Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Amikor az ifjak bejöttek, halva találták őt. Ekkor kivitték és eltemették a férje mellé.

(Csel 5,10)

 

 

Micsoda drága alkalom Isten hűséges gyermekeinek a temetése! A mennyei világ békessége veszi körül a sírt. Így volt ez, amikor Keresztelő Jánost eltemették a tanítványai, és amikor Istvánt temették istenfélő emberek (Mt 14,22 és Csel 8,2). De milyen siváran áll előttünk ez a sír!

Három dolog hiányzik, ami a gyászolóknak vigasztalást adna. Először is hiányzik az elhunytak jó neve. Anániás és Safira így maradtak meg a gyülekezet emlékezetében, mint becstelen, hazug emberek.

Mit használ a temetésnél bármilyen pompa, mit ér minden dicsérő beszéd és koszorú, ha a sírba szálló nem hagy maga után megbecsült nevet? Salamon mondja: "Kívánatosabb a jó hírnév nagy gazdagságnál..." (Péld 22,1).

Aztán hiányzott ezeknél a hirtelen elhalt embereknél az áldások nyoma is. Bár életük előbbi részét nem ismerjük, de ha még voltak is benne jó dolgok, utolsó cselekedetükkel mindazt tönkretették.

Milyen fénylő nyomok maradtak pl. Sámuel, Ezékiás és Tábita után! Itt azonban csak átok maradt. Ettől őrizzen meg bennünket Isten!

Végül hiányzott a meghaltak felől az a jó reménység, hogy bejutottak Isten országába.

Mert mi is lehet a legdrágább vigasztalás szeretteink sírjánál? Az a bizonyosság, hogy üdvözültek, hogy otthon vannak az Úrnál. Ennek a házaspárnak a rokonai ezt nem mondhatták el.

Ha távol áll is tőlünk, hogy a végső, kárhoztató ítéletet kimondjuk fölöttük, nem túlozunk, ha ezt mondjuk: hiányzott itt az a vigasztalás, amit egy igazi tanítvány sírjánál tapasztalhatunk.

Saját halálunkra nézve kérjük az Urat, hogy Jézus Krisztus vérének érdeméért ajándékozzon meg bennünket boldog véggel!

 

Isten asztaláról-Varga László

"Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz." (Jakab 1,14)

 

Sokan reszketve félnek a sátán hatalmától, mások amögé bújva mentegetik vétkeiket. Felesleges. Ez a rövid ige tudományos alapossággal magyarázza meg minden bűn okát, eredetét. Nem vagyunk képesek ellenállni ösztöneink önző vágyainak, melyeket felerősít a génjeinkben örökölt, szüleinktől, környezetünktől eltanult, az újság, a TV, a hitetlen beszédek és írások felől reánk áradó szenny tömege. Ez az eredendő bűn. Isten az embert szabadnak teremtette, hogy önkéntes szeretettel, meggyőződéssel hajtsa végre boldogságra vezető rendeltetését. Ösztöneit erkölcsi meggyőződése tereli korlátok közé. Ha az elvész, eredménye mindaz a szörnyűség, amit a 20. század kitermelt magából, s átadott a mi századunknak is. Hiába a tudomány minden csodálatos eredménye, nincs más reménysége egy boldogabb, szebb életnek, csak az új nemzedék erkölcsi megújulása. Az pedig elképzelhetetlen Istenre támaszkodó hit nélkül. Menthetetlenül belepusztul az emberiség a hitetlenségből fakadó erkölcs nélküliségbe. Létfontosságú, hogy ifjúságunk újra megtalálja Istent, Krisztust. Csak akkor lesz képes áldozatok árán új életet építeni.

Urunk, úgy tűnik, nagy nyomorúságok után még nagyobb veszedelmek várnak ránk. Nagyon sok területen hallhatunk aggasztó fejleményekről és várakozásokról. Mi lesz gyermekeinkkel, unokáinkkal? Rád bízom magamat és utódaimat, tudom, hogy Te kezedben tartod azt, aki bízik benned, azért bátran nézek jövőnk elé, de nagyon aggódom népem hitetlensége miatt. Tégy csodát, Urunk! Ne dobj el minket! Jézus biztat: ami embernek lehetetlen, Istennél lehetséges. Fordítsd magad felé új nemzedékünk lelkét, hogy megmaradjunk, hogy jövőnk legyen! Ámen.

 

Mindennap az Ige fényében-ISTEN ÍTÉLETÉNEK TÜZE

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 16,1-9

 

1 Ekkor hallottam, hogy a szentélyből egy hatalmas hang így szólt a hét angyalhoz: "Menjetek el, és öntsétek ki Isten haragjának hét poharát a földre!" 2 Elment az első, kiöntötte a poharát a földre, és csúnya, rosszindulatú fekély támadt azokon az embereken, akiken a fenevad bélyege volt, és akik az ő képmását imádták. 3 A második angyal is kiöntötte a poharát a tengerbe, és az olyanná lett, mint a halott vére, és minden élőlény elpusztult a tengerben. 4 A harmadik angyal is kiöntötte a poharát a folyókba és a vizek forrásaiba, és azok vérré változtak. 5 És hallottam, hogy a vizek angyala így szólt: "Igazságos vagy te, a Szent, aki vagy, és aki voltál, hogy így ítéltél; 6 mivel szentek és próféták vérét ontották ki, te is vért adtál nekik inni: megérdemelték." 7 És hallottam, hogy így szólt az oltár: "Igen, Uram, mindenható Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid". 8 A negyedik angyal is kiöntötte a poharát a napra, és megadatott neki, hogy gyötörje az embereket annak tűző sugarával; 9 és az emberek gyötrődtek a nagy hőségben, és káromolták az Isten nevét, akinek hatalma van ezek fölött a csapások fölött, de nem tértek meg, hogy dicsőséget adjanak neki.

"Mivel tehát ismerjük az Úr félelmét, embereket győzünk meg, ... Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: ... béküljetek meg az Istennel. (2Kor 5,11.20)

Minden olyan egyházban vagy szektában, ahol az eljövendő ítélet hite erősen él, a tagok merészen evangelizálnak. Sürgetik az embereket, alkalmas és alkalmatlan pillanatokban, hogy "fogadják el Jézus Krisztust", mint aki az egyetlen kiút az eljövendő ítéletből.

Amikor tudjuk, hogy Isten tüze közeleg, nincs vesztegetni való időnk. Ha meg vagyunk győződve arról, hogy Isten ki fogja tölteni az ő haragjának a poharait, és ha lelkünkben csak egy kis együttérzés is van, akkor úgy élünk és szólunk, mint Isten követei.

Azok, akiknek kifinomultabb az ízlésük, nem járnak-kelnek össze-vissza az emberek között a hírrel, hogy Isten készül őket megégetni. Alkalmas időpontokban vitatkozni szoktak az elidegenedésről, amely miatt az Istenben nem hívő, és a keresztyén közösségen még kívül lévő emberek szenvednek. Saját gyülekezetükön belül ezek az egyháztagok minden tőlük telhető módon megpróbálják gyakorolni magukat az ilyen keresztyén közösségi életben. A kívülvalók iránt pedig az "előevangelizációnak" nevezett munkát végzik. Ez nem direkt megközelítés, hanem egy olyan bizonyságtétel, amelyik szelíd hangon, üdítő italokkal, kávéval és süteménnyel történik.

Nincs semmiféle "egyetlen üdvözítő módszere" a Jézus Krisztust nem ismerők megközelítésének. A módszer függ az időtől, helytől, alkalomtól, emberektől stb. És az evangelizálás nem is csak beszédből áll. Sokkal több az annál.

A lényeg az, hogy ha valóban hisszük, hogy a harag poharai kitöltetnek mindazokra, akik feltartóztatják Isten országa szabadságmenetét, akkor magatartásunkban sokkal több sürgetésnek kell lennie, mint ahogy az most nyilvánvaló.

A békesség Istene, Istene az ítélet tüzének is. Az Úr, aki szeret minket és a mi gyermekeinket, a tíz csapásnak az Istene is.

