogy feltétel nélkül szeretsz. Köszönöm, hogy meghívsz a belső köreidbe. Vésődjön be szívembe ez az igazság, Uram, erősítsen szereteted, mialatt a hit útját járom. Jézus nevében, Ámen.

(forrás: Glynnis Whitwer: Remind Me Who I Am,  Encouragement for today, 2013.02.06., www.proverbs31.org/devotions, fordítás:www.eszmelkedesek.blogspot.hu)

Napi áhítat- Törekedj szeretetre, és légy alázatos

Hét témája: Mikeás 

Olvasmány: Mik 6

 

Ha röviden akarjuk gyermekünknek átadni a legfontosabb életelvet, íme: Természetesen szeress, és tartsd nagyra Istent!

„Hallgassátok meg, amit az ÚR mond! Szállj perbe a hegyekkel, hadd hallják meg hangodat a halmok! Halljátok meg, hegyek, az ÚR perbeszédét, ti is, ősrégi alapjai a földnek! Mert pere van népével az ÚRnak, törvénykezni akar Izráellel. Én népem, mit vétettem ellened, mivel bántottalak? Felelj nekem! Hiszen kihoztalak Egyiptom földjéről, kiváltottalak a szolgaság házából. Elküldtem Mózest, Áront és Mirjámot, hogy vezessenek. Én népem, emlékezz csak! Mit tervezett Bálák, Móáb királya, mit válaszolt neki Bálám, Beór fia, és mi történt Sittímtől Gilgálig? Akkor megismered az ÚR igaz tetteit! Mivel járuljak az ÚR elé? Hajlongjak-e a magasságos Isten előtt? Talán égőáldozattal járuljak elébe, esztendős borjakkal? Talán kedvét leli az ÚR a kosok ezreiben, vagy az olajpatakok tízezreiben? Talán elsőszülöttemet áldozzam bűnömért, drága gyermekemet vétkes életemért? Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben. Az ÚR hangosan kiált a városnak - és üdvös dolog félni az ő nevét -: Engedelmeskedjetek a vesszőnek, és annak, aki azt rendelte! Még mindig van bűnös ház bűnös kincsekkel tele, és van átkozott, hamis véka! Jóváhagyhatom-e a hamis mérleget és a zacskóban levő hamis súlyokat? Hiszen gazdagságuk csupa rablott holmi, a város lakói hazugságot beszélnek, csalárd nyelv van szájukban. Pedig én már elkezdtelek verni téged, és pusztítani vétkeid miatt. Eszel majd, de nem laksz jól, hanem éhen maradsz. Ha félreraksz is, nem mented meg, mert amit meg akarsz menteni, fegyver martalékává teszem. Vetni fogsz, de nem aratsz, sajtolsz olajbogyót, de nem kened magad olajjal, mustot is préselsz, de nem iszol bort. Omri szokásaihoz ragaszkodtok, Aháb házának cselekedeteihez, és az ő tanácsaik szerint éltek. Ezért pusztasággá teszem az országot, lakóira pedig iszonyodva néznek, a népek gyalázkodását kell elviselniük.”

Magyarázat

Már a régieknek nagy kísértést jelentett az átlagosnál nagyobb áldozat. Mindenki láthatta, hogy akinek nagyobb a hite, az Istenért nagyobb áldozatokra képes. A legnagyobb romlottság azonban az, amikor az áldozat és az ima csupán leplezi a bűnt. Az istentisztelet a bűnök eltussolásává válik. Az ember úgy áll meg Isten színe előtt, mintha érdemei lennének, és a botlásaival mintha mi sem történt volna. A látszólagos ártatlanság azonban konokságot takar. Az istentisztelet után minden további nélkül visszatér kedvteléseihez.
Van istentisztelet, amely nem a hit, hanem a hitetlenség jele. A papság ilyenkor a tömegek vallásos igényének kiszolgálójává válik. Úgy vélik, hogy az áldozatokkal a fenyegető módon közeledő Istent „leszerelhetik” (Jer 11,15). A nép úgy hitte, hogy az áldozatban legbelsőbb kapcsolatát éli meg Istennel.
Az élet egységes egész. Abból nem lehet egyes részeket kihasítani, és azt Istennek felajánlani, míg másik szentségtelen marad. Ha az ember valóban Isten jelenlétében volt az istentiszteleten, az ott kapott isteni hatásoknak ki kell terjednie a mindennapokra. Nem lehet az istentisztelet szent, ha a mindennapok szentségtelenek.
Az Úr által felállított követelmények sem nem újak, sem nem teljesíthetetlenek. Az igazságosság, az alázat és az Úrral megkötött szövetséghez való hűség, az Egyiptomból való szabadulás és a Sínainál megkötött szövetség óta mindenki előtt ismert volt. Miközben Isten számot vet népével, rámutat arra, hogy ő is a saját törvényei szerint cselekszik. És ez nemcsak az igazságosságnak a törvénye – bár az is –, hanem az irgalmas szereteté is. Nekünk is erre kell törekednünk, nem csupán vágyakoznunk rá. Mert ez nem megy csak úgy magától!

