Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Első törvényszéki védekezésem alkalmával senki sem állt mellettem, sőt valamennyien elhagytak engem, ne számíttassék be nékik.      2.Tim. 4,61

Így ír Pál Rómából. Több mint kétévi fogvatartás után került sor törvényszéki kihallgatására, Néró császár által. A zsidók között sok ellensége volt Pálnak, akik a halálát kívánták. Milyen fontos lett volna, hogy hű keresztyének bátran kiálljanak mellette, és tanúsítsák ártatlanságát és erkölcsi tisztaságát! Sok ilyen keresztyén volt pedig Rómában. Érkezésekor több órai járóföldre elébe mentek. Ők meg voltak győződve Pál ártatlanságáról. Az őszinte szeretet sem hiányzott belőlük, de a bátorság annál inkább. Egyeseknél bizonyára megszólalt a belső hang: Vallj színt! Lépj fel az igazság mellett! Ott volt azonban a befolyásos zsidóság hatalma! Aki Pál mellett kiállt, ezek haragját vonta magára. Minden keresztyén hátat fordított Pálnak, senki sem állt mellé. Ez nagyon fájt neki. Aki már átélte, hogy barátja cserbenhagyta, az tudja, milyen fájdalom ez. És Pál? Nem engedi, hogy a keserűség erőt vegyen rajta. Nem szidja lelkében a római testvérek gyávaságát. Csak így szól enyhén: "Ne számíttassék be nékik". Nagy győzelem volt ez, mely megóvta őt a szeretetlenségtől. S ki segített rajta? A szomorúság mellett áldott megtapasztalása volt. Amikor mindenki hűtlen lett hozzá, átélte Jézus hűségét: "de az Úr mellém állt". Ez segítette Pált ahhoz, hogy győzzön minden keserűségén, s új bátorságot adott neki igehirdetői szolgálata elvégzésére. Az emberek nélkülözhetők. Csak egy valaki nélkülözhetetlen. A hitnek minden bizodalmat le kell vetkőznie, amit nem Istenbe vetett, így nyer győzelmet.

Isten asztaláról-Varga László-

 "Még mindketten mezítelenek voltak: az ember és a felesége; de nem szégyellték magukat." 1Mózes 2,25

Sokkal többről van itt szó, mint a test mezítelensége. Az Isten kezéből frissen, tökéletes ártatlanságban kikerülő embernek nincs takargatni-, titkolni-, szégyellnivalója. Milyen csodálatos megfogalmazása ez az ember teremtett bűntelenségének! Két egymásra utalt ember nyugodtan néz egymás szemébe. Nem fél attól, hogy jaj, mi lenne, ha a társam belelátna a gondolataimba, az emlékeimbe, a vágyaimba. Egyszer autóstoppal utazva hallgattam, ahogy a vezető csábítgatta nőutasait. Megkérdeztem: hogy fog este a felesége szemébe nézni? Elkomolyodott, bevallotta, éppen most válik a felesége az ilyen dolgok miatt, nem tudja, mi lesz a gyerekeivel. És megérte? – kérdeztem. Csak sóhajtott: Nem, de így szoktam meg. Mernénk ezzel a bibliai mezítelenséggel állni családunk, barátaink elé? Gondoljuk és köszönjük meg: ilyennek, ilyen ártatlannak, lelkünk, gondolataink, vágyaink ilyen mezítelenségére teremtett Isten. Mivé tettük bizalmának ezt a csodáját?

Uram, köszönöm, hogy úgy teremtettél, hogy arra rendeltél, hogy ilyen őszinteséggel, lelkemnek ilyen mezítelen tisztaságával álljak eléd és embertársaim elé. Bűnbánattal vallom, nem vagyok rá képes. De segíts, hogy előtted és önmagam előtt hazugság nélkül állhassak meg, ne próbáljam takargatni magam. És segíts, hogy legalább a házasságom legyen ilyen tiszta, legalább otthon ne kelljen hazudnom, legalább ott lehessek mindig őszinte, s ne takargassam szégyellni való dolgaimat amúgy is átlátszó fügefalevelekkel. Áldd meg otthonomat, magamat és házastársamat is igazi őszinteséggel, a szeretet tisztaságával, hogy képesek legyünk ezt a csodás ajándékodat romlatlanul adni tovább gyermekeinknek! Ámen.

Mindennap az Ige fényében- A TÜNDÖKLŐ ASSZONY

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 11,15-12,1 15 A hetedik angyal is trombitált, és hatalmas hangok szólaltak meg a mennyben: "A világ felett a királyi uralom a mi Urunké, az ő Krisztusáé lett, és ő fog uralkodni örökkön-örökké". 16 Ekkor a huszonnégy vén, akik Isten előtt ülnek trónjaikon, arcra borultak és imádták Istent, 17 és így szóltak: "Hálát adunk neked, Urunk, mindenható Isten, aki vagy, és aki voltál, hogy kezedbe vetted nagy hatalmadat, és uralkodsz. 18 Haragra lobbantak a népek, de eljött a te haragod és a halottak felett való ítélet ideje, hogy megadd a jutalmat szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek; és azoknak, akik félik a te nevedet, a kicsiknek és a nagyoknak, hogy elpusztítsd azokat, akik pusztítják a földet." 19 És megnyílt az Isten temploma a mennyben, és megjelent templomában az ő szövetségének ládája, és villámlás, zúgás és mennydörgés, földrengés és nagy jégeső támadt. 1 Ekkor nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony a napba öltözve, és a lába alatt a hold, a fején pedig tizenkét csillagból álló korona;  "Nagy jel is tűnt fel az égen: egy asszony a napba öltözve, és a lába alatt a hold, a fején pedig tizenkét csillagból álló korona." (Jel 12,1) Egy új látomás jelenik meg Jánosnak. A látomás az egész történelmet felöleli egy rövid képsorban. És ez a látomás megmagyarázza az egész történelmet azoknak, akik hallják és hiszik az Igét. Az asszony Istennek a világ kezdetétől fogva annak végéig létező népét jelképezi. Nagy a dicsősége ennek a népnek. A hold sarlója zsámolyául szolgál, a nap az ő ragyogó palástja, a csillagok pedig fejének koronája. A napot, a holdat és a csillagokat valamikor istenként tisztelték földünk lakói. Valójában még ma is milliók hódolnak babonásan ezek előtt az égitestek előtt. Isten azonban azt mondja e kép segítségével, hogy a nap, a hold és a csillagok csak díszei az ő szeretett népének. A múltban az emberek hosszú időn át vitatkoztak arról, hogy vajon a Nap vagy a Föld-e a világmindenség középpontja. A Föld forog-e a Nap körül, vagy pedig a Nap a Föld körül? Most Isten így szól: "Az én tulajdon népem alkotja a világmindenség középpontját. Minden körülöttük kering." Amikor az űrhajósok először szálltak le a Holdra, némely egyszerű keresztyén ember végiggondolta a dolgot, és kijelentette, hogy az ember ezzel átlépte a neki rendelt határokat. Azt gondolták, hogy a Hold annyira Isten birodalma, hogy az embernek nem lenne szabad érintenie azt, arra elhelyeznie tudományos felszerelését, vagy kísérleteket folytatnia azzal. Isten azonban így szól: "Az én szeretett népem az én szent tulajdonom, és az én népem alkotja az én szent birodalmamat. Jaj annak, aki erőszakot alkalmaz vele szemben! Ami a Holdat illeti, az csak az ő zsámolya." Ennyire fontosak Isten gyermekei mennyei Atyjuknak, aki a világmindenség Ura is. Isten kijelenti, hogy ezek az ő bárányhoz hasonló gyermekei a "só", amely nélkül a föld megromlana, és hogy ők a "világosság", olyannyira, hogy sötétség ereszkedne a Földre, ha az ő népét eltávolítanák innen. Még azt is kijelenti, hogy az ő népe a történelem megértésének kulcsául szolgál. Az asszony fontosságának a további magyarázatát az asszony fiában kell megtalálnunk, aki az ő Ura is.