Amikor Isten visszahívta a béketárgyalásokról Mózest, az ő követét, nem maradt más hátra, mint csak az ítélet. Amíg Krisztus békekövetei a mai fáraókkal tárgyalnak, addig még tart a kegyelem napja. De nem tart örökké

Krisztus mindenek felett- KÉPZELŐERŐ VAGY SUGALMAZÁS

"...a Krisztus iránt való egyenesség..." (2Kor 11,3).

Egyszerűség a tisztánlátás titka. A szent még hosszú ideig nem ítél tisztán, de minden nehézség nélkül tisztán kellene látnia. A szellemi zűrzavart sem ítéli meg tisztán, de az világos, hogy engedelmeskednie kell. Értelmi síkon kitervelheted a dolgokat, de szellemi síkon összezavarodsz. Ha Isten nyomást gyakorol rád, engedelmeskedj abban a dologban. Képzelőerődet ejtsd foglyul, hogy engedelmeskedjék Jézus Krisztusnak, akkor minden olyan tiszta lesz, mint a napfény. Ítélőképességed később alakul ki, de mi sohasem ennek alapján látunk, hanem úgy látunk, mint a gyermekek. Amikor megpróbálunk bölcsek lenni, akkor semmit se látunk (Mt 11,25). Életünk legkisebb eseménye - a Szent Szellem ellenőrzése nélkül - elég arra, hogy bensőnkben szellemi zűrzavart okozzon, és bármennyit gondolkozunk is rajta, nem tudunk tisztán látni. A szellemi zűrzavart csak engedelmesség által lehet tisztázni. Amint engedelmeskedünk, felismerjük a helyzetet. Ez nagyon megalázó, mert ezáltal belátjuk, hogy szellemi zűrzavarunk oka belső adottságunkban van. Amikor természetes előrelátásunkat átadjuk a Szent Szellemnek, olyan képességgé alakul át, amivel Isten akaratát felismerhetjük, és ez egész életünket megtartja egyszerűségben.

Isten műhelyében-

"Vizsgáljátok meg, hogy mi az, ami kedves az Úrnak! "(Ef 5, 10) 

 

 

Az Úr akaratát nem mindig könnyű felismerni. "Ne legyetek esztelenek, hanem értsétek meg, mi az Úr akarata" (Ef 5, 17). Bizony, Istentől megvilágosodott értelem kell ehhez! Amíg értelmetlenségünkben élünk, hiányzik a képességünk ennek megvizsgálására. "Formálódjatok át a ti elmétek megújulásával, hogy megítélhessétek mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata" (Róma 12, 2) - különben könnyen Isten szavának tartjuk a saját szívünk hangját. Ismételten meg kell tagadnunk önző lényünket; gondolkozásunkat és akaratunkat legmélyebb gyökeréig Isten világosságába kell állítanunk és engednünk, hogy Ő újítson meg. Ekkor Isten válaszolni fog, elsősorban Igéje által.

Persze a Biblia nem valami polgári törvénykönyv, amely minden lehetséges esetre nézve rendelkezéseket és előírásokat tartalmaz. Egyáltalán lehetetlen egy ember életét a törvény paragrafusaival isteni módon szabályozni. Ha külsőleg ugyanazok az esetek fordulnak is elő, mégsem azonosak, a körülmények és a személyek különbözők. Csak a megvilágosított és megszentelt értelem képes az Igét helyesen alkalmazni egy-egy meghatározott esetre. Az Úr Jézus földi életében főként az írott Ige vezetése alatt állt, és mert teljesen Isten világosságában élt, helyesen is alkalmazta. Az Ószövetségnek két ellentmondó próféciája van az eljövendő Megváltóról. Ézsaiás 9. része királyi dicsőségben állítja elénk a Dávid trónján, az 50. és 53. rész pedig leírhatatlan szenvedések formájában, mint Isten szolgáját. A zsidók és a tanítványok is a Messiás ragyogó királyságát várták. Jézus azonban az alázatosság útját ismerte fel írásszerűnek a maga számára, mielőtt a dicsőségbe juthatott. Természete megborzadt ugyan ettől a szörnyű úttól, de nem hunyta be szemét ezeknél az igéknél.

A mi óemberünk ravasz és csaló; szívesen magáévá teszi azokat az igéket, amelyek kívánságainak és hajlamainak megfelelnek. Figyelj Istennek bizonyos körülményekben adott intéseire is, hogy eligazodhass. Istennek olyan világos látású embereitől is kérhetünk tanácsot, akik nem a saját szívünk szerint, hanem Jézus szerint tanácsolnak minket. Legyünk nagyon elővigyázatosak belső meglátásainkkal! Nálunk még sok minden zavaros és ez a rajongás táptalaja. Sok imádkozással és a saját kívánságaink elvetése mellett vizsgáljuk meg, mi kedves az Úrnak

Napi Gondolatok

Elgondolkodtál-e már azon, hogy miért van az, hogy minden ember örökké akar élni? Hogy dollár milliárdokat költenek olyan genetikai kutatásokra, amelyek arra irányulnak, hogy megtalálják az örök fiatalság, a gyors regenerálódás és a hosszabb élet "szérumát"? Miért él bennünk e vágy, ha amúgy mindig panaszkodunk, mert oly keserű a földi élet? Miért érezzük azt, hogy ha nem olyan jó itt, azért még többet akarunk-e földi létből? Ki kódolta a génjeinkbe ezt a vágyat és miért?
A válasz igen egyszerű! Eredendően örök életre lettünk teremtve, azonban a bűn megrontotta a világunkat, a testünket és gondolkodásunkat és nem élhetünk örökké anélkül, hogy elfogadnánk Isten ajándékát, a kegyelmet, amelyet Jézus értünk hozott áldozatára nézve kaphatunk meg! Enélkül esélyünk se lenne az örök életre, hiszen a bűn zsoldja a halál! Halált érdemlünk, nem életet! De Jézus meghalt helyetted, ezért neked már nem kell! Csak fogadd el az Ő ajándékát és örökké élsz majd, ahogy az az eredeti tervben is szerepelt!

Isten ígéreteinek tárháza- Az Isten jótetszésének jele

„Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek" (Jak 1,12)

 

Igen, boldog, még a kísértés ideje alatt is. Ezt azonban csak az veszi észre, akinek mennyei „gyógyító írral" kenték meg a szemét. De el kell tűrnie a kísértést, mégpedig úgy, hogy közben nem lázadozik Isten ellen, sem a jó útról nem tér le. Áldott az az ember, aki már átment a tűzön, de a tűz nem emésztette meg, mint a pelyvát.
Mikor a próbatételnek vége, jön Isten jótetszésének jele: „az élet koszorúja". Ez annyi, mintha az Úr azt mondaná: Hagyjátok élni, mert megméretett a mérlegen, és nem találtatott könnyűnek. A jutalma élet, mégpedig nem csupán létezés, hanem szent, boldog, igazi élet, Isten velünk való szándékának a megvalósulása. Már most egy magasabb rendű szellemi élet és öröm koszorúzza meg azokat, akik győzelmesen mentek át a legnagyobb kísértéseken is.
Az Úr azoknak ígéri az élet koszorúját, akik őt szeretik. A kísértések tüzében ugyanis csak az Urat szeretők tudnak megállni, a többiek elsüllyednek, elkeserednek vagy visszatérnek a világba. Nos, én szívem, szereted az Urat? Szereted őt igazán, mélyen és teljesen? Ha igen, akkor szereteted próbatétel alá fog kerülni, de ne félj, nem sodor el a próbák legmélyebb árja sem.
Uram, táplálja a Te szereteted az enyémet mindvégig!

 

Spurgeon-

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-Az igazi szabadság

"Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. "(Róm 8,14)

A szolga külső parancsra engedelmeskedik urának. A gyermek belső indításra engedelmeskedik apjának. Ugyanaz a lélek, ugyanaz a lelkület van bennük, egyet akarnak. A hívő számára Isten törvénye nem külső kényszer már, hanem belső késztetés. Önként, meggyőződéssel teszi azt. Nem lázad ellene, nem engedményeket kér belőle, nem kibúvókat keres, hanem mivel teljes szívéből szereti az Urat, teljes szívvel törekszik az engedelmességre is.

