Kenneth E. Hagin: Út a gyógyuláshoz 1-3. rész

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

A krétaiak mindig hazugok, gonosz vadak, rest hasak.      Tit. 1,12

Ez a mondás bepillantást enged Pál bölcsességébe, igazságosságába és szeretetébe. Bölcsesség volt Páltól, hogy ezt a borotvaéles, de igaz kritikát a krétaiakról nem mint saját ítéletét mondta ki, hanem idézte a krétaiak egyik híres emberét. Pál nem saját tekintélyének hiánya miatt rejtette véleményét az ismert krétai költő kifejezése alá. De mégis bölcsesség volt tőle, hogy ezt tette. Ha Pál maga nevezte volna a krétaiakat hazugnak, gonosz vadaknak és rest hasúaknak, ez a véleménye bizonyára heves ellentmondásokat váltott volna ki. Minden krétai, aki ezt hallotta volna, sértve érezte volna magát, s hátat fordított volna Pálnak. Saját népünket engedjük gyalázni! De mikor Pál egy krétai elismert ember szavait idézi, senki sem foghatja fel szavait úgy, mintha egy idegen zsidó gyalázná a krétaiakat. Az, hogy Pál a krétaiakról mondott ítéletét ilyen ruhába öltöztette, az Úr Jézus szavának volt a következménye: "Legyetek okosak, mint a kígyók!" (Mt. 10,16). Ez az okosság volt Nátánban is, aki nem maga mondta ki a király felett való ítéletet, hanem Istentől kapott bölcsességgel a királyra hagyta, hogy cselekedetét maga kárhoztassa. Tanuljuk meg mi is a kígyó okosságát! Nagyon fontos, hogy a személyes lelkigondozásban, vagy a nyilvános beszédben a bűnökre és gyengeségekre rámutassunk, s azokat megfeddjük. Micsoda segítség, ha ezt nem saját kritikánkként kell kimondani, hanem olyan ember szavaként, akit a hallgatók nagyra értékelnek, s aki előtt minden további nélkül meghajolnak! Ha Pál ilyen elővigyázatos volt, mennyivel inkább szükségünk van nekünk erre a bölcsességre!

Varga László: Isten asztaláról

"Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben."      1Korinthus 6,19-20

Nagyon félelmetes ez az ige. A legnagyobb méltóságot jelenti, de ez már emberfeletti méltóság, nem is a mi képességeinkhez való. Borzalmas lehet egy templomban élni. Amilyen jóleső érzés bemenni, ott megtisztulni, irányítást nyerni, úgy menni vissza a mindennapi életbe, olyan félelmetes gondolat, magunkkal vinni a templomot és éjjel-nappal, asztal és ágy mellett, munka közben és jókedvű társaságban oda bezárva élni. De gondoljuk meg: mindennap kérjük, hogy Jézus legyen a vendégünk és áldja meg az ételünket. Ő ígéri: aki megnyitja az ajtaját, bemegy ahhoz, és vele vacsorázik. Meg kell tanulnunk és meg kell szoknunk a gondolatot, hogy Isten mindig velünk van. Soha nem hagy magunkra. Nincs magánéletünk, nem vagyunk a magunkéi. Ő az Úr az életünk felett. És ez nem bajt, hanem a legnagyobb biztonságot jelenti számunkra. Krisztus élete árán tett saját gyermekévé. Úgy vigyáz ránk, mint a saját tulajdonára. Belülről irányít, a gondolatainkon át. Ne féljünk hát attól, hogy Isten Szentlelke bennünk lakik! Így lesz a testünk a Szentlélek temploma. Ha ezt megértettük és elfogadtuk, akkor találunk, ígérete szerint, nyugalmat a lelkünknek. Persze, vele jár az a kötelesség, hogy ne szennyezzük be ezt a templomot.

Istenem, nem vagyunk méltók arra, hogy bennünk találj lakást magadnak. De azt is tudom, hogy itt vagy, velünk, bennünk, körülöttünk. Másképp és másfelé is jelen vagy, de azt csak mi, gyermekeid tudjuk. Az egész világ a tulajdonod, miért akarnám én kivonni magam szereteted alól? A Tied vagyok, és Te is az enyém, Édesatyám vagy. Ha én néha bűneim miatt jobban is szeretném, hogy ne figyelj oda, ha arra gondolok, hogy szeretteim, népem, jövendőm, mind a Tied, megnyugszom, és örömmel bízom minden kincsem a Te szeretetedre. Tegyél engem, házamat templomoddá, igaz lakóhelyeddé, hogy innen szállhasson tovább szereteted szava! Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében- AZ ÖRDÖG A FÖLDÖN