(Hegyi András)

Köszöntünk Szent Szellem!- VAGY MEGÁTKOZZUK JÉZUST, VAGY URUNKNAK NEVEZZÜK ŐT

"Azért tudtotokra adom néktek, hogy senki, aki Istennek Lelke által szól, nem mondja Jézust átkozottnak; és senki sem mondhatja Úrnak Jézust, hanem csak a Szent Szellem által." 
 (1Kor 12:3)

Amint a törökországi Izmir városában Polikárp sírjának a hagyomány szerinti helyszíne felé tartottam, ismét eltűnődtem a bátor keresztény mártír hatalmas hitén. Polikárp Kr. u. 70 körül született, és ismerte Jézus szemtanúit, talán János apostolt is. Valamikor 110 előtt Szmirna - a mai Izmir - hűséges püspöke lett. 86 éves korában letartóztatták, miután egy zsidókból és pogányokból összeverődött városi csőcselék őt okolta a természeti katasztrófákért, amelyek Ázsiának azt a területét sújtották.

A Polikárp mártíromságáról szóló hiteles beszámolóban, amelyet a szmirnabeli keresztények írtak, megtalálhatjuk Isten e nagy emberének híres bizonyságtételét. Megparancsolták neki, hogy mondja: "Uram, császár", de ő mindannyiszor ezt válaszolta: "Uram, Jézus!" Végül a prokonzul elvesztette a türelmét, és rákiáltott: "Káromkodj, és elengedlek! Átkozd meg azt a Krisztust!"

Polikárp így válaszolt a Szentlélek ereje által: "Nyolcvanhat éven keresztül szolgáltam Öt, és soha nem tett ellenem semmi rosszat; hogyan káromolnám királyomat, aki megmentett engem?" Mártírok millióihoz hasonlóan Polikárp is diadalmasan halt meg keresztény hitéért. Pál apostol kijelentette, hogy a Lélek valódi ajándékai, amelyeket úgy osztogat, ahogyan a legjobbnak látja, abban nyilvánulnak meg, hogy a Fiút Urukként dicsőítik meg az emberek. Isten prófétai ajándéka által megmutatta Polikárpnak, hogy meg fog halni. Ez a látomás akkor nyert megerősítést, amikor végleg megvallotta Jézus Krisztust Urának - a Szentlélek hatalma által.

Imádság a mai napra
"Drága Uram, küldj erős és igaz bizonyságtevő lelkületet, hogy nevedet magasztaljam fel minden lelki ajándék által, amit használatra adsz nekem."

Garrie F. Williams írása alapján

  

Joel Osteen- Mai napon a győzelem szavait szólóm. :) .

Ha valaki rosszat tesz veled, ne légy negatív, és keserű! Állj úgy hozzá, hogy ezek most tettek nekem egy szívességet. Épp most tüntettek ki engem duplán. Nemcsak hogy eljön az én időm, hanem kétszeres örömmel, békével és győzelemmel fogok kikerülni ebből a helyzetből. Ez a reményteljes hozzáállás. Olyan hozzáállás, ami azt mondja, nem győznek le. Talán lehetetlennek tűnik, de tudom, hogy Isten meg tudja tenni a lehetetlent is. Rosszul bántak velem, de nem aggódom, mert tudom, hogy Isten a védelmezőm. Talán sokáig tart, de nem adom fel. /Joel Osteen/

MAI IGE - Bob Gass írásaiból-Elfogadod a tanácsot?