Erre a szabadságra segíti el Isten azokat, akik hisznek benne. Amikor a tékozló fiú elment otthonról, szolgalélekkel távozott. Keserű kötelességnek találta a munkát, nyűgnek az apai ház rendjét. Amikor hazatér, ugyanazokat a parancsokat kell teljesítenie, csak most már szereti azt, aki parancsol, s tudja, hogy neki is az a jó, ha engedelmeskedik. Itt van a helyén, itt lehet azzá, akivé lennie kell: szabad gyermekké, gazdag örökössé.

Mert a szabadság nem az, bogy azt teszek, amit akarok, hiszen ilyen lehetőség nincs. Hanem az az igazi szabadság, hogy azzá válhatok, akinek Isten teremtett. Ez pedig csak az Atyával való közösségben lehetséges, amikor Isten az ő Szentlelkét adja az embernek, aki így képes is engedelmeskedni neki. A külső törvény bensővé válik, a hívő egyet akar Istennel.

Ágoston írta: az Istentől teremtett ember képes volt Istennek engedelmeskedni, és azt megtagadni is, tehát nem vétkezni, és vétkezni is. A tőle elszakadt ember nem tud nem vétkezni (mindig csak vétkezni képes). Az újjászületett hívő újra tud vétkezni, és nem vétkezni is. A mennyországban pedig már nem tud vétkezni többé.

Jézus Krisztus a vétkezés kényszere alól szabadít fel arra az állapotra, hogy tudjunk újra nem vétkezni is, vagyis örömmel engedelmeskedni Istennek, aki jobban tudja, mi jó nekünk, mint mi magunk.

Én már szabad vagyok erre?

Joel Osteen- Mai napon úgy döntök, virulok ott, ahol el vagyok ültetve! :)

Az alkotód, a Teremtőd azt mondja rólad, hogy áldott vagy, értékes vagy, tehetséges vagy, kreatív vagy, Isten kiváltságát élvezed. Bármihez nyúlsz, virágzik és sikerre viszed. Erős vagy és képes arra, amire Isten teremtett. Lehet, hogy nem érzed, de hinned kell benne. Ne feledd, győzelemre vagy programozva! Ha azon meditálsz, amit Isten mondott rólad, akkor egyre magasabbra jutsz, Isten áldását hinti rád és győztes életed lesz! /Joel Osteen/

Köszöntünk Szent Szellem!- TÖREKEDJÜNK A LELKI AJÁNDÉKOKRA!

"A kegyelmi ajándékokban pedig különbség van, de ugyanaz a Lélek." (1Kor 12:4)

1970 előtt alig-alig írtak keresztény szerzők a lelki ajándékokról. Aztán nagyon népszerű lett a teszt, amivel meg lehet határozni erős vagy gyenge pontjainkat, hogy mit szeretünk és mit nem, mire vagyunk képesek és mire nem. Mindezt egy cél érdekében: hogy meghatározza, vajon hol a helyünk Isten művében. Ezt az információt azonban sokszor rosszul használták fel. Ma azonban már hasznos segédanyagok találhatók ahhoz, hogy az emberek felfedezhessék, hogyan szolgálhatnak a leghatékonyabban az Úrnak.

A lelki ajándékokról három alapvető bibliai felsorolás áll rendelkezésünkre, amit imával áttanulmányozhatunk. Két lista természetfeletti ajándékokat vagy támogató szolgálati ajándékokat tartalmaz, a másik pedig a természetfeletti hatalom által megvalósuló ajándékokat sorolja fel. Minden lelki ajándék Jézus Úr voltát magasztalja fel, és nem annak elfogadóját vagy a Szentlelket. Olvasd el a Római levél 12. fejezetéből az Isten ajándékairól szóló részt, és megtalálod, milyen különleges adományokat kap a hívő az Úr szolgálatára. Efézus 4:1-16. verseiben Krisztusnak azon jótéteményeiről olvashatunk, amelyeket a hivatalos szolgálattevőknek ad.

De amikor a 1Korinthusi 12. fejezetében olvasunk a Szentlélek ajándékairól, itt kilenc természetfeletti ajándékról olvasunk, amelyek minden keresztény számára elérhetőek, amikor azokra szükség van az Úr szolgálatában. J. Rodman Williams ezt írta az 1Korinthus 12-ben található ajándékokról: "A lelki ajándékok nem rejtőzködő talentumok vagy csiszolt képességek, amelyek látványosabb módon nyilvánulnak meg. A lelki karizmák nem csak annak kicsit fejlettebb változatát jelentik, ami már korábban is bennünk volt, bármilyen csodálatos módon nyilvánulnak is meg. A Szentlélek ajándékai adományok, nem pedig kiemelt képességek." Ezek a lehetőségek számodra is készen állnak!

Imádság a mai napra
"Kérlek, Uram, add, hogy a tőled kapott összes ajándékot szolgálatodra használjam fel!"

Garrie F. Williams írása alapján

 

Isten csodálatos kegyelme- A HIVŐKÉRT

''Azért hitből, hogy kegyelemből legyen'' (Rómabeliekhez 4:16).

Krisztus kegyelme nélkül a bűnös helyzete reménytelen. Semmit nem lehet tenni érte, az Isteni kegyelem azonban természetfeletti erővel ruházza fel, ami munkálkodik az értelmén, a szívén és a jellemén. A Krisztus kegyelmében való részesedés az, ami által az ember felismeri a bűn gyűlöletes természetét, és végül kiűzi azt lelkének templomából. Kegyelem által kerülünk közösségbe Jézus Krisztussal, hogy társuljunk hozzá a megváltás munkájában. A hit az a feltétel, amit Isten megfelelőnek látott arra, hogy megbocsásson a bűnösnek. Ez nem azért van, mert valami olyan erény van benne, amely által az üdvösség kiérdemelhető, hanem azért, mert megragadhatja Krisztus érdemeit, a bűnös orvosságát... ''Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az őnéki igazságul. Annak pedig, aki munkálkodik, a jutalom nem tulajdoníttatik kegyelemből, hanem tartozás szerint. Ellenben annak, aki nem munkálkodik, hanem hisz abban, aki az "Istentelent megigazítja, az ő hite tulajdoníttatik igazságul'' (Róm 4:3-5).

Az igazság(osság) a törvénynek való engedelmesség. A törvény igazságot követel, és ezzel a bűnös tartozik a törvénynek, de képtelen annak megadására. Egyedül hit által igazulhat meg. Hit által Istenhez hozhatja Krisztus érdemeit, és az Úr a bűnösnek tulajdonítja Fiának engedelmességét. Isten elfogadja Krisztus igazságát az ember elégtelensége helyett. Elfogadja és megigazítja a bűnbánó, hivő lelket. Megbocsátja bűntetteit, és úgy bánik vele, mintha igaz volna. Úgy szereti, mint saját Fiát. Ekként tulajdoníttatik a hit igazságként, majd a bűnbocsánatot nyert lélek továbbjut kegyelemből kegyelembe és világosságról nagyobb világosságra. A hit érintése megnyitja előttünk az Isteni erő és bölcsesség kincsesházát. Isten ekként hajtja végre kegyelmének csodás tetteit porból lett eszközein át. Erre az élő hitre van ma szükségünk. Bizonyosnak kell lennünk abban, hogy Jézus valóban a mienk, és az Ő Lelke tisztogatja és finomítja szívünket. Ha Krisztus követőinek valódi hite volna, amely szeretettel és szelídséggel párosul, hatalmas munkát végezhetnének el. Munkájuk gyümölcse Isten dicsőségét szolgálná.

