Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Töltsd be teljesen szolgálatodat!      2.Tim. 4,5

Hivatal, hivatás, szolgálat - rokon értelmű szavak. A "hivatal"-hoz gőg, uralomvágy kapcsolódhat, mint azt a politikai életben látjuk. A Biblia szolgálatról beszél. A hivatalt viselők szolgák, akik mások megbízásából végzik azt, amit mindenki nem végezhet. Ha igazi szolgák, akkor Isten kegyelemből tekintélyt ajándékoz nekik az emberek előtt. Aki azonban büszkélkedik hivatalával, az bűnössé lesz Isten előtt, és az emberek megvetik. Töltsd be szolgálatodat! Isten országában sokféle szolgálat van. Boldog az, aki saját feladatát felismeri, és csak azt végzi. Úgy van ez Isten országában, mint egy műhelyben. Sokféle szerszám van. A mester hol az egyiket veszi a kezébe, hol a másikat. A szerszám semmi, a mester minden. A templomban Isten minden papnak megszabta a maga feladatát. Világosan fel kell ismernünk feladatunkat, és azt hűségesen el kell végeznünk. így munkálkodik Isten együtt velünk (Mk. 16,20). Töltsd be teljesen szolgálatodat! Ne végezz félmunkát! Egész szíved legyen benne! Mikor Márkot Pál és Barnabás az első missziói útra magával vitte, ő nem töltötte be teljesen szolgálatát. A vad, sziklás hegységek fenyegető veszélyei láttán visszafordult. Ez hiba volt. Mennyi fél szolgálatot végeznek az emberek az Isten országa munkájában! Az apostolok diakónusokat választottak, hogy az imádság és igehirdetés szolgálatát teljesen betölthessék. Érezték, hogy a gyülekezet külső dolgaival való foglalkozás szétforgácsolja erejüket, és emiatt az igehirdetés szenved kárt. Minden mellékest hagyjunk, hogy fő feladatunkat teljesen betölthessük!

Varga László-Isten asztaláról

"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává."      1Korinthus 6,12

Nem gondolná az ember, hogy ez a Szentírásnak talán a legnehezebb tanítása. Még az is könnyebb talán, ha azt parancsolja, hogy adjam magam halálra Krisztus szolgálatában. Úgy hittel legyőzöm ösztöneim ellenállását, és teljesítem az egyértelmű parancsot, gondolkozás, tépelődés nélkül. Azért szeretik az emberek a törvényvallásokat, mert nem kényszerítenek gondolkozásra, állásfoglalásra, felelősségvállalásra. Félelmetes szó: minden szabad nekem. Akkor leihatom magam a sárga földig, elszerethetem a barátom feleségét? Csakhogy közvetlenül ezelőtt olvassuk az egyik legkeményebb bűnlajstromot, folytatva azzal, hogy "megmosattatok, megigazultatok Istenünk lelke által". A megtisztult, Krisztust követő ember szabad lelkiismerete megmutatja, mi az, ami "használ", magamnak, embertársaimnak, Isten ügyének. Azt kell cselekednem. De szabaddá válok abban, hogy ha tehetem, azt eszem, ami jól esik, megiszom egy pohár jó pezsgőt, szabadon örvendek a házasélet minden gyönyörének, felkeresem a világ legszebb helyeit, és elgyönyörködöm a művészet csodáiban. De meddig? Itt van a nagy kérdés, melyre senki más nem felelhet meg, csak a lelkiismeretem. Kemény felelősség, amit Isten a vállamra tesz.

Uram, Istenem, nem tudom, köszönjem-e meg, hogy ennyi szabadságot adtál nekem, vagy borzadjak meg a szabadságnak ekkora felelősségétől? Milyen sokszor szeretném vagy éppen kérem, mondd meg pontosan, mit tegyek. Lehetőségek állnak előttem, és tanácstalan vagyok, melyik a Te akaratod. Súlyos veszedelem fenyeget, és nem tudom, vállalnom kell, vagy meneküljek előle. Családom, gyermekeim jövője, talán egész közösségem sorsa függ a döntésemtől, hogyan döntsek? Csak egyben bízhatom, hogy mellém állsz, és végül a Te Lelked meg fogja mutatni, mi a tennivalóm. Kérlek, légy mellettem a szabadság nehéz döntéseiben! Állíts le, ha rosszul döntök, mutasd meg a helyes utat! Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében

A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsolt 2

1 Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek? 2Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az ÚR ellen és felkentje ellen: 3 Dobjuk le magunkról bilincseiket, tépjük le köteleiket! 4 A mennyben lakozó kineveti, az ÚR kigúnyolja őket. 5 Majd így szól hozzájuk haragjában, izzó haragjában így rémíti meg őket: 6Én kentem föl királyomat szent hegyemen, a Sionon! 7 Kihirdetem az ÚR végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá fogadtalak ma téged! 8 Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget. 9 Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt! 10Azért ti, királyok, térjetek észhez, okuljatok, ti bírái a földnek! 11Félelemmel szolgáljátok az URat, reszketve vígadjatok! 12 Csókoljátok a fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne pusztuljatok az úton. Mert hamar föllángol haragja, de mind boldog, aki hozzá menekül!

"Az asszony fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel fogja legeltetni a népeket mind. A gyermek elragadtatott az Istenhez, az ő királyi székéhez."

(Jel 12,5)

Jézus életének és munkájának egy rendkívüli leírása ez: megszületett, és elragadtatott Istenhez, az ő trónjához. Azért született, hogy szolgáljon, és azért támadt fel, hogy uralkodjék. Íme itt van hitvallásunk egyetlen mondatban. Hogy miért lehet ezt ilyen tömören megfogalmazni, annak az az oka, hogy a Fiú és a sárkány közötti vita tárgya a királyi szék. A Fiú élete megkíméltetett a sárkány támadásától, és ő az asszony fia volt az, aki Isten trónjára került. Így hát a sárkány vereséget szenvedett. Ez a rövid és dicső üzenet. Mi két részre osztjuk a történelmet. A Krisztus előtti éveket írásban a Kr.e. betűkkel jelöljük, s utána jönnek a számok. És a Kr.u. betűket írjuk annak az évnek a száma elé, amelyben most élünk. Ha megkérdezzük egy osztály tanulóit, hogy mit is jelentenek a "Kr.e." betűk, rendszerint sietve válaszolnak: "Krisztus előtt." De ha azt kérdezzük tőlük, hogy mi a jelentésük az "a. D." betűknek, akkor nem tudják. Úgy gondolják, hogy inkább ezt kellene írni: "Kr.u." A történelmet a Krisztus előtti és a Krisztus utáni időre akarják felosztani. Pedig az "a. D." az "anno Domini" rövidítése, és a jelentése ez: "az Úr esztendejében". (Sajnos a jelenlegi magyar nyelvben még csak nem is a "Kr.e." ill. "Kr.u." időmegjelölést használják, de nem is olyan régen még ezeket alkalmazták. Még régebben viszont a "Kr.u." helyett a latin "a. D." volt használatban. - pl. történelmi munkákban - , vagy magyarosan így is: az Úrnak pl. 1200. évében. A ford. megj.). Mindez nem csupán valami tanulói tudatlanság. Bűnös módon hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mi "Krisztus után" élünk, ahelyett hogy "Krisztus alatt" élnénk. Se szeri, se száma azoknak az embereknek, akik úgy gondolnak Jézus Krisztusra, mint a múlt valamilyen történelmi alakjára. Csakhogy ő nem a múlt, ő a jelen. Mi nem az után az idő után élünk, amikor ő élt. Mi abban az időben élünk, amikor ő uralkodik. Mivel mi természetünkből eredően rövidlátók és hitetlenek vagyunk, eltelhetnek napjaink úgy, hogy rá sem jövünk: Jézus él, és uralkodik a világ felett. Ezért hát szükségünk van az emlékeztetésre: "Az asszony fiúgyermeket szült ... és elragadtatott az Istenhez, az ő királyi székéhez." A sárkánynak már halvány esélyei sincsenek, napjai pedig meg vannak számlálva. Urunk uralmának napjait azonban egy örökkévalóságon át számolhatjuk.

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett- ISTEN BOCSÁNATA

"Akiben van..., a bűnök bocsánata..." (Ef 1,7). Őrizkedj attól a kellemes elképzeléstől, hogy Isten mint kedves és szerető Atya, persze, hogy megbocsát nekünk. Az Újszövetségben sehol nincs helye az ilyen gondolkozásnak. Isten egyetlen alapon bocsáthat meg nekünk: Krisztus keresztjének borzalmas tragédiája alapján. Más indokot keresni a bűnbocsánatra öntudatlan istenkáromlás. Isten csak Krisztus keresztje által bocsáthatja meg a bűnt és helyezhet vissza minket kegyelmébe, más mód nincs rá! Az a bűnbocsánat, amit mi olyan könnyen tudunk venni, a Golgota haláltusájába került. Lehet, hogy a hit egyszerűségével elfogadjuk a bűnbocsánatot, a Szent Szellem ajándékát és megszentelődésünket, de elfelejtjük, milyen iszonyú nagy árat fizetett Isten azért, hogy mindez a mienk lehessen. A bűnbocsánat a kegyelem isteni csodája. Jézus Krisztus keresztje volt az ára annak, hogy Isten megbocsáthassa a bűnt és mégis szent Isten maradjon. Soha ne fogadj el olyan nézetet, amely Isten Atya voltára hivatkozva elhomályosítja a megváltást. A kijelentés azt mondja Istenről, hogy nem bocsáthat meg. Saját természetének mondana ellene, ha megtenné. Egyetlen módon nyerhetünk bocsánatot, ha a kiengesztelés visszavisz minket Istenhez. Isten bocsánata csak a természetfeletti birodalomban természetes. A megbocsátás csodájához képest a megszentelődés megtapasztalása csekély. A megszentelődés egyszerűen a bűnbocsánat csodálatos kifejeződése az emberi életben. Az emberben a legmélyebb hálát Isten iránt a bűnbocsánat ébreszti. Pál soha nem tudott betelni ezzel a csodával. Amikor végre rájössz, mibe került Istennek, hogy megbocsáthasson, Isten szeretete úgy megragad, mintha satuba lennél szorítva.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében-Az imádkozás mindenekelőtt való

"Intelek azért mindenekelőtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések és hálaadások. " (1 Tim 2, 1)   Az imádság a keresztyén életben kezdet, folytatás és vég. A lélek imádkozásban fejezi ki keresését; ott harcol, ott mutatkozik meg a hite, másként néma és halott lenne. Az imádság olyan nélkülözhetetlen a léleknek, mint testünknek a lélegzetvétel: Egyetlen lépést sem jutunk előre a megszentelődésben, Jézus követésében és a szenvedés útján - imádkozás nélkül. Első és legfontosabb az imádság. A Biblia ugyan nem az imádkozással kapcsolja össze üdvösségünket, hanem a hittel; sokan imádkoznak, akiknek szívében nincs élő hit Krisztusban. A farizeusok sokat és hosszan imádkoztak, közben pedig gyűlölték és megölték Jézust. Az ilyen imádkozásnak nincs értéke. "Ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom." - Az is igaz, hogy nincs élő hit, amely ne imádságban nyilvánulna meg, és nem lehet hitre jutni anélkül, hogy komolyan ne könyörögnénk Istenhez. Isten gyermekei semmit sem tehetnek maguktól, mindent ajándékba kapnak. Teljesen arra vannak utalva, hogy minden ügyükben imádkozzanak. Földi dolgaikat sem intézhetik saját erejükből. A világ emberei megvannak imádkozás nélkül is, de Isten az Ő gyermekeinek külső dolgait nem viszi előre, ha nem néznek fel imádkozva Őrá. Különösen belső életünk van teljesen ráutalva a hitből való imádságra. Minden harc hiábavaló, ha nem azzal az erővel harcoljuk, amit az Úr ad s amit újra meg újra az imádság révén fogadunk el. Ha egy lelkiismeretbe vágó szót akarunk kimondani, ami betömi az ellenség száját, felemeli a leverteket és feltüzeli a lanyhákat, azt felülről kell kérnünk. Hány jóakaratú szó és intés pattan vissza a másik szívéről gyümölcstelenül és csak eltompítja azt! Miért? Mert nem imádkozó lélekből fakadt, hanem saját igyekezetből. Sok kegyes szó csak a fülünkig jut el, de egyetlen szó is nyílként hatol a másik lelkiismeretébe és balzsamként hat a szívére, ha felülről kikönyörögtük. Az apostol azt akarja, hogy első dolgunk legyen az imádkozás. A reggel a nap legjobb időszaka, hadd legyen ez az Úré. Akkor még frissek vagyunk, este viszont nehezebben emelkedünk fel Istenhez. Amit reggel elmulasztunk, nehezen tudjuk behozni. Legyen az imádkozás mindennap az első, mielőtt bármit tennénk vagy mondanánk.

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza- Az éhezőket megelégíti

"Mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket" (Zsolt 107,9)

Jó, ha az ember vágyakozik, és annál jobb, minél mélyebbről jön ez a vágyakozás. 

Az Úr megelégíti lelkünk vágyakozását, akármilyen nagy és mindent átható legyen is az. Legyenek bátran vágyaink, mert az Úr nagylelkűen teljesíteni akarja azokat. Nem jó az olyan lelkiállapot, amelyben elégedettek vagyunk önmagunkkal, és nincsenek kívánságaink. A több kegyelem utáni sóvárgás, és a szavakban ki nem fejezhető gyötrelem nem más, mint a növekedéssel együttjáró szenvedés, ezért csak javunkra szolgál, ha egyre többször érezzük azt.

Áldott Urunk, add, hogy szüntelenül vágyakozzunk a nemes dolgok után, de leginkább a legmagasztosabb dolgok iránt.

Az éhség egyáltalán nem kellemes érzés, de boldogok, akik éheznek és szomjaznak Isten igazságára. Ő az ilyenek éhségét nemcsak némi eledellel csillapítja, hanem teljesen megelégíti az igazán éhezőket. Nem valami hitvány étellel táplálja őket, hanem Urunkhoz méltó nagyszerű eledellel, kegyelmének javaival tölti be őket.

Ezért ne panaszkodj, ha lelked éhezik és sóvárog benned, lásd, a zsoltáros szintén éhezett és vágyakozott Isten dicsőségének meglátására, és az Úr megelégítette. Örömteli hálaadása erről tanúskodik: "Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért, mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket."

Cseri Kálmán - A kegyelem harmatja- Biztos védelem alatt

"Amikor visszatérnek, akiket az Úr kiváltott... boldog örömben lesz részük..." (Ézs 35,10)

Még három képet használ itt a Szentírás Isten szabadító munkájának szemléltetésére:

„Jól megépített útja lesz" a fogságból hazatérő népnek. Homokban gyalogolni nagyon fárasztó. Célt tévesztve, bizonytalanban haladni nagyon nyomasztó. Isten azt ígéri, gondja lesz erre is: utat készít a benne bízóknak, és segíti őket célirányosan haladni. Látni fogják mindig életük értelmét, s Isten vezeti őket célba.

„Nem lesz ott oroszlán, nem megy rá ragadozó vad..." Isten népe biztonságban tudhatja magát hatalmas Urának védelmében. Olyan sokféle félelem nyomorítja az életünket! S „az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el" (1Pt 5,8). Néha pedig bennünk mozdulnak meg vadállati indulatok vagy félelmek. Isten minden külső és belső ellenségtől megvédi népét. Sokszor csak visszatekintve látjuk, mitől őrzött meg, hogyan hordozott és vezetett.

Végül ezt ígéri: „Amikor visszatérnek, akiket az Úr kiváltott, ujjongva vonulnak a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre..., a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik." (10. v.) Lesz beteljesedés Isten népének az életében. Isten valóra váltja minden ígéretét, nemcsak átsegít sok nehézségen, hanem bevisz örök országába, ahol vége lesz minden szenvedésnek, nélkülözésnek, küzdelemnek, s az ő dicsőségében részesíti gyermekeit. Jó erre gondolnunk már most, amikor még gyakran sóhajtozunk, és úgy érezzük, semmi okunk örülni. Aki azonban „az Úrban van", az már most is kap előleget ebből az örök örömből, és minden nyomorúságunk ellenére is csordultig lehetünk örömmel (2Kor 7,4).

