VARGA LÁSZLÓ-ISTEN ASZTÁRÓL

Áhítatok az év minden napjára!

Erdélyi kifejezések, egyértelmű és célratörő igemagyarázatok, alázatos könyörgés, határozott értékrend, az ifjúság, a jövő iránti aggódás, olykor szent harag és türelmetlenség jellemzik ezt a könyvet és szerzőjét, Varga László, idős erdélyi lelkipásztort. A sokat megélt református pap elmélkedéseit és imádságait Isten szolgálatában töltött életének tapasztalatai, a börtönben és az elnyomásban kikristályosodott hite és népe iránti féltő szeretete formálták. Mint mozaikdarabokból a kép, úgy formálódik ki a 365 áhítatból, hogy mit jelent a keresztény hit, hogyan szólít meg ma is Isten a Szentírás lapjain. 

Így egy év alatt "terítékre kerül" minden lényeges, örök, hitbeli kérdés, a teremtéstől kezdve földi küldetésünk megtalálásán keresztül az örök életig. 

Börtönévei alatt tanulta meg, hogyan lehet három percben elmondani egy-egy hitbeli igazságot úgy, hogy az arra a napra lelki-szellemi táplálékot nyújtson az Istent kereső embernek.

IMA-FIGYELJÜNK ISTEN HANGJÁRA

"Hallgassatok az én szómra, és én Istenetekké leszek, ti pedig az én népemmé lesztek, és mind csak azon az úton járjatok, amelyre utasítottalak titeket, hogy jól legyen dolgotok!" (Jeremiás 7:23/b)

MIT TEHETÜNK AZÉRT, HOGY MEGHALLJUK ISTEN SZAVÁT, AMIKOR SZÓL SZÍVÜNKHÖZ?

Figyeljünk: "Krisztus állandóan küld üzeneteket azokhoz, akik figyelnek hangjára."

Forduljunk el az emberi hangoktól: "Mikor minden más hang elcsitul, s nyugodtan várakozunk előtte, a lélek csendje még érthetőbbé teszi Isten hangját."

Tanuljatok és imádkozzatok: "A Szentírás tanulmányozása és a buzgó ima által minden lélek meghallja az Ő üzenetét: 'Csendesedjetek el és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten.'" | "Aki csupán imádkozik, de nem cselekszik, az csakhamar felhagy az imával is, vagy pedig imája külső formasággá válik."

A Biblia Isten szava: "A Biblia Isten hangja, mely oly világosan szól hozzánk, hogy fülünkkel hallhatjuk." | "A Szentírást úgy kell fogadnunk, mint Isten szavát, melyet nemcsak megírt, hanem el is mondott... Így van ez Isten szavának minden ígéretével. Ő mindegyikben személyesen szól hozzánk; oly közvetlen formában, hogy szinte halljuk a hangját." | "Ne próbáljátok meg kutatni a Szentírást, ha nem vagytok készek figyelni Isten szavára, mint Aki prófétái által közvetlenül hozzátok szól."

A kötelesség hangja Isten hangja: "Semmi sem ad olyan világos képet önmagunkról, mint a titkos ima... Olyan egyszerű, világos kötelezettségek tárulnak fel előttünk, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni." "Nincs mentség azoknak a férfiaknak, nőknek és gyermekeknek, akik nem hallják meg a kötelesség hangját, mert a kötelesség hangja Isten hangja."

A lelkiismeret Isten hangja: "A lelkiismeret Isten hangja." | "Ellen kell állnunk és le kell győznünk a bűnös vágyakat, és megalkuvás nélkül kell engedelmeskednünk a lelkiismeret hangjának. Ellenkező esetben elveszíti érzékenységét, akaraterejét és ösztönző képességét."

A Szentlélek: "Isten hangja meghallásának további módja a Szentlélek felhívásainak meghallása, Aki ösztönzi szívünket.

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS IMAGONDOLATOK

A Szentháromság minden őszinte igaz híve meghallja a Szentlélek hangját. Ez a hang egyre erősebb és világosabb lesz, amint engedelmeskedünk a kinyilatkoztatott igazságnak, és teljes szívünkkel és elménkkel követjük azt. Amikor Isten segítségével teljes lényünket a Szentlélek hatalma alá helyezzük, meghalljuk az Ő hangját. Nincs rövidebb út; akik csak alkalmanként keresik, azokat nem vezeti ez a halk és szelíd hang.

Uram! Segíts nekünk olyan kapcsolatot építeni, amely igazi, élő és szívből jövő hívő imára épül. Köszönjük, hogy ezt megígérted nekünk, és mi teljes szívvel hiszünk abban, hogy mögöttünk meghalljuk a szót: 'Ez az út, ezen járjatok!'. Köszönjük Urunk azt a hangot, amely vezet bennünket. 
Jézus Nevében, az Atya Isten dicsőségére, Ámen!

A forráskönyv: Közösség Istennel-

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Az Úr angyala pedig azonnal megverte őt azért, hogy nem Istennek adta a dicsőséget, úgyhogy férgektől emésztve halt meg.      Csel. 12,23

Isten ítélete betelt Heródesen. Mint mindig, most is pontos időben érkezett el. Isten malmai lassan őrölnek. Hosszú időn át Heródes egyik eredményt a másik után érte el. Úgy látszott, minden sikerül neki. Röviddel ezelőtt a hatalmas kereskedővárosok, Tirus és Sidon hajoltak a porig előtte. Hatalmának tetőfokán állt. Beszédében valószínűleg a ragyogó felemelkedést ecsetelte és a népnek mennyei jólétet ígért. A nép lelkesülten kiáltotta: Isten szava ez! Ebben a pillanatban érte el Isten büntetése. Az Úr angyala azonnal megverte őt. Rögtön bekövetkezett az ítélet. Jajgatva és siránkozva vonult vissza a palotába. Ő is úgy járt, mint sok más zsarnok, akikről ezt mondja a zsoltáríró: "Mind elpusztulnak egy szempillantásban". Miért hajtotta végre Isten Heródesen az ítéletet? Sok gonoszságot véghez vitt már, de egy sem vitte pusztulásba. Isten azért verte meg, mert "nem Istennek adta a dicsőséget". Emberek előtt kegyetlenkedései és gyilkosságai súlyosabb ítélet alá eshettek. Isten azonban azért pusztította el, mert elhallgatta, amikor a nép istenítette! Isten megbüntette úgy, ahogy érdemelte. Isten mindig így cselekszik. A dacoskodó Fáraót elnyelte a tenger (2.Móz. 5,2; 14,26); a hencegő óriást, Góliátot egy pásztorfiú parittyakővel sújtotta agyon (l.Sám. 17,49); a dicsekedő Sénakhérib nagy seregét Isten nem dárdával vagy karddal, hanem pestissel ölte meg egy éjszakán (Ézs 37,36), és Heródest, a kegyetlen keresztyénüldözőt, a ragyogó félistent élő testében férgekkel etette meg Isten. Igen, igazak és igazságosak Isten ítéletei (Jel. 16,7).

Isten asztaláról-Varga László

"Ti vagytok a világ világossága... A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban."      Máté 5,14-15

Ez bizony kemény feladat. Nekünk szól, Krisztus követőinek. A kérdés nem egyszerű. Első kérdés: ég-e az én lámpásom? Aki meggyújthatja, maga Isten. Adott-e nekem égő hitet? Ha igen, azért adta, hogy világítson. Ellenőrizzük lámpásunk állapotát! De akik élő, égő hittel élnek, miért rejtőznek a véka alá? Csakugyan elhittük a legaljasabb hazugságot, hogy a hit magánügy, amivel az ember szemérmesen elrejtőzik a világ elől? Isten nem azért gyújtja meg hited lámpáját, hogy véka alá tedd. Nem is azért, hogy mellveregetéssel mutogasd égő hitedet. Sokkal kevesebbet kér: egyszerű, példamutató életet. A hitet nem mutogatni kell, annak magának kell világítania. A tetteid hirdessék Isten nagyságát. Azoknak fényénél lássák meg "a házban lévők" Isten dicsőségét, hatalmát, jóságát, szeretetét. Semmire sincs ma nagyobb szüksége ennek a sötétségben élő világnak. Reményik Sándor írja: "Ha ez a sok-sok titkos láng összefogna egy láncba, az égig, a csillagos égig érne." Ez a mi feladatunk.