Ellen White írása alapján

Reggeli dicséret- Isten védelmében

„Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugszik az.” (91. Zsoltár 1. vers)

Megfigyelted már, hogy mit csinál egy kisgyerek, ha mint idegen közeledsz hozzá? Igen, azonnal odaszalad szüleihez és édesanyja vagy édesapja lábát szorítva mögéjük bújva les vissza rád. S ugyanez figyelhető meg az állatvilágban is, ahogy a kicsinyek szüleik árnyékában rejtőznek el.

De mi történik később, mikor öntudatára ébred egy gyermek? Kamaszkorban már nem keressük szüleink közelségét, sőt… csak semmi érintés, semmi puszi, minél messzebb, minél távolabb… Aztán persze, ha baj van, akkor jön: Apa segíts! S vannak, akik szerint ez így van jól.

Most az olimpia idején figyeltem fel arra is, hogy rengeteg sikeres sportoló gyermeke (aki maga is sportol), úgy nyilatkozott, hogy nem szeretné, ha összehasonlítanák apjával, vagy anyjával, és minden lehetőséget megragad azért, hogy kilépjen szülei árnyékából.

S a megkérdezettek között csak egy kerékpáros volt, aki azt mondta, hogy végtelenül hálás azért, hogy ő is ott tekerhet, ahol korábban az édesapja. Sőt, hatalmas megtiszteltetés számára, hogy az egyik legnagyobb kerekes – hiszen az apja egyben az edzője - ad neki minden nap tanácsot.

Ezen példák után szeretném, ha elgondolkodnál azon; Te hogyan viszonyulsz a mennyei Atyához? Az öntudatára ébredt Ádámhoz hasonlóan elbújsz előle, kerülsz vele minden kontaktust, vagy Dáviddal együtt azt mondod:

„Én oltalmam, váram, Istenem; ő benne bízom! Mert ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől. Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; pajzs és páncél az ő hűsége.

Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal; A dögvésztől, amely a homályban jár; a döghaláltól, amely délben pusztít. Elesnek mellőled ezeren, és jobb kezed felől tízezeren; és hozzád nem is közelít.” (Zsolt. 91:2-7)

Szerző: Szilárd 

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Miért beszéltetek össze, hogy az Úr Lelkét megkísértsétek? (Csel 5,9)

 

 

 Akinek Anániás és Safira büntetése túl szigorúnak tűnik, gondolja meg a következőket: Anániás családapai kötelességét elhanyagolta.

Mint a család fejének az lett volna a kötelessége, hogy jó példával járjon családja előtt. Ehelyett szövetkezett feleségével a bűnre.

Ő szándékosan hazudott, amint Péter szavai mutatják: "Miért, hogy ezt cselekedted szívedben?" 

(4. v.).

Isten Igéje különbséget tesz a tévedésből vétkező (4Móz 15,27), és a szándékosan vétkező ember között (30. v.). "Aki szándékosan vétkezik, az Urat illeti szidalommal, irtassék ki azért az a népe közül." (4Móz 15,30)

Súlyosbító körülmény Anániás esetében az is, hogy ő akkor hazudott és csalt, amikor Isten Lelke különös erővel munkálkodott a gyülekezetben.

Minél világosabban hirdettetik az Ige, minél hatalmasabban munkálkodik a Szentlélek, annál nagyobb büntetésre méltó az ellenállás az Igével szemben. Safira is rendkívül súlyos módon vétkezett: támogatta férjét a csalásban. Az asszony Isten akarata szerint segítő társa a férjének. Azonban a jóra, a hitre és az Isten iránti engedelmességre kell segítenie. Milyen rettenetes, ha a bűnre segíti!

Mennyivel más volt Abigail (lSám 25,17), aki férje balgaságának ellenállt, amíg Safira férjét a gonoszra bátorította.

Milyen hűséges volt Pilátus felesége, aki óva intette férjét. Safira a háromórás kegyelmi időt kihasználatlanul elszalasztotta. Amikor Péter megkérdezte tőle: "Valóban annyiért adtátok el a földet?" - arcátlanul hazudott Isten emberének ezt mondva: ennyiért. Azonnal összerogyott és meghalt.

Isten őrizzen meg bennünket ezeknek az embereknek a bűnétől!

 

Isten asztaláról-Varga László

"Ne féljetek!... Az Úr harcol értetek, ti pedig maradjatok veszteg! Akkor ezt mondta Mózesnek az Úr: ...emeld föl a botodat, nyújtsd a kezedet a tenger fölé, és hasítsd ketté, hogy szárazon menjenek át Izráel fiai a tenger közepén." (2Mózes 14,13-16.)

 

 

Mint más hasonló igék olvasásakor, ne azon gondolkozzunk, hogyan volt ez lehetséges, hanem azon, mit tanít ezáltal nekünk Isten Lelke. Ahhoz pedig az kell, hogy éljük bele magunkat a történetbe úgy, ahogy le van írva. Lássuk magunk előtt a Vörös-tenger nyugati nyúlványát, mely egy-két kilométer szélességben, sekélyen nyúlik be a Sínai-félsziget pusztájába, gyalognépnek átjárhatatlanul. Ott áll a nép a tenger partján. Mögöttük feltűnik a fáraó legyőzhetetlen serege. Elől víz, hátul tűz, a biztos halál vár rájuk. És akkor Mózes Isten parancsa szerint kinyújtja botját - az Istentől kapott hit és erő jelképét -, és belelép a vízbe. Csak egy lépést. De botja előtt mindig megnyílik még egy lépés. Képzeljük magunk elé a tömeget, amint reszketve, de nagyobb félelemtől hajtva indul utána a kétfelé váló, feje fölé emelkedő víz közepébe. Lehetetlen, és mégis megvalósul. A víz előbb egyre magasabb, aztán alacsonyodik, s egyszerre ott vannak a túlsó part biztonságában. Nem ismerünk a magunk életére? Így vezet át Isten minket is ezernyi veszedelmen, amíg előttünk jár hitünk, bizalmunk és engedelmességünk.

Uram, Istenem, így vezettél át engem is annyi reménytelen nyomorúságon, akkor is, amikor még alig ismertelek. De Te átsegítettél, hogy megismerjem hatalmadat, jóságodat, és bátrabban merjem rád bízni magam. Így vezetted át népünket a rabság elnyelni kész tengerén, s aki azalatt benned bízott, mindig volt reménye, jókedve, bátorsága arra is, hogy egyházad mellett kitartson, gyermekeit is neked nevelje, erkölcsi szennybe ne keverje magát. Add, Urunk, hogy népünk, főleg fiatalságunk értse meg, hogy nem a politika, nem emberek, hanem Te irányítottad sorsunkat, és így benned bízva, neked engedelmeskedve jussunk át mai gondjainkon is, általad vezetett, országodat építő jövő felé! Ámen.

Mindennap az Ige fényében-AZ UTOLSÓ ÍTÉLET

A mai napon olvasandó igeszakasz: 2Móz 11

1 Azután azt mondta az ÚR Mózesnek: Még egy csapást hozok a fáraóra és Egyiptomra, s akkor majd elbocsát benneteket innen. Mindenestül elbocsát, sőt kikerget benneteket innen. 2 Mondd meg a népnek, hogy kérjen minden férfi a szomszédjától és minden asszony a szomszédasszonyától ezüst és arany ékszereket. 3 Az ÚR pedig jóindulatot támasztott a nép iránt az egyiptomiakban, és annak a férfinak, Mózesnek is nagy volt a tekintélye Egyiptom országában mind a fáraó szolgái, mind pedig a nép előtt. 4 Akkor ezt mondta Mózes: Így szól az ÚR: Éjféltájban átvonulok Egyiptomon, 5 és meghal minden elsőszülött Egyiptom földjén, a trónján ülő fáraó elsőszülöttje csakúgy, mint a kézimalmot hajtó szolgáló elsőszülöttje, meg az állatok minden elsőszülöttje is. 6 Nagy jajveszékelés lesz egész Egyiptomban, amilyen nem volt, és nem is lesz többé. 7 De Izráel fiaira a kutya se ölti ki a nyelvét, sem emberre, sem állatra. Ebből tudjátok meg, hogy különbséget tesz az ÚR Egyiptom és Izráel között. 8 Ezek a szolgáid pedig mind lejönnek hozzám, és leborulnak előttem e szavakkal: Menj ki te és az egész nép, amely mögötted van! Így megyek majd el. És fölgerjedt haraggal távozott el a fáraótól. 9 Az ÚR pedig azt mondta Mózesnek: Azért nem hallgat rátok a fáraó, hogy minél több csodát tegyek Egyiptom országában. 10 Mózes és Áron tehát véghezvitte mindezeket a csodákat a fáraó előtt, de az ÚR megkeményítette a fáraó szívét, és nem bocsátotta el Izráel fiait országából.