„Vezetés nélkül elbukik a nép, de segítséget jelent, ha sok a tanácsadó.” (Példabeszédek 11:14)

Egyetlen dolog rosszabb annál, ha hibázunk: az, ha hibánkat takargatjuk, és engedjük, hogy büszkeségünk csapdájába essünk. Miért csináljuk ezt? Bizonytalanságunk miatt! Alacsony önértékelésünk miatt! Időnként mind hajlamosak vagyunk védekezővé válni, de ha azt veszed észre magadon, hogy ez a minta ismétlődik az életedben, akkor tenned kell ellene. Tehát:
1) Figyeld meg a beszédedet; vedd észre, ha hajlamos vagy a hárításra, mentegetőzésre, önigazolásra.
2) Őrizkedj a védekező testbeszédtől! Például ha karba tett kézzel hallgatod valakinek a véleményét, azzal a tudatalattid azt fejezi ki: „Bezárom magam a mondanivalód előtt.”
3) Ha úgy érzed, megtámadtak, védd ki a fellépő nyugtalanságot egy mély lélegzettel és egy csendes fohásszal: „Uram, add a te erődet!” Ha együtt hat ez a fizikai és szellemi tett, az segít minimálisra csökkenteni annak esélyét, hogy érzelmekre alapozva, zsigerből reagálj.
4) Ha tettednek valódi és hihető indoka van, mondd azt el nyugodtan, érzelmektől mentesen. Ha igazán bátor vagy, kérdezd meg egy megbízható barátodtól vagy munkatársadtól, hogy védekező vagy-e. Aztán ne reagálj védekezően, ha igennel válaszolnak!
5) Ne támadd a támadót! Egyszerűen kérdezd meg tőle, ő mit tett volna a kérdéses helyzetben. Aztán köszönd meg neki, hogy megosztotta veled meglátását!
6) Ha valóban hibás vagy egy rossz döntésben vagy helytelen viselkedésben, ismerd be, mielőtt még másként napvilágra kerül! Egy egyszerű „hibáztam” erősíti a szavahihetőségedet, megőrzi becsületedet, és megvéd attól, hogy a hibád miatt másnak tűnj az emberek szemében, mint aki vagy. Sőt, még abban is segíthet, hogy jobban bízzanak benned ezután.

Isten csodálatos kegyelme-AZ ÚR UTAT MUTAT

''És jelentse meg nékünk az Úr, a te Istened az utat, amelyen járjunk, és a dolgot, amit cselekedjünk'' (Jeremiás 42:3)

A Jézus jóságán, irgalmán, szeretetén és jellemének szépségén való gondolkodás erősíti szellemi és lelki képességeinket. Miközben értelmünket Krisztus tetteinek végzésére neveljük, arra, hogy engedelmes gyermekek legyünk, szokásunk lesz megkérdezni magunktól, hogy vajon az Úr útján haladunk-e, és Jézus tetszésére lenne-e, ha így tennénk... Sokaknak, ha Jézus kedvére kívánnak járni, határozott változásra van szükségük gondolataik és cselekedeteik alaptónusát illetően. Ritkán látjuk bűntetteinket olyan szigorú fényben, ahogyan Isten látja azokat. Sokan a bűn útjához szoktatták a járásukat. Szívük egyre csak keményedik Sátán hatalmának befolyása alatt... Amikor viszont Isten ereje és kegyelme által szembeszegezik értelmüket Sátán kísértéseivel, a gondolkodásuk kitisztul, a szívük és lelkiismeretük pedig - a Szentlélek befolyása által - érzékennyé válik.

A bűn igazi valójában jelenik meg előttük. A Krisztus iránti engedelmesség minden cselekedete, minden érte meghozott lemondás, minden, türelemmel elhordozott próba és minden győzelem a kísértések felett, előrehaladás a végső győzelem felé vezető úton. Ha Krisztust fogadjuk el vezetőnknek, biztonságosan haladhatunk. Még a legnagyobb bűnösnek sem kell eltévednie. Minden reszkető útkereső tiszta és szent világosságban járhat. Bár az ösvény keskeny, és olyan szent, hogy a bűn nem férhet el rajta, mégis, mindenki végigjárhatja azt. Egyetlen, kételyekkel vívódó, reszkető embernek sem kell azt mondania: ''Isten nem gondol rám''... Az örök életre vezető meredek úton mindenütt az öröm forrásai fakadnak a megfáradtak felüdítésére. Aki a bölcsesség útján jár, annak még a megpróbáltatások között is túláradó az öröme. Krisztus, akit lelke szeret, láthatatlanul bár, de vele jár. Minden lépésnél bizonyosabban érzi keze érintését. Minden előrehaladásnál a dicsőség tündöklő sugarai hullanak az ösvényükre a láthatatlan Istentől. Dicsőítő énekük egyre magasabbra szárnyal, hogy Isten trónja előtt az angyalok énekével egyesüljön. ''Az igazak ösvénye pedig olyan, mint a hajnal világossága, amely minél tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes délig'' 

-(Péld 4:18).

Ellen White írása alapján

 

Reggeli dicséret-Az úton

„Mert megparancsolja angyalainak, hogy vigyázzanak rád minden utadon...”  