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 12,7-12

7 Ezután háború támadt a mennyben: Mihály és angyalai harcra keltek a sárkánnyal, és a sárkány is harcra kelt angyalaival együtt, 8 de nem tudott felülkerekedni; és azért többé nem volt maradása a mennyben. 9 És levettetett a hatalmas sárkány, az ősi kígyó, akit ördögnek és sátánnak hívnak, aki megtéveszti az egész földkerekséget; levettetett a földre, és vele együtt angyalai is levettettek. 10Hallottam, hogy egy hatalmas hang megszólal a mennyben: "Most lett a mi Istenünké az üdvösség, az erő és a királyság, a hatalom pedig az ő Krisztusáé, mert levettetett testvéreink vádlója, aki a mi Istenünk színe előtt éjjel és nappal vádolta őket. 11 Legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével azok, akik nem kímélték életüket mindhalálig. 12Ezért vigadjatok egek, és akik bennük lakoztok: jaj a földnek és a tengernek, mert leszállt hozzátok az ördög nagy haraggal, mivel tudja, hogy kevés ideje van".

"Mert levettetett testvéreink vádolója..."

(Jel 12,10)

Amikor kimondjuk ezt a szót, hogy "menny", hajlandók vagyunk, arra a helyre gondolni, ahová Isten gyermekei távoznak haláluk után. Különösen is akkor van ez így, ha valamelyik szerettünk nemrég hagyott itt bennünket, hogy "az Úrral legyen". Ha ilyenkor a "menny" szót halljuk vagy olvassuk, gondolatainkban szerettünk felé fordulunk. Pedig amikor a Biblia a "mennyről" beszél, akkor azt a helyet érti ezen, ahonnan ennek a földi életnek az irányítása történik. A menny a főhadiszállás. Mivel az elhunyt hívek "az Úrral vannak", úgy kell rájuk gondolnunk, mint akik a mennyben vannak. De a hangsúly a Bibliában a királyi széken van, a világ kormányzásán, valahányszor csak a menny szó fordul elő. Ezért olyan jelentős hát a mennybemenetel. Amikor Jézus befejezte földi munkáját, az atya királyi székére ült, amely a mennyben van. Attól kezdve uralkodik, nem hagyva az ördögnek egy talpalatnyi helyet sem. A Jelenések könyvének a nyelvezete szerint Mihály és az ő angyalai vetették ki az ördögöt a mennyből. Amit a Jelenések könyve mint valami mennyei háborút ír le, az ugyanaz, mint Jézusnak az evangéliumban leírt trónra emeltetése. Itt ugyanannak a históriának a két oldaláról van szó. Az evangélium az eseményt a mi szempontunkból mondja el: Jézus felvitetett a földről, és a mennybe ment. A Jelenések könyvében a másik oldal áll előttünk: Isten hűséges angyalai vereséget mérnek a démonokra. Az ördög neve itt az, hogy ő a testvérek vádlója. Ez nem azt jelenti, hogy rágalmazza őket. (Ezt is megteszi!) Azt jelenti, hogy az ördög az ő vádlójuk. Az volt a szokása, hogy olyan vádakat hozott fel ellenünk, amelyek meggyőző erővel hatottak. A mennyei bíróságon nem létezett olyan bűn, amelyben nem voltunk bűnösök, és Istennek nem volt olyan veszedelmes fenyegetése, amely elől jogosan el tudtunk menekülni. Most azonban a Bárány megöletett a mi bűneinkért. És mi legyőztük őt "a Bárány vérével". Ezért az ördögnek nincs többé szabad útja Isten trónjához. Vádló helyett ügyvédünk van Isten trónjánál - Jézus, a mi Megváltónk. Az ördög most már "csak" a földön van. Ez baljósan hangzik, pedig valójában jó hír.

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett- ELVÉGEZTETETT

"Elvégeztem a munkát, amelyet rám bíztál, hogy végezzem azt" (Jn 17,4).

Jézus Krisztus halála Isten akaratának történelmi beteljesülése volt. Helytelen dolog, hogy Jézus Krisztust mártírnak tekintsük. Halála nem egy vele történt szerencsétlenség, amit meg lehetett volna akadályozni. Halála volt földre jövetelének a célja. Ha megbocsátásról beszélsz, ne arra építsd a mondanivalódat, hogy Isten Atyánk, tehát megbocsát, mert szeret. Ez meghamisítja Jézus Krisztusnak Istenről adott kijelentését, feleslegessé teszi a keresztet és akkor a megváltás csak "sok hűhó semmiért". Ha Isten megbocsátja a bűnt, egyedül Krisztus haláláért teszi. Másképpen nem tud Isten az embernek megbocsátani, mint Fia haláláért. Az Úr Jézus azért lett Megváltó, mert meghalt. "Látjuk, hogy Jézus... a halál elszenvedéséért dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg" (Zsid 2,9). A legmagasztosabb diadalének, amely valaha is fülébe zúgott a rémült világnak, ott hangzott el a kereszten: "Elvégeztetett!" (Jn 19,30). Az ember megváltásában ez az utolsó szó. Bármi homályosítja is el és kisebbíti meg Isten szentségét szeretetének helytelen beállításával, az egyúttal meghamisítja azt a kijelentést, ami Jézus Krisztusban adatott. Soha ne támadjon benned olyan gondolat, hogy Jézus Krisztus szánalomból és könyörületből pártunkat fogja Istennel szemben, vagy hogy azért lett átokká, mert együtt érzett velünk. Jézus Krisztus átokká lett értünk Isten akaratából (Gal 3,13). Ennek az átoknak borzalmas jelentőségére ráeszmélve a mi részünk az, hogy elítéljük a bűnt. A szégyen és a bűnbánat Isten nagy irgalmának az ajándéka. Jézus Krisztus gyűlöli a gonoszt az emberben és a Golgota fejezi ki ezt a gyűlöletét.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében- Istennek tetsző imádság