"És (Mózes) fölgerjedt haraggal távozott el a fáraótól. Az Úr pedig azt mondta Mózesnek: Azért nem hallgat rátok a fáraó, hogy minél több csodát tegyek Egyiptom országában." (2Móz 11,8b-9)

Isten népének a szabadságát nem lehetett a konferencia asztalnál elérni. Végül Isten ítéleteinek kellett bekövetkezniük. A tíz csapás arra kényszerítette az egyiptomiakat, hogy elismerjék Izráel Istenének nagyságát. Amíg az utolsó csapás meg nem rendítette a nemzetet, Isten népe nem szabadult meg.

Ami Egyiptommal megtörtént, annak kell megtörténnie a mi világunkat illetően is: nem lesz békességük az elnyomottaknak, amíg csak a világ meg nem látta Istenünk ítéleteit.

A szív megkeményedése eléri azt a pontot, amikor Isten lemond az emberekről. Miután nem engedelmeskedtek, és elmentek egészen addig az Isten türelmével való visszaélés terén, ahonnan már nincs visszaút, az utolsó ítélet elkerülhetetlen. Isten - Isten. Ezt mindenkinek meg kell tudnia.

A 2Móz 11-ben látjuk Mózest amint elhagyja a fáraó udvarát, ahol Isten népének az ügyét képviselte. Ezúttal "fölgerjedt haraggal" távozik el a fáraótól. Mózes haragja megér egy külön tanulmányt. Fiatal korában Mózes a saját izmaira hagyatkozott, hogy igazságot szolgáltasson Izráelnek. "És meglátta, hogy egy egyiptomi férfi egy héber férfit ver az ő atyjafiai közül ... agyonütötte az egyiptomit, és elrejtette a homokban." (2Móz 2,11-12). De Isten nagyköveteként Mózes Isten szócsövének bizonyul, felindultsága pedig az ő Istenének haragját tükrözi.

"És fölgerjedt haraggal távozott el a fáraótól." Most Isten nagykövetét visszahívják. Mózes megszakítja a béketárgyalásokat. A fáraó már túl messzire ment. A békéhez vezető utolsó ajtó is bezárult. Most szabad folyást kell adni az ítéletnek.

Mózes kimerült, s ekkor Isten szól hozzá. Megvigasztalja. Isten elmondja Mózesnek, hogy most arra az imádságra fog majd felelni, amelyik az Istent ismerők ajkán mindig az első imádság kell hogy legyen: Szenteltessék meg a te neved.

A történelem végeredménye nem az emberek üdvössége, hanem Isten dicsősége. Amikor Krisztus Isten minden ellenségét lába alá veti, az Úristen lesz minden mindenekben, minden mindenkinek.

Istent dicsőíti majd az ő népének megszabadulása. De ellenségeinek megbüntetése is Isten nevének megszentelését fogja szolgálni.

Krisztus mindenek felett-AZ ÁTADÁS UTÁN MI LESZ?

"Elvégeztem a munkát, amelyet reám bíztál, hogy végezzem azt" (Jn 17,4)

 

Nem külső életünket kell átadnunk, hanem akaratunkat; amikor ezt megtettük, minden rendben van. Életünkben kevés az igazi válság; a nagy válság az, hogy akaratunkról lemondunk. Isten soha nem szorongat akaratunk átadására. Megvárja, amíg az ember maga adja át neki. Ezt a harcot nem kell megismételnünk. 

Add át magad szabadításra. "Jöjjetek énhozzám... én megnyugtatlak titeket" (Mt 11,28). Miután kezdtük megtapasztalni, mit jelent a váltság, azért adjuk át neki akaratunkat, hogy nyugalmat és békességet találjunk, mert bármi nyugtalanítja a szívünket vagy a gondolatainkat, Jézus Krisztus az akaratot hívja: "Jöjjetek énhozzám!" Önként jövünk. Add át magad a lemondásra. "Ha valaki jönni akar énutánam, tagadja meg magát..." (Mt 16,24). Itt az átadás a magam odaadását jelenti - annak az odaadását, aki már Jézus békességét hordozza a szívében. Ha tanítványa akarsz lenni, add át az önmagadhoz való jogodat neki. Ami aztán még megmarad életünkből, az semmi más, mint ennek az odaadásnak a megbizonyítása. Amikor egyszer már lemondtunk jogainkról, nem kell többé "feltételeznünk" semmit. Nem kell aggódnunk életkörülményeink miatt, Jézus teljesen elég nekünk. Add át magad a halálra (Jn 21,18-19). "...más övez fel téged." Megértetted, mit jelent halálra elszánni magad? Őrizkedj az olyan átadástól, amit lelkesedésből teszel, azt könnyen visszavonod. Eggyé kell lenned Jézussal a halálban, hogy ezután semmi ne érintsen téged, ami Őt nem érinti. Az átadás után mi lesz? Az átadás után egész életünkkel töretlen egységre akarunk jutni Istennel.

 

Isten műhelyében- Isten Igéjének vezetése

"A te bizonyságaid az én tanácsadóim. " (Zsoltár 119, 24) 

 

 

A Biblia minden helyzetben tud tanácsot adni, ahol mi tanácstalanul állunk. Nem teszi ezt gépiesen. Némelyek úgy próbálkoznak vele, hogy felütik a Bibliát és várják, hogy olyan helyre esik tekintetük, ami a kívánt feleletet adja. Vagy sorshúzással kérnek Igét. Ha szívből jövő imádság után osztanak így Igéket, ezt nem vetjük el; Isten ilyen úton már sokszor adott egyszerű lelkeknek vezetést, de ne csináljunk rendszert belőle. A Biblia nem jóskönyv, ne használjuk gépiesen. A Szentírás nagyszerű szempontokat és irányításokat ad. Bele kell merülnünk, szellemébe hatolnunk, hogy igazsága áthasson minket. Így tanuljuk meg, hogy mindent a Biblia szellemében ítéljünk meg. A bibliai történeteket a mi tanulságunkra írták meg. Nem régi elbeszélések ezek csupán, amelyeknek ma már nincs jelentőségük. Problémáik ma is folytonosan ismétlődnek, de csak a Szentlélek alkalmazhatja őket a jelenre és adhat világosságot, hogy a magunk helyzetére és körülményeire értsük. Ehhez vizsgálódásra és elmélyülésre van szükség. Minden meg van írva a Bibliában, de csak a Szentlélek közvetítheti úgy, hogy alkalmazni tudjuk a jelenre. Csupán a betű nem segít rajtunk.

Ne vegyük könnyedén és felületesen, hanem figyeljünk az Igére; zárjuk szívünkbe éjjel és nappal. Nem hagy majd cserben, amikor jó tanácsra van szükségünk. Bibliai irányvonalak szerint járunk majd és a Lélek megőriz minket a tévutaktól.

Ha még nem értjük eléggé a Szentírást, kérjünk tanácsot olyan emberektől, akikben már jobban él a teljes Ige. Sohasem szabad egyes, az összefüggésekből kiragadott Igék nyomán elindulnunk. A Sátán így akarta alkalmazni az Igét Megváltónkra a negyvennapos kísértés napjaiban. Jézus azonban így szólt: "Meg van írva!" A tévtanítók is az Írásra hivatkoznak, de egyoldalúan ragadnak ki belőle egyes helyeket, melyek szemléletükhöz illenek, s a többit figyelmen kívül hagyják. Ezért olyanoktól kérj tanácsot, akik a teljes Igét tartják szem előtt. Gonosz tanácsadók, akiknek az élén a Sátán jár, tanácsaikkal a velünk született bűnös hajlamainkhoz igazodnak, de a jó tanácsadók, akik Isten Igéje szerint tanácsolnak, lelkiismeretünkhöz és igazságérzetünkhöz szólnak.