(91. zsoltár 11. verse)

 

Egy évben kb. 50-60 ezer kilométert teszek meg autóval. Sopron és Záhony között majdnem 540 km hosszú az út. Ezt 111x csinálom meg egy évben, vagyis nagyjából minden harmadik nap. Napi kb 150. km utazok. Erre a kamionos azt mondja, hogy csak annyit? A hétvégi sofőr pedig azt, hogy az rengeteg. A leghosszabb utazásokat a feleségem boldogító társaságában teszem meg, de sokszor utazok magányosan is. Melyiket szeretem jobban? Természetesen az előbbit!

Ha egyedül is utazom, sokszor eszembe jut ez a vers. Angyalok, akik őriznek a rám leselkedő veszélyektől. De vajon milyen veszélyektől? A legtöbb utunk zavartalan, Elindulunk Sopronból, és minden gond nélkül elérünk Záhonyig. De nem tudjuk, hogy hány és hány veszély leselkedett ránk, amitől megmenekültünk. Aki csak egy kicsit is rutinos sofőr, tudja, hogy bármelyik pillanatban kialakulhat egy veszélyes szituáció az úton. De vajon hány lehet még amiről még csak sejtésünk sincs?!

Talán csak a mennyben fogjuk megtudni, hogy hányszor menekültünk meg, hogy mi történt az úton, közvetlen mögöttünk, hogy mi lett volna, ha csak egy másodperccel is korábban vagy később érsz oda. Az Úr melléd rendel egy angyalt, aki mint egy testőr védelmez téged a rád leselkedő veszélytől. Ezt tudva hiszem, hogy ma már is bátrabban indulunk az utunknak, mert az Isten erről is gondoskodott. Ugye milyen körültekintő? Mindig a legjobbat adja neked, mert te a legjobbat érdemled, és azt csak az Isten adhatja neked! 

Szép napot! 

Szerző: Laszlo Osvald

Örömteli mindennapok, - Őt szemléld

,,Mi azonban mindannyian fedetlen arccal tükrözzük vissza az Úr dicsőségét. Eközben pedig az Úr Szelleme által fokozatosan átváltozunk, egyre jobban hasonlítunk őhozzá, és dicsőségről-dicsőségre jutunk,, -2Kor.3,18-

A szív gondolatait nem tudjuk elrejteni!
Amire tekintünk ,amit beengedünk a szívünkbe ,az előbb utóbb az arcunkra lesz irva .Visszatükrözzük azt amire a tekintetünket szegezzük,amire nézünk.Egy folyton gondterhelt ,aggódó szívü embernek az arcára kiülnek az ,,aggódás ráncai,,
Míg azoknak,akik folyton Krisztusra tekintenek,rászegezik a tekintetüket ,Őt tartják szemeik előtt és a szíveikben ,azokból,,mennyei fényesség,, árad .Ez a fényesség ,amit a körülöttük lévők érzékelnek és látnak ,vágyat ébreszt bennük is a felülről való élet után.
Dönts úgy,hogy Őt szemlélvén ,az Ő fényességének a hordozója leszel .
Isten erre az életre hívott el Krisztusban!
Ámen!

Győztes élet- Nem fogadott hívás

Már egy jó párszor jártam úgy, hogy, bár a táskámban volt a telefon bevásárlásnál és amikor az utcán sétáltam, mégsem hallottam meg a telefoncsörgést. Itthon vettem csak észre, hogy volt 1-2-3..nem fogadott hívásom. Miért nem hallottam meg? Mert nagy volt a hangzavar. A város hangja egyszerűen elnyomta a telefon hangját.

Így vagyunk bizony sok esetben az Úrral is. Ő keres bennünket, mert szólni akar hozzánk. Válaszolni akar kérdésünkre, útmutatást akar adni, hogy merre menjünk, mit tegyünk.. Mi pedig egyszerűen nem halljuk meg az Úr hangát, mert a saját gondolataink olyanok, mint a város zaja. Aggódunk, idegeskedünk, félünk, megoldásokon gondolkodunk..... A "város zaja" elnyomja az Úr hangját. El kell csendesednünk, az Úr jelenlétébe menni és várni , hogy meghalljuk a hangját. Ámen!
Legyen szép napod :)

Szerző: Püski Julianna

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Nagy félelem támadt az egész gyülekezetben és mindazokban, akik ezeket hallották.