"Az igazi imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is olyanokat keres, akik Őt így imádják. "

(János 4, 23)

A lélekben való imádásnak bensőséges jellege van. Előfeltétele az ember megújulása és az Istennek való odaszentelődése. Nincs külön helyhez kötve az imádkozás. Ahol szent kezeket emelnek fel (1 Tim 2, 8), ott minden hely megszentelt és alkalmas az imádásra; de bármilyen fenségesen felékesített templom is csak üres, puszta hely Isten szemében, ha ott nem tisztán és igazán hirdetik Isten Igéjét. Az ilyen istentiszteletnek farizeusi, a törvényes formáknak megfelelő jellege lesz csupán. Az Istennek tetsző imádás Krisztussal jött közénk. Ő gyakorolta földi napjaiban azt lélek szerint, és csak aki benne hisz, juthat el Isten imádásának erre a magasabb fokára. - A lélek szerint mondott imádság ellentéte annak, amit csak az ajkak mormolnak, amit imádságos könyvekből lélektelenül olvasnak, vagy minden áhítat nélkül kívülről elmondanak. A legbensőbb kapcsolat Istennel az az imádság, aminek a személyes megismerés az alapja; a bensőséges, közeli viszony, mint apa és gyermeke között. Az ilyen imádkozás érintkezés-felvétel és találkozás Istennel. Jelenlétébe lépünk, színe elé járulunk. Minket sokszor más dolgok is lefoglalnak, ezért nincs meg mindjárt a belső összeköttetés vele. Keressük az imádkozást úgy, mint Dániel! Először kérjük az imádságot, azután tartsunk ki benne. Néha az a benyomásunk egyeseknél, mintha pisztolyból lőnék az imájukat, nagy gyakorlatuk (rutinjuk) van, de hiányzik a bensőség, a lélekben való imádás. Azután Jézus szerint igazságban kell imádkoznunk. Mennyi hamis imádság sérti állandóan Isten fülét! Sokan járulnak eléje szavakkal, de életükkel és magatartásukkal hátat fordítanak neki. Hát nem hazugság ez? Nem üres játék-e csupán a szent Istennel? "Úr"-nak nevezik Őt és nem engedelmeskednek neki. A Miatyánk is a valótlanságok láncolata lesz némelyek szájában. Még a negyedik kérés is hazugsággá lesz, hiszen nem elégszik meg valójában egy napi eledellel, hanem sok napra szeretné biztosítani magát. Akkor igazi és valódi az imádkozásunk, ha nemcsak könyörgünk Istenhez, hanem vele is járunk; ha nemcsak szavunkat, de egész testünket és szívünket oltárára helyezzük. Ha cselekedeteink megegyeznek szavainkkal, akkor igazságban, azaz valóságban imádjuk mennyei Atyánkat.

Napi áhítat- Indulatán uralkodó

Hét témája: A hívő jellem

Olvasmány: Péld 16


Indulatainkat nekünk kell értenünk. Másnak legtöbbször még látnia sem kell azokat.

„Az emberi értelem tervezget, de az ÚR adja meg, hogy mit mondjon a nyelv. Minden útját helyesnek tartja az ember, de az ÚR megvizsgálja a lelkeket. Bízd az ÚRra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid. Mindent rendeltetésének megfelelően készített az ÚR, még a bűnöst is: a veszedelem napjára. Utál az ÚR minden fölfuvalkodott szívűt, kezet rá, hogy nem marad büntetlen! Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az ÚRnak félelme távol tart a rossztól. Akinek életútját kedveli az ÚR, azt még ellenségeivel is összebékíti. Jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem. Az embernek az értelme terveli ki útját, de az ÚR irányítja járását. Kijelentés hangzik a király ajkáról: nem szabad téves ítéletet mondania. Az ÚRé az igaz mérleg és mérőserpenyő, az ő művei a zacskóban tartott súlyok. Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt. A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél. A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt. A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg. Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt! A becsületes emberek útja kikerüli a veszélyt, életét tartja meg, aki útjára vigyáz. Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság. Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt. Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az ÚRban. A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, a nyájas ajkak gyarapítják a tudást. Élet forrása az értelem annak, akinek van, de a bolondot még inteni is bolondság. A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást. Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek. Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet. A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá. A mihaszna ember gonoszul áskálódik, és ajka olyan, mint a perzselő tűz. Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is. Az erőszakos ember rászedi embertársát, és nem a jó úton vezeti. Aki behunyja szemét, álnokságot tervez, aki összeszorítja ajkát, gonoszságot hajt végre. Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található. Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít. Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az ÚRtól való a döntés.”
Magyarázat