Isten ígéreteinek tárháza- Mennyei harmat

„...ahol az ég harmatot hint" (5Móz 33,28)

 

 

Ami a harmat a növényvilágban, az a Szent Szellem áradása a kegyelem világában. Milyen nagy szükségem van erre a mennyei harmatra! Isten Szelleme nélkül kiszárad, összezsugorodik az életem. Elkeseredtem, elbágyadok, meghalok. De milyen édes ennek a harmatnak az üdítése! Ha Isten megáld vele, vidám leszek, életem megelevenedik, megerősödöm. Ennél többre nincs szükségem. A Szent Szellem életet ad belém, mi többet kívánnék, hiszen minden élettelen számomra a Szent Szellem harmata nélkül: hiába hallgatom az Igét, imádkozom, énekelek és járulok az Úr asztalához, nem találok egyikben sem áldást, míg Isten Szelleme meg nem látogat. De amikor harmata megöntöz, a kegyelem minden eszköze drága és hasznos lesz számomra.

Milyen nagyszerű ígéret ez: „Az ég harmatot hint." A kegyelem meglátogat. Nem hagy meg kiszáradt mivoltomban, nem tesz ki a világ perzselő hőségének, sem a sátáni kísértések forró szelének. Bár megérezném már ebben az órában az Úr szelíd, csendes, éltető harmatát. Miért is ne érezném meg? Aki úgy éltet engem, mint a mező füvét, miért ne adná nekem is meg azt, amit a fűnek megad. Felülről fog felüdíteni. A fű nem kiált harmat után, mégis megkapja. Az Úr pedig, aki így megáldja néma növényét, hogyne áldaná meg hozzá könyörgő gyermekét is.

 

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Új élet otthon

"Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok..., hanem a fiúság Lelkét... örökösei Istennek... "

(Rom 8,15-17)

Arról nem szól Jézus példázata, hogy hogyan teltek a hazatért fiú hétköznapjai otthon, vagyis hogy milyen az újjászületett hívő élete. Az azonban kiderül, hogy az a fiú béresnek akart hazamenni, tehát arra vágyott, hogy újra az apját szolgálhassa. Addig azt hitte, a maga ura volt, de kiderült, hogy kényszerhelyzetbe került, sötét erők rabszolgája lett. Most nem ő akar már uralkodni önmagán, hanem átadja az uralmat apjának. A megtérés: uralomátadás.

Más kérdés, hogy az apja nem szolgaként fogadja vissza, hanem fiaként. Mi a különbség? Abban semmi, hogy a fiaknak is dolgozniuk kellett, és nekik is az apa, a gazda parancsolt. Csakhogy az egykori tékozló most már önként vállalta ezt a szolgaságot, örül ennek a lehetőségnek, s mint fiú, egészen más helyzetben volt.

A szolga bérért dolgozik, a fiú az apja iránti hálából és szeretetből. A szolga idegen, a fiú a sajátjában van. A szolga parancsot teljesít, a fiú érti is, mit miért kell végeznie. A szolga munkaviszonya bármikor megszűnhet, a fiú biztonságban van, tudja, hogy „el nem szakaszt tőle már sem élet, sem a halál".

Isten közel engedi magához gyermekeit, saját Lelkét adja nekik, megbeszéli velük terveit, kijelenti magát nekik. Ezért vágyik Isten gyermeke megismerni a mennyei Atya gondolatait, ezért olvassa a Bibliát, így hallgatja az igehirdetést, ezért öröm neki az imádkozás, ezért kéri: taníts akaratod teljesítésére (Zsolt 143,10). S a gyermek örökös is!
Isten gyermeke is vétkezhet szerető Atyja ellen, de nem ez a jellemző, és ő már észlel minden bűnt az életében, tudja, hogy „Jézusa kezében kész a kegyelem, / Egyenest oda fog folyamodni" 

(Arany János).

Igei megvallások-GYAKOROLD A HITEDET!!

Megosztok veletek egy megfigyelésemet!
Mivel mindent blogon keresztül osztok meg (Amikor az Úr ezzel az ötlettel előállt, nem értettem  még mi mindenre lesz ez jó, csak azt hittem, hogy archívumnak, tartalom rendezőnek lesz jó..)
De a blog sokkal több ennél..látom a megnyitások- megtekintések -elolvasások számát is. Melyik tanító melyik tanítását az amit többen, illetve melyik az amit kevésbé olvastok.
Így tudom mire fókuszáljak.. ..mi az ami foglalkoztat titeket, milyen jellegű tanítás az amire szükségetek van inkább!
Nagyon örültem tegnap amikor írtam a magányosságról, akik társat várnak.és nagyon sokan olvastátok, ledöbbentem milyen sokan olvastátok!
Múltkor meg amikor a gyógyulásról írtam, illetve Igeképet osztottam meg szintén nagyon, de nagyon nagy volt a like-szám! Először örültem neki, áldottam az Urat! Aztán megszólt bennem egy másik érzés is...ennyi embernek van baja...keresztény, hisz, olvassa a Bibliát, olvassa itt a tanításokat, ismeri az Úr Igéjét és mégis...szegény, nincs munkája...magányos nincs társa, betegség uralkodik a testében stb....Mindennap kapok-kapunk üzeneteket, ima kéréseket, problémákat osztanak meg velem..
Rögtön imádkoztam ezért. Két dolog jött fel bennem:
1.NINCS imakamrájuk, NEM töltenek velem minőségi időt, (nem biblia olvasásra gondol most, hanem amikor beszélgetsz vele, imádkozol hozzá, de nem pattansz fel és ott hagyod Őt, hanem megvárod a válaszát!!!-Párbeszéd ima-meg tudod kérdezni, mi az amit szán most neked...
Ezért nem hallják a hangomat...már pedig a báránynak hallania kell a Pásztor hangját..a napodat Ő az akinek irányítania kell..a napodból pedig a jövőd lesz!
2 NEM kérnek, ezért nem kapnak....a mindennapi kenyéren kívül, kérjétek, hogy szélesítse a határaitokat! Kérdezd meg, mi az amit szeretne neked adni, mi az amit te szeretnél, szinkronban van az Ő akaratával-,, legyen meg a te akaratod,,-

,,Jábec segítségül hívta Izráel Istenét, és ezt mondta: Bárcsak nagyon megáldanál engem, és kiszélesítenéd határomat, velem lennél, és megoltalmaznál a bajtól, hogy ne érjen fájdalom! És megadta neki Isten, amit kért." 1 Krónika 4:10

3..NEM gyakorolják a hitüket (Sokat hallom mindennap amikor teszem fel a tanításokat, sokat mondja ezt az Úr) Ha már van egy célod, azt ragadd meg és hálaadással vidd az Úr elé!
Megerősítéssel, a hited használatával harcold ki, addig mond amíg meg nem érkezik :)
Mi a hit? Reménylett dolgok valósága...hinni a reményeinkben, hogy szellemi világban létezik és addig imádkozunk-megerősítéseket mondunk amíg meg nem érkezik a fizikai világba!