Istenem, nem tudom, ég-e eléggé a hitem lámpása. Hiszek, de úgy érzem, nem eléggé. Ha eléggé égne, jobban látszana a világossága. Te mérd le, Atyám, családom, gyermekeim, barátaim hitén és életén! Látják ők rajtam, példámon, életemen jóságodat és szeretetedet? Legalább akik a házban vannak, azok lássanak tisztán, világosan, s ne zavarja meg őket annyiféle-fajta tanításnak a lidércfénye. Ha nem elég a hitem, kérlek, fújj rá Lelkeddel, hogy jobban égjen. Gyújts nagyobb fényt egyházunkban! Hogy én is, családom is és egyre többen lángoljanak, hogy apró fényeink egyesüljenek, s szereteted fókuszában a többieket is képesek legyenek lángra gyújtani. Ámen.

Mindennap az Ige fényében- ADD NEKEM A TE SZÍVEDET!

A mai napon olvasandó igeszakasz: Róm 7,7-20 7 Mit mondjunk tehát? A törvény bűn? Szó sincs róla! Viszont a bűnt nem ismerném, ha nem ismertem volna meg a törvény által, és a kívánságot sem ismerném, ha a törvény nem mondaná: "Ne kívánd!" 8 De a bűn a parancsolattól ösztönzést kapott, és felszított bennem mindenféle kívánságot. Mert a törvény nélkül halott a bűn. 9 Én pedig a törvény nélkül éltem valamikor. Amikor azonban jött a parancsolat, életre kelt a bűn, 10 én pedig meghaltam, és kitűnt, hogy éppen az életre adott parancsolat lett halálommá. 11 Mert a bűn, miután ösztönzést kapott a parancsolattól, megcsalt engem, és megölt általa. 12 A törvény tehát szent, a parancsolat is szent, igaz és jó. 13 Akkor a jó lett halálommá? Szó sincs róla! Ellenben a bűn, hogy meglássék bűn mivolta, a jó által hoz rám halált, így a bűn fokozott mértékben lesz bűnné a parancsolat által. 14 Tudjuk ugyanis, hogy a törvény lelki, én pedig testi vagyok: ki vagyok szolgáltatva a bűnnek. 15 Hiszen amit teszek, azt nem is értem, mert nem azt cselekszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök. 16 Ha pedig azt cselekszem, amit nem akarok, akkor elismerem a törvényről, hogy jó. 17 Akkor pedig már nem is én teszem azt, hanem a bennem lakó bűn. 18 Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. 19 Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat. 20 Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn.  "Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se ... és semmit, ami a felebarátodé!" (2Móz 20,17) A Tízparancsolat utolsó parancsolata a figyelmet a külső cselekedetekről (gyilkosság, paráznaság, lopás, hamis tanúskodás) a belső indítékokra tereli. "Ne kívánd...!" Legalábbis az Újszövetség így magyarázza ezt a parancsolatot. Most hát Isten megtiltja és kárhoztatja minden előbbi bűnnek az okát, vagyis az emberi szívben lévő gonosz vágyakat. A bűnös ember nyomorúsága nem annyira a külső viselkedésében, mint inkább a szívében rejlik. Ez a nyugtalan, mohón vágyakozó szív az oka minden nyugtalanságnak, és ez a forrása a bűnös ember egész gonosz viselkedésének. Nem a keresztyénség az egyetlen vallás, amely rámutat erre a fájó pontra. A buddhizmus is tanítja, hogy a vágy az oka minden szerencsétlenségnek. A megoldás pedig, amit ajánl, magának a vágynak a halála. A pszichológia, amely egy viszonylag új tudomány, különös gondot fordít az embernek erre az alapvető állapotára. A pszichológusok úgy írnak le bennünket, mint gonosz vágyakkal, kínzó epekedéssel, kívánságokkal, ösztönökkel, mozgató erőkkel, sóvárgással teli edényeket. Rámutattak arra, hogy a vágyaknak ez az örvénylő kavargása jóval lejjebb van, mint gondolatainknak a felszíne, és mélyebben, mint tudatos életünk. A Biblia azt mondja, hogy ez a megállapítás helyes. De az az Isten, aki elítéli ezt a bűnös állapotot, felajánlja saját megoldását is. Az ember mindaddig mohón vágyakozik, ameddig balra és jobbra, előre és hátrafelé tekintget. Amíg ezen a horizontális szinten él, azt akarja majd birtokolni, ami soha nem elégítheti ki. Mindig a zöldebb legelő és a "sokkal több" után fog sóvárogni, és mindig mélyebbről kíván inni, anélkül, hogy valaha is képes lenne eloltani ezt a szomjúságát. Mindaddig nyugtalan a szívünk, míg Istenben nyugalmat nem talál. A keresztyénség nem azt tanítja, hogy a vágyaknak meg kell halniuk, mígcsak be nem sodródunk a nagy semmibe. Maga az Isten teljesíti be életünket. Epekedő szívünknek felé kell fordulnia. Egyedül ő tudja kielégíteni legmélyebb szomjúságunkat. Amikor Isten megtelít bennünket szeretetének gazdagságával, akkor a mi legmélyebb szükségletünkre nézve elégíttetünk meg. Megtanuljuk az új életből fakadó megelégedettséget, és megtanuljuk, hogy mit jelent vágyaink megszentelése.

Krisztus mindenek felett-HIT

"Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni" (Zsid 11,6).

Az a hit, amely ellentétben áll a józan gondolkozással, csak vakhit; az a józan gondolkozás pedig, amely ellentétben van a hittel: észuralom. A hitben való élet ezt a kettőt helyesen kapcsolja össze. A józan ész nem hit és a hit nem józan ész. A kettőnek egymáshoz való viszonya szerint vagy természeti, vagy szellemi az ember, ösztönei alapján él, vagy ihletettségben. Jézus Krisztus soha semmit nem mondott a "józan ész" alapján, hanem kijelentésből, amely eléri azt a partot, ahol a józan ész csődöt mond. A hitnek próbán kell átmennie, mielőtt látható valósággá válnék. "Tudjuk, hogy... minden javukra van" (Róm 8,28) a hívőknek, mert mindazzal, ami történik, Isten átformálja az eszményi hitet kézzelfogható valósággá. A hit mindig az Istennel való személyes kapcsolat vonalán munkálkodik. Isten célja az, hogy lássa, hogyan lesz gyermekei életében az eszményi hit valósággá. A hétköznapi élet minden részletére vonatkozóan van Istennek kijelentett szava, amivel kipróbálhatjuk gyakorlati megtapasztalásainkban, hogy mennyire hiszünk Istenben. A hit roppant elv, mely mindig Jézus Krisztust teszi az első helyre: "Uram, te ezt és ezt mondtad (pl. Mt 6,33), őrültségnek látszik, de én a Te szavadra megkockáztatom." Állandóan harcolnunk kell azért, hogy észhitünket valóságos személyes tulajdonunkká tegyük. Isten olyan körülmények közé visz, ahol növeli hitünket, mert a hit természete az, hogy tárgyát valósággá változtassa. Amíg Jézust nem ismerjük, Isten inkább elvont fogalom nekünk, nem tudunk hinni benne. De amint meghalljuk Jézus szavát: "Aki engem látott, látta az Atyát", olyan valaminek vagyunk a birtokában, ami valóság, és hitünk határtalan. A hit az egész ember helyes viszonyát jelenti Istennel Jézus Krisztus Szellemének ereje által.

Isten műhelyében-Munkálkodjunk üdvösségünkön!