Az olvasott igei rész első versét nézd meg ismét: „Az emberi értelem tervezget, de az Úr adja meg, hogy mit mondjon a nyelv!” – Meg is adná az Úr, ha most tőle kérnél tanácsot. Jusson eszedbe egy másik ismert mondat is, a „Filippi kettő öt”! „Az az indulat legyen bennetek, ami Krisztus Jézusban is megvolt!” Igen, ez egy régi kifejezés (Károli-fordítás), hogy „indulat”. Talán így lehetne visszaadni az eredeti értelmét, hogy „az a gondolkodásmód és törekvés uralkodjék benned, amely a Krisztus Jézusban volt”!
„Többet ér a türelmes ember a hősnél!” (32. v.) Netán a „szájhősnél”?!
Ültem a násznéppel egy sorban egy menyegzői istentiszteleten. Kérdi az egyik asszony testvér a barátnőjét: „Aztán tartós lesz-e ez a nagy szerelemmel indult házassági kapcsolat?” – Mire a másik kajánul: „Hát, majd elválik...”
A legtöbb házasság az elszabadult indulatok miatt szakad szét. Meg kellett volna beszélni a problémákat! Ilyen gyülekezetet is láttam már, ahol a fellobbanó emberi indulatok miatt ürültek ki az imaház padjai.
(Gerzsenyi Sándor)

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Szabadulás a fogságból

"Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen."(Jer 31,3)

Izrael népe a babiloni fogságban volt. A többség nem remélte, hogy hazakerülnek még valaha. Akkor hangzott el Jeremiás ajkán Isten ígérete: megszabadítja és hazaviszi népét (1-5. v.). Voltak, akik elhitték, mások kételkedtek, s amikor már lehetett menni, mégis ott maradtak.

Az egész emberiség képe ez: Istennel közösségben szabadok voltunk. Tőle elszakadva fogságba estünk. Az indulataink, a hiúság, a gőg, érzékiség, hazugság, kényszergondolatok rabságában sínylődünk. Ide jött utánunk Jézus, hogy kiszabadítson az Isten gyermekei szabadságára. Aki hisz neki és benne, szabad lesz, de nem mindenki él ezzel a lehetőséggel.
Szép képekkel szemlélteti a próféta, hogyan rendeződik azoknak az élete, akik engednek Isten hívásának, és kilépnek a maguk fogságából:

„eljön az a nap, amikor... így kiáltanak: ...menjünk a Sionra Istenünkhöz, az Úrhoz!" Felépül a templom, helyreáll a kapcsolat Isten és az ő népe között, újra bíznak az Úrban, s tudják dicsőíteni őt.

„Fölékesíted még magadat, és kézi dobokkal lejtesz táncot a vigadozók közt." Az emberi méltóságából kivetkőzött ember újra felöltözik, rendeződnek a kapcsolatok, és az együttélést az öröm jellemzi. Mivel előbb helyreállt az Istennel való közösség, ünneppé lesz az élet, jó lesz élni és együtt élni egymással is.

„Szőlőket ültetsz..., fogják szüretelni is." Vagyis értelmes munkát fognak végezni, annak az eredményét is élvezhetik, gyümölcsöző, termékeny életet élnek, s utódaikról is gondoskodnak.

Isten teljes szabadítást ad, de ez a megfordíthatatlan sorrend: rendezni a kapcsolatunkat vele, egymással, a körülményeinkkel.

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-Mezőre kidobott csecsemő

"Azt mondtam neked, bár csupa vér voltál: Maradj életben!" (Ez 16,6)

Ezékiel próféta megrendítő képekkel írja le, milyen helyzetbe került az emberiség Isten nélkül, mit tett Isten az érdekünkben, és kivé tudja ő tenni azt, akivel szövetséget köt.
Isten nélkül olyanok a nép esélyei, mint egy mezőre kidobott csecsemőé. Megszületett, de mivel nem gondoskodik róla senki, tehetetlen, életképtelen, egészen bizonyos, hogy elpusztul. Kiszárad, és tetemét megeszik a dögevők. Megrázó kép, de a Biblia azt tanítja, hogy mi is potenciális halottak vagyunk a lázadásunk miatt, s nem tudunk segíteni magunkon. 

Gondoljuk egyszer nyugodtan végig: Istent elhagyva az életet veszítettük el. Hisszük-e ezt (4-5. v.)?

Isten elmegy a kidobott újszülött mellett, és megkönyörül rajta. Miért? A Biblia nem ír arról, hogy miért szeret minket Isten, csak arról, hogy mennyire szeret. Egyszülött Fiát is feláldozta értünk. Azért szeret, mert Ő maga a szeretet, és mert múlhatatlanul szükségünk van rá (6. v.).

Megáll a gyermek mellett, és így szól: Maradj életben! És az Ő szavának teremtő hatalma van. Ahogyan a teremtéskor kimondta: Legyen -úgy döntött isteni teljhatalommal az ellene fellázadt ember életben maradása mellett is. Sok szép példa mutatja, hogy Isten ma is így ad új életet embereknek, hogy megszólít bennünket igéjével, és aki komolyan veszi azt, annak megnyílik a szeme, a szíve, az értelme, egyszerre világosan látja, milyen végzetes helyzetbe került, nem ámítja többé magát azzal, hogy önerejéből ki tud szabadulni ebből, hanem két kézzel kap azon a tényleges szabadításon, amit Isten kínál nekünk.

Látom-e már világosan, mik az esélyeim Isten nélkül, és hogy mit kínál ő nekem végtelen nagy szeretetéből?

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza- Az Úrra figyelj és megszabadulsz!

"Rám figyeljetek a föld legvégéről is, és megszabadultok, mert én vagyok az Isten, nincs más!" (Ézs 45,22)

Ez az ígéretek ígérete, szellemi életünk alapja. Az üdvösség akkor kezdődik el számunkra, amikor először felnézünk az igaz és szabadító Istenre. Milyen egyszerűen jelöli meg Igénk a tennivalónkat: "Rám figyeljetek!" Mennyire józan ez a követelmény. A teremtménynek teremtőjére kell figyelnie. Elég sokáig figyelgettünk már másfelé, itt az ideje, hogy most már csak az Úrra figyeljünk, aki magához hív és üdvösséget kínál nekünk.

Csak figyelmet kér. Miért ne tennénk ezt meg azonnal? Nem kell semmit magunkkal vinnünk, csak nézzünk Krisztusra, aki kereszthalála után a mennyei trónra ült. Nem kell ehhez sem előkészület, sem kínos erőfeszítés: nem szükséges hozzá gazdagság, bölcsesség vagy erő. Mindent megtalálunk az Úrban, a mi Istenünkben, amire szükségünk van, és ha mindent Tőle várunk, akkor minden a miénk is lesz és üdvözülünk.

Jöjjetek, távollévők, figyeljetek reá! A föld legvégéről is irányítsátok Krisztusra tekinteteteket. Ahogy a legelhagyottabb vidéken élők is látják a napot és élvezhetik fényét, úgy ti is, akik talán a halál kapujában vagy a pokol küszöbén éltek, egy pillantás által befogadhatjátok Isten világosságát, a mennyei életet és az Úr Krisztus szabadítását. Ő Isten, és ezért tud megmenteni minket.

Reggeli dicséret-A megváltás

,,És én, ha felemeltetem e földről, mindeneket magamhoz vonszok.,,János evangéliuma 12:32

Jézus Krisztus nem csak a halála tényét, hanem annak módját is előre megmondta a tanítványainak: fel fogják emelni a földről, azaz keresztre fogják feszíteni.

Ez a kivégzési mód lassú és fájdalmas halált volt hivatva okozni, és egyúttal elrettentésül szolgálni azok számára, akik a tanúi voltak.

Jézus szavai szerint azonban az Ő halála más lesz, mint a többi keresztrefeszítés. Másként hat majd mindazokra, akik felismerik, hogy ez esetben ki e gyötrelmes halál elszenvedője, és hogy ez értük is történt. Ahogyan Jézus élete gyógyulást és üdvösséget hozott a benne hívőknek, ugyanúgy a halála is – sőt, a halála még inkább, a halála igazán. Enélkül az életpéldája és tanításai sem segítenének rajtunk. A kereszt eseményeiben ölt testet Isten szeretetének bizonysága, aminél nagyobbat nem adhatott. Ezért is áll meg a tanács, hogy ha naponta egy órát azzal töltünk, hogy a keresztet szemléljük, akkor ez majd bennünket is felemel, Hozzá, a felemeltetett és a bűneinkért szenvedő Krisztushoz.

 

Szerző: Stramszki István

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Töltsd be teljesen szolgálatodat!      2.Tim. 4,5

Hivatal, hivatás, szolgálat - rokon értelmű szavak. A "hivatal"-hoz gőg, uralomvágy kapcsolódhat, mint azt a politikai életben látjuk. A Biblia szolgálatról beszél. A hivatalt viselők szolgák, akik mások megbízásából végzik azt, amit mindenki nem végezhet. Ha igazi szolgák, akkor Isten kegyelemből tekintélyt ajándékoz nekik az emberek előtt. Aki azonban büszkélkedik hivatalával, az bűnössé lesz Isten előtt, és az emberek megvetik. Töltsd be szolgálatodat! Isten országában sokféle szolgálat van. Boldog az, aki saját feladatát felismeri, és csak azt végzi. Úgy van ez Isten országában, mint egy műhelyben. Sokféle szerszám van. A mester hol az egyiket veszi a kezébe, hol a másikat. A szerszám semmi, a mester minden. A templomban Isten minden papnak megszabta a maga feladatát. Világosan fel kell ismernünk feladatunkat, és azt hűségesen el kell végeznünk. így munkálkodik Isten együtt velünk (Mk. 16,20). Töltsd be teljesen szolgálatodat! Ne végezz félmunkát! Egész szíved legyen benne! Mikor Márkot Pál és Barnabás az első missziói útra magával vitte, ő nem töltötte be teljesen szolgálatát. A vad, sziklás hegységek fenyegető veszélyei láttán visszafordult. Ez hiba volt. Mennyi fél szolgálatot végeznek az emberek az Isten országa munkájában! Az apostolok diakónusokat választottak, hogy az imádság és igehirdetés szolgálatát teljesen betölthessék. Érezték, hogy a gyülekezet külső dolgaival való foglalkozás szétforgácsolja erejüket, és emiatt az igehirdetés szenved kárt. Minden mellékest hagyjunk, hogy fő feladatunkat teljesen betölthessük!

Varga László-Isten asztaláról

"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává."      1Korinthus 6,12

Nem gondolná az ember, hogy ez a Szentírásnak talán a legnehezebb tanítása. Még az is könnyebb talán, ha azt parancsolja, hogy adjam magam halálra Krisztus szolgálatában. Úgy hittel legyőzöm ösztöneim ellenállását, és teljesítem az egyértelmű parancsot, gondolkozás, tépelődés nélkül. Azért szeretik az emberek a törvényvallásokat, mert nem kényszerítenek gondolkozásra, állásfoglalásra, felelősségvállalásra. Félelmetes szó: minden szabad nekem. Akkor leihatom magam a sárga földig, elszerethetem a barátom feleségét? Csakhogy közvetlenül ezelőtt olvassuk az egyik legkeményebb bűnlajstromot, folytatva azzal, hogy "megmosattatok, megigazultatok Istenünk lelke által". A megtisztult, Krisztust követő ember szabad lelkiismerete megmutatja, mi az, ami "használ", magamnak, embertársaimnak, Isten ügyének. Azt kell cselekednem. De szabaddá válok abban, hogy ha tehetem, azt eszem, ami jól esik, megiszom egy pohár jó pezsgőt, szabadon örvendek a házasélet minden gyönyörének, felkeresem a világ legszebb helyeit, és elgyönyörködöm a művészet csodáiban. De meddig? Itt van a nagy kérdés, melyre senki más nem felelhet meg, csak a lelkiismeretem. Kemény felelősség, amit Isten a vállamra tesz.

Uram, Istenem, nem tudom, köszönjem-e meg, hogy ennyi szabadságot adtál nekem, vagy borzadjak meg a szabadságnak ekkora felelősségétől? Milyen sokszor szeretném vagy éppen kérem, mondd meg pontosan, mit tegyek. Lehetőségek állnak előttem, és tanácstalan vagyok, melyik a Te akaratod. Súlyos veszedelem fenyeget, és nem tudom, vállalnom kell, vagy meneküljek előle. Családom, gyermekeim jövője, talán egész közösségem sorsa függ a döntésemtől, hogyan döntsek? Csak egyben bízhatom, hogy mellém állsz, és végül a Te Lelked meg fogja mutatni, mi a tennivalóm. Kérlek, légy mellettem a szabadság nehéz döntéseiben! Állíts le, ha rosszul döntök, mutasd meg a helyes utat! Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében

A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsolt 2

1 Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek? 2Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az ÚR ellen és felkentje ellen: 3 Dobjuk le magunkról bilincseiket, tépjük le köteleiket! 4 A mennyben lakozó kineveti, az ÚR kigúnyolja őket. 5 Majd így szól hozzájuk haragjában, izzó haragjában így rémíti meg őket: 6Én kentem föl királyomat szent hegyemen, a Sionon! 7 Kihirdetem az ÚR végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá fogadtalak ma téged! 8 Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget. 9 Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt! 10Azért ti, királyok, térjetek észhez, okuljatok, ti bírái a földnek! 11Félelemmel szolgáljátok az URat, reszketve vígadjatok! 12 Csókoljátok a fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne pusztuljatok az úton. Mert hamar föllángol haragja, de mind boldog, aki hozzá menekül!

"Az asszony fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel fogja legeltetni a népeket mind. A gyermek elragadtatott az Istenhez, az ő királyi székéhez."

(Jel 12,5)

Jézus életének és munkájának egy rendkívüli leírása ez: megszületett, és elragadtatott Istenhez, az ő trónjához. Azért született, hogy szolgáljon, és azért támadt fel, hogy uralkodjék. Íme itt van hitvallásunk egyetlen mondatban. Hogy miért lehet ezt ilyen tömören megfogalmazni, annak az az oka, hogy a Fiú és a sárkány közötti vita tárgya a királyi szék. A Fiú élete megkíméltetett a sárkány támadásától, és ő az asszony fia volt az, aki Isten trónjára került. Így hát a sárkány vereséget szenvedett. Ez a rövid és dicső üzenet. Mi két részre osztjuk a történelmet. A Krisztus előtti éveket írásban a Kr.e. betűkkel jelöljük, s utána jönnek a számok. És a Kr.u. betűket írjuk annak az évnek a száma elé, amelyben most élünk. Ha megkérdezzük egy osztály tanulóit, hogy mit is jelentenek a "Kr.e." betűk, rendszerint sietve válaszolnak: "Krisztus előtt." De ha azt kérdezzük tőlük, hogy mi a jelentésük az "a. D." betűknek, akkor nem tudják. Úgy gondolják, hogy inkább ezt kellene írni: "Kr.u." A történelmet a Krisztus előtti és a Krisztus utáni időre akarják felosztani. Pedig az "a. D." az "anno Domini" rövidítése, és a jelentése ez: "az Úr esztendejében". (Sajnos a jelenlegi magyar nyelvben még csak nem is a "Kr.e." ill. "Kr.u." időmegjelölést használják, de nem is olyan régen még ezeket alkalmazták. Még régebben viszont a "Kr.u." helyett a latin "a. D." volt használatban. - pl. történelmi munkákban - , vagy magyarosan így is: az Úrnak pl. 1200. évében. A ford. megj.). Mindez nem csupán valami tanulói tudatlanság. Bűnös módon hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mi "Krisztus után" élünk, ahelyett hogy "Krisztus alatt" élnénk. Se szeri, se száma azoknak az embereknek, akik úgy gondolnak Jézus Krisztusra, mint a múlt valamilyen történelmi alakjára. Csakhogy ő nem a múlt, ő a jelen. Mi nem az után az idő után élünk, amikor ő élt. Mi abban az időben élünk, amikor ő uralkodik. Mivel mi természetünkből eredően rövidlátók és hitetlenek vagyunk, eltelhetnek napjaink úgy, hogy rá sem jövünk: Jézus él, és uralkodik a világ felett. Ezért hát szükségünk van az emlékeztetésre: "Az asszony fiúgyermeket szült ... és elragadtatott az Istenhez, az ő királyi székéhez." A sárkánynak már halvány esélyei sincsenek, napjai pedig meg vannak számlálva. Urunk uralmának napjait azonban egy örökkévalóságon át számolhatjuk.

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett- ISTEN BOCSÁNATA

"Akiben van..., a bűnök bocsánata..." (Ef 1,7). Őrizkedj attól a kellemes elképzeléstől, hogy Isten mint kedves és szerető Atya, persze, hogy megbocsát nekünk. Az Újszövetségben sehol nincs helye az ilyen gondolkozásnak. Isten egyetlen alapon bocsáthat meg nekünk: Krisztus keresztjének borzalmas tragédiája alapján. Más indokot keresni a bűnbocsánatra öntudatlan istenkáromlás. Isten csak Krisztus keresztje által bocsáthatja meg a bűnt és helyezhet vissza minket kegyelmébe, más mód nincs rá! Az a bűnbocsánat, amit mi olyan könnyen tudunk venni, a Golgota haláltusájába került. Lehet, hogy a hit egyszerűségével elfogadjuk a bűnbocsánatot, a Szent Szellem ajándékát és megszentelődésünket, de elfelejtjük, milyen iszonyú nagy árat fizetett Isten azért, hogy mindez a mienk lehessen. A bűnbocsánat a kegyelem isteni csodája. Jézus Krisztus keresztje volt az ára annak, hogy Isten megbocsáthassa a bűnt és mégis szent Isten maradjon. Soha ne fogadj el olyan nézetet, amely Isten Atya voltára hivatkozva elhomályosítja a megváltást. A kijelentés azt mondja Istenről, hogy nem bocsáthat meg. Saját természetének mondana ellene, ha megtenné. Egyetlen módon nyerhetünk bocsánatot, ha a kiengesztelés visszavisz minket Istenhez. Isten bocsánata csak a természetfeletti birodalomban természetes. A megbocsátás csodájához képest a megszentelődés megtapasztalása csekély. A megszentelődés egyszerűen a bűnbocsánat csodálatos kifejeződése az emberi életben. Az emberben a legmélyebb hálát Isten iránt a bűnbocsánat ébreszti. Pál soha nem tudott betelni ezzel a csodával. Amikor végre rájössz, mibe került Istennek, hogy megbocsáthasson, Isten szeretete úgy megragad, mintha satuba lennél szorítva.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében-Az imádkozás mindenekelőtt való

"Intelek azért mindenekelőtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések és hálaadások. " (1 Tim 2, 1)   Az imádság a keresztyén életben kezdet, folytatás és vég. A lélek imádkozásban fejezi ki keresését; ott harcol, ott mutatkozik meg a hite, másként néma és halott lenne. Az imádság olyan nélkülözhetetlen a léleknek, mint testünknek a lélegzetvétel: Egyetlen lépést sem jutunk előre a megszentelődésben, Jézus követésében és a szenvedés útján - imádkozás nélkül. Első és legfontosabb az imádság. A Biblia ugyan nem az imádkozással kapcsolja össze üdvösségünket, hanem a hittel; sokan imádkoznak, akiknek szívében nincs élő hit Krisztusban. A farizeusok sokat és hosszan imádkoztak, közben pedig gyűlölték és megölték Jézust. Az ilyen imádkozásnak nincs értéke. "Ha megsokasítjátok is az imádságot, én meg nem hallgatom." - Az is igaz, hogy nincs élő hit, amely ne imádságban nyilvánulna meg, és nem lehet hitre jutni anélkül, hogy komolyan ne könyörögnénk Istenhez. Isten gyermekei semmit sem tehetnek maguktól, mindent ajándékba kapnak. Teljesen arra vannak utalva, hogy minden ügyükben imádkozzanak. Földi dolgaikat sem intézhetik saját erejükből. A világ emberei megvannak imádkozás nélkül is, de Isten az Ő gyermekeinek külső dolgait nem viszi előre, ha nem néznek fel imádkozva Őrá. Különösen belső életünk van teljesen ráutalva a hitből való imádságra. Minden harc hiábavaló, ha nem azzal az erővel harcoljuk, amit az Úr ad s amit újra meg újra az imádság révén fogadunk el. Ha egy lelkiismeretbe vágó szót akarunk kimondani, ami betömi az ellenség száját, felemeli a leverteket és feltüzeli a lanyhákat, azt felülről kell kérnünk. Hány jóakaratú szó és intés pattan vissza a másik szívéről gyümölcstelenül és csak eltompítja azt! Miért? Mert nem imádkozó lélekből fakadt, hanem saját igyekezetből. Sok kegyes szó csak a fülünkig jut el, de egyetlen szó is nyílként hatol a másik lelkiismeretébe és balzsamként hat a szívére, ha felülről kikönyörögtük. Az apostol azt akarja, hogy első dolgunk legyen az imádkozás. A reggel a nap legjobb időszaka, hadd legyen ez az Úré. Akkor még frissek vagyunk, este viszont nehezebben emelkedünk fel Istenhez. Amit reggel elmulasztunk, nehezen tudjuk behozni. Legyen az imádkozás mindennap az első, mielőtt bármit tennénk vagy mondanánk.

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza- Az éhezőket megelégíti

"Mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket" (Zsolt 107,9)

Jó, ha az ember vágyakozik, és annál jobb, minél mélyebbről jön ez a vágyakozás. 

Az Úr megelégíti lelkünk vágyakozását, akármilyen nagy és mindent átható legyen is az. Legyenek bátran vágyaink, mert az Úr nagylelkűen teljesíteni akarja azokat. Nem jó az olyan lelkiállapot, amelyben elégedettek vagyunk önmagunkkal, és nincsenek kívánságaink. A több kegyelem utáni sóvárgás, és a szavakban ki nem fejezhető gyötrelem nem más, mint a növekedéssel együttjáró szenvedés, ezért csak javunkra szolgál, ha egyre többször érezzük azt.

Áldott Urunk, add, hogy szüntelenül vágyakozzunk a nemes dolgok után, de leginkább a legmagasztosabb dolgok iránt.

Az éhség egyáltalán nem kellemes érzés, de boldogok, akik éheznek és szomjaznak Isten igazságára. Ő az ilyenek éhségét nemcsak némi eledellel csillapítja, hanem teljesen megelégíti az igazán éhezőket. Nem valami hitvány étellel táplálja őket, hanem Urunkhoz méltó nagyszerű eledellel, kegyelmének javaival tölti be őket.

Ezért ne panaszkodj, ha lelked éhezik és sóvárog benned, lásd, a zsoltáros szintén éhezett és vágyakozott Isten dicsőségének meglátására, és az Úr megelégítette. Örömteli hálaadása erről tanúskodik: "Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért, mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket."

Cseri Kálmán - A kegyelem harmatja- Biztos védelem alatt

"Amikor visszatérnek, akiket az Úr kiváltott... boldog örömben lesz részük..." (Ézs 35,10)

Még három képet használ itt a Szentírás Isten szabadító munkájának szemléltetésére:

„Jól megépített útja lesz" a fogságból hazatérő népnek. Homokban gyalogolni nagyon fárasztó. Célt tévesztve, bizonytalanban haladni nagyon nyomasztó. Isten azt ígéri, gondja lesz erre is: utat készít a benne bízóknak, és segíti őket célirányosan haladni. Látni fogják mindig életük értelmét, s Isten vezeti őket célba.

„Nem lesz ott oroszlán, nem megy rá ragadozó vad..." Isten népe biztonságban tudhatja magát hatalmas Urának védelmében. Olyan sokféle félelem nyomorítja az életünket! S „az ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el" (1Pt 5,8). Néha pedig bennünk mozdulnak meg vadállati indulatok vagy félelmek. Isten minden külső és belső ellenségtől megvédi népét. Sokszor csak visszatekintve látjuