2016. november 2., szerda

Joyce Meyer: Találd meg és töltsd be rendeltetésed

,,Van rendeltetésed. Isten formált téged édesanyád méhében és megalkotott téged a világ megalapítása előtt. Efézus 2:10 mondja, hogy Isten az idők előtt eltervezett számodra egy utat, amelyen járnod kell!,,






Bizonyságaid örökkévaló örökségem

   Mi pedig előrementünk a hajóra, Asszuszba eveztünk, s ott akartuk felvenni Pált, mivel így rendelkezett és maga gyalog akart jönni.

     Csel. 20,13

Figyeljünk arra, hogy ezt az útitervet Pál kifejezetten parancsolta.

Pál bizonyára nem volt parancsolgató ember. Különösen a Filemonhoz írt levelében látjuk, hogy ezerszer inkább kért és kívánt, mint parancsolt. De ezt a kívánságát, hogy most egyedül legyen, parancsoló formába öltözteti. Nem úgy parancsolgatott ő útitársainak, mint valami kényúr szokott. Nem! Csak nem hagyott kétséget afelől, hogy neki most feltétlen egyedül kell lennie.

Mint egykor Jézus, aki elküldte tanítványait, s egyedül ment fel a hegyre imádkozni, így parancsolta Pál szeretett útitársainak, hogy egy időre hagyják magára.

Mit tanulhatunk ebből? Ha valaki elveszi külsőleges hasznunkat, maradjunk nyugodtan! Ha valaki azonban azt az időnket veszi el, amit imádságban kellene eltöltenünk, legyünk nagyon határozottak!

Azt is figyeljük meg, mennyi időre szól a rendelkezés. Pál Asszuszig akart gyalog menni, aztán csatlakozott a testvérekhez. Egy bizonyos időt, kb. 2 napot kívánt magának. - Őrizkedjünk mind a kétfajta túlzástól. Vannak keresztyének, akik szinte soha sincsenek egyedül Istennel. Mások viszont kizárólag azzal dicsekszenek, hogy magukban imádkoznak, és lekicsinylően beszélnek a testvéri közösségről.

Mindkettő fontos. Egyik testvér egyszer azt mondta nekem: "Én nem megyek soha konferenciára vagy hasonló összejövetelekre, a csendességben épülök". Néhány év múlva láttam ismét. Arckifejezése teljesen megváltozott, békétlenné vált. Hallottam, hogy egy rajongó mozgalom tagjává lett.

Üdvözítőnk oltalma nélkül mi szegény, tévelygő juhok vagyunk! Bárcsak megtartanánk mindig a helyes irányt, hogy termékeny lenne szolgálatunk Isten országában!

Isten asztaláról-Varga László

   "Formált tehát az Úristen a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi... Így adott az ember nevet minden állatnak, az égi madaraknak és minden mezei élőlénynek."

     1Mózes 2,18-20

Az ókori, a Bibliára is jellemző gondolatvilágban aki valakinek vagy valaminek nevet ad, az tulajdonába veszi azt. Isten gyakran változtatja meg a nevét annak az embernek, akit kiválaszt magának. Példák: Ábrám – Ábrahám, Jákób – Izráel, Száraj – Sára. (A magyar népmesében, ha a hős kitalálja az ördög nevét, úrrá lesz felette.) Amikor Ádám nevet ad az állatoknak, az azt jelenti, hogy megismeri és hatalmába vonja őket. Ebben az értelemben lesz ez az ige az emberi tudomány alapigéje. A teremtési parancs: "Hódítsátok meg a földet!" – így válik gyakorlattá. Maga Isten vezeti az állatokat az ember elé, maga Isten bízza meg az embert megismerő, felfedező, tudományos munkával. A keresztyén embernek ma sem kell félnie a tudománytól, hiszen az isteni megbízatás. Hit és tudomány viszonya évszázadokon keresztül sok vitához, sőt háborúsághoz vezetett. De Istennek hála, mára elmondhatjuk, hogy a természettudományok állításai nem mondanak ellent a keresztyén hitnek, és a hívő ember és tudós minden természeti törvényben az Alkotó nagyságát csodálhatja.
Uram, annyira elvont és bonyolult korunk természettudománya, beleszédülünk, ha követni próbáljuk. De egy bizonyos: a Te teremtő munkád egyre szebben, hatalmasabban tűnik ki eredményeiből. Köszönöm, hogy olyan korban élek, amikor nem kell ellentétet látnom hitem és tudásom között. Amikor a holdutazó igét hirdet, és a sebészprofesszor imádkozva veszi a kést a kezébe. Így én is bátran tehetek rólad vallást bárki előtt, s én nevezhetem elavultnak azt az ateistát, aki még ma is a tudomány mögé bújva akarja támadni a hitemet. Tedd gyermekeinket a tudás világos gondolkodású élvezőivé, hogy annak minden eredményében Téged lássanak, és a Te műveidben gyönyörködjenek! Ámen.

Mindennap az Ige fényében-AMINEK HAMAROSAN MEG KELL TÖRTÉNNIE


A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 22,6-16
És ezt mondta nekem: "Ezek az igék megbízhatók és igazak, mert az Úr, a próféták lelkének Istene küldte el angyalát, hogy közölje szolgáival mindezt, aminek hamarosan meg kell történnie. És íme, eljövök hamar: boldog, aki megtartja e könyv prófétai igéit." Én, János hallottam és láttam ezeket, és amikor hallottam és láttam, leborultam az angyal lába előtt, hogy imádjam őt, aki megmutatta nekem ezeket.De ő így szólt hozzám: "Vigyázz, ne tedd, mert szolgatársad vagyok neked és testvéreidnek, a prófétáknak, és azoknak, akik megtartják e könyv igéit: az Istent imádd!" 10 És így szólt hozzám: "Ne pecsételd le e könyv prófétai igéit, mert az idő közel van. 11Aki gonosz, legyen gonosz ezután is, és aki bűntől szennyes, legyen szennyes ezután is, aki pedig igaz, cselekedjék igazságot ezután is, és aki szent, legyen szent ezután is. 12 Íme, eljövök hamar, velem van az én jutalmam, és megfizetek mindenkinek a cselekedete szerint.13 Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég". 14"Boldogok, akik megmossák ruhájukat, mert joguk lesz az élet fájához, és bemennek a kapukon a városba. 15 Kívül maradnak az ebek, a varázslók és a paráznák, a gyilkosok és a bálványimádók, és mindenki, aki szereti és cselekszi a hazugságot! 16 Én, Jézus küldtem el angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen nektek a gyülekezetek előtt. Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag". 



"Az Úr, a próféták lelkének Istene küldte el angyalát, hogy közölje szolgáival mindezt, aminek hamarosan meg kell történnie. És íme eljövök hamar: boldog, aki megtartja e könyv prófétai ígéit."
(Jel 22,6-7)


A könyv ugyanúgy kezdődik és végződik. Ha elolvastuk az elejét és a végét, akkor bizonyosak lehetünk afelől, hogy mi az írás célja, hogy kicsoda üzen benne, és hogy kinek szól az írás. Az Úr Isten küldi az üzenetet. Ő ugyanaz az Isten, aki az Ószövetség prófétái által is szólt. Azoknak az embereknek ír, akiket a könyv első fejezete úgy írt le, mint a gyülekezetük körében lévő új szövetséges népet. Itt ezeknek az embereknek a neve az, hogy Isten szolgái. Az írásnak a célja pedig az, hogy tudassa az egyházzal azt, aminek hamarosan meg kell történnie.
Az üdv-ígéret is megismétlődik. "Boldog, aki megtartja e könyv prófétai igéit." Az áldás azoknak szól, akik Jézus Krisztusnak a könyvet hívő, az Igét megtartó követői. Ők azok, akik tudhatják azt, "aminek hamarosan meg kell történnie."
Ezeknek a dolgoknak hamarosan meg kell történniük. A "meg kell" szavak hallatán nem szabad arra gondolnunk, hogy itt valami elkerülhetetlen történelmi törvényszerűségről van szó. Úgy látszik, hogy "a világi próféták" (a kiemelés a fordítótól) valami ilyesféle törvényszerűségre utalnak, amikor ezt mondják: "Úgy vélem, ez feltétlenül megtörténik." Vagy még mélyértelműbben: "Aminek meg kell történnie, az biztosan meg is történik." Egy pillanatig se gondold, hogy létezik valamiféle történelmi folyamat, ami szerint a dolgoknak, ha törik, ha szakad, végződniük kell. Kérlek, ne gondold.
Ugyanazon ok miatt kell megtörténnie, ami miatt Jézus első ízben jött. Ugyanaz a szükségszerűség ez, amely Jézussal kimondatta: "Jeruzsálembe kell mennem." Meg hogy: "Szenvednem kell, meg kell halnom és fel kell támadnom újból." Ugyanez az akarat teszi szükségessé, hogy ezek a dolgok hamarosan megtörténjenek.
Meg kell történnie, mert Krisztus nem hiába halt meg. Meg kell történnie, mert Isten nem csúfoltatik meg. Meg kell történnie, mert Isten szolgáinak az imái nem maradhatnak válasz nélkül. Meg kell történnie, mert Isten - Isten. Ezért reszkessen a föld attól, ami történni fog.
De boldogok, akik hallgatják és megtartják Igéjét.

Krisztus mindenek felett-TEKINTÉLY ÉS FÜGGETLENSÉG



   "Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok" (Jn 14,15).


Urunk nem kényszerít az engedelmességre. Nagyon világosan megmondja, mit kellene tennünk, de soha nem használ kényszerítő eszközt arra, hogy megértesse velünk. A vele való szellemi egységünk alapján kell engedelmeskednünk. Ezért bármikor beszélt is Urunk a tanítványságról, mindig elébe tette: "HA" - nem kell megtenned, csak ha szeretnéd. "Ha valaki jönni akar énutánam, tagadja meg magát..." (Mt 16,24), "adja át nekem a magához való jogát." Urunk itt nem örökkévaló helyzetünkről beszél, hanem arról, hogy a földi életben hasznosak legyünk neki; ezért beszél olyan keményen (Lk 14,26). Soha ne magyarázd ezeket a szavakat attól függetlenül, aki mondta. Az Úr nem szabályokat ad, hanem egészen világosan elém állítja az Ő álláspontját, és ha az én hozzá való viszonyom a szereteten alapszik, minden habozás nélkül megteszem, amit Ő mond. Ha bizonytalankodom, ez azért van, mert más valakit szeretek - magamat. Jézus Krisztus nem segít, hogy engedelmeskedjem. Nekem kell engedelmeskednem neki, s mihelyt engedelmeskedem, betöltöm szellemi rendeltetésemet. Személyes életem teli lehet kicsi kellemetlenségekkel, de ha adott helyzetemben engedelmeskedem Jézus Krisztusnak, ezek olyanok lesznek, mint a tűszúrás okozta lyuk, átlátok rajtuk Isten arcára, és vele szemtől szemben állva felismerem majd, hogy engedelmességem által ezren meg ezren nyertek áldást. Amikor Isten megváltása az ember lelkében egyszer már eljuthatott az engedelmességig, az mindig teremtő erő. Ha engedelmeskedem Jézus Krisztusnak, Isten megváltása átterjed rajtam keresztül más életekbe is, mert az engedelmesség mögött ott van a Mindenható Isten valósága.

Isten műhelyében-Magasröptű cél



   "... Mindazok tehát, akik tökéletesek vagyunk, így gondolkozzunk. "

(Fil 3, 15)   


A folyón átkelő hajósnak az erős sodrás miatt a kikötőhelynél sokkal feljebb kell irányítania hajóját. Nekünk is így kell kitűznünk a célt. A világ és a Sátán ellenállása, meg a saját gyengeségünk egyébként is mindig visszasodornak.

Értelmezzük helyesen a keresztyén tökéletességet. Ez nem bűntelenség, mint némelyek gondolják. A Bibliában a tökéletesség azt jelenti, hogy valami teljes, egész, szemben a féllel, a rész szerint valóval. A Biblia a belső magatartás és a megismerés tökéletességéről beszél. Aki nemcsak lelki életet kapott, hanem Lélek szerint jár is, tehát győzedelmes életet él, az tökéletes az ő életútjában. A korinthusiak az ajándékba kapott új életüket még nem voltak képesek minden ponton érvényre juttatni, ezért nevezi őket az apostol "testieknek" (1 Kor 3; Gal 5, 25). Még nem engedték, hogy hétköznapi életükben valóban minden vonalon a Szentlélek uralja őket; óemberük még erősen érvényesült. Ezért tökéletlenek voltak. De a tökéletesekben is van még bűn. "Bennem, azaz a testemben nem lakik semmi jó" - ez életünk végéig így van. De mégha meg is mozdul a testi vágy a szívben, többé nem szabad uralomra jutnia. A test cselekedeteit a Lélek szerint járó hívő ember szakadatlanul öldökli a Lélek által.

Bűnösnek lenni és bűnt cselekedni nagy különbség. A bűnre észrevehetően megmarad bennünk a hajlam, de a Lélek ereje által az ember nem adja oda többé az akaratát. Így a bűn csábító ereje gyengül, elveszti táptalaját. Mégse mondja senki: bennem már meghalt minden bűnös hajlam a tisztátalanságra, fösvénységre, sértődékenységre, irigységre. A látszólag elhalt növényből új hajtások nőhetnek ki. A Biblia azonban nem emeli túl magasra a mértéket, elég, ha a világosságban járunk. Aki úgy gondolkozik, mint Pál (Fil 3, 7-14), az tökéletes; teljesen átadva magát az Úr Jézusnak, múltjától elszakadva szabad a bűntől, ha nem is bűntelen. Ugyanúgy, mint az életmódban, az ismeretben is van kezdeti állapot és van tökéletességi fok. Különbség van az alapvető tanítások -ide tartozik mindenekelőtt a kereszt üzenete, a keresztről való beszéd - és azon tanítások között, amit csak a belsőleg érettek tudnak felfogni és megemészteni. "Bölcsességet az érettek között hirdetünk" - mondja Pál (1 Kor 2; 6).

Joel Osteen- Mai napon nem csüggedek. :)



Arra biztatlak, ne csüggedj, ha bármi bánt, mert felemelkedsz minden csalódásból, talpra állsz minden betegségből, párkapcsolati problémából, anyagi nehézségből, depresszióból, a hurrikán hatásaiból. Ez a visszaesés csak egyszerűen felkészülés volt a nagyszerűbb visszatérésre. Talán meghajoltál, de a pálmához hasonlóan csak idő kérdése és erősebben, egészségesebben, gyarapodva, előléptetve térsz vissza, jobban, mint előtte voltál. /Joel Osteen/

Isten ígéreteinek tárháza- Mennyei gazdagság

"Nem vonja meg javait az Úr azoktól, akik feddhetetlenül élnek" (Zsolt 84,12).





A "kellemes'' dolgokat sokszor megtagadja tőlünk az Úr, de a jót soha. S hogy nekünk mi jó, annak Ő a legbölcsebb elbírálója. Bizonyos dolgok kétségkívül jók, és ezeket elkérhetjük Urunktól, a Jézus Krisztus által.

A szentség jó dolog, és ezt Ő bőségesen munkálja is bennünk. Kész győzelmet adni gonosz hajlamaink, indulatos természetünk és rossz szokásaink felett, ezért bátran kérjük csak Tőle mindezt.

Üdvösségünk felől teljes bizonyosságot, és Vele való szoros közösséget akar adni nekünk az Úr, az igazságban vezetni minket és bátorságot adni, hogy bizalommal járuljunk a kegyelem trónusa elé. Ha mindezeknek híjával vagyunk, annak az az oka, hogy nincs hitünk az elfogadásukra, nem pedig az, hogy Isten nem akarja mindezt megadni nekünk. Ő mennyei lelkületet, béketűrést és buzgó szeretetet akar mindazoknak adni, akik komolyan kérik ezt Tőle.

De vigyázz: feddhetetlenül kell élned! Ne legyenek hátsó gondolataid, se görbe utaid; ne legyen benned képmutatás vagy csalárdság. Ha hamisan élünk, Isten nem halmozhat el ajándékaival, mert akkor a bűnt jutalmazná. Csak az őszinte becsületesség útja vezet mennyei gazdagsághoz, amely minden jó dolog összessége.

Hatalmas ígéret ez, amelyre szabad imádságban hivatkoznunk. Térdeljünk hát le, és tegyük ezt!

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-Jézus tanítása a halottakról

"..közöttünk... nagy szakadék is tátong, hogy akik innen át akarnak menni..., ne mehessenek, se onnan ide át ne jöhessen senki. "(Lk 16,26)




A gazdag és Lázár történetében Jézus Krisztus nagyon fontos igazságokat tanít arról, hogy mi van a halál után, mit tudhatunk az elhunytakról.
Egészen természetesen tanítja, hogy van folytatása az emberi létnek a biológiai halálunk után is. Jézus szerint a halál nem pont az élet mondatának a végén, hanem kettőspont: folytatása következik. Más létformában, de tovább létezik minden ember, a nem hívők is, akár akarjuk, akár nem.

De nem mindenki ugyanolyan körülmények közt létezik tovább. A gazdag a pokolba, Lázár az üdvösségbe került. Az előbbi szenvedett, az utóbbi boldog volt. Ne feledjük, hogy már itt is két különböző állapotban létezünk: Istennel közösségben vagy Isten nélkül. Ez válik véglegessé a halálunkkor. Jézus tehát világosan tanítja: van üdvösség és van kárhozat.

Van összefüggés az ember földi élete és örök sorsa között. „Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta." (Jn 3,36) Mindnyájan Isten haragja alá születünk, innen lehet megtérnünk hozzá.

Jézus azt is világosan tanítja, hogy örök sorsunk eldől a halálunk pillanatában, s utána már ezen nem lehet változtatni. A történet mindkét szereplője azonnal odakerül, ahol el kell töltenie az örökkévalóságot. S hiába próbálna a gazdag akárcsak enyhülést is kérni, utána már nem lehet változtatni semmin.

Jézus tanítása szerint egy életünk van, ez megismételhetetlen, ebben van lehetőségünk megtérésre. A Szentírástól távol áll a reinkarnáció elképzelése, és a halottakért való imádkozás gyakorlata is. Hiszen a sorsuk végleg eldőlt.
(Imádkozzunk az élők üdvösségéért)

Cseri Kálmán Igehirdetései-SZENTEK ÉS HALOTTAK

Ajánlom olvasásra mindenkinek!

Jó, ha tisztában vagyunk elhunyt szeretteinkhez való viszonyulásunkkal és legfőképpen a Biblia ehhez kapcsolódó tanításával, melyet Cseri Kálmán egyszerűen és érthetően magyaráz meg nekünk.

Kattints a linkre:https://www.facebook.com/notes/isten-kincses-l%C3%A1d%C3%A1ja/szentek-%C3%A9s-halottak/694793144020908

A HALOTTAK ÉS MI  

http://www.refpasaret.hu/pasaret/pred.php?id=1661




A Valóság Rapszódiája-Chris pásztor- Ne panaszkodj...cselekedj az Ige alapján!

Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgéstekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt (Filippi 4:6)


Gyakran találkozunk olyan emberekkel, akik mindennapjai tele vannak fájdalommal, csüggedtséggel és vereséggel. Azt gondolnád, hogy azonnal elfogadják a segítséget, amint lehetőség
nyílik rá, valójában azonban inkább siránkoznak azon, hogy min mennek keresztül. Egy tipikus példát találunk erre, amikor Jézus találkozott egy emberrel a Bethesda tavánál, aki már harmincnyolc
hosszú esztendeje szenvedett bénaságban.

Bár Jézus tudta, hogy az az ember már milyen régóta fekszik ott betegen, mégis megkérdezte tőle: “Akarsz-e meggyógyulni?” Az ember nem felelt a kérdésre, hanem védekezővé vált, és elkezdett
panaszkodni, hogy hogy hagyta el őt mindenki, és nincs senki, aki segítene neki bemenni a vízbe, amikor az angyal felkavarja azt. Még Jézus segítségét sem kérte, és figyelmen kívül hagyta azt a fontos kérdést, amit Jézus feltett neki, inkább a helyzete miatt kezdett siránkozni.

Így viselkednek néhányan, Istennek panaszolják a problémáikat, a társadalmat és másokat hibáztatnak a kihívások miatt, amelyeken keresztülmennek ahelyett, hogy megcselekednék Isten Igéjét. A Bibliában azt olvashatjuk, hogy: “Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek” (Jakab 1:2). Továbbá, a Róma 8:35-37-ben ez szerepel: “Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől? nyomorúság vagy szorongattatás,
vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é?...De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, aki minket szeretett.”

Ne sírj, amikor kihívásokkal nézel szemben! Állj meg erősen a hitben! Folyamatosan erősítsd meg Isten Igéjét magadban, és tudd, hogy nagyobb Az, aki benned van, mint az, aki a világban van. Ne csüggesszen el a probléma nagysága. Minél nagyobb
a probléma, annál nagyobb lesz az a dicsőség, ami meg fog nyilvánulni. Ez a valóság. Nagyobb vagy azoknál a kihívásoknál, amelyekkel szembenézel. Halleluja.

Ima
Drága Atyám, biztos vagyok benne, és hálás vagyok érte,
hogy egy győztes életre hívtál el. Minden a javamra válik, beleértve azokat a kihívásokat és problémákat is, amelyekkel szembenézek. Minden nekem dolgozik, egy sokkal nagyobb és örökkévaló
dicsőségért. Ezért a szívem tele van kimondhatatlan örömmel és
dicsőséggel most és mindenkor. Jézus nevében, ámen.

Gloria Copeland-Élvezd a győzelmet

De hála az Istennek, aki a győzelmet adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által.– 1 Korinthus 15:57




Győztesek! Több mint győztesek! A Biblia szerint ezek vagyunk. Tudom, hogy ezt már sokszor hallottad, de most azt akarom, hogy ennek a valósága beléd ivódjon. Szeretném, ha egy kis időt szánnál arra, hogy gondolkozol ezeknek a kifejezéseknek a jelentésén.
A szótár szerint a győzelem jelentése a következő: „teljes és végleges fölény a harcban vagy háborúban, siker bármilyen küzdelemben vagy versengésben, amely magában foglalja az ellenség vereségét vagy az akadályok leküzdését.”
Győzelmet aratni azt jelenti, hogy „felülmúlni, legyőzni versenyben vagy küzdelemben, győzedelmeskedni, uralkodni, elnyomni, felülkerekedni, leverni, eltiporni, felülmúlni, uralni, fölényt szerezni, alávetni, megsemmisíteni.”
Ha egyszer jól az elmédbe vésed ezeket a definíciókat, akkor fel fogod ismerni, hogy Jézusban sokkal többet kaptál, mint egy jegyet a mennybe. Legyőzted a világot, amelyben most élsz. Őáltala győzedelmeskedtél, uralmat szereztél a világ fölött, eltiportad azt, felülkerekedtél rajta.
Nem csoda, hogy az 1 Korinthus 15:57 így kiált: „De hála az Istennek, aki a győzelmet adja nékünk a mi Urunk Jézus Krisztus által!”
Kiálts te is! Mondj köszönetet Istennek, hogy győztessé tett téged. Dicsérd Őt azért, hogy összekapcsolt téged azzal, aki legyőzte a világot, a testet és az ördögöt. 
Kiálts halleluját, és élvezd a győzelmet!
Igei olvasmány: Róma 8:29-39


Napi Ige, Napi Gondolatok

Napi Ige:Az igazi barát mindig szeret téged, de akkor válik igazán testvéreddé, ha bajba kerülsz. (Péld.17,17.)




Napi Gondolat.

Zsidó 10: 38. Az igaz pedig hitből él. És a ki meghátrál, abban nem gyönyörködik a szellemem.
De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.

Az Ige szerint, NEM a havi fizetésünkből élünk. Hiszen munkát is azért vállalunk mert hisszük, hogy a hónap végén azt méltányolják,
megfizetik.Éltünk abszolút minden területe HITET igényel.
Lehet hinni emberek ígéreteiben, és lehet hinni istenben.

Lehet valamit akargatni, és lehet AKARNI. Vannak holtpontok az életünkben, amikor padlóra kerülünk. Úgy érzed, hogy nem megy tovább. "Túl nehéz. Nem bírom" - ezek a gondolatok kavarognak a fejedben. Jó szó a "holtpont", mert ilyenkor valami tényleg meghal bennünk: a hit vagy a hitetlenség.
Akiben a hit hal meg: föladja. Akiben a hitetlenség: folytatja tovább és megnyeri a csatát.

Van olyan időszak az életünkben hogy élünk, mert élnünk kell.
De az igazság az hogy azért kell élnünk mert harcosok vagyunk, Isten harcosai, akiknek az a céljuk hogy egy napon találkozzanak azzal akiért annyit harcoltak.....a Krisztus Jézussal.

Mielőtt feladnád, gondolkozz el azon hogy eddig miért tartottál ki!

Ámen!                                                      

Gloria Copeland- Isten veled tart!

Aki pedig az Úrral egyesül, egy szellem Ővele.– 1Kor 6:17.




Egyszer azt hallottam Isten egyik nagy emberéről, hogy minden nap, amikor felöltözött, belenézett a tükörbe, és azt mondta: 
„Te ruha, ahova ma mész, Isten veled megy.”

Tudod, ez így van. Ha elfogadtad Jézust életed Urának, és így Istennel egyesültél, akkor bárhova is mész ma, oda Isten is veled tart!

Hívőként ezt jobban tudatosítanunk kell magunkban. Meg kell tanítanunk magunknak, hogy folyamatosan tudatában legyünk ennek: Isten bennünk van, tanít, megerősít, tanácsot ad, és megáld bennünket a jelenlétével.

Folyamatosan emlékeztetnünk kell magunkat arra, hogy egy szellem vagyunk Vele. Ez azt jelenti, hogy ha egy problémával vagy gonosz szellemmel nézünk szembe, ami befolyásolni, hátráltatni akarja az életünket, Isten is szembe néz azzal. Amikor ilyen dolgokkal találkozunk, Isten is találkozik azokkal. És Ő már legyőzte őket!

Arra bátorítalak, hogy amikor ma felöltözöl, nézz bele a tükörbe, és mondd ezt:

„Egyesültem az Úrral, egy szellem lettem Vele. Testem, bárhova mész ma… oda Isten is megy. Isten bennem van. Isten ereje bennem van. Isten bölcsessége bennem van. Isten győzelme bennem van.”

Mondd ezt magadnak minden nap – sokszor. Addig folytasd ezt, amíg szokásoddá nem válik, hogy így gondolkozol. Gondoskodj arról, hogy folyamatosan tudatában legyél Isten valóságának a bensődben!


Gloria Copeland -Ne tégy úgy, mintha nem élnél

A Keresztelő János idejétől fogva pedig mind mostanig a mennyek országa erőszakot szenved, és az erőszakosak ragadják meg azt.– Máté 11:12-



Az Amplified Bible, bővített bibliafordítás így szól: 
„A mennyek országában való részesedést a legnagyobb buzgósággal és igyekezettel keresik.”
Azt akarom, hogy erőszakos legyél. Igen, erőszakos, eltökélt, buzgó. Azt szeretném, hogy annyira elkötelezett legyél Isten dolgai felé, hogy ellenállj bármilyen próbálkozásnak, ami el akarna téríteni azoktól.
Manapság túl sok hívő hasonlít az ószövetségi zsidókra. A kudarc pusztaságában vándorolnak, mert az Ígéret Földjén ellenség lakik. Kirabolják őket a jog szerint hozzájuk tartozó örökségből, mert félnek harcba szállni velük. Azt remélik, hogy erőszak nélkül is valahogyan bejutnak arra a földre. De nem fognak! Követelned kell a jogaidat, ha a sátán és társai felütik a fejüket.
Amikor Isten a Kánaán földjére küldte a zsidókat, azt mondta: „A fegyveresek menjenek előttetek.” Felfegyverkezve kellett kivonulniuk – harcra készen. Isten tudta, hogy harcolniuk kell a földért. Soha nem ígérte nekik, hogy nem kell. Azonban azt ígérte, hogy minden alkalommal győznek.
Ugyanez igaz rád is. Nem teheted azt, hogy lefekszel, és úgy teszel, mintha halott lennél, amikor az ördöggel foglalkozol. Nem fogja elengedni az életed egy területét sem – az egészségedet, a pénzügyeidet vagy bármi mást – harc nélkül. Nem fogja feladni, csak ha kikényszeríted azt.
Ne üldögélj tovább a pusztaságban. Ne üldögélj tovább, míg az ördög ellopja Isten áldásait tőled. Nálad van Isten engedélye, ereje és képessége, hogy elfoglald a földet. Legyél ahhoz elég erőszakos, hogy tegyél valamit ezért… még ma!
Igei olvasmány: 5 Mózes 31:1-8

Az én életem ma: AZ ISTENI ERŐ ARRA VÁR, HOGY BIRTOKBA VEGYÜK

Növekedés a bölcsességben

„Isten kegyelme által vagyok, ami vagyok és az Ő hozzám való kegyelme nem lett hiábavaló, sőt többet munkálkodtam, mint azok mindnyájan, de nem én, hanem Isten velem való kegyelme.” 
(Korinthusiakhoz írt I. levél 15,10)



Bár igyekezhetünk előrébb jutni a keresztényi élet útján, ám ha egy idő után saját emberi erőnkben kezdünk bízni, akkor hamarosan szem elől veszítjük Jézust, hitünk elkezdőjét és bevégzőjét, s ennek eredménye kudarc és mindannak az elvesztése, amit addig elnyertünk. Valóban szomorú azoknak az állapota, akik ellankadnak az úton, és megengedik a lelkek ellenségének, hogy elrabolja tőlük lelki ajándékaikat. (Az apostolok története, 532–533. o.)

Isten szeretete a lelkünkben közvetlen befolyást gyakorol életünkre, értelmünkre és érzelmeinkre, hasznos tevékenységekre indítva bennünket. Isten gyermeke mindaddig küzd, amíg elnyeri Krisztus életadó erejét, és felöltheti az Ő igazságának ruháját. Ha valamilyen gyengeséget látunk a jellemünkben, nem elég, hogy ismételten megvalljuk azt, hanem rendíthetetlen elhatározással kell törekednünk a hiba legyőzésére azáltal, hogy fejlesztjük magunkban az azzal ellenkező nemes jellemtulajdonságokat. Ne akarjuk kikerülni ennek a munkának az elvégzését! Fáradhatatlan tetterőre van szükségünk, de Isten nem várja el tőlünk, hogy a saját erőnkből munkálkodjunk.
Az isteni erő arra vár, hogy birtokba vegyük. Az a keresztény, aki őszintén törekszik az önmaga feletti győzelem elnyerésére, szívébe fogadja ezt az ígéretet: „Elég neked az én kegyelmem.” (Korinthusiakhoz írt II. levél 12,9)

A hit imájával összekapcsolódó személyes erőfeszítéseink által nevelhetjük lelki természetünket. Így jellemünk napról napra hasonlóbbá válik Jézus Krisztus jelleméhez. A hosszú ideig dédelgetett szokások legyőzése kemény küzdelmünkbe kerülhet, azonban Krisztus kegyelme által győzelmet arathatunk felettük.

Köszöntünk Szent Szellem!- ÁLLJ ELLEN AZ ELLENSÉG ERŐINEK!

"Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak."
(Efézus 6:12)


Amikor Pál leírását olvassuk a gonosz erőkről, lehetséges, hogy túlzottan is tudatosítjuk magunkban a jelenlétüket. Tetszik nekem az az egészséges megközelítés, ahogyan Neil T. Anderson ír róluk a Szabadító című művében. "Némely hívőnek enyhe üldözési mániája van. Azt hiszik, hogy minden bokor mögött démonok ólálkodnak, és pont őket akarják megszállni. Ez alaptalan félelem. Szellemi téren a démoni erőkhöz való viszonyunk nagyon hasonlít ahhoz, ahogyan az anyagi világban a baktériumok körülvesznek bennünket. Tudjuk, hogy körül vagyunk véve velük: tele van baktériumokkal a levegő, a víz, az ételünk, a körülöttünk élő emberekben, sőt, önmagunkban is megtalálhatók. Ugyanakkor mégsem élünk állandó rettegésben, hogy elkapunk valamilyen betegséget, hacsak nem vagyunk hipochonderek... Ugyanúgy van ez a szellemiek területén is. A démonok olyanok, mint a kis, láthatatlan baktériumok, amelyek mindig meg akarnak fertőzni valakit. A Szentírás soha nem beszél arról, hogy félnünk kellene tőlük. Egyszerűen tudunk a létezésükről, és tőlük függetlenül oda kell szánnunk magunkat a becsületes és tiszta életre. Érhet támadás. Bánjunk el vele, aztán tovább léphetünk. Ne felejtsd el: a démonoknak csak a szájuk nagy. Megátalkodott hazudozók. Jézus Krisztusban, aki az igazság, minden szükséges hatalom és védelem rendelkezésedre áll ahhoz, hogy elbánj bármivel, amivel vádolnak."
A Szentlélek képessé tesz minden keresztényt, hogy erős legyen az Úrban és az Ő hatalmas erejében (Efézus 6:10). Ez akkor sikerülhet, ha felöltjük magunkra "az Isten minden fegyverét", amire Pál kétszer is figyelmeztet. Egyetlen démoni kórokozó sem juthat át azon a védőpáncélon, amit a Lélek szabott személyre minden hívő számára. A menny fegyverei nem óvnak meg az ellenség támadásaitól, sőt, erőteljes hadműveleteket is provokálhat részéről, de abban biztos lehetsz, hogy ha teljes a fegyverzeted, győztesen megállsz vele szemben. Énekelj dicsőítő éneket az Úrnak! A Szentlélek szuperhatalma áll rendelkezésedre!
Imádság a mai napra
"Uram, kérlek, mutass meg minden rést, ami esetleg a fegyverzetemen van, és bocsáss meg minden bűnt, amit elkövettem ennek következtében!"
Garrie F. Williams írása alapján

Isten csodálatos kegyelme- ISTEN EMBERI ESZKÖZEI

''De amelyek nékem egykor nyereségek valónak, azokat a Krisztusért, kárnak ítéltem.'' (Filippibeliekhez 3:7)

Mózes lemondott a kilátásban levő királyságról, Pál a gazdagság előnyeiről és a népe közötti tiszteletről egy olyan gondterhelt életért, amelyet Isten szolgálatában töltött el. Ezeknek a férfiaknak az élete csupa lemondásnak és áldozatnak látszik. Tényleg úgy volt?... Mózesnek felajánlották a fáraó palotáját és a fejedelmi trónt, azonban a főúri udvarokban uralkodó bűnös élvezetek miatt az emberek elfelejtették Istent; ezért Mózes a maradandó jót és igazságot választotta helyettük (Péld 8:18). Nem Egyiptom nagyságához ragaszkodott, hanem Isten szándékával kötötte össze az életét. Ahelyett, hogy Egyiptomnak adott volna törvényt, Isten utasítására a világgal közölte a törvényeket. Istennek arra vált eszközévé, hogy az embereknek az otthonokat és a társadalmat védelmező alapelveket adja. Ezek az alapelvek a nemzetek boldogulásának alapkövét jelentik, és ezt a világ legnagyobb vezetői ma is az emberi kormányzat legkiválóbb alapjának ismerik el. Egyiptom dicsősége a porba hullt. Uralma és társadalmi szerepe megszűnt. Mózes munkája azonban soha nem vész el. Az igazság hatalmas elvei, amelyeket az élete során megalapozott, örökre fennmaradnak...
Krisztussal vándorolt a pusztában, és Ő ott volt vele a megdicsőülés hegyén. Mózes áldozatos élete áldás volt a Földön. A Mennyben tisztelet övezte, ezért együtt van most Krisztussal. Sokféle munkájában Pált is az Ő jelenlétének támogató hatalma tartotta fenn. Így szólt: ''Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít...'' (Fil 4:13) Ki tudná lemérni a világ előtt Pál élete munkájának eredményeit?! Minden áldásos befolyás között, amely enyhíti az emberiség szenvedéseit, vigasztalja a szomorúakat, féken tartja a gonoszt, felemeli az emberek életét az önzésből és érzékiségből, és a halhatatlanság reménységével dicsőíti meg, milyen sok köszönhető Pál és munkatársai fáradozásának, akik Isten Fiának evangéliumával megtették az akkor figyelemre sem méltatott utazásaikat Ázsiából Európa partjaira! Mennyit ér az ilyen élet, amely Istennek eszköze lehetett, mérhetetlenül sok áldott lépés megtételének elindításában? Mi lesz majd az értéke az örökkévalóságban, ahol tanúskodni tud munkájának eredményéről?
Ellen White írása alapján

Reggeli dicséret- Kellemes beszéd

„A ti beszédetek mindenkor kellemetes legyen, sóval fűszerezett; hogy tudjátok, hogy mimódon kell néktek kinek-kinek megfelelnetek.”

(Kolossebeliekhez írt levél 4. fejezet 6. vers)

Úgy hiszem, mindannyian megtapasztaltuk már, hogy egy elhamarkodottan, meggondolatlanul kicsúszott szó, vagy egy félresikerült hangsúly milyen mély sebeket képes ejteni kapcsolatainkban. Ezért valóban jó lenne megtanulni végre, hogy mikor, hol, kinek, és hogyan szóljunk.

S az magától értetődő lehet, hogy beszédünk ne legyen keserű, vagy, hogy ne savanyú képpel tárjuk fel mások előtt meglátásunkat, viszont, jogos a kérdés, hogy az apostol itt miért Dávid „Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél édesebb az az én számnak!” (Zsolt.119:103) vagy Salamon „Színmézet csepegnek a te ajkaid, én jegyesem, méz és tej van a te nyelved alatt,” (Én.Én. 4:11) megfogalmazásával ellentétben édes helyett sóval fűszerezett beszédről ír.

Igen, gondolhatunk a só élettani, vagy a gasztronómiában betöltött fontos szerepére, ám ezeken túl meg kell említeni, hogy a só az áldozati rendszer elengedhetetlen része volt; „minden áldozat sóval sózatik meg” (Márk 9:49).


S ilyen értelemben a só az Istennek tetsző, az Istennek odaszánt szolgáló életet jelenti, amit Jézus is kihangsúlyoz, mikor a Hegyibeszédben a tanítványságot a sóhoz hasonlítja; „Ti vagytok a földnek savai” (Máté 5:13)

A Kolossei levél egészét olvasva pedig egész nyilvánvaló, hogy Pál is erre a Krisztusnak odaszánt életre „az odafelvalókkal törődjetek…” (Kol.3:1) kívánja emlékeztetni a gyülekezet tagjait, arra kérve őket, hogy saját személyét illetően is ne a börtön ajtajának megnyílásáért imádkozzanak, hanem hogy ott, a fogságban is tanúbizonyságot tehessen arról, aki megállította a damaszkuszi úton és új irányt szabott neki.

„Imádkozván egyszersmind mi érettünk is, hogy az Isten nyissa meg előttünk az íge ajtaját, hogy szólhassuk a Krisztus titkát, amelyért fogoly is vagyok; Hogy nyilvánvalóvá tegyem azt úgy, amint nékem szólnom kell.” (Kol.4:3-4)

Ma reggeli imádságunk ne csupán arról szóljon, hogy az egymással folytatott kommunikáció megfelelő legyen, hanem hogy a Krisztusról szóló bizonyságtevés ugyanolyan szerves része legyen életünknek, mint ahogy a só.

Így „vigyünk dicséretnek áldozatát mindenkor Isten elé, azaz az ő nevéről vallást tevő ajkaknak gyümölcsét.” (Zsid. 13:15)
Szerző: Szilárd

2016. november 1., kedd

Joyce Meyer- Hittel ragadd meg a változást

„Igazán mondom nektek: meg kell változzon a gondolkodásotok..." (Máté 18:3)



Ha mindig stresszes vagy, változtatnod kell valamit, hogy megszabadulj tőle.Sajnos, nem fog elmenni magától, ha mindent hagysz a régiben. Nem várhatunk más eredményt, ha minden marad a régi kerékvágásban. Ha azt akarod, hogy más legyen a dolgok kimenetele, akkor változtatnod kell.

Tégy néhány bátor hitbeli lépést, és változtass azon, amiben Isten változásra hív. Ha nem gyümölcsöző, amire az idődet fordítod, változtass. Ha nem pihensz eleget, változtass. Ha nem fegyelmezed a gyermekeidet, és a viselkedésükkel sok stresszt okoznak neked, változtass. Ha nem törődsz magaddal, változtass. Ha kiégtél, változtass. Ha a barátaid kihasználnak, változtass. Érted már? A stressztől csak úgy lehet megszabadulni, ha nem félsz változtatni.

Lehet, hogy félsz a változástól. Az is lehet, hogy ha már elég bátor voltál, hogy megtedd a szükséges lépéseket, a változtatások nem nyerték el mások tetszését. Ne félj tőlük sem.

Majd hozzászoksz a változásokhoz, és ők is. Ha nem cselekszel most, akkor jövő ilyenkor is ugyanaz a dolog fog bosszúságot okozni, sőt akár még tíz év múlva is, és soha nem lesz vége a nyomorodnak. Most van itt az idő! A bátorság akcióba lép, míg a félelem tétlenséget és halogatást szül. Tiéd a választás.

Bízz Benne. Ne vesztegesd az időt arra, hogy ellenállsz Istennek. Isten arra használja a változást, hogy formáljon, alakítson és újjá tegyen. A változás frissen tartja az életet, és kalandossá teszi – ragadd meg a változást hittel, és bízz benne, hogy Isten keresztül fog vinni rajta.

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja: Az élő Isten

"Ő az élő Isten, aki megmarad mindörökké. "(Dán 6,27)


Dániel életét megmentette Isten, nem tépték szét az oroszlánok. Amikor sértetlenül kihúzták a veremből, Dárius király kiadott egy rendelkezést: mindenki tisztelje Dániel Istenét! Miért? Mert „ő az élő Isten... uralkodása végtelen. Ő megment, megszabadít... ő mentette meg Dánielt is az oroszlánok karmából".
Úgy tűnik, merőben új volt Dárius számára, hogy van olyan Isten is, aki valóban létezik. Aki megőrzi a benne bízókat, parancsol a vadállatoknak is, aki ezek szerint hall, cselekszik, ténylegesen uralkodik. Úgy tartották, hogy minden nemzetnek megvannak a maga istenei, de azok nem szoktak így cselekedni. Sőt egyáltalán nem szoktak cselekedni. Nem véletlen, hogy Dániel ennyire ragaszkodik a maga Istenéhez, hogy még az oroszlánok vermét is inkább vállalta, mint a hitehagyást, az élő Isten megtagadását.
Hinni sokszor azt is jelenti, hogy életveszélyesen rábízzuk magunkat az élő Istenre. Az egyetlen igazi életbiztosítás a hozzá való ragaszkodás, mert a vele való hitbeli közösség maga az élet, a teljes élet, az örök élet, az üdvösség. S a benne hívőt még a halál is hozzá viszi közelebb.
Persze ezt a meggyőződést könnyen be lehet állítani úgy is, mint a többi úgynevezett isten és az azokban hívők megvetését. Pedig ez a megalapozott hit nem diszkriminál senkit, sőt éppen ez olt szeretetet és felelősséget az ember szívébe, hogy bemutassa az élő Istent másoknak is.
A Biblia nem a keresztény vallás kizárólagosságáról szól, hanem az élő Jézus Krisztus kizárólagosságáról.
Egyedül Jézus mondhatta el: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam." (Jn 14,6)
A sok emberi vélekedés miatt is, és személyes üdvösségünk szempontjából is döntő, hogy hisszük-e ezt teljes meggyőződéssel.

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

   Mi pedig előrementünk a hajóra, Asszuszba eveztünk s ott akartuk felvenni Pált, mivel így rendelkezett és maga gyalog akart jönni.

     Csel. 20,13

Érdekes intézkedését látjuk itt Pálnak. Minden útitársát hajóval küldte Troászból Asszuszba, önmaga pedig gyalog akart menni, s ott csatlakozni hozzájuk. Miért tette ezt? Úgy hisszük, nagyon fontos tanítást találunk ebben, különösen azok részére, akik az Úr munkájában állnak. Mikor szakított magának Pál időt az egyedüllétre?

A troászi keresztyénekkel közösen eltöltött különösen áldott napok után az ott eltöltött 8 nap valóságos evangelizációs hét volt. A hét olyan összejövetellel végződött, amelyen nagyon sokan voltak, s mely szinte egész éjszakán át tartott. Ezután nagyon vágyott Pál arra, hogy bizonyos ideig egyedül legyen. A testvérek kedvesek voltak neki. De most más kísérőre volt szüksége. Istennel akart együtt lenni!

Bárcsak mindig követnénk a Szentlélek gyöngéd indítását arra nézve, hogy az áldott összejövetelek után egyedül legyünk az Úrral!

Pál Troászban minden vigasztalást, intést és figyelmeztetést elmondott, amit magában hordozott. Folytassa a beszélgetést még a hajóúton is? - Istennek legáldottabb szolgája is fokozatosan fecsegővé süllyed, ha így cselekszik. A testvéri beszélgetés helyett most a csendességet választotta.

Hogyan maradhat egy lelki munkás Szentlélekkel telve, ha egyik munkából a másikba siet anélkül, hogy mint az Úr Jézus, keresné az imádkozásban való magányosságot a hegyen, vagy az éjszaka csendjében?

Valaki egy tapasztalt testvérnek beszélte el, hogy milyen sok összejövetelt és lelki beszélgetést tart. Ő ezt válaszolta neki: "És mikor van időd arra, hogy egyszer már hallgass?"
Mit válaszolnánk erre a kérdésre?

Isten asztaláról-Varga László

  "Ültetett az Úristen egy kertet Édenben, keleten, és ott helyezte el az embert, akit formált. Sarjasztott az Úristen a termőföldből mindenféle fát, szemre kívánatosat és eledelre jót; az élet fáját is a kert közepén, meg a jó és a rossz tudásának fáját."
     1Mózes 2,8-9


A kert abban különbözik más földdarabtól, hogy abban minden a gazda kívánsága szerint él. Minden növénynek megvan benne a maga helye, s ha nem válik be, kiirtja a gazda. Egész földünk ilyen kertje az Úristennek. Megvan benne minden, ami "a szemnek kívánatos és eledelre – azaz az ember hasznára – jó". Isten szeretetből teremti meg az embert, szeretete minden ajándékát a keze ügyébe helyezi. De legnagyobb ajándéka "az élet fája". Ott volt, ott van életünk közepén. Jelentése: az örök élet rendelkezésedre áll. Gyümölcse nincs eltiltva. Jogod van hozzá. Fogadd el – biztat Isten szeretete. Hiányzik valami a mi életünkből, a mi világunkból a boldogsághoz, amit Isten ne adott volna meg? Berendezett kert az életterünk. Milyen kár volt, milyen kár ma is elrontani. Egy székely falunak több erdője volt, mint amennyit a román törvény visszaadhatott. A szomszéd falunak nem volt erdője, a megmaradt részt annak adták. A birtokos falu fel volt háborodva. Magyarázták nekik: ha nem adnák oda, ők úgysem kapnák meg, az államé maradna! Nem baj, mondták a derék székelyek, inkább maradjon az államnak! Ez lett az Édenből. Nem csoda, hogy az élet fája eltűnt belőle. De él a mennyben azok számára, akik hajlandók Édent építeni.
Uram, talán inkább ne is mutattad volna meg, mire teremtetted az életet ezen az áldott, majd megátkozott földön. Inkább törődnénk bele, hogy ennyi a mi boldogságunk. Ne bántana napról napra az a tudat, hogy milyen szépen, milyen boldogan lehetne élni javaiddal, mindenkinek bőven juthatna a föld terméséből, feleslegesen halnak éhen naponta annyian. Pusztító háborúk helyett élhetnénk testvéri életet. Hozd el országodat, s addig is engedd meg, hogy Édent építhessenek otthon maguknak és egymásnak azok, akik benned bíznak. Enyhíthessük a földön a szenvedést! Ámen.

Mindennap az Ige fényében- ÜDVÖSSÉG


A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 1,1-7
Ez Jézus Krisztus kinyilatkoztatása, amelyet Isten adott neki, hogy közölje szolgáival mindazt, aminek hamarosan meg kell történnie, és amelyet angyalával elküldve kijelentett szolgájának, Jánosnak. Ő pedig bizonyságot tett Isten igéjéről és Jézus Krisztus bizonyságtételéről; mindenről, amit látott.Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket, és megtartják azt, ami meg van írva bennük: mert az idő közel van. János, az Ázsiában levő hét gyülekezetnek: Kegyelem néktek és békesség attól, aki van, és aki volt, és aki eljövendő, és a hét lélektől, akik trónusa előtt vannak;és Jézus Krisztustól, a hű tanútól, aki elsőszülött a halottak közül, és a föld királyainak fejedelme; aki szeret minket, és vére által megszabadított bűneinktől, aki országa népévé tett minket, papokká az Isten, az ő Atyja előtt: övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké. Ámen. Íme, eljön a felhőkön, és meglátja minden szem, azok is, akik átszegezték, és siratja őt a föld minden nemzetsége. Úgy van. Ámen. 



"Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai igéket, és megtartják azt, ami meg van írva bennük, mert az idő közel van."
(Jel 1,3)


Csak Istennek van hatalma arra, hogy megátkozzon vagy megáldjon valakit. Minden teremtmény fél az ő átkától, és az ő áldásától függ minden.
Fentebb ezen az oldalon idéztem Isten áldását. Isten áldását üdvösségnek is hívhatjuk.
Ez a rendkívüli üdv-ígéret Krisztus követőinek szól, amint összejönnek a gyülekezetben. Lelki szemeink előtt látjuk őket egy gyűlésen, melyet mi istentiszteletnek neveznénk. Egy férfi áll, és hangosan olvas egy könyvtekercsből. Abból a könyvtekercsből, ami a birtokunkban lévő Bibliának az utolsó könyvét képezi. "János Jelenéseit" olvassa. A többiek ülnek és figyelnek. Virrad, és a történelem virradata is ez.
Az egyház egy könyv köré gyűlt össze, és ma is e könyv köré gyülekezik. Ez a könyv Isten kijelentése. Ezek az emberek boldogok - mondja Isten. Boldog az, aki olvas, mert szabad neki olvasnia. Boldogok a hallgatók, mert szabad nekik hallgatniuk. "Boldogok, akik hallgatják ... és megtartják azt, ami meg van írva bennük." Ezek az igék nem tévesztették el a hatásukat a hallgatókra, amennyiben meg is tartották azokat. Isten népe megőrzi szívében az Úr igéjét, hogy amit hallanak, az irányítsa tetteiket.
Azt szokták mondani, hogy jól tesszük, ha elolvassuk az egész Bibliát, az utolsó könyvet pedig érintetlenül hagyjuk. Ezt mondták - és még ma is mondják - mivel sok embert megzavarnak a titokzatos képek, és azok a különös üzenetek, amelyeket ez a könyv tartalmaz.
Azonban "az idő közel van". Ezért nem csupán buzdítást kapunk, hogy olvassuk a prófétai igéket, hanem ígéretet is kapunk arra nézve, hogy Isten áldásában részesülünk, ha megtesszük azt. Boldog, aki felolvassa és boldogok, akik hallgatják és megtartják ezeket az igéket. Boldogok, mert ez a történelem hajnala, és ebben a könyvben jelentetik ki az, aminek hamarosan meg kell történnie.
Boldog e sorok olvasója, aki hallgatja és megtartja a Jelenések könyve igéit. Isten üdvössége az övé. .

Krisztus mindenek felett- NEM A MAGATOKÉI VAGYTOK



   "Avagy nem tudjátok-e, hogy... nem a magatokéi vagytok" (1Kor 6,19).




Az olyan embernek, akit Jézus Krisztus szenvedésközösségébe fogadott, nincs magánélete, "külön világa a világban". Isten betör szentjei magánéletébe és átjáróvá teszi őket Önmaga és a világ között. Egyetlen ember sem bírná ki ezt, aki nem él közösségben Jézus Krisztussal. Nem önmagunk számára szentelt meg minket; elhívott az evangélium közösségébe. A velünk történő dolgok nem a személyünket érintik - Isten mégis általuk von be a vele való szorosabb közösségbe. Hadd tegyen tetszése szerint! Ha ezt nem engeded, akkor akadály és fék leszel a világban végzett megváltói művében, ahelyett hogy a legcsekélyebbre is felhasználhatna. Isten legelőször a rideg valóságra állít rá minket, mindaddig, amíg nem törődünk már azzal, mi lesz velünk személy szerint, csak Ő elérhesse váltságának célját. Miért ne járnánk szívettépő szenvedésekben? Ilyen kapukon át nyit Isten utat nekünk a Fiával való közösségbe. Legtöbben már első fájdalmas markolására összeesünk; leroskadunk Isten terveinek küszöbére és halódunk az önsajnálkozástól, a keresztyének együttérzése pedig a halálos ágyunkra segít. De Isten nem ezt akarja. Közel jön hozzánk Fia átszegezett kezének érintésével és ezt mondja: "Lépj közösségre velem; kelj fel és világíts!" - Mivel Isten csak összetört szívet használhat arra, hogy rajta keresztül vigye véghez célját a világban, akkor köszönd meg neki, hogy a szívedet összetörte.

Isten műhelyében-Mindig előre



   "Úgy futok, mint aki előtt nem bizonytalan a cél. "


(1 Kor 9, 26)   


Az igazi hívő keresztyénben csodálatosan párosul a harc és a békesség. Isten gyermeke békességre jutott, mégsem hagy nyugtot önmagának. Mindig csendes, de mégsem nyugszik soha - ez a tulajdonsága. Futás és nem üldögélés, nem is kényelmes ballagás a hívő állapot; harc és nem játék.

Mai keresztyénségünk az elpuhultság és lanyhaság bélyegét viseli magán. Milyen más az, amit Pálban látunk. Ha egy ember lelkileg felébredt, felserken a közönyösség és a bűn álmából. Magabiztosságát, amiben addig éldegélt, lerázza önmagáról. Hajtja belül valami, siet, hogy kimeneküljön a pusztulásból és megragadja a szabadulást. Jézushoz siet és újra meg újra hozzá menekül, különösen a kísértés órájában. Közben szemmel tartja a nagy célt. Pál nem vakon, hanem céltudatosan és biztosan futott. Ha valaki nem siet mindjárt a megtérésekor, az már az elején sem jut világos döntésre.

Minden reggel újra kezdődik ez a futás. Rosszul kezdődik a nap, ha az ember nem tudja időben otthagyni az ágyat, csak ha a munka készteti erre. Igyekezzél, hogy már korán reggel legyen találkozásod Jézussal, különben egész nap nem igazodsz helyre. Maga Jézus akar magához vonni. "És én, ha felemeltetem a földről, mindeneket magamhoz vonzok"(Ján 12, 32). Adj alkalmat a Megváltónak már a kora reggeli órákban arra, hogy kegyelmét reád árassza és vonzóereje munkálkodjék benned. Ha Igéjével foglalkozol és imádkozol, közel lép hozzád, megerősödik a vele való kapcsolatod. Különben lanyhul vonzása és futásod egyre lankadtabb lesz. Még az út kicsi kövei is feltartóztatnak. Nagyobb nehézségeken még inkább megakadunk. Szükségünk van mindig új felfrissülésre, különben nem tartunk ki. "A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet. Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban!" (Zsolt 119, 32. 35). Ebben a tekintetben a nap első órája a legfontosabb, mert akkor még nem bonyolódtunk bele a napi munkába. Ilyenkor még szellemileg frissek vagyunk és könnyebben felemelkedünk az Úrhoz. Könyörögjünk hozzá: "Vonj te engem magadhoz, mert az én igyekezetem nagyon hiányos!" Ha engedünk az Ő vonzásának, akkor átjutunk minden akadályon. Olyanok vagyunk, mint a tovasietők, szárnyaló léptekkel haladunk a nagy mennyei cél felé.

Isten ígéreteinek tárháza- Tudatlanságból elkövetett bűnök

"...és bocsánatot nyernek, hiszen nem volt szándékos a vétek" (4Móz 15,25)




Sokszor egyáltalán nem látjuk bűneinket, mert tudatlanok vagyunk. Biztosak lehetünk abban, hogy sok ilyen tudatlanságból elkövetett bűnünk van, cselekedeti és mulasztási bűnök egyaránt. Teljes jóhiszeműséggel azt gondoljuk, hogy Isten szolgálatára cselekszünk bizonyos dolgokat, pedig azokat Ő nem parancsolta és nem is fogadhatja el.

Az Úr ismeri mindannyiunk tudatlanságból elkövetett vétkeit. Ez félelemmel tölthet el bennünket, hiszen igazsága egyszer majd számon kéri tőlünk ezeket a bűnöket. Hitünk azonban vigasztalást merít az ígéretből, hogy az Úr az általunk nem észlelt bűnöket is eltörli. Látja bűneinket, de a háta mögé veti azokat, hogy ne lássa többé.

Az a vigasztalásunk, hogy Jézus Krisztus, a mi Főpapunk, engesztelést végzett a hívők egész Gyülekezetéért. Ezzel bűnbocsánatot szerzett az általunk nem ismert bűneinkért is. Drága vére megtisztít minket minden bűntől. Akár észrevettük és elsirattuk azokat, akár nem, Isten látta ezeket a bűnöket, Krisztus engesztelést végzett értünk, a Szent Szellem pedig tanúságot tesz arról, hogy megbocsáttattak. Így tehát háromszoros okunk van rá, hogy békességünk legyen.

Atyám, dicsőítelek isteni bölcsességedért, amellyel nemcsak meglátod vétkeimet, hanem Krisztusban engesztelést szereztél minden bűnömre, hogy megszabadíts mardosásuktól, és ezt már akkor megtetted értem, mielőtt én egyáltalában bűneim tudatára ébredtem volna.

KENNETH COPELAND-Tarts ki!

Így lesz az én Igém, amely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, amit akarok, és áldott lesz ott, ahová küldöttem. – Ésaiás 55:11


Tudtad, hogy a harc színtere a problémáddal kapcsolatban az elmédben és a szádban van? Ha az ördögöt fejbe csapod az Igével, és a gondodat Istenre veted, győzedelmeskedni fogsz.

De figyelmeztetlek, hogy nem mindig könnyű az Igéhez ragaszkodni. Az ördög tudja, hogy ha nem tudja ellopni tőled az Igét, akkor ki fogod kényszeríteni a vereségét az Ige által.

Tehát ne lepődj meg, ha egy gonosz szellemet küld, aki Isten Igéjével szembeszáll. Ha beteg vagy, talán azt fogja mondani neked: „Nem gyógyultál meg. Tudod, hogy a gyógyulás már nem létezik. Még ha létezne is, neked akkor sem működne. Talán másnak működik, de neked nem.” Ha ilyeneket mond neked, ne vedd be! Ne kezdj el aggodalmaskodni, és azt gondolni, „Attól félek, nem fogok meggyógyulni. Nem érzem magam egészségesnek. Valószínűleg csak egyre romlani fog az állapotom.”

Emlékeztesd magad erre: az Ige végzi el a munkát, nem az, aki ragaszkodik hozzá. Bárkinek működik, aki működteti. Neked éppúgy működik, ahogy Jézusnak, amikor a földön járt.

Jézus azt mondta a sátánnak: „meg van írva”! Nem számít, mit mond neked az ördög, ne engedd el az Igét. Mondd meg az ördögnek, hogy mi van megírva a helyzeteddel kapcsolatban. Engedd, hogy az Ige harcolja meg a harcát. Minden alkalommal le fogja győzni az ördögöt!

Igei olvasmány: Zsoltárok 19:7-14

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-Emberek, Isten kezében

"Áldott az Úr..., hogy elém küldött most téged... megakadályoztál ma a vérontásban..." (1Sám 25,32-33)




Különös, ahogyan Isten szervezi a dolgokat. Ahogyan irányít embereket, időzíti az eseményeket, felhasznál bárkit tudta nélkül is az ő jó céljainak megvalósítására.

Dávid, amikor még Saul elől bujdosott, sok jót tett egy Nábál nevű gazda pásztoraival. Ennek fejében várt volna tőle egy kis támogatást. Nábál azonban fukar és ostoba ember volt, elkergette Dávid követeit. Dávidban felforrt a méreg, és bosszút akart állni a kegyetlen emberen. Megmondta ezt egy szolgafiú Nábál feleségének. Abigail azonnal felismerte a fenyegető veszélyt, Dávid csapata elé ment, lecsillapította haragját, emlékeztette őt Isten ígéreteire, hogy király lesz, és óvta attól, hogy vétkezzen és indulatból vért ontson.
„Véletlenek" sora ez a történet, amiben azonban egyértelműen látszik Isten bölcsessége, rendező hatalma, választottai iránti szeretete, igéjének emberformáló ereje.

Véletlenül volt fültanúja a jelenetnek a szolga, véletlenül gondolta, hogy megmondja gazdaasszonyának, teljesen szokatlan, hogy Abigail nő létére azonnal cselekszik, éppen azon az ösvényen megy le az ajándékkal, amelyen Dávid és emberei csörtetnek felfelé, prófétai bátorsággal inti a leendő királyt, az meglepő alázattal úgy fogadja ezt, mint Isten szavát - és elmarad a vérontás, lecsillapodnak a kedélyek. Nyilvánvaló, hogy semmi nem történt véletlenül, Isten kegyelemmel és hatalommal irányít mindenkit, és vezeti népe történelmét is a jó irányba.

Ismerjük-e mi Istennek ezt a tulajdonságát, és így bízunk-e benne? Vegyük észre az események mögött is őt, és engedjük, kérjük, hogy irányítson minket és népünk történetét is!