2016. október 25., kedd

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

  Heródes...megparancsolta, hogy végezzék ki az őröket.
     Csel. 12,19

Mielőtt az őrök Heródes igazságtalan büntetése alá estek, megengedte Isten nekik, hogy láthattak egy embert, aki az igazságtalan bánásmódot békességgel és nyugalommal viselte el.

Milyen másként használhatták volna így ki a fogollyal eltöltött értékes órákat!

Péter tudta mindazt, amire az őröknek közelgő halálos órájukban szükségük volt. Talán valamelyik közülük átélhetett hasonlót, mint a Pált Rómában őrizők némelyike, akik közül többen hívőkké lettek (Fil. 1,13; 4,22)? Vagy talán ezek között is volt olyan, aki megnehezítette Péter fogságát, mint amilyenről Pál is beszámol (Fil. 1,16)? Sajnos a világ gyakran nem ismeri fel a meglátogatás idejét (Lk 19,41; Mt 23,37).

Boldogok vagyunk, ha jól kihasználjuk azokat az alkalmakat, amiket Isten komoly hívőkkel való beszélgetésben ad nekünk.

Vigyázzunk, hogy az őrök rémülete egyszer minket is utol ne érjen! A római katonai őrségre Heródes egy embert bízott, akinek az őrzéséért személyükben felelősek voltak. Félelmetes volt az a pillanat, amikor számon kérték őket, s úgy kellett megállniuk, mint akiktől megszökött a fogoly.

Ennek az órának a rémülete legyen jelképe nekünk annak a rémületnek, amikor Isten számon kéri rajtunk azoknak lelkét, akiket reánk bízott!

Jaj nekünk, ha elhanyagoltuk, vagy elveszítettük őket!

Ha nagy volt az emberi uralkodó haragja a szerinte vétkes őrök felett, mennyivel nagyobb lesz az igazságos mennyei király haragja azokon, akik közömbösségből vagy könnyelműségből őrállói kötelességüket elhanyagolták, vagy arról teljesen megfeledkeztek!

Gondoljunk szent komolysággal arra az órára, amelyben Isten számon kéri tőlünk a reánk bízott lelkeket (Ez 3,17)!

Isten asztaláról-Varga László

   "Én vagyok az Alfa és az Ómega, így szól az Úr Isten, aki van, és aki volt, és aki eljövendő: a Mindenható."
     Jelenések könyve 1,8



Hiszünk az egyetlen Istenben. Sok mindent tudunk és számon tartunk róla. Hozzá imádkozunk, bízunk a segítségében. Mégis megdöbbenünk, ha úgy áll előttünk, mint ebben az igében. Gondolkoztál valaha azon, testvérem, hogy ki is az az Isten, akitől olyan magától értetődően kérsz valami egyszerű dolgot, amikor eszedbe jut, hogy más lehetőség híján hozzá fordulj kéréseddel? Ha elolvasod és komolyan veszed, amit ez az ige mond, ugyanolyan mély félelem kell, hogy elfogjon, mint a prófétákat, amikor közvetlenül kapták Isten parancsát. Ezt jelenti az istenfélelem. Az Alfa a görög ábécé első betűje, az Ómega az utolsó. Nincs olyan tény, olyan létező, olyan gondolat, melyet ne fogna körül Isten mindenütt-jelenvalósága. Te is minden idők előtt benne voltál az Ő tervében, ismeri minden gondolatodat, látja minden titkodat, és megítéli. Nincs olyan erő se a természetben, se az emberek mindenhatónak képzelt hatalmában, mely egy pillanatig is szembeszállhatna az Ő mindenhatóságával. Mi akarjuk eldönteni, hogy kell-e nekünk Isten, vagy nem kell? Mindenható, teremtő Atyánk szól, és mi meg kell, hogy érezzük létünk parányi voltát. Mivé lennénk, ha amennyi a hatalma, nem volna ugyanolyan végtelen nagy szeretete is? Azért élünk. Azért tűri gyarlóságainkat. Csak ne tegyük magunkat nevetségessé azzal, hogy mi akarunk felette ítéletet mondani!
Uram, mindenható Istenem, megdöbbenve állok meg előtted, ha megértem és átérzem nagyságodat, hatalmadat. Körülveszel, mint a levegő. Minden lélegzetvételem a Te kegyelmedből adatik. Ítélő bíróm vagy, és mégsem állok eléd rémülten, mert tudom, tapasztalom, érzem, hogy szeretsz. Szereteted ad jogot és erőt arra, hogy én is szeretettel forduljak feléd. Hogy nyugodtan kérjem áldásodat, ajándékaidat, és bizalommal kérjelek még arra is, hogy bocsásd meg vétkeimet, és ezután is szeress engem. Ámen.

Mindennap az Ige fényében-HATALOM ÉS ENGEDELMESSÉG


A mai napon olvasandó igeszakasz: Ef 6,1-9
Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes."Tiszteld apádat és anyádat": ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik, mégpedig ez: "hogy jó dolgod legyen, és hosszú életű légy a földön."Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel. Szolgák! Félelemmel és rettegéssel engedelmeskedjetek földi uraitoknak, olyan tiszta szívvel, mint a Krisztusnak. Ne látszatra szolgáljatok, mintha embereknek akarnátok tetszeni, hanem Krisztus szolgáiként cselekedjétek Isten akaratát: lélekből,jóakarattal szolgáljatok, mint az Úrnak és nem mint embereknek; mert tudjátok, hogy ha valaki valami jót tesz, visszakapja az Úrtól, akár szolga, akár szabad. Ti pedig, urak, ugyanígy bánjatok velük, hagyjátok a fenyegetést, mivel tudjátok, hogy, él a mennyekben az Úr, aki nekik is, nektek is Uratok, és aki nem személyválogató. 



"Tiszteld apádat és anyádat, hogy hosszú ideig élhess ezen a földön, amelyet Istened, az Úr ad neked!"
(2Móz 20,12)


A Tízparancsolat első része az embernek az Istenhez való viszonyával foglalkozik. Ezt így lehet összegezni: "Szeresd Istent mindenek felett!" A Tízparancsolat második része az embereknek az egymással való kapcsolatáról szól. Ezt így lehet összegezni: "Szeresd felebarátodat, mint magadat!"
Az ötödik parancsolat viszont a kettő között van. Nem a felfelé irányuló kapcsolattal foglalkozik, legalábbis nem egészen. És nem az oldalirányú kapcsolattal foglalkozik, legalábbis nem egészen. Szüleink Isten és közöttünk állnak. Tisztelnünk kell őket, és engedelmeskednünk kell nekik, mert Isten úgy látja jónak, hogy fölénk helyezze őket. Engedelmeskednünk kell nekik, nem azért, mert jók és bölcsek, hanem mert ők a szüleink. A nekik való engedelmesség az Isten iránti tisztelet aktusa.
A szüleink "tisztelete" több, mint a nekik való "engedelmesség". Még amikor az ember elhagyja is apját és anyját, hogy ragaszkodjék feleségéhez, még akkor is meg kell adni a tiszteletet szüleinek. Soha nem nő ki ebből a kötelességből.
Isten azt parancsolja a gyermekeinek, hogy engedelmeskedjenek, a szülőknek pedig hatalmat vagy tekintélyt ad. A hatalom azonban soha nem olyasmi amit bármelyikünk állandóan birtokol. Egy konkrét célra kaptuk. Végül számot kell adnunk róla Istennek, aki adta.
A hatalom minden formája egy bizonyos feladat vagy szolgálat teljesítésére adatik. A szülői hatalom vagy tekintély a legalapvetőbb a hatalom minden formája közül, és a legátfogóbb. A cél is a legigényesebb. A szülőknek az Úr félelmében kell nevelniük gyermekeiket, éspedig addig, amíg azok elég érettek lesznek, hogy megálljanak a saját lábukon, és az Isten iránti engedelmességben, valamint az embertársaik iránti felelősséggel saját döntéseiket meghozzák.
Ez a legnagyobb feladat, amit a legtöbb embernek el kell végeznie élete folyamán. Ez lehet a legkifizetődőbb is. A parancsolat megtartásáért, mind a szülők, mind a gyermekek már ebben a jelenvaló életben megkapják a fizetséget.

Krisztus mindenek felett-ÖRÖKÖS ÖSSZEÜTKÖZÉSEK



   "Mindenkinek mindenné lettem, hogy minden módon megtartsak némelyeket" (1Kor 9,22).


