2016. szeptember 18., vasárnap

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Egyre inkább gyarapították számukat azok, akik hittek az Úrban. (Csel 5,14)
 
 

Feltűnő ellentét van a 13. és 14. versben. Egyikben ezt olvassuk: "A többiek közül senki sem mert közéjük elegyedni", a másikban pedig: egyre inkább gyarapodtak.

Titokkal állunk itt szemben. Nem az ember elhatározása, ereje, vagy gondolata itt a döntő. Sokkal inkább felülről való megragadás, Isten munkája szükséges ehhez.

S mi volt az új, ami azokban munkálkodott, akik hozzájuk csatlakoztak? "Hittek az Úrban", - ezt mondja róluk az Ige.

Nem külsődleges dolgokról volt hát szó, nem belépési nyilatkozatról, tagsági igazolványról, nem is valami vizsgáztatásról a vének által, vagy csak külsődleges keresztségről.

Nem, hanem az Úr Jézusban való hitről. S ezt egyedül Isten munkálta az által, hogy bepillantást engedett abba, hogy milyen romlottság van az ember szívében, és hogy milyen szeretet van az Isten szívében.

Mindmáig örök sorsunk dől el azon, hogy csak külsődlegesen a névleges keresztyénekhez tartozunk-e, vagy az élő Isten munkálkodik bennünk.

A Jn 6,44-ben mondja az Úr Jézus: "Senki sem jöhet énhozzám, csak ha az Atya vonja, aki elküldött engem". Ez érvényes minden időkre! S ha azt halljuk, hogy Krisztus egyházának gyarapítják számát, akik hisznek az Úrban, seregestől férfiak és nők - ne ütközzünk meg, mintha valami rajongásról volna szó.

Az első keresztyén prédikációra 3 ezren tértek meg, a második prédikáció után a férfiak száma már 5 ezer lett.

Minél inkább ragaszkodunk Isten Igéjéhez, annál nagyobb lesz egyfelől a szent taszítóerő, amely a képmutatókat távol tartja, másfelől az Istentől munkált vonzerő, amely a választottakat idehívja.


Isten asztaláról-Varga László

   "Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus." 
( 1Timóteus 2,5)
 
   
Kell a közbenjáró. Isten olyan hatalmas, annyira megismerhetetlen, felfoghatatlan a gyarló, földhöz kötött ember számára. Isten közvetlenül ott van mellettünk, de mi távol érezzük magunktól hatalmas alakját. Szükségünk van arra, hogy valaki közel hozza hozzánk, megmutassa, megmagyarázza, hogy ne féljünk tőle, ne legyen idegen a számunkra. Azért lett az Ige emberré. Benne maga Isten jött közel hozzánk, úgy szereti emberteremtményét. Krisztust látjuk, halljuk. Általa ismerjük meg Atyánkat, s leszünk gyermekeivé. Kell-e valaki más? Szabad-e, értelmes dolog-e még valakit Isten és magam közé képzelni? Mi szükség lenne rá? Szerethet valaki jobban, mint Jézus, aki a keresztet vállalta, hogy Isten gyermekévé tegyen? Érthetetlen! Sem bármilyen szent ember nem lehet hozzám közelebb, sem bármilyen sátánt, ördögöt nem állított Isten közém és az Ő szeretete közé. Egyedül, de közvetlenül Ő van velem. Egyedül nekem adott szabadságot arra is, hogy eltaszítsam felém nyújtott, segítő kezét, és hátat fordítsak neki, ha elfelejtem szeretetét. Ragadjuk meg hát Krisztust, egyetlen közbenjárónkat, aki által megismerhetjük Atyánk szeretetét! 
 
Krisztusom, Megváltóm, hályogos a szemem, nem látom tisztán Atyámnak felém nyújtott kezét. Úgy érzem, mintha elhagyott volna. Folyton ott a kísértés, hogy másba kapaszkodjam. Hol az ördögtől félek, hol emberektől, holtaktól, csillagoktól tudakozódom sorsom, jövendőm, életem értelme felől. Járj közben értem, mutasd meg nekem Atyám igazi arcát, s vele a magam igazi, istenfiúi arcát, hogy ne legyek idegen se előtte, se a számomra teremtett földdarabon. Találj meg engem, hogy megtalálhassalak, megismerhesselek, minden más közénk tolakodó, hamis közbenjáró nélkül, egészen és csakis a Tied legyek! Ámen.  
 



Mindennap az Ige fényében- REMÉNYSÉGBEN MEGHALNI

A mai napon olvasandó igeszakasz: 1Thessz 4,13-18
 
 
13 Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felől, és szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük. 14 Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is bizonyos, hogy Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt. 15 Azt pedig az Úr igéjével mondjuk nektek, hogy mi, akik élünk, és megmaradunk az Úr eljöveteléig, nem fogjuk megelőzni az elhunytakat. 16 Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak, 17 azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így mindenkor az Úrral leszünk. 18 Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az igékkel.

"Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az elhunytak felől ... mi, akik élünk, akik megmaradunk az Úr eljöveteléig, nem fogjuk megelőzni az elhunytakat."
(1Thessz 4,13-15)

Mi nem vágyakozunk az Úr eljövetele után az őskeresztyének forró vágyakozásával. Ez az egyik oka annak, hogy miért nem tudjuk megérteni némely problémájukat.
Biztosak voltak abban, hogy az ő úr volta hamarosan láthatóvá válik. Annyira biztosak, hogy szó szerint bármelyik pillanatban visszavárták őt. Miután viszont ebben a reménységben éltek néhány évig, a gyülekezet néhány tagja meghalt. "Elaludtak" - mondja a Biblia (ld. a rev. Károli fordítást, a ford. megj.). Ez a keresztyén kifejezés a meghalásra vonatkozóan.
Akkor azok a keresztyének, akik eltemették szeretteiket, kétszeresen szomorúak voltak. Nem csupán a halál egyetemes fájdalmát élték át, hanem arra a gondolatra is jutottak, hogy az elhunytak majd kimaradnak Jézus visszatérésének örömteljes izgalmából. Az a nap annyira biztos és olyan közeli volt. Most viszont az elhunyt szeretteik, akik oly gyakran beszéltek az Úr napjáról, nem fogják azt meglátni.
Ilyen gondja csak annak a gyülekezetnek lehet, ahol folyton folyvást azt a kérdést vetik fel: "Ma fog jönni ő? Meglátjuk őt majd holnap?"
Mi nem ilyen keresztyén közösségben élünk. De a thesszalonikaiaknak nem kellett volna aggódniuk - mondja Pál. Azoknak, akik még életben lesznek, amikor Krisztus visszatér, semmiféle külön előjogaik nem lesznek. "Nem fogjuk megelőzni az elhunytakat." Valójában, ha lesz egyáltalán valamiféle előnyös helyzet, a hűségben elhunytaké lesz az. "Először feltámadnak a Krisztusban elhunytak."
Itt azonban mégsem arról a kérdésről lesz szó, hogy "ők ezt kapják, mi meg azt kapjuk", mert mi mindnyájan, velük együtt ragadtatunk el az Úr ellenállhatatlan hatalmától. Nem úgy áll a helyzet, hogy csak azok fogják meglátni az Urat, akik megmaradnak addig a földön. A találkozó hely a "levegőben" lesz. S akkor majd az újraegyesített család örökre az Úrral lesz. Természetesen azt reméljük, hogy szemünk meglátja őt, még mielőtt meghalunk. Ha azonban úgy tetszene is az Úrnak, hogy enged bennünket elaludni eljövetele előtt, mi akkor is jelen leszünk a "győzelem napjának" ünneplésén.