Csel 5,11

Mi történt? Egy házaspár az első gyülekezetben: Anániás és Safira utánozni akarta Barnabást. Eladták földjüket, fösvénységből maguknak tartották a pénz egy részét, de azt a dicsőséget is meg akarták szerezni, hogy ők nagyon bőkezű adakozók. Isten ítéleteként mindketten meghaltak.

Három dolgot találunk életükben, amit Isten nem tűr el a Krisztus gyülekezetében. Először is a földi vagyontól való függőséget. Anániás és Safira nem tudták egészen függetleníteni magukat attól a pénztől, amit földjükért kaptak. Mint Lót felesége, aki nem tudott egykor elszakadni Sodomától, hanem hátranézett és kővé vált, így ezek az emberek is hozzá voltak kötözve ahhoz a kis pénzhez.

Nem a földiekhez való kötődés okozta-e a Fáraó pusztulását is? Nem akarta elveszteni az olcsó rabszolga munkaerőt, s ezáltal önmagát vesztette el. Sémei is az életével fizetett azért, mert két elszökött rabszolgájáról nem tudott lemondani (lKir 2,36-46). Hány keresztyént vitt már pusztulásba a pénz szerelme!

Isten szabadítsa meg teljesen a szívünket a földi javak szeretetétől!

- Isten gyűlöli az emberek előtt való dicsőség hajszolását is. Ez a házaspár éppen olyan komoly keresztyénnek akart látszani, mint Barnabás. Adományuk által dicsőséget akartak maguknak szerezni.

Jézus gyülekezetében azonban érvényes az Ige: "Mimódon tudnátok hinni ti, akik egymástól fogadtok el dicsőséget..." (Jn 5,44).

Végül, Isten gyűlöli a hamisságot. Aki a pénz és a dicsőség után vágyik, nemsokára eltér az igazságtól. Anániás és Safira ítélete Isten ítélete a fösvénység, dicsőségvágy és hamisság bűnén.

Beteljesült rajtuk a félelmetes Ige: "Kívül maradnak a bálványimádók, s mindaz, aki szereti és szólja a hazugságot" (Jel 22,15).

 

Isten asztaláról-Varga László

"...mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen." (Máté 6,13)

Erre a bizonyságtételre sem Istennek van szüksége. Nem mindegy, kire bízzuk magunkat. Nekünk kell szüntelenül észben tartanunk, ki az, akitől kérjük, várjuk és kapjuk naponkénti gondviselését, irányítását, szeretetét, ajándékait. Ha alaposan végiggondoljuk, ki a mi Istenünk, akkor döbbenünk meg. Egy gyarló földi miniszterhez nem merünk beállítani napi gondjainkkal. Ő pedig, akié minden hatalom mennyen és földön, aki örök dicsőségben él és uralkodik minden világok felett, minket arra méltat, hogy országának legyünk polgárai, atyai szeretetének gyermekei, és zavarhassuk Őt minden naiv, apró gondunkkal. Gondoljuk ezt meg, testvérem, és úgy tegyük össze a kezünket, úgy mondjuk el neki kéréseinket, úgy bízzuk rá minden gondunkat! Félelmetes dolog ilyen hatalomnak a kezében tudni magunkat, de milyen biztonságot jelent hinni azt, hogy ha Ő akar rajtunk segíteni, nincs olyan hatalom, ami ellene állhatna. Ezt bizonyítja az a kis szó, amit mindig odateszünk imádságunk végére: ámen. Jézus anyanyelvén ez annyit jelent: Bizony! Bizonyos, hogy Ő hallja kérésemet, bizonyos, hogy megadhatja, ha akarja, és bizonyos, hogy meg is fogja adni, ha javamra szolgál. Ezzel a bizonyossággal bízd magad mindenható Atyád kezére!

Hatalmas Istenünk, örökkévaló Királyunk, nekünk édes jó Atyánk! Krisztustól tanult imádságunk végén hálás szívvel borulok le előtted. Köszönöm, hogy megmutatod nekem is, ki vagy Te, kiben bízhatom, kitől várhatom boldogságomat mind a földi életben, mind az örökkévalóságban. Porszemként állok meg hatalmad előtt, de annál nagyobb bizalommal. Olyan jó tudni azt, hogy emberi gyarlóságomban is gyermekednek tekintesz, és gondot viselsz rólam. Te tudod, mire van szükségem ahhoz, hogy boldogan betölthessem rendeltetésemet. Rád bízom magam, azt add meg, és úgy vezess, ahogy Te látod jónak! Ámen.