A szolgálatban álló keresztyénnek meg kell tanulnia, hogy Istennek nemes gondolkozású embere legyen nemtelen dolgok tömkelegében is. Ne mentegesd magad soha: "Ha valahol másutt lennék!" Istennek minden embere közönséges ember, és csak az az ügy teszi rendkívülivé, amit Ő bízott rá. Ha nem az igaz ügy tölti be gondolatainkat és melegíti át a szívünket, kihullunk a rostán, mert hasznavehetetlenek lettünk Istennek. Nem a mi választásunk alapján lettünk Isten munkatársai. Sokan vannak, akik a maguk szabad elhatározásából lettek munkásaivá, de ezekben nincs ott Isten mindenható kegyelme, sem az Ő hatalmas Igéje. Pál egész szívét, értelmét és lelkét betöltötte az az egy, amiért Jézus Krisztus eljött; soha nem vesztette szem elől ezt az egyet. Egyetlen középponti ténnyel kell nekünk is szembe néznünk: Jézus Krisztussal, a Megfeszítettel!
"Én választottalak titeket" (Jn 15,16). Ragaszkodj hitvallásodban a nagyságnak ehhez a jeléhez. Nem mintha te ragadtad volna meg Istent, hanem Ő ragadott meg téged. Itt ebben az iskolában is Ő munkálkodik: hajlít, széttör, átformál, amint éppen jónak látja. Miért teszi ezt? Nem tudjuk. Csak egyetlen egy célért hogy elmondhassa: ez az én emberem. Annyira Isten kezében kell lennünk, hogy általunk másokat is ráállíthasson a Kősziklára éppúgy, mint ahogyan minket is ráhelyezett. Soha ne határozd el hogy Isten munkatársa leszel, de amikor Isten hívása megszólalt benned, jaj neked, akár jobbra, akár balra fordulsz is el tőle. Olyat tesz veled, amit sohasem tett a hívása előtt, olyat, amit nem tesz meg másokkal. Engedd, hadd tegye meg!

Isten műhelyében- Bölcsesség hamisság nélkül




   "Legyetek azért okosak, mint a kígyók és szelídek, mint a galambok! "

(Máté 10, 16)   


Amint az ember megtér, összeütközésbe kerül a körülötte levő világgal. Már másként él és cselekszik, és ezt nagyon rossz néven veszik tőle. A világ nem akar hozzánk igazodni és nekünk sem szabad többé hozzá igazodnunk. Megtért üzletemberek és munkások nem járhatnak többé azokon a tisztességtelen utakon, amelyek az üzleti életben vagy az üzemben napirenden vannak. Lelkiismeretük miatt bizonyos dolgokat vissza kell utasítaniok. - Az ellenséges világ leselkedik Jézus tanítványaira, hogy rájuk támadjon. Olyanok, mint a farkasok a juhok között. Jézus azért hangoztatja az okosságot, hogy ügyetlen magatartásukkal ne hívják ki a világ támadásait, vagy összeütközéseket ne idézzenek elő. Kényes dolgokban nagy szükség van a szent bölcsességre, amely nem e világból, hanem felülről való. Kérnünk kell Istentől a megfelelő szót, az alkalmas időt és a helyes magatartást.

Legyetek szelídek, hamisság nélkül, mint a galambok, tehát ne ravasz és furfangos diplomaták. A világi, nem őszinte okosság ügyesen átsiklik, manőverezik és ide-oda hajlik. Kerülő utakon jár, alkalmazkodó. Így ki lehet kerülni az összeütközéseket, de az igazság rovására. Elmaradnak a külső konfliktusok, de annál több lesz a belső, ha Isten kegyelméből érzékeny lelkiismeretünk van. Az ilyen lelkiismeret tiltakozik, nem tud megnyugodni, ha az Urat megtagadják és a világgal egy úton járnak, csak azért, hogy elkerüljék a kellemetlenségeket. Minden körülmények között egyenes úton kell járnunk. Soha ne állj azok oldalára, akik nem tiszta eszközökkel segítenek magukon. Az ilyeneket Isten megfogja az ő okosságukban, s amikor már mindent ügyesen elintéztek, akkor húzza keresztül szándékukat. De akik szívükben őszinték, azokat megőrzi az Úr, talál számukra utat és kiutat, amit semmiféle bölcsesség nem tudott volna kitalálni (Csel 16, 35). Ha a hívő keresztyén minden körülmények közt azt teszi, amit lelkiismerete követel, Isten nem hagyja őt cserben, hanem kisegíti a nehézségekből. Éppen a súlyos helyzetekben van alkalma Istennek megmutatni az Ő dicsőségét. De minden esetben örvendező szívet ad a támadások és ütések között, amiket Jézusért és a jó lelkiismeretért kell, jobban mondva "szabad" elszenvedni. - 2 Kor 1, 12 - a Jézus gondolatai szerint való okosság és szelídség.

Isten ígéreteinek tárháza- Isten szorzótáblája

"A kevés is ezerre nő, a kicsiny is hatalmas néppé. Én, az Úr, rövid idő múlva megvalósítom ezt" 

(Ézs 60,22)



Az Úrért való szolgálat olykor egészen kicsiben kezdődik, de azért az nem kevés értékű. A gyöngeség növeli hitünket, Isten közelébe kényszerít minket, és megtanít dicsőíteni az Ő nevét. Vegyétek nagyon komolyan a növekedésről szóló ígéretet. A mustármag kicsi a magvak között, mégis nagy fává nő, amelyen menedéket találnak az égi madarak. Lehet, hogy egyvalamivel kezdjük a szolgálatot, és az is csak egészen kicsiny dolog, de mégis ezerszeresére fog nőni. Nagy az Úr szorzótáblája. Milyen gyakran mondta már magányosan küzdő szolgáinak: "Megsokasítalak". Bízzatok az Úrban, ti, akik egyedül vagytok, vagy csak ketten alkotjátok a hívők közösségét, mert ha az Ő nevében gyűltök egybe, ott van köztetek.

"A kevés". Aki csak a létszámot és az erőt nézi, megveti a keveset.
Mégis, ez a kevés képezi egy hatalmas nép magvát. Este is csak egy csillag gyullad ki először, de hamarosan számtalan csillagtól tündöklik a mennybolt.

Ne gondoljuk, hogy valami nagyon távoli időre esik ennek az ígéretnek a beteljesedése, hiszen így szól: Én, az Úr, rövid idő múlva megvalósítom azt". Ne sürgessük elhamarkodottan a beteljesülést, ahogyan némely gyülekezet izgatott tagjai teszik. Meglesz az a maga idejében, de akkor aztán késedelem nélkül.




Napi Ige, Napi Gondolatok

Napi Ige

Isten Királyságával és azzal törődjetek, amit Isten igazságossága kíván – erre törekedjetek mindenek előtt! Isten pedig majd törődik azzal, amire szükségetek van. (Máté 6,33)

Napi Gondolatok:

,,Mert amit Isten kimond, az élő beszéd, erőteljes és hatékony. Isten szava élesebb, mint a legélesebb kétélű kard,, (Zsidó 4,12.)

Az ördög, a bukott angyalok és minden más szellemi lény soha NEM a személyedet fogja tisztelni, hanem az általad kimondott Igét, mert az Ige az ami testé lett és győzelmet aratott, az ördög, bukott angyalai és a halál felett.
Bármennyire is képzettek lehetünk, soha nem leszünk képesek a sötét erőkkel szemben méltó ellenfelek lenni.
Ezért annyira fontos az Ige ismerete.
A világi tanítások azt tanítják, negatív gondolatokra, pozitív gondolatokkal próbálj válaszolni.
Meg se próbáld....nem fog menni, ugyanis az elme gondolati szintje, az ördög játszótere.
Negatív gondolatokra használd az IGÉT!
Mond ki hangosan!
Az Ige az ami igazán hatékony a negatív gondolatokkal szemben.
Használd bátran az Igét!
Mond ki hangosan a betegség, szükség idején, mert ez a te ellenállásod az ördöggel szemben.
A Jézus nevében! Ámen!                   



Napi áhítat- Józsué testamentuma

Hét témája: Idősen is munkálkodva

Olvasmány: Józs 23.

Félelmetes a halálba vezető út, de nem zsákutca! Készüljünk méltósággal végigmenni rajta!