Krisztus mindenek felett- AZ Ő KÍSÉRTÉSE ÉS A MIÉNK

"Nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki mindenben megkísértetett, hozzánk hasonlóan, kivéve a bűnt" (Zsid 4,15)
 

Újjászületésünk előtt csak azt a kísértést ismerjük, amiről Jakab beszél: "Ki-ki megkísértetik, amikor vonja és édesgeti tulajdon kívánsága" (Jak 1,14). Az újjászületés által egy másik területre lépünk, ahol más kísértésekkel kell szembenéznünk, olyanféle kísértésekkel, amelyekkel Urunk találkozott. Jézus kísértései nem közelítenek meg minket; nincs semmi közük emberi természetünkhöz. Urunk kísértései egészen más körben mozognak, mint a mieink mindaddig, amíg újjá nem születünk és testvéreivé nem leszünk. Urunk kísértései nem emberi kísértések, hanem az emberré lett Isten kísértései. Az újjászületés által Isten Fia alakot ölt bennünk, és most már a mi testi életünk ugyanaz a keret számára, ami földi életében a saját teste volt. A Sátán nem azzal kísért, hogy rosszat tegyünk, ő azt akarja elérni, hogy elveszítsük, amit Isten az újjászületés által belénk helyezett, ti. azt a lehetőséget, hogy Istennek értékesek legyünk. Nem azért jön, hogy bűnre csábítson, hanem hogy más szempontokra rendezkedjünk be. Csak Isten Szelleme tudja ebben felismerni az ördög támadását. A megkísértetés nem más, mint amikor idegen hatalom kipróbálja, vajon a személyiség ragaszkodik-e szellemi kincseihez. Így értjük meg Urunk kísértéseit is. Miután Jézus bemerítkezésében elfogadta elhívatását, hogy a világ bűnét magára vegye, Isten Szelleme azonnal próbára tette Őt az ördög olvasztótégelyében. De Jézus nem engedett a kísértésnek. Bűn nélkül jött ki a próbából, személyiségének szellemi kincseit sértetlenül megőrizte.

Isten műhelyében- A hitből kimondott "mégis" (I.)

"De én mindenkor veled vagyok. " (Zsoltár 73, 23) 
 

Sok mindent nehéz összeegyeztetni Isten szeretetével. Itt lesz nyilvánvalóvá, hogy kiben mi lakik. Egy orvosnak meghalt a felesége és két kiskorú gyermeket hagyott hátra. "Mindeddig bizonytalan voltam benne, hogy van-e Isten, de most már biztosan tudom, hogy nincs. Ha volna, nem követne el ilyen kegyetlenséget" - mondta. - Egy asszony hírt kapott, hogy a férje eltűnt. Évek múltak és nem hallott róla semmit. Elhatározta: "Addig nem megyek templomba, míg a férjem haza nem jön." A háború borzalmait átélő emberek közül sokan eldobták hitüket. Ha volna Isten, nem tűrné az ilyet" - mondják. Ilyenkor derül ki, hogy nem is volt Istennel semmi kapcsolatuk azelőtt sem. Alapjában véve idegenül és bizalmatlanul álltak vele szemben. Csak magukra gondoltak és azt hitték, Isten azért van, hogy kívánságaikat teljesítse és elképzelt boldogságukat megadja. Az ilyen ember elfelejti, hogy a teremtménynek elkötelezettségei vannak Teremtőjévél szemben. Az a véleménye, hogy Isten köteles számára megnyugtató körülményeket teremteni.

Isten hívő gyermekei azonban nem vesztik el bizalmukat akkor sem, ha várakozásuk és kívánságuk ellenére történnek is a dolgok. Nem hagyják abba a neki való szolgálatukat, mégha látszólag keményen és kegyetlenül bánik is velük. Isten szeretetét a lelkük megmentésében tapasztalták meg. Isten Jézusban nekik adta a szívét és ők is odaadták a magukét. Úgy néznek reá, mint gyermek az atyjára. Tudják, hogy Isten a javukat akarja, mégha nem is értik Őt meg mindjárt. Nem állnak igényekkel Isten elé. Tudják, hogy csak irgalmából tartja meg őket és hogy a súlyos dolgokat is megérdemelten kapják. Felülről nyernek világosságot és bepillantanak Isten szeretetének szentségébe. Ezért tudják, hogy a nehéz utak hasznos és üdvös megalázásukat és nevelésüket szolgálják. És ha életük sötét óráiban talán kétségek támadnak is bennük, mint Aszáfban, a 73. zsoltár írójában, mégsem szakadnak el Istentől, hiszen nélküle nem élhetnének. Ellenkezőleg: a sötétben még szorosabban fogódznak bele. Szorongó kételyeiket a hit "mégis" szavával győzik le. Belső nyomorúságaikkal az imádság szentélyébe mennek és ezt mondják az Úrnak: De én mégis, mindenkor veled maradok!

Isten ígéreteinek tárháza- Teljes biztonság

,,Benjáminra ezt mondta: Az Úr szerelmese ő, biztonságban lakik nála, oltalmazza őt mindenkor; hegyhátai között lakik.,, (5Móz 33,12)


Nincs ahhoz fogható biztonság, mint amikor valaki az Úr közelében élhet. Ennél biztonságosabb helyet legkedvesebb gyermekének sem talál Isten. - Uram, engedd, hogy mindig árnyékodban lakozhassam, megsebzett oldalad mellett maradhassak. Egyre közelebb kívánkozom hozzád, Uram, és ha egyszer egészen a közeledben érezhetem magam, szeretnék mindörökké ott maradni.

Csodálatos ez az oltalom, amelyben az Úr választottait részesíti! Ez nem szép háztető, nem bombabiztos fedezék, még csak nem is egy angyal szárnya, hanem maga az Úr. Semmi sem árthat nekünk, ha az Úr a védelmezőnk. Ezt az oltalmat Isten egész napon át biztosítja számunkra, akármilyen hosszú is a napunk. - Uram, add, hogy a mai napon megérezzem, hogy szereteted oltalma alatt, végtelen hatalmad védelmében élhetek.

A harmadik mondat azt jelentené, hogy az Úr templomában fog lakozni választottai hegyein? Vagy azt, hogy az Úr az övéivel lesz, ha azok terhei hegyekké tornyosulnak? Vagy talán azt, hogy az Örökkévaló vállai fognak hordozni bennünket? Annyi bizonyos, hogy mindhárom esetben az Úr az Ő szentjeinek támasza és erőssége.

Uram, add, hogy mindvégig örvendezhessek segítségednek, akkor nem fog ellankadni a karom a szolgálatban.


Charles H. Spurgeon-

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Mi lesz a kárral?

"Ki vádolná Isten választottait? Isten, aki megigazít. "(Róm 8,33)
 


Valaki ezt kérdezte: óriási ajándék a bűnbocsánat, kimondhatatlanul nagy dolog, hogy el lehet rendezni Istennel és emberekkel a bűnöket, le lehet zárni a múltat, és békesség lesz az ember szívében. De mi lesz az okozott kárral? Például egy alkoholista megtér Jézushoz, megszabadul szenvedélyéből - de ott marad körülötte a tönkretett lakás, és szerettei, akiket évekig gyötört, s ez emlékezteti sötét múltjára.

Tudjuk, hogy a sátán egyik tevékenysége az, hogy éjjel és nappal vádolja Isten előtt a hívőket (Jel 12,10). Sőt a saját szívünk is vádol minket gyakran (1Jn 3,20). Ilyenkor fontos fegyver a hálaadás. Tudom, hogv ilyen voltam, de bizonyos vagyok abban, hogy Isten megbocsátott, s nem vádlott vagyok, hanem kegyelmet nyert bűnös.

Amit az ember tehet, hogy többé nem követi el azokat a bűnöket. Ez is nagyon sokat jelent, például az említett családtagoknak. Nem tudja helyrehozni az elkövetett gonoszságokat, de mégis boldogok, mert egészen megváltozott, aki azokat régen okozta.

Amit pedig jóvá lehet tenni, azt el kell végezni. Zákeus mihelyt rádöbbent Jézus jelenlétében zsarolására, visszavitte a pénzt azoknak, akiktől jogtalanul elvette. Sok mindent helyre lehet még így hozni.

Amit pedig nem lehet, ami megmarad mementónak, az alázatban tartja a megtért bűnöst: ilyen voltam Isten nélkül, de többé soha nem akarom elhagyni őt. De ez sem önmarcangoló önváddal tölti el, hanem hálával, hogy ezután másként élhet.

Végül tudnunk kell, hogy Isten még az „okozott kárt" is fel tudja használni mások javára. Például József testvéreit is úgy mentette meg, hogy ők Józsefet Egyiptomba juttatták. Ez nem csökkenti a bűnös felelősségét, de mutatja Isten hatalmát és bölcsességét.

Köszöntünk Szent Szellem!- ERŐ A HATALMAS SZOLGÁLATHOZ

"De mindezeket egy és ugyanaz a Lélek cselekszi, osztogatván mindenkinek külön, amint akarja." (1Kor 12:11)

A Lélek kilenc természetfeletti ajándéka közül melyiket tudod leghatékonyabban használni mostanában? A válasz nem a te kívánságodtól függ, hanem a Szentlélek döntésétől, aki azok szükségletei alapján határoz, akikkel ma találkozol. Habár a Lélek látszólag megtervezi, hogy bizonyos emberek különösen hatékonyan munkálkodjanak egyes ajándékokkal, ám bárkit felhatalmazhat, akit betölt, hogy a pillanatnyi szükségleteknek megfelelően alkalmazza az adományát. Ha valakinek csodára van szüksége, nem mondhatjuk: "Sajnálom, de a dünamisz erejével rendelkező személy épp nincs jelen." Ha gyógyító erő szükségeltetik, nem mentegethetjük magunkat azzal, hogy "sajnos akinél a gyógyítás ajándéka van, most éppen szabadságát tölti". Ellenkezőleg, a keresztényeket arra bátorítja az Ige; hogy kívánják a lelki ajándékokat, törekedjenek arra, hogy megkapják azokat, különösen a prófétálást (1Kor 14:1, 12, 39).
Egy kis csoportban imádkoztunk a gyógyítás ajándékáért, hogy egy férfi, akinek komoly egészségügyi problémái voltak, helyrejöjjön. Az Úr azonban másként döntött: a hit különleges ajándékát adta neki, ami kivételes bátorságot öntött a betegbe. A csoport másik tagja a lelkek megítélésének ajándékát nyerte el, és felismerte, milyen körülmények okozzák az illető betegségét. Egy harmadik a prófétaság ajándékát kapta, és szólt a jelenlévők intésére, épülésére és vigasztalására (14:3).
Ez jó példa arra, hogy a Lélek erejével milyen valódi evangéliumi szolgálatot lehet végezni. Ebbe beletartozik, hogy az emberek törődnek egymással, nem pedig személytelen, formális összejöveteleket tartanak, ami a kulturális kereszténységet jellemzi. A lelki ajándékok - akár természetfeletti erőkről van szó, gyakorlati keresztény szolgálatról, misszióról, támogatásról vagy vezetésről - mind-mind a csapatmunka részét alkotják. Mindez a kis csoportban összpontosul, és kiterjed az egyénekre, a közepes és nagy létszámú közösségekre. Ha még nem vagy tagja egy csoportnak sem, és szeretnéd látni, miként virágoztak a lelki ajándékok a bibliai időkben, akkor itt az ideje, hogy részese legyél a valódi kereszténységnek!
Imádság a mai napra
"Uram, köszönöm neked, hogy minden nap egy új kezdet és új lehetőség arra, hogy téged szolgáljalak, és mások áldására legyek."

Garrie F. Williams írása alapján
 

Schvalm Rózsa -Van folytatás

                                                      
Nap-mint nap közelebb a pillanat,
mikor életutam végére szalad.
Mikor felette nem kel fel a nap,
lehull egéről földi lét csillaga.

Hogy ennyi volt, tovább a semmi vár,
múló napok vagy talán évek sorát,
fénytelen, sötét árnyékba vonná,
reménytelen félelem nyomasztaná.

De hiszem, tudom, hogy van folytatás,
Krisztusban örök élet, feltámadás!
Hit fénye ragyog napjaim felett,
betölti örömmel minden percemet.

Megköszönöm, ha dereng a hajnal,
rám nevet a nap arany sugarával.
Hálaadásom Hozzád száll, Uram,
Aki Ura Vagy életnek - halálnak!
 

Schvalm Rózsa verse, Erzsébet Korhecz képszerkesztésével.
(2012-02-15)

Isten csodálatos kegyelme- AZ IFJÚSÁG SZÜKSÉGE

''Mert te vagy az én reménységem, óh, Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva!'' (Zsoltárok 71:5)
 
Sok fiatal férfi és nő van közöttünk, aki ismeri hitünk elveit, azonban az Isteni kegyelem hatalma még sohasem érintette a szívét. Hogyan lehetséges, hogy mi, akik állítjuk, miszerint Isten szolgái vagyunk, napról napra, hétről hétre közömbösen nézzük az állapotukat? Ha figyelmeztetés nélkül halnak meg bűnükben, akkor vérüket az őrálló kezéből követelik majd, mert elmulasztotta a segítségnyújtást. Miért nem tekintjük úgy a körünkben levő ifjúságot, mint a legfontosabb misszióterületet? A legnagyobb gyengédség, a legalaposabb megfontolás, a mennyei bölcsességért mondott legkomolyabb ima szükséges ehhez. Az ifjúság Sátán támadásainak különleges célpontja, azonban a barátságosság, udvariasság és részvét, amely a Jézus iránti szeretettől túláradó szívből ered, megnyeri bizalmukat, és megőrzi őket az ellenség csapdájától. Az ifjúságnak alkalmi figyelmeztetéseknél és esetenkénti bátorító szavaknál többre van szüksége. Fáradságos, imában gazdag, gondos munkát igényelnek...
Gyakran az olyan emberek, akik mellett közönyösen elhaladunk, mert külsejük szerint ítéljük meg őket, a legjobb képességeket hordják magukban a krisztusi szolgálatra, és meghálálják majd az értük tett erőfeszítéseket. A szülőknek, mint jellemépítőknek, jobban kellene érezniük felelősségük súlyát. Isten nekik adta azt a kiváltságot, hogy művét erősítsék gyermekeik nevelése és megszentelése által. Az Úr azt szeretné látni, hogy a keresztény otthonokból nagyszámú fiatal gyűljön össze, aki a családban kapott jó befolyás hatására Istennek adja a szívét, és az életével a lehető legnagyobb szolgálatot nyújtja. Az otthon Isten-szerető nevelésének hatása, a reggeli és esti áhítatok befolyása és az Istent szerető szülők állandó jó példája megtanítja őket úgy engedelmeskedni Istennek, mint tanítójuknak. Felkészülnek arra, hogy engedelmes fiaiként és leányaiként szolgálják Őt. Az ilyen fiatalok alkalmassá válnak Krisztus kegyelmét és hatalmát képviselni a világ előtt.

Ellen White írása alapján
 

Napi Ige- Máté Evangélium 5:1-16


,,1. 
Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzá menének az ő tanítványai.
2. 
És megnyitván száját, tanítja vala őket, mondván:
3. 
Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.
4. 
Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak.
5. 
Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.
6. 
Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.
7. 
Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.
8. 
Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják.
9. 
Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.
10. 
Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.
11. 
Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.
12. 
Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik előttetek voltak.
13. 
Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.
14. 
Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.
15. 
Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak.
16. 
Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.,,





Reggeli dicséret- Mondd, miért teszed?

„Szeretett testvéreim, ti mindig engedelmesek voltatok, amikor közöttetek éltem. Most, hogy távol vagyok, még fontosabb, hogy engedelmeskedjetek. Tegyétek teljessé, és biztossá a megmeneküléseteket! Mindezt pedig Isten iránti teljes tisztelettel, sőt istenfélelemmel vigyétek véghez! Hiszen maga Isten az, aki bennetek munkálkodik. Segít benneteket, hogy akarjátok azt tenni, ami Istennek örömet szerez. Ő ad hozzá erőt, hogy valóban meg is tudjátok tenni ezeket.” (Pál levele a filippiekhez 2:12-13 (Egyszerű fordítás)


Biztosan te is tettél már meg számos olyan dolgot, ami nem jött volna tőled természetesen azért, mert valakinek örömet akartál okozni, tetszeni akartál neki, vagy esetleg a megfelelés vezérelt. Meghallgattál kedvességből néhány zeneszámot azokból, melyek Valakinek tetszettek, pedig neked nagyon nem passzolt az ízlésvilágodhoz. 

Elolvastál pár könyvet azok közül, amiket ajánlott, hogy még több legyen a közös témátok, és a végén pedig meg is szeretted őket. Vagy megtanultál táncolni, mert tudod, hogy ez mennyire sokat jelent a Kedvesnek, ennek ellenére még mindig nem érzed magad táncos lábú Travoltának. Esetleg időről időre elkíséred az operába, pedig ki nem állhatod a műfajt azért, mert fontos neked az a Valaki, aki viszont rajong érte. 

Életünk során számtalanszor lépjük át a komfortzónánkat valaki más kedvéért, és ez bizonyos esetekben teljesen elfogadható. Nem tagadod meg a személyiségedet, nem próbálsz másvalaki lenni, csak azért teszed, mert fontos neked a másik, mert el akarod kápráztatni, ki akarod fejezni, mennyire szereted őt. És ez így van rendjén. 

Isten azonban ma azt szeretné tőled, ha a hited nem tartozna ebbe a kategóriába. Ha a Vele való kapcsolatodat nem a külső kényszerek, megfelelés, vagy valakinek a kedvében járás okozná. Ha Te magad keresnéd az Ő társaságát, Te magad vágynál a közelségére, és te magad is egyetértenél az Ő elveivel. 

Mert a hit nem jöhet a szerelmed, a lelkészed, a családod, a gyülekezet vagy a baráti kör kedvéért. Ezt nem lehet magadra erőltetni, nem lehet "megtanulni" azért, hogy valakiknek megfelelj. Mert a hited elsősorban Istenről és rólad szól, a kettőtök kapcsolata nem származhat érdekből. 

Ma, ahogy ezt az igét elolvasod, tedd fel magadnak a kérdést: kiért, miért hiszel? Kiért, miért élsz úgy, ahogy? És kérd Istent, segítse megtalálni a választ! Segítse a kettőtök kapcsolatát lemezteleníteni, és ha kell, mutatkozzon be neked még egyszer. Mutassa meg igazán önmagát az életedben, adjon egy mindent átformáló tapasztalatot arról, milyen is Ő valójában. 

Te pedig engedd közel magadhoz Istent! Engedd, hogy most csak neked szóljon, csak veled beszéljen. Tegyél félre egy kis időre mindent magad körül, és legyen ez egy olyan pillanat, ami csak Róla és rólad szól. És indulj tovább egy megújult hittel, egy újragondolt kapcsolattal az előtted alló hétnek! 
Szerző: Sz-Cs. Andi 
 

2016. szeptember 17., szombat

Prófétai Áhítatok





APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Járj Velem úgy, ahogy egy kedves, bizalmas barátoddal járnál. A szellemi tapasztalat útján foglak vezetni téged, aminek az lesz a következménye, hogy nagyobb értelem, hit és érettség lesz benned. A te felelősségedre van bízva ez az együtt járás. Te választhatod meg a saját utadat. Úgy is dönthetsz, hogy nem jársz Velem, de akkor elszalasztanál egy életbevágó lehetőséget arra, hogy megismerhess Engem, mondja az Úr. Zsoltárok 16:11 Sőt, megmutatod az életre vezető utat, és jelenlétedbe vezetsz, ahol tökéletes öröm vár: a jobb oldaladon örökös öröm!
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Én népem, sokan ingadoztok a hitetek pozíciójában. Szilárdítsátok meg magatokat a megingathatatlan hitben, hogy túllépjétek a testeteknek, a testi természeteteknek a határait. Az igazságosság által és az Én erőm által győzitek le a sötétség cselekedeteit. A világosságban kell járnotok, hogy megszabaduljatok és szabadok maradjatok, mondja az Úr. 1 János 5:4 Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Az önsajnálat az ellenséged. Kelj fel erről a gyengeség és erőtlenség helyéről és engedd, hogy az Én erősségem tartson téged. Előbb a gondolkodásodat kell megváltoztatnod, hogy a tested is reagálni tudjon az egészségre és az épségre, mondja az Úr. Nem vagy áldozat. Vezessen téged a győzelem, ahogy minden egyes napnak nekikezdesz! Nehémiás 8:10b "ne búsuljatok, mert az Úr öröme a ti erősségetek."
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Előrehaladtál valamennyit, noha lassú menetnek tűnt. Azt akarom, hogy tisztában légy a győzelmeid jelentőségével, akár kicsik, akár nagyok azok, és bizakodj! Bátorodj fel! Az apró lépések is végig tudnak vinni a célig, ha szorgalmasan megmaradsz az útvonalon. Legyél erős és ne légy hajlandó feladni, mondja az Úr. 1 Korinthus 15:57 De hála az Istennek, aki a győzelmet adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.

Napi áhítat-Egy test

Hét témája: Ökumené, keresztény egység

 Olvasmány: 1Kor 12,12–26




Különbözőségeink az egységes közösség képességeinek gazdagságát biztosítják.
Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van, de a test valamennyi tagja, noha sokan vannak, mégis egy test, ugyanúgy a Krisztus is. Hiszen egy Lélek által mi is mindnyájan egy testté kereszteltettünk, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Lélekkel itattattunk meg. Mert a test sem egy tagból áll, hanem sokból. Ha ezt mondaná a láb: „Mivel nem vagyok kéz, nem vagyok a test része”, vajon azért nem a test része-e? És ha ezt mondaná a fül: „Mivel nem vagyok szem, nem vagyok a test része”, vajon azért nem a test része-e? Ha a test csupa szem, hol lenne a hallás? Ha az egész test hallás, hol lenne a szaglás? Márpedig az Isten rendezte el a tagokat a testben, egyenként mindegyiket, ahogyan akarta. Ha pedig valamennyi egy tag volna, hol volna a test? Így bár sok a tag, mégis egy a test. Nem mondhatja a szem a kéznek: „Nincs rád szükségem”, vagy a fej a lábaknak: „Nincs rátok szükségem!” Ellenkezőleg: a test gyengébbnek látszó részei nagyonis szükségesek, és amelyeket a test tisztességtelen részeinek tartunk, azokat nagyobb tisztességgel vesszük körül, és amelyek ékesség nélkül valók, azok nagyobb megbecsülésben részesülnek: az ékeseknek azonban nincs erre szükségük. Isten szerkesztette így a testet egybe: az alacsonyabb rendűnek nagyobb tisztességet adva, hogy ne legyen meghasonlás a testben, hanem kölcsönösen gondoskodjanak egymásról a tagok. És így ha szenved az egyik tag, vele együtt szenved valamennyi, ha dicsőségben részesül az egyik tag, vele együtt örül valamennyi.”

Magyarázat

A keresztény egység alapja a hívők Szentlélekkel való közössége. Az Úr gyülekezete tagjainak különbözősége a megtérésben és az újjászületésben többé már nem a közösség megosztó, szétválasztó tényezője, hanem képessé válás a sokrétű szolgálat végzésére. Az egyéni sajátosságok Isten kezében a képességek és készségek gazdagságává válnak, minek következtében a Lélek uralma alatt élő gyülekezet alkalmassá formálódik a legkülönfélébb szolgálatok kihívásainak vállalására is, hiszen tagjai között mindennek ott van a fedezete. Egyiket az Úr Lelke vigasztalásra teszi képessé, a másikat intésre, a harmadikat az evangélium hirdetésének készségével ruházza fel, és így tovább. Ez már nem egyes személyek egyéni bravúrja, hanem a közösség egészének áldott megnyilvánulása, és ezt a közösséget Krisztus-testnek nevezik. Benne elhalványul az egyéni érdekeltség, érvényesülési vágy, rivalizálás, összehasonlítgatás, mert nem az egyén, hanem maga az Úr szolgál. A láthatatlan Krisztus a látható tagjaiban mutatja meg cselekvő aktivitását, isteni hatalmát és csodáit. Aki e közösségben önmagára akarná irányítani a figyelmet, hogy hírnevet, elismerést szerezzen, az Krisztustól lopná el a dicsőséget. Ez az egység rombolása volna, de mi megélni és építeni hívattunk. Nem bomlasztani ezt a krisztusi egységet.

Imaáhítat

Könyörögjünk igaz testvéri közösségért! (Ef 2,13–17)
(Lukács Tamás)

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

A többiek közül azonban senki sem mert közéjük vegyülni, de a nép nagyon becsülte őket.
( Csel 5,13 )



Az első keresztyének alázatos, egyszerű, leginkább szegény emberek voltak. A gazdagok, tehetősek, előkelők közül igen kevesen találtak utat hozzájuk. Mégis, ezekhez az egyszerű emberekhez való csatlakozás nem volt olyan könnyű és magától értetődő, mint pl. egy egyesületbe való belépés.

Az embereknek bizonyos félelmük volt a keresztyénekkel kapcsolatba kerülni. Érezték, hogy a keresztyének körében nem tarthatják meg bűneiket.

Egyik pl. a pénzt szerette, és az üzleti életben csalta a másikat. Az ilyenre megrázó hatással volt Anániás és Safira büntetése.

Mások a testiség bűnében éltek. Ők éreztek valamit Isten szentségéből, Aki megemésztő tűz minden tisztátalanságnak.

Megint mások az engesztelhetetlenségükből nem akartak engedni; s ez a bűn a keresztyének között szinte a legsúlyosabbnak számított (Mt 6,14. 18. 35).

Mindnyájan tudták, hogy ilyeneket ebben a közösségben nem tarthatnak meg magukban, ezért inkább távolmaradtak.

Sokan tartottak a főpapok haragjától is. A Jn 12,14 szerint "a főemberek közül is sokan hittek Jézusban, de a farizeusok miatt nem vallották meg, hogy ki ne zárják őket a gyülekezetből". Krisztus megfeszítése után sem változott a helyzet.

Végül e világ fejedelme is erősen fogva tartja rabjait. Ha volna szemünk a láthatatlan világ meglátására, látnánk, hogyan kötözi meg a Sátán serege az embereket a sötétség láncaival. Másoknak a lelki szemeit vakítja meg, hogy az evangélium világosságát ne láthassák.

Mindmáig sokan nem mernek csatlakozni a keresztyénekhez a félelem, a bűnök szeretése és a Sátán tévelyítése miatt.

Keresztyénné lenni merészség.

Isten asztaláról-Varga László

"Az Úr egy éjjel látomásban ezt mondta Pálnak: Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: mert én veled vagyok, és senki sem fog rád támadni és ártani neked, mert nekem sok népem van ebben a városban." 
(Apostolok cselekedetei 18,9-10)
 
Pál apostol sok nehéz élmény után megérkezik Korinthusba, a nagy, nemzetközi kikötővárosba. Filippiben megbotozták, Thesszalonikából elkergették, Athénben kinevették, itt a zsidók törvény elé hurcolják. Nem csoda, ha reménytelennek kezdi látni önként vállalt munkáját. De Isten gondoskodik arról, hogy megbátorítsa, mert Isten akkor is, ma is, személy szerint tartja számon, vezeti, biztatja, irányítja azt, aki az Ő munkáját végzi. Azt adja meg, amire éppen akkor a legnagyobb szüksége van szolgáinak. Pálnak csak annyira volt szüksége, hogy bátorságra kapjon - azt kapta. Csak Isten tudta, hány embere volt a város kavargó tömegében. De Ő akkor is tudta, mikor Pál még csak néhány bizonytalan hívőt látott. Ma sem látjuk Krisztus hű követőinek tömegét. De mi is bízhatunk abban, hogy megvannak, adott időben elő fognak kerülni. Minden emberben Krisztus reménybeli követőjét kell látnunk, feltételeznünk, és aszerint néznünk. A megtalálásuk Isten dolga. A mi dolgunk nem hallgatni, hanem úgy szólni hozzájuk, mint reménybeli testvérekhez. Az Úr biztatására félelem és gyávaság helyett bátran tehetünk bizonyságot.

Jó Istenem, adj bátorságot a hitemnek! Hiába mondják, én tudom, hogy a hitem nem az én magánügyem. Jövendőnk, népünk jövője függ attól, hogy Téged megtaláljon. Más a helyzetünk, mint Pálé. A mi népünk a Tied volt, csak elszakították Tőled. Használj fel engem is, Uram, arra, hogy erőm és lehetőségem szerint én is tudjak bizonyságot tenni rólad, szeretetedről, megváltásodról és gondviselésedről, hogy megtalálhassanak Téged szeretteim és minél többen a körülöttem élők közül. Így legyen értelme annak, hogy nekem mindezt megmutattad. Áldott légy, hogy bízni tudok benned, tudom, hogy velem vagy, és nekem sem árthat senki, míg benned bízom. Ámen.

Mindennap az Ige fényében- REMÉNYSÉG

A mai napon olvasandó igeszakasz: 1Móz 50,22-26
 
 
22 József Egyiptomban lakott, mind ő, mind apjának a háza népe. Száztíz esztendeig élt József, 23 és megláthatta József Efraim fiait harmadíziglen. Manassé fiának, Mákirnak is születtek gyermekei, és térdére vette őket József. 24 Azután József ezt mondta testvéreinek: Én meghalok, de Isten bizonyosan rátok tekint, és majd elvezet benneteket ebből az országból arra a földre, amelyet esküvel ígért meg Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak. 25 Meg is eskette József Izráel fiait, és azt mondta: Bizonyosan rátok tekint Isten, és akkor vigyétek el innen az én csontjaimat. 26 Amikor József száztíz éves korában meghalt, bebalzsamozták és koporsóba tették Egyiptomban.

"József tetemét is magával vitte Mózes."(2Móz 13,19)
 
Isten népét a reménység élteti. Mi biztosak vagyunk abban, hogy Isten feltétlenül cselekszik majd valamit a jövőben, valamit, amit szemünk még nem láthat. Ez meg fog történni, s ebben annyira bizonyosak vagyunk, hogy jelenünket reménységünk határozza meg.
Izráel hívő népe soha nem adta fel a reményt Egyiptom földjén, a hosszú száműzetés ideje alatt. Egyiptom soha nem vált hazájukká, jóllehet körülbelül tíz nemzedéken át éltek ott.
Még Józsefnek sem volt Egyiptom az igazi hazája. Mindazonáltal magas pozíciót töltött be ott. Közvetlenül a fáraó mellett, Józsefé volt a legmagasabb kormánytisztség Egyiptom politikai szerkezetében. Az ország ura volt. Egyiptom ügyeivel foglalkozott. Jobban szolgálta az ország jólétét, mint a legtöbb egyiptomi. Tulajdonképpen Egyiptom földje megmentőjének hívták. József mégis így szólt: "Nem tartozom ide. Osztozom Isten ígéreteiben, amelyeket Ő Ábrahámnak, az én dédapámnak tett."
József nem kapott engedélyt arra, hogy meglássa az ígéretek beteljesülését. Reménységben élt és halt meg, s hit által intézkedett temetéséről. Végakarata és végrendelete azt mutatja, hogy ő nem kételkedett Isten igéjében. Ezt kérte: "Temessetek el az Ígéret Földjén."
Mintegy 430 évvel azután, hogy Józsefet eladták rabszolgaként Egyiptomba (2Móz 12,40), koporsóját kivitték Egyiptomból arra a földre, amelyre vonatkozóan atyái ígéretet kaptak.
Mi türelmetlen emberek vagyunk, akik csak rövid távon szemléljük az életet és az eseményeket. Sikert és eredményeket akarunk, mégpedig most akarjuk őket. Isten viszont máshogyan szemléli az emberi fajt és máshogyan néz bennünket, mégpedig úgy, mint egy testnek a tagjait, mint nemzedékek láncszemeit, mint ágakat egy fán. Isten megérleli terveit, miközben nemzedékek múlnak el. A tervek valóságosak, de akik reményeiket Istenbe vetik, elvitetnek koporsóikban.
Isten azt akarja, hogy bennünket a reménység éltessen. A jelenvaló világ nem a mi otthonunk, ámbár jól szolgáljuk azt. Mi egy jövőre nézve kaptunk ígéretet, és ez a reménység meghatározza, hogy milyen magatartást tanúsítunk. 
 

Krisztus mindenek felett- MI JÓ VAN A KÍSÉRTÉSBEN?

"Nem egyéb, csak emberi kísértés esett rajtatok..." (1Kor 10,13)
 
A "kísértés" szó elvesztette jelentőségét a világon, ennélfogva tévesen használjuk. A kísértés nem bűn. Át kell mennünk kísértéseken, mert emberek vagyunk. Ha nem lenne kísértésünk, megvetettek volnánk. Mégis sokan szenvednek olyan kísértések között, amiben nem kellene, mégpedig csak azért, mert nem engedik, hogy Isten őket magasabb síkra emelje, ahol más jellegű kísértésekkel kellene szembenézniük. Azt, hogy milyen kísértésekkel találkozunk, az ember belső hajlamai és személyiségének összetevői határozzák meg. A kísértés beleillik a megkísértett ember természetébe, leleplezi azokat a lehetőségeket, amelyek lényében szunnyadnak. Minden embernek megvannak a saját kísértései, és ezek mindig uralkodó hajlamaink vonalán közelítenek meg. Az is kísértés, ha a legmagasabb cél megvalósítását rövid úton akarom elérni - nem a rosszat, hanem a jót. A kísértés olyan valami, ami teljesen megtéveszt engem egy időre; nem tudom, hogy most valami jóról, vagy rosszról van szó. Amikor a kísértésnek engedek, kívánságomat istenítem; és ez is bizonyítja, hogy eddig is csak a félelem őrzött meg a bűntől. A kísértés alól nem tudunk kibújni; nélkülözhetetlen a kiteljesedő emberi élethez. Vigyázz, ne gondold, hogy senki másnak nincsenek olyan nagy kísértései, mint neked. Amin átmegyünk, az az emberiség általános öröksége, nem olyasmi, amit még soha senki nem élt át. Isten nem kímél meg minket a kísértésektől; Ő a kísértések közepette segít rajtunk (Zsid 2,18).

Isten műhelyében- Ügyelj az alkalmakra

"A jó igyekezetben ne legyetek restek! "(Róma 12, 11)
 

Könnyen megtörténik velünk, hogy egyik végletből a másikba esünk. Hol késedelmeskedünk és kedvetlenek vagyunk, hol meg túlbuzgóságba esünk és szeretnénk mindent villámgyorsan elintézni. A buzgóság nagyon jó, ha Isten Lelke gyújtja lángra. De vigyázzatok az Isten által megadott időpontra! Ne erőszakkal rontsatok be az ajtón; ügyeljetek az Isten által kínált alkalomra. A testi túlbuzgóság csak port ver fel, de kevésre jutunk vele; túlságosan előre szaladunk és nekirontunk a dolgoknak.

Isten órájához kell igazítanunk óránkat. Az bizonyos, hogy ahol megtérésről van szó, ott soha nem szabad várnunk. Megtérésedet Isten nem holnap akarja, se nem valamikor később, hanem ma. Most kell megragadnod az üdvösséget! Ezen a ponton nem mondhatod, hogy még nincs itt az ideje, nekem még előbb ezt, meg azt meg kell csinálnom. A megtérés mindig sürgős. "Siess, mentsd meg a lelkedet!" Ellenben ha más, külső tevékenységről van szó, ott vigyáznunk kell a körülményekre, s mielőtt valamibe kezdünk, várjunk Isten jeladására. Túl gyors nekibuzdulással és nekirohanással többet árthatunk, mint használunk. A Megváltó azt mondja meg-nem-tért testvéreinek: "Az én időm még nincs itt, a ti időtök pedig mindig készen van." Az Úr Jézus egészen pontosan Atyja jelzéséhez igazodott, ezért nála minden a maga idejében történt. Soha nem futott hiába.

Ha saját fejünk és akaratunk szerint indulunk, ha mi vagyunk időnk urai, akkor fájdalmas csalódásokban sem lesz hiány. Van kegyes önfejűség is, amit Isten - minden imádkozás ellenére - nem igazol. Pál apostolban lángolt a buzgóság, hogy az egész világot betöltse az evangéliummal. Amikor Keleten befejezte feladatát, ellenállhatatlan erő vonzotta Nyugat felé, egészen Rómáig és Spanyolországig. Mindjárt harmadik missziói útja után meg akarta valósítani ezt a tervét. De Isten elrekesztette útját és kétéves várakozási időt rendelt neki Cezáreában. Mégsem olvassuk, hogy Pált nyugtalanság emésztette volna. Alkalmazkodott Isten időmeghatározásához. Végül mégis elérte kívánt célját, csak másként, mint gondolta. Isten sokszor nem siet úgy, mint mi. Buzgólkodásunkat előbb megtisztítja. Csak azután adhat teljes sikert. Ha a helyes időpontban cselekszünk, Isten a szövetségesünk - és amit Ő cselekszik, az sikerül.
 