 

Mindennap az Ige fényében- SZABADSÁG ÉS ELNYOMÁS

A mai napon olvasandó igeszakasz: (Lk 4,16-30)

 

16 Amikor Názáretbe ment, ahol felnevelkedett, szokása szerint bement szombat napján a zsinagógába, és felállt felolvasni. 17 Odanyújtották neki Ézsaiás próféta könyvét, ő pedig kinyitotta a könyvet, és megkereste azt a helyet, ahol ez van megírva: 18 "Az ÚR Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, 19 és hirdessem az Úr kedves esztendejét." 20 Ekkor összegöngyölítve a könyvtekercset, átadta a szolgának, és leült. A zsinagógában mindenkinek a szeme rajta fügött; 21 ő pedig szólni kezdett hozzájuk: "Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára." 22 Mindnyájan egyetértettek vele, majd elcsodálkoztak azon, hogy a kegyelem igéit hirdeti, és azt kérdezgették: "Nemde a József fia ez?" 23 Ő pedig így szólt hozzájuk: "Biztosan azt a közmondást mondjátok rám: Orvos, gyógyítsd meg magadat! Amiről hallottuk, hogy megtörtént Kapernaumban, tedd meg itt is, a saját hazádban." 24 Majd így folytatta: "Bizony, mondom néktek, hogy egyetlen próféta sem kedves a maga hazájában. 25 Igazán mondom néktek, hogy sok özvegyasszony élt Izráelben Illés napjaiban, amikor bezárult az ég három esztendőre és hat hónapra, úgyhogy nagy éhínség lett azon az egész vidéken, 26 de egyikükhöz sem küldetett Illés, csak a Szidónhoz tartozó Sareptába egy özvegyasszonyhoz. 27 Sok leprás volt Izráelben Elizeus próféta idejében, de egyikük sem tisztult meg, csak a szír Naamán." 28 Amikor ezt hallották, a zsinagógában mindenki megtelt haraggal, 29 felkeltek, kiűzték őt a városból, és elvitték annak a hegynek a szakadékáig, amelyen városuk épült, hogy letaszítsák; 30 de Jézus átment köztük, és eltávozott.

"Felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek, azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását, hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat."

(Lk 4,18)

Jézus azt mondta, azért jött, hogy szabadulást hirdessen a foglyoknak, s hogy az ő eljövetelével ütött a szabadulás órája az elnyomottak számára. Ugyanazt a benyomást keltette, mint Mózes, amikor a fáraóval beszélt. Jézus azonban a saját városának, Názáretnek a zsinagógájában beszélt.

És Názáret népe ugyanúgy ellene szegült Jézusnak, mint a fáraó és szolgái Mózesnek annak idején.

Az esemény hatására újból rá kell eszmélnünk arra, hogy az újszövetségi korban az elnyomók nem az egyiptomiak vagy a rómaiak, és az elnyomottak nem valamelyik konkrét nemzet tagjai. Isten népét azok alkotják, akik reménykednek Isten országa megjelenésében. Jézus azonosítja magát velük, ők pedig elfogadják Jézust mint Megváltójukat.

Óvakodnunk kell attól, hogy ezeket az elnyomók ellen kimondott szavakat olyan fokig "elszellemiesítsük", hogy az a szabadítás, amelyet Jézus meghirdetett, "csak" vallásos tartalmú legyen. Az a Lélek, amelyik megnyugodott Jézuson, és mindazokon a követeken, akik előtte és utána voltak, az igazság, a szükségben levők és a megszomorítottak iránti szeretet Lelke. A meghirdetett szabadság "nemcsak" vallásos és "nemcsak" szociális, gazdasági és politikai. Az egész területet magában foglalja. Az elnyomók pedig, akik ellen a támadás irányul, nemcsak szellemi hatalmasságok, hanem politikai zsarnokok, és más rabszolgahajcsárok s nyerészkedők is.

Amikor az evangélium szabadító Igéje merészen felhangzik, az ellenállás megerősödik. Keresztyén berkekben nem ritka dolog, hogy elveszik az evangélium élét azzal a magyarázattal, miszerint az elnyomók és az elnyomottak, a börtönök és a foglyok csupán "szellemi" értékek és témák. Csakhogy így hűtlenné váltunk a bibliai szöveghez és túllőttünk a célon azokkal szemben, akik csak egy "szociális evangéliumban" hisznek.

Amit Isten elkezdett Mózes által, azt most azok által végzi, akik Krisztust képviselik a világban. Az Országról szóló evangélium segítségével Isten szembeszáll a zsarnokság minden formájával és egy egészen új rendet hoz létre.

 

Krisztus mindenek felett- SZELLEMI ZAVARTSÁG

"Nem tudjátok, mit kértek" (Mt 20,22).