A mi Istenünk helyreállító Isten, Ő megváltó! Megvált téged abból a helyzetből, amiben most vagy bármi is legyen az és nem az Ő akarat szerinti...
Ő az aki megváltotta népét és kihozta Egyiptomból és megnyitotta a Vörös tengert!
A Te életedben is abból  (a szituból, amiből megszeretnél szabadulni ) kihoz az Egyiptom földjéről-helyzetedből-és megnyitja NEKED is  a tengert!! Átvisz a túlpartra!
DE nem csak várni kell, hanem tenni is érte! Nem azt kell mondogatni-megvallani amiben vagy, mert attól semmi sem fog változni...hanem azt mondani amit szeretnél, hogy LEGYEN!!
Beszéld a HIT szavát! MEGERŐSÍTÉSEK!! MINDENNAP!! NE menjen le a nap addig amíg el nem mondod!! Ha beteg vagy a gyógyszert is beveszed reggel-délben-este!
Ezt is vedd be! ÍRJ ki az adott életedre Igéket, ami azt támasztja alá amit szeretnél és naponta háromszor mond el, jó hangosan hirdesd ki!
Van már Ima-megerősítések füzeted?? Ha nincs LEGYEN!! Dátummal írd meg az Igéket!
Egyes szám első személyében és jelen időben..már megvan!
MERT MÁR MEGVAN! ELVÉGEZTETETT! MÁR A TIÉD...csak neked elő kell szólítani a létező fizikai világba! Ámen!

----------------------------------------

A hit cselekedet nélkül halott!
Mai megvallás: Hirdesd ki jó hangosan sokszor, még annál is többször..:), míg beléd vésődik, az ellenség is hallani fogja és rögtön eszedbe jut és válaszolsz neki ahányszor csak kárhoztatni akar!! Ámen! :)

Csendes percek Istennel-Juttasd eszembe, ki vagyok

„Jézus mellett ült egyik tanítványa, akit Jézus szeretett.”  (Jn 13,23)

Egyik fiú osztálytársam a „hips” (csípő) gúnynevet aggatta rám az új osztályban, ahova kilencedikes koromban kerültem. Bár alapvetően vékony voltam, az alakom nem olyan volt, mint az akkor divatos modelleké. Attól kezdve meggyőződésemmé – és érzékeny pontommá – vált, hogy az alakom nem „vonzó”. A „hips” gúnynév beégett a tudatomba, és hosszú évekre meghatározta önmagamról alkotott képemet: trampli vagyok és esetlen. Nem javított a helyzeten, hogy elsők közt voltam a softball versenyeken, sikeresen játszottam a röplabda- és a kézilabdacsapatban. Egyszer visszahívtak egy iskolai színdarabhoz rendezett táncos válogatón, de én egyenes szárú bő farmerben jelentem meg. Nem is tudom, mit akartam.
Nem a trampli az egyetlen jelző, amivel magamat illettem az évek során. Volt köztük negatív és pozitív egyaránt. Némelyiknek a tények, másoknak érzelmek képezték az alapját. Erős hatása van rám, az önbecsülésemre, értékeimre, döntéseimre, annak, hogy milyennek látom magamat.
Az Újszövetségben olvasunk egy tanítványról, aki érdekes jelzővel illette önmagát, olyannal, ami egész életét meghatározta. János evangéliumában az egyik tanítványról azt olvassuk: “az, akit Jézus szeretett.” Ez a meghatározás csak Jánosnál olvasható, és a bibliatudósok szerint magára János apostolra vonatkozik, a könyv szerzőjére, aki önmagát nevezi Jézus szeretett tanítványának.
Hosszú ideig azt hittem, hogy a többiek nevezték így Jánost. Talán úgy gondolták, őt jobban szereti, mint őket. Van ilyen, a testvérek kimondatlanul is észreveszik, ha van köztük egy kedvenc. De mi van, ha ezt a jelzőt nem a többiek használták Jánosra?
Nemrég elgondolkoztam rajta, mit jelent, hogy János saját magát határozza meg a tanítványként, akit Jézus szeretett.
János biztos volt Jézus szeretetében, és ennek óriási hatása volt egész életére. Nem félt az emberek véleményétől, amikor odaállt a kereszt alá, és gondjaiba vette Jézus anyját. Nem félt elsőként odaérni a sírhoz, ahol dühödt római katonákkal találkozhatott. A feltámadás után bátran hirdette az Örömhírt a többiekkel együtt, elviselte az üldöztetést, a bebörtönzést. Jánost bátorrá tette Jézus szeretetének biztos tudata.
Ahogy felsoroltam magamban, milyen jelzőkkel írtam le magamat az évek során, belegondoltam, mekkora hatása lenne ennek a névnek az életemre. Tarthatom magam kereszténynek, abban az értelemben, hogy bizonyos igazságokhoz ragaszkodom. De mennyire más, ha Jézus belső köreibe tartozónak vélem magam, mert tudom, hogy Jézus nagyon szeret. Érzek ebben egyfajta tiszteletlenséget, önteltséget is, ezért csak a kör legszélére képzelem el magamat.
Mégis, ha merem hinni, hogy Jézus ugyanúgy szeret engem, mint Jánost, ha magamról is el merem mondani, hogy szeretett tanítvány vagyok – nos ha ez így van, akkor minden megváltozik.
Igen, meghívást kaptam a belső körbe. Egyetlen dolog tart vissza: saját magam – és a magamról alkotott hamis kép.
Drága barátnőm, számodra is nyitott ez a lehetőség. Te vagy a tanítvány, akit Jézus szeret. Mered így hívni magad? Ez az egész életre kiható identitás várja, hogy elfogadd.

Drága Mennyei Atyám, köszönöm, hogy feltétel nélkül szeretsz. Köszönöm, hogy meghívsz a belső köreidbe. Vésődjön be szívembe ez az igazság, Uram, erősítsen szereteted, mialatt a hit útját járom. Jézus nevében, Ámen.

(forrás: Glynnis Whitwer: Remind Me Who I Am,  Encouragement for today, 2013.02.06., www.proverbs31.org/devotions, fordítás:www.eszmelkedesek.blogspot.hu)

Napi áhítat- Törekedj szeretetre, és légy alázatos

Hét témája: Mikeás 

Olvasmány: Mik 6

 

Ha röviden akarjuk gyermekünknek átadni a legfontosabb életelvet, íme: Természetesen szeress, és tartsd nagyra Istent!

„Hallgassátok meg, amit az ÚR mond! Szállj perbe a hegyekkel, hadd hallják meg hangodat a halmok! Halljátok meg, hegyek, az ÚR perbeszédét, ti is, ősrégi alapjai a földnek! Mert pere van népével az ÚRnak, törvénykezni akar Izráellel. Én népem, mit vétettem ellened, mivel bántottalak? Felelj nekem! Hiszen kihoztalak Egyiptom földjéről, kiváltottalak a szolgaság házából. Elküldtem Mózest, Áront és Mirjámot, hogy vezessenek. Én népem, emlékezz csak! Mit tervezett Bálák, Móáb királya, mit válaszolt neki Bálám, Beór fia, és mi történt Sittímtől Gilgálig? Akkor megismered az ÚR igaz tetteit! Mivel járuljak az ÚR elé? Hajlongjak-e a magasságos Isten előtt? Talán égőáldozattal járuljak elébe, esztendős borjakkal? Talán kedvét leli az ÚR a kosok ezreiben, vagy az olajpatakok tízezreiben? Talán elsőszülöttemet áldozzam bűnömért, drága gyermekemet vétkes életemért? Ember, megmondta neked, hogy mi a jó, és hogy mit kíván tőled az ÚR! Csak azt, hogy élj törvény szerint, törekedj szeretetre, és légy alázatos Isteneddel szemben. Az ÚR hangosan kiált a városnak - és üdvös dolog félni az ő nevét -: Engedelmeskedjetek a vesszőnek, és annak, aki azt rendelte! Még mindig van bűnös ház bűnös kincsekkel tele, és van átkozott, hamis véka! Jóváhagyhatom-e a hamis mérleget és a zacskóban levő hamis súlyokat? Hiszen gazdagságuk csupa rablott holmi, a város lakói hazugságot beszélnek, csalárd nyelv van szájukban. Pedig én már elkezdtelek verni téged, és pusztítani vétkeid miatt. Eszel majd, de nem laksz jól, hanem éhen maradsz. Ha félreraksz is, nem mented meg, mert amit meg akarsz menteni, fegyver martalékává teszem. Vetni fogsz, de nem aratsz, sajtolsz olajbogyót, de nem kened magad olajjal, mustot is préselsz, de nem iszol bort. Omri szokásaihoz ragaszkodtok, Aháb házának cselekedeteihez, és az ő tanácsaik szerint éltek. Ezért pusztasággá teszem az országot, lakóira pedig iszonyodva néznek, a népek gyalázkodását kell elviselniük.”