"Félelemmel és rettegéssel munkáljátok üdvösségteket! " (Fil 2, 12)

Ha Istenhez tértünk és üdvbizonyosságra jutottunk, ez még nem jelenti azt, hogy egykor be is vonulhatunk a mennyei városba. Még sok próbán és kísértésen kell átmennünk. Megállunk-e és hűségesek maradunk-e? Ellentmondásnak látszik, hogy a megmentettek vigyék véghez szabadulásukat. Hiszen a filippibeliek, akikhez ez a felhívás szólt, már megmentett életűek voltak! Megmentett voltuk elsősorban meg nem érdemelt kegyelmi ajándék volt. "Kegyelemből tartattok meg hit által; Isten ajándéka ez." Az ajándékból azonban azonnal feladat lesz. Óriási adósságunkat tiszta könyörületből elengedte Isten és most elvárja, hogy mi is megbocsássunk, mint ahogyan Ő megbocsátott nekünk, irgalmasak legyünk azokkal szemben, akik ellenünk vétkeztek, mint amilyen Ő volt velünk. Ha Isten megkegyelmezett gyermeke bezárja szívét testvére nyomorúsága elől és ellenáll Isten Lelkének, amikor az arra indítja, hogy segítsen rajta, mert van miből, akkor Isten szeretete eltávozik a megkeményedett szívből (1 Ján 3, 17) és ismét éjszaka borul a lélekre. "Mert ha az Úrnak, a megtartó Jézus Krisztusnak megismerése által a világ förtelmeit elkerülik ugyan, de azokba ismét belekeverednek és legyőzetnek, az utolsó állapotuk gonoszabb lesz az elsőnél" (2 Pét 2, 20). Vannak, akik megtértek ugyan, de az elnyert kegyelmen kényelmesen elpihennek, ahelyett hogy mindent arra fordítanának, hogy ezt a kegyelmet megtartsák és megsokasítsák. Nem venni észre rajtuk Pál szent aggodalmát, aki teljes komolysággal harcolt a bűn ellen, nehogy végül ő maga is elvettessék és elveszítse a koronáját (1 Kor 9, 27). Mindennel beteltek, tökéletesnek tartják magukat, közömbösek és hanyagok. A földiek miatt való gond, a pénz és jólét után érzett vágy elfojtja hitéletüket, vagy pedig azért esnek el, mert nem akarnak Jézusért gúnyt és üldözést szenvedni. - Az izraeliták kimenekültek ugyan Egyiptomból, de a legtöbben nem érték el mégsem a célt, mert lázadozásuk, engedetlenségük miatt a pusztában vesztek el. Lót feleségé is a megszabadultak között volt, mégis elveszett, mert engedetlenül megállt és hátranézett, nem tudott elszakadni javaitól. - Ezért hát félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez üdvösségteket! Ha szívünk hangjára hallgatunk, útvesztőbe kerülünk. Csak ha kitartunk a hitben, azaz győzünk hit által, érjük el hitünk célját, a lélek üdvösségét.

Kenneth Hagin : A megbocsátás!

Ha pedig ti meg nem bocsátotok, a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket.

— MÁRK 11,26.

— Hagin testvér — szólított meg egy hölgy —, űzd ki ezt a meg nem bocsátó szellemet belőlem. Van egy asszony itt a gyülekezetben, akinek nem tudok megbocsátani. Úgy látszik, nem vagyok képes a megbocsátásra.

Mire én:

— Előfordul, hogy meg kell bocsátanod a férjednek?

— Hogyne, van úgy, hogy meg kell bocsátanom neki, és olykor ő bocsát meg nekem.

— Ha jól értettem, azt mondtad, nem vagy képes a megbocsátásra.

Nevetett:

— Szóval meg tudok bocsátani, igaz?

—Hát persze —mondtam —, ha meg tudsz bocsátani az egyiknek, meg tudsz bocsátani a másiknak is. Megértette, és azt felelte rá:

— Én képes vagyok megbocsátani, és meg is teszem. Ennyi az egész! Ez éppen ilyen egyszerű. Ne tedd bonyolulttá a megbocsátást. Jézus azt mondta: „Mikor imádkozva megállotok, bocsássatok meg.” Ez azt jelenti, hogy meg tudunk bocsátani. Jézus nem kért tőlünk olyasmit, amit ne lennénk képesek megtenni.

Megvallás: Én meg tudok bocsátani. Gyors vagyok a megbocsátásra. És az én Atyám is megbocsát nekem a Mennyben.

Kenneth E. Hagin: Fedezd fel mit tud elvégezni a kegyelem

,,És az apostolok nagy erővel tesznek vala bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról, és nagy kegyelem volt mindnyájukon.,,
– Apostolok Cselekedetei 4:33

A legtöbbünknek fogalmunk sincs arról, mi a kegyelem valójában. Persze tudunk egy-két alapvető tényt róla, például, hogy kegyelem által lettünk megváltva (Efézus 2:8). 

De egyáltalán nem ismerjük azt a valódi erőt, amit a kegyelem ma is ki tud árasztani az életünkben!
Ha szeretnél egy képet kapni arról, hogy mit tud elvégezni a kegyelem, nézd meg, mi történt a korai keresztényekkel az Apostolok Cselekedetei 4-ben. Jeruzsálem vallásos vezetői megfenyegették őket, és megparancsolták nekik, hogy ne tanítsanak többet Jézus nevében. Ezért imádkoztak a helyzettel kapcsolatban.
Lényegében ezt mondták: „Urunk, megfenyegettek minket, de eszünkben sincs abbahagyni a prédikálást, és nem bújunk holmi vallásos szőnyeg alá. Csak adj nekünk erőt meg bátorságot, és már megyünk is tovább.”
Tudod, mi történt az ima hatására? A 33-as vers azt mondja, „nagy kegyelem volt mindnyájukon.”
Nagy kegyelem. Olyan erőteljes, hogy amikor a hívők elfogadták, az egész épület megremegett. Olyan nagy kegyelem, hogy „az apostolok kezei által sok jel és csoda lett a nép között”
(ApCsel 5:12).

Már ez az egy történet is meg kell, hogy győzzön arról, hogy a kegyelem nem valami elvont szellemi fogalom. A kegyelem valóságos. Erőteljes. Ez adja a természetfeletti erőt ahhoz, hogy bizonyos dolgok megtörténjenek!
Tudni akarsz valami igazán izgalmas dolgot? A Biblia azt mondja, hogy ugyanaz a kegyelem, ami a jeruzsálemi korai Gyülekezet rendelkezésére állt, elérhető bárki számára, aki valaha bűnt követett el, és szűkölködik Isten dicsősége nélkül.
Hála Istennek, ez azt jelenti, hogy te és én is megfelelünk a követelményeknek!
Ha az ördög megfenyegetett mostanában, kövesd te is a korai keresztények példáját. 

Imádkozz, és mondd: „Uram, nem érdekel, mit mond az ördög és a csapata. Nem fogok meghátrálni. 

Továbbra is a hit szavait szólom, és hitben élek – és bátran teszem ezt! Ezért kérlek, adj erőt!”
Garantálom neked, hogy ha őszintén mondtad ezt, Isten megteszi – és akkor majd elkezded megérteni, miről is szól a kegyelem.

Igei olvasmány: Apostolok Cselekedetei 4:8-33

Isten ígéreteinek tárháza- Miértünk

"...de a választottakért megrövidülnek azok a napok" (Mt 24,22)

Választottaiért megrövidíti az Úr az egyes ítéleteket, másokat visszatart. A nagy nyomorúságok idején mindenkit megemésztene azok súlya, ha az Úr nem mérsékelné a nyomor terhét a választottak kedvéért. Miközben pedig Isten, Krisztus érdeméért megszabadítja választottait, megszabadítja az egész emberiséget a választottakért.

Milyen tisztesség ez a szenteknek! Milyen szorgalmasan fel kellene használniuk befolyásukat az Úrnál! Hiszen Ő meg akarja hallgatni a bűnösökért való imádságainkat és meg akarja áldani a mások üdvösségéért való könyörgésünket. Ő megáldja a hívőket, hogy azok áldássá legyenek a hitetlenek számára. Sok bűnös ember annak köszönheti, hogy él, hogy hívő anyjának, feleségének vagy leányának közbenjáró imádságát kegyelmesen meghallgatta az Úr.

Élünk ezzel az Úrtól kapott különleges erővel? Könyörgünk hazánkért, más országokért, korunkért? Háborúk, éhség, járvány idején az Úr elé állunk-e mint közbenjárók, és könyörgünk-e, hogy rövidüljön meg a szenvedés ideje? Panaszkodunk-e Istennek a hitetlenség, a tévelygés és az eluralkodott szabadosság miatt? Könyörgünk-e, hogy rövidítse meg a bűn uralmát és siettesse az Úr dicsőséges visszajövetelének napját? Boruljunk térdre, és ne nyugodjunk, míg újra el nem jön Krisztus!

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-Légy résen!

"Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes... elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját..." (Zsolt 106,23 )

Sokan úgy kezdtünk imádkozni, hogy édesanyánk vagy nagymamánk megtanított egy kedves esti gyermekimádságot. Később meg tudtuk jegyezni már a miatyánkot is. Aztán egyszer csak saját szavaival próbálkozik az ember, főleg ha Isten segítségét kéri valamihez. Fordulatot az jelent, ha újjászületik valaki, és tud a „Lélek által" imádkozni, természetes lesz neki, hogy szüntelen imádkozik. Öröm neki, hogy mennyei Atyjával mindent megbeszélhet, és őt dicsőítheti.

Van azonban olyan imádság is, amikor Isten gyermeke tusakodik, küzd valamiért vagy valakikért, amikor az imádságot mint fegyvert forgatja. Mózes többször is kénytelen volt így imádkozni. A nép újra és újra bálványokat imádott az élő Isten helyett vagy mellett, s ezzel Isten ítéletét hívták ki maguk ellen. Ezekben a nehéz helyzetekben Mózes gyakran odavetette magát Isten elé, és életre-halálra könyörgött az ő kegyelméért.

Mert Isten népének védelmet az Úrral való szövetség ad. Azon belül biztonságban van. Ha azonban elfordul Istentől, rés támad a szövetség falán, s azon bejön Isten ítélete. Ezt a képet használja több esetben a Biblia: az imádság az a „malter", amivel ezeket a repedéseket be lehet tömni. Mózes ilyenkor Isten irgalmas voltára hivatkozik, megvallja a nép bűnét, emlegeti Isten ígéreteit, amelyek meghiúsulnának, ha igazságosan megítéli az embereket. Isten dicsősége és a vétkes nép jövője van szeme előtt.

Isten komolyan veszi az ilyen elszánt imádságokat. Sőt keres olyan hívőket, akik adott esetben így tudnak harcolni népükért. „Kerestem köztük valakit, aki... odaállana a résre... az országért..." (Ez 22,30)

Népünk jövőjére, szabadságára gondolva ne felejtsük el ezt a sajátos fegyvert se, amelyet a hívők eredményesen forgathatnak!

Köszöntünk Szent Szellem!- KÖSZÖNTÜNK, EVANGÉLIUM LELKE!

"Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van." (Efézus 5:9)

David Brainerd fiatal, nem egészen 30 éves misszionárusként egy medvebőrbe burkolózva feküdt a fagyos földön azon az éjjelen, vért köhögött fel a tuberkulózis következményeként, és Istenhez imádkozott, hogy mentse meg az indiánokat. Nem csoda, hogy százak ismerték meg általa a "jóság, igazság és valóság" jelentőségét. Néha, amikor prédikált, Brainerd fordítója egy-egy részeg indián volt, de az evangélium még így is el tudta érni az emberek szívét, és sokak életét változtatta meg. Brainerd 1742-ben kezdte inspiráló szolgálatát. Először Massachusetts és New York államban dolgozott az amerikai őslakosokért, majd a Delaware folyó deltájában, végül New Yersey középső területén. Mivel saját maga által összetákolt kalyibákban lakott, szalmán aludt és szegényesen táplálkozott, hamarosan romlani kezdett az egészsége, és kevesebb mint öt év után visszatért New Englandbe. Jonathan Edwards otthonában gondosan ápolta őt Edwards lánya, Jerusha - az eljegyzett menyasszonya. A halál 1747. október 9-én érte. Rövid, áldozatos élete azonban gyümölcsök millióit hozta szerte a világon azon emberek életében, akik elfogadták Jézust a Brainerd példája nyomán felbuzdult misszionáriusok munkája által. A Yale egyetem diákjaként David Brainerd imáival és kegyes életével próbálta kedvessé tenni magát Isten előtt, de mindebben nem talált örömöt. Ehelyett - mint mindenki, aki a cselekedetek általi üdvösségre támaszkodik - egyrészt az önigazultság érzésétől szenvedett, másrészt pedig a teljes elutasítottság és kudarc mardosta. Akkor következett be életében az egész szolgálatát átható változás, mikor betöltötte őt a Szentlélek. Lelkét "kimondhatatlan dicsőség" fénye árasztotta el. Szíve legmélyén érzékelni kezdte Isten valódi lényét, ami feltárta előtte a jóság, igazság és valóság igazi értelmét. "Ekkor az üdvösség útja olyan végtelenül bölcsen, elérhető módon és tökéletesen jelent meg előttem, hogy azon tűnődtem, már sohasem akarom másként gondolni; és megdöbbentem azon, hogy is nem dobtam már el korábban saját ötleteimet, és fogadtam el ezt a kedves, áldott és tökéletes utat már hamarabb!" (Jonathan Edwards: The Life of Rev. Dávid Brainerd [Dávid Brainerd tiszteletes élete], 25.) Te megengedted már a Szentléleknek, hogy jelenlétének ezt a csodálatos gyümölcsét megteremje életedben? A változás hatalmas lesz! Imádság a mai napra "Atyám, kérlek, érleld be életemben azt a gyümölcsöt, ami hűségesen bizonyságot tesz az örömhír világosságáról!" Garrie F. Williams írása alapján-

Az én életem ma: MINDNYÁJAN MEGHÍVÁST KAPUNK KRISZTUSTÓL

ÚJ TANÍTÁSI SOROZAT:

Különböző értékes témakörök várnak még ránk havonta.

FEJLŐDŐ ÉLET: Keresztényi növekedés

„Kegyelmet és dicsőséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, akik ártatlanul élnek.” Zsolt. 84:12
Növekedés a bölcsességben. Helyes befolyásunk másokra. Képességeink növelése, gyarapítása
„Az Úr nem ajándékoz meg bennünket természetfeletti módon hiányzó képességeinkkel, hanem miközben felhasználjuk azt, amivel bírunk, Ő velünk munkálkodik és minden meglévő képességünket növeli és megerősíti. A Mesterért való minden teljes szívvel végzett szolgálat által növekednek képességeink. Ha engedelmeskedünk a Szentlélek indításának, szívünk mindig többet képes befogadni az Ő erejéből, és mindig több és jobb munkát tudunk végezni.
Szunnyadó tetterőnk felébred és bénult képességeink új életet nyernek.”

EGÉSZSÉGES ÉLET

Tökéletes egészség és alapelvei: víz, napfény, levegő, tápláló étrend, pihenés, mozgás, helyes testtartás, tisztaság, Krisztusban való biztonság, stb.
„Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod, és légy egészséges, amint jó dolga van a te lelkednek.” III.Ján.2
Mértékletesség minden dologban (evés, ivás, munka, tanulás, pihenés, stb.)
Ép testben ép lélek „A vidám elme jó orvosságul szolgál” Péld. 17:22
Kedves cselekedetek és kellemes szavak előmozdítják az egészséget.
Egészség és boldogság. A bűn megbocsátása gyógyulást hoz.

BOLDOG ÉLET

A boldogság felé vezető utak
Krisztustól távol nincs igazi öröm. Örvendezz és cselekedj jót. Megelégedés.
Hálaadás, dicséret. Szerető figyelmesség az otthonban. Énekelj és a világ veled énekel.
A természet szépségei. A szeretet sok sebet begyógyít. Ne szólj olyat, ami megsebez.
Krisztus közel van hozzád: ne félj!
„Ne félj, mert én megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy.” Ésa. 43:1

ODAADÓ ÉLET, ISTEN HŐSEI: 

Pál, József, István, Dániel és társai..
Éljünk elveink szerint: elveinket ne áldozzuk fel a békességért, tisztaság ezen romlott korszakban
Gyakoroljunk önuralmat: ura leszek gondolataimnak úgy szeretni, mint Krisztus závárt teszek az én számra (elsietett, türelmetlen beszéd).
Őrizzük a lelkünkhöz vezető utat: keresztény leszek otthon
„nem vetem a szemem hiábavaló dolgokra”Zsolt.101:3

„Minden féltett dolognál jobban őrizd meg a szívedet, mert abból indul ki minden élet.” Péld. 4:23

Próbák elviselése
„ Hű az Isten, aki nem hagy titeket feljebb kísérteni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.” I.Kor. 10:13

LÉLEKKEL TELJES ÉLET

„A Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség” Gal. 5:22
Szent Lélek munkája, ajándékai, kitöltése. A Szent Lélek munkája, hogy: meggyőzzön bűnömről
megvilágosítsa értelmemet minden dolgot eszembe juttasson
átformálja jellememet erővel ruházzon fel engem megdicsőítse Krisztust énbennem

„A reménységnek Istene pedig töltsön be minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által” Rm. 15:13

Bízok abban, hogy mindenki hasznos és értékes útmutatásokat nyer majd a napi üzenetek tanulmányozása közben! Továbbra is köszönöm, ha gondoltok ismerőseitekre és barátaitokra és velük is megosztjátok ezeket a tanításokat! Szeretettel: Mónika

************************************************************************

MINDNYÁJAN MEGHÍVÁST KAPUNK KRISZTUSTÓL

„Az Ő isteni ereje mindennel megajándékozott bennünket, ami az életre és kegyességre való, annak megismerése által, aki minket a saját dicsőségével és hatalmával elhívott.” (Péter apostol II. levele 1,3)

Az evangélium elfogadása után az a legfontosabb számunkra, hogy hitünkhöz tiszta alapelveket társítsunk, s ezeknek megfelelően éljünk, így tisztítsuk meg szívünket és elménket az igaz ismeret befogadására.

Az apostol bemutatta nekünk a keresztényi életben való állandó előrehaladás fontosságát. A lelkiekkel kapcsolatosan az értelem hiányát nem mentegethetjük.
A hit az előrehaladás létrájának első foka. Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni. Azonban sokan megállnak ezen a fokon, és nem igyekeznek feljebb jutni. Azt gondolják, hogy ha megvallották Jézus Krisztust és nevüket beírták a gyülekezet könyvébe, ezzel befejezték munkájukat. A hit fontos, azonban az ihletett Ige így szól: „Adj a te hitedhez erényességet.” Azoknak, akik el akarnak jutni az örök életre, Isten országában lévő otthonukba, az erényesség, becsületesség alapjára kell építeniük jellemüket, amelynek szegletköve Jézus legyen. El kell távolítanunk gondolatainkból és életünkből mindazt, ami megfertőzi lelkünket. Amikor kísértések vesznek körül, álljunk ellent Krisztus erejében. Isten szeplőtlen Bárányának jellemét bele kell szőnünk saját jellemünkbe, hogy a próbák során megállhassunk az Ő feddhetetlenségében. A tanulatlan halászok tehetséges és nemes jellemű emberekké váltak. A leckéket, amelyek megtanulása kiváltságuk volt, megírták a mi tanulságunkra és figyelmeztetésünkre. Mindnyájan meghívást kapunk, hogy legyünk Krisztus iskolájának tanulói – meg kell szereznünk mindazt a tudást, ismeretet, amit elérhetünk.

Isten csodálatos kegyelme- MIRE SZOLGÁLNAK A PRÓBÁK?

„És ül, mint ötvös vagy ezüsttisztogató, és megtisztítja Lévi fiait, és fényessé teszi őket, mint az aranyat és ezüstöt; és igazsággal visznek ételáldozatot az Úrnak.” 

(Mal 3:3)


A tisztítási és finomítási folyamatot a seregek Urának kell elvégeznie rajtunk. Ez a folyamat a lehető legsúlyosabb a léleknek, de csakis ezáltal távolítható el rólunk a szenny és a tisztátalanság. Minden megpróbáltatásunkra szükség van ahhoz, hogy közel vigyenek minket mennyei Atyánkhoz az akaratának való engedelmesség által, és hogy igaz élettel áldozhassunk az Úrnak. Isten mindnyájunknak adott olyan tálentumokat, amelyeket fejleszteni lehet. Új, élő tapasztalatra van szükségünk az Isten-szerető élet terén, hogy Isten akaratát tudjuk cselekedni. A múltbeli tapasztalatok sokasága nem nyújt fedezetet a jelen számára, és nem ad erőt ahhoz, hogy leküzdjük az utunkba kerülő nehézségeket. Naponta új kegyelemre és friss erőre van szükségünk a győzelemhez
Ábrahám, Mózes, Illés, Dániel és sok más ember súlyos próbákon esett át, de nem ugyanolyan módon. Mindenkinek vannak egyéni próbái és nehézségei az élet küzdőterében, de ugyanaz a próba ritkán ismétlődik meg még egyszer. Mindenkinek a jellemére és körülményeire szabott tapasztalaton kell átmennie valamilyen cél érdekében. Minden kicsi tettünknek megvan a maga helye az életutunkon…
Bárcsak mindenki felismerné, hogy minden lépése maradandó és meghatározó hatással lehet a saját és a mások életére. Milyen nagy szükségünk van az Istennel való közösségre! Vezesse utunkat az isteni kegyelem, hogy meglássuk a tökéletes keresztényi jellem kiformálásának módját!
A keresztényeknek olyan új helyzeteken és nehézségeken kell átmenniük, amelyekben nem támaszkodhatnak a múltbeli tapasztalatokra.
Az eddiginél is komolyabban kell tanulnunk isteni Tanítónktól. Minél több tapasztalatra teszünk szert, annál közelebb kerülünk a Menny tiszta világosságához, és annál jobban meglátjuk magunkban a változtatásra szoruló vonásokat…
Az igaz ember fokozatosan halad előre az ösvényen, és egyre növekszik erőben, kegyelemben és dicsőségben. Előrejutásunk során egyre nagyobb isteni világosság árad az utunkra, amely képessé tesz bennünket kötelességeink elvégzésére és nehézségeink leküzdésére.

Ellen White írása alapján-

Reggeli dicséret- Nyugalom!

„Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki, szabadító Istenemnek!” Zsoltárok könyve 42:12.

Igen, könnyű kétségbeesni. Talán a legkönnyebb válasz a bajban. Kapsz egy rossz hírt, vagy még ez sem jutott el hozzád, csak az az idegtépő csend vesz körül, amikor nem tudsz mást tenni, mint várni és várni. 

Ekkor egy kis vezérhangya keresztülrágja magát a józanság védőbástyáján. Csak egy apró gondolat, ami átfért a szűk résen. Csak egy halvány, negatív talány, ami felébreszti benned azt a hideg érzést. Félelmet.

A hideg egyre erősödik, egyre több és több oldalról támadnak a sötét gondolatok, és egyre vadabb víziókat tárnak eléd, míg végül elveszíted az irányítást, és engeded, hogy magával ragadjon a csüggedés és az aggodalom. Képzeleted elszabadul, mint egy megvadult ló, riadtan vágtat egyre csak előre, és semmi sem tudja megállítani.

Úgy érzed, mindennek vége, az álmaid, a jövőd romokban hever, és nincs erőd, hogy talpra állj. És ekkor végre észreveszed azt a Valakit, aki már órák, napok, hetek, hónapok óta ott áll melletted, és kezét nyújtja feléd.