 

 

Vannak időszakok szellemi életünkben, amikor zavar következik be és nem megoldás, ha kijelentjük, hogy nem kellene zavarnak lennie. Nem arról van szó, hogy helyes ez vagy helytelen. Isten úgy nyúl hozzád, hogy egyelőre nem érted és csak akkor fogod megérteni, mi a célja ezzel, ha átjutottál a zűrzavaron. Ha az Ő barátsága el van rejtve (Lk 11,5-8). Ez a Jézus által bemutatott ember, úgy látszik, nem törődik a barátjával, és az Úr azt mondja, hogy a mennyei Atya is ilyennek látszik néha. Azt gondolod, hogy Ő szeretetlen barát; de emlékezz rá, hogy nem így van; eljön az idő, amikor mindent megértesz. A szíve szerinti barátságát néha felhő takarja el közted és Isten között. Még a szeretetnek is sokszor szenvedések és könnyek között kell a mélyebb közösség áldására várnia. Bízol-e akkor is benne, amikor egészen elrejtőzni látszik? Ha árnyék van az Atya arcán (Lk 11,11-13). Jézus mondja, hogy az Atya néha szeretetlennek látszik, mintha hideg és közönyös lenne, de emlékezz rá, hogy nem így van. Megmondta: "Aki kér, mind kap." Ha éppen most árnyékozza be valami az Atya arcát, fogózz meg abban a gondolatban, hogy végül világosan kijelenti majd magát és igaza lesz mindabban, amit megengedett. Ha megbízhatósága kérdésesnek látszik (Lk 18,1-8). "Az Embernek Fia, mikor eljő, avagy talál-e hitet e földön?" Olyan hitet, amely a zavarok ellenére is Őrá bízza magát? Várj csendben és hidd el, hogy amit Jézus mondott igaz, ha néha nem is érted, mit tesz Isten. Sokkal nagyobb dolgok forognak kockán, mint azok az apróságok, amiket te kérsz.

Isten műhelyében-A legjobb tanácsadó

"Áldom az Urat, aki tanácsot adott nekem. "(Zsoltár 16, 7) 

 

Sok tanácsadó tolong körülöttünk, de csak egy ad valóban jó tanácsot. Az Úr. Ő csodálatos tanácsadó (Ézs 9, 6). Azért tud olyan jó tanácsot adni, mert nemcsak a legtisztább szeretettel keresi javunkat, hanem ismeri jól a körülményeket is, jobban, mint mi magunk. - Mit tanácsolt egykor Dávidnak? Azt, hogy Őt válassza örökségül. Jobbat nem választhatott volna, és Dávid nem tud eléggé hálás lenni ezért a tanácsért. Kaphatunk hasznos és értelmes tanácsokat emberektől is, de Isten tanácsa mindent felülmúl.

A Biblia elején olvasunk a Sátánról, aki gonosz tanácsával az első embert pusztulásba döntötte. Akkor a kígyó volt az eszköze, most pedig az a megszámlálhatatlanul sok ember, akiken keresztül szórja a maga romboló tanácsait. Egykor Ádám megfogadta tanácsát és a mi bűnös, balga szívünkben még most is ez talál igazán visszhangra. Akkor azt tanácsolta, hogy a tiltott gyümölcsből egyenek és akkor majd megnyílnak szemeik és csodálatos tudásra jutnak: "Olyanok lesztek, mint az Isten." Ugyan ki ne szeretne isteni magasságokra eljutni? Évát megvesztegette ez a nagyszerű kilátás, férjének is adott a csábító gyümölcsből. A gonosz becsapta őket, vesztettek, ahelyett hogy nyertek volna. Halált ettek maguknak.

Így van ez mind a mai napig. A dőre tanács mindig jobban tetszik természetünknek. Gondoljunk páldául Roboámra, Salamon fiára. Uralkodása elején kérte őt a nép, hogy könnyítsen nehéz igájukon, amit apja tett rájuk. Először tapasztalt vénekkel tanácskozott; ezek azt tanácsolták, teljesítse a nép kérését. Ez nem tetszett büszkeségének. Az ifjakkal, a vele egykorúakkal is tanácskozott. Ők az ellenkezőjét tanácsolták: súlyosbítsa még jobban az igát. Uralkodási vágyának, erőszakos gondolkozásának ez a tanács tetszett. És mi lett a következménye? Tíz törzs elszakadt tőle. A Sátán így mindig a mi fonák gondolkozásunknak megfelelően tanácsol. Hízeleg hajlamainknak és a szenvedéstől való - velünk született - félelmünknek. "Mentsen Isten, Uram, nem eshetik ez meg veled!" - mondta Péter, de Jézus azonnal felismerte a Sátánt a látszólag jó tanács mögött, amely a szenvedést akarta elkerültetni vele. Ha Jézus ezt a tanácsot követi, engedetlenné vált volna Atyja akaratával szemben és az emberiséget nem váltotta volna meg. Adjon Isten nekünk olyan tanácsadókat mindenkor, akik az Ő Igéje szerint tanácsolnak minket! 