Magyarázat

Már a régieknek nagy kísértést jelentett az átlagosnál nagyobb áldozat. Mindenki láthatta, hogy akinek nagyobb a hite, az Istenért nagyobb áldozatokra képes. A legnagyobb romlottság azonban az, amikor az áldozat és az ima csupán leplezi a bűnt. Az istentisztelet a bűnök eltussolásává válik. Az ember úgy áll meg Isten színe előtt, mintha érdemei lennének, és a botlásaival mintha mi sem történt volna. A látszólagos ártatlanság azonban konokságot takar. Az istentisztelet után minden további nélkül visszatér kedvteléseihez.
Van istentisztelet, amely nem a hit, hanem a hitetlenség jele. A papság ilyenkor a tömegek vallásos igényének kiszolgálójává válik. Úgy vélik, hogy az áldozatokkal a fenyegető módon közeledő Istent „leszerelhetik” (Jer 11,15). A nép úgy hitte, hogy az áldozatban legbelsőbb kapcsolatát éli meg Istennel.
Az élet egységes egész. Abból nem lehet egyes részeket kihasítani, és azt Istennek felajánlani, míg másik szentségtelen marad. Ha az ember valóban Isten jelenlétében volt az istentiszteleten, az ott kapott isteni hatásoknak ki kell terjednie a mindennapokra. Nem lehet az istentisztelet szent, ha a mindennapok szentségtelenek.
Az Úr által felállított követelmények sem nem újak, sem nem teljesíthetetlenek. Az igazságosság, az alázat és az Úrral megkötött szövetséghez való hűség, az Egyiptomból való szabadulás és a Sínainál megkötött szövetség óta mindenki előtt ismert volt. Miközben Isten számot vet népével, rámutat arra, hogy ő is a saját törvényei szerint cselekszik. És ez nemcsak az igazságosságnak a törvénye – bár az is –, hanem az irgalmas szereteté is. Nekünk is erre kell törekednünk, nem csupán vágyakoznunk rá. Mert ez nem megy csak úgy magától!

(Hegyi András)

Köszöntünk Szent Szellem!- VAGY MEGÁTKOZZUK JÉZUST, VAGY URUNKNAK NEVEZZÜK ŐT

"Azért tudtotokra adom néktek, hogy senki, aki Istennek Lelke által szól, nem mondja Jézust átkozottnak; és senki sem mondhatja Úrnak Jézust, hanem csak a Szent Szellem által." 
 (1Kor 12:3)

Amint a törökországi Izmir városában Polikárp sírjának a hagyomány szerinti helyszíne felé tartottam, ismét eltűnődtem a bátor keresztény mártír hatalmas hitén. Polikárp Kr. u. 70 körül született, és ismerte Jézus szemtanúit, talán János apostolt is. Valamikor 110 előtt Szmirna - a mai Izmir - hűséges püspöke lett. 86 éves korában letartóztatták, miután egy zsidókból és pogányokból összeverődött városi csőcselék őt okolta a természeti katasztrófákért, amelyek Ázsiának azt a területét sújtották.

A Polikárp mártíromságáról szóló hiteles beszámolóban, amelyet a szmirnabeli keresztények írtak, megtalálhatjuk Isten e nagy emberének híres bizonyságtételét. Megparancsolták neki, hogy mondja: "Uram, császár", de ő mindannyiszor ezt válaszolta: "Uram, Jézus!" Végül a prokonzul elvesztette a türelmét, és rákiáltott: "Káromkodj, és elengedlek! Átkozd meg azt a Krisztust!"

Polikárp így válaszolt a Szentlélek ereje által: "Nyolcvanhat éven keresztül szolgáltam Öt, és soha nem tett ellenem semmi rosszat; hogyan káromolnám királyomat, aki megmentett engem?" Mártírok millióihoz hasonlóan Polikárp is diadalmasan halt meg keresztény hitéért. Pál apostol kijelentette, hogy a Lélek valódi ajándékai, amelyeket úgy osztogat, ahogyan a legjobbnak látja, abban nyilvánulnak meg, hogy a Fiút Urukként dicsőítik meg az emberek. Isten prófétai ajándéka által megmutatta Polikárpnak, hogy meg fog halni. Ez a látomás akkor nyert megerősítést, amikor végleg megvallotta Jézus Krisztust Urának - a Szentlélek hatalma által.

Imádság a mai napra
"Drága Uram, küldj erős és igaz bizonyságtevő lelkületet, hogy nevedet magasztaljam fel minden lelki ajándék által, amit használatra adsz nekem."

Garrie F. Williams írása alapján

  

Joel Osteen- Mai napon a győzelem szavait szólóm. :) .

Ha valaki rosszat tesz veled, ne légy negatív, és keserű! Állj úgy hozzá, hogy ezek most tettek nekem egy szívességet. Épp most tüntettek ki engem duplán. Nemcsak hogy eljön az én időm, hanem kétszeres örömmel, békével és győzelemmel fogok kikerülni ebből a helyzetből. Ez a reményteljes hozzáállás. Olyan hozzáállás, ami azt mondja, nem győznek le. Talán lehetetlennek tűnik, de tudom, hogy Isten meg tudja tenni a lehetetlent is. Rosszul bántak velem, de nem aggódom, mert tudom, hogy Isten a védelmezőm. Talán sokáig tart, de nem adom fel. /Joel Osteen/

MAI IGE - Bob Gass írásaiból-Elfogadod a tanácsot?

„Vezetés nélkül elbukik a nép, de segítséget jelent, ha sok a tanácsadó.” (Példabeszédek 11:14)

Egyetlen dolog rosszabb annál, ha hibázunk: az, ha hibánkat takargatjuk, és engedjük, hogy büszkeségünk csapdájába essünk. Miért csináljuk ezt? Bizonytalanságunk miatt! Alacsony önértékelésünk miatt! Időnként mind hajlamosak vagyunk védekezővé válni, de ha azt veszed észre magadon, hogy ez a minta ismétlődik az életedben, akkor tenned kell ellene. Tehát:
1) Figyeld meg a beszédedet; vedd észre, ha hajlamos vagy a hárításra, mentegetőzésre, önigazolásra.
2) Őrizkedj a védekező testbeszédtől! Például ha karba tett kézzel hallgatod valakinek a véleményét, azzal a tudatalattid azt fejezi ki: „Bezárom magam a mondanivalód előtt.”
3) Ha úgy érzed, megtámadtak, védd ki a fellépő nyugtalanságot egy mély lélegzettel és egy csendes fohásszal: „Uram, add a te erődet!” Ha együtt hat ez a fizikai és szellemi tett, az segít minimálisra csökkenteni annak esélyét, hogy érzelmekre alapozva, zsigerből reagálj.
4) Ha tettednek valódi és hihető indoka van, mondd azt el nyugodtan, érzelmektől mentesen. Ha igazán bátor vagy, kérdezd meg egy megbízható barátodtól vagy munkatársadtól, hogy védekező vagy-e. Aztán ne reagálj védekezően, ha igennel válaszolnak!
5) Ne támadd a támadót! Egyszerűen kérdezd meg tőle, ő mit tett volna a kérdéses helyzetben. Aztán köszönd meg neki, hogy megosztotta veled meglátását!
6) Ha valóban hibás vagy egy rossz döntésben vagy helytelen viselkedésben, ismerd be, mielőtt még másként napvilágra kerül! Egy egyszerű „hibáztam” erősíti a szavahihetőségedet, megőrzi becsületedet, és megvéd attól, hogy a hibád miatt másnak tűnj az emberek szemében, mint aki vagy. Sőt, még abban is segíthet, hogy jobban bízzanak benned ezután.