2016. október 31., hétfő

Kenneth E. Hagin: Hét dolog, amit tudnod kell a szent gyógyulásról

Az 1Korinthus 12:9 szerint az egyik szellemi ajándék, amit Isten a Gyülekezetbe helyezett, a gyógyítások ajándékai – elkülönül a többi módtól, amivel a gyógyulás megkapható.

Mi ez a „gyógyítások ajándékai”?

A gyógyító erő természetfeletti megnyilvánulása egy emberen keresztül a másik ember irányában. Legegyszerűbben így lehet ezt meghatározni.
Minden, amit Istentől kapunk, ajándék. Ezért, általánosságban szólva, minden gyógyulás ajándéknak tekinthető. De ez még nem a „gyógyítások ajándékainak” megnyilvánulása.

A gyógyítások ajándékainak megnyilvánulását a Szent Szellem kezdeményezi.

Jézus szólt a szellememhez a Szent Szellemen keresztül, hogy mit tegyek és mit mondjak az anyósomnak, hogy meggyógyuljon. Másnap készült bemenni a kórházba, hogy megoperáltassa a golyváját. Egyáltalán nem volt hite a gyógyulásban; ha valaki számít arra, hogy meggyógyul, akkor nem összecsomagolt bőrönddel várja, hogy kórházba menjen. A hang azt mondta nekem:

„Odaadtam neked a gyógyítások ajándékait és elküldtelek, hogy szolgálj a betegek felé.”

Amikor megtettem azt, amit Isten Szelleme mondott nekem, a golyva látható része azonnal eltűnt, mint amikor gombostűvel beleböknek egy léggömbbe.
Ő nem azért gyógyult meg, mert hitt Istenben. Ha később megkérdezték volna tőle, azt felelte volna:
- Nem, nem. Tudom, hogy ez nem az én hitem volt. Ilyen dolgokhoz nem lett volna hitem.
Tudjátok, hogy miért gyógyult meg? Mert Isten Szelleme megmondta, hogy mit tegyek.

A gyógyítások ajándékainak megnyilvánulása nem úgy működik azonban, ahogy én akarom, hanem úgy, ahogy a Szellem akarja.

Előfordult például, hogy mindennel próbálkoztam, mindent elkövette, mindent elmondtam, amit ilyenkor szoktam mondani – és semmi nem történt.

Már beletörődtem, hogy semmi sem történik, és azt mondtam: „ez már soha többé nem fog megtörténni.” Aztán mégiscsak kezdtek megtörténni a dolgok. Tudnunk kell, hogy a Szellem megnyilvánulása úgy történik, ahogy a Szellem akarja.

Köszönet Istennek ezekért a megnyilvánulásokért. Én hiszek bennük.

Ez azonban csak egyik útja annak, hogy elnyerjük a gyógyulást. A legjobb mód valamennyi közül, ha egyszerűen ismerjük az 1Péter 2:24-et:

„Akinek sebeivel gyógyultatok meg.”

(Nem meg fogtok gyógyulni, hanem már MEGGYÓGYULTATOK! :)

Forrás: Kenneth E. Hagin: Hét dolog, amit tudnod kell a szent gyógyulásról c. könyvéből


Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-Csak Jézus egyedül

Amikor feltekintettek, senkit sem láttak, csak Jézust egyedül. (Mt 17,8)




Egyszer Jézus megengedte három tanítványának, hogy meglássák páratlan isteni dicsőségét, és átéljék, hogyan beszélt vele Mózes és Illés, a törvény és a próféták képviselője, kereszthalálának jelentőségéről. Hallhatták, ahogyan a mindenható Isten újra kijelentette: „Ez az én szeretett Fiam..., rá hallgassatok!" Amikor ámulatukból magukhoz tértek, senkit sem láttak, csak Jézust egyedül.

Minket gyakran kísért, hogy segíteni akarunk Istennek a megváltás munkájában. Ki akarjuk érdemelni valamivel az üdvösséget, vagy meg akarjuk osztani másokkal is azt, amit csak egyedül Jézus Krisztus tudott megvalósítani. Ez az ige a szívünkbe vési most a valóságot: csak Jézus egyedül.

Mert egyedül Jézus volt bűn nélküli ezen a földön. Ezért egyedül ő vállalhatta magára a mi bűneinket és azok ítéletét. Egyedül ő volt képes elhordozni ezt a terhet. Egyedül az ő önfeláldozását fogadta el Isten érvényes elégtételként érettünk. Egyedül ő halt meg helyettünk a kereszten, egyedül ő támadt fel testben a harmadik napon, egyedül ő jár közben most is érettünk az Atyánál.

„Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, aki váltságul adta önmagát mindenkiért..." (1Tim 2,5-6)
„Mert egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket." „...az ő akarata szentelt meg minket Jézus Krisztus testének feláldozása által egyszer s mindenkorra." (Zsid 10,14. és 10. v.)
„...nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk." (ApCsel 4,12)
„Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék." (Ef 2,8-9)

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

  Az Úr Igéje pedig növekedett és terjedt.
     Csel. 12,24


Ez a híradás Isten Igéjének növekedéséről úgy hangzik, mint egy diadalének Heródes bukása fölött; aki a keresztyénséget ki akarta irtani, s ő maga pusztult el.

Elmondhatjuk: "Az Úr jobb keze hatalmasan cselekedett" (Zsolt. 118,15).

Figyeljük meg, hogy a győzelem nem úgy áll előttünk, mint a keresztyén gyülekezet érdeme, hanem mint Isten Igéjének a műve.

Nem emberek győztek, hanem az Úr és Igéje. Isten Igéjének ellenállhatatlan hatalma van. Az Igével szembeni harc kísérletében nemcsak Heródes jutott csődbe szánalmasan. Ezrek jártak már így hasonló próbálkozásnál. Harcoltak Isten Igéje ellen, megvetették, megtiltották és elégették, a vége azonban mindig ez lett: "az Úr Igéje pedig növekedett és terjedt".

Ma is örülhetünk Isten Igéje diadalútjának!

Akkor három irányban is új teret nyert az Ige.

Elsősorban mélyebb gyökeret vert azokban, akik már keresztyének voltak. Isten olyan embereket adott nekik, akiket különös ajándékokkal ruházott fel, így a gyülekezet az írás mélyebb ismeretére juthatott el.

Aztán az Ige tovább terjedt a zsidók között. Ha Jézus követei egy-egy új falut elértek, először is a zsidók zsinagógáját keresték fel (Csel 13,5. 14).

Ez a körülmény emlékeztessen bennünket a zsidómisszióért való imádkozásra! A zsidók között is növekednie és terjednie kell Isten Igéjének mindaddig, amíg ez a nép összességében felismeri a Messiást (Róm. 11,25).

Mindenekelőtt azonban akkor kezdődött el a hatalmas pogánymisszió (Csel. 13,1). Antiókhiából kiküldték Barnabást és Pált a pogányok közé. Isten csodálatosan kiállt emellett a munka mellett. Mindjárt a kezdetén élő hitre jutott Sergius Paulus, Ciprus szigetének kormányzója. - Azóta is folyik Isten munkája a pogányok között.

Boldogok mindazok, akik ezt előmozdítják.