 

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-A fogadtatás

"Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened, és nem vagyok méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek." (Lk 15,21)

Izgalmas kérdés volt, hogy visszafogadja-e az apa ezt a fiút. Azok után, ahogyan elment, s ahogyan eltékozolta örökségét, mire számíthat?

„Még távol volt, amikor apja meglátta őt, megszánta, elébe futott, nyakába borult, és megcsókolta őt." Ez a megbocsátás jele volt. A bocsánat előbb készen volt a számára, mint ahogyan bocsánatot tudott kérni. Ilyen az Isten szeretete.

Akkor most már nem is kell elmondani a bűnvallást, amelyet kigondolt? De igen. El is mondja: vétkeztem, nem érdemlek semmit, de ha lehet, szeretnék újra itthon szolgálni. Miért kell ezt elmondani? Mert a bűnvallás teszi szabaddá a kezünket, amellyel elfogadjuk, megragadjuk a bocsánatot. A bűntudat, a lelkifurdalás még nem bűnvallás. Azt nem követi felszabadulás és békesség. Ha világosságra hozzuk a bűnt, és elválunk tőle, akkor lesz miénk a feloldozás.

Ez nagyon fontos mozzanat a hívő életre vezető úton: amit Isten már bűnnek ítélt, azt néven nevezni, kimondani és elhagyni. A tékozló fiú éppen ebben példa: otthagyta a disznóságait, és újra alárendelte magát az apja akaratának (otthon akart dolgozni). Ez a megtérés: tudom, hogy miből, és tudom, hogy kihez térek meg.

Ekkor szólal meg az apja, ekkor áll helyre a megszakadt közösség vele, ekkor hangzik el: ez az én fiam, aki meghalt és feltámadott. Itt kezdődik az új élet.

Ezt is vegye komolyan minden hazatérő tékozló ember: ha megvallottuk, Isten megbocsátotta, és nem hivatkozik rá többé. Nem azért, mert elnéző, hanem azért, mert bűneink büntetését Jézus elszenvedte a kereszten. S a bűnvallás során mi erre való tekintettel kapunk bocsánatot. Ez tehát mindenestől Isten ajándéka. Mi csak felismerjük, hogy rászorulunk, és hittel komolyan vesszük.

Megtörtént már ez az életemben?

Isten ígéreteinek tárháza- És a házam népe?

„Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házad népe!" (Csel 16,31).

Ez az evangélium olyan emberhez szólt először, aki a kardot már a torkára tette, de szól nekem is. Ha haldokolnék, ez volna a legjobb hír a számomra, de benne van mindaz is, amire szükségem van, amíg élek. Nem nézek se magamra, se bűneimre, sem pedig érdemeimre, egyedül az Úr Jézusban, mint Megváltómban bízom, akit Isten adott értem. Benne hiszek, rá hagyatkozom, benne találok nyugalmat, ő az én mindenem. Tudom, hogy meg vagyok váltva és örök életem van, mert hiszek a Krisztus Jézusban. Áldott legyen ezért az ő neve! Bárcsak mindennapi életem valóban bizonyítaná, hogy meg vagyok váltva az önzéstől, a világiasságtól és a gonosz minden formájától.

Itt azonban van még egy ígéret a házam népéről: Uram, nem akarom ígéretednek csak az egyik felét megragadni, amikor te egész ígéretet kínálsz nekem. Kérlek, üdvözítsd egész családomat és azokat, akik egészen közel állnak hozzám és nekem annyira kedvesek! Adj új életet gyermekeimnek és unokáimnak! Légy kegyelmes mindazokhoz, akik velem együtt laknak vagy dolgoznak! Te személyesen nekem ígéred, hogy megteszed ezt, ha hiszek az Úr Jézusban; kérlek, cselekedj ígéreted szerint.

Hadd soroljam fel naponta imádságaimban mindazok nevét, akik közel állnak hozzám, testvéreimét, szüleimét, gyermekeimét, barátaimét, rokonaimét, munkatársaimét, és hadd zaklassalak téged, Uram, az értük való könyörgéssel, míg megvalósul az ígéret: „üdvözül a házad népe".