Isten nem hagyott magadra, és ma reggel arra kér, ne a könnyebb utat válaszd! Igen, nagyon egyszerű kétségbeesni, és sokszor talán ez tűnik a reálisabb útnak. Te mégis válaszd a másikat! Bízz Benne! Kapaszkodj a feléd nyújtott kézbe, és engedd, hogy elvegye szívedből a félelmet!

Isten ott van melletted, és még semmi sincs veszve. Ő kezében tartja az eseményeket, és nem enged meg nagyobb próbát az életedben annál, mint amiből győztesként jöhetnél ki.

Hát higgy Istenben! Engedd, hogy megmutassa neked erejét és mindenhatóságát! Bízd rá a terhedet, és hidd el, jönni fog a szabadulás!
Szerző: Sz-Cs. Andi

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

A nép felkiáltott: Isten szava ez, és nem emberé!      Csel 12,22 Senki se mondja azt, hogy a nép valóban istennek tartotta Heródest. Túlzott módon akarták dicsérni és tiszteletüket kimutatni. De éppen az ilyen órákban kell nagyon figyelnünk az igazság finom határaira, amikor egyeseket elragad a kábító hangulat (Jn 2,21; Zsolt 15,2; Jób 27,4; Péld 8,7; Csel 26,25). Ha Istennek olyan szolgáját hallgatjuk, akinek a beszéde nagy hatással van ránk - ne mondjunk többet neki, mint ami javára van. Éppen úgy őrizkedjünk az emberek megvetésétől és lekicsinylésétől is, ha azok nem szánk íze szerint beszélnek, vagy éppen megsértenek bennünket! Az igazság határát mindig pontosan tartsuk szem előtt. A hízelgők Heródesnek még nagyobb kárt okoztak, mint maguknak. A pusztulás útjára űzték. Mennyi kárt okoztak már a hízelgők az emberi lelkekben! Hány lányt megmérgeztek már a hízelgő bókok. Hány művészt zátonyra juttattak! Igehirdetők letévedve az áldások útjáról szó szoros értelmében az elmegyógyintézetekben kötöttek ki a hízelkedők miatt. A hízelkedés elveszti még a vezetőket is. Nem hiába imádkozott az idős evangélizátor, Schrenk azért, hogy Isten őrizze meg azoktól, akik tömjénezve futnak utána! A belső életben való igazi előrehaladás abban mutatkozik meg, hogy mind mélyebb lelki szerénységre és alázatra jutunk. A hamis próféták mindig hízelgően beszélnek, az igazi próféták pedig olyanok, mint az operáló orvos kése, amely az elevenbe vág és gyógyít. Tertullus ügyvéd mondhatott hízelgő dolgokat a házasságtörő, pénzsóvár helytartónak, Félixnek. Mi, keresztyének tegyünk úgy, mint Nátán próféta, vagy mint Pál, aki ezt mondja magáról: "sem hízelkedő beszéddel, sem leplezett kapzsisággal nem léptünk fel soha" (I.Thessz 2,5).

Mindennap az Ige fényében-A NYELV MEGSZELÍDÍTETT

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jak 3,1-12

1 Testvéreim, ne legyetek sokan tanítók, hiszen tudjátok, hogy súlyosabb ítéletben lesz részünk. 2 Mert sokat vétkezünk mindnyájan: de ha valaki beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni az egész testét. 3 Ha a lovak szájába zablát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, egész testüket irányíthatjuk. 4Íme, a hajókat, bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek hajtják is őket, egy egész kis kormányrúddal oda lehet irányítani, ahova a kormányos akarja. 5 Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat: 6 a nyelv is tűz, a gonoszság egész világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben maga is lángba borul a gyehenna tüzétől. 7 Mindenfajta vadállat és madár, csúszómászó és tengeri állat megszelídíthető: meg is szelídíti az ember; 8 a nyelvet azonban az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni, fékezhetetlenül gonosz az, telve halálos méreggel. 9 Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk az Isten hasonlatosságára teremtett embereket: 10 ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie. 11 Vajon a forrás ugyanabból a nyílásból árasztja-e az édes és a keserű vizet? 12 Avagy teremhet-e, testvéreim, a füge olajbogyót, és a szőlő fügét? Sós forrás sem adhat édes vizet!

"Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!"

(2Móz 20,16)

Árthatunk felebarátunknak, mint emberi személyiségnek. Ezért szólt Isten így: "Ne ölj!" Árthatunk egy férfinak vagy nőnek, mint szexuális személyiségnek. Ezért ezt mondta Isten: "Ne paráználkodj!" Árthatunk neki a javak és a szolgáltatások forgalma területén. Ezért Isten így szólt: "Ne lopj!" De árthatunk egy férfinak vagy nőnek a beszédünkkel is. Ezért ezt mondta Isten: "Ne tanúskodj hamisan felebarátod ellen!" A parancsolat közvetlen módon a bírósági tárgyalóteremmel van összefüggésben. A tanút megkérdezik: "Látta, hogy a férfi ellopta a gyémántokat? Igen vagy nem? Most hát a tanúnak az igazat kell mondania, és csakis az igazat, mert a vádlottat kivégezhetik a tanú beszéde miatt. Ez a parancsolat általánosságban megtiltja a hazugság és a rágalmazás minden formáját, megparancsolja nekünk, hogy szeressük az igazságot, és az igazságot szeretetben szóljuk. A kimondott szó megbízhatósága a társadalom cementje. Amikor azonban az "igen" valószínűleg azt jelenti, hogy "nem", és a "nem tudom" azt jelenti, hogy "nem vagyok hajlandó megmondani neked", akkor a hitelképesség és a bizalom elveszett, és a társadalom többé nem maradhat fenn. A mi világias gondolkodású társadalmunk szüntelenül a teljes összeomlás szélén áll, és nem lepődnénk meg, ha az összeomlás végül is bekövetkezne. A szavahihetőség annyira ritkává válik, hogy amikor az ember igazat mond, alig hiszi el neki valaki. A Biblia az ördögöt a hazugság atyjának nevezi. És manapság bizonyára sok gyermeke van neki. Jakab azt mondja, hogy a mi egymással való érintkezésünkben a legnehezebb dolog a nyelv megszelídítése. A gonosz beszéd több kárt okozott már, mint a kések és a fegyverek. Megtanulni szeretettel szólni, mélységes tisztelettel az igazság iránt, és gondosan megvizsgálva szavainkat, mielőtt elhagyják ajkunkat, nos, ez igen nehéz dolog. Önuralmat igényel, és azt, hogy felülvizsgáljuk lényünk legmélyebbről fakadó indítékait. Nyelvünk csak akkor kerül a szeretet és az igazság ellenőrzése alá, amikor a Szentlélek reánk száll. Ez az új erő, amely az első Pünkösdkor "tüzes nyelvek" képében jelentkezett.

Krisztus mindenek felett- HELYETTES ÁLDOZAT

"Azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazságossága legyünk Őbenne" (2Kor 5,21). Sokan úgy néznek Jézus halálára, mintha Ő együttérzésből halt volna meg a bűneinkért. Az Újszövetség azt mondja, hogy bűneinket magára vette, mégpedig nem együttérzésből, hanem azonosulva velük. "Bűnné tette" Isten értünk. Elvette bűneinket halálával; halálának magyarázata pedig Atyja iránti engedelmessége volt és nem a velünk való együttérzés. Isten visszafogadott minket, de nem azért, mert engedelmeskedtünk, vagy mert megígértük, hogy bizonyos dolgokról lemondunk, hanem Jézus haláláért és semmi másért. Mondjuk, hogy Jézus Krisztus eljött kijelenteni nekünk, hogy Isten Atyánk és mi gyermekként szerethetjük Őt. Az Újszövetség azt mondja: azért jött el, hogy elvegye a világ bűnét. Azoknak jelenti ki az Atyát, akik Őt Megváltóul elfogadták. Jézus Krisztus soha nem mondta magáról, hogy a világnak jelenti ki az Atyát, hanem hogy botránykő a világ szemében (Jn 15,22-24). A János 14,9 tanítványainak szól. Az Újszövetség sehol sem tanítja, hogy mivel Krisztus meghalt értem, ezért minden kötetezettségem alól kibújhatok. Az Újszövetség azt tanítja, hogy "Ő meghalt mindenkiért" (nem az én halálomat szenvedte el), és én csak az Ő halálával azonosulva szabadulok meg a bűntől és részesülhetek az Ő igazságosságában. A helyettes áldozatnak az Újszövetség két oldalát említi: "Azt, aki bűnt nem ismert, bűnné tette értünk" és "hogy mi Isten igazságossága legyünk Őbenne" (2Kor 5,21). Nem tehet Krisztus értem semmit, amíg el nem fogadtam, hogy bennem kiformálódjék.

Isten műhelyében- Egy lélek Jézussal

"Aki pedig az Úrral egyesül, egy lélek ővele. " (1 Kor 6, 17)    Hogyan lesz úrrá bennünk Jézus gondolkozása? Ha eggyé leszünk vele, ragaszkodunk hozzá, akkor mindjobban kiformálódik bennünk az Ő lénye. Már az emberekkel való érintkezés is formál minket. Akikkel sokat vagyunk együtt, azoknak önkéntelenül átvesszük a vonásait, modorukat, viselkedésüket. Ugyanígy vagyunk azokkal a könyvekkel, folyóiratokkal és iratokkal is, amiket olvasunk. Az istentelen írások vagy izgató és sikamlós regények olvasása veszélyes dolog. Az a lélek, akit még nem hatott át az Úr dicsősége és beszédének igazsága, mérget szív magába az ilyen irodalomból. Elveszti a Biblia iránti szeretetét, vagy megzavarja bibliaolvasását. Keressük ehelyett a Jézussal való kapcsolatot! Az Úr Jézus egybeforr azokkal, akiknek a számára Ő az első; ezek elnyerik az Ő gondolkozásmódját. Mivel Jézussal az Ige szaván át találkozunk, így az Igében való kutatás arra szolgál, hogy gondolkozásunk, akaratunk egyre jobban egybeolvadjon vele. Így egy lélek leszünk Jézussal. Az Igével való foglalkozás semmiképpen se legyen csak az értelem dolga. Az írástudók Jézus korában minden írásismeretük ellenére is idegenek maradtak az Úrral szemben. Csak értelmi tudásuk volt. Hiányzott belőlük a felülről való világosság. A zsoltáríró könyörgésével kell olvasnunk a Bibliát: "Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát" (Zsolt 119, 18). Éhséggel kell azt olvasnunk; Jézus után, szabadítás, erő és vigasztalás után sóvárogva. Az egész írás róla tesz bizonyságot. De aki nem szomjazik a kegyelem után, az nem találja meg Jézust az Ószövetségben, bármennyit tanulmányozza is, de nem talál rá az Újszövetségben sem Isten egyszülött Fiára, aki teljes volt kegyelemmel és igazsággal. Aki az Igét nem kíváncsiságból, nem kritikusan, nem megszokott kötelességteljesítésből, hanem éhséggel olvassa, azzal találkozik az Úr Jézus. Az ilyen ember áldást nyer és közelebb jut hozzá, Ő pedig elárasztja és átjárja azt Szentlelkével. Az Ige tükrében az Úr dicsőségét szemléljük és ugyanarra a képre formáltatunk át dicsőségről-dicsőségre (2 Kor 3, 18). Akkor mi is mindent úgy ítélünk meg, ahogyan Jézus. Az embereket, az eseményeket és a dolgokat úgy látjuk és értékeljük, mint Ő. Most már mindenünk, amink van, az övé. Így, ebben a teljes függőségben és hozzá kötve vagyunk igazán szabadok.

Kenneth Hagin : A meg nem bocsátás!

És mikor imádkozva megállotok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket. — MÁRK 11,25.

Jézus közvetlenül az után, hogy megtette azokat a csodálatos, izgalmas, elképesztő és döbbenetes kijelentéseket, amelyek a Márk 11,23–24-ben vannak feljegyezve, (és még soha senkinek nem sikerült behatolni ezeknek a kijelentéseknek a mélységeibe) ugyanott —és ugyanazzal a lélegzettel azt mondta: „És amikor imádkozva megállotok, bocsássatok meg…”

Ha a meg nem bocsátás légköre vesz körül, a hited nem fog működni! Az imáid nem fognak működni! A meg nem bocsátást a hit egyedüli akadályaként említette meg Jézus. Ezért a megbocsátás elsőrendű kérdés kell, hogy legyen. (Ha az imáim és a hitem nem működnek, a megbocsátás kérdése az első, amit megvizsgálok az életemben.) Semmiképpen, soha nem engedem meg, hogy bárkivel szemben meg nem bocsátás kerüljön a szívembe. Megtagadom, hogy bárkiről gonoszat gondoljak. Nem hagyom, hogy bárkire megsértődjek. Nem számít, hogy mit tettek ellenem, nem számít, mit mondtak rólam —nem hagyom, hogy ez hatással legyen rám.

Megvallás: Az imáim működnek. A hitem működik. Nem hagyom, hogy a szívembe meg nem bocsátás férkőzzön. Minden sértődöttséget elutasítok bárkivel kapcsolatban is.

KENNETH COPELAND- Csoda van benned!

Nem erővel, sem hatalommal, hanem az én Szellememmel! azt mondja a Seregeknek Ura. – Zakariás 4:6

Visszaemlékszem, amikor először vettem részt gyógyító alkalmon az Oral Roberts csodahadjáratain szolgáló csapattal. Egyetemi hallgató voltam és a repülőgép legénységének a tagja. Valamivel több, mint négy éve születtem újjá, és nagyon keveset tudtam Isten dolgairól, különösen az ilyen összejövetelekről. Mégis tagja voltam a csapatnak, és vágytam a kijelentésekre.
Követtem a csapatot a hatalmas csarnokba, ami tele volt beteg emberekkel. Büdös volt, annyira tele volt a levegő betegséggel. Már attól, hogy oda bementem, megborzongtam a félelemtől.

Megfordultam, és amilyen gyorsan csak tudtam az oldalajtó felé indultam. Közben félhangosan Istenhez beszéltem. „Figyelj, Uram, nekem itt semmi keresnivalóm,” mondtam. „Felszállok a greyhoundi buszra és most rögtön hazamegyek. A repülőt nélkülem is haza tudják vezetni.”
Amikor már kint voltam, elkezdtem hangosabban beszélni. Aztán hirtelen földbe gyökerezett a lábam. Nem tudtam mozdítani. Tudtam, hogy Isten állított meg, mert belül még mindig a buszpályaudvar felé tartottam. De kívül beleragadtam a járdába.

Felnéztem, és azt üvöltöttem, „Engedj el!” De mozdulni sem bírtam.

Kétségbeesetten imádkoztam, „Kérlek, hadd menjek! Nem tudok semmit adni ezeknek az embereknek.”

Ekkor válaszolt nekem Isten. Minden sejtem hallotta. Azt mondta: „TUDOM, hogy semmit sem tudsz nekik adni. De ÉN IGEN, és ezért kereszteltelek meg a Szellememben.”

A lábam hirtelen megmozdult, és tudtam, hogy választanom kell. Vagy az életet, vagy a halált választom. Ezért megfordultam, és visszamentem.

Én el akartam szaladni, de Isten megállított. Tudta, hogy Ő bennem van, és ha ott maradok, és felgerjesztem, ami bennem van, akkor csodák történnek – és így is lett.

Benned is ugyanez a csodatévő Isten él. Körülötted pedig vannak emberek, akiknek szükségük van Őrá. Ezért ne várj többé arra, hogy azt érezd, van erőd megtenni, amire Isten hív, hanem lépj ki! Ha megteszed, fel fogod fedezni, hogy az erő, amire vártál, egész idő alatt benned volt és rád várt!

Igei olvasmány: 2 Mózes 3:1-14.

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Imádság - minden helyzetben

"Én pedig imádkoztam a menny Istenéhez, majd ezt mondtam a királynak... "(Neh 2,4-5)

Illik-e imádság egy felelős államférfi szájába? Lehet-e a közügyeket imádsággal jó irányba befolyásolni? Kaphat-e védelmet, akár látványos előrehaladást is egy közösség vagy egy nép csak azért, mert hívő tagjai a munkájuk közben is állandó kapcsolatban vannak az élő Istennel?

A Biblia határozott válasza: igen. S erre nagyon jó példa a Kr. e. 5. században élt Nehémiás. Számára az imádkozás nem alkalmi időtöltés volt, hanem életstílus. Akármit csinált, közben eleven kapcsolatban maradt Istennel. Társadalmi felelősségének, népe iránti szenvedélyes szeretetének, a mások nyomorúsága iránti roppant érzékenységének forrása ebben a lelki közösségben volt. Innen táplálkozott erkölcsi tartása, kitartása, leleményessége, határozottsága és szelídsége, ami egy kritikus történelmi helyzetben sorsdöntően jó irányba vitte népe történetét.

Imádkozott, amikor magas pozícióban volt, imádkozott, amikor rossz híreket hallott népe helyzetéről, és Istent kérdezte, mi az ő feladata. Imádkozott a belső és külső ellenségek ármánykodása idején, és ez kihatott az egész közösségre. Így épült fel Jeruzsálem hetven évvel korábban lerombolt fala két hónap alatt - állandó nehézségek közepette is.

A hittel imádkozó hívők szerepe népünk történetének alakulásában sokkal nagyobb, mint gondoljuk. Ezért a felelősségük is nagy, s ha nem élnek ezzel a lehetőséggel, bűnt követnek el. Nem azt jelenti ez, hogy a történelem Urát bármire rábeszélhetnék, hanem azt, hogy Isten sok jót tartogat az őt nem tisztelő embereknek is. De kellenek, akik ismerik őt, és tartják a kezüket, hogy átvehessék és továbbadhassák ezeket az ajándékokat.

Engem használhat-e Isten erre?

A Valóság Rapszódiája-Chris pásztor- Öltözd fel az alázatosságot!

,,Hasonlatosképpen ti ifjabbak engedelmeskedjetek a véneknek: mindnyájan pedig, egymásnak engedelmeskedvén, az alázatosságot öltsétek fel, mert az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ád ,,

(1 Péter 5:5).

Amint tanulmányozod Isten Igéjét, felfedezed azt a fajta életet, amit Isten tervezett számodra, és azt is, hogy hogyan élheted azt.
Isten elküldte Jézust a világba, hogy tökéletes példát mutasson. Hogyan élt Jézus? Felöltözte az alázatosságot. A Bibliában azt olvashatjuk, hogy: “...megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának haláláig. Annakokáért az Isten is felmagasztalá őt...” (Filippi 2:8-9).

Figyeld meg az aláhúzott részt a fenti igeversben. Ebből az látszik, hogy ha megalázod magad, akkor Isten felemel. Nem kell próbálkoznod vagy küszködnöd, hogy magadat felemeld, csak légy
alázatos. Az igazi alázat abban áll, hogy aláveted magad Isten Igéje tekintélyének, befolyásának és hatásának. Az igazi alázat az, amikor befogadod Isten Igéjét a szívedbe, és az alapján cselekszel, és határozottan változtatsz a jellemeden és a hozzáállásodon az Ige által.

Ha például részt veszel egy gyülekezeti alkalmon, és hallgatod Isten Igéjét, akkor hogyan reagálsz rá? Befogadod a szívedbe, vagy arra gondolsz, hogy ezt annak a személynek kellene hallania, aki megbántott Téged? Ne légy ilyen, az alázat jele az, hogy mindig befogadod az Igét saját magadra nézve, hogy az megváltoztassa az életed dicsőségről dicsőségre.

Légy olyan alázatos, mint Krisztus, és azok az emberek Isten Igéjéből, akik a szívük kiváló alázatosságában jártak. Dávid egy jó példa erre. Még akkor is, amikor Saul halálra kereste őt, és lehetősége adódótt volna, hogy ezt megbosszulja, Dávid az Igét cselekedte. Azt mondta: “Oltalmazzon meg engem az ÚR attól, hogy ily dolgot cselekedjem az én urammal, az Úrnak felkentjével, hogy kezemet felemeljem ellene, mert az ÚRNAK felkentje ő” (1 Sámuel 24:7).

Nem csoda, hogy Isten azt mondta Dávidról, hogy a szíve szerint való ember (Apcsel 13:22). Milyen megtiszteltetés, ha a mindenható Isten ezt mondja valakiről! Kerüld ki az életedben a büszkeséget és az arroganciát. Öltözd fel az alázatosságot és biztosra veheted, hogy Isten előléptet és felemel Téged.

Ima
Drága Atyám, köszönöm, hogy a mai napon is tanítasz
a beszédedre, és megmutatod az alázat mibenlétét, ezt a
dicsőséges tulajdonságot, ami vonzza az isteni jóindulatod és
előléptetésed. Szeretetben és az Igének való alávetettségben
járok a mai napon. Ámen.

További tanulmányok:

Példabeszédek 29:23;
Az embernek kevélysége megalázza őt; az alázatos pedig tisztességet nyer.

Jakab 4:6
De majd nagyobb kegyelmet ád; ezért mondja: Az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád.

Napi áhítat- Az emlékezés célja és tápláléka

Hét témája: Idősen is munkálkodva

Olvasmány: 2Pt 1,10–18.

A lényegre emlékezünk. Törekedj a lényeges dolgokra!

„Ezért tehát, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok megbotlani soha. És így dicsőségesen fogtok bemenni a mi Urunk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örök országába. Ezért ezekre mindig emlékeztetni foglak titeket, bár ismeritek mindezt, és a közöttünk jelenlevő igazságban szilárdak vagytok. De helyesnek tartom, hogy míg ebben a földi porsátorban vagyok, emlékeztetéssel ébresztgesselek titeket. Mert tudom, hogy hamar leteszem porsátoromat, amint a mi Urunk Jézus Krisztus is kijelentette nekem. Igyekszem azonban, hogy elköltözésem után is mindig megemlékezhessetek ezekről. Mert nem kitalált meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és megjelenését, hanem úgy, hogy szemtanúi voltunk isteni fenségének. Mert amikor az Atya Istentől tisztességet és dicsőséget nyert, és ilyen szózatot intézett hozzá a felséges dicsőség: „Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm”, ezt a mennyből jött szózatot mi hallottuk, mert együtt voltunk vele a szent hegyen.”
Magyarázat

Előfordul, hogy időskorban megromlik az ember emlékezőtehetsége. Ugyanakkor a szenilitás tüneteit mutató öregek azok, akik sok évtizeddel korábbi eseményeket élethűen vissza tudnak adni. Miközben a rövid távú memória kopik, a hosszú távú képes megmaradni. Számos történet szól olyan esetekről, amikor már a szeretteit sem megismerő demens ember gyermekkorában tanult énekeket dúdol vagy igeverseket citál...
Péter apostol legfeljebb csak idősödőnek nevezhető, így korából fakadóan nem jellemzőek rá az imént írtak. Üzenete azonban hídként köti össze a fiatalabb és idősebb nemzedékek élethelyzeteit: emlékeztetni és emlékezni minden korban szükséges! A cél életkortól független és egyértelmű: Jézus Krisztus örök országába bemenni, és az odavezető úton soha meg nem botlani (10–11. v.). Ehhez kell a hitünk alapjára és fedezetére történő folyamatos emlékezés, hogy az semmiképpen ne merüljön feledésbe.
Érdemes úgy élni és olyan élményeket gyűjteni, amelyekre boldogságos lesz visszaemlékezni, ha megadatik rá a lehetőség. Még inkább igaz, hogy az aktív korban elplántált lelki kincsekből élhet az ember, amikor talán az őt körülvevő dolgokat már nem fogja föl teljesen.
(Várady Endre)