„Hosszú idő telt el azután, hogy az ÚR nyugalmat adott Izráelnek minden ellenségétől körös-körül. Józsué is megvénült, megöregedett. Ekkor összehívta Józsué egész Izráelt, annak véneit, családfőit, bíráit és elöljáróit, és ezt mondta nekik: Én megvénültem, megöregedtem.Láttátok mindazt, amit Istenetek, az ÚR tett értetek ezekkel a népekkel, hiszen Istenetek, az ÚR harcolt értetek. Látjátok, kisorsoltam törzseitek között az itt maradt népek birtokát, meg azokét a népekét is, amelyeket kiirtottam a Jordántól a nagy tengerig napnyugaton.Istenetek, az ÚR maga szorítja és űzi ki őket előletek, hogy birtokba vegyétek földjüket, ahogyan megígérte nektek Istenetek, az ÚR. Legyetek azért igen erősek, hogy megőrizzétek és megtartsátok mindazt, ami meg van írva Mózes törvényének könyvében! Ne térjetek el attól se jobbra, se balra! Ne keveredjetek össze ezekkel a népekkel, amelyek itt maradtak köztetek. Isteneiknek a nevét ne említsétek, ne esküdjetek rájuk, ne tiszteljétek őket, és ne boruljatok le előttük! Ragaszkodjatok viszont Istenetekhez, az ÚRhoz, ahogyan a mai napig tettétek! Nagy és erős népeket űzött ki előletek az ÚR. Előttetek azonban senki sem állhatott meg mindmáig. Egy közületek elűz ezret, mert Istenetek, az ÚR harcol értetek, ahogyan megígérte nektek. Azért nagyon vigyázzatok magatokra, és szeressétek Isteneteket, az URat! Mert ha mégis elfordultok tőle, és ha ezeknek a népeknek a maradékaihoz ragaszkodtok, amelyek itt maradtak köztetek, ha összeházasodtok és összekeveredtek velük, ők meg veletek, akkor tudjátok meg, hogy nem űzi ki többé Istenetek, az ÚR ezeket a népeket előletek. Sőt, tőrré és csapdává lesznek számotokra, oldalatokon ostorrá, szemetekben pedig tövisekké, míg ki nem pusztultok erről a jó földről, amelyet Istenetek, az ÚR adott nektek. Én most már elmegyek azon az úton, amelyen minden földi ember elmegy. Ismerjétek el teljes szívetekkel és teljes lelketekkel, hogy nem veszett el egyetlen szó sem azokból az ígéretekből, amelyeket megígért nektek Istenetek, az ÚR. Mind beteljesedett rajtatok, nem veszett el abból egy szó sem. De ahogyan beteljesedett rajtatok mindaz az ígéret, amelyet Istenetek, az ÚR megígért nektek, úgy fogja beteljesíteni rajtatok az ÚR minden fenyegetését is, amíg ki nem pusztít benneteket erről a jó földről, amelyet nektek adott Istenetek, az ÚR. Ha megszegitek Isteneteknek, az ÚRnak a szövetségét, amelyet ő rendelt nektek, ha elmentek, és más isteneket tiszteltek, és azok előtt borultok le, akkor föllángol majd ellenetek az ÚR haragja, és hamarosan kipusztultok erről a jó földről, amelyet nektek adott.”
Magyarázat

Az ember folyamatosan ügyködik biológiai élete meghosszabbításán. Mindeközben a történelemmel egykorú tapasztalat, hogy egy bizonyos határon túlra nem lehet kitolni a halál időpontját. Ez megváltoztathatatlan helyzet, mivel „elrendeltetett, hogy az emberek egyszer meghaljanak” (Zsid 9,27).
Ami viszont megváltoztatható, az a halálhoz való viszonyulásunk. Kitűnő példa ebben, az elmúlás elkerülhetetlen tényéhez tárgyilagosan hozzáálló Józsué, hiszen a halál közeledtének fölismerésében nem szomorkodik, nem sajnáltatja magát. Ellenkezőleg: a hátramaradókkal törődik, a nagy képet szemlélve, a nagy ívű összefüggéseket kutatva. Mindezek értékelésekor azt is számításba kell venni, hogy az akkor élőknek még nem adatott mennyei ígéret! Utolsó életszakaszát mégsem kesergésre tékozolja el, hanem a lehető leghasznosabban tölti: Isten hűséges személyére irányítja a tovább élők figyelmét. Rámutat az egyetlen elmúlásmentes kapaszkodóra, Isten igéjére: „Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad.” (Ézs 40,8) A fennmaradás záloga kizárólag az örökkévaló Úrral való közösség. Ez a legértékesebb örökség, amit hagyatékként bárki maga mögött tudhat. Érdemes ilyenre törekedni – önmagunk és utódaink érdekében egyaránt.
(Várady Endre)

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Kétféle életvitel

"Mert szoros az a kapu, és keskeny az az út, amely az életre visz... "(Mt 7,14)


Jézus itt kétféle életútról, életvitelről beszél. Valaki vagy az egyiken, vagy a másikon jár, harmadik lehetőség nincs. Mi a különbség köztük?

A bejárat mérete más. A széles útra bármit vihet magával az ember. Érdemeit, bűneit, kíséretét... A szoros kapu előtt azonban mindent le kell rakni. Oda csak az ember mehet be. De ott lerakhatja a bűn terhét is.

A széles úton bárhogyan lehet közlekedni. Ott nincs törvény, nincs tekintély, nincsenek tekintettel egymásra az emberek. A keskeny úton csak egyenesen lehet lépkedni, leginkább Jézus Krisztus nyomában.

A legjelentősebb különbség az út vége: a széles a kárhozatba visz. És ez nem a megsemmisülés, hanem az istenhiány miatti örök szenvedés. Ez azonban nincs kiírva sehol. Ha valaki nem figyel Isten hívó szavára, csak az út végén tudja meg, hova érkezett, és akkor már nem lehet segíteni rajta. A keskeny út az életre visz: egyre teljesebb közösségbe az élő Istennel.

A széles úton sokan járnak. Olyan sokan, hogy mindnyájan azon indulunk el. Onnan lehet átmenni a keskenyre, ha valaki enged Isten hívásának. A keskeny úton kevesen vannak, néha egyedül is maradhat az ember, mert a többség nem hajlandó lepakolni a bejáratnál, a szoros kapunál, ragaszkodnak az emberek ahhoz, amit már megszereztek.

Mit kell tenni ahhoz, hogy az egyiken vagy a másikon járjon valaki? Ahhoz, hogy a széles úton haladjon, semmit nem kell tennie. Ott nemcsak a bűnözők járnak, hanem mindenki, aki Isten nélkül marad. A keskeny útra azok mehetnek át, akik hallották és komolyan vették az evangéliumot: Jöjjetek énhozzám mindnyájan... Ezért fűz Jézus a tájékoztatáshoz egy felszólítást is: Menjetek be a szoros kapun! Ez örömhír és parancs egyben: be lehet menni, de a másikat ott kell hagyni.

Rick Warren-Napi remény- A boldog ember megnyugszik Isten kegyelmében.



„Nem számítok többé arra, hogy igaz vagyok amiatt, hogy engedelmeskedem a törvénynek; inkább a Krisztusba vetett hitem miatt válok igazzá. Mert Isten úgy rendelte el, hogy az, hogy mi Őelőtte igazzá válunk, az a mi hitünktől függ". (Filippi 3:9, NLT fordítás)
Nem érdemelheted ki Isten elfogadását, sem szeretetét, sem elismerését. Isten maga a szeretet, és Ő feltétel nélkül szeret téged. Ha boldog emberré szeretnél válni, meg kell nyugodnod Isten kegyelmében minden egyes nap.

Pál ezt írja a Filippibelieknek: „Mi, keresztények abban örvendezünk, amit Jézus Krisztus tett értünk, és felismerjük, hogy képtelenek vagyunk bármit is tenni, hogy megmentsük önmagunkat.” (Fil. 3:3, LB ford.)

A boldogságodat veszélyeztető dolgok egyike a törvényekhez való ragaszkodás. Ez azt a magatartásformát jelöli, amely állandóan az Isten iránt érzett szeretetet bizonygatja. Amikor abban bízol, amit te teszel Istenért, nem pedig abban, amit Jézus tett érted. Azt jelenti, hogy úgy gondolod, szabályokat és megkötéseket kell az életed vezérfonalává tenned, hogy méltónak bizonyulj Isten szeretetére.

Hogyan ismerheted fel magadban, hogy törvényeskedő vagy? Akkor vagy az, ha ítélkezel mások felett. Honnan tudhatod, hogy kegyelemből élsz? Akkor élsz kegyelemből, ha irgalmas vagy másokkal szemben. A kegyelemből élő ember könnyebben bocsájt meg, mert felismeri, hogy Isten neki is megbocsátott és megbocsát.