Krisztus mindenek felett- AZ ÖRÖK CÉL

"Én magamra esküszöm, mondja az Úr: mivelhogy e dolgot cselekedted... megáldván megáldalak téged..." (1Móz 22,15-19).

Ábrahám eljutott odáig, ahol Isten igazi természetével került kapcsolatba; most érti meg Isten valóságát. "Célom Isten maga..., minden áron, Uram, és minden úton." "Minden áron és minden úton" azt jelenti, hogy semmit sem magunk választunk ki azon az úton, amelyen Isten a célhoz vezet. Amikor Isten szól - és Ő a bennem lévő természetéhez szól -, akkor már nincs többé lehetőség a kérdezősködésre: annak egyetlen következménye az azonnali engedelmesség. Amikor Jézus azt mondja: "Jöjj!" - akkor egyszerűen megyek. Ha Ő azt mondja "engedd el ezt", akkor elengedem, ha ő azt mondja "bízz Istenben ezzel a dologgal kapcsolatban", akkor bízom. Mindezek a megnyilvánulások azt bizonyítják, hogy bennem van Isten természete. Hogy Isten kijelenthesse önmagát nekem, azt nem az Ő lénye határozza meg, hanem az enyém. "Mert én hitvány s földhözragadt vagyok, Azért nem látom utad magasabbnak..." Az engedelmesség iskolájában járva jutok el oda, ahol Ábrahám volt és akkor meglátom, kicsoda Isten! Addig nem lehet valóságos Istenem, amíg Jézus Krisztusban szemtől szembe nem állok vele, de akkor tudom, hogy "az egész világon rajtad kívül nincs senki, Uram, senki sincs, csak Te!" Isten ígéretei nem érnek nekünk semmit addig, amíg engedelmesség által meg nem értjük Isten természetét. Háromszázhatvanötször elolvasunk valamit a Bibliában, mégsem jelent semmit, míg aztán hirtelen meglátjuk, mit akar Isten mondani, mert valamilyen részletkérdésben engedelmeskedtünk neki és az Ő lénye azonnal megnyílt előttünk. "Isten minden ígérete Őbenne lett igen és Őáltala ámen" (2Kor 1,20). Engedelmességből születik az "igen". Amikor életünk engedelmességével mondunk "áment" egy ígéretre, akkor lett az az ígéret a mienk.

Isten műhelyében-Szörnyű csalódás

"Barátom, hogyan kerültél ide, hiszen nincs menyegzői ruhád? " (Máté 22, 12)    Ez a megrázó Ige éppen a kegyesekre vonatkozik. A király "barátom"-nak szólítja, tehát azok közül való volt. Velük akarta ünnepelni a "menyegzőt", de ennél hiányzott a legfontosabb: a menyegzői ruha. Ez pedig Krisztus, akibe felöltözünk (Róma 13, 14). A menyegzői ruha ünnepi ruha, Isten gyermekei ünneplő nép. A panaszkodás, kritizálás, zúgolódás, elégedetlenség, kicsinyes gondok és a földiekben való turkálás pontosan ellentéte az ünnepi magatartásnak. A hála, dicséret és imádat ünneplő emberekké tesz minket a hétköznapokban is. Igen sokan vannak, akik ezt a ruhát sohasem teszik igazán magukévá. Isten népéhez akarnak tartozni, de régi életüket sohasem számolják fel teljesen. Isten gyermekeinek nevezik magukat, de nem azok, mert az Úr sohasem tudott bennük lakozást venni, nem volt alapos megtérésük. "Hogyan kerültél ide?" Egyszerűen becsempészted magad? Nem volt életközösséged Krisztussal, mégis elhitetted magaddal és mások is veled, hogy Isten gyermeke vagy? Mindez csak vallásos formaság volt. Kölcsönvetted, elméletileg megtanultad, de nem felülről plántálták beléd. Mondogattad, hogy "Uram! Uram!", de ezt a dicsőséges nevet nem a Szentlélek írta be a szívedbe. Fenntartottad az istenfélő élet látszatát, de hiányzott annak ereje. Kegyes fátyol leplezte régi, gonosz lényedet. Kegyes csalásban éltél. Becsaphatjuk magunkat, még az embereket is, de Istent soha. Előtte nem állhat meg a kegyes látszat. Lehull az álarc. "Az pedig hallgatott." Máskor kegyes szólamokkal jól kivágta magát és kedvező fénybe állította személyét. De ennek most már vége. "Kötözzétek meg kezét-lábát és vessétek a külső sötétségre!" - hangzik a király rendelkezése. Szörnyű ítélet vár minden hamis és képmutató emberre. Nincs szó ennek az embernek gonosz tetteiről, de soha nem ragyoghatta át az igazság fénye, ezért valóban a sötétséghez tartozik. Tulajdonképpen már régóta megkötözte őt a bűn és a saját énje. - Nem az istentelenek kapják a legsúlyosabb ítéletet, hanem azok, akik a király barátai akartak lenni, de soha nem fogadták el az Ő lelkületét. A király "barátom"-nak nevezi, de éppen ez teszi súlyossá bűnét. Annak akart látszani, aki nem volt - ez a legítéletesebb, legszörnyűbb dolog.

Isten ígéreteinek tárháza- Fenyít, de nem hagy el soha

"Nem taszítja el népét az Úr, nem hagyja el örökségét" (Zsolt 94,14)

Bizony, egyet sem vet el közülünk. Az emberek között mindig vannak kivetettek, Istennél soha. Az Ő kiválasztása megmásíthatatlan és szeretete örök. Senki sem talál olyan embert, akit Isten elhagyott volna, miután kijelentette magát neki, és az Krisztust Megváltójaként elfogadta.

A zsoltáros meg akarja vidámítani a megszomorodottak szívét ezzel a nagy igazsággal. Isten megfenyíti ugyan az övéit, de soha nem hagyja el őket. A törvény és a vessző által Isten nevel bennünket. Nevelése gyümölcse az, ha szellemünk megnyugszik, elménk kijózanodik és nagy békesség tölt el minket. Az istenteleneket magukra hagyja, hadd ássák a vermet, hogy végül a saját vesztükre beleessenek. Az istenfélőket viszont iskolába küldi az Úr, hogy előkészítse őket az odaát váró dicsőséges rendeltetésükre. Eljön az ítélet, hogy végezzen a lázadókkal, és elégtételt szerezzen az istenfélőknek. Ezért viseljük nyugodt alázattal a fegyelmezés vesszejének csapásait; nem a haragvó, hanem a nagyon szerető Isten csapásai azok.

Tisztogass bár bajjal olykor engemet,
kegyelmeddel szenteld szenvedésemet;
bár e test erőtlen, te oltárodon
keserű pohárral, hittel áldozom.

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Nem süllyed el

"...ő pedig levágott egy darab fát, és odadobta. A fejszevas ekkor úszni kezdett... és kivette. "(2Kir 6,1-7)

Egy egészen hétköznapi történetről van itt szó, de sok lelki üzenettel. Elizeus próféta körül egy egyre bővülő tanítványi kör alakult ki. Abban a lelki sivatagban, amely akkor ott volt, ez oázisnak számított. Kinőtték a szálláshelyet, úgy akarták bővíteni, hogy kivágnak fákat. Olyan szegények voltak, hogy szerszámot is kölcsön kellett kérni. Munka közben az egyik fejsze beleesett a folyóba. Elizeus bedobott oda egy fadarabot, s Isten ereje felhozta a vasat a víz színére, ki lehetett venni.

Miért alakult ki ez az oázis a lelki sivatagban? Mert ott volt víz: Elizeuson keresztül Isten élő igéje hangzott, s ez vonzotta az embereket. Isten igéje mindig életet támaszt, és növekedést ad. Semmi mással nem érhető el, és nem pótolható az, amit Isten beszéde elvégez az emberek életében. Rajtam keresztül árad-e Isten éltető igéje? Bízzunk az ige erejében!

Ez a kis gyülekezet nem mástól várt támogatást, hanem maga látott munkához, hogy bővítse épületét. Mindenki megfogta a szerszámot, és dolgozott. Menjünk, készítsünk, magunknak! - ez volt a jelszó. A lelki ébredések idején ez mindig így történt.

De Isten embere nélkül nem akartak elindulni. Mózes is ezt mondta az Úrnak: ha a te arcod nem jön velünk, ne vigyél ki innen! A hívő ember minden dolgát Istenre figyelve, vele közösségben akarja végezni.

Baj azonban így is történhet. De az is arra volt jó, hogy láthassák Isten hatalmát és szeretetét.

Ma sokan elmerülnek a túlhajszoltság, csüggedés, depresszió, reménytelenség folyójában. Sokakat beszippant egy-egy szenvedély örvénye. Az a „fadarab", amelyet Isten beledobott ebbe a folyóba, Jézus Krisztus keresztje. Aki őt segítségül hívja, megmenekül, új életlehetőséget kap. Mondjuk ezt el másoknak is!

Joel Osteen-Mai napon megtapasztalom Isten hűségét

Mai napon megtapasztalom Isten hűségét. Nem aggodalmaskodom, nem kételkedem. Benne bízom kitartóan, tudva, hogy Ő nem hagy cserbe.

Isten azt mondja, ha benne bízunk, Ő mindig utat fog nekünk készíteni, még ott is, ahol látszólag nincs is út. Erőt ad minden csatához, bölcsességet minden döntéshez, és minden értelmet meghaladó békességet. Isten igazságot szolgáltat neked minden rosszért, amit ellened elkövettek.Kárpótol az igazságtalanságokért. Megígérte, hogy nem csupán álmaid válnak valóra, de még szíved titkos vágya is.
Merj benne bízni! Térj vissza a békesség helyére! Ne legyél tovább aggodalmaskodó, feszült, ne azon tűnődj, mi lesz. Isten hordoz téged a tenyerén. Ő sosem vallott még kudarcot, és az a jó hír, hogy ezután sem fog. /Joel Osteen/

A Valóság Rapszódiája-Chris pásztor- Az Ige és Te

Isten Igéje telve van erővel, és ez az erő valóságos és elérhető a számunkra. Ahhoz azonban, hogy kapcsolódhass ehhez az erőhöz, és a hasznodra fordíthasd, az Igében is kell járnod. Többen azt hiszik, hogy Isten dönt, és így szól: “Ezt az embert akarom megáldani, nem pedig a másikat. Ezt a személyt akarom meggyógyítani, és nem a másikat. Ezt az embert akarom sikeressé tenni, és nem azt a másikat.” De Isten nem ilyen.

A János 3:16-ban azt olvashatjuk, hogy: “Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Isten mindenkit szeret, beleértve a bűnösöket is, akik nem ismerik Őt. Elküldte Jézust, hogy mindenkiért meghaljon. Az üdvösség, amit Jézus szerzett, mindenki számára elérhető. Isten már az egész világot megváltotta, és így is tekint rá, de nem mindenki tapasztalja meg az üdvösséget. Isten azonban már minden szükséges dolgot megtett a világ üdvösségéért.

A hiányzó láncszem sokak számára az, hogy hogyan válhat az, amit Isten nekik adott – amit Isten már elvégzett – nem csupán elérhető a számukra, de alapvető megtapasztalássá is vált személyes életükben. Hogyan működhetsz abban az erőben, amit Isten már elérhetővé tett számodra? Hogyan válhat hatékonnyá Isten Igéje “most” az életedben? Igen, Jézus meghalt érted, feltámadt a halálból, és Ő ma is él, de ez személyesen Téged hogyan érint? Hogyan mutathatod és bizonyíthatod be
az életedben, a szívedben, az otthonodban és a körülményeidben a nap huszonnégy órájában, hogy Jézus él?

A válasz egyszerű: járj Isten Igéjében. Fogadd el, és bízzál Isten Igéjében a maga egyszerűségében. Amikor hallod vagy tanulmányozod az Igét, amely minden új teremtésre vonatkozik Krisztusban, tedd személyessé a számodra, mert Isten szól hozzád. Ragadd meg, amit elérhetővé tett számodra, ragaszkodj ahhoz és tedd a magadévá. Rejtsd magadba, és vedd birtokba az Igét. Értsd meg, használd és élj általa! Isten azt akarja, hogy ezt
cselekedd az Ő Igéjével.

Ima:
Drága mennyei Atyám , köszönöm az Igédet, amely
gazdagon lakozik a szívemben, és az erejét, amely változást
eredményez az életemben! Megnyitom a szívem és a lelkem, hogy személyesen befogadjam az erő és győzelem Igéjét. Alárendelem magam az Igének, amely fölemel és kiválóvá tesz mindenben, amit teszek. Jézus nevében, ámen.

Kenneth E. Hagin-Az elrejtett ember!

Hanem a szívnek elrejtett embere, a szelíd és csendes szellem romolhatatlanságával, ami igen becses az Isten előtt. 
(1Péter 3,4) 

Azért nem csüggedünk; sőt ha a mi külső emberünk megromol is, a belső mindazáltal napról napra megújul. (2Korinthus 4,16)

Engedjük meg Istennek, hogy Ő mondja meg nekünk, mi a szív.
Az 1Péter 3,4-ben Isten azt mondja, hogy az ember szíve - egy rejtett ember. Vagyis, ez a rejtett ember el van rejtve a fizikai érzékeink elől. Nem láthatjuk fizikai szemmel, nem is érinthetjük fizikai kézzel.
Ez azért van, mert nem fizikai lény; ő az a "belső  ember", akiről a 2Korinthus 4,16. beszél.

Az Igében ezt a két kifejezést találjuk, amivel Isten meghatározza nekünk az emberi szellemet: a belső ember és a szívnek elrejtett embere.

Napi Ige, Napi Gondolatok

Napi Ige:

Dicsérjétek az Urat! Dicsérd én lelkem az Urat!
Dicsérem az Urat, a míg élek; éneklek az én Istenemnek, a míg vagyok.
(Zsoltár 146:1-2)

Napi Gondolat:

2Timótheus 1:7 Mert nem félelemnek szellemét adta nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét.

A fenti igerész alapján, a félelem NEM egy érzés hanem egy gonosz szellem.
A második fontos dolog hogy ez a szellemi lény NEM Istentől származik, hanem a hazugság atyától, aki maga az ördög.
A félelem nem a szívedből ered, mindig kívülről támad meg: az ellenségtől származik.

Ennek a szellemi lénynek van egy ellenfele, aki a józanság, és a szeretet szelleme.

A szeretet szelleme folyton józanságra int, és folyamatosan emlékeztet arra, hogy bármilyen hatalmas látszólag áthághatatlan kihívás előtt állsz, Isten a Teremtő Isten melletted áll, ha pedig Isten melletted van, ki állhat ellened?
                                                                                             

Legközelebb ha a félelem kopogtat a szíved ajtaján,
küld a Hited hogy nyisson ajtót neki!

A Jézus nevében!            

Az én életem ma: Képességeink fejlesztése

HASZNÁLD FEL LELKI AJÁNDÉKODAT

EGY EMBERTÁRSAD ISTENHEZ VEZETÉSÉRE! 

„Jól van, jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután, menj be a te Uradnak örömébe!” (Máté evangéliuma 25,21)

Isten talentumokat, képességeket adott nekünk, hogy felhasználhassuk az Ő jó akarata szerint. Van, akinek öt talentumot adott, másvalakinek kettőt vagy egyet. Azonban ne gondoljuk, ha egy talentumot kaptunk, hogy el kell rejtenünk Isten elől. Az Úr tudja, hová rejtjük, látja, ha semmit sem teszünk Őérte. Amikor Jézus eljön, megkérdezi szolgáit: „Mit tettél a talentumokkal, amelyeket rád bíztam?” Amikor a hűséges szolgák elmondják neki, hogy megkétszerezték talentumaikat, így szól hozzájuk: „Jól van, jó és hű szolgám, hű voltál a kicsiny dolgokban, sokra bízlak ezután, menj be a te Uradnak örömébe.” Így szól majd ahhoz is, aki helyesen használta fel az Úrtól kapott egy talentumát.
Ha egy talentumod van, ugye tudod, hogy helyesen felhasználva és kamatoztatva száz talentumot hoz Istennek? Használd fel lelki ajándékodat egy embertársad Istenhez vezetésére. Ha felismeri, mit jelent Isten az ő számára, és mivé lehet ő Istenért, az Úr oldalára állíthatod, és amikor másoknak is továbbadja a világosságot, őket is Istenhez vezeti. Így egyetlen talentum helyes felhasználása által sok ember fogadhatja el az igazságot. Jézus nem azoknak mondja majd, hogy „Jól van”, akik a legtöbb talentumot kapták, hanem azoknak, akik a képességeik szerint szolgálták Megváltójukat, őszinte hálával, szeretettel és hűséggel.
Nagy munkát kell elvégeznünk, és felelősek vagyunk a világosság minden sugaráért, amely utunkra árad. Add tovább világosságodat másoknak, így még több világosságot nyersz Istentől, hogy újra továbbadhasd. Nagy áldásnak örülhetnek azok, akik helyesen használják fel a képességeiket.

Köszöntünk Szent Szellem!- A NAGYSZERŰ ÉNEKLÉS

"Minden versengés nélkül nagy a kegyességnek eme titka: Isten megjelent testben, megigazíttatott lélekben, megláttatott az angyaloktól, hirdettetett a pogányok közt, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségbe." (1Tim 3:16)

Sok Újszövetség-kutató úgy vélekedik, hogy ezek a szavak, amelyeket ma idézünk Pál Timótheushoz írt leveléből, tulajdonképpen egy korai keresztény énekből származnak, ami a csodálatos Megváltó Jézust dicsőítette. Ha találsz vagy komponálni tudsz e hat sorra megfelelő dallamot, akkor elénekelheted vagy eljátszhatod hangszeren te magad is, s közben emlékezz rá, mennyit jelentett Jézus a keresztényeknek az I. században. Szerettek hálaadással szívükben énekelni az Úrnak (Kol 3:16). Amikor a nagy ébredések alkalmával Krisztust magasztalták, a Szentlélek által betöltött emberek gyakran énekelni kezdtek, így mondták el az Úrral való tapasztalatukat. A walesi megújulás sem volt kivétel, amely oly nagy hatást gyakorolt a XX. századi kereszténységre. Dávid Matthews szemtanú beszámolójában így beszélt az összejövetelekről: "Ilyen csodálatos rögtönzött éneklést csakis egy természetfeletti erő tud előhívni, s ez az erő az Isteni Szentlélek. Nincs kórus, sem orgona, csak spontán, kenetteljes, szívből felfakadó énekek... Éneklés, zokogás, imádság követik egymást szünet nélkül." Evan Roberts, Isten eszköze a nagy walesi ébredés során gyakran imádkozott ekképpen: "Úr Jézus, segíts Szentlelked által a kereszt elé jutnunk... Dicsőítsd meg magad ezen az összejövetelen! Ó, Szentlélek, végezd el munkádat most általunk és bennünk!" Amikor Isten válaszolt imájára, a walesi férfi ugyanúgy dicséneket énekelt neki, mint ahogy te is énekelhetsz a késői eső által hozott megújulás során! Imádság a mai napra "Atyám, töltsd be szívemet Jézust dicsőítő és magasztaló énekekkel!" Garrie F. Williams írása alapján

Isten csodálatos kegyelme- KRISZTUS ISKOLÁJÁBAN

''Bölccsé teszlek, és megtanítlak léged az útra, amelyen járj; szemeimmel tanácsollak téged.'' (Zsoltárok 32:8)

Akik szorgalmas igyekezettel sajátítják el az emberi iskola bölcsességét, arról se feledkezzenek el, hogy egy másik iskolában is a tanulók közé tartoznak. Krisztus a világ legnagyobb tanítója volt, aki közvetlenül a Mennyből hozott ismeretet az embereknek... Krisztus iskolájában a tanulók sohasem fejezik be tanulmányaikat. Vannak közöttük fiatalok és öregek egyaránt. Akik ügyelnek az Isteni tanító oktatásaira, állandóan gyarapodnak bölcsességben, lelki nemességben. Előkészülnek arra a magasabb fokú iskolára, amelyben előmenetelük az örökkévalóságon át folytatódni fog. A végtelen bölcsesség Istene elénk tárja az élet nagy leckéit a kötelességről és boldogságról. Ezek megtanulása gyakran nehéz, de nélkülük nem juthatunk előbbre... Ezen a világon, a megpróbáltatások és kísértések közepette kell alkalmassá válnunk a tiszta és szent angyalok társaságára. Örök érvényű és változhatatlan veszteség éri azokat, akiket annyira lefoglalnak a kevésbé fontos tudományok, hogy inkább kimaradnak Krisztus iskolájából...


Jézus vallásának helyreállító befolyása átalakítja teljes lényünket, és kiemel minket a lealacsonyító és hitvány bűnből. Ez a vallás Isten és a Menny felé fordítja gondolatainkat és vágyainkat... Minden képességet és tulajdonságot, amellyel a Teremtő megajándékozta az embereket, az Ő dicsőségére kell felhasználnunk. Ebben találhatjuk a legtisztább, legszentebb és legboldogítóbb tevékenységünket. Ha a vallási elveket előtérbe helyezzük, minden törekvésünk, amelyet ismereteink bővítése és bölcsességünk elmélyítése érdekében teszünk, egy lépéssel közelebb visz minket ahhoz, hogy véges emberi természetünk a végtelen Isteni természet mintájára alakuljon át... Aki követi az Isteni vezetést, az meg fogja találni a megmentő kegyelem és valódi boldogság egyedül igaz forrását, és erőt nyer arra, hogy boldoggá tegye környezetét... Az Isten iránti szeretet megnemesíti és megtisztítja vágyainkat és kívánságainkat, elmélyíti érzelmeinket, és megszépíti minden ártatlan örömünket. Képessé teszi az embereket arra, hogy megbecsüljék és élvezzék mindazt, ami szép, igaz és jó.

Reggeli dicséret- Rám is vonatkozik

„Mert ő a mi békességünk, aki a két nemzetséget eggyé tette, és az ő testében lebontotta az elválasztó falat, az ellenségeskedést.”
Pál levele Efézusba 2:14.

Nemrég kollégáimmal egy tengeri hajóútra készültünk. A terv az volt, hogy a törökországi Kuşadasi kikötőjéből kora hajnalban indulnánk, hogy mintegy 4 és fél órás hajóút után elérjük Pátmoszt, azt a szigetet, ahol János apostol megírta a Jelenések könyvét. Habár 4-ko kellett reggeliznünk, ez csöppet sem törte le hajnali vidám hangulatomat. Így mikor az idegenvezető a hullámokra hivatkozva megkérdezte, hogy ki kér tengeribetegség elleni tablettát, csak fölényesen mosolyogtam magamban. 

„Ugyan már – gondoltam pökhendien –, mi nekem egy kis hajóút az Égei-tengeren? Számtalanszor utaztam már hajón, a Balatonon. Egy kipróbált óceánjáró matróznál is jobb állóképességgel rendelkezem.”

Nem is volt semmi gond, egészen addig, míg ki nem értünk az öbölből. Ekkor azonban meglepődve tapasztaltam, hogy ezek a hullámok bajosan hasonlíthatok a balatoniakhoz. De ami még rosszabb volt, egyre jobban hatalmába kerített az az érzés, hogy a reggelimet hamarosan viszontlátom. Kerestem magamnak egy biztonságos pozíciót, erősen megkapaszkodtam az előttem levő asztalban, és komolyan koncentráltam, egyrészt arra, hogy bennem maradjon a reggelim, másrészt pedig arra, hogy a kollégáim mindebből semmit se vegyenek észre rajtam.
„Csak kellett volna kérnem egy tablettát az idegenvezetőtől!” – vallottam be titokban magamnak, miközben megpróbáltam kedélyes mosolyt erőltetni az arcomra. „Lehetséges, hogy a tengeribetegség veszélye rám is vonatkozik?”


Valami hasonlót ment végbe bennem akkor is, mikor először átolvastam a ma reggeli Biblia-verset. A szakaszban Pál arról beszél, hogy zsidók és görögök immár nem ellenségek, mert Krisztus lerombolta a két nép közötti elválasztó falat.
„Ugyan már – villant át először a fejemen –, mi közöm nekem a 2000 évvel ez előtt élt népek viszályaihoz, vagy kibékülésükhöz. Ha Krisztus a két nemzetet egyesítette is, semmi lényegi következménye nincsen ennek számomra ma, a 21. században.”
Aztán kifutottak gondolataim a kikötőből. Nap közben többször is eszembe jutott, és egyszer csak azt vettem észre, hogy a bibliai szakasz minden szava – mint megannyi hullám – vadul tombol, himbálja az elképzeléseimet, és megingatja reggeli biztos kijelentésemet.


Eszembe jutott az, hogy bizony a magyarok számára is vannak olyan (kisebbségi, vagy szomszédos) népek, melyekhez való viszonyát sztereotip előítéletei és ellenőrizetlen híradások befolyásolnak. Vajon mi örülünk-e annak, hogy Krisztus le akarja rombolni a népek közötti elválasztó falakat? Vagy esetleg visszaépítjük azt?


Aztán az is fölmerült bennem, hogy Pál talán nem csak népekről, hanem személyekről is beszél. Vajon mindenkivel kapcsolatban el tudom mondani, hogy békességben élek, mert Krisztus lerombolta az elválasztó falakat? Talán szívesen beszélünk erről, ha barátainkról van szó. De mi a helyzet az ellenségemmel? Vajon örülünk-e Jézus falbontásának, ha számunkra nem szimpatikus személyekről van szó? Vagy esetleg titokban visszaépítjük a falat?

Mire az íróasztalomhoz kerültem, egészen felkavarodott lelki gyomrom, és azt a következtetést kellett levonnom, hogy bizony ez az igeszakasz rám is vonatkozik. Ha Krisztus falat rombol, akkor én ne építsem újjá azt! Ha Krisztus megbékélést hirdet, akkor ezt a saját kapcsolataimra vonatkoztassam! Mert lehetséges, hogy a gyűlölet és harag veszélye rám is vonatkozik…

Szerző: Árvai Tamás

Joyce Meyer- Találd meg az identitásodat Krisztusban

„Mert Isten (saját) keze munkája (remekműve) vagyunk, újjáteremtve (újjászülve) Krisztus Jézusban, hogy véghezvigyük azokat a jó dolgokat, amiket Isten előre kikészített (előre eltervezett) számunkra, hogy azokban járjunk…” 

(Efezusi 2:10 – angolból fordítva AMP Bible)

Isten remekműve vagy. A szótár meghatározása szerint a remekmű, minden tekintetben kiválóművészi alkotást jelent. Amikor Isten Igéje azt mondja rólad, hogy az Ő remekműve vagy, mi jut eszedbe? Elfogadod ezt az állítást, vagy úgy gondolod, hogy Isten itt biztosan valaki másról beszél… „mert ha igazán ismerne engem, akkor nem mondana ilyet!”

Az identitásunk – ahogyan magunkat látjuk – gyermekkorunkban alakul ki. A minket ért hatások formálják. Gyermekként én rengeteg sebet kaptam, a lelki és testi bántalmazások miatt, és ennek következtében a gondolkodásmódom eltorzult.

Egyedül Krisztusban
Már újjászületett felnőtt keresztény voltam, szerettem Jézust. Hittem, hogy a bűneim meg vannak bocsátva, és a mennybe fogok kerülni, ha egyszer meghalok. De nem volt győzelem, békesség és öröm az életemben. Állandóan kárhoztatva éreztem magam. Egyedül akkor nem utáltam magam, amikor valami személyes cél megvalósításán munkálkodtam, amiről azt gondoltam, hogy önbecsülést ad majd nekem. Kimerült, kiégett, frusztrált és nyomorult voltam.

Elkövettem azt a szomorú hibát, hogy Isten királyságát – ami megigazultság, békesség és öröm (Róma 14:17) – dolgokban és más emberekben próbáltam megtalálni. Nem realizálódott bennem, hogy Isten királysága bennünk van, amint azt Pál apostol írta (Kolossé 1:27 Egyszerű Fordítás). Az örömömet és az identitásomat Krisztusban kellett megtalálnom, és egyedül Őbenne.
A Biblia azt mondja, hogy „ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme, új jött létre” (2 Korinthus 5:17). Én azonban még nem ragadtam meg az új teremtés valóságát, és a régi gondolkodásmódom, akaratom és érzelmeim alapján éltem, amik mind sebzettek voltak. Jézus a teljes szabadításom árát kifizette, de fogalmam sem volt, hogyan tehetném magamévá az Ő drága ajándékát.

A „megvilágosodás” pillanata
Egy nap, amikor a Bibliát olvastam, a szemem megakadt a 2 Korinthus 5:7 versén: „A Benne való hitünk és bizalmunk által élünk, nem pedig ahhoz igazodva, amit a szemünkkel látunk.” A Szent Szellem megállított: „Mit hiszel az Istennel való kapcsolatodról? Elhiszed, hogy szeret téged?” Ahogy őszintén megvizsgáltam a szívemet, és tanulmányoztam az Igéjét ebben a témában, arra jutottam, hogy Isten tényleg szeret engem – de úgy gondoltam (helytelenül), hogy szeretete feltételekhez kötött.

Azonban a Biblia azt tanítja, hogy Isten irántunk való szeretete tökéletes és feltétel nélküli. Az Ő tökéletes szeretete, nem függ a mi tökéletességünktől vagy bármi mástól, hanem egyedül Önmagán alapszik (1 János 4:8). Ő mindig szeret minket, mi viszont sokszor a helytelen viselkedésünk miatt érzett bűntudat miatt nem vagyunk képesek elfogadni szeretetét. Tudatában kellene lennünk Isten szeretetének és hittel megragadni azt. Az áttörés akkor jött az életemben, amikor ezt megértettem.

Itasd át a gondolataidat Isten Igéjének az igazságával. A Biblia tele van emlékeztetőkkel az Ő feltétel nélküli szeretetéről irántad. Azt mondja, hogy csodálatosan megalkotott téged (Zsoltárok 139:14 Egyszerű Fordítás). Azt mondja, hogy senki és semmi sem választhat el az Ő szeretetétől (Róma 8:35). 
Ne hagyd, hogy az ellenség ellopja az identitásodat. Te Isten remekműve vagy. Hidd el!

Napi áhítat-Feddhetetlen, romlatlan

Hét témája: A hívő jellem

Olvasmány: Fil 2,14–18.

                

Csillogni sokkal könnyebb, mint álló csillagként irányt mutatni. De csak az utóbbiban van szeretet.

„Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek. Ezzel dicsekszem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, és nem fáradtam hiába. Sőt ha italáldozatul kiöntetem is a hitetekért bemutatott áldozatban és szolgálatban, örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal; de ugyanígy örüljetek ti is, és örüljetek velem együtt.”
Magyarázat

Hitelődeink meghonosítottak Isten földi országára, a gyülekezetre nézve egy szokatlan, bár jól ismert kifejezést. Vagyis: mi, megváltottak, bárhol éljünk, bármilyen életkorúak lennénk, mi valamennyien Krisztus katonái vagyunk, és így szolgáljuk a szent ügyet.
Istenünknek mára szóló „napi parancsa” tehát ez: Légy feddhetetlen és romlatlan! E két szónak elég széles a jelentéstartalma. Az elsőt így is mondhatnánk: Maradj becsületes, megbízható, tiszta kezű! – A második pedig arra utal, hogy ne vállvonogatva, morgolódva éld keresztény életedet! Ha a „vér” megtisztított, meggyógyított, maradj romlatlan, egészséges. És mivel önként vállaltad, engedelmeskedj a „Főparancsnok” törvényeinek!
Két nagy elvárásról beszél az ige: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből... A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat!”
Körültekintve úgy tapasztalom, hogy a régi buzgóságot a lazaság, a szorgalmat a kényelmesség, a teljes átadottságot a maga-féltő visszafogottság kezdi felváltani. Csak egy példa: a nyugalomnap megszentelése. Miért van az, hogy vasárnap délutánra kiüresednek az imaházaink?!
Feddhetetlen az, akit nem kell minduntalan feddeni, dorgálni. A romlatlanság pedig úgy lesz érthetőbb, ha például romlott ételre gondolunk. „Hogy romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei.”
Ragyogsz, mint a csillagok, vagy olyan vagy, mint a füstölgő mécses?
(Gerzsenyi Sándor)

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Azt akarom tehát, hogy minden helyen a férfiak imádkozzanak és imádságra felemelt kezük szent legyen, ők maguk pedig harag és kételkedés nélkül valók.      l.Tim. 2,8

Először is arra figyelmeztet Pál, hogy imádságra felemelt kezünk szent legyen. Szentnek nevez az írás mindent, ami Isten számára van elkülönítve, és az Ő szolgálatára van szánva. Ha igazi imádkozók akarunk lenni, akkor tagjainkat, testünket és életünket oda kell szánnunk az Úrnak, hogy ne magunkért éljünk, hanem érte. Akkor imádságunknak csodálatos ereje lesz. Milyen segítséget jelenthet még távoli országokban élő embereknek is az ég és föld Urához értük felemelt megszentelt kezünk! Aztán azt mondja Pál, hogy harag nélkül emeljük fel kezünket. Megfigyeltétek már, hogy a füst a kéményből nem mindig száll fel az ég felé, hanem néha a légköri viszonyok miatt leszáll a földre? Ha szívünkben neheztelés és keserűség van valakivel szemben, akkor imádságunk ilyen földre visszaszálló füsthöz lesz hasonló. A harag és engesztelhetetlenség elveszi az ima erejét. Ezért bocsássunk meg mindenkinek, hogy szent kezeket emelhessünk fel, harag nélkül! A harmadik tanítás így hangzik: imádkozó kezeteket kételkedés nélkül emeljétek fel! Aki szívében gondosan figyel Isten akaratára, aki imádságában Isten ígéreteire támaszkodik, annak egy pillanatig nem kell kételkednie abban, hogy Isten imáját meghallgatja. A Szentírás tele van imameghallgatással. A mennyei tűz nem maradt el, amikor Illés kérte. A hatalmas eső is eljött, amikor térdet hajtott Illés a Kármelen. Sámson nem halt szomjan, amikor Istenhez kiáltott vízért. Pétert nem végezték ki, amikor a gyülekezet szüntelen könyörgött érte Istennek. Isten minden időben él. Ezért: szent kezeket emeljetek hozzá, harag és kételkedés nélkül!

Isten asztaláról-Varga László-

"A kegyelmi ajándékok között ugyan különbségek vannak, de a Lélek ugyanaz. Különbségek vannak a szolgálatokban is, de az Úr ugyanaz... aki úgy osztja szét kinek-kinek ajándékát, amint akarja. Mert ahogyan a test egy, bár sok tagja van... ugyanúgy a Krisztus is. ... Ti pedig Krisztus teste vagytok, és egyenként annak tagjai."      1Korinthus 12,4-27

Az egyház egyszerre látható és láthatatlan. A látható a megszervezett egyház, a láthatatlan mindazokból áll, akik Krisztust követik. A kettő csak részben fedi egymást. A láthatóban vannak hitetlenek is, a láthatatlanban például idegenben élők. A látható egyház tagjai nyilvántartásba vannak véve. A láthatatlan tagjait csak Krisztus ismeri. Gyönyörű kép: az Egyház a Krisztus teste. Ő a Fej, mi az Ő tagjai vagyunk. Minden tagnak más a szerepe, más a feladata, más a szolgálata, akár a test tagjainak. Ezt a szerepet az egyes tagok ajándékai határozzák meg: a tehetség, a tanultság, a társadalmi helyzet, a többi tagok bizalma, egy választás sikere. A fontos: tudni azt, hogy ez mind Isten ajándéka, akkor is, ha embereken, talán emberek jó- vagy rosszakaratán múlik. A test tagja úgy fogadhatja el azt a helyet, azt a feladatot, amely éppen őrá vár, és úgy segítheti a többi tag munkáját, mint aki közvetlenül Istennek szolgál. Ehhez kell a keresztyén alázat és bátorság: elfogadni az alacsonyabb feladatot, és ha kell, vállalni a magasabbat is.

Istenem, nagy ajándékod, hogy én is Krisztus testének tagja lehetek. Sokszor bosszankodom azon, hogy egyházam nem úgy működik, ahogy én szeretném. Gyarló emberi szervezetet látok, melyben sokszor emberi érdekek, rövidlátás, önzés, veszekedés érvényesül. De azt is látom, hogy ez a beteg test mégis képes volt túlélni minden más, hatalmas, bölcs, uralkodó szervezetet. Csak a Te erőd tarthatta meg. Nekem is kell ez az erő, ez a közösség. Benne akarok élni, benne szolgálni, benne meleg otthonra találni. Nem beletörődni hibáiba, hanem képességem szerint javítani azokon. Vállalni terheit, segíteni szolgáit és tagjait, bírálni keményen is, ha kell, de vállalni benne a magam feladatát. Segíts, hogy megtehessem! Ámen.

Mindennap az Ige fényében- AZ IMÁDSÁG EREJE

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 3,1-5

1 "A szárdiszi gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az, akinél az Isten hét lelke és a hét csillag van: Tudok cselekedeteidről, hogy az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy. 2 Ébredj fel, és erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak, mert nem találtam cselekedeteidet teljesnek az én Istenem előtt. 3 Emlékezzél tehát vissza, hogyan kaptad és hallottad: tartsd meg azt, és térj meg! Ha tehát nem ébredsz fel, eljövök, mint a tolvaj, és nem tudod, melyik órában jövök el hozzád. 4 De vannak nálad néhányan Szárdiszban, akik nem szennyezték be a ruhájukat, és fehérben fognak járni velem együtt, mert méltók rá. 5 Aki győz, azt öltöztetik fehér ruhába, annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám előtt és angyalai előtt.

"Csend lett a mennyben, mintegy fél óráig ... és felszállt a füstölőszerek füstje a szentek imádságaival az angyal kezéből az Isten elé."

(Jel 8,1.4)

Amikor a hetedik pecsét felbontatik, azt várjuk, hogy elértük a csúcspontot. A könyvtekercsnek hét pecsétje volt. Ezek egyenként feltörettek. Most jön az utolsó, a hetedik, vagyis az, amelyik a teljességnek a száma. Amikor azonban a hetedik pecsét felbomlik, semmi sem történik: "Csend lett a mennyben, mintegy fél óráig." Nagy csend támad a mennyei seregek között. Az énekkarok, amelyek soha nem fáradnak bele, hogy elzengjék allelujáikat, elcsendesednek. Mennydörgés sem hangzik a királyi szék felől. És ebben a félelmetes mennyei csendben Isten gyermekeinek imái emelkednek Isten trónusához. Íme itt a bizonyítéka annak, hogy Isten meghallgatja imádságainkat. Szükségünk van erre a bizonyosságra. Mindenki, aki valaha is imádkozott, tud arról a "pszichológiai" segítségről, mely ebből a tevékenységből fakad. Ha könnyítünk lelkünkön Isten színe előtt, akkor megnyugszunk. Az imádság első eredménye az az érzelmi megkönnyebbülés, hogy "mindent elmondtunk az Atyának". Ez azonban nem elég. Hogyan győződhetünk meg arról, hogy az imádkozás esetében többről van szó, mint hogy csupán kielégítjük a gyóntató atya szolgálata iránti nagyon is emberi szükségletünket? Tudnunk kell, hogy van valaki, aki figyel arra, amit mondunk. Ezt a Biblia sok helyen elmondja nekünk, itt azonban nagyon feltűnő módon teszi. Imádságaink eljutnak magának Istennek a füléig. A menny "csupa fül" lesz, mert a szentek imádkoznak. "Csend lett a mennyben." És nemcsak arra vonatkozóan kapunk biztosítékot, hogy Isten meghallgatja a szentek imáit - úgy van, a mi imáinkat! -, azt is halljuk, hogy ezek az imák szerepet játszanak abban, hogy Isten eljön ítélettel és szabadítással. Istent cselekvésre indítják népének imádságai. Amikor ezek az imádságok eljutnak a földről az égbe, válasz érkezik az égből a földre (5.v.). A válasz az: "mennydörgés és zúgás, villámlás és földrengés", azaz Isten félelmetes megjelenésének az összes jele. És ha azt gondolod, hogy ez a felelet nem illik a mi imáinkhoz, gondolkodj újból. Hát mit mondasz, amikor az kéred az Atyától, hogy szentelje meg az ő nevét, és hogy hozza el az ő országát? Ez az az imádság, amelyre a menny lélegzet-visszafojtva figyel.

Krisztus mindenek felett- MÉG MINDIG EMBERI!

"...akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére cselekedjetek" (1Kor 10,31).

A testté létel nagy csodája egy kisgyermekben megy végbe, a megdicsőülés nagy csodája újra leereszkedik a démonoktól megszállt völgybe, a feltámadás csodája pedig egy tengerparti reggelibe alázkodik bele. Ezek nem ellentétek, hanem Isten nagy kijelentései. Hajlamosak vagyunk arra, hogy keresztyén tapasztalatunkban valami csodálatosat várjunk; hősies érzéseink még nem jelentik azt, hogy hősök is vagyunk. Diadalmasan átmenni egy válságon egészen más, mint mindennap Istent dicsőítve élni, amikor annak nincs tanúja, nincs rivaldafény, amikor senki a legcsekélyebb figyelemre sem méltatja. Ha tán nem is kívánjuk a középkori szentek dicsőségét, mégis legalább annyit megkívánnánk, hogy az emberek megjegyezzék rólunk: "Milyen csodálatosan imádkozik ez az ember!" "Milyen kegyes, áhítatos asszony!" Amikor igazán odaszántad magad Jézus Krisztusnak, elérted azt a fenséges magaslatot, ahol már soha senki nem gondol arra, hogy észrevegyen téged, hanem csak azt az egyet veszik figyelembe, hogy Isten hatalma mindig újra kiárad rajtad át. "Csodálatos elhívást kaptam Istentől!" A mindenható Istennek kell testet öltenie bennünk ahhoz, hogy a legkisebb kötelességünket is Isten dicsőségére végezhessük el. Isten bennünk munkálkodó Szelleme az, aki emberi módon olyan tökéletesen a magáévá tesz, hogy az fel sem tűnik. A szent életének próbája nem a siker, hanem a hűség. Keresztyén munkánk céljaként a sikert akarjuk látni; pedig a cél az, hogy Istent dicsőítsük életünkkel. Istenben Krisztussal elrejtve éljünk emberi állapotunkban. A mi emberi kapcsolataink talaján látszik meg Isten tökéletes élete.

Isten műhelyében-Ideigvaló tanítványok

"Ettől fogva sokan visszavonultak a tanítványai közül és nem jártak többé vele. "

(János 6, 66)

Sokan hittek Jézusban, de hitüket nem az Ő beszédére alapozták, amely pedig lélek és élet. Ezért csak felszínes, látszathitük volt. Jézus felismerte ezeket az áltanítványokat és átlátott rajtuk. Nem is akarta maga mellett tartani ezeket, hanem választás elé állította őket. Mi indította követőit, hogy hátat fordítsanak a Megváltónak? Megütköztek a beszédén. Kemény, emészthetetlen beszéd volt ez számukra. Jézus először csodálatosan megvendégelte őket, ami tetszett nekik. De most tovább akarja őket vezetni: az adománytól az adományozóhoz, aki nemcsak adja a kenyeret, hanem Ő maga az igazi kenyér. Sokan várnak áldást az Úrtól, de Őt magát nem kívánják. Nyomorúságukban hozzá jönnek segítségért, kegyelmének jeleit szívesen elfogadják, de nem lépnek bensőséges közösségre vele. A Jézussal való kapcsolatban nemcsak akaratunk és tudatunk részesül, hanem egész lényünk. Természetünket is áthatja az Ő megdicsőült lénye. Sőt, ha alvás közben, vagy eszméletlenségben öntudatunk ki is hagy, a Vele való kapcsolatunk megmarad. Ezt a boldog igazságot nem értették meg az említett tanítványok és megütköztek benne. Még nem ismerték fel azt, hogy nekik kizárólag és egészen az Úrra van szükségük. Jézus ekkor szándékosan idézte elő a szétválást. Úgy beszélt, hogy azokat, akik nem teljes szívükből keresték Őt, visszariasztotta. Ő döntésre hív, el akarja választani a valódit a hamistól. Jézusnál nem a tömeg számít, Ő odaszentelt tanítványokat akar. Amikor egy alkalommal nagy tömeg kísérte, olyan döntő, kemény szót mondott az Ő követéséről, hogy azok, akik csak sodródtak, minden kedvüket elvesztették (Lk 14, 25-26). Jézus elküldi magától azokat, akik nem szívből ragaszkodnak hozzá. Ezzel tiszta helyzetet teremt. Akit most elutasít, talán később igazán jön majd. Senkít ne akarjunk minden eszközzel Jézushoz kapcsolni. Akit Jézus és az evangélium nagyszerűsége nem ragad meg, inkább menjen. Talán később szükségét érzi majd, hogy megkeresse Őt. Jobb az elszakadás, mint a felemás helyzet és félszívvel történő állásfoglalás. Jézus nem tartóztatta azokat, akik elmentek és nem volt megbántva, amiért cserbenhagyták. Sajnálja őket, mert tudja, hogy nélküle sötét éjszakába jutnak. De az Úr csak teljes értékű tanítványokat akar, akiket szilárd hit kapcsol össze vele.

Isten ígéreteinek tárháza- Hatástalan fegyverek

"Célt téveszt minden fegyver, amit ellened kovácsoltak, meghazudtolsz minden nyelvet, amely törvénykezni mer veled..."
(Ézs 54,17)

Az ellenség táborában nagy a csengés-bongás: fegyvereket kovácsolnak a hívők legyőzésére. Nem tehetnék azonban ezt sem még, ha a hívők Ura nem engedné meg nekik, hiszen Ő teremtette a kovácsot is, aki az izzó parazsat éleszti. Lám, milyen szorgalmasan dolgoznak! Mennyi kardot és dárdát készítenek! Hadd csinálják csak, úgysem mennek velük semmire, mert minden fegyveren ott a felirat: "Célt téveszt".

Most pedig figyeljünk egy másik lármára: a szidalmazó beszédre. A nyelv félelmetesebb fegyver, mint amit üllőn kikalapálnak, és mélyebb sebet vág a kardnál és a dárdánál. Mi lesz velünk most? Rágalmazás, hamisság, gyanúsítgatás, gúny - a nyelv megannyi mérgezett nyílvesszője; ki állhat meg velük szemben? Az Úr, a mi Istenünk megígéri, hogyha nem is tudjuk elhallgattatni ezeket, Ő megszabadít, hogy a csúf nyelvek tönkre ne tegyenek minket. Most ugyan kárhoztatnak minket, de végül ők fognak kárhoztatni, éspedig mindörökre. A hazugságokat szóló szájak elnémulnak, és valótlanságaik csak dicsőségére válnak majd azoknak, akik annyit szenvedtek miattuk.

A Valóság Rapszódiája-Chris pásztor- Állj meg erősen a “gonosz napon

Annakokáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellentállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén megállhassatok (Efézus 6:13)

Pál Apostol leírja az Efézus 5:16-ben, hogy a napok gonoszok: “Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok.” Mintha azt mondaná, hogy a világban minden nap sátáni befolyással bír, Isten azonban elvárja, hogy mi uralkodjunk minden nap, és a Szellem hatalmában járjunk. Most egy általános megállapítást tettünk.
Másrészről szeretném, ha észrevennéd alapigénk figyelmeztetésének specifikusságát. Itt “a gonosz napra” tesz utalást. Ez más. Itt egy konkrét, nehézségekkel teli napra fekteti a hangsúlyt. Arra a napra, amikor a probléma felbukkan.

Előrejelezhető egy ilyen nap, és fülön lehet ragadni a bajt? Határozottan igen! Az Ige és a Szent Szellem vezetése által az életedben mindig győztes leszel a nyomorúság napján. Nem kell rettegned “a gonosz naptól.” Ha azt teszed, mielőtt eljönne, amit
tenned kell, akkor higgadt és rendíthetetlen leszel, és állva maradsz. Értelmetlen imádkozni és sírni, hogy Isten megvédjen a gonosz naptól. Isten már megmondta, hogy mit kell tenned: öltözd fel Isten teljes fegyverzetét!

Ne várd meg, amíg a gonosz nap eljön, hanem mindig legyen rajtad Isten fegyverzete, hogy a nehézség napján sértetlen maradhass, és győzedelmeskedhess! Néhányan képtelenek
megállni az ellenség nyomásával és rettentéseivel
szemben, mert nem veszik fel Isten teljes fegyverzetét.
Felkészületlenül éri őket a nehézség napja. Ne engedd, hogy váratlanul érjen!

Már tudod, hogyan állj ellen és hogyan vedd az uralmad alá a gonosz minden mesterkedését, ravaszságát és támadását. Cselekedj tehát Isten Igéje alapján: állj meg szilárdan körülövezvén derekadat igazlelkűséggel! Öltözd fel az igazság mellvasát. Saruzd fel lábaidat, és légy kész az evangélium
békességének hirdetésére. Mindezekhez vedd föl a hit pajzsát, az üdvösség sisakját, és a Szellem kardját, ami Isten Igéje! (Efézus 6:14-17.)

Isten Igéje a megoldás, a válasz, a képesség, és a hatalom mindarra, amire szükséged van a nehézség napján. Vedd ezért komolyan az Ige tanulmányozását és az Igén való elmélkedést.
Mindig az Igével válaszolj, és mindenkor győztes leszel.

Megvallás
Drága Atyám, Igéd lakozik bennem és mindenkor
győzelemre vezet. Dicsőségesen győzedelmeskedem az ellenség,
és minden nehézség fölött beszéded ereje által. Általa teljes
mértékben működésképtelenné teszem és hatástalanítom az
ellenség minden mesterkedését és cselszövését. Jézus nevében.
Ámen.

Csendes percek Istennel-Jézusnak kell elmondanom

,,Mert elhatároztam, hogy nem akarok másról tudni köztetek, csak Jézus Krisztusról, mégpedig mint megfeszítettről.” I.Kor.2:2

Telefonon beszéletem egyszer az ALS utolsó stádiumában küszködő keresztény nővel, keresve a szavakat, melyekkel megnyugtathatnám. Végül rájöttem, hogy a legtöbb, amit adhatok, az Jézus vigasztalása, ezért elénekeltem az egyik kedvenc énekemet:

Jézusnak kell elmondanom minden próbámat, nem bírom egyedül ezeket a terheket;

Gyötrelmeim közt Ő segítségemre siet, Ő örökké szereti és törődik övéivel.

Jézusnak kell elmondanom! Jézusnak kell elmondanom! Nem bírom egyedül ezeket a terheket;

Jézusnak kell elmondanom! Jézsunak kell elmondanom! Jézus tud segíteni, Jézus egyedül. 

Amikor elhallgattam, éreztem, hogy teljesen megnyugodott és felbátorodott. Már nem a válaszokat kutatta, hanem Jézust kereste. A legjobb, amit tehettem az volt, hogy figyelmét a Megváltóra irányítottam. Amikor úgy érzed magad, mint egy kicsavart szivacs, a fegyelmezett ,, tizenhat jó bibliai ok arra, hogy miért történik ez most” lista csak só a sebedre. Nem így állítod el a vérzést.

Soha ne távolítsuk el a Biblia válaszait Istentől. A szenvedés problémája nem valamiről, hanem Valakiről szól. Ez azt jelenti, hogy a válasz sem valami, hanem Valaki lesz. Egyébként is, a válaszok csak az észt érintik meg. Nem mindig ott érik el a problémát, ahol az fáj- legbelül, a szívben. De Jézus elér minket a fájdalmainkban.

Ha valaki, akit ismersz, betegségben, egy válás, vagy egy szerette elvesztése miatt szenved , irányítsd figyelmét a Megváltóra bizonyságtevés, bátorítás által, egy emlék megosztásával, egy verssel, az igével vagy egy ének által. Amikor szenvedünk, legmélyebb vágyódásunkra a válasz... Jézus.

Uram, adj bölcsességet, hogy pontosan tudjam hogyan irányítsam ma az emberek figyelmét Rád.

(http://www.joniandfriends.org/daily-devotional/, I must tell Jesus, fordítás: Szabó Edit, fotó: pinterest.com)

Napi Ige, Napi Gondolatok

Napi Ige

Szeretteim, szeressük egymást: mert a szeretet az Istentől van; és mindaz, a ki szeret, az Istentől született, és ismeri az Istent. (1 János 4:7)

Napi Gondolat:

A kegyelem a gyógyulás előtt jár. Miért van szükségünk Isten kegyelmére? Mert a kegyelem Isten szeretetének egyik legalapvetőbb megnyilvánulása.
SZERETET NÉLKÜL NINCS KEGYELEM, KEGYELEM NÉLKÜL NINCS GYÓGYULÁS.
Mennyire paradox hogy az emberek több ezer eurót képesek az orvosok zsebében dugni az annyira remélt gyógyulásért, míg az Isten által kínált gyógyulást ami teljesen ingyen van elutasítják.
A kegyelem ingyen van, mert Jézus maga fizette meg az árát.
Ha a kegyelem ingyen van, akkor minden ami Isten kegyelmének a gyümölcse gyógyulás, szabadulás, is teljesen ingyenes.
A Jézus nevében!                        

Ámen!