Isten asztaláról-Varga László

 "Mert nincs különbség: mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen igazítja meg őket kegyelméből, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által."
     Róma 3,22-24

Isten Jézus Krisztus kereszthaláláért, áldozatáért eltörli bűneinket, úgy tekint ránk, mintha teljesen igazak, azaz bűntelenek lennénk. Megbocsátja bűneinket, és bizonyossá tesz az örök élet felől. Kegyelméből. Mi a kegyelem? Sok magyarázatnál és prédikációnál világosabban mutatja meg Reményik Sándor verse, azért inkább azt másolom ide, hogy elgondolkozzunk rajta. Olvassuk el többször, s rájövünk, talán mindnyájan találkoztunk már vele. Ha nem, legalább tudjunk róla, nyomorúságainkban ne essünk kétségbe, hanem kérjük bizalommal. Kegyelem

Először sírsz.
Azután átkozódsz.
Aztán imádkozol.
Aztán megfeszíted
Körömszakadtig maradék-erőd.
Akarsz, eget-ostromló akarattal -
S a lehetetlenség konok falán
Zúzod véresre koponyád.
Azután elalélsz.
S ha újra eszmélsz, mindent újra kezdesz.
Utoljára is tompa kábulattal,
Szótlanul, gondolattalanul
Mondod magadnak: mindegy, mindhiába:
A bűn, a betegség, a nyomorúság,
A mindennapi szörnyű szürkeség
Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!
- S akkor - magától - megnyílik az ég.
Mely nem tárult ki átokra, imára,
Erő, akarat, kétségbeesés,
Bűnbánat - hasztalanul ostromolták.
Akkor megnyílik magától az ég,
S egy pici csillag sétál szembe véled,
S olyan közel jön, szépen mosolyogva,
Hogy azt hiszed: a tenyeredbe hull.

Akkor - magától - szűnik a vihar,
Akkor - magától - minden elcsitul,
Akkor - magától - éled a remény.
Álomfáidnak minden aranyágán
Csak úgy magától - friss gyümölcs terem.

Ez a magától: ez a Kegyelem.

Istenem, nem tudtam, hogy a Te kegyelmed volt az, amikor reménytelen nyomorúságomban váratlanul, talán kéretlenül, magam sem értettem, hogyan, megtelt a lelkem örömmel, erővel, reménnyel, s végül megoldódtak kérdéseim, megszűnt nyomorúságom. Tudom, kegyelmed ennél is több. Add meg nekem, Uram, bűneim teljes bocsánatát, az örök életet, és úgy vezess, hogy ne véletlenül vegyem észre, hanem előre kérjem és várjam kegyelmed ajándékait! Ámen.

Mindennap az Ige fényében- A FÖLDÖN ÉS A MENNYBEN


A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 22,6-13
És ezt mondta nekem: "Ezek az igék megbízhatók és igazak, mert az Úr, a próféták lelkének Istene küldte el angyalát, hogy közölje szolgáival mindezt, aminek hamarosan meg kell történnie. És íme, eljövök hamar: boldog, aki megtartja e könyv prófétai igéit."Én, János hallottam és láttam ezeket, és amikor hallottam és láttam, leborultam az angyal lába előtt, hogy imádjam őt, aki megmutatta nekem ezeket. De ő így szólt hozzám: "Vigyázz, ne tedd, mert szolgatársad vagyok neked és testvéreidnek, a prófétáknak, és azoknak, akik megtartják e könyv igéit: az Istent imádd!" 10 És így szólt hozzám: "Ne pecsételd le e könyv prófétai igéit, mert az idő közel van.11 Aki gonosz, legyen gonosz ezután is, és aki bűntől szennyes, legyen szennyes ezután is, aki pedig igaz, cselekedjék igazságot ezután is, és aki szent, legyen szent ezután is. 12 Íme, eljövök hamar, velem van az én jutalmam, és megfizetek mindenkinek a cselekedete szerint. 13 Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég". 



"Leborultam az angyal lába előtt, ... de az így szólt hozzám: Vigyázz, ne tedd, mert szolgatársad vagyok neked és testvéreidnek, a prófétáknak, és azoknak, akik megtartják e könyv igéit: az Istent imádd!"
(Jel 22,8-9)


Az angyalok kiválóbbak, mint mi vagyunk, mivel ők tökéletesen engedelmeskednek Istennek.
Jézus azért tanított bennünket imádkozni, hogy cselekedhessük Isten akaratát a földön, mégpedig olyan tökéletesen, ahogy azt a mennyben az angyalok cselekszik.
Az angyalok kevesebbek is, mint az emberek. Mi jobban ismerjük Istent, mint ahogy ők valaha is ismerni fogják. Ők ismerik Isten trónjának ragyogását. Mi ismerjük Jézus keresztjének a jelentőségét.
Egy bizonyos családban az egyik gyermek sok éven át beteg volt. Ez a gyermek olyan szülői gyengédséget tapasztalt, amely gyakran rejtve marad a családnak azon gyermekei elől, akik egészségesek. Ugyanígy mi is mélyen beletekinthettünk Atyánk szívébe. Annyira mélyére hatoltunk, amennyire egyetlen egy angyal sem képes.
Az angyalok részesülnek az Atya gondoskodó szeretetéből, amellyel elveszett gyermekeit keresi. Jóllehet nem ismerik azt az árat, amelyet Isten kifizetet, és nem ismerik fájdalmát, amellyel minket engedelmességre vezérel, mégis élénken érdeklődnek aziránt, amit mi teszünk. Amikor megteremtettünk, együtt énekeltek. Mikor egy bűnös hazatér, örömmel éneklik: "Egyik gyermeked hazajött."
Mióta a Menny Fejedelme itt volt velünk, naponkénti imádságunk az, hogy Isten akarata legyen meg a Földön, ahogy a mennyben van. Mi nem tudjuk, hogy az angyalok velünk együtt imádkoznak-e. Azt azonban tudjuk, hogy nekik van feladatuk Isten munkatervében. Isten parancsára szolgálnak, hogy elhozzák nekünk a teljes és végleges megváltást (Zsid 1,14). Ha a Földön Isten akaratát valósítjuk meg, feltétlenül az emberek ellenállásába ütközünk, viszont az angyalok szolgálni fognak nekünk. Így volt ez a Fiú esetében, és így bánik velünk is Isten. Az angyalok természetesen velünk együtt engedelmeskednek, és vesznek részt az Isten előtti hódolatban. Jn apostol egyszer elvesztette arányérzékét, és térdre borult egy angyal előtt. Az angyal azonban azonnal így szólt: "Ha te le akarsz térdelni, akkor én közvetlenül melléd térdelek." A legnagyobb dolog Földön és Mennyben az Isten imádatának a szolgálata. Az Isten előtti hódolatban mindazok "akik megtartják e könyv igéit" - egy szinten az angyalokkal - Isten trónja előtt térdelnek.

Krisztus mindenek felett- A HIT MEGÍTÉLÉSE



   "Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag..." (Mt 17,20).


Az az elképzelésünk, hogy Isten megjutalmaz minket hitünkért, és lehet, hogy eleinte így is van. De a hit nem nyerészkedésre való, hanem arra, hogy helyes viszonyba állítson Istennel és Isten számára új alkalom felénk. Istennek gyakran romba kell döntenie élményeidet, ha szent vagy - azért, hogy magával kapcsolatot teremtsen benned. Isten azt kívánja, hogy megértsd: ez hitből való élet, nem az Ő áldásaiban érzelmesen örvendező élet. Korábbi hitéleted alapos és erős volt ugyan, de megtapasztalásod kicsiny napsütötte pontja körül forgott, több volt benne az érzés, mint a hit, teli volt fénnyel és édességgel. Azután Isten visszavonta a tudatos áldásait annak érdekében, hogy megtanítson hitben járni. Most sokkal értékesebb vagy neki, mint akkor a tudatos élvezés és ragyogó bizonyságtétel napjaiban. A hitet - természeténél fogva - ki kell próbálni, és a hit próbája nem az, hogy nehéznek találjuk Istenben bízni, hanem hogy Isten lénye egyre világosabban álljon gondolkozásunk előtt. A hitnek a maga gyakorlati kimunkálása közben a leírhatatlan elhagyatottság időszakain kell átmennie. Soha ne cseréld össze a hitpróbát az élet közönséges fegyelmezésével. Amit mi hitpróbának gondolunk, az sokszor kikerülhetetlen következménye annak, hogy élünk. A bibliai hit: az Istenben való hit mindazzal szemben, ami látszólag ellene mond - hű akar maradni Isten lényéhez, bármit tegyen is Ő! "Bár megöl engem, én mégis bízom benne" (Jób 13,15) - ez a hit legfenségesebb kifejezése az egész Bibliában.

Isten műhelyében- Még nem vagy készen!



   "Nem mintha ezt már elnyertem volna, vagy hogy már tökéletes volnék, hanem igyekezem, hogy el is érjem ... "


(Fil 3, 12)   


Pontosan lefordítva: "Nem mintha már befejezett volnék." Az apostol a tökéletesek közé számítja magát (Fil 3, 15), de még nem nyert a munka befejezést benne, még nem ért célba. Még fut és harcban van. Próbák várnak még rá, mindenekelőtt a legnagyobb próba: élete vége, ami számára a mártírhalált jelentette. Még van tanulnivaló az ő számára is (2 Kor 1, 9).

Tökéletesnek kell lennünk, de nem vagyunk készek addig, amíg ebben a testben élünk. Gyakran találkozunk keresztyénekkel, akik úgy viselkednek, mint akik már "készek." Az embernek az a benyomása, amikor hallgatja őket, mintha már minden nehézségen túljutottak volna. Ez nem az érettség jele, hanem az éretlenségé. A kegyelem elnyerésének első napjaiban az ember valóban szinte átugrik a kísértéseken és akadályokon. Könnyen túl sokat képzel aztán magáról. Idővel a régi rossz hajlamok és szenvedélyek sokszor még erősebben jelentkeznek, mint megtérésünk előtt. Akkor fájdalmasan ébredünk rá, hogy még messze vagyunk a céltól és benne vagyunk a harc hevében. Valaki, aki mély belső sötétségbe került, elmondta, hogy megtérése után azt gondolta, hogy most már felesleges is imádkoznia. Éppen ez lett az oka a belső sötétségnek, ami rászakadt. Akit Jézus megragadott, annak mindig újabb és mélyebb megtapasztalásai vannak az Ő élő hatalmáról, de a saját halott állapotáról is. Az apostol szüntelenül azon fáradozott, hogy Krisztusban maradjon. Jézus feltámadásának az erejét és a szenvedéseiben való részesülést kívánta mindig jobban megismerni, hogy az óember végleges elhalása révén hasonlóvá legyen az Ő halálához.

Hit által igazak, tiszták és szentek vagyunk Krisztusban. Mindenünk van őbenne, de még távolról sem látjuk át teljesen, mit jelent ez a mi számunkra. Még kevésbé használjuk fel mindazt, amit benne kaptunk. Lépésről lépésre kell előrejutnunk.Az igazi keresztyénség sajátságos módon kapcsolja egymásba a nyugalmat és a mozgást. A hívő ember pihen a kegyelemben és az új élet, a fiúság bizonyosságában, de ugyanakkor folyton előre halad, soha nem teszi ölbe a kezét és a kegyelmet nem használja nyugvópárnának. Aki lelkileg nyugalomba vonul, az elszegényedik. Ha kitartóan ellenállunk a bűnnek, még meghódításra vár a szeretet óriási területe.

KENNETH COPELAND-Nyisd fel a szemüket!

Ha mégis leplezett a mi Evangéliumunk, azoknak leplezett, akik elvesznek: Akikben e világ istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus dicsőséges evangéliumának világosságát, aki az Isten képe.

– 2 Korinthus 4:3-4

Mivel Isten senkit nem üdvözít akarata ellenére, van-e értelme annak, hogy olyanokért imádkozzunk, akik tudatosan elutasítják Jézust? Igen. Igen! IGEN! De még mennyire!

A legtöbb hitetlen ember, aki szándékosan nem fogadta el Jézust élete Urának, azt gondolja, hogy a saját szabad akaratából hozta ezt a döntést – pedig nem így van.
Isten Igéje azt mondja, hogy a sátán vakította meg őket. Megakadályozza, hogy felismerjék az igazságot. Ezért van az, hogy ezek az emberek nem szabad akaratukból hoztak döntést.

Fontos, hogy ezt megértsd. A közbenjáró ima által ugyanis meg tudod akadályozni a sátáni erők munkáit, így le tudnak kerülni a szemellenzők! Az imáiddal megváltoztathatod a körülményeket, és olyan helyzeteket teremthetsz, amelyek közel viszik ezeket az embereket az Úrhoz. Szellemi jogodban áll ezeket a dolgokat megtenni.

Egyszer egy barátommal imádkoztam, aki azelőtt évekig imádkozott az elveszett testvéréért. Jézus azt mondta a Máté 12:29-ben, hogy először az erős embert kell megkötözni, majd bemenni a házába, és kirabolni. Ezért így szóltunk, „Te szellem, aki megvakítod a ........... szemét, hagyd abba, amit teszel, és ne tartsd távol őt Isten királyságától. Jézus nevében, hagyd abba MOST!”

Jézus azt is mondta a Máté 9:38-ban, „Kérjétek azért az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába.” Ezért így imádkoztunk: „Uram, küldj valakit.......-hoz az Igével. Te tudod, kire fog hallgatni. Követeljük őt Isten királysága számára. Hisszük, hogy megkapjuk az üdvösségét és a szabadulását. Hitben dicsérünk Téged ezért.”

Alig telt el egy kis idő, és a barátomat felhívta a testvére. „Mit csináltál odafönt?” kérdezte. „Az elmúlt pár napban mindenki, akivel találkoztam, prédikálni kezdett nekem!”

Az imáink megakadályozták a sátán erőit, amikkel meg akarta vakítani ennek az embernek a szemeit, és olyan körülményeket teremtettek, amelyek által bekerült Isten királyságába. Néhány napon belül újjászületett!

Használd ugyanezt az imát a szeretteidért, és amikor imádkozol, hidd el, hogy ugyanezeket az eredményeket kapod.

Ne lógasd a lábad, és ne engedd, hogy az ördög harc nélkül elvegye a barátaidat és a szeretteidet. Imádkozz! Imádkozz! IMÁDKOZZ! Menj ellene e világ istenének. Vedd le az emberek szemellenzőit, és nyisd fel a szemüket, hogy meglássák Isten dicsőséges evangéliumát!

Igei olvasmány: 2 Korinthus 4:1-7

Kenneth Hagin : A szív szeretete!

…az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Szellem által, aki adatott nékünk.— RÓMA 5,5.



— Utálom az anyósomat — mondta nekem egyszer egy szolgáló felesége. —Még azt sem tudom, hogy van-e üdvösségem egyáltalán, mert a Biblia azt mondja: „Aki gyűlöli az ő atyjafiát, mind embergyilkos az; és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete, ami megmaradhatna őbenne.” (1Ján. 3,15) Tudtam, hogy van üdvössége és be van töltekezve a Szent Szellemmel. Azt is tudtam azonban, hogy megengedi az ördögnek, hogy uralja őt az elméjén és a hústestén keresztül. Azt mondtam tehát:

—Nézz a szemembe és mondd ki hangosan: „Én utálom az anyósomat.” Amint ezt kimondod, ellenőrizd a bensődet — mert Isten szeretete a szívünkbe lett kitöltve, nem a fejünkbe —, és mondd el nekem, mi történik ott.

Megtette, amire kértem, és meglepődve mondta:

— Valami “zavaró” érzés van a szellememben mélyen!

— Igen, valami a bensődben figyelmeztetni próbál téged — mondtam neki. — Isten szeretete a szellemedben uralmat akar venni feletted, te azonban megengeded az elmédnek — ahol ezek a gondolatok felhalmozódtak —, hogy az uralkodjon feletted. A szíved valójában mindenkit szeret.

—Igen, tényleg így van —ismerte be. —Akkor most mit tegyek?

— Cselekedj szeretetben, és engedd, hogy a szíved uralkodjon rajtad — és ne a fejed.

Megvallás: Én megengedem Isten szeretetének, amely kitöltetett a szívembe a Szent Szellem által, hogy uralkodjon felettem.

Isten ígéreteinek tárháza-Imádni, látni, nevét viselni

"...szolgái imádják Őt, látni fogják az Ő arcát, és az Ő neve lesz a homlokukon" (Jel 22,3.4)




A dicsőség honában három áldásban lesz részünk: "Szolgái imádják Őt." Odaát nem nyomorít már bennünket másféle szolgálat, nem parancsol nekünk már más úr. Csak az Úr Krisztusnak szolgálunk, Őt imádjuk szüntelenül, tökéletesen, fáradság és tévedések nélkül. A menny annyit jelent a hívők számára: az Úr Krisztust imádni, maradéktalanul az Övé lenni. A hívő léleknek ez lesz az egyetlen vágya az örökkévalóságban.

"Látni fogják az Ő arcát." Ez teszi gyönyörűségessé a szüntelen imádatot, ez lesz szolgálatunk kézzelfogható jutalma. Megismerjük az Urat, mert teljes valóságában látjuk majd Őt. Krisztus Jézus arcának látása a leghűségesebb szolgáknak járó legnagyobb jutalom, amit csak kérhetünk és kaphatunk Istentől. Mózes is mi nagyobbat kérhetett volna, mint azt: "Mutasd meg nekem dicsőségedet!" (2Móz 33,18).

"Az Ő neve lesz a homlokukon." Amíg az Urat nézik, neve felíródik homlokukra. Ez azt jelenti, hogy Krisztus elfogadja őket, ők pedig elfogadják Krisztust. A kegyelem belső, elrejtett jele Krisztussal való kölcsönös kapcsolatunk nyilvánvaló jelévé válik.

Add Uram, hogy ez a három dolog már itt elkezdődjék az életemben, hogy aztán egyszer majd kiteljesedhessék dicsőséged honában! Ámen.


Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Dávid, a vezetett ember

"Dávid újra megkérdezte az Istent, és az Isten azt felelte neki... Dávid úgy tett, ahogyan az Isten megparancsolta neki... "(1Krón 14,13-17)




Dávid királynak nagyon sokat kellett hadakoznia, különösen a filiszteusok támadták gyakran az országot. Ő tapasztalt katona volt, mégis minden ütközet előtt megkérdezte Istent, hogy mit tegyen. Mindig úgy cselekedett, ahogyan Isten tanácsolta, és sok győzelmet aratott, olykor nagy túlerővel szemben is.

Hogyan történt vele az, hogy megértette Isten vezetését, és aszerint járt el? Kit vezet Isten, és ki értheti meg a vezetést?

Az érti Isten vezetését, aki kérdezi őt. Sokan vágynak arra, hogy kapjanak tanácsot, de kevesen jutnak el oda, hogy meg is kérdezzék. Ehhez tudniillik már hit kell. Az a reménység, hogy Isten válaszolni fog, s ők azt meg is érthetik. Sokszor éppen a hitetlenség az akadálya annak, hogy ez megtörténjék, mert eleve kételkedik sok ember abban, hogy Isten felel. Mert hogyan fogja megmondani, és hogyan értem majd meg? Ezt bízzuk őrá! A hogyan az ő titka. Az én feladatom, hogy higgyem: őt érdemes megkérdezni, és megérthetem válaszát. Hit nélkül ez nem működik.

És vevőkészülék nélkül sem, mert Isten Lelke nélkül senki sem értheti meg Isten gondolatait (1Kor 2). Az újjászületett ember képes azt érteni is, cselekedni is.

Csak az érti Isten vezetését, aki nemcsak kivételes alkalmakkor igényli, hanem mindig. Hétköznapi helyzetekben is, sorsdöntő kérdésekben is. Eközben fejlődik ki a hívő ehhez szükséges lelki érzékszerve is.

És az érti Isten vezetését, aki látatlanban kész annak engedelmeskedni. Aki csak úgy tekint Istenre, mint egyik tanácsadójára a sok közül, akit meghallgat, de majd eldönti, hogy hallgat-e rá, nem fogja megérteni őt.

Dávid újra és újra alázatosan kérdezte, és teljes bizalommal engedelmeskedett, így tapasztalta meg, hogy Isten valóban vezette őt. Éljünk ezzel a nagy lehetőséggel, s kérjük el ennek a feltételeit is az Úrtól!


Napi áhítat-Megtérés

Hét témája: Üdvösségünk összetevői

Olvasmány: ApCsel 17,29–31

Istenhez térni a legjobb tudás, mert nélküle a minden is semmi, de vele a kevés is minden.

„Mivel tehát az Isten nemzetsége vagyunk, nem szabad azt hinnünk, hogy aranyhoz vagy ezüsthöz vagy kőhöz, művészi alkotáshoz vagy emberi elképzeléshez hasonló az istenség. A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg. Azért rendelt egy napot, amelyen igazságos ítéletet mond majd az egész földkerekség fölött egy férfi által, akit erre kiválasztott, akiről bizonyságot adott mindenki előtt azáltal, hogy feltámasztotta a halálból.”
Magyarázat

Pál apostol az Istentől elfordult világ fellegvárában, Athénben van, ahol láthatja a sokféle istent, akit az ember teremtett magának. Sajnos, meg van a veszélye annak, hogy mi is a saját elgondolásunkra formáljuk azt az istenképet, amely bennünk él. Ha szeretjük a laza szabályokat, amelyek semmiben sem korlátoznak, akkor az Atyáról alkotott képünk inkább egy ősz öreg nagyapa képévé fog változni. Ha nagyon csapongó az életünk, akkor az istenkép helyét egy jó haver képe fogja helyettesíteni. Észre sem vesszük, hogy teremtettünk magunknak istent, aki pont olyan, amilyennek szeretnénk. Ezért mondja az apostol, hogy a tudatlanság idejét elnézte az Isten, de most azt hirdeti, hogy mindenütt mindenki térjen meg. Az Isten megismerhető, és az ismeret segít belátni, hogy nem hasonlít az emberi elképzeléshez. Az igazi megismeréshez egy egész örök élet kell, amibe beletartozik a földi élet is. Sőt, aki itt nem kezdi megismerni őt, az utána sem fogja megismerni. Fordulj el a magad formálta istentől, hogy megismertethesse magát veled, sőt azt is, hogy miért alkotott téged és mit bízott rád ezen a földön. A magad kis világa helyett élj az általa teremtett világban, ahol ő az Úr.
Uram, segíts odafordulni feléd, hogy egyre jobban ismerjelek és érthesselek!
(Tenkely Béla)

A Valóság Rapszódiája-Chris pásztor-Növekedj folyamatosan Isten Igéje által!

Mert mindaz, aki tejjel él, járatlan az igazságnak beszédiben, mivelhogy kiskorú (Zsidó 5:13)




A Zsidó 5:12-ben azt olvashatjuk, hogy: “Mert noha ez idő szerint tanítóknak kellene lennetek, ismét arra van szükségetek, hogy az Isten beszédeinek kezdő elemeire tanítson valaki titeket; és olyanok lettetek, akiknek tejre van szükségetek és nem kemény eledelre.” Ahhoz, hogy szellemileg felnőj, Isten Igéjével kell
táplálkoznod, mert az Ige csakugyan szellemi eledel (János 6:55). Ezt az 1 Péter 2:2 is megerősíti: “Mint most született csecsemők, a tiszta, hamisítatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek.”

Volt idő, amikor kisgyermekként tejen éltél, majd elérted azt a fejlődési szakaszt, ahol már nem a tej volt a táplálékod egyedüli forrása. Ugyanígy van Isten Igéjével. A Ige hamisítatlan tejével kezded (az egyszerű igazsággal), azonban nem maradsz ezen a
szinten, hanem eljutsz az Ige kemény eledeléhez. A kemény eledel a nagykorúak számára adatott, akik érettségre jutottak Krisztusban (Zsidó 5:14).

Például, egy szellemi csecsemőnek mondhatod, hogy: “Isten meg fog gyógyítani,” mivel még nem jártas az Igében. Egy szellemileg érett ember azonban tudja, hogy isteni egészségben él, és nem kell Istenre “várnia”, hogy meggyógyítsa.

Tudja, hogy hogyan használja Isten Igéjét, hogy hogyan éljen az Igében. Arra használja az Igét,hogy győzedelmeskedjen a körülményei felett, és felülkerekedjen a viszontagságokon.

Válj éretté a Szellem és Isten Királyságának a dolgaiban! Isten ezt gondolta felőled.
Az Efézus 4:13-14-ben azt mondja, hogy: “Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére...”

Az igazi szellemi érettség aláveti magát annak, hogy Isten Igéje kiképezze, és az érzelmei fölött él. Ha valaki szellemi csecsemő marad, akkor becsapja önmagát, és nem élvezi annak a teljességét, ami Krisztusban az övé.

A Bibliában az áll, hogy “...ameddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek” (Galata 4:1). Ez egyszerűen azt jelenti, hogy amíg valaki szellemileg kiskorú, addig nem járhat az örökségében, nem élhet
azokkal a jogokkal és privilégiumokkal, amelyekkel Krisztusban rendelkezik. Növekedj tehát az Igében és az Ige által, és élvezd Krisztus legnagyobb áldásait és kincseit!

Ima
Drága Atyám, köszönöm Igédet, amely hatásosan dolgozik
bennem ,kitűnőséget és dicsőséget produkálva az életemben.
Győztes életet élek az Ige által, körülményeim összhangba
kerülnek céljaiddal és azzal, amit számomra rendeltettél.
Jézus nevében, Ámen.

Az én életem ma: MÉRTÉKLETESSÉG ÉS TÜRELEM

Növekedés a bölcsességben 

„A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek, minden fogyatkozás nélkül.”
(Jakab apostol levele 1,4)



„A tudományhoz adjatok mértékletességet.” Ez a harmadik lépés a jellem tökéletesítésének útján. Mindenütt mértéktelenség és kicsapongás uralkodik, ami romlottsághoz vezet. A Föld lakosainak testi, erkölcsi és szellemi ereje csökken a telhetetlenség következtében, a rossz szokások miatt. Az étvágy, a külsőségek magasztalása és a szenvedélyek a tömegeket a legnagyobb túlzásokba viszik. Isten népének a világgal ellentétesen kell eljárnia. Fel kell vennünk a harcot a bűnös szokásokkal szemben, tagadjuk meg étvágyunkat, és fékezzük meg természetünket! Tanulmányozzuk a Szentírást, és szokásainkat hozzuk összhangba Jézus Krisztus tanításaival!
„A mértékletességhez adjatok türelmet.” A mértékletesség szükségessége azonnal nyilvánvalóvá lesz, amikor igyekszünk megtenni ezt a lépést. Egy mértéktelen ember számára majdnem lehetetlen, hogy türelmes legyen.
A türelem olyan növény, amely gondos ápolás mellett gyorsan növekszik. Ha alaposan megismertük magunkat, és Istentől kérünk segítséget szilárd elhatározásunkhoz, akkor győzhetünk, tökéletessé lehetünk mindenben, és sohasem fogunk ingadozni.
A türelem a béke és szeretet balzsamával ajándékozza meg a családot. A türelem összefogásra törekszik a gyülekezetben, a családban és a társadalomban. Erre a kegyelmi ajándékra nagy szükségünk van.

Köszöntünk Szent Szellem!- A SZENTLÉLEK BEFOLYÁSA ALATT

"Meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szentlélekkel" (Efézus 5:18)



Az Újszövetség legalább nyolc alkalommal beszél emberekről, akiket betöltött a Szentlélek. De arról is szól, hogy lelkünket átjárhatja az ellenségeskedés, az irigység, a zűrzavar és igazságtalanság is. A "betölt" kifejezés tehát ebben a szövegkörnyezetben azt jelenti, hogy egy érzelem, egy attitűd, egy külső erő uralkodik rajtunk, birtokba vesz, illetve kontroll alatt tart. Betöltött-e már valaha a düh vagy a szeretet? Ha igen, akkor tudod, miként hat egyik vagy másik a gondolkodásodra, a tetteidre, sőt, még az étvágyadra is. Hasonló a helyzet akkor is, mikor valakit az alkohol tölt be - ilyenkor teljesen annak befolyása alá kerül.
Pál kétszer tett olyan kijelentést, hogy az efézusiakat elpecsételte a Szentlélek (Efézus 1:13; 4:30). A Lélek a megtéréskor vett lakozást bennük. Általa biztosította őket Isten arról, hogy örök életük van (1:14). Az apostol azonban most arra figyelmeztette őket, hogy minden nap rendeljék alá magukat teljesen a Szentléleknek, hogy Ő legyen életükben az uralkodó befolyás. Sok újjászületett keresztény tett már bizonyságot arról a hatalmas változásról, ami a Szentlélekkel való betöltekezés után történt életében. Dr. Walter L. Wilson - hivatása szerint orvos - elmondja, hogy megtérésekor égő szeretet ébredt benne a Szentírás után, és buzgón szolgálta Istent, de folyamatosan zavarta, mennyire meddő a keresztény tapasztalata és missziója.
Ezután következett 1914. január 14-e. Dr. Wilson dolgozószobájának szőnyegén feküdt, mert mélységesen meg volt arról győződve, hogy mekkora szüksége van a Szentlélek betöltésére. Figyeljük meg imáját, ami megváltoztatta az életét! "Ott, az éjszaka csöndjében így szóltam a Szentiélekhez: 'Uram, jogtalanul bántam veled egész keresztény életemben. Úgy viselkedtem veled, akár egy szolgával. Amikor szükségem volt rád, hívtalak; ha valamilyen feladat állt előttem, csak intettem neked, hogy gyere, és segíts elvégezni a munkát.. Soha többé nem akarom ezt tenni. Én most neked adom egész lényemet, tetőtől talpig a tiéd vagyok.. Átadom magam neked, hogy olyan életet élhessek, amilyet Te szeretnél.' " (V. Raymond Edman: They Found the Secret [Ok megtalálták a titkot], 123.) Nem csoda, hogy dr. Wilsont orvosként nagyon sokan szerették, s rengeteg lelket nyert meg az Üdvözítőnek.
Imádság a mai napra
"Szentlélek, engedélyt adok neked, hogy egész lényemet birtokba vedd, és tetszésed szerint használj engem."
Garrie F. Williams írása alapján

Isten csodálatos kegyelme- ISTEN TELJESSÉGE

''És megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felülhaladó szeretetét, hogy ekképpen beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig'' (Efézusbeliekhez 3:19).

Isten felszólítja akaratának ismerőit, hogy tartsák be az Ige útmutatását a az életükben. A gyöngeség, a félszívűség és a határozatlanság Sátántámadását vonja maga után. Akik hagyják magukban megerősödni ezeket a vonásokat, azokat a kísértések hullámai menthetetlenül elsodorják... Igénybe kell vennünk a kegyelem valamennyi eszközét, hogy Isten szeretete egyre nagyobb bőséggel lakozhasson a szívünkben. ''Hogy megítélhessétek... mi a rossz, és mi a jó; hogy tiszták és botlás nélkül valók legyetek a Krisztusnak napjára; teljesek lévén az igazságnak gyümölcsével, amelyet Jézus Krisztus teremt Isten dicsőségére és magasztalására'' (Fii 1:10-11). Keresztényi életünknek nagyobb lendülettel és életerővel kell megtelnie. A Szentírásban elénk tárt fenséges mértéket el lehet, és el is kell érnünk, ha Isten gyermekei kívánunk lenni. Nem toporoghatunk egy helyben. Vagy előre kell haladunk, vagy visszafelé. Növekednünk kell a mennyei dolgok ismeretében, hogy megérthessük ''minden szenttel egybe, mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága az Isten jóvoltának'', és ''beteljesedjünk Istennek egész teljességéig''...
Satnya keresztényi növekedésre vágytok, vagy egészségesen kívántok fejlődni az Istenes életben? Ahol van lelki egészség, ott van növekedés is. Isten gyermeke felnövekszik a Krisztusban ékeskedő kor teljességére. Fejlődési lehetőségének nincs határa... Vagy ragyogó győzelmet aratunk, vagy csatáinkkal együtt elveszítjük magát a Mennyet is. Az érzéki szívet meg kell feszítenünk, mert erkölcsi romlásra hajlik, amelynek vége halál. Semmi más nem segíthet az emberen, mint az örömhír életadó befolyása. Imádkozzatok a Szentlélek erejéért, megelevenítő, gyógyító hatalmáért, hogy áramütésként érje megbénult lelketeket, és töltse meg minden idegszálatokat az új élet pezsgésével. Ez az erő lelki egészséget ad, és visszaállítja a halott, földi és testies állapotban levő ember eredeti épségét. Így részesei lehettek az Isteni természetnek, és megmenekülhettek a romlottságtól, amely kívánság által van a világon. Lelketek visszatükrözi annak mását, akinek sebeivel gyógyultatok meg.
Ellen White írása alapján

Reggeli dicséret- Őszinteség

"A testnek lámpása a szem: ha azért a te szemed őszinte, a te egész tested is világos lesz; ha pedig a te szemed gonosz, a te tested is sötét." (Lukács 11,34.)


Vajon kinek hazudunk többet? Másoknak vagy önmagunknak?

Azt hiszem többnyire nem szánt szándékkal tesszük ezt. Hazugságaink gyökerénél a leggyakrabban félelmeinkkel találkozunk. Félünk attól, hogy mit fog szólni a környezetünk, mi lesz a következménye annak, amit tettünk. Félünk attól, hogy olyan dolgokkal szembesülünk, amelyek miatt úgy érezzük: nincs jogunk az élethez, szerethetetlenek vagyunk. Félünk attól, hogy porrá zúzódik minden, amire önbecsülésünket építettük...

Ezek a félelmek akár olyan erősek is lehetnek, hogy elérik: meneküljünk az őszinte szembesülés alkalmai elől. Az, hogy hogyan, mibe menekülünk már habitus kérdése. Van, aki lázas tevékenységbe, van, aki hallgatásba, van, aki agresszivitásba, van, aki betegségbe, van aki agyzsibbasztó szerek használatába menekül, és a sort folytathatnánk szinte a végtelenségig. Az emberi kreativitás hihetetlen gazdagsága nyilvánul meg ezen a téren. Az önmagunkkal való őszinte, akár kíméletlenül őszinte szembenézés nem könnyű feladat. Bátorságot igényel, és a változtatás készségét feltételezi.

"Az életben az egyik legnehezebb dolog, hogy a belenyugvás kényelme nélkül elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk..."
(Simon András: Szeretetközelben, Hangtalan Jelek, Bp., 2004. 26-27. o.

A "belenyugvás kényelme nélkül" meglátni és elfogadni magunkat azt jelenti, hogy a szembesülést nem egy végérvényes ítéletként éljük át, hanem diagnózisként, amelyet terápia követ. Így az őszinteség a gyógyulás keresésének ösztönzője lesz az életünkben. Isten befogadó szeretetének az üzenete (l. Róma 5,6-8) pedig megszabadít a félelmeinktől (vö. 1János 4,18).

"Ismerjük meg önmagunkat, hogy önismeretünk bűnbánatra késztessen! Csak ezután lelhetünk bocsánatra és békére... Krisztus csak azt az embert mentheti meg, aki tudja, hogy bűnös. Krisztus azért jött, hogy meggyógyítsa a töredelmes szívűeket, hogy a foglyoknak szabadulást, a vakoknak pedig szemeik megnyílását hirdesse, hogy szabadon bocsássa a lesújtottakat. (Lásd Lk 4:18.)"

Legyen áldott napod!
Szerző: Hiti


Napi Ige, Napi Gondolatok

Napi Ige:

Legyetek tehát bölcsek és józanok, hogy imádkozhassatok. Mindenekelőtt legyetek kitartóak az egymás iránti szeretetben. (1Pt 4,7–8)




Napi Gondolat

Egy misszionárius mondta el a következő esetet:

Az igehirdetés alatt fölemelkedett egy öreg indiánfőnök, előrement, és tomahawkját (csatabárdját) a misszionárius lába elé tette:

- Indiánfőnök adni tomahawkját Jézus Krisztusnak - mondta, és ismét leült.

A misszionárius tovább prédikált Isten szeretetéről a Jézus Krisztusban, Fia odaajándékozásáról, akit elküldött számunkra, és aki most szent igényt támaszt az életünkre. Ismét fölkelt az öreg főnök és előrement. Levette a takarót a válláról és a következő szavakkal tette le az igehirdető lábához:

- Indiánfőnök adni takaróját Jézus Krisztusnak.

Megint visszament a helyére.
A prédikátor tovább beszélt Isten Jézusban kinyilatkoztatott szeretetéről: hogyan fosztotta meg Isten az eget legdrágább ajándékától és hogyan küldte Jézust a világba, hogy minket, elveszett embereket megváltson és hogy magát odaadja miértünk.

Ekkor az öreg főnök elhagyta a gyülekezeti helyiséget. Hamarosan visszatért a lovával, amelyet előzőleg a gyülekezeti sátor előtt megkötött. Ismét előrement a sátorban. Rátekintett a misszionáriusra és azt mondta:

- Indiánfőnök adni a lovát Jézus Krisztusnak.
Most már mindenét odaadta, amije csak volt.

Amikor most az igehirdető arról az Istenről beszélt, aki nem kímélte saját Fiát, hanem odaadta Őt mindnyájunkért, sürgetőleg hallgatói szeme elé állította, hogy Jézus egész életünket magának akarja. Ez az üzenet mélyen behatolt az indiánok szívébe. Végül az öreg utoljára emelkedett föl.

Reszkető térdekkel és bizonytalan lépésekkel ment előre. Félő tisztelettel térdelt le a misszionárius előtt, miközben könnye végigfolyt bronzszínű arcán. Remegő ajakkal szólt:

- Indiánfőnök adni magát Jézus Krisztusnak...




MAI IGE - Bob Gass írásaiból- Szabadulj meg a te Izmaeledtõl!

Ûzd el a rabszolganõt és a fiát..." (Galata 4:30)

Izmael azért született, mert Ábrahám megpróbálta siettetni Isten tervét, és emberi erõfeszítés által akarta beteljesíteni. Te is ezt teszed? Mindannyiunknak megvannak a magunk Izmaelei": egy jó ötlet, ami azonban nem Isten ötlete, és csak bonyolítja az életedet. Azt mondod: De hiszen Isten Izmaelt is szerette!" Igaz, és meg is áldotta (ld. 1Mózes 17:20). Ugyanakkor Isten azt mondta, hogy az Õ tervét csakis Izsák által teljesíti be. Amikor le akarod elõzni Istent, vagy megpróbálod helyettesíteni az Õ akaratát a te akaratoddal, akkor nem csak magadnak okozol szenvedést, de a szeretteidnek is. Lelki értelemben szólva, amikor Isten azt mondja neked: Ûzd el a rabszolganõt és a fiát", ezzel azt mondja: Ideje lerendezni a múltat, és tiszta lappal kezdeni." Figyelj meg még valamit ebben a történetben: ahogy Izmael és Izsák, néha a te csodád és a te hibád is növekedhet együtt, egy fedél alatt. Elõfordulhat, hogy egy területen nagyon rosszul mennek a dolgok, más területen viszont jól. 
Ma lehet, hogy azt mondja neked Isten: Meg kell szabadulnod ezektõl a dolgoktól, mert én más sorsot terveztem számodra." Fájdalmas elengedni olyan dolgokat, amiket testünk teremtett, de nincs más választásunk. Íme, az elõtted álló lehetõségek: ha az õ kérlelésük irányít, elveszíted azt a nagyszerû dolgot, amit Isten tartogat számodra; vagy mondhatod azt: Bármennyire is szeretlek, Istent jobban szeretem." Ha hajlandó vagy arra, hogy lemondj valamirõl, amit szeretsz, mert Istent jobban szereted, ezt hívják a dicsõítés áldozatának" (ld. Zsidók 13:15). 
Amikor ezt felajánlod Istennek, akkor kerülsz abba a helyzetbe, ahol már fogadni tudod életedre szóló áldásainak teljességét.


2016. október 30., vasárnap

VARGA LÁSZLÓ-ISTEN ASZTÁRÓL

Áhítatok az év minden napjára!

Erdélyi kifejezések, egyértelmű és célratörő igemagyarázatok, alázatos könyörgés, határozott értékrend, az ifjúság, a jövő iránti aggódás, olykor szent harag és türelmetlenség jellemzik ezt a könyvet és szerzőjét, Varga László, idős erdélyi lelkipásztort. A sokat megélt református pap elmélkedéseit és imádságait Isten szolgálatában töltött életének tapasztalatai, a börtönben és az elnyomásban kikristályosodott hite és népe iránti féltő szeretete formálták. Mint mozaikdarabokból a kép, úgy formálódik ki a 365 áhítatból, hogy mit jelent a keresztény hit, hogyan szólít meg ma is Isten a Szentírás lapjain. 
Így egy év alatt "terítékre kerül" minden lényeges, örök, hitbeli kérdés, a teremtéstől kezdve földi küldetésünk megtalálásán keresztül az örök életig. 
Börtönévei alatt tanulta meg, hogyan lehet három percben elmondani egy-egy hitbeli igazságot úgy, hogy az arra a napra lelki-szellemi táplálékot nyújtson az Istent kereső embernek.

IMA-FIGYELJÜNK ISTEN HANGJÁRA

"Hallgassatok az én szómra, és én Istenetekké leszek, ti pedig az én népemmé lesztek, és mind csak azon az úton járjatok, amelyre utasítottalak titeket, hogy jól legyen dolgotok!" (Jeremiás 7:23/b)


MIT TEHETÜNK AZÉRT, HOGY MEGHALLJUK ISTEN SZAVÁT, AMIKOR SZÓL SZÍVÜNKHÖZ?
Figyeljünk: "Krisztus állandóan küld üzeneteket azokhoz, akik figyelnek hangjára."
Forduljunk el az emberi hangoktól: "Mikor minden más hang elcsitul, s nyugodtan várakozunk előtte, a lélek csendje még érthetőbbé teszi Isten hangját."
Tanuljatok és imádkozzatok: "A Szentírás tanulmányozása és a buzgó ima által minden lélek meghallja az Ő üzenetét: 'Csendesedjetek el és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten.'" | "Aki csupán imádkozik, de nem cselekszik, az csakhamar felhagy az imával is, vagy pedig imája külső formasággá válik."
A Biblia Isten szava: "A Biblia Isten hangja, mely oly világosan szól hozzánk, hogy fülünkkel hallhatjuk." | "A Szentírást úgy kell fogadnunk, mint Isten szavát, melyet nemcsak megírt, hanem el is mondott... Így van ez Isten szavának minden ígéretével. Ő mindegyikben személyesen szól hozzánk; oly közvetlen formában, hogy szinte halljuk a hangját." | "Ne próbáljátok meg kutatni a Szentírást, ha nem vagytok készek figyelni Isten szavára, mint Aki prófétái által közvetlenül hozzátok szól."
A kötelesség hangja Isten hangja: "Semmi sem ad olyan világos képet önmagunkról, mint a titkos ima... Olyan egyszerű, világos kötelezettségek tárulnak fel előttünk, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni." "Nincs mentség azoknak a férfiaknak, nőknek és gyermekeknek, akik nem hallják meg a kötelesség hangját, mert a kötelesség hangja Isten hangja."
A lelkiismeret Isten hangja: "A lelkiismeret Isten hangja." | "Ellen kell állnunk és le kell győznünk a bűnös vágyakat, és megalkuvás nélkül kell engedelmeskednünk a lelkiismeret hangjának. Ellenkező esetben elveszíti érzékenységét, akaraterejét és ösztönző képességét."
A Szentlélek: "Isten hangja meghallásának további módja a Szentlélek felhívásainak meghallása, Aki ösztönzi szívünket.
ÖSSZEFOGLALÁS ÉS IMAGONDOLATOK
A Szentháromság minden őszinte igaz híve meghallja a Szentlélek hangját. Ez a hang egyre erősebb és világosabb lesz, amint engedelmeskedünk a kinyilatkoztatott igazságnak, és teljes szívünkkel és elménkkel követjük azt. Amikor Isten segítségével teljes lényünket a Szentlélek hatalma alá helyezzük, meghalljuk az Ő hangját. Nincs rövidebb út; akik csak alkalmanként keresik, azokat nem vezeti ez a halk és szelíd hang.
Uram! Segíts nekünk olyan kapcsolatot építeni, amely igazi, élő és szívből jövő hívő imára épül. Köszönjük, hogy ezt megígérted nekünk, és mi teljes szívvel hiszünk abban, hogy mögöttünk meghalljuk a szót: 'Ez az út, ezen járjatok!'. Köszönjük Urunk azt a hangot, amely vezet bennünket. 
Jézus Nevében, az Atya Isten dicsőségére, Ámen!
A forráskönyv: Közösség Istennel-

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

 Az Úr angyala pedig azonnal megverte őt azért, hogy nem Istennek adta a dicsőséget, úgyhogy férgektől emésztve halt meg.

     Csel. 12,23

Isten ítélete betelt Heródesen. Mint mindig, most is pontos időben érkezett el. Isten malmai lassan őrölnek.

Hosszú időn át Heródes egyik eredményt a másik után érte el. Úgy látszott, minden sikerül neki. Röviddel ezelőtt a hatalmas kereskedővárosok, Tirus és Sidon hajoltak a porig előtte. Hatalmának tetőfokán állt. Beszédében valószínűleg a ragyogó felemelkedést ecsetelte és a népnek mennyei jólétet ígért. A nép lelkesülten kiáltotta: Isten szava ez! Ebben a pillanatban érte el Isten büntetése. Az Úr angyala azonnal megverte őt. Rögtön bekövetkezett az ítélet. Jajgatva és siránkozva vonult vissza a palotába. Ő is úgy járt, mint sok más zsarnok, akikről ezt mondja a zsoltáríró: "Mind elpusztulnak egy szempillantásban". Miért hajtotta végre Isten Heródesen az ítéletet?

Sok gonoszságot véghez vitt már, de egy sem vitte pusztulásba. Isten azért verte meg, mert "nem Istennek adta a dicsőséget". Emberek előtt kegyetlenkedései és gyilkosságai súlyosabb ítélet alá eshettek.

Isten azonban azért pusztította el, mert elhallgatta, amikor a nép istenítette! Isten megbüntette úgy, ahogy érdemelte. Isten mindig így cselekszik.

A dacoskodó Fáraót elnyelte a tenger (2.Móz. 5,2; 14,26); a hencegő óriást, Góliátot egy pásztorfiú parittyakővel sújtotta agyon (l.Sám. 17,49); a dicsekedő Sénakhérib nagy seregét Isten nem dárdával vagy karddal, hanem pestissel ölte meg egy éjszakán (Ézs 37,36), és Heródest, a kegyetlen keresztyénüldözőt, a ragyogó félistent élő testében férgekkel etette meg Isten.

Igen, igazak és igazságosak Isten ítéletei (Jel. 16,7).

Isten asztaláról-Varga László

  "Ti vagytok a világ világossága... A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban."

     Máté 5,14-15

Ez bizony kemény feladat. Nekünk szól, Krisztus követőinek. A kérdés nem egyszerű. Első kérdés: ég-e az én lámpásom? Aki meggyújthatja, maga Isten. Adott-e nekem égő hitet? Ha igen, azért adta, hogy világítson. Ellenőrizzük lámpásunk állapotát! De akik élő, égő hittel élnek, miért rejtőznek a véka alá? Csakugyan elhittük a legaljasabb hazugságot, hogy a hit magánügy, amivel az ember szemérmesen elrejtőzik a világ elől? Isten nem azért gyújtja meg hited lámpáját, hogy véka alá tedd. Nem is azért, hogy mellveregetéssel mutogasd égő hitedet. Sokkal kevesebbet kér: egyszerű, példamutató életet. A hitet nem mutogatni kell, annak magának kell világítania. A tetteid hirdessék Isten nagyságát. Azoknak fényénél lássák meg "a házban lévők" Isten dicsőségét, hatalmát, jóságát, szeretetét. Semmire sincs ma nagyobb szüksége ennek a sötétségben élő világnak. Reményik Sándor írja: "Ha ez a sok-sok titkos láng összefogna egy láncba, az égig, a csillagos égig érne." Ez a mi feladatunk.
Istenem, nem tudom, ég-e eléggé a hitem lámpása. Hiszek, de úgy érzem, nem eléggé. Ha eléggé égne, jobban látszana a világossága. Te mérd le, Atyám, családom, gyermekeim, barátaim hitén és életén! Látják ők rajtam, példámon, életemen jóságodat és szeretetedet? Legalább akik a házban vannak, azok lássanak tisztán, világosan, s ne zavarja meg őket annyiféle-fajta tanításnak a lidércfénye. Ha nem elég a hitem, kérlek, fújj rá Lelkeddel, hogy jobban égjen. Gyújts nagyobb fényt egyházunkban! Hogy én is, családom is és egyre többen lángoljanak, hogy apró fényeink egyesüljenek, s szereteted fókuszában a többieket is képesek legyenek lángra gyújtani. Ámen.

Mindennap az Ige fényében- ADD NEKEM A TE SZÍVEDET!


A mai napon olvasandó igeszakasz: Róm 7,7-20
Mit mondjunk tehát? A törvény bűn? Szó sincs róla! Viszont a bűnt nem ismerném, ha nem ismertem volna meg a törvény által, és a kívánságot sem ismerném, ha a törvény nem mondaná: "Ne kívánd!" De a bűn a parancsolattól ösztönzést kapott, és felszított bennem mindenféle kívánságot. Mert a törvény nélkül halott a bűn. Én pedig a törvény nélkül éltem valamikor. Amikor azonban jött a parancsolat, életre kelt a bűn, 10 én pedig meghaltam, és kitűnt, hogy éppen az életre adott parancsolat lett halálommá.11 Mert a bűn, miután ösztönzést kapott a parancsolattól, megcsalt engem, és megölt általa. 12 A törvény tehát szent, a parancsolat is szent, igaz és jó. 13 Akkor a jó lett halálommá? Szó sincs róla! Ellenben a bűn, hogy meglássék bűn mivolta, a jó által hoz rám halált, így a bűn fokozott mértékben lesz bűnné a parancsolat által. 14 Tudjuk ugyanis, hogy a törvény lelki, én pedig testi vagyok: ki vagyok szolgáltatva a bűnnek. 15 Hiszen amit teszek, azt nem is értem, mert nem azt cselekszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök.16 Ha pedig azt cselekszem, amit nem akarok, akkor elismerem a törvényről, hogy jó. 17 Akkor pedig már nem is én teszem azt, hanem a bennem lakó bűn. 18 Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. 19 Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat. 20 Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn. 



"Ne kívánd felebarátod házát! Ne kívánd felebarátod feleségét, se ... és semmit, ami a felebarátodé!"
(2Móz 20,17)


A Tízparancsolat utolsó parancsolata a figyelmet a külső cselekedetekről (gyilkosság, paráznaság, lopás, hamis tanúskodás) a belső indítékokra tereli. "Ne kívánd...!" Legalábbis az Újszövetség így magyarázza ezt a parancsolatot.
Most hát Isten megtiltja és kárhoztatja minden előbbi bűnnek az okát, vagyis az emberi szívben lévő gonosz vágyakat. A bűnös ember nyomorúsága nem annyira a külső viselkedésében, mint inkább a szívében rejlik. Ez a nyugtalan, mohón vágyakozó szív az oka minden nyugtalanságnak, és ez a forrása a bűnös ember egész gonosz viselkedésének.
Nem a keresztyénség az egyetlen vallás, amely rámutat erre a fájó pontra. A buddhizmus is tanítja, hogy a vágy az oka minden szerencsétlenségnek. A megoldás pedig, amit ajánl, magának a vágynak a halála.
A pszichológia, amely egy viszonylag új tudomány, különös gondot fordít az embernek erre az alapvető állapotára. A pszichológusok úgy írnak le bennünket, mint gonosz vágyakkal, kínzó epekedéssel, kívánságokkal, ösztönökkel, mozgató erőkkel, sóvárgással teli edényeket. Rámutattak arra, hogy a vágyaknak ez az örvénylő kavargása jóval lejjebb van, mint gondolatainknak a felszíne, és mélyebben, mint tudatos életünk.
A Biblia azt mondja, hogy ez a megállapítás helyes. De az az Isten, aki elítéli ezt a bűnös állapotot, felajánlja saját megoldását is.
Az ember mindaddig mohón vágyakozik, ameddig balra és jobbra, előre és hátrafelé tekintget. Amíg ezen a horizontális szinten él, azt akarja majd birtokolni, ami soha nem elégítheti ki. Mindig a zöldebb legelő és a "sokkal több" után fog sóvárogni, és mindig mélyebbről kíván inni, anélkül, hogy valaha is képes lenne eloltani ezt a szomjúságát. Mindaddig nyugtalan a szívünk, míg Istenben nyugalmat nem talál.
A keresztyénség nem azt tanítja, hogy a vágyaknak meg kell halniuk, mígcsak be nem sodródunk a nagy semmibe. Maga az Isten teljesíti be életünket. Epekedő szívünknek felé kell fordulnia. Egyedül ő tudja kielégíteni legmélyebb szomjúságunkat. Amikor Isten megtelít bennünket szeretetének gazdagságával, akkor a mi legmélyebb szükségletünkre nézve elégíttetünk meg. Megtanuljuk az új életből fakadó megelégedettséget, és megtanuljuk, hogy mit jelent vágyaink megszentelése.