NAPI HANGZÓ BIBLIA -

4Móz 26,52-28,15; Lk 3,1-22; Zsolt 61,1-8; Péld 11,16-17

Ma azokkal az igékkel folytatjuk, amelyek az apostolok instrukcióit tartalmazzák a hétköznapjainkra vonatkozóan. Továbbra is egyben olvasom valamennyit, igehelyek megjelölése nélkül, mintha Pál apostol közvetlenül hozzánk beszélne:

Mindig örüljetek az Úrban! Újra mondom: örüljetek! Mindenki lássa meg, hogy szelídek és kedvesek vagytok! Közel van már az Úr! Semmi felől ne aggódjatok! Bármilyen helyzetben vagytok is, imádkozzatok!

Hálaadással kérjétek Istentől, amire szükségetek van! Isten békessége, amely minden képzeletet felülmúl, megőrzi majd szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Végül, testvéreim, azokon a dolgokon gondolkodjatok, amelyek igazak, dicséretre méltók, igazságosak, tisztességesek, szépek, tiszteletre méltók, kiválók és dicséretesek.

Köszöntsetek mindenkit, aki Isten népéhez tartozik: mindenkit, aki Krisztus Jézusban van! Az imádkozásban tartsatok ki, legyetek éberek és hálás szívűek. Bölcsen viselkedjetek azok között, akik még nem hisznek Jézusban, és jól használjátok ki az időtöket! Amikor velük beszéltek, legyetek mindig bölcsek és kedvesek! Akkor majd mindig tudni fogjátok, hogy kinek mit válaszoljatok.

Arra kérünk titeket, testvéreim, hogy becsüljétek meg és tiszteljétek azokat, akik vezetőitek az Úrban! Ők sokat dolgoznak értetek, tanítanak és tanácsolnak benneteket! Kérlek, hogy a munkájukért szeressétek és különösen becsüljétek meg őket!

Békességben éljetek egymással! Nagyon kérünk benneteket, testvéreim, hogy figyelmeztessétek azokat, akik nem akarnak dolgozni és rendesen élni! Viszont biztassátok azokat, akik bátortalanok, és segítsétek a gyengéket! Mindenkivel szemben legyetek türelmesek! Senki a gonosz dolgokat ne viszonozza gonoszsággal, hanem mindig a jóra törekedjetek! De ne csak egymás között, hanem mindenkivel szemben így viselkedjetek!

Mindig örüljetek! Szüntelen imádkozzatok! Minden körülmények között adjatok hálát Istennek — mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézusban! A Szent Szellemet ne akadályozzátok abban, hogy a munkáját végezze! A prófétai ajándékot és üzeneteket ne becsüljétek le, viszont mindent gondosan vizsgáljatok meg, hogy valóban Istentől származik-e! Ha igen, akkor ahhoz ragaszkodjatok, de maradjatok távol mindentől, ami gonosznak látszik!

Imádkozzatok hogy az Úr üzenete mindenhol gyorsan és akadálytalanul terjedjen és győzzön, mint ahogy az nálatok is történt!

Most pedig Urunk, Jézus Krisztus nevében parancsoljuk nektek, testvérek, hogy vonuljatok vissza és maradjatok távol minden olyan hívő embertől, aki rendetlenül él, és nem akar dolgozni! Mert az ilyen ember nem a szerint a tanítás szerint él, amit tőlünk kaptatok, hiszen jól tudjátok, milyen példát mutattunk nektek. Amikor köztetek éltünk, soha nem lustálkodtunk. Nem ettük ingyen senkinek a kenyerét, hanem mindig fizettünk érte. Éjjel-nappal keményen dolgoztunk, hogy ne nektek kelljen gondoskodnotok rólunk. Pedig jogunk lett volna rá, de mi nem éltünk ezzel a jogunkkal, hogy a saját példánkat állítsuk elétek, hogy kövessetek bennünket. Ezért is parancsoltuk nektek, amikor nálatok voltunk: „Aki nem akar dolgozni, ne is egyen!"

Eddig az idézetek. A mai részek a Filippi, a Kolossé, az I. és II. Thesszalonikai levélből vannak. Ezekből az intésekből, buzdításokból kiderül, hogy az evangélium egészséges tanítása minden tekintetben megállja a helyét a XXI. századi hétköznapokban is és olyan jótanácsokat tartalmaz, amelyek útmutatóul tudnak szolgálni a legkülönfélébb helyzetekben. A világnak is vannak útmutatásai és instrukciói, de nekünk nem azokat a mintákat kell követnünk, mert onnan jöttünk ki és azoktól a mintáktól választott el bennünket Isten. A világ szerinti hősök a hollywoodi filmekben és a politikai és a közélet egyéb színterén találhatók. Az Isten szerinti hősök pedig a Biblia lapjain. A mi legnagyobb hősünk Krisztus azután az apostolok -- őket kövessük!

A Valóság Rapszódiája-Chris pásztor- Az Ige és a Szellem szolgálata az egyházban

Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak (Zsoltárok 119:66)

Vannak dolgok, melyeket ha az emberek megtesznek, megkötözöttségekbe taszítják őket, ÉS tudtuk nélkül teszik tönkre kezeik munkáját. A Máté 22:29-ben Jézus azt mondta, hogy:
“…Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.” Az egyik ilyen hiba, amit kerülnöd kell, hogy könnyedén fogod föl a gyülekezeti istentiszteleteket. A gyülekezeti
összejövetelek következetes látogatása a prioritásod kell, hogy legyen, és tedd szokásoddá a pontosságot.

Gyűlöld a késést. Mint ahogy küzdenél, és megtennél minden erőfeszítést azért, hogy időben ott légy a munkahelyeden, illetve időben érkezz a rendszeres találkozóidra, úgy kötelezd el magad méginkább arra, hogy időben ott leszel a gyülekezetben.

A különböző tevékenységek a gyülekezeti összejöveteleken a szellemi növekedésedet, jólétedet és okulásodat szolgálják. A jelenléted által elérhetővé teszed magad számára az Ige és a Szent Szellem testületi szolgálatát. A gyülekezetben a Szent
szellem ismeretet, megértést és a dolgok józan megítélést adja Neked.

Ha bármilyen oknál fogva nem állna módodban részt venni a helyi, akkor nézz utána, hogy van-e lehetőség online részvételre. Így részt vehetsz az istentiszteleten bárhol, ahol csak vagy. A gyülekezet az igazság talaja és oszlopa. Ezen a helyen tanítanak
Téged Isten Igéjére, felvérteznek a valódi keresztény életre, és arra, hogy hatékonyan végezhesd az evangélium hirdetését. Itt tanítanak meg arra, hogy hogyan használd Isten Igéjét, hogyan élj benne és általa.

A Zsoltárok 119:66-ban ezt olvassuk: “Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.” Más szóval: “Taníts, hogy hogyan mondjam el, amit el kell mondanom, mikor mondjam, és hogy megfelelően tudjam elmondani.” Ez csak akkor történhet meg, ha alárendeled magad az Ige és a Szent Szellem szolgálatának, és erre lehetőség nyílik számodra a gyülekezetben. Az Ige és a Szellem szolgálata által a gyülekezetben isteni tanácsadást és egészséges tanítást kapsz, ami segít győztesen élned.

Ima
Drága Atyám, köszönöm, hogy józan megítélésre tanítasz az
Igéden keresztül. Örömömet lelem abban, hogy egy helyi közösséghez tartozhatok, ahol Isten Igéjére tanítanak, fel érteznek , képeznek , nevelnek, oktatnak a beszédedre és egy győztes életre Jézus nevében. Ámen.

Reggeli dícséret-Győztes vagy!

„Mert még egy igen-igen kevés idő, és aki eljövendő, eljön, és nem késik. Az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem. De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.”
Zsidókhoz írt levél 10:37-39

Tudom, hogy képes vagy rá! Meg tudod csinálni! Én hiszek benned!

Mikor hallottad utoljára ezeket vagy ehhez hasonló mondatokat, kedves Olvasó? Mikor bátorított valaki így? Mikor bátorított így valaki olyan, aki igazán fontos neked, akinek adsz a szavára?

Mert sokkal könnyebb adni és kapni is az elkedvetlenítő szavakat. Sokkal könnyebb rájuk emlékezni, visszaidézni azt a keserű érzést a szívedben, mert épp valaki, akit szeretsz, nem hitt benned. Te sem hittél magadban, de pont egy kapaszkodóra lett volna szükséged, ami átlendít a holtponton, a reménytelenségen, és segít kihozni magadból az addig rejtőzködő győztest.

De ma ne ezeken elmélkedj! Gondolj vissza a bátorításokra, keresd azokat a múltatban, és hegyezd ki rájuk a füledet a jelenben is! Ma emlékezz! Emlékezz arra, aki a közelmúltban vagy épp a távolabbiban megfogta a kezedet, a szemedbe nézett, és annyit mondott, "menni fog". Éld át újra azokat a pillanatokat, amikor valaki erőt adott neked a folytatáshoz.

És most keresd ezeket a pillanatokat az Istennel való kapcsolatodban! Emlékezz arra, amikor a Mindenható lehajolt hozzád, és szavai erőt adtak megfáradt lelkedbe, felemelt a földről és te győztesként állhattál végül a csatamezőn az Ő oldalán.

Ma reggel ugyanez az Isten szól hozzád: "Én tudom, mi vár rád ma és az előtted álló héten. Ismerem a félelmeidet, a kihívásokat. Mindenkinél jobban ismerlek téged, mert én alkottalak, és én sohasem hibázom. Te nem vagy a meghátrálás embere. Tudom, hogy most rettegsz a jövőtől és tele vagy kételyekkel magad iránt és irántam is. De győzni fogsz. Győztes vagy. Te nem fogod feladni, hanem belémkapaszkodsz, mert ismersz engem. Lehet, hogy most nem értesz, és úgy látod, az egész eddigi kapcsolatunk alapjait rázza meg a próba, de emlékezz rá, tudod, ki vagyok. A te Megváltód. A te Istened. És én is tudom, hogy Te ki vagy. Az én gyermekem. És az én gyermekem nem adja fel.

Hát kapaszkodj belém! Ragadd meg a kezemet, és együtt túljutunk ezen a nehézségen is! Együtt túljutunk mindenen. Együtt."
Szerző: Sz-Cs. Andi

Biblia-Ige

"Azért, amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen járjatok Őbenne, Gyökerezzetek meg és épüljetek tovább Őbenne, erősödjetek meg a hitben, amiképpen arról tanítást kaptatok, a hálaadástok pedig bőséges legyen. Vigyázzatok, hogy senki félre ne vezessen titeket, a bölcselkedés és üres csalás által, mely emberek rendelése szerint, a világ elemei szerint, és nem a Krisztus szerint való: Mert Őbenne lakozik az Istenségnek egész teljessége testileg, És ti Őbenne vagytok beteljesedve, aki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak; Akiben körül is metéltettetek kéz nélkül való körülmetéléssel, levetkezvén a bűnnek testét a Krisztus körülmetélésében; Eltemettetvén Ővele együtt a keresztségben, akiben együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta Őt a halálból."
Kolosse 2:6-12.


Forrás: Biblia az élő könyv

Napi áhítat- Szüntelenül könyörgött

Hét témája: A hívő jellem

Olvasmány: ApCsel 10,1–6


Istentől várd valódi szükségeidre a megoldást, de legfőképp őt könyörögd magadnak!

„Élt Cézáreában egy Kornéliusz nevű férfi, az úgynevezett itáliai csapat századosa. Egész háza népével együtt kegyes és istenfélő ember volt, aki sok alamizsnát osztogatott a népnek, és szüntelenül könyörgött Istenhez. Ő egyik délután három óra tájban látomásban tisztán látta, hogy az Isten angyala bemegy hozzá, és megszólítja: „Kornéliusz!” Ő pedig rátekintett, és megrémülve kérdezte: „Mi az, Uram?” Erre az angyal ezt mondta neki: „Imádságaid és alamizsnáid emlékeztetőül feljutottak az Isten elé. Most azért küldj embereket Joppéba, és hívasd magadhoz azt a Simont, akit Péternek is hívnak. Ő egy Simon nevű tímár vendége, akinek a háza a tengerparton van.”
Magyarázat

Ki ez a kiváló katonatiszt? Kornéliusz, a legyőzhetetlennek hitt római légiók egyik hívő századosa. Nem tudjuk, miként jutott át a sok istent imádó pogány táborból az egy Istent hívők közösségébe. Volt bátorsága kegyes életet élni egy romlott és kegyetlen világban. Abban a korban természetesnek számított, hogy amilyen vallásfelfogású a ház ura, ugyanolyan a háznépe is.
Kornéliusz hitének őszintesége mellett tanúskodik az a tény, hogy „szüntelenül könyörgött Istenhez”. A visszaigazolást pedig abban szemlélhetjük, hogy egyik délután mennyei látomásban részesült a hívő katona. Mint akinek ez volt a foglalkozása, azonnal engedelmeskedett a felülről érkezett parancsnak. Összecsapta a bokáját, és tette máris, amit az angyal közvetített felé. Kornéliusz azt a hívő szokást gyakorolta, melyet évtizedek múlva fogalmazott meg Pál apostol, amikor egy buzgó gyülekezet missziómódszereit foglalta össze, többek között így: „Szüntelen imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra!” (1Thessz 5,17–18)
Lehetséges „szüntelen” imádkozni? Látásom és tapasztalatom szerint arról van szó, hogy maradj folyton olyan közelségben Istenhez, hogy bármikor megszólíthasson, illetve akármikor szólhass hozzá! Nem egy imádkozó pozitúráról beszél az ige, hanem egy Atya-gyermek viszonyról. Kérés, köszönet, kötetlen gondolatközlés, témamegbeszélés és így tovább. – Ott élni Isten társaságában.
Ha „szüntelen”, akkor most, a következő percekben is imádkozz!
(Gerzsenyi Sándor)

Andrew Wommack-Új teremtés vagy!

Nagyon fontos megértened, mi történt, amikor elfogadtad Jézust, mint Megváltódat. Csak így akadályozhatod meg, hogy a sátán ellopja a szívedben elvetett Igét.

A Szentírásból megtudhatod, hogy az üdvösség több a bűnök bocsánatánál, bár azt is magában foglalja. A bűnbocsánat teszi lehetővé a bensőséges közösséget az Úrral, de annál sokkal többet adott neked, talán többet, mint amit el tudnál képzelni.

Az Ige egyértelmű a múlt, a jelen és a jövő bűneivel kapcsolatban.
Az üdvösség kegyelemből van, hit által!

A Szent Szellem

Miért elengedhetetlenül fontos a Szent Szellem keresztsége? Nélküle lehetetlen azt a gyümölcsöző életet élni, amit az Úr gyermekeinek szánt. Mielőtt Jézus tanítványai befogadták a Szent Szellemet, gyengék és félénkek voltak. De miután pünkösdkor betöltekeztek Vele, egy csapásra Isten csodatevő erejének hőseivé váltak. Az Apostolok Cselekedetei 1,8-ból tudjuk, hogy mi is megkaphatjuk ugyanazt az erőt.

Ha hisszük, hogy a Biblia valóban Isten Igéje,akkor azt is hinnünk kell, hogy mindenkit be akar tölteni Szellemével. Tévedés azt gondolnunk,hogy az üdvösséggel együtt automatikusan megkaptuk a Szent Szellem keresztségét, vagy hogy a velejáró csodák a jelenre már nem vonatkoznak.

Sokan felteszik a kérdést: „muszáj nyelveken szólnom, amikor betölt a Szent Szellem?”
Nem kötelesség, hanem előjog. Mint amikor veszünk egy pár teniszcipőt: a nyelvek járnak hozzá. 

Alfred Christlieb:Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Vállald a szenvedést!      2.Tim. 4,5

Így szól Pál apostol szeretett fiatal munkatársához, Timótheushoz. Ez a szolgálat szenvedéssel jár. Tartósan külföldön kellett élnie. Az állandó utazás sok fáradtságot és veszélyt jelentett. Sok mindenről lemondott naponként. Emellett Timotheus gyenge fizikumú ember volt. Gyakran volt beteg. Krónikus gyomorfájása sok bajt okozott neki. Mint Pál munkatársának, el kellett szenvednie mind a zsidók, mind a pogányok ellenségeskedését. Harag, gyűlölet és üldözés volt az Ige szolgájának sorsa. Sok szenvedést elkerülhetett volna Timotheus, ha nem Pál utasítását követte volna, hogy ti. minden helyen először a zsinagógát keresse fel, és ott hirdesse az evangéliumot. Akkor kikerülhette volna a fanatikus zsidókkal való súlyos összetűzéseket. Pál ismerte a terhet, amely fiatal munkatársára nehezedett. Semmit sem vett le azonban ezekből, hanem ezt mondja: vállald a szenvedést! Ne riadj attól vissza, hogy a zsinagógákban halálos ítéletet hirdess az emberek saját igazságára! Tégy bizonyságot a megfeszített Úr Jézus Krisztusban való hit általi megigazulásról! Ha Isten Jánosnak azt parancsolta, hogy intse meg Heródes királyt házasságtörése miatt, akkor János a börtöntől való félelem miatt nem vonakodhatott a feladat teljesítésétől. Ha az Úr Nátánt Dávidhoz küldte, hogy megmutassa neki azt a mélységet, amibe a király bűne miatt jutott, akkor Nátánnak a "kardot" a király szívébe kellett szúrnia, ezt mondva: "Te vagy az az ember!" Jaj annak az igehirdetőnek, aki a rábízott üzenetért nem kész vállalni a szenvedést! A megigazulásról, megtérésről szóló üzenetnek nem szabad az élét elvenni, nem szabad ezektől az óembert csak azért megkímélni, hogy magunknak kellemetlenséget ne szerezzünk. Ezért "vállald a szenvedést"!

Varga László: Isten asztaláról

"Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: Nincs boruk... Jézus így szólt hozzájuk: Töltsétek meg a vedreket vízzel. ...Amikor a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett... odahívta a vőlegényt és így szólt hozzá: Minden ember a jó bort adja fel először... te pedig ekkorra tartogattad a jó bort."      János 2,2-10

Sok kérdést vet fel és válaszol meg ez a kis történet. Jézus magától értetődően uralkodik az anyag felett. Személyében Isten teremtő hatalma van jelen. Csak nekünk csoda az, amit tesz, neki természetes. De csak akkor tesz olyat, ami számunkra csoda, ha segít valakin, legtöbbször úgy, hogy példát ad vele. Öncélú csodát soha nem tesz. Jézus szereti a vígságot, az öröm minden egészséges megnyilvánulását. Sokan nehezen tudják elképzelni Őt egy jókedvű lakodalomban, italozás és éneklés közben. Itt látjuk: jól érzi magát a vidám társaságban. Mária tudja, amennyire a maga egyszerű szintjén megértheti, hogy ki az ő fia. Azért biztatja a csodatevésre, hogy ezt megmutathassa. Jézus ezt nem fogadja szívesen. De nem tudja elviselni a fiatalok szomorúságát és megszégyenülését. Bort ad nekik, hogy tovább vigadhassanak. Szokás ezt a sokakat megbotránkoztató történetet szimbolikusan magyarázni. Úgy is érvényes, de többet mond nekünk, nehéz életünkben besavanyodott mai embereknek, ha úgy látjuk Jézust magunk mellett, mint aki örül a mi jókedvünknek, és szívesen vesz részt benne.

Jó Istenem, köszönöm, hogy nem vonod meg tőlünk az örömet, a vidámságot. Azért teremtettél annyi kellemes dolgot, hogy éljünk vele szabadon, gyönyörűségünkre. Milyen kár, hogy mint minden ajándékoddal, ezzel is visszaélünk, mikor bűnös módon, magunkat vagy mást megkárosítva használjuk fel. Kérlek, taníts meg arra, hogy ne vessem meg a jó dolgokat, ne irigyeljem és ne botránkozzak meg azon, ha mást vigadni látok, de mindig tudjam, hol van a különbség a jókedv és a dorbézolás, a közös vigasság és a mások megszomorítása között, hogy az én örömöm soha ne sértse a más örömét, se magamat ne szennyezzem be vele. Bölcsességet adj, hogy jókedvemben is tiszta és a Tied maradjak. Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében- AZ ELLENFÉL

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 12,1-6 1 Ekkor nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony a napba öltözve, és a lába alatt a hold, a fején pedig tizenkét csillagból álló korona; 2 várandós volt, és vajúdva, szüléstől gyötrődve kiáltozott. 3 Feltűnt egy másik jel is az égen: íme, egy hatalmas tűzvörös sárkány, amelynek hét feje és tíz szarva volt, és a hét fején hét diadém; 4 farka magával sodorta az ég csillagainak egyharmadát, és ledobta a földre. És a sárkány odaállt a szülni készülő asszony elé, hogy amikor szül, felfalja a gyermekét. 5 Az asszony fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel legeltet minden népet. A gyermek elragadtatott az Istenhez, az ő trónusához, 6 az asszony pedig elmenekült a pusztába, ahol Istentől előkészített helye volt, hogy ott táplálják ezerkétszázhatvan napig.  "És a sárkány odaállt a szülni készülő asszony elé, hogy amikor szül, felfalja a gyermekét." (Jel 12,4) János látja a tűzvörösen izzó sárkányt, aki támadni készül. Ő az "antimessiás". A másik jelölt a világ trónjára. A hét fej és a tíz szarv a gigászi szellemi és fizikai erejéről beszél. A vörös sárkány farka elsodorta a csillagok egyharmadát. Mit kell gondolnunk ezekről a csillagokról? Mik ezek? Angyalok? Fejedelmek? Vagy talán ez csupán azt jelzi, hogy kozmikus jelentősége van a sárkánynak? A sárkány fenyegetést jelent az asszonyra nézve. El akarja ragadni az asszony fiát, mert az a Fiú ellenjelölt a világ trónjára. Az asszony Fia Isten jelöltje. Ez a kép megmagyarázza a történelmet, melyet az első olvasók mind olyan jól ismertek, és amelyet minden mai olvasónak is meg kell ismernie. Izráelt Isten az asszony Fia miatt szerette és oltalmazta. Izráelt a sárkány az asszony Fia miatt támadta és fenyegette. A sárkány kívülről támadott: az egyiptomi fáraó megpróbálta megölni Izráel szabadítóját olymódon, hogy a fiúgyermekeket belefojtatta a Nílusba. Az amálekiták, a filiszteusok és sok más törzs megkísérelte, hogy elpusztítsa Isten népét, de senkinek sem sikerült. Saját bűneik mégis csaknem elpusztították az izráelitákat. Ezeket a bűnöket a Sátán Izráel léte ellen irányuló belső támadásainak nevezhetnénk. Ez az a pont, ahol a sárkány majdnem sikerrel járt. Voltak pillanatok Izráel történetében, amikor maga Isten ismerte el, hogy népe nem jobb, mint azok a nemzetek, amelyeket bűneik miatt ő elpusztított. Olykor Isten tulajdon népe nem volt jobb, mint Sodoma és Gomora. Isten azonban szerette népét. És az Úr hű maradt ígéretéhez, hogy Sion leánya ad majd életet a Fiúnak. Ezért, és tulajdon nevéért Isten megkímélte az asszonyt a sárkány dühétől.

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett- AMIKOR Ő ELJÖN

"És ha eljön, meggyőzi a világot bűn... tekintetében" (Jn 16,8).

Közülünk nagyon kevesen vannak, akiket Ő meggyőzhetett bűn tekintetében. Ismerjük azt a belső zűrzavart a rossz miatt, amit tettünk. De ha a Szent Szellem meggyőz bűn tekintetében, ez elfeledtet velünk minden földi kapcsolatot és csak azt az egyet hagyja meg: "Egyedül Te ellened vétkeztem" (Zsolt 51,6). Amikor valaki így győződött meg a bűnről, lelkiismerete hatalmasan tudtára adja, hogy Isten nem bocsáthat meg neki; ha megbocsátana, akkor az embernek erősebb igazságérzete lenne, mint Istennek. - Isten megbocsát, de saját szívének kellett megszakadnia Krisztus halálra adásában, hogy ezt megtehesse. Hogy megbocsát, az az Ő kegyelmének nagy csodája. Egyedül Krisztus halála által volt képes arra az isteni természet, hogy megbocsátva is hű maradhasson önmagához. Értelmetlenség azt mondani, hogy Isten azért bocsát meg, mert Ő szeretet. Mihelyt Szelleme meggyőzhetett a bűn felől, soha többé nem mondunk ilyet. Isten szeretete a Golgota és semmi más! Isten szeretetét csak a keresztről tudjuk leolvasni, sehonnan máshonnan. Az egyetlen alap, amelyre nézve Isten megbocsáthat nekem: az én Uram keresztje! Lelkiismerete ott megnyugodott. A bűnbocsánat nemcsak azt jelenti, hogy a pokoltól megszabadít és felkészít királysága számára. Hogy megbocsát, annyit jelent: visszahelyez egy újjáteremtett kapcsolatba. A vele való azonosulásba Krisztusban. A megváltás csodája, hogy Isten engem, a szentségtelent átváltoztat Ő magához, az egyetlen Szenthez hasonlóvá azáltal, hogy új természetet ültet belém, a Jézus Krisztus természetét.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében- Előkészület az úrvacsorára

"Próbálja meg tehát az ember magát és úgy egyék abból a kenyérből és úgy igyék abból a pohárból! " (1 Kor 11, 28)    Az önvizsgálathoz csendességre és időre van szükség. Ehhez a hétköznapok forgatagában nem jutunk hozzá. Időt kell szentelnünk arra, hogy magunkba nézzünk. Mindennap legalább fél órát kellene szakítanunk ehhez. - Azután önmagunkkal szemben is elfogulatlannak és őszintének, igazságosnak kell lennünk. Természetünk szerint mindannyian elnézők vagyunk önmagunkkal szemben és kétféle mértékkel mérünk. A mások hibája súlyosabban esik latba, a mienk felett pedig átsiklunk. Csak a megvilágosodott értelem ismeri fel a saját romlottságát és azt kíméletlenül nevén nevezi, elítéli. Mindenkor imádkozzunk a szemgyógyító írért (Jel 3, 18). Végül az önvizsgálathoz biztos mértékre is szükségünk van. Ezt Isten Igéje nyújtja, amely megismerteti velünk Isten akaratát, megmutatja nekünk Jézus arcát, ami különösen nagy segítség az önismerethez. - Önvizsgálatkor mindenekelőtt ezt kérdezzük meg magunktól: Milyen a szívem Jézus iránt? - "Szeretsz-e engem?" - kérdi tőlünk is az Úr. Ha a szívem kihűlt, vagy ami még rosszabb, lágymeleg, azaz nem tudok elszakadni kedvenc bűneimtől, de még a szennytől és undokságtól sem, akkor bizony a Jézus iránti szeretetem elégtelen. - Tudok-e szeretetből áldozatot hozni, magamat megtagadni, parancsait teljesíteni? Elviselem-e a gúnyt és gyűlöletet iránta való szeretetből? Kész vagyok-e arra, hogy meghaljak érte? - Az úrvacsorában testét kínálja fel, amit halálra adott értem, vérét, amit kiontott értem. Felmérem-e ezt a szeretetet? Éhezik és szomjazik-e szívem az Ő szeretetének ereje után? - Az úrvacsora megerősít a pusztai vándorlásra ebben az életben. Pusztává lett-e már nekem a világ? A mennyei Kánaán-e az én otthonom, célom? Az úrvacsora közösséget teremt. Egy testté, egyetlen megbonthatatlan egységgé kapcsolja össze azokat, akik részesednek benne. Nemcsak az egyénnek ad erőt, hanem a gyülekezetet is eggyé formálja tagjaiban. Élő keresztyéneknek mindig fel kell tenniök ezt a kérdést: Kész vagyok-e arra, hogy mindenkivel egyetértésben és békességben éljek, vagy él még bennem a harag és a keserűség? - Csak ilyen önvizsgálat után menjünk az Ő asztalához, nemcsak egyszer-kétszer egy évben, hanem valahányszor alkalmunk van rá!

Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza- Engedelmességből áldás

"Ettől a naptól fogva áldást adok" (Hagg 2,19)

Az eljövendő dolgok rejtve vannak előttünk, ez az Ige mégis egy tükör, amelyben láthatjuk a következő éveket. Az Úr így szót: "Ettől a naptól fogva áldást adok."

Érdemes megjegyeznünk, mikor hangzott el először ez az ígéret. Aszály, gabonarozsda, jégeső pusztított mindenfelé, és ennek oka a nép bűne volt. De meglátta Isten, hogy megfenyített népe elkezd engedelmeskedni Igéjének, építi a templomot, ezért mondja ezt: "Attól a naptól kezdve, hogy lerakták az Úr templomának alapját; gondoljátok csak meg! Ettől a naptól fogva áldást adok!" Ha bűnben éltünk, de a Szent Szellem világosságában erre rádöbbentünk és megtagadtuk a bűnt, akkor számíthatunk Isten áldására. Sőt, jótetszését, Szellemét, kegyelmét és a valóság mélyebb kinyilatkoztatását - mind gazdagabban fogjuk megtapasztalni. Hűségünk miatt az emberek részéről talán nagyobb ellenállásba ütközünk majd, de az Úrhoz való kapcsolatunk egyre bensőségesebb lesz és világosabban fogjuk látni, hogy Isten elfogadott minket.

Uram, elhatároztam, hogy hűségesebb leszek Hozzád, nagyobb igyekezettel követem tanításodat és parancsaidat; kérlek ezért a Krisztusért, tedd áldottá az életemet mostantól fogva mindennap. Ámen.

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Isten munkája az életünkben

"Tóvá lesz a délibáb, és víz fakad a szomjú földön. "(Ézs 35,7)

Ézsaiás próféta is képekkel szemlélteti azt, hogy milyenné vált az ember élete Isten nélkül, és milyen lesz Isten szabadítása után.

Isten nélkül olyan az élet, mint a puszta: kietlen, terméketlen, szikkadt. Érzelmileg is nagyon sivárrá válik sok kapcsolat. Az öröm, a kedvesség, szívesség hiányzik a szívekből. Amikor Isten igéjének az esője megöntöz egy kiszáradt emberi lelket, olyan lesz, mint amikor kivirágzik a sivatag. És tartósan olyan is marad, Jézusi tulajdonságok jelennek meg benne (1-2. v.).

Isten nélkül nagyon erőtlenné válik sokszor az ember. Csüng a keze, rogyadozik a térde, remeg a szíve - írja itt a Biblia. Amikor Isten megszabadítja, elszáll a félelme, látja a célját, bátran halad előre az útján, s még mások terhét is képes hordozni, nemcsak a magáét (3-4. v.).

Isten nélkül sokféle betegség nyomorít meg bennünket, lelkileg is. Nem látunk tisztán, nem halljuk Isten szavát, még egymást sem, nem tudunk egyenesen beszélni, megkeményedett a szívünk... Isten szabadító munkája nyomán a vakok látnak, a siketek hallanak, ujjong a néma nyelve (5-6. v.).

Isten nélkül a szomjhalál fenyeget a pusztában. De az ő csodájaképpen „víz fakad a pusztaságban, és patakok erednek ott" (6-7. v.). Ez különösen fontos ígéret volt, mert sokan attól való félelmükben nem indultak haza a fogságból, hogy elhullanak az úton víz nélkül. Hisznek-e az emberek Isten ígéretének, hogy átsegíti őket a víz nélkül való helyeken, vagy pedig hitetlenül ott maradnak a fogságban? Akik hittek, hazamentek, akik nem, a fogságban maradtak.

Mi jellemzi pillanatnyilag az életünket? Hol van szükség Isten szabadítására?

Rick Warren-Napi remény-Jót tesz az egészségednek, ha Istenben bízol

„Azt mondtam magamnak: ’Nyugodj meg, az Úr gondot visel rólad.” (Zsolt 116:7, TEV fordítás)

Isten ajándékként adta neked a tested, használati utasítással, a Bibliával együtt. Tartalmazza az összes tudnivalót, amelyre szükséged van ahhoz, hogy vigyázhass magadra és hosszú életet élj.

Az alapokat már tudod: megfelelő táplálkozás, mozgás és a jól megérdemelt pihenés. A négy egészségfaktorból, ma az elsőt fogjuk közelebbről megnézni, amiről lehet, hogy nem gondoltad, hogy fontos a hosszú és jó élethez.

Jót tesz az egészségednek, ha Istenben bízol.

„Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj!” (Pb 3:5).

Miért jó az egészségednek, ha bízol Istenben? Mert amikor bízol benne, nem aggódsz. A Zsoltárok 116:7 azt írja,

„Azt mondtam magamnak: ’Nyugodj meg, az Úr gondot visel rólad.’”

Ha igazán bízol Istenben, kevesebb stressz fog érni. A Biblia ezt mondja a Példabeszédek 14:30-ban:

„A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat.”

Nem csak az számít, hogy mit eszel, mit emésztesz, hanem az is, hogy téged mi emészt. Lehet, hogy az életedben jelen van minden szükséges életmeghosszabbító és organikus étel, de ha tele vagy nehezteléssel, aggodalommal, félelemmel, vágyakozással, bűnnel, méreggel, megkeseredettséggel, vagy egyéb érzelmi betegséggel, az megrövidíti az életedet.

Van választási lehetőséged:
• Aggódsz vagy dicsőítesz;
• Imádkozol vagy pánikolsz.

Minél többet imádkozol, annál kevesebbet pánikolsz. Nyugodj meg, mert Isten gondot fog rólad viselni!

Derek Prince - Mérték nélküli szeretet

Mert amilyen magas az ég a földtől, olyan nagy az Ő szeretete az Őt félők iránt. Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket. (Zsoltár 103:11-12.)

Dávid sem csillagász, sem földrajztudós nem volt, hanem minden bizonnyal a Szent Szellem inspirálta. Valamilyen mértékegységet keresve arra, hogy kifejezze Isten szeretetének nagyságát, az egek magasságához hasonlítja azt. Ma jobb helyzetben vagyunk, hogy megértsük ezeknek a szavaknak a jelentőségét mint Dávid, mikor lejegyezte azokat. Csillagászok a galaxisok megszámlálhatatlan millióiról beszélnek, sokkal nagyobbakról, mint a mi naprendszerünk. Olyan tényeket tárnak fel, hogy nincs az az emberi intellektus, ami maradéktalanul képes lenne azokat felfogni. Ugyanez a helyzet Isten szeretetével. Azontúl és afelett, amit véges értelmünk feldolgoz-hatna, határtalan kiterjedése marad, ami a képzelőerőnket meghaladja.

Dávid azzal a képpel folytatja, hogyan bánik Isten a bűneinkkel: „Amilyen távol van a napkelet a napnyugattól, olyan messze veti el tőlünk a mi vétkeinket.” Mennyire hálásnak kell lennünk, hogy Dávid nem az észak és dél közti távolságot használta mértékül! Ez ugyanis véges, mérhető távolság, de a kelet-nyugat távolsága végtelen. Nem számít, milyen messze jutunk keletre, mindig lesz előttünk annyi távolság nyugatig, mint mikor elindultunk. Ha irányt váltunk és nyugatra indulunk, ugyanaz a helyzet.

Így bánik Isten a bűneinkkel, ha egyszer már megbocsátott nekünk. Olyan messze veti el tőlünk, hogy többé a közelébe se tudunk kerülni. Milyen bolondság lenne részünkről, ha aggódnánk vagy kárhoztatnánk magunkat amiatt, amit Isten maga tett elérhetetlenné számunkra.

A hit megvallása:
Elfogadom Isten szeretetét annak végtelenségében, és az Ő bűnbocsánatát annak teljességében.

Forrás: Derek Prince (Dallamok Dávid hárfáján)

A Valóság Rapszódiája-Chris pásztor-Vedd körbe az életedet és a gondolataidat az Igével

A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre (2 Timóteus 3:16)

Az Ige haszna a gondolkodásmódod megváltozása. Ez az, amit az Úr akar. Arra vágyik, hogy megváltozzon a látásod Őróla, az
emberekről, a világról, és még saját magadról is. Azt akarja, hogy megváltozzon az életfelfogásod. Isten azt akarja, hogy mindenkor helyesen gondolkodj. Ha például félelmeid voltak, akkor Isten azt akarja, hogy hittel és bátorsággal helyettesítsd azt. A 2 Timóteus
1:7-ben azt olvashatjuk, hogy: “Mert nem félelemnek szellemét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét.”

Isten Igéje a megoldás minden problémára, ezért bíznod kell Isten Igéjének az integritásában (csorbítatlanságában). Isten azért adta Neked az Ő beszédét, hogy a helyes úton, a dicsősége és
igazságossága útján tartson Téged. Azért adta a beszédét, hogy általa életed pályáját győzelemre és sikerre navigálhasd. Az Ézsaiás 30:21-ben ezt olvashatjuk: “És füleid meghallják a kiáltó szót mögötted: ez az út, ezen járjatok; ha jobbra és ha balra elhajoltok.” Isten arra törekszik, hogy megváltozzon a gondolkodásmódod, és Igéje által az Ő számodra tervezett csodálatos rendeltetésének útján tartson Téged.

A Róma 12:2-ben azt olvashatjuk, hogy: És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata.” Az elmélkedés az egyik módja a gondolkodásmódod, és –végeredményben – az életed megváltozásának dicsőségről dicsőségre.

Amint tanulmányozod Isten Igéjét, az életed sikerre programozod, és a gondolkodásod Isten szintjéhez emelkedik. Ez azért van, mert az Ige szolgál az életedben. Az Ige segít összhangba hozni az életed és gondolkodásmódod Isten tökéletes akaratával. Az 1 Timóteus 4:15-ben azt olvashatjuk, hogy: “Ezekről gondoskodjál, ezeken légy, hogy előhaladásod nyilvánvaló legyen mindenek előtt.”(Ezeken a dolgokon elmélkedj, teljesen add
át magad ennek, hogy a profitálásod mindenki számára nyilvánvalóvá váljon.” (KJV) Ahogy alárendeled magad Isten Igéjének, és megengeded,hogy hatalma legyen az életedben, nagy változást fogsz megtapasztalni az életedben – megnövekedett dicsőséget, kiválóságot és a Szellem csodálatos
dolgait.

Ima:
Drága Atyám, köszönöm Igédet, ami átformálja az életem és megújítja a gondolkodásmódom. Amint elmélkedem Igéden a mai napon, az elmém kiváló gondolatokkal telik meg: a győzelem és a
hatalom gondolataival. Jézus nevében, ámen.

Kenneth Hagin : Hálaadásnap!

Adjanak hálát az Úrnak az Ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért, és áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az Ő cselekedeteit örvendezéssel!— ZSOLTÁROK 107,21–22.

Az Egyesült Államok alapítóatyái szenteltek egy napot, amelyen minden évben hálát adnak Istennek azokért az áldásokért, amelyekkel megáldotta őket ebben az új világban.

Megáldotta őket szellemileg, és megáldotta őket anyagilag.

Nekünk is hálát kellene adnunk Istennek az életünk szellemi és anyagi áldásaiért, amelyeket Tőle kaptunk. És hálát kellene adnunk Istennek az Ő szerető oltalmazásáért, és rólunk való gondoskodásáért.

A hálaadás ünnepén, nézzük meg Isten Igéjét, hogy meglássuk, mit mond a „hálaadásról“. 

Az Újszövetségben fogjuk megnézni — mivel az új szövetség alatt élünk —, hogy az új szövetség szerint miért adjunk hálát.

Megvallás: Dicsérem az Urat az Ő jóságáért. 
A hálaadásnak áldozatával áldozom és hirdetem az Ő cselekedeteit örvendezéssel. 
Hálát adok Neki az élet szellemi és anyagi áldásaiért. 
Hálát adok Istennek az Ő oltalmáért és gondoskodásáért.

Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Végezd az evangélista munkáját.      2.Tim. 4,5

Timóteusnak az a feladata, hogy Istennek az Úr Jézusban megjelent idvezítő kegyelméről szóló örömüzenetet vigye az emberekhez. Aki ezt az élethivatást választja, azt meg kellett hogy ragadja az evangélium. Az evangélium nem tanítás vagy ismeret, vagy tudomány, hanem Isten boldogító cselekedete: "Eljegyezlek téged magamnak, bizony hittel jegyezlek el" (Hós. 2,22). Isten műve ez bennünk, amely által az újjászületést, megváltozást, üdvösséget munkálja bennünk a Lélek által. Aki az evangélista munkáját akarja végezni, az hatoljon be Isten Igéjének kincsesházába, hozza napvilágra Isten hűségének aranyát, türelmének drágaköveit, hogy az emberek önként megnyíljanak Isten megmentő irgalma előtt! Egy igazi evangélista nem tehet mást, mint hogy egész életét Isten Igéje szolgálatának szentelje. - Pál apostolt minden lépésénél ez a gondolat vezette: "... csak hogy semmi akadályt ne gördítsünk a Krisztus evangéliuma elé" (l.Kor. 9,12). Ha valaki emberek vagy angyalok nyelvén beszélne is, de nem akarná, hogy Krisztus szerelmétől megragadva másokat is ehhez a szeretethez vezessen, csak zengő érc és pengő cimbalom lenne szava. Az ember észreveszi azt egy igehirdetőn, hogy kapzsiság, uralkodás és testi kívánságok határozzák-e meg életét, vagy Istennek Jézus Krisztusban megjelent kegyelme. Ha Isten kegyelme győz egy igehirdetőben, akkor annak feladatot ad Isten. Mint egykor Fülöpnek is: -Csatlakozz ehhez a kocsihoz!-kereső lélek ül azon. Az ilyen emberek, -mint a pásztorok Betlehemben- továbbadják a karácsonyi örömhírt nagy boldogan. Olyanok, mint a samáriai asszony (Jn. 4.), aki egy egész falut Jézushoz hívott. Kergethetik, üldözhetik őket, mint az első keresztyéneket (Cse.l 8,4), de nem tesznek mást, mint azok tettek: "szétszóródtak, elmentek és hirdették az Igét".

Isten Isten asztaláról-Varga László

"Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja? És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében... Mondom nektek, hogy ugyanígy nagyobb öröm lesz a mennyben egyetlen megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igaz miatt."      Lukács 15,4-7 A farizeusok, akik betű szerint tartották meg a zsidó hagyományok aprólékos törvényeit, és szóba se álltak azzal, aki nem volt képes azt úgy megtartani, felháborodtak azon, hogy Jézus jól érezte magát megvetett bűnösök társaságában. Ez bizony súlyos hibája mai keresztyén csoportoknak is. "Ha mi megtértünk, vállaljuk a keresztyénség terheit, mit keres köztünk az, aki...", és itt jönnek a kegyetlen ítélkezés összes vádjai. Nincs pogányabb magatartás, mint mikor kinézik a templomból azt, aki először szégyenkezik be oda. Vagy amikor a lelkész nagy nehezen rávette a cigányokat, hogy jöjjenek el a templomba, a gondnok pedig kijelentette: "Vagy ezeket dobja ki innen, vagy mi távozunk!" Pedig "azért jött az Ember Fia, hogy megkeresse és megtartsa azt, aki elveszett". Hozzám sem úgy jön, mint mintagyermekéhez, hanem mint aki nélküle elveszett lennék. Ha követni akarom, úgy kell a megvetettek közé mennem, ahogy Ő tette: nem bűneik követésével, de nem is ítélkezéssel, hanem megértéssel és szeretettel. Tetszik – nem tetszik, másképp nem lehetek a Övé. Egyházunk megújulása ott kezdődik, ahol a gyülekezet tagjai hívják, a többiek figyelmébe ajánlják, szeretettel fogadják azt, aki soha a lábát se tette be a templomba, vagy éppen ellensége volt az egyháznak. Atyám, nagyon jól tudom, hogy ez az én feladatom is. Te azt is szereted, akit én nem tartok magamhoz méltónak, s ha én nem vállalom vele a közösséget, nem ő marad ki a Te közösségedből, hanem én. Tudom, ilyen esetben éppen az a szeretet hiányzik belőlem, amely egyedül szükséges ahhoz, hogy gyermekeddé lehessek. Add meg nekem, tégy képessé a gyakorlására! Ha pedig én lennék elveszett juhod, adj elég erőt és alázatot, hogy bekéredzkedjem a közösségbe, a ferde szemeket is vállalva, hogy ott veled és rossz, de megváltott népeddel együtt lehessek! Ámen.

Mindennap az Ige fényében- A SZÜLÉS

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 12,1-2 1 Ekkor nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony a napba öltözve, és a lába alatt a hold, a fején pedig tizenkét csillagból álló korona; 2 várandós volt, és vajúdva, szüléstől gyötrődve kiáltozott. "Várandós volt, és vajúdva, szüléstől gyötrődve kiáltozott." (Jel 12,2) Egyetlen kép felér ezernyi szóval. Ez a kép is 2000 évnyi történelmet summáz. Isten népe, Izráel adott életet a Messiásnak. A Krisztus születése előtti egész történelem ebben az egy formulában összegezhető: a nép sírva kérte a Fiú születését. Nagyon jól tudjuk, hogy a Messiás nemcsak Izráel alkotása volt. Amikor Jézus eredetére gondolunk, mindenekelőtt el kell ismernünk, hogy ő Izráel méhéből eredt. Izráelé "a fiúság és a dicsőség, a szövetségek és a törvényadás, az istentisztelet és az ígéretek, akiké az ősatyák, és akik közül származik a Krisztus test szerint" (Róm 9,4-5). Tudjuk, hogy Jézus nem csupán ember és izráelita volt ("test szerint"). Azt is el kell mondanunk, hogy mi ő "a Szentlélek szerint" (Róm 1,4). És mint ilyen, ő "Isten mindenek felett: áldott legyen mindörökké" (Róm 9,5). A tény hát tény marad, az ti., hogy Izráel szülte meg a Messiást. Ő a Fiú, és Sion leányának a reménye. Ezért az Ószövetség egésze egyetlen jelképben összegezhető: Isten népének áldott állapotában. De a látomás nemcsak összegezi a történelmet, hanem értelmezi is a történelmet. Isten most megmagyarázza nekünk, hogy miért formálta és tartotta meg ezt az Izráelt. Ez azért volt, mert ennek a népnek kellett életet adnia Krisztusnak. Ez a cél lebegett Isten szeme előtt, amikor elhívta Ábrahámot, hogy ő általa nyerjen áldást a föld minden nemzetsége. Ezért vette őket körül, mintegy kerítéssel, a Mózes révén adott törvénnyel. Megerősítette a Dávidnak adott ígéreteket, a gonosz királyok és az engedetlen nép dacára is, mivel az ő rendíthetetlen irgalmának az volt a célja, hogy megszülessen Dávid nagy Fia. Soha senki nem mondhat egyetlen értelmes szót sem Izráelről, ha elfelejti, hogy Jézus Krisztus ad értelmet Izráel létének. És az Ószövetség egész története egyetlen képben mondható el megfelelően: a vajúdás fájdalmai, a szülés gyötrelme.