A törvényeskedés elveszi az életedből a boldogságot, és egy gyülekezet életéből is. Jártál már ilyen gyülekezetben? Nem boldogok. Ahol törvényeskedés van egy gyülekezetben, ott nincs öröm. Mindenki a kötelesség vagy éppen a bűntudat miatt jár oda.

Nincs felszabadítóbb érzés annál, mint amikor felismered: semmit nem tudsz tenni, hogy Isten jobban szeressen. Ez a boldogság kulcsa. Minden nap emlékeztesd magad Isten kegyelmére, és nyugodj meg abban.

Köszöntünk Szent Szellem!- KÖSZÖNTÜNK, SZERETET HULLÁMA!

"Hogy lakozzék Krisztus a hit által a ti szívetekben.. A szeretetheti meggyökerezvén és alapot vevén, hogy megérthessétek minden szentekkel egybe, mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága az Isten jóvoltának, és megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felülhaladó szeretetét, hogy ekképpen beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig." (Efézus 3:17-19)

Látod-e, miért igyekeznek a gonosz erői olyan kitartóan megakadályozni, hogy megértsd a Szentlélek kitöltetésének jelentését? Ha nem, akkor kérlek, imádságos szívvel tanulmányozd át Efézus 3:14-21. verseit! Ha összekapcsolod Pál szavait Jézusnak a Lélekkel kapcsolatos ígéreteivel (Jn 14-16. fejezet), akkor látni fogod, hogy a Szentlélek bennünk, keresztényekben a Megváltót képviseli, és beteljesedünk "az Istennek egész teljességéig". Mivel Krisztus úgy döntött, hogy megtartja emberi természetét, a mindenütt jelenlévő Lélek biztosítja, hogy Ő hit által a szívünkben lakozhasson. Sátán nem akarja, hogy ezt megértsük, mert minél inkább betölt bennünket a Szentlélek, annál inkább meggyökerezünk és megalapozódunk Isten szeretetében(Rm 5:5), ráadásul fel tudjuk fogni annak mind a négy dimenzióját, és különleges erőt nyerünk az ellenség elleni harchoz. Akik "meggyökereztek és megalapozódtak", azokat nem fújják el a levegőbeli hatalmasság fejedelmének alattomos csalásai és erőszakos támadásai.
Amikor a New York-i ügyvédet, Charles Finneyt betöltötte a Szentlélek, úgy tűnt számára, mintha folyékony szeretet hullámai mosták volna át.. Így beszélt arról a tapasztalatról, ami megértette vele Jézus szeretetét: "Szavakkal ki sem lehet fejezni azt a csodálatos szeretetet, ami lakozást vett a szívemben.. Nem vonhattam kétségbe, hogy Isten Lelke betöltötte teljes bensőmet.. Ahelyett, hogy azt éreztem volna: állandóan vétkezem, szívem úgy megtelt szeretettel, hogy túl is csordult." (Memoirs of Rev. (Charles G. Finney [Charles G. Finney tiszteletes memoárja], 20-23.)
Most itt az ideje, hogy egyéni életedben, a kis csoportban és a gyülekezeti közösségben magasba emeljétek Jézus Krisztus zászlaját. A démonok eltűnnek, mert megfulladnak Isten folyékony szeretetének hullámaiban. Éld a szeretetet, ami túlmutat az emberi felfogóképességen! Dicsőítsd érte az Urat, imádkozz érte, énekelj és beszélj róla!
Imádság a mai napra
"Uram, Istenem, tölts be engem mindazzal, ami segít jellemedet tükrözni, és szilárdíts meg szeretetedben!
Garrie F. Williams írása alapján

Isten csodálatos kegyelme- LELKI NÖVEKEDÉS

''Vigyázzatok, álljatok meg a hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek!'' (1Korinthusbeliekhez 16:13)

Az Úr magas mércét állít az ifjúság elé, és tényleges szolgálatra hívja el őket. Tiszta szívű fiatalok, akik örömmel tanulnak Krisztus iskolájában, hatalmas munkát végezhetnek a Mesterért. Engedelmeskedniük kell Isteni kapitányuk parancsának, amely végigharsog minden időkön át: ''Legyetek bátrak és erősek!'' Az erő gyakorlat által növekszik. Aki Istentől nyert képességét kihasználja, tapasztalni fogja növekedését a jobb szolgálatra. Aki semmit sem tesz Isten ügyéért, nem növekedhet kegyelemben és az igazság megismerésében. Ha egy egészséges ember ágyban feküdne, és vonakodna használni a tagjait, csakhamar elveszítené erejét azok használatára. A keresztény is, aki nem gyakorolja Istentől nyert ereje használatát, nemcsak, hogy nem növekedik Krisztusban, hanem elveszti még azokat a képességeket is, amelyeknek birtokában volt; lelkileg megbénul. Ellenben, aki Isten és embertársai iránt való szeretetből igyekszik mások segítségére lenni, az meggyökerezik, megerősödik és megszilárdul az igazságban.
Az igazi keresztény az Istenért folytatott munkájában nem engedi magát pillanatnyi indulatoktól elragadtatni, hanem csak alapelvektől vezettetni, éspedig nemcsak egy napra vagy egy hónapra, hanem egy egész életre. Ez a világ nem a játék színtere, hanem a küzdelemé! Az Úr minden fiatalt arra hívott el, hogy nehézségeket szenvedjenek el, mint a jó katonák. Erősnek kell lenniük, és férfiasan kell viselkedniük... Jellemük igazi próbáját készséges teherhordásukban állják ki, amikor megállnak a nehéz helyzetben, és elvégzik azt a munkát, amelyet el kell végezniük, még akkor is, ha ez nem hoz számukra földi elismerést vagy jutalmat! Bárcsak mindenki megfelelően tudná értékelni Istentől kapott képességeit! Krisztus által megmászhat játok az előrejutás lépcsőfokait, és teljes lényeteket az Ő vezérlete alá vonhatjátok... Saját erőtökből semmit nem tehettek, Jézus Krisztus kegyelme által viszont úgy használhatjátok fel képességeiteket, hogy az mind a saját, mind pedig mások számára áldást jelentsen. Támaszkodj Jézusra, aki megsegít abban, hogy szorgalmasan végezd a munkáját, és végül elnyerd az örök élet jutalmát.
Ellen White írása alapján


Reggeli dicséret- Egymás terhét hordozzuk!

„Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.”


Jakab levele 5. fejezet 16. verse

Megvallani egymásnak bűneinket? Két irányba indulhatunk el. Az egyik az, amikor inkább nem mondjuk el mennyire bűnösök vagyunk, mert az presztízsvesztéssel jár. Jobbnak tűnik az a megoldás, hogy szentnek tüntessük fel magunkat. A másik út, amikor elmondjuk egymásnak a bűnöket, és remek társra találunk, mert kiderül, hogy esetleg a másik fél is éppen ugyanabban gyengélkedik. Ilyenkor tudjuk igazolni magunkat és meg tudjuk nyugtatni egymás lelkiismeretét, hogy jól van ez így, ahogy van.

De van egy harmadik út. Amelyik sokkal jobb, mint az előző kettő. Legyünk őszinték, inkább a végeredményt tekintve jobb, mert egyébként sok nehézséggel is jár. Főleg lelki eredetű nehézségekkel. Őszinte bűnvallás egymásnak azért, hogy imádkozzunk a másikért. Miért terheljen engem valaki a saját bűnével –kérdezhetnénk? Törődjön csak mindenki a maga dolgával.

A közösség szerepe nagyon fontos. Az Ószövetségben olvashatunk egy bizonyos Ákán nevű férfiról, aki Jerikó elfoglalásánál elvett az Úrnak szentelt dolgokból. Ezért a bűnéért Ai városát nem tudták elfoglalni, sőt, több mint harmincan vesztették életüket, és a biblia feljegyzése szerint a domboldalon kergették el az izraelitákat. Ákán bűne kiderült, az Úr mutatta meg, hogy ki miatt történt a vereség. A büntetés halálra kövezés volt. Mindenkinek követ kellett ragadnia. Miért? Mindenkinek kell érezni a bűnnek a súlyát és a következményeit is. Ez egy meglehetősen szomorú történet, de gondoljunk csak bele, hogy a gyógyulás sikereit mekkora öröm kíséri?! Ha valakiért imádkozunk, vagy éppen értem imádkozunk és a meggyógyulunk, nem jobb ha minél többen láthatják, hogy milyen jó az Úr?!

Egy friss tapasztalat: Nemrégiben egy kedves ismerősünkért kezdtünk imádkozni mert súlyos agydaganatot diagnosztizáltak nála. Előjelek nem voltak, hirtelen össze esett és így derült ki a halálos betegség. Nem tudom, hogy mekkora az érte imádkozók tábora, de tudom, hogy mi is közéjük tartozunk, és operáció után sikereket könyvelhetünk el. Nincs még vége, sokat kell érte imádkozni, és hisszük, hogy az Úr meggyógyítja ezt az édesanyát.
Szerző: Laszlo Osvald

2016. október 24., hétfő

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

 Heródes pedig, amikor kerestette Pétert és nem találta, vallatóra fogta az őröket és megparancsolta, hogy végezzék ki azokat.
     Csel.12,19

Az isteni beavatkozás, amely Péternek és a keresztyén gyülekezetnek nagy örömet jelentett, Péter őrizőit a legrettenetesebb veszélybe sodorta. Milyen nagy lehetett az őrök rémülete, amikor az álomból felébredve csak a láncokat találták, de a rabot sehol sem! Tudták, hogy az akkori törvények szerint ezért életükkel kell fizetniük, s hogy Heródes haragja utoléri őket. Így is történt. Heródes megparancsolta, hogy végezzék ki őket, ami azt jelentette, hogy fejüket vették. Ezt a rettenetes büntetést nem érdemelték, hiszen Péter Isten beavatkozása során, s nem az őrök hanyagsága miatt szabadult ki. Hogy ezek a katonák életükben követtek-e el valami nagy bűnt, s azért kellett-e bűnhődniük, azt csak Isten tudja egyedül.

Mi sorsukat csak úgy szemlélhetjük, mint annak példáját, hogy olyan világban élünk, amely tele van igazságtalansággal. Hány rettenetes példát mutat erre a Szentírás is! Itt Ábelt ütik agyon (lMóz 4,8), ott Nábótot kövezik meg (lKir 21). Itt minden újszülött fiút a Nílusba dobnak (2Móz 1,22), ott minden két éven aluli gyermeket megölnek Betlehemben (Mt 2,16). Az ártatlan Akhimélek papot egész családjával együtt halálra ítéli Saul (lSám 22,9), és Istvánt az önzetlen, hűséges diakónust megkövezik (Csel 7,54).

És mi: mennyi igazságtalan büntetés, hátratétel, elbocsátás és elítélés történik naponként a világon! Sokan belekeserednek ebbe, és kételkednek Isten igazságosságában, Aki mindezt megengedi.

Ne tévelyegjünk! Nem sokkal később, hogy Heródes Jakabot és az őröket kivégeztette, maga is Isten rettenetes ítélete alá esett. Mindenki megtudhatta, hogy él még az igazságos Isten.

Most azonban még olyan világban élünk, amely tele van igazságtalansággal.

Isten asztaláról-Varga László

   "Péter azonban így szólt: Anániás, miért szállta meg a Sátán a szívedet, hogy hazudj a Szentléleknek, és félretegyél magadnak a föld árából? Ha megmaradt volna, nem neked maradt volna-e meg?... Nem embereknek hazudtál, hanem az Istennek. Amint meghallotta Anániás ezeket a szavakat, összeesett és meghalt."     Apostolok cselekedetei 5,3-4


Egyike az Újszövetség legkegyetlenebb történeteinek. Anániás után meghal a cinkosságot vállaló felesége is. Megdöbbentő ez a két halál. Pedig mai szemmel nézve nem is követtek el valami szörnyű bűnt. Hiszen ki ne hazudott volna már valamilyen nyereségvágyból? Talán a közösséget irányító Szentlélek elleni bűn járt ilyen következménnyel, hiszen lerombolta a bizalmat és az őszinte testvériséget? Mindenesetre komoly figyelmeztetés ez számunkra, késői utódok számára, hogy az egyház iránti kötelességeinket ne vegyük félvállról. Az első jeruzsálemi gyülekezetben akkora volt a lelkesedés, a hit ereje, a kölcsönös szeretet, hogy megvalósították a teljes vagyonközösséget. Nem volt kötelező. Az lépett be, aki akart. Eladta a vagyonát, vagy ha a közösség használatára jó volt, azt adta át az egyháznak. A pénzből pedig mindenki egyformán részesült, akár sokat, akár keveset hozott be a közösségbe. Anániás és felesége bekívánkozott, eladta a birtokát, de biztonság kedvéért az árát letagadták, és csak egy részét adták be a közösbe. Sajnos, ebben a csodálatos gyülekezetben sem sikerült ezt a közösséget sokáig fenntartani. Beleszegényedtek, meghasonlottak. Pál térítő útjain évtizedek után is gyűjtést szervezett a leszegényedett gyülekezet segélyezésére. Nem vagyunk képesek önzés nélkül élni.
Uram, bevallom, én se mernék belépni egy ilyen vagyonközösségbe. Pedig tudom, hogy amim van, neked köszönhetem, ha Te úgy döntesz, úgyis elvesztek mindent. Emberekben pedig, a legmélyebben hívőkben, még magamban se bíznék, hogy ne akarnék többet kapni a közösből, mint amennyi megillet. Arra segíts, Uram, hogy tudjam, semmi sem az enyém, és tudjak áldozni annyit, amennyit kérsz tőlem. Ámen.

Mindennap az Ige fényében- EMLÉKEZZÉL MEG A NYUGALOM NAPJÁRÓL


A mai napon olvasandó igeszakasz: Lk 6,1-11
Egy szombaton gabonaföldeken ment át, és tanítványai kalászokat tépdestek, tenyerük között morzsolták és ették. A farizeusok közül némelyek megkérdezték: "Miért tesztek olyat, amit szombaton nem szabad?" Jézus így válaszolt nekik: "Vajon azt sem olvastátok, amit Dávid tett, amikor megéhezett ő is, meg azok is, akik vele voltak?Bement az Úr házába, elvette a szent kenyereket, és megette, sőt azoknak is adott, akik vele voltak; pedig a kenyereket nem lett volna szabad megenni, csak a papoknak." És kijelentette nekik: "Az Emberfia ura a szombatnak." Egy másik szombaton bement a zsinagógába, és tanított. Volt ott egy ember, akinek a jobb keze sorvadt volt. Az írástudók és a farizeusok figyelték Jézust: gyógyít-e szombaton; hogy ily módon találjanak valamit, amivel vádolhatják.Ő azonban, ismerve gondolataikat, ezt mondta a sorvadt kezű embernek: "Kelj fel, és állj a középre!" Az felkelt és odaállt. Jézus pedig így szólt hozzájuk: "Megkérdezem tőletek: szabad-e szombaton jót tenni, vagy rosszat tenni, életet menteni vagy kioltani?" 10 És végignézve mindnyájukon így szólt a beteghez: "Nyújtsd ki a kezedet!" Ő kinyújtotta, és meggyógyult a keze. 11 Azokat pedig esztelen indulat szállta meg, és arról beszéltek egymás között, hogy mit tegyenek Jézussal. 



"Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt."
(2Móz 20,8)


Nagyon világos, hogy mit jelentett ez a parancsolat Izráel számára: Isten elvárta a néptől, hogy semmi munkát ne végezzen a hetedik napon, amelyet "sabbath-nak", azaz a pihenés napjának hívtak. A Mózes II. és V. könyvében közölt indokok különfélék. A Teremtő tevékenységének hat napja után Isten a hetedik napon megnyugodott. Az állatoknak, a szolgáknak és a rabszolgáknak kellett hogy legyen egy pihenőnapjuk. A sabbath annak a szövetségnek a jele volt, amelyet Isten kötött a néppel a kivonulás után. Azok az emberek, akik nem pihentek a nyugalom napján, megszegték a szövetséget, és kirekesztették magukat a szövetséges nép köréből. Ezért ennek a törvénynek a megszegőit ki kellett végezni.
Sokkal nehezebb megmondani azt, hogy mit jelent ez a parancsolat Istennek az új szövetségben élő népe számára. A keresztyének nagyon megoszlanak ebben a kérdésben, és az Újszövetség sem mond sokat. Amit tudunk az az, hogy a keresztyének közvetlenül Jézus feltámadását követően, a hét első napján kezdtek összejönni istentiszteletre. Nem is csoda. Akkor kezdődött el számukra az élet.
Amikor azonban megkérdezik, hogy a keresztyén vasárnap és a zsidó sabbath között csakugyan volt-e valamilyen összefüggés, akkor a válasz az, hogy ilyen kapcsolat csak sok évszázaddal később jött létre a keresztyén vezetők jóvoltából.
Van viszont számos közös pont, amelyben a keresztyéneknek egyet kell érteniük. Először is mindenkinek őrizkednie kell attól, hogy élete szüntelen hajsza legyen. S ez a felelősség nemcsak az ember személyes életére vonatkozik, hanem a társadalomra, mint egészre is. Lennie kell legalább egy napnak, amelyet Isten imádatára, az irgalmasság tetteire, a felebaráti kapcsolatra, a felüdülésre és a művelődésre szentelünk oda.
Másodszor, Jézus Krisztus egyházának az összejövetele, és a mi azon való részvételünk, nem tetszés szerinti, hanem kötelező. Nekünk van rá szükségünk, nemcsak azért, hogy életben maradjunk, hanem hogy győzelmet arassunk. Az ilyen összejövetelek és exhortációk (a.m. bátorító, buzdító igehirdetés, a ford. megj.) nem szükséges hogy vasárnapra korlátozódjanak - tulajdonképpen nem lenne szabad így lenni ezeknek - de legmegfelelőbb erre az Úr napja.

Krisztus mindenek felett- A SZEMPONT



   "De hála az Istennek, aki mindig diadalra visz minket a Krisztusban" 

(2Kor 2,14).


Isten munkatársának olyan szempontból kell néznie a dolgokat, amely nemcsak megközelíti az elérhető legmagasabbat, hanem a legmagasabb is. Vigyázz, hogy kitartóan Isten szempontjából nézd a dolgokat és ezt érvényesítsd napról napra, lépésről lépésre; ne a véges dolgokat tartsd szem előtt. Semmilyen külső erő ne téríthessen el Isten szempontjától! Abból a szempontból kell néznünk az életünket, hogy csak egyetlen célból vagyunk itt, azért hogy foglyok legyünk Krisztus diadalmenetében. Nem vagyunk Isten kiállítási tárgyai. Azért vagyunk itt, hogy egy valamit bemutassunk: mindenestül Jézus Krisztus foglyaiként élünk. Milyen kicsinyesek a többi szempontok: "Egyedül állok Jézusért harcolva" - "Krisztus ügyét meg kell védenem és ezt az erődítményt az Ő céljára kell megtartanom". Pál ennyit mond: "a Győztes menetében vagyok, nem számítanak a nehézségek, Ő mindig győzelemre vezet". Kialakul-e és győz-e ez a szempont a gyakorlati életünkben? Pál titkos öröme az volt, hogy Isten megragadta őt; a véreskezűt, a Krisztus ellen lázadót, foglyul ejtette és most már egyedül csak ezért van itt. Pál öröme az volt, hogy az Úr foglya lehet, nem érdekelte semmi más sem égen, sem földön. Szégyenletes, ha a keresztyén ember arról beszél, hogy ő fog győzni.
A Győztesnek olyan teljesen kell győznie felettünk, hogy a győzelem mindig az Övé legyen, mi pedig általa legyünk "felettébb diadalmasok" (Róm 8, 37). "Mert Krisztus jó illatja vagyunk Istennek" (2Kor 2,15), Jézus illata - az Ő indulata - áthat minket és bárhova megyünk, csodálatos felfrissülésére leszünk Istennek, és az embereknek is.

Isten műhelyében-A hívők mennyei bölcsessége



   "A felülről való bölcsesség először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalommal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató. "

(Jakab 3. 17)   


Isten bölcsessége kiformálódik gyermekeinek lényében és életmódjában. Jakab különbséget tesz a felülről való és a földi, sőt ördögi bölcsesség között. Ez utóbbit a teljes önzés jellemzi. A felülről való bölcsesség tiszta, óvakodik minden bűntől, sőt utál minden tisztátalanságot. Arra indít, hogy egyedül Isten tetszését keressük. Távol tart magától minden tisztátalan kívánságot, mely tönkreteszi a szív nemességét, gyengédségét. - Ez a bölcsesség békeszerető. Eltávolítja az útból a kölcsönösen zavart okozó dolgokat. Tud bocsánatot kérni, ha igazságtalan volt. Megbocsát, nem ró fel semmit. Ahol csak teheti, kerüli a vitát és perlekedést; a felindult szíveket lecsendesíti és szelíden biztat. - A szelíd válasz lecsendesíti a haragot (Péld 15, 1), de az önző ember kemény, barátságtalan és szeszélyes. - Az igazi bölcsesség tanulékony. Nem ragaszkodik mereven, önfejűen a saját véleményéhez. Készségesen és hálásan elfogadja, ha hibáira figyelmeztetik (Zsolt 141, 5). Engedi magát meggyőzni, mint Jézus engedett a kánaáni asszony érvelésének. Nem érzi magát hibátlannak, tévedhetetlennek. Alázatosan elfogadja a helyreigazítást és isteni módon belátó.

A mennyei bölcsesség tele van irgalmassággal és jó gyümölcsökkel. Szabad lett az irgalmatlan fukarságtól és a szívtelen önzéstől, amely nem szeret áldozatot hozni. Az önző ember arca kemény. Sötét redők árnyékozzák be, amikor mások nyomorúsága kopogtat az ajtón. A felülről való bölcsesség ragyogóvá teszi az arcot és a kemény vonásokat megváltoztatja (Préd 8, 1). A bölcs élete gyümölcsöket hoz, amelyeken mások felüdülnek és örök életre jutnak. - A mennyei bölcsesség nem részrehajló, helyesebben - nem hasonlott meg önmagával. Nem személyválogató, nem ismeri az ellenszenvet. Mindent isteni mértékkel mér és enged a felülről való vezetésnek. - Képmutatás nélkül való. A testi okosság keresztül-kasul hamis, valótlan és álarc mögé rejtőzik. A mennyei bölcsesség teljesen tiszta és igaz szavaiban, gondolataiban és magatartásában. Nincsenek hátsó gondolatai és titkos redői. Egyszerű és egyenes. Gyűlöli a kifogásokat, nem űz kétszínű játékot. A külső és a belső fedik egymást.

Kenneth Hagin : A szív a fej ellenében!

Bizodalmad legyen az Úrban teljes szívedből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. —

Példabeszédek 3,5.



A saját értelmed egyszerűen az elméd működési folyamata — a saját emberi gondolkodásod. Más szavakkal így is olvashatnánk ezt a verset: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes szívedből; és a saját fejedre ne támaszkodj.” A hit működni fog a szívedben, még ha a fejedben kételkedés van is! Sok keresztény amiatt szenved vereséget, hogy a mikor a kételkedés belép az elméjébe, azt mondja: „Én kételkedem.” Jézus azonban nem azt mondta: „és a fejében nem kételkedik”, hanem azt mondta: „és szívében nem kételkedik, hanem hiszi…” (Márk 11,23) A szív hite az, ami elvégzi a munkát, nem pedig a fejé. Azok közül a nagy csodák közül, amelyek megtörténtek az életemben, némelyik akkor történt, amikor ilyen hit - kijelentéseket tettem, mint: „Én a szívemből való hittel elfogadom a gyógyulásomat” — miközben a fejem egyre azt mondta: „Ez nem így van. Ez nem így van!” (Két szervi szívbetegségből gyógyultam meg és egy gyógyíthatatlan keringési betegségből, ami majdnem teljesen megbénította a testemet.)

Neked is szokott bajod lenni a fejeddel? Ilyenkor egyszerűen csak bízzál az Úrban teljes szívedből (ne a fejedből), és a saját értelmedre ne támaszkodj!

Megvallás: Bizodalmam van az Úrban teljes szívemből. Nem támaszkodom a saját értelmemre. Én hiszem a szívemből, hogy amit Isten Igéje mond, az igaz.

A Valóság Rapszódiája-Chris pásztor- Segíts másoknak

A jótéteményben pedig meg ne restüljünk, mert a maga idejében aratunk, ha el nem lankadunk (Galata 6:9).



Ne fáradjunk bele a másoknak való segítésbe,
mert a megfelelő időben elnyerjük a jutalmunkat, ha nem adjuk fel” (CEV bible ). A prosperálás (bővelkedés) sokkal többet jelent annál, hogy vagyont halmozol fel a saját magad számára. A prosperálás magában foglalja a másokon való segítés képességét
is. Isten azért áld meg minket, hogy szolgáljuk őt, és áldások legyünk mások számára. Ezt Isten nagyon világossá teszi a 2 Korintus 9:8-9-ben (AMP bible): “Az Isten pedig hatalmas arra, hogy rátok árassza minden kegyelmét (minden jóindulatát és
földi áldását); hogy mindenben, mindenkor teljes elégségtek lévén, minden jótéteményre bőségben legyetek (annyi legyen a tulajdonotokban, hogy ne legyen szükségetek semmilyen támogatásra, és minden jótéteményre és jótékonysági adományra
bőségben legyetek). Amint meg van írva: Szórt, adott a szegényeknek; az ő igazsága örökké megmarad.”

A valódi prosperálás lehetőségeket keres, hogy hogyan lehet áldás mások számára. Abban leli örömét, ha kifejezheti a szeretetét mások felé és segít másokon. Egy igazán prosperáló személynek jóindulatú szelleme van, gyors az adásra, és az
öröme abból származik, ha segíthet másoknak bővölködővé válni.
Nem tesz különbséget az sem, ha rossz tapasztalaid vannak a másoknak való segítésben.

Lehetséges, hogy segítettél valakinek sikeressé válni, aki végül ellened fordult. Ne keseredj el. Folytasd a jó munkát, és az Úr meg fogja jutalmazni a szeretetteljes munkádat. A Zsidó 6:10-ben ez áll:
“Mert nem igazságtalan az Isten, hogy elfelejtkezzék a ti cselekedeteitekről és a szeretetről, melyet tanúsítottatok az ő neve iránt...” Ráadásul Jézus szavai a következők voltak: “Hanem szeressétek ellenségeiteket, és jól tegyetek, és adjatok kölcsönt,
semmit érte nem várván; és a ti jutalmatok sok lesz, és ama magasságos Istennek fiai lesztek: mert ő jóltévő a háládatlanokkal és gonoszokkal” (Lukács 6:35).

Továbbra is segíts és adj másoknak. Emlékezz arra, hogy hogy a másoknak való segítségnyújtás egy ajándék, ez egy Istentől kapott egyedi képesség. A Biblia azt mondja, hogy: “…ha valaki a másokon való segítés ajándékát kapta, mintegy azzal az erővel szolgáljon, amelyet Isten ád...” (1 Péter 4:11, CEV). Ahogy segítesz másoknak, Az Úr megnöveli a kegyelmét az életeden, hogy nagyobb győzelmeket és sikereket érhess el.

Ima
Drága Atyám, köszönöm, hogy biztosítod a forrásokat, ötleteket
és lehetőségeket ahhoz, hogy szolgáljak mások felé és áldás
legyek a világom számára. Bölcs és éles elméjű vagyok, megerősítettél és képessé tettél arra, hogy felemeljek másokat,
és segítsek nekik sikerre jutni. Jézus nevében. Ámen.

További tanumányok:

Zsidók 13:16;
A jótékonyságról pedig és az adakozásról el ne felejtkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörködik az Isten.

2 Thessalonika 3:13;
Ti pedig, atyámfiai, meg ne restüljetek a jó cselekvésben.

Isten ígéreteinek tárháza- Szabadító

"Ő szabadítja meg népét bűneiből" (Mt 1,21)




Uram, szabadíts meg bűneimből! Az Úr Jézus neve bátorít fel arra, hogy így merészeljek imádkozni. Ments meg korábbi bűneimtől, hogy ne legyek egyiknek se a rabja. Szabadíts meg kedélyhullámzásaim bűnétől, hogy ne legyek gyengeségeim rabszolgája. Szabadíts meg az állandóan szemem előtt folyó bűnöktől, hogy ne szűnjek meg utálni azokat. Szabadíts meg rejtett bűneimtől, amelyeket még nem is ismerek fel, mivel nincs bennem elég világosság. Szabadíts meg a hirtelenül és váratlanul rám törő bűnöktől, ne engedd, hogy a nagy hevességgel feltámadt kísértések magukkal ragadjanak. Óvj meg Uram minden bűntől. Ne engedd, hogy bármiféle vétek eluralkodhassék rajtam.

Egyedül Te teheted ezt meg. Én képtelen vagyok lerázni belső láncaimat, legyőzni természeti emberemet. Te ismered a kísértést, hiszen Te magad is megkísérttettél. Te ismered a bűnt, hiszen elhordoztad annak terhét. Te tudsz egyedül nekem segíteni a kísértés órájában. Te meg tudsz óvni, hogy ne vétkezzem, és Te vagy egyedül segítségem, ha már megtörtént a baj. Már a neved is prófécia volt arról, hogy Te leszel a Szabadító. Kérlek, add, hogy megtapasztalhassam a mai napon is, hogy ez így igaz. Add, hogy ne engedjek az indulatnak, a büszkeségnek, a csüggedésnek vagy bármilyen más gonoszságnak. Szabadíts meg engem, hogy szentül élhessek, és neved megdicsőítessék bennem! Ámen.

Prófétai Áhítatok


A TROMBITA, BILL BURNS:
Hallom, ahogy azt mondja az Úr, hogy most már fel vagytok készítve arra, hogy magasabb szférákba, szellemi helyekre jöjjetek fel, hogy megláthassátok, megtudhassátok és megérthessétek a rátok szabott tervemet. Ne feledjétek el, hogy veletek vagyok. Veletek vagyok, hogy segítselek, vezesselek és vezéreljelek titeket. Veletek vagyok, hogy meggyógyítsalak titeket és gondoskodjak rólatok. Azt cselekszem az életetekkel, hogy gyümölcsöző, szabad, felszabadult és győztes életetek legyen. Úgyhogy indulás! Menjetek ebbe az irányba.

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Szabadítsd fel magadat minden aggódás, kétely és félelem alól! Ezek az érzelmek szöges ellentétben állnak a Bennem való hittel és bizalommal, mondja az Úr, és oda visznek, ahová nem akarsz menni, sőt hátráltatni fogják a Szellemben járásodat. Határozottan fordítsd az arcodat a békesség felé -- a belső békesség felé, a felé a békesség felé, ami felülmúlja azt, amilyennek a körülményeid mutatkoznak. Hitben járj, ne látásban. Légy erős és megingathatatlan. Máté 6:34 "Ne ag­gód­ja­tok te­hát a hol­na­pért, mert a hol­nap majd ag­gó­dik ma­gá­ért: elég min­den nap­nak a maga baja."

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Fordíts időt arra, hogy átgondold a dolgokat. Késztetésed lesz rá, hogy olyan feltételezéseid legyenek, amelyek a rossz ösvényen visznek végig. Tedd messzebbre a potenciális döntéseidet, még mielőtt cselekszel, hogy átláthasd, milyen logikus következményeik lehetnek. Maradj a Szellemben járás és az igazságos határok megtartásának a paraméterein belül, mondja az Úr. Zsoltárok 119:40 Eleveníts meg igazságoddal, mert vágyódom utasításaidra.

Graham Cooke, részlet: "Út a pusztában"

Istennek van egy különleges kegyelme és jótékonysága. Néha, amikor válaszokat és megoldásokat keresünk, Isten csak annyit szeretne mondani, hogy "Nos, itt az a válasz neked, hogy fejleszd ki a kapcsolatodat a Szent Szellemmel, mint a te vigasztalóddal, és ez az Én kidolgozott tervem a számodra. Ezt akarom átadni neked. Azt akarom, hogy igazán megértsd, hogy mennyire várom már, hogy megcsókoljalak, amikor nem sikerül valami. Azt akarom, hogy ezt felfogd. Persze, segíteni fogok, hogy jól sikerüljenek a dolgaid, ebben biztos lehetsz! De azt akarom, hogy átéld azt, ahogy szeretetet kapsz akkor, amikor a legrosszabb állapotodban vagy. Azt akarom, hogy meglegyen az az élményed, ahogy szeretetet kapsz akkor, amikor a legrosszabb állapotodban vagy!" Ahol megsokasodik a bűn, ott a kegyelem még inkább megsokasodik. Isten képessé akar tenni arra, hogy kegyelemben éljünk.




Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Önszeretet?

"A második (parancs) ez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. "(Mk 12,31)




Egy új keletű tévtanítás szerint a szeretet kettős parancsa három, mert nemcsak azt mondja, hogy szeresd Istent és felebarátodat, hanem azt is, hogy szeresd önmagadat. A helyes önértékeléshez és önmegvalósításhoz szüksége van az embernek arra is, hogy megtanulja szeretni önmagát. Mit ír erről a Szentírás?

Más az önmagam elfogadása, és más az önmagam szeretése. Az előbbire bátorít a Biblia. Ír arról, hogy Isten egyenként megtervezett mindnyájunkat, mind „egyedi darabok" vagyunk, „egyedüli példány" (Kosztolányi). Mint Isten alkotását fogadjam magamat: a külsőmet, képességeimet, adottságaimat, hiányaimat. Legyek hálás minden tőle kapott értékemért, és tartson alázatban minden hiányosságom! Mindnyájunkból hiányzik valami. Aki így elfogadja magát, annak helyes önértékelése lesz, és boldogan szolgál Istennek és segít embertársainak.

Ez azonban nem önszeretetet jelent. Az önszeretet velünk születik, azt inkább fékezni kell olykor. Jézus világosan két parancsról beszél: szeresd Istent, és szeresd felebarátodat. A „mint magadat" csak mérték: legalább úgy szeresd a másikat, amennyire magadat szereted!

Az önszeretetet egyenesen bűnnek minősíti a Biblia, például az utolsó időkről írja, amikor felerősödik minden gonoszság: lesznek az emberek magukat szeretők (önzők), pénzsóvárak... (2Tim 3,2).

Jézus Krisztus sokkal inkább az önfeláldozásra adott példát, és arra bátorít. A felebarát iránti szeretetből fakadó önfeláldozás és az önszeretet semmiképpen nem fér meg együtt.
A Biblia tanítása tehát világos: fogadjam el és ápoljam Istentől kapott testemet, lelkemet! De legalább ilyen fontos legyen nekem a másik ember teste és lelke is, akkor teszek eleget Isten parancsának. Ennek az egészséges egyensúlynak a feltétele, tápláló forrása pedig az, ha teljes szívemből szeretem Istent.

Napi Ige, Napi Gondolatok

Napi Ige:

Aki Jézus Krisztusban él, és benne is marad, az nem fog továbbra is bűnben élni. Ha valaki folyamatosan bűnben él, az valójában nem is látta meg Jézust, sem nem ismerte meg őt igazán. (1.Ján.3,6)




Napi Gondolatok:

Máté 14:29-31 Mire ő így szólt: "Jöjj!" Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a vízen, és Jézus felé ment. Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: "Uram, ments meg!" Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: "Kicsinyhitű, miért kételkedtél?"

Hitben növekednünk kell, ez viszont magába foglalja azt a döntést hogy kockáztatunk.
Amikor hittel kilépünk egy számunkra ismeretlen területre, mindig fennáll a bukás lehetősége.
Péter valóban elbukott amikor elkezdett merülni? Egy bizonyos szempontból igen, mert a hite nem volt elég erős. A kétségei erősebbek voltak. Látta a szelet, és elkezdett erre összpontosítani.
Eredmény....lassú merülés. Mit tett Jézus? Azonnal kinyújtotta a kezét és megragadta őt.


De mi a helyzet a többi tanítvánnyal? Akik a csónakból szemlélték az eseményt?
Ők semmit sem kockáztattak, megmaradtak a kis komfortzónájukban, de nem is tapasztalták meg azt az érzést hogy milyen lehet a vízen járni.

Jól jegyezd meg: Jézus a csónakban alszik, és a vízen jár!
Ha találkozni akarsz vele, ki kell lépned a komfortzónádból, és hittel el kell indulnod a Mester felé.
Ő ott van kint, és rád vár. Arra vár hogy segíthessen, ha a félelem a hatalmába kerít.
Járj hát a gondok és terhek tengerén!

A Jézus nevében!
Ámen!


Köszöntünk Szent Szellem!- A FELEMELŐ LELKI ERŐ

"Adja meg nektek az Ő dicsősége gazdagságáért,
hogy hatalmasan megerősödjetek az Ő Lelke által a belső emberben."
 (Efézus 3:6)
Ez az egyik kedvenc Biblia versem. Gyakran, amikor az emberek azt mondják, meg fognak emlékezni rólam imáikban, arra kérem őket, hogy annak a csodálatos ígéretnek a teljesedéséért fohászkodjanak számomra, ami Pál apostol legcsodálatosabb imája elején található. Milyen nagyszerű igazság ez: a Szentlélek valóban meg tud erősíteni bennünket az Ő hatalmával, ami Isten csodatevő dünamisz szuperhatalma!
Évekkel ezelőtt olvastam egy fiatal édesanyáról szóló, alapos bizonyítékokkal alátámasztott történetet, aki a konyhában tett-vett, amikor hirtelen fékcsikorgást hallott a ház előtt. Eszébe villant, hogy kisfia kint játszik, és már rohant is ki az utcára, hogy lássa, mi történt. Az emberek már összeverődtek a kis autó körül, ami az út közepén állt, és az anya döbbenten látta, hogy alatta ott fekszik a kisfiú. Egyesek reménységet igyekeztek önteni belé: "Már jön a mentő! Az orvosok megmentik a fiadat!" Mások hittel próbálták erősítgetni: "Bízz Istenben! Minden rendben lesz, Ő nem hagyja, hogy elkeseredj!" Barátai szeretetükről biztosították: "Szeretünk! Mi itt leszünk neked, bármi történik!" A mélységei aggodalom azonban, amit kisfia iránt érzett, hatalmas erőt adott ennek az asszonynak. Az emberek megdermedtek, amikor egy pillanat leforgása alatt megragadta az autó elejét, felemelte a földről, hogy a kisfiút biztonságosan kihúzhassák alóla.
Amikor a Szentlélek felruház bennünket erejével, lelkileg emel fel. Minden hívő képes arra, hogy a Lélek erejével szolgáljon másoknak, és Jézus hatalmának nevében "szabadon bocsássa az elnyomottakat, és minden igát széttépjen". Ha gondolatainkban és érzelmeinkben megerősít a Lélek, akkor természetfeletti erőt kapunk a pozitívan szemléletmódra és a győzelmesen életre. Amint a Szentlélek folyamatosan Jézushoz vezet bennünket, bűntudatunk és félelmünk terhe, ami nehezebb lehet, mint egy autó, eltűnik lelkünkről, és örvendezni tudunk az Ő dicsőségének gazdagságában.
Imádság a mai napra
"Atyám, dicsőítelek téged azért a belső erőért, amit nekem adsz, mikor a Szentlélek vezet az igetanulmányozásban és az imádságban."
Garrie F. Williams írása alapján-

Isten csodálatos kegyelme- MÁSOK MEGSEGÍTÉSE

''A mással jól tevő ember megkövéredik; és aki mást felüdít, maga is felüdül'' (Példabeszédek 11:25).

Krisztus az élet vizét ajánlja ingyen a szomjazóknak. Amikor elfogadjuk, Krisztus az örök életre buzgó víznek kútfeje lesz a lelkünkben. Szavaink megtelnek üdeséggel, és készek leszünk mások felfrissítésére is. Amikor Jézushoz jön valaki, az a vágy ébred a szívében, hogy másokkal is tudassa, milyen becses barátot talált Jézusban. Ilyen megmentő és megszentelő igazság nem maradhat elrejtve a szívben. Ha Krisztus igazságát öltöttük fel, és az Ő Lelkének öröme tölt be bennünket, lehetetlen, hogy azt elhallgassuk. Ha Isten jóságát láttuk és éreztük, másoknak is beszélnünk kell erről... Az a törekvés, hogy Isten áldásáról másoknak is beszéljünk, áldást hoz önmagunkra is. Istennek is ez volt a célja, amikor részt adott nekünk a megváltás tervének munkájában... Ha Krisztus tanítványához méltón munkába kívánsz állni, hogy embereket vezess hozzá, csakhamar belátod, hogy az Isteni dolgokban mélyebb tapasztalatokra és nagyobb ismeretre van szükséged, és éhezni és szomjazni fogod az igazságot. Imában Istennel ktizdesz, hited megerősödik; lelked felüdül a megváltás és üdvösség forrásánál. A megpróbáltatás és küzdelem Isten Igéjéhez és az imához vezet. Krisztus kegyelmében és ismeretében növekedsz, és gazdag tapasztalatokra teszel szert.
A másokért folyó önzetlen munka lelkülete állhatatosságot, elmélyülést, szilárdságot és Krisztushoz hasonló szeretetteljes jellemet ad; békét és boldogságot nyújt. A szív mindig nemesebbre törekszik. Többé nincs helye a hanyagságnak és önzésnek. Azok, akik ilyen módon gyakorolják a keresztényi erényeket, növekedni és erősödni fognak, hogy Istenért dolgozhassanak. Világosan megértik a lelki dolgokat, állandóan gyarapodnak hitben, és növekszik imájuk ereje. Isten Lelke munkálkodik a szívükben, és a mennyei kapcsolat megtermi a szív összhangját. Azok, akik ilyen önzetlen fáradozással áldozzák oda magukat embertársaik javáért. munkálják legbiztosabban saját üdvösségüket. A Krisztus kegyelmében való növekedés egyedüli útja az, hogy önzetlenül végezzük Krisztus ránk bízott munkáját, minden tőlünk telhetőt elkövetve, hogy megsegítsük azokat, akik a támogatásunkra szorulnak.
Ellen White írása alapján