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Nem akart bemenni

"Ekkor az megharagudott, és nem akart bemenni. De az apja kijött, és kérlelte." (Lk 15,28)
 



A tékozló fiú bátyja azokat a derék, jó, vallásos embereket képviseli, akik nem lázadnak nyíltan, nem züllenek el, de a szívük ugyanolyan távol van az Atyától, mint a lázadó fiáké. Mert más dolog Isten közelében élni, vagy vele közösségben élni.

Az idősebb testvért az jellemezte, hogy nagyon meg volt elégedve magával. Öntelt, büszke ember, aki különbnek tartja magát másoknál, és kíméletlenül ítélkezik mások felett. És ebben az esetben igaza is van. Csakhogy Isten előtt nem áll meg az ő vélt igaz volta. Mert aki a maga igazában bízva áll oda Isten elé, azt a saját igazsága alapján ítéli meg, és nem a Krisztusba vetett hit alapján. És ez semmi jót nem jelent.

Noha nagyon önelégült, mégsem boldog. Tele van keserűséggel, elégedetlenséggel. Apját vádolja: nem adtál nekem... Nincs-e ott a mi szívünkben is: nem adtál nekem társat (vagy ilyet adtál), egészséget, anyagi bőséget, szakmai sikereket... S hiába mondja az apa: velem vagy, és mindenem a tied - neki ez kevés.

Akiben ennyi keserűség van, abban hamar fellobban a harag lángja. A harag pedig mindig szembeállít másokkal, félelmet és gyűlöletet termel, nagyon rossz tanácsadó. Kain testvérgyilkossága is haraggal kezdődött.

Mivel haragszik, nem akar bemenni az örömlakomára. Az apja kérleli, neki is van ott helye, de ő nem akarja. Megkeményedik a maga igazában, és kizárja magát a közös örömből. Éppen azt a két szót nem ismeri, amivel az öccse hazatért: Atyám - vétkeztem. Ez a különbség a két fiú között. Az elfogadott kegyelem az új élet, a visszautasított kegyelem az ítélet. Isten őrizzen meg bennünket ettől!

Joel Osteen- Mai napon megtapasztalom Isten hatalmát. :)

Mindenki életében vannak kihívások és visszaesések. Mindenki életében vannak akadályok, de Isten nem azért teremtett bennünket, hogy legyőzöttek legyünk, hanem azért, hogy győzzünk. A problémáinkhoz való hozzáállásunk az, ami igazán fontos. Ha elcsüggedünk, és csak arra gondolunk, hogy ez sosem fog megváltozni, sosem lesz jobb, akkor ez lesz a felső korlátja annak, amit Isten tenni tud értünk. De ha problémák kerülnek utunkba és tudjuk, hogy Isten hatalmasabb náluk és tudja a kivezető utat, akkor helyesen harcolunk hitünkért és ezzel megengedjük, hogy Isten megmutassa magát és helyzetünket jóra fordítsa. /Joel Osteen/

Isten ígéreteinek tárháza- Mint a pálma és a cédrus

„Az igaz virul, mint a pálmafa, magasra nő, mint a libánoni cédrus" (Zsolt 92,13)

Ezeket a fákat nem az ember gondozza és metszegeti: a pálmák és cédrusok az „Úr fái", az ő gondozása nyomán virulnak. Az Úr szentjei éppígy az ő gondoskodó keze alatt növekednek. Ezek a fák örökzöldek, minden évszakban egyformán szépek. A hívőknek sincsenek hol szent, hol pedig istentelen időszakaik: minden életkörülmény között az Úrtól nyert szépségükben állnak. Ahol ezek a fák nőnek, szépségükkel azonnal szembetűnnek. A táj szemlélője mindenütt azonnal felfigyel a pálmák és cédrusok királyi szépségére. Jézus Krisztus követői sem rejtőzhetnek el a megfigyelők elől, mert olyanok, mint a hegyen épített város, amelyet nem lehet nem észrevenni.

Isten gyermekének növekedése is hasonló a pálmáéhoz: teljes erővel fölfelé tör, törzséből egyetlen oldalágat sem növeszt. Olyan, mint egy csodálatos oszlop, oszlopfővel a tetején. Nem ágazik sem jobbra, sem balra, minden erejével a menny felé törekszik, és az éghez legközelebb érleli gyümölcsét. - Uram, kérlek, formálj engem, hogy ilyenné legyek én is!

A cédrus dacol minden viharral. Az örök hó határán nő, de az Úr gondoskodik arról, hogy a törzsében meleget és erőt adó nedvek follyanak. - Uram, add, hogy én is a Te melegeddel és erőddel tudjak dacolni a hideggel és a viharral szemben! Ámen.

Köszöntünk Szent Szellem!- KÜLÖNLEGES HIT ÉS ISTENI GYÓGYÍTÁS

"Egynek hit ugyanazon Lélek által; másnak pedig gyógyítás ajándékai azon egy Lélek által." (1Kor 12:9)
 
A Szentlélekről szóló szeminárium végén, amelyet Maui szigetén, Lahainában tartottunk, egy kis csoport visszamaradt egy különleges gyógyító alkalomra. Barry lelkész és Norma Crabtree voltak a segítőim, a kitűnő oregoni orvossal, dr. Louis Machlinnal és feleségével, Beckyvel együtt. A Szentlélek úgy döntött, véghezvisz néhány felemelő csodát azon az összejövetelen a hit és gyógyítás lelki ajándékai által. Az imádság és az olajjal való megkenés ideje a végéhez közeledett, ekkor egy fogorvos jött be a gyülekezetbe három másik személlyel együtt, és megkérdezték, tudnánk-e várni, amíg egy idős hölgyet behoznak. Amikor megérkezett, a doktor megvizsgálta iszonyúan fájdalmas és rettenetesen feldagadt ízületi gyulladásos térdét, amit a néni már hetek óta képtelen volt behajlítani vagy megmozdítani. Imádkoztunk és énekeltünk, majd Isten kezébe tettük a gyógyulást, bízva, hogy Ő akkor fogja megszabadítani a tünetektől, amikor a legjobbnak látja.
Amikor megkentem őt olajjal, Pat néni hirtelen felkiáltott: "Ó, Istenem, köszönöm!" - és teljes megdöbbenésünkre megfigyelhettük, hogyan lohad le azonnal a duzzanat, és kerül a térde normális állapotba. Néhány perc alatt minden fájdalma megszűnt, és képes volt saját lábán kisétálni a gyülekezetből. Amikor 6 hónappal később visszatértem a gyülekezetbe, megkérdeztem őt, és elmondta, hogy tünetei egyáltalán nem tértek vissza.
A Szentírás a hit három fajtájáról beszél. Az egyik az üdvösségünkhöz szükséges (Efézus 2:8), a másik jellemünk része, amit a Szentlélek alakít ki (Gal 5:22). A harmadik pedig a csodákba vetett bizalom: hiszünk abban, hogy Istennek hatalma van csodát tenni és győzelmet adni a legkegyetlenebb körülmények között is. Ez a hit lelki ajándéka, aminek illusztrációját a Zsidókhoz írt levél 11. fejezetének 33-35. versében láthatjuk. Érdekes megjegyezni, hogy a gyógyulás az egyetlen ajándék, amit többes számban említ az Ige. Érthető, hiszen Isten sokféleképpen tud a gyógyuláson munkálkodni. Igaz, hogy a természetes egészségügyi elvek megértésével és az orvostudomány segítségével ad felépülést, különleges esetekben azonban meg akarja erősíteni népét, hogy a hitbeli imádságra való válaszként élvezhessék gyógyító csodáinak áldásait.
Imádság a mai napra
"Uram, nem igénylem, hogy felruházz a gyógyítás vagy a nagy hit ajándékával, de használj fel, hogy buzgón imádkozzam azokért, akiknek szükségük van gyógyításodra!"

Garrie F. Williams írása alapján
 

Isten csodálatos kegyelme- AZ ÁLDÁSOK SOKASÁGA

''Kegyelem és békesség adassék néktek bőségesen az Istennek és Jézusnak, a mi Urunknak megismerésében. Mivelhogy az Ő Isteni ereje mindennel megajándékozott minket, ami az életre és kegyességre való, annak megismerése által, aki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott'' (2Péter 1:2-3).

Péter 2. levelének 1. fejezetében ígéretet találtok, miszerint a kegyesség és békesség sokasodni fog bennetek, ha ''hitetek mellé jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, a tudomány mellé mértékletességet, a mértékletesség mellé tűrést, a tűrés mellé kegyességet, a kegyesség mellé atyafiakhoz való hajlandóságot... emellé pedig szeretetet ragasztatotok'' (2Pét 1:5-7). Ezek az erények csodálatos kincsek... Küzdjünk tehát, hogy a hátralevő rövid időben latba vessük képességeink legjavát. Növekedjünk kegyességben és erőben, és így tegyük nyilvánvalóvá, hogy mennyei erőforrás birtokosai vagyunk. Krisztus így szól: ''Nékem adatott minden hatalom Mennyen és Földön'' (Mt 28:18). Miért kapta volna Krisztus ezt a hatalmat, ha nem értünk? Szeretné, ha felismernénk, hogy idősebb testvérünkként tért vissza a Mennybe, és hogy az Atyától nyert végtelen hatalmát most a mi rendelkezésünkre kívánja bocsátani... Minden szavunkkal és tettünkkel Krisztust kell képviselnünk. Az Ő életét kell követnünk.
Az Őt vezérlő elvek alakítsák a mi cselekedeteinket is azok iránt, akikkel érintkezünk. Amikor biztonsággal kapcsolódunk Krisztushoz, olyan erő birtokában vagyunk, amelyet emberi lény nem képes elvenni tőlünk. A megszentelt élet mesterkéletlen, öntudatlan befolyása meggyőző prédikáció a kereszténység mellett. Minél kevésbé cáfolhatók az érvelések, annál nagyobb ellenállást idézhetnek elő; ám az Isten-szerető életmód olyan hathatós példaadás, amelynek lehetetlen teljesen ellenállna. Fia által az Atya bemutatta a kiválóságnak azt a magas fokát, amelyre az ember eljuthat. Isten élő bizonyságtevőkké tesz minket arról, hogy mivé válhat az ember Krisztus kegyelme által... Kiváltságunk, hogy az Atya olyan szentségre szólít fel bennünket a körünkben, mint amennyire Ő szent. Hatalma által erre képesek is vagyunk. ''Nékem adatott minden hatalom Mennyen és Földön'' (Mt 28:18). Meg tudjuk ragadni ezt a határtalan erőt. 

Ellen White írása alapján

2016. szeptember 16., péntek

Ima az elveszettekért.

Hálatelt szívvel jövök Eléd Atyám hogy imádkozhassak az Isten nélküliekért akik Szellemükben halottak. Nem fogadták még el Jézus Krisztust életük Urának és Megváltójának. Kihirdetem hogy Ő megváltotta a világban kinnlevő emberek életét. Ő szeret mindenkit . Ő az életét adta mindenkiért.Igen megváltott bennünket rajta volt a világ minden emberének aki ezelőtt született és ezután fog születni, az összes betegsége és hazugság tünete az összes szegénység és nyomorúsága és rajta volt a Szellemi halál és lement a pokolba. Három nap Őt betegség törte össze Ő nyomorultabb volt a nyomorultnál és szegényebb a szegénynél. Ő mindent megtapasztalt
Eléd jövök Atyám imádságban a mai napon a világ elveszettjeiért. Megkérlek Atyám mint az aratás Urát küldj tökéletes aratókat hogy az Evangéiumot mint Örömhírt hirdessék . Mert mindenki felett aki elfogadja Jézus Krisztust Urának Megváltójának megkötöm a sátán hatalmát hogy ne tudja megvakítani őket az Antikrisztus szellemével. Megparancsolom Jézus nevében vedd le a kezed állj el a gonosz szándékaiddal. Mert amit megkötök a földön a mennyben is köve lesz amit megoldok a földön a mennyben is oldva lesz. ( Máté 18 ,18 ) Beszólítom őket Jézus nevében a Te szereteted és jóságod által mert az aratnivaló sok, de a munkás kevés. Kérem azért az aratásnak Urát küldjön munkásokat az Ő aratásába( Luk 10. 2 ) Megértést kapnak a szívükbe Jézusról és kikerülnek az ördög hatalmából. Akiknek nem hirdettetik felőle,azok meglátják.:és akik nem hallották megértik. És felocsúdnak az ördög kelepcéjéből ,aki foglyul tartja őket a maga akaratában.. Megnyitják szívüket és hozzád térnek. Köszönöm Neked Drága mennyei Atyám ( 2Tim 2. 26 ) Méltó a Bárány hogy vegyen erőt ,gazdagságot, bölcsességet, tisztességet, dicsőséget és áldást( Jel 5 . 12 )
Az örökkévaló Királynak, pedig a hallhatatlan, láthatatlan egyedül bölcs Istennek tisztessé és dicsőség örökkön-örökké( 1 Tim 1. 17 ) Amen
Ima az üdvösségért
Ezt minden gyülekezeti alkalmon el mondjuk az újonnan érkezőkkel. Szükség nektek ujjonnan születnetek ( Jan 3. 7)
Ha valaki ujjonnan nem születik nemláthatja meg Istennek országát ( Jan 3. 3 )
Mert hogy ujjászülessünk megvallást kell tennünk a hitünkről
Hiszem hogy Jézus Istennek Fia
Hiszem hogy Jézus meghalt az én bűnömért a Biblia tanítása szerint
Hiszem hogy Jézus feltámadt a halálból az én megigazulásomért
Kérlek Jézus legyél az én Uram. Kérlek Jézus legyél az én Megváltóm. Kérlek Jézus legyél az én Gyógyítóm és Szabadítóm.
Jézus Te vagy az én Uram Jézus Te vagy a én Megváltóm.Jézus Te vagy az én Gyógyítóm és Szabadítóm
Én meg vagyok váltva Újjászülettem Krisztusban
Az Ő szent vére örökre megtisztított minden bűntől.
Ez az igazság, mert Isten Igéje igazság
Köszönöm Neked drága Jézusom az Örök életemet Amen
Mert ha te száddal vallást teszel az Úr Jézus Krisztusról, és szivedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta Őt a halálból üdvözülsz
Mert szívvel hiszünk, a megigazulásra, szájjal teszünk vallást az üdvösségre ( Roma 10.9 10 )
Mert mindenki aki segítségül hívja az Úr nevét megtartatik ( Róma 10. 13 )
Valaki azért vallást tesz énrólam az emberek előtt ,én is vallást teszek arról az én mennyei Atyám előtt ( Máté10. 32 )
Hálát adok Neked drága mennyei Atyám a Te drága szent Fiadért az Ő drága Véréért.JÉZUS NEVE LEGYEN ÁLDOTT ÖRÖKKÉ AMEN

Szerkesztette:  Istvanne Gyolai: