Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Kerüljétek az érintkezést azzal, aki testvér létére parázna, vagy harácsoló, vagy bálványimádó, vagy szidalmazó, vagy részeges, vagy rabló. Az ilyennel még együtt se egyetek.      l.Kor. 5,11

A korintusi gyülekezetben sajnálatos eset történt. Egy gyülekezeti tag súlyos erkölcstelenségbe esett. Senki sem lépett fel vele szemben. Háborítatlanul tartották vele a testvéri közösséget. Ez Pálnak a tudomására jutott. Ő felismerte, hogy ebből az elnézésből milyen veszély támad. Szent szigorúsággal élt apostoli hatalmával. ítélete így szólt: "A mi Urunk Jézus Krisztus nevében összegyűlve, ti és az én lelkem, a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmával, átadjuk az ilyet a Sátánnak teste pusztulására, hogy lelke az Úr Jézus ama napján megtartassék". - Aztán Pál megparancsolja a gyülekezet tagjainak, hogy ezzel az emberrel szakítsanak meg minden kapcsolatot, s hozzáfűzi, hogy így járjanak el minden esetben azzal, aki keresztyénnek vallja magát, s mégis megbotránkoztat Istent gyalázó életével másokat. Az az apostol, aki a szeretet himnuszát megírta (l.Kor. 13), szent szigorúsággal is tudott eljárni, ha Isten dicsősége és a gyülekezet üdve úgy kívánta. Az ő szeretete nem gyenge volt, hanem szent. Az ilyen éles rendszabályt nem egyetlen félrelépésnél kellett alkalmazni, azt megbocsáthatták. Aki azonban rendetlenül élt, és kitartott botránkoztató cselekedete mellett, azzal minden kapcsolatot meg kellett szakítani. A cél az volt, hogy az ilyen ember megszégyenüljön, vagyis súlyos hibáját belássa. A testvéri közösség megszakítása nem mélyülhet ellenségeskedéssé. A tévedő testvér is keresztyén, akinek a visszatérését nagyon szívünkön kell viselnünk.

Isten asztaláról-Varga László

"Én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha gyűlölnek engem. De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat."      2Mózes 20,5-6

A rossz lelkiismeret gyümölcse az, hogy ennek a parancsolatnak legtöbbször a büntetésre vonatkozó részét emlegetjük. Pedig az egész Ószövetségben itt mutatkozik meg legvilágosabban Isten végtelen szeretete. Nem büntetni akar, hanem áldani. Annyira megbecsüli a mi szeretetünket, hogy nemcsak magunkban, de még utódainkban is számon tartja, ezeríziglen, és irgalmas még azokhoz az utódokhoz is, akik erről elfeledkeznek. Talán azért tartja meg annyi időn át a zsidókat, mert népük hűséges atyáit látja bennük. Biztos, hogy mi is azért maradhattunk meg ezer éven át annyi veszedelem között, mert őseink hűek voltak hitükhöz; és ma is ez a reménységünk annyi hitetlenség, gyűlölködés és bűn között. Évszázadokon át minden református házban ott volt a Biblia, azt olvasgatták a családban, és még a mezőn is a zsoltárok éneke zengett. Az viszont biztos, hogy minden bűnünk visszaüt gyermekeinkben. A részeges apa gyermeke vagy szégyelli apját, és az nyomorítja meg a lelkét, vagy követi, s szomorúan látjuk lezülleni a fiút is. A parázna szülő gyermeke élő szülőkkel árván nő fel. Bűneink lenyomata ott él és hat leszármazottainkban, de Isten együtt érző, mindent felülmúló szeretete képes a megsebzett, elrontott életeket újjáteremteni.

Uram, félelmetes az igéd, még akkor is, amikor szeretetedről teszel bizonyságot. Én vajon mit hagyok hátra utódaimnak: áldásodat vagy bűneim terhét? Érzem, nem tudlak annyira szeretni, hogy az én szeretetem legyen utódaim áldásának biztosítéka. Így őket is Jézus hűségére bízom, és azt kérem, ha ígéreted szerint Őérte megbocsátod az én bűneimet, vedd le azok terhét utódaimról is. Ne kelljen gyermekeim életén látnom saját bűneim következményeit. Add, hogy parancsolatod ne félelmet, hanem örömöt keltsen bennem azzal, hogy Krisztus váltsága mellett atyáim hűsége miatt rólam és gyermekeimről is megemlékezel, szeretsz, és kegyelmedbe fogadsz! Ámen.

Mindennap az Ige fényében- A NÉGY LÓ

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 6,1-8 1 És láttam, amikor a Bárány feltörte a hét pecsét közül az elsőt, és hallottam, hogy a négy élőlény közül az egyik mennydörgéshez hasonló hangon szól: "Jöjj!" 2 És láttam: íme, egy fehér ló, a rajta ülőnek íja volt, és korona adatott neki, és győzelmesen vonult ki, hogy újra győzzön. 3 Amikor feltörte a második pecsétet, hallottam, hogy a második élőlény szól: "Jöjj!" 4 És kijött egy másik ló, egy tűzvörös, és a rajta ülőnek megadatott, hogy elvegye a békességet a földről, sőt hogy öldössék egymást az emberek; és nagy kard adatott neki. 5 Amikor feltörte a harmadik pecsétet, hallottam, hogy a harmadik élőlény szól: "Jöjj!" És láttam: íme, egy fekete ló, a rajta ülőnek mérleg volt a kezében. 6 És hallottam, hogy egy hang szól a négy élőlény között a középen: "Egy mérce búza egy dénár, és három mérce árpa egy dénár, de az olajat és a bort ne bántsd". 7 Amikor feltörte a negyedik pecsétet, hallottam a negyedik élőlény hangját, amint így szól: "Jöjj!" 8És láttam: íme, egy fakó ló, a rajta ülőnek neve Halál, és a Pokol követte őt; és hatalom adatott nekik a föld negyedrészén, hogy öljenek karddal, éhínséggel és döghalállal, és a föld vadállatai által.  "És adatott nekik hatalom a föld negyedrészén, hogy öljenek karddal, éhínséggel és döghalállal, és a föld vadállatai által." (Jel 6,8) A Bárány felbontja Isten könyvének pecséteit. Ez azt jelenti, hogy Jézus megvalósítja Istennek a világgal kapcsolatos tervét. Amikor az első négy pecsétet bontja fel, lovakat eresztenek szélnek. Ezek a lovak fanatikus dühvel dübörögnek végig a földön. Vannak, akik azt gondolják, hogy az első lovas Krisztust vagy az evangéliumot példázza, mert hogy fehér, és olyan a megjelenése, mint a Jel 19,11 lovasának. Gondolhatunk azonban arra a négy lovasra vagy harci kocsira is, akiket vagy amiket Zakariás látott (Zak 6). Ott, Zakariás látomásában ezek Isten járőrei, akiknek hatalmuk van arra, hogy végrehajtsák az ő ítéletét. Ha a Jelenések könyvének négy lova a Zakariásnál olvasható képekkel van összefüggésben, akkor a fehér ló nem az evangéliumot példázza, hanem csak egy más színű ló. A háború, az éhínség és a döghalál végigrohannak ezen a világon, mint megannyi vad lovas. Az emberi lények megremegnek, ha hallják patáik csattogását. Bizonyára mindannyian, még a legnagyobb biztonságban lévők is, hallottuk hírét a zajnak, amit csapnak , és millióknak volt személyes találkozásuk ezeknek a lovaknak a dühöngésével. Nem vagyunk képesek megszüntetni vagy megakadályozni a háborúkat. Éhínségek kezdettől fogva voltak, és a szakemberek azt mondják, hogy még több és még rosszabb éhínség közeledik. A halál tátott szájjal nyeli el régóta a négy vad lovas áldozatait félelmetes mennyiségben. És most egy új távlat tárul szemünk elé: Krisztus ott van e mögött a káosz mögött. Ez nem akar magyarázat lenni. Még kevésbé igazolása ez annak, hogy szabad folyást engedjünk a háborúknak, és megengedjük az éhínségek folytatódását. De a látomásnak az a célja, hogy megerősítse Isten szolgáit a hitben. A düh sötét órájában nemcsak azt kell tudniuk, hogy Krisztus mindennek ellenére ott van, hanem azt is, hogy ő parancsol. A Bárány bontja fel a könyv pecséteit. Feszült hittel hisszük, hogy Jézusnak hatalma van a gonosz eme áradatának mindent elnyelő ereje felett.

Krisztus mindenek felett- MUNKATÁRS AZ EVANGÉLIUMBAN

"...Isten szolgája a Krisztus evangéliumában..." (1Tesz 3,2).

A megszentelődés után a következő nehézség, hogy megállapítsd, mi a célod az életben, hiszen Isten Szent Szelleme által belevont a saját terveibe. Most úgy használ téged saját céljaira szerte a világban, mint ahogyan Fiát használta megmentésünkre. Ha nagy dolgokat kívánsz magadnak - "Isten engem erre vagy arra hívott el..." - akkor korlátot állítasz Istennek abban, hogyan használjon téged. Amíg saját jellemed vagy becsvágyad érdekében teszel valamit, addig nem tudsz azonosulni Isten érdekeivel. Csak akkor jutsz el ide, ha végleg elszakadsz a magadra gondolástól és engeded, hogy Isten a neked szánt helyre tegyen az Ő világra szóló tervében. Mivel az Úrnak engedve jársz-kelsz, sohasem értheted meg útjaidat előre. Meg kell tanulnom, hogy életem célja Istené, nem az enyém. Isten az Ő saját, magasztos szempontjai szerint használ engem, és amit tőlem vár, csupán annyi, hogy bízzam benne. Amikor már nem mondogatom Istennek, hogy én mit akarok, arra használhat fel engem, amire Ő akar - akadály nélkül: felmorzsolhat vagy felemelhet, mindent megtehet, amit jónak lát. Az én dolgom csak annyi, hogy bízzam benne és az Ő jóságában. Az önsajnálkozás az ördögtől van, ha kisiklom erre a vágányra, Isten nem illeszthet be a terveibe. Akkor saját világomat élem a világban, és Isten sohasem emelhet ki belőle, mert félek, hogy kint megfagyok.

Isten műhelyében-A visszaesés nyomorúsága

"Jól futottatok. Kicsoda gátolt meg (tartott fel) titeket? " (Gal 5, 7)   Sokan futnak ugyan, de csak egy lehet a győztes a versenyfutásban. Miért? Mert sokan rosszul futnak, ellankadnak, elbuknak. Vannak feltartóztató erők. Sokakat visszavon a világ; kacsingatnak feléje, megállnak és visszanéznek. "Emlékezzetek Lót feleségére!" Ő is kiindult az ítéletre megérett Sodomából és egy ideig együtt futott a többiekkel. De azután visszagondolt a házára és holmijára, amiktől nem szabadult fel a szíve. Vágyódva nézett vissza és sóbálvánnyá lett. Sok olyan keresztyén van, akik világias gondolkozásuk miatt hitben halottá válnak. Járják megszokott keresztyén útjukat, valójában azonban mindig távolabb kerülnek. A keskeny, meredek út túlságosan nehéz nekik. Szeretnék kényelmesebbé, élvezetessé tenni azt. Másoknál pedig a bűn áll gátként az úton. A bűn ránk tapad, pontosabban: ólálkodik körülöttünk és utunkat állja (Zsid 12, 1). Fordítsunk hátat a bűnnek, különben megakadályoz minket a futásban. Vannak, akik valami megterhelő befolyás alatt állnak, vagy bizonyos kedvenc bűnökkel nem akarnak szakítani, akkor pedig minden imádság és igehallgatás hiábavaló. Először ki kell takarítani mindent; egyetlen megtartott bűn is bukást okozhat. Ezért álljon el a hamisságtól mindenki, aki a Krisztus nevét vallja! Vessük el magunktól azt, ami nem való a mennybe. Sokszor hagyjuk, hogy a bánat megnehezítse szívünket. Ha Jézusért szenvedni kell, sokan lekanyarodnak az útról, nem mennek tovább, olyanok, mint az időjárás. - Pált is megkísértette az, hogy belefáradjon a sok kellemetlenségbe, ami folyton érte, de ő erőért kiáltott ahhoz, aki idejében meg tudja erősíteni a megfáradtat. - A szenvedések mellett a gondok terhe is gátolhatja futásunkat; ha hagyjuk, hogy ránk nehezedjenek, ahelyett hogy ledobnánk öket. Túlságosan belemerülünk a munkánkba, hajszába kerülünk és így az marad el, ami egyedül fontos. Elveszítjük a célt szemünk elől és kárt szenvedünk. De van még egy veszély, amibe a galaták kerültek. Engedték, hegy a tévtanítók megzavarják és letérítsék őket a kegyelem útjáról a törvény útjára. Félrevezették őket azzal, hogy ki kell egészíteni az evangéliumi kegyelmet körülmetélkedéssel, újholdünnepléssel és más törvényekkel. Nem a szombat megtartásával, hanem a kegyelem pályáján futva, hit által jutunk célhoz.

Napi áhítat-Alap nélkül építkező?

Hét témája: Mi vagy?

Olvasmány: Lk 6,43–49

Amik az értékeid, azok őrzik az életed. Minél magasztosabb értékeket választasz, annál biztosabb lehetsz a jövődben.

„Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és viszont nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. Mert minden fát a gyümölcséről lehet megismerni. Hiszen tüskebokorról nem szednek fügét, csipkebokorról sem szüretelnek szőlőt. A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. Miért mondjátok nekem: URam, URam, ha nem teszitek, amit mondok?” „Aki hozzám jön, hallja beszédeimet, és azok szerint cselekszik: megmutatom nektek, kihez hasonló. Hasonló ahhoz a házépítő emberhez, aki leásott, mélyre hatolt, és a kősziklára alapozott: amikor árvíz jött, beleütközött az áradat abba a házba, de nem tudta megingatni, mert jól volt megépítve. Aki pedig hallotta beszédeimet, de nem azok szerint cselekedett, az hasonló ahhoz az emberhez, aki alap nélkül a földre építette a házát: beleütközött az áradat, és azonnal összeomlott az a ház, és teljesen elpusztult.”
Magyarázat

A héten a valódi és a hamis kereszténység megkülönböztetéséről olvasunk. Urunk, Jézus Krisztus nagyon fontosnak tartotta ezt a témát, mivel sok képpel szemléltette üzenetét. Mai igénkben az építkezés képe áll előttünk. A háznak nem látható része az alap. Ha egy építész spórolni szeretne az alapanyagokkal, ezt az alapnál teszi meg, úgy gondolva, az úgysem lesz látható.
Valóban lehet palotákat építeni rossz alapokra, és egészen addig, míg kedvezőek a körülmények, nem fog kiderülni a csalás. Egy vallásoskodó ember élete is lehet nagyon szép. Látszólag minden rendben van körülötte, csak amikor jönnek a nehézségek, a kísértések, akkor omlik össze az élete, nem lesz tartása.
Bagdy Emőke pszichológus mondta egyik előadásában, hogy az ember lelki életének csontozata a hite, izmai, a reménysége, a mozgató ereje pedig a szeretete. Erős csontozat nélkül nincs egészséges élet, erős hit nélkül az ember könnyen összecsuklik, elerőtlenedik. Hitünk pedig Isten igéjének hallásából és annak megtartásából fakad és erősödik. Nem elég tehát igét olvasni, igehirdetést hallgatni, meg is kell cselekedni mindazt, amit Isten üzen nekünk általa.
(Merényi Zoltán)

Isten ígéreteinek tárháza- Botladozás nélkül járni

"Nem engedi, hogy lábad megtántorodjék..." (Zsolt 121,3)

Ha az Úr nem engedi meg, hogy megtántorodjunk, akkor sem ember, sem az ördög nem buktathat el bennünket. Hogy örvendeznének pedig, ha szégyenletes bukásba vihetnének minket, kimozdíthatnának a kegyelemből és eltemetnének, hogy még az emlékünk se maradjon meg! Szívbeli gyönyörűséggel tennék mindezt, ha nem volna akadálya, de az Úr nem engedi. Ha pedig Ő mindezt nem engedi, akkor nekünk sem lesz részünk benne.

Az élet olyan, mint egy alpesi túra. A hegyi ösvényeken kapaszkodva szüntelen ki van téve az ember annak, hogy megbotlik. Ha igen magasba visz az út, a fej könnyen megszédül, és hamar megcsúszik a láb: egyes helyek csúszósak mint a jég, máshol viszont a kőgörgetegek olyan lazán fekszenek az úton, hogy az esést bizony nehéz elkerülni. Aki egész életében meg tud maradni a helyes úton, és botlás nélkül tud járni, annak minden oka megvan a hálaadásra. Amikor rejtett hasadékok és csapdák vesznek körül, a lábunk gyönge, térdünk remeg és az ellenség igen ravasz, egyikünk sem tudna elesés nélkül megmaradni még egy óra hosszat sem, ha az Úr hűséges szeretete, amely "nem engedi, hogy a lábunk megtántorodjék", nem venné szüntelenül körül.

Hogyha lábam megbotolna, Isten van velem,
és erős kezében fogja reszkető kezem.
Támogat e kéz, támogat e kéz:
hogyha lábam megbotolna, támogat e kéz.

Heti imagondolatok-KRISZTUS LEGFŐBB TERHE

"De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek, mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vigasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt tihozzátok." (János 16:7)

AMIKOR KRISZTUS A FÖLDÖN ÉLT, MIVEL TÖLTÖTTE IDEJE NAGY RÉSZÉT?
MI VOLT A FŐ TÉMA, AMIRŐL PRÉDIKÁLT?

Krisztus imában töltött sok időt: "Egész napokat töltött munkával és egész éjszakákat imával, hogy megerősödjön a Sátánnal szembeni küzdelemre, és hogy segíthessen azokon, akik szabadulásért jöttek hozzá."

Az ima napi programjának része volt: "Reggelenként - az Istennel töltött órák után - a menny világosságát hozta az embereknek. Naponta részesült a Szentlélek keresztségében. Az új nap hajnalán az Úr felébresztette szendergéséből, lelkileg megerősítette, hogy szavaival áldást áraszthasson másokra."

Jézus imaélete nagy hatással volt a tanítványokra: "Ez a jelenet (az imádkozó Jézus) mélyen meghatotta a tanítványok szívét. Gyakran vették észre, hogy Mesterük néha több órát tölt el egyedül Atyjával beszélgetve.. Az Atyával eltöltött reggeli órák tették lehetővé, hogy az embereknek mennyei világosságot vigyen. Szavainak és cselekedeteinek erejét a tanítványok már régtől fogva ezekkel az imaórákkal hozták kapcsolatba. Gyakran az egész éjszakát a hegyen imádkozással töltötte.'"

Prédikációinak fő témája: "Krisztus, a nagy Tanító igen sokoldalú témakörrel rendelkezett, melyből válogathatott, de az a kérdéskör, mely körül a legtöbbet időzött, a Szentlélek eljövetele volt. Mily nagy dolgot ígért az Ő egyházának ezzel. Mégis, van-e még egy témakör, mellyel oly keveset foglalkozunk most? Van-e ígéret, amely kevésbé teljesedett, mint ez? Csupán egy-egy alkalmi előadás hangzik el a Szentlélekről, majd későbbre halasztjuk a téma további tanulmányozását."

Más áldásokat is hoz: "A Szentlélek kitöltetése az apostolok idejében a korai eső volt, mely dicső eredményeket hozott. A késői eső azonban még bőségesebb lesz.. A Lélek ígérete oly dolog, amiről keveset gondolkodunk, és ennek megvan a maga eredménye: lelki sötétség, hanyatlás és halál. Sokkal kisebb jelentőségű dolgok kötik le figyelmünket, ezért az a mennyei erő, mely nélkülözhetetlen lenne a gyülekezet növekedéséhez és fejlődéséhez, és ami más áldásokat is magával hozna, hiányzik annak ellenére, hogy kimeríthetetlen gazdagságában kínálta fel Isten. A Lélek jelenlétének hiánya teszi oly erőtelenné az evangélium szolgálatát.. Könyörögjetek a Szentlélekért, mert Isten ott áll minden ígérete mögött, melyet tett."

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS IMAGONDOLATOK

A Szentlélek ígérete oly bizonyos és annyira építhetünk rá, mint arra, hogy a nap minden reggel felkel. De nem jön el erejével, ha nem hívjuk Őt. Igen, mindenkor velünk van; de csak a korán kelők élvezik melegét. Csak azok, akik korán felkelnek, vagy napközben tesznek erőfeszítéseket azért, hogy nagyobb mértékben betöltse őket, fogják elnyerni az Ő erejét. Krisztus megígérte, hogyha mi kérünk és zörgetünk, akkor gazdagon kapunk.

Szerető Megváltónk! Segíts, hogy hinni tudjunk szavaidban, különösen Szentlelked ajándékában. Engedd, hogy örömmel tapasztaljuk meg Szentlelked erejét, amint kiárad a veszendő világ iránti szeretettel és együttérzéssel.

Ellen White írása alapján

Az én életem ma: A BÖLCSESSÉG KEZDETE

Növekedés a bölcsességben

„A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme, és a Szentnek ismerete az eszesség.” (Példabeszédek könyve 9,10)

Jézus Krisztus a világ legnagyobb tanítója volt, aki közvetlenül a mennyből hozott ismereteket az embereknek. A tőle kapott tanításokra szükségünk van mind a jelenben, mind a jövőben. Ő elénk tárja az élet igazi céljait, és azt is, hogyan érhetjük el azokat.
Krisztus iskolájában folyamatosan tanulhatunk, legyünk bár fiatalok vagy idősek. Azok, akik ügyelnek az isteni tanító oktatásaira, egyre inkább fejlődnek a bölcsességben, lelki nemességben, és előkészülnek arra, hogy magasabb fokú oktatásban részesülhessenek, abban az iskolában, ahol előmenetelük folytatódni fog az örökkévalóságon át.
A Végtelen Bölcsesség elénk tárja az élet nagy leckéit – a tökéletesség és boldogság leckéit. Ezeknek a megtanulása gyakran nehéz, azonban nélkülük nem juthatunk előrébb. Erőfeszítésekbe, könnyekbe, sőt kemény küzdelembe kerülhet, de ne ingadozzunk, ne fáradjunk el, mert végül meghallhatjuk a Mester hívását: „Gyermekem, jöjj feljebb!”
Minden képességet, minden tulajdonságot, amellyel a Teremtő megajándékozott bennünket, az Ő dicsőségére kell felhasználnunk, mert ebben találhatjuk a legtisztább, legszentebb és legboldogítóbb örömet. A vallási alapelvekhez ragaszkodva minden egyes lépés, amelyet a szükséges ismeretek megszerzése és az értelmünk fejlesztése érdekében teszünk, közelebb visz ahhoz, hogy emberi természetünk az isteni természethez hasonlóvá alakulhasson át.
(Counsel and Practice on Tithe, 50–52. o.)

Ha a fiatalok tanulnának a mennyei Tanítótól, felismernék, hogy az istenfélelem valóban a bölcsesség kezdete. Így biztos alapelvekre építhetnék az életüket, minden kiváltságukat és alkalmaikat a legjobban használnák fel, s képesek lennének a legnagyobb szellemi teljesítményekre is.

Köszöntünk Szent Szellem!- AZ ŰR BETÖLTÉSE

"Az ő végük kárhozat, a hasuk az Istenük, és azzal dicsekszenek, ami agyalázatuk,
mert földi dolgokkal törődnek." (Fil 3:19; új protestáns fordítás)

Gyakran gondolkodtam már, miért éppen azoknak szánta Pál különleges figyelmeztetését, akik táplálkozási problémákkal küzdenek vannak. Vajon ők rosszabbak, mint akiknek például a pénz, a szex vagy a hatalom az Istenük? A válasz természetesen: nem. Lehet, hogy valaki azért eszik túl sokat, mert így akar felülkerekedni egy sokkal mélyebb lelki fájdalmon. Ugyanakkor azok az emberek, akiknek a pénz, a szex vagy a hatalom a bálványuk, talán a kisebbrendűségi érzésüket, kudarcaikat vagy elutasítottságukat akarják kompenzálni. Akik végül elvesznek, azért vesznek el, mert úgy döntöttek, hogy elutasítják a Szentlelket, aki mindnyájunknak segít a problémák gyökerét kezelni, nem csupán a külsőleg megnyilvánuló tünetek ellen küzdeni. Figyeljük meg a kanadai tanácsadó, James Moore hasznos magyarázatát: "Pál jobban megvilágítja a bűnös vágyakat, amelyek bűnbe visznek bennünket, amikor az evangélium egyes ellenségeit bemutatja: 'a hasuk az Istenük' (Fil 3:19). A 'has'-nak fordított szó ebben az igeversben mély, üres teret jelent vagy ásító ürességet. A Vine Szótár szerint ez 'az ember lényének legbensőbb részére' utal. Ugyanez a görög kifejezés található János 7:38-ban: 'élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből'. Az itt használt légüres tér képe az olyan ember égő vágyára utal, aki mindenáron be akarja tölteni valamivel a lelkében tátongó űrt, mint ahogy a szomjúságtól haldokló kutat a víz után." Mint ahogy egyik filozófusunk mondta: mindnyájunk lelkében van egy Isten alakú űr, amit csakis Ő tud betölteni. Ha vándorútra indulunk, hogy lényünk közepében a tátongó űrt az Örökkévaló szeretetén kívül bármi mással betöltsük, akkor messzi országba jutunk, mint a tékozló fiú. A messzi ország olyan tudatállapot képe, ahol csak "éhség, moslék és disznók" vannak, de hiányzik a valódi megelégedettség. A test vágyait lehetetlen betölteni, hiszen egyszerűen képtelenség bármilyen hamisítványból annyit összegyűjteni, hogy betöltsük "az Isten alakú űrt". Ezt csak az Atya házában tehetjük meg. Jézus azt tanította János evangéliuma 7. fejezetében, hogy a Szentlélek tölti be a keresztény életét. Pál kihangsúlyozta, hogy a Lélek által teljesedhetünk be az Istennek egész teljességéig, és Krisztus hit által lakozhat a szívünkben (Efézus 3:14-21). Imádság a mai napra"Atyám, amint Lelked folyamatosan betölt engem, tudom, hogy az élet más szükséges dolgai is mind az őket megillető helyükre kerülnek." Garrie F. Williams írása alapján

Isten csodálatos kegyelme- ISTEN DICSŐSÉGE

''Mert az Isten, aki szólt: sötétségből világosság ragyogjon, ő gyújtott világosságot a mi szívünkben az Isten dicsősége ismeretének a Jézus Krisztus arcán való világoltatása végett.'' (2Korinthusbeliekhez 4:6)

Isten dicsősége az Ő jelleme. Mialatt Mózes a hegyen volt, buzgó közbenjárásában így imádkozott Istenhez: ''Kérlek, mutasd meg nékem a te dicsőségedet.'' Az Úr így felelt: ''Megteszem, hogy az én dicsőségem a te orczád előtt menjen el, és kiáltom előtted az Úr nevét. És könyörülök, akin könyörülök, kegyelmezek, akinek kegyelmezek.'' 

Ezután Isten dicsősége így nyilatkozott meg: ''És az Úr elvonula őelőtte, és kiálta: Az Úr, az Úr, irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú. Aki irgalmas marad ezeríziglen; megbocsát hamisságot, vétket és bűnt; de nem hagyja a bűnöst büntetlenül'' (2Móz 33:18-19; 34:6-7). 

Ez a jellem nyilatkozott meg Krisztusban is. Annak érdekében, hogy saját példája által kárhoztassa a bűnt a testben, a bűnös emberi test hasonlatosságában jött a Földre. Szüntelenül Isten jellemét szemlélte, és mutatta be a világ előtt.

Krisztus azt kívánja, hogy követői ugyanezt a jellemet mutassák be az életükkel. 

Tanítványaiért mondott közbenjárói imádságában így szólt: ''És én azt a dicsőséget [jellemet], amelyet nékem adtál, őnékik adtam, hogy egyek legyenek, amiképpen mi egy vagyunk; én őbennük, és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, amiként engem szerettél'' (Jn 17:22, 23). 

Isten célja továbbra is az, hogy megszentelje, megtisztítsa, és ''önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat, úgy, hogy azon ne legyen szeplő vagy sömörgőzés, vagy valami afféle'' (Ef 5:26, 27). 

Krisztus az általa bemutatott jellemnél nem kérhet nagyobb ajándékot az Atyától hívei számára. Milyen nagyszerű dolog ez! Micsoda kegyelem kiváltságában részesülhet minden egyes követője! Bárcsak jobban értékelnénk azt a megtiszteltetést, amelyben Krisztus részesít minket! Igáját hordozva és tőle tanulva, hasonlóvá válunk hozzá a vágyainkban, szelídségben, alázatban és jellemünk szépségében.

Reggeli dicséret- Vajon ami fontos, tényleg fontos?

„Mert tudom, hogy megváltóm él, s a végső napon felkelek a földről; és ismét körülvesz a bőröm, és saját testemben látom meg istenemet.” Jób könyve 19:25-26

Akkor döbbentem rá először, hogy öregszem, mikor kedvenc gyerekkori hősfiguráimat, He-Mant és társait egy játékmúzeum vitrinében pillanthattam meg. Eltelt az idő. Pedig egykor hogy rajongtam értük. Magyarországon nem nagyon lehetett beszerezni, úgy hogy minden egyes márkát (ez egy kőkorszaki fizetőeszköz, még az Euró előtt), amelyet németországi rokonaimtól kaptam, gondosan félretettem, hogy megvehessem egyik vagy másik figurát. Talán tízet is összegyűjtöttem, és barátaimmal sokat játszottunk velük. Ma már csak egy maradt meg – kit tudja hova tűnt a többi az évek alatt. Talán bánom, hogy a többi figurát nem mutathatom meg fiamnak, de olyan nagyon nem izgat már a kérdés. Fölnőttem. Más dolgok foglalkoztatnak, és más dolgokat gyűjtök. Néha azon gondolkodom, vajon eljön majd az az idő is, amikor azok a dolgok, melyeket most fontosnak tartok, jelentéktelenné zsugorodnak majd? Szinte megijedek ettől a fölvetéstől. Pedig biztosan így lesz.


Valami ilyesmiről beszél Jób is. Sok minden van az ember életében, jó is, rossz is. A jóhoz makacsul ragaszkodik, de a rosszat is megtartja emlékezetében, föl-föl idézi, és képtelen szabadulni tőle. Mindenki életében eljön azonban az a pillanat, amikor az egész élete átértékelődik. A halálos ágyán senki sem a gyerekkori hősfiguráira gondol, és a felnőtt kor fontoskodó ügyletei is gyermetegnek látszanak olyankor. Ekkor derül csak ki, hogy mi az, ami igazán fontos. Jób tudta ezt, és ez adott neki reménységet. Tudta, hogy a megváltója él, és ha most meg is kell halnia, Isten föltámasztja, és saját szemével láthatja meg őt.


Végezzük a hétköznapi teendőinket, foglalkozzunk az általunk lényegesnek ítélt dolgokkal, játszunk, tanuljunk, dolgozzunk! De a legfontosabb, hogy Jóbbal együtt mi is tudjuk, a mi megváltónk is él!
Szerző: Árvai Tamás

Napi Ige, Napi Gondolatok

Napi Ige:

Filippi 3:14 De egyet cselekszem, azokat, a melyek hátam megett vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, a melyek előttem vannak, nékik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.

Napi Gondolat:

Adjatok, néktek is adatik; jó mértéket, megnyomottat és megrázottat, színig teltet adnak a ti öletekbe. Mert azzal a mértékkel mérnek néktek, amellyel ti mértek
(Lukács 6:38).

A világi mentalitás ezt hirdeti:„Takarékoskodj és gazdag leszel"
Isten viszont azt parancsolja hogy: „Adjatok, és nektek is adatik!"
Sok esetben keveset adunk, aztán meg megharagszunk ha ugyanolyan keveset kapunk vissza.
Isten egy nagylelkű, szerető Isten. Ő NEM a fölöslegéből adott!
Ő azt adta érted és értem amiből neki csak egy volt, az egyszülött, szeretett Fiát!

Légy te is nagylelkű! Légy adakozó! Adhatsz másoknak szeretetet, időt, törődést, pénzt.

Van aki bőkezűen adakozik,mégis egyre gyarapodik,s van, aki mindent megtart magának,mégis elszegényedik.A bőkezű adakozó bővelkedik,s aki másokat felüdít, maga is felüdül.

Példabeszéd 11:24-25.

Ámen!

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Maga a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt...      Róm. 8,16

Három képben világosítjuk meg a Szentlélek bizonyságtevő szolgálatát. A Szentlélek az igazi Nátán, aki felfedi a bűnöket. Ahogy Nátán a legmegfelelőbb időben, nagy bölcsességgel és gyöngédséggel, de ugyanakkor teljes határozottsággal fedi fel Dávid vétkét, így bánik a Szentlélek is velünk. Ő nyitja meg szemünket bűnünk igazi súlyának, Isten bűn felett kimondott átkának és teljes elveszettségünknek a meglátására. De ahogy Nátán megvigasztalta Dávidot, mihelyt így szólt: "Vétkeztem" - így tesz a Szentlélek is a megrémült és bánkódó bűnössel. Olyan sajátságos módon teszi ezt, hogy legdrágább neve így hangzik: "Vigasztaló" (Jn. 14,26). A Szentlélek az igazi Fülöp is. Amikor a szerecsen főember nagy belső vágyakozással olvasta a Bibliát, nem értette, amit olvasott. Fülöp fölült mellé a kocsira, és megvilágította előtte az olvasott bibliai helyet. Az Úr Jézus ezt mondta a Szentlélekről: "Mikor eljön Ő, az igazság Lelke, Ő majd elvezet titeket minden igazságra" (Jn. 16,13). Mint az igazi Fülöp; Ő ad világosságot nekünk az Ige megértésére. Imádkozzunk a Szentlélek megvilágosító munkájáért, különösen bibliaolvasáskor! Milyen szegény volt a főember, noha kezében volt a Biblia és olvasott belőle, de nem értette! Így van ez ma is sok ezer emberrel. Szegények, vakok, nyomorultak mindaddig, amíg a Szentlélek szívükbe nem költözik, és a Szentírás titkát előttük fel nem tárja. Végül a Szentlélek az igazi Keresztelő János is, aki a megrémült és bűneiket bánó bűnösöknek Jézusra mutatva ezt mondja: "íme, Istennek az a Báránya, Aki elveszi a világ bűneit"! Boldog, aki meghallja a Lélek hangját.

Mindennap az Ige fényében-AZ ISTENTISZTELET

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 5,11-14

11 És láttam, és sok angyal hangját hallottam a trónus, az élőlények és a vének körül, számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt; 12 és így szóltak hatalmas hangon: "Méltó a megöletett Bárány, hogy övé legyen az erő és a gazdagság, a bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, a dicsőség és az áldás!" 13 És hallottam, hogy minden teremtmény, a mennyben és a földön, a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondta: "A királyi széken ülőé és a Bárányé az áldás és a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké?" 14 A négy élőlény így szólt: "Ámen!" És a vének leborultak, és imádták őt.

"És hallottam, hogy minden teremtmény, a mennyben és a földön, a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondta: A királyi széken ülőé és a Bárányé az áldás és a tisztesség, a dicsőség és a hatalom örökkön örökké!"

(Jel 5,13)

Az istentisztelet szó a tiszteletre méltósággal van kapcsolatban. Összefügg azzal, hogy "méltó". Gondoljunk erre: "Méltó a Bárány!" Istent tisztelni vagy imádni azt jelenti, hogy megadjuk neki azt, aminek elnyerésére méltó.(A kiemelt szavak összefüggése az eredetiben világosabb. A ford. megj.). Isten tisztelete fogja végül is egyesíteni az egész teremtett világot. Minden emberi szív arra vágyik, és minden élő abba az irányba mozdul, hogy tökéletes harmónia jöjjön létre. És ez nem egy konferencia asztal, hanem egy királyi szék körül valósul majd meg. Az élet célja Isten tisztelete. Azért élünk, hogy őt magasztaljuk. Amikor illő módon tudunk istentiszteletet tartani, akkor teljesen szabadok vagyunk. Hogy az istentiszteletben nyert szabadságot megértsük, alkalmazzunk egy képet. Látogassunk meg egy futballmérkőzést a stadionban. Próbáld meg elfelejteni, hogy mennyire lényegtelen ügyről van szó, és ne törődj most a látvány ostoba voltával. Csak figyeld a tömeget: milyen nagy mértékben különbözik ez a sok ember egymástól bőrszínüket, véleményüket és jellemüket illetően. Egy közönséges hétköznapon, egy közönséges szobában, hatot sem találnál közülük, akik ugyanazt mondanák bármely témáról. De most, amíg buzdítják csapatukat, fenntartás nélkül egyek. Legalább is pillanatnyilag, teljesen szabadok minden magántermészetű aggodalmuktól. Még arra se gondol senki sem, hogy a felvett kölcsönt vissza kell fizetni. Mindegyikük abba veti reményét és mindegyikük boldogsága abban van, hogy csapatuk diadalt arat. Az istentiszteletben nyert szabadsághoz tökéletes példázat a stadionbeli rajongók esete. A világmindenség célja Isten dicsőítése. Akkor lesz szabad az Univerzum, ha majd egész gondolatvilágunk és minden törekvésünk eléri közös célját Isten trónjánál. Már ma átélhetünk valamit Isten tiszteletének a szabadságából és egységéből. Azokban a ritka pillanatokban, amikor imádságaink magasztalássá válnak, szabadok vagyunk. Egészségről, házról, pénzről, kínról, sőt még a bűnről és a vétekről is megfeledkezünk, amikor a magasztalás régióiba emelkedünk. Azokban a pillanatokban, amikor semmi kérnivalónk nincs, és mindent odaadunk, akkor jutunk a nagy felfedezésre, hogy Isten számára teremtettünk, és hogy Ő és a Bárány méltók minden létező tiszteletére. És egységre lelünk. Erőlködés nélkül megtaláljuk egymást Istenünk magasztalásában.

Krisztus mindenek felett-SZENTSÉGES SZOLGÁLAT

"Most örülök az érettetek hordozott szenvedéseimnek és betöltöm az én testemben, ami híja van a Krisztus szenvedéseinek..." (Kol 1,24). A keresztyén munkásnak szent közbenjáróvá kell lennie; annyira azonosítania kell magát Urával és megváltásának valóságával, hogy a Krisztus teremtő élete szüntelenül tovább hathasson benne. Ez nem úgy történik, mint amikor egyik ember személyiségének az erejét átviszi a másikra, hanem Krisztus valóságos jelenléte által, ami áthatol az Ő szolgája minden életelemén. Amikor Urunk életének és halálának történeti tényeit hirdetjük - az Újszövetség közlése alapján -, szavaink szentségessé válnak, azaz Isten az Ő váltsága által felhasználja arra, hogy akik hallgatják, azokban megteremtse azt, ami másképpen nem teremthető meg bennük. Ha a váltságnak emberi életekre tett hatásáról beszélünk a Jézusra irányuló kijelentés helyett, a hallgatókban nem új élet támad, hanem kifinomult szellemi műveltség. Isten Szelleme nem tehet bizonyságot ilyen igehirdetés mellett, mert az más síkon mozog. Meglásd, hogy olyan élő kapcsolatban légy Istennel, hogy míg hirdeted az Ő igazságát, Ő megteremthesse a lelkekben azt, amit egyedül Ő teremthet meg. "Milyen csodálatos személyiség! Milyen vonzó ember! Milyen bámulatos éleslátás!" "Milyen kedvező alkalom mindez Isten evangéliuma számára" - gondoljuk. De ezeken nem tud áthatolni az evangélium, mert a hatás mindig abban az irányban érvényesül, amerre a vonzás irányul. Ha egy ember a személyisége által vonz, akkor hívása is ezen a vonalon érvényesül; de ha azonosult az Úr személyiségével, akkor hívása is arra a vonalra vonz, amelyen Jézus Krisztus munkálkodhat. Az embert dicsőíteni veszélyes! Jézus azt mondja, hogy Őt kell felemelnünk.

Isten műhelyében-Csak a kipróbált kap koronát

"Miután a próbát kiállotta, elveszi az életnek koronáját. "

(Jakab 1, 12)

A megpróbálás időbe telik. Rendszerint nem máról holnapra megy végbe. Kivétel volt a lator: nála csak néhány óráig tartott. Türelmesen kitartott kínjai között és az ellenség gúnyolódása ellenére is hitt. Még Jézus felkiáltása: "Én Istenem, miért hagytál el engem?" - sem tévesztette meg. Jézus ígéretéhez tartotta magát: "Ma velem leszel a paradicsomban." Így nála néhány órán belül ment végbe mindaz, ami másoknál éveket vesz igénybe. Ne halogasd a megtérésedet, különben a végén elszalasztod a megpróbáltatásra való lehetőséget. Néha a próba bűnünk miatt hosszúra nyúlik. Ha mindjárt határozottak és bátrak lennénk, nem tennénk ki magunkat bizonyos új kísértéseknek. Így azonban engedünk, elbukunk vagy csak fél győzelemmel végzünk. - Van olyan hívő keresztyén, aki bizonyos kedvenc bűne vagy gyengesége felett egész életében nem lesz úrrá. A kipróbáltság elmarad, de ezzel együtt a korona is. Az illető nem juthat teljességre, befejezetlenül megy át az örökkévalóságba. Egyeseknél egészen mély, súlyos az eset. Talán kapnak még kegyelmi időt a bűnbánatra és hogy újra megragadhassák a kegyelmet, de már nem jutnak igazán erőre és megszentelődésre. Valami eltávozott tőlük, az Úrral való igazi gyengéd, bensőséges közösség nincs már meg. Ha fokozódik a próbatétel, nő a belső erő és annak a finom megérzése, hogy mi van az Úr tetszésére. Nő a bátorság, tudunk örvendezni a bajban és a sokféle kísértésben is. Először csak a lélek öröme ez. "A test kínlódik és vérzik" - mondta Luther forrón szeretett Magdolna leányának halálakor (lásd Zsid 12, 11). - A szenvedésre való készséggel nő a reménység öröme is. Az állhatatosság kipróbáltságot, a kipróbáltság pedig reménységet teremt (Róma 5, 4). Van okunk rá, hogy reménységünk a dicsőség felé forduljon és egyre jobban vonzódjunk a menny felé. Honvágyunk nő, mialatt itt lent sokféle próbán át meghalunk a múló világ számára. A megpróbáltat elvesztette a Sátán, már nem játszhatja nála a vádló szerepét. De soha ne legyünk magabiztosak, ne tartsuk lehetetlennek, hogy bűnbe eshetünk. Nem tudhatjuk, nem jön-e még egy olyan próba, amely minden eddiginél erősebb: Még Pál is szeme előtt tartotta a fenyegető veszélyt, hogy esetleg nem állja meg a próbát és elvettetik. Csak aki mindvégig kitart, az győzhet!

Isten ígéreteinek tárháza- Szükséges ismeret

"Akkor megtudják, hogy én, az ÚR, az ő Istenük, velük vagyok, és hogy ők, Izráel háza, az én népem - így szól az én Uram, az Úr" (Ez 34,30)

Felséges dolog, hogy az Úrnak van választott népe; de hogy mi ehhez a néphez tartozunk, az végtelenül vigasztaló tudat. Más dolog remélni, hogy az Úr velünk van, és megint más tudni, hogy ez valóban így is van. A hit üdvözít, de az üdvösségünk felől való bizonyosság boldoggá tesz minket. Amikor hitre jutunk, elfogadjuk, hogy Isten az életünk Ura. A Benne való örömet viszont csak akkor tapasztaljuk meg, amikor már tudjuk, hogy Ő a miénk és mi az Övéi vagyunk. A hívő ember nem érheti be csak reménykedéssel és bizakodással. Kérnie kell az Urat teljes bizonyosságért, hogy üdvössége felől teljesen meg lehessen győződve.

Mikor elnyerjük a szövetség áldását, és megértjük, hogy Krisztus a mi Megváltónk, akkor értjük meg igazán Isten irántunk való irgalmát. Nem a törvény, hanem a kegyelem által értjük meg, hogy az Úr népe vagyunk. Ezért tekintsünk mindig az ingyenvaló kegyelemre. A hit bizonyossága soha nem származhat a törvény cselekedeteiből. Ereje az evangéliumból fakad, és csak az evangélium által lehet a miénk. Ezért ne önmagunkra nézzünk, hanem egyedül csak az Úrra. Minél többet megértünk Krisztus Jézusból, annál többet jelent majd az üdvösség a számunkra.

Urunk, kérünk, áraszd ránk olyan gazdagon szeretetedet, hogy messze el tudjuk hagyni a kétségek és félelmek mocsarát!

Gloria Copeland-Isten orvossága!

A beszédek, amelyeket én szólok néktek, szellem és élet. – János 6:63

Láttunk már csodával határos orvosi áttöréseket napjainkban. Hallottunk már „csodagyógyszerekről”, amelyek sokféle betegséget le tudnak győzni.

Azonban több mint húsz év alatt, hívőként, felfedeztem egy másik, sokkal hatékonyabb orvosságot: Isten Igéjét. Nincsen olyan csodagyógyszer, amely felérne ezzel. Isten orvossága válasz minden szükségre. Isten orvossága élet. Egészség. Isten ereje. És ha a szívedbe fogadod, és ez alapján cselekszel, meggyógyulsz.

Az emberek néha megkérdezik: „Ha Isten orvossága mindig működik, akkor miért beteg még mindig olyan sok hívő?” Ennek két oka van. Az első: nem szánnak időt arra, hogy az Igét mélyen a szívükbe ültessék a gyógyulással kapcsolatban. A második, hogy nem teszik meg azt, amit az Ige mond.

Gondolj erre így: ha egy orvos előír neked egy orvosságot, amit naponta be kell venned, és te úgy döntesz, hogy inkább a mellkasodhoz dörzsölöd, akkor az orvosság nem fog hatni.

Követned kell az utasításokat, és helyesen kell használnod a gyógyszert, ha jobban akarsz lenni, ugye? Ugyanígy, ha elolvasod Isten előírásait az egészségre vonatkozóan, és nem teszed meg azokat, akkor nem lesz hasznod belőlük.

A Példabeszédek 4:22 szerint Isten Igéi élet és egészség a számodra. Tehát ne várj addig az Ige használatával, amíg megbetegszel. Kezdd el most. Kezdd el most a szívedbe rejteni Isten Igéjét bőségesen, és akkor nem fogsz könnyen megbetegedni. A benned lévő Ige folyamatosan működésben tartja Isten gyógyító erejét benned.

És ne aggódj. Nincsen korlátozva az a mennyiség, amelyet Isten orvosságából bevehetsz. Nem tudod túladagolni. Minél többet veszel be belőle, annál erősebb leszel.

Kezdj el ma erősödni.

Igeolvasás: Példabeszédek 4:20-27

Joyce Meyer-Nem számít, mennyi hited van

Nem számít, mennyi hited van.
Ha nem jársz szeretetben, akkor a hited nem működik.

Például, felkapcsolom ezt a lámpát. hát mi a baj ezzel? Olyan ez, mintha azt mondanánk,

 ,,Miért nem kapok választ az imáimra? Oh, te jó ég, hát nincs bedugva! Wow. Nos, tudjátok mit? 

Van hitetek. De ha nem jársz szeretetben, ha elhanyagolod ezt a területet, ha mérges vagy az emberekre, hahó, ha viszálykodsz, ha nem bocsátasz meg, ha pletykálsz az emberekről, ha kritizálod őket, akkor nem vagy bedugva. Imádkozhatsz, és elmondhatsz mindent tökéletesen. 

Még a hit emberének is tarthatod magadat, de a Galata 5:6 azt mondja, hogy a 

,,Szeretet által munkálkodó hit" számít. 

A hitet a szeretet tölti fel energiával, és az működteti. És ha van valami, amin dolgoznunk kell, és kérnünk kell Istent, hogy dolgozzon ezen a területen az életünkben, akkor az a szeretetben való járás. Az, ahogyan másokkal bánunk. 

Napi Ige, Napi Gondolatok

Napi Ige:

Amikor imádságban kértek valamit, higgyétek, hogy az már a tiétek, és akkor valóban meg is fogjátok kapni! (Márk11,24)

Napi Gondolat:

Máté 8:1-3
Miután Jézus lejött a hegyről, nagy sokaság követte. Ekkor odalépett hozzá egy leprás férfi, leborult előtte és ezt mondta:"Uram ha akarod, te meg tudsz gyógyítani engem!" Akkor Jézus kinyújtotta a kezét, megérintette. és így válaszolt:"Igen, Akarom! Gyógyulj meg!" Ekkor a férfiról azonnal elltünk a lepra.

Az emberiség 6000 éves történetében pusztán egy ember volt aki korlátlan hatalommal és erővel rendelkezett, és aki számára semmi sem volt LEHETETLEN, ez maga a Názáreti Jézus Krisztus.
Csak neki volt hatalma és ereje minden betegségen és minden nyavalyán és azt is világosan elmondja az Ige hogy miért.

Ap.Csel. 10. 38. A názáreti Jézust, mint kené fel őt az Isten Szent Lélekkel és hatalommal, ki széjjeljárt jót tévén és meggyógyítván mindeneket, kik az ördög hatalma alatt voltak; mert az Isten vala ő vele.
A fenti Igerész alapján arra is fény derül hogy abszolút minden betegség az ördög műve, és NEM Istené!
Ha a betegségek Istentől lennének, akkor Jézus földi szolgálata alatt semmi mást nem tett mint rombolta Isten munkáját.

Jézusnak egyáltalán nem kellett volna megérintenie a leprást hiszen pl. a vak meggyógyulásánál hozzá sem ért a beteghez, mégis Jézus megérintette a leprást ezáltal is bizonyságot tett, hogy annak akiben Isten Szelleme él LEHETETLEN bármilyen ragályos betegségtől megfertőztetnie, és egyben LEHETSÉGES, a legrettenetesebb betegségből is a gyógyulás.

A gyógyulás a te örökséged is!
Jézus ma is gyógyít, megáld, megszabadít!
Ámen!

Az én életem ma:- MIKOR VAGYUNK BIZTONSÁGBAN?

Növekedés a bölcsességben
„Hallgasd meg, Isten, az én kiáltásomat, figyelmezz könyörgéseimre! E föld széléről kiáltok hozzád, mert szívem elepedt. Vígy el engem innen a sziklára, ahova én nem juthatok, mert te vagy menedékem és erős tornyom az ellenség ellen.” (61. zsoltár 2–4)

Megfigyelted-e már a sólymot, amikor üldözi a félénk galambot? Ösztöne megtanította a galambot arra, hogy a sólyom csak akkor tudja elragadni zsákmányát, ha magasabban repül áldozatánál. Így a galamb állandóan magasabbra emelkedik az ég felé, a sólyom pedig igyekszik előnyt szerezni felette. De hiába. A galamb mindaddig biztonságban van, amíg nem engedi, hogy bármi is megállítsa a fölfelé repülésben. Ha azonban egyszer meginog és alacsonyabban repül, éber ellensége azonnal lecsap áldozatára. Többször is lélegzet-visszafojtva figyeltük ezt a jelenetet, teljes részvétet érezve a kis galamb iránt. Milyen szomorúak lettünk volna, ha a galamb áldozatul esik a sólyomnak!

Életünk végéig harcban állunk Sátánnal és félrevezető kísértéseivel. Az ellenség felhasznál minden érvet, minden szédítő hitegetést, csábítást, hogy megzavarja lelkünket, azért komoly erőfeszítéseket kell tennünk az örök élet elnyerése érdekében. Nem szabad letennünk fegyverzetünket, sem elhagynunk a küzdőteret, amíg el nem nyertük a győzelmet, és nem örvendezhetünk Megváltónkban.

Amíg tekintetünket Megváltónkra irányítjuk, hitünk szerzőjére és bevégzőjére, addig biztonságban vagyunk. A mennyeieket kell keresnünk, nem a földieket! Hit által mindig magasabbra és magasabbra emelkedhetünk Krisztus kegyelmi ajándékainak elnyerésében. Naponta szemlélve az Ő csodálatos jellemét, mindig jobban át kell változnunk dicső képmására. Amíg ily módon kapcsolatban állunk a mennyel, addig Sátán hiába veti ki ránk a hálóját.

KÖSZÖNTÜNK A LÉLEKKEL TELT IstenTISZTELETEN!

"Mert mi vagyunk a körülmetélkedés, akik Lélekben szolgálunk az Istennek, és Krisztus Jézusban dicsekedünk, és nem a testben bizakodunk." (Fil 3:3)

Amikor a Biblia Istentiszteletről szól, mindig a szemmel látható cselekedetekre utal. Beszél arról, hogy az emberek leborulnak, felemelik kezüket, térdre esnek, meghajtják fejüket. Az igazi Istentiszteletet nehéz meghatározni és még nehezebb előírni. A gyülekezetek hajlamosak arra, hogy olyan mértékig szentesítsék a szertartásokat és az Istentisztelet liturgiáját, hogy az sokak számára már "a test cselekedeteibe vetett bizalmat" jelenti, és mint a védőoltás, megakadályozza őket, hogy az Istentiszteletet a maga valóságában tapasztalják meg. Terry Law a Power of Praise and Worship [Isten dicsőítésének és tiszteletének hatalma] című könyvében ezt írja: "Az imádat az Úrral ápolt viszonyuk egyik reakciója, ám ez a kapcsolat annyira bensőséges, hogy egy másik ember sem szabhatja meg pontosan, milyen elemei legyenek. Igen, az Istentiszteletbe beletartozik a közösség is. Hozzátartozik az is, hogy az Úr személyes kinyilatkoztatást ad az egyénnek. Alapvetően azonban azt jelenti, hogy legbensőbb gondolatainkat öntjük ki Atyánknak, amihez időnként érzelmektől fűtött, kifejező tettek társulnak. De mindig szem előtt kell tartanunk, hogy szinte lehetetlen szavakkal leírni azt a belső érzetet, ami ezt a kapcsolatot áthatja. Ahogy az öreg skót mondta: 'Jobb érezni, mint másoktól hallani.'" A Szentlélek segíti a kis csoportokat és a nagy gyülekezeteket is abban, hogy olyan légkört teremtsenek, ami elősegíti az igazi Istentisztelet megvalósulását. A zene, az ima, a dicsőítés, a bizonyságtétel, az adakozás és az Ige hirdetése mind-mind ennek a része. Ezek közül azonban önmagában még egyik sem Istentisztelet, hanem egy-egy eszköz, ami által a szívek megnyílnak Teremtőnk magasztalására. Bármiféle kísérlet arra, hogy az Úr előtt elfogadható Istentiszteleti formát öntsünk betonba, eleve kudarcra ítéltetett, hiszen az igaz imádat éppen arról szól, hogy a Szentlélek egyedi személyiségeket kapcsol össze Istennel. Amikor a Lélek valódi Istentiszteletre ösztönöz, nem önmagát magasztalja fel és nem is a hívőt, hanem - ahogy Pál mondja - Jézust dicsőíti meg. Istentiszteleted azt tükrözi, milyen képed van a Megváltóról és az Atyáról. Imádság a mai napra "Uram, imádattal borulok le előtted, és magasztallak téged, mint Istenemet!" Garrie F. Williams írása alapján

Isten csodálatos kegyelme- A KRISZTUSSAL VALÓ KÖZÖSSÉG

''Öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra.'' (Rómabeliekhez 13:14)

Isten különféle eszközöket használ fel az emberek üdvössége érdekében. Szól hozzájuk Igéjén és igehirdetőin keresztül, Szentlelke által pedig figyelmeztető, feddő és tanító üzeneteket küld nekik. Ezeknek, az eszközöknek az a célja, hogy felvilágosítsák Isten népét, rámutassanak a bűnükre és kötelességükre, valamint a számukra elnyerhető áldásokra. Céljuk az, hogy ráébresszék őket lelki hiányosságaikra, hogy ezáltal Krisztushoz forduljanak, és rátaláljanak a szükséges kegyelemre... Az ember saját tettei által vagy elveti magától Krisztust, mert nem hajlandó ápolni lelkületét, és követni példáját, vagy személyes közösségre lép vele, hisz és engedelmeskedik a szavának, s megtagadja énjét. Mindnyájunknak személy szerint kell választanunk Krisztust, aki előbb választott minket. Az emberek, akik addig természetüknél fogva ellenségeskedtek Krisztussal, most teljes egységbe kerülhetnek vele. Ez a kapcsolat teljes ráhagyatkozáson alapul, de a büszke szívnek feltétlenül meg kell tennie ezt a lépést. Komoly önfegyelmet igénylő munka ez, azonban Krisztus sok hitvalló követője mit sem tud erről. Névleg ugyan elfogadják a Megváltót, de nem, mint szívük egyetlen uralkodóját...

Az akaratról, a szeretet vagy törekvés választott tárgyairól való lemondás olyan erőfeszítést követel meg az embertől, hogy sokan tétováznak, megtorpannak, visszafordulnak. Azonban minden igazán megtért szívnek meg kell vívnia a harcot. Küzdeni kell a külső és belső kísértések ellen. Le kell győznünk önmagunkat. Meg kell feszítenünk vágyainkat és bűnös kívánságainkat. Ekkor születik meg lelkünk egysége Krisztussal... Csak szüntelen, buzgó és lelkiismeretes igyekezettel lehet megőrizni azt. Jézus a hatalma által tartja fenn, és őrzi ezt a szent kapcsolatot, de a tehetetlen bűnösnek is lankadatlan igyekezettel kell megtennie a magáét, nehogy az ellenfél könyörtelenül eltávolítsa őt Krisztustól... A születés, jó hír, gazdagság, képesség, erény, Isten-szeretet, jótékonyság vagy bármi más... sem teremhet egységet közöttetek és Krisztus között. 

A gyülekezethez való kötődésetek mit sem ér... ha nem hisztek Krisztusban. Nem elég, ha hisszük, amit hallunk róla, benne kell hinnünk.
Teljesen a Megváltó szabadító kegyelmére kell támaszkodnunk.

Mindennap az Ige fényében-MÉLTÓ A BÁRÁNY

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 5,6-10

6 És láttam, hogy a trónus és a négy élőlény közelében, a vének között, ott áll a Bárány: olyan volt, mint akit megöltek; hét szarva volt, és hét szeme: az Isten hét lelke az, akiket elküldött az egész földre. 7 A Bárány odament, és átvette a könyvet a trónuson ülő jobb kezéből; 8 és amikor átvette a könyvet, a négy élőlény és a huszonnégy vén leborult a Bárány előtt - mindegyiknél hárfa volt és aranycsésze, tele füstölőszerrel: a szentek imádságai ezek -, 9 és új éneket énekeltek ekképpen: "Méltó vagy arra, hogy átvedd a könyvet, és feltörd annak pecsétjeit, mert megölettél és véreddel vásároltad meg őket Istennek minden törzsből és nyelvből, minden nemzetből és népből; 10 és királysággá és papokká tetted őket a mi Istenünknek, és uralkodni fognak a földön."

"És láttam, hogy ... egy Bárány áll a középen, mintha meg volna ölve." (Jel 5,6)

János odafordul és megnézi azt, aki méltó arra, hogy megnyissa a könyvet. A vén azt mondta, hogy a Juda törzséből való oroszlán méltó erre. Csakhogy amikor János odanéz, nem oroszlánt, hanem egy bárányt lát. Íme, itt az evangélium igazi meglepetése: amikor az egész Izráel azt az oroszlánt kereste, aki majd összetöri a nép ellenségeinek igáját, akkor Isten elküldte az ő Bárányát, hogy elvegye a világ bűneit. Amikor a nép égett a vágytól, hogy meglássa az elnyomók lemészárlását, az oroszlán Báránnyá vált, és őt magát mészárolták le. Az evangélium titka az evangélium botránya is. Ezért vetette el Izráel az ő királyát, és ez az oka annak, hogy miért utasítják vissza a Megváltót még nemes emberek, jóakaratú teremtések is. A megöletett Bárány puszta tekintetével azt mondja nekünk, hogy a harag olyan nagy, hogy senki sem rejtőzhetik el, hogy a bűn olyan iszonyatos, hogy még a legnemesebbeknek is az ő vére által kell megtartatniuk. Amikor János azt látja, aki méltó arra, hogy megnyissa a könyvtekercset, akkor Isten könyörületének a kijelentését, azaz Jézust látja. Istennek a világtörténelemre vonatkozó tervét most már az oroszlán hajtja végre, aki úgy jelent meg, mint Bárány. A Bárány közvetlenül a trón mellett "áll". Ez a testtartás azt jelenti, hogy végtelen a hatalma. Ez azonban "szeretet-hatalom". Ez oroszlán - Bárány. És az egész világ az ő irgalmára van utalva. Isten valamennyi csatáját Jézus hatalma és szelídsége nyerte meg és fogja ezután is megnyerni. Ezért hát a királyi szék nagyszerű üzenete az, hogy Jézus megtart. Nemcsak a vándorló nép elveszettjeit tartja meg a Bárány, hanem bolygónk egész történelmét az örök cél felé irányítja. Méltó, hogy átvegye a könyvtekercset, és felbontsa annak pecséteit. Ezért most mindazok, akik vére árán megváltattak, mondják ezt: "Méltó a bárány!"

Reggeli dicséret- Jézus visszatérésének ígérete

„Íme eljő a felhőkkel és minden szem meglátja őt, még akik őt általszegezték is; és siratja őt e földnek minden nemzetsége. Úgy van Ámen. Én vagyok az Alfa és az Omega, kezdet és vég, ezt mondja az Úr, aki van és aki vala és aki eljövendő, a Mindenható.”
(Jelenések könyve 1. fejezet 7-8. vers)         

Egyszer egy lelkésznek feltették a kérdést; Miért van az, hogy a Biblia olyan sok helyen beszél a bűn következményéről, a szenvedésről, a halálról és ezzel szemben csupán alig szól a mennyországról és az új földről, amit a hűségesek örökölnek majd.

A lelkész válasza így szólt: Ha az ebéd alkalmával minden fogás egyszerre kerülne az asztalra, ki akarná megenni a spenótot, miközben előtte van a torta?

S igaz, bizonyosan ma is sok ’spenót’ helyzettel fogsz találkozni, amit meg kell(!) tenni. Ma mégis arra hívlak, gyere, nézd, gondolkodj és beszélj arról, hogy milyen lesz a desszert!

Hiszen „Nemsokára keleten megjelenik egy kicsiny fekete felhő. A távolból sötétnek látszó felhő körülveszi a Megváltót… Jézus hatalmas győzőként lép elő… A királyt útján szent angyalok hatalmas, megszámlálhatatlan sokasága kíséri…

A föld rázkodása, a villámok cikázása közepette hívja elő Isten Fia az alvó szenteket. Kezét az ég felé emeli, és az igazak sírjára tekintve kiáltja: „Ébredjetek, ébredjetek, ébredjetek…!

Ádám is a feltámadt sokaság között áll. Alakja méltóságteljes, alig kisebb, mint az Isten Fiáé… Az igazak az örök ifjúság frissességével és elevenségével támadnak fel…

A bűn átkának utolsó maradványa is eltűnik, és Krisztus hű gyermekei „az Úrnak, a mi Istenünknek” szépségét fogják viselni, és testben, lélekben, értelemben Uruk tökéletes hasonmását fogják tükrözni... Az élő igazak ’nagy hirtelen, egy szempillantásban’ elváltoznak. Isten szava nyomán megdicsőülnek…

A kicsi gyermekeket szent angyalok helyezik anyjuk karjába. Barátok, akiket régen elszakított egymástól a halál, újra találkoznak, hogy soha többé el ne váljanak…

A Szent Város a megváltottak elé tárul. Jézus szélesre tárja gyöngykapuit. Az igazság megtartói belépnek rajtuk, és megpillantják az Édent, az ártatlan Ádám otthonát…

A Megváltó boldog, hogy a dicsőség országában láthatja a gyötrelme és megaláztatása árán megmentett lelkeket. Az üdvözültek osztoznak örömében, amikor a szentek között észreveszik azokat, akik imáik, fáradozásuk, szeretetük és áldozatuk nyomán tértek Krisztushoz…

Mindnyájan révbe jutottak. Koronájukat Jézus lábához teszik, és dicsérik Őt a végtelen örökkévalóságon át.” 

(részletek: E.G.White – Nagy küzdelem, Isten népe megszabadul c. fejezetéből)

Ne állj fel Isten asztalától! Ez a desszert rád is vár!
Szerző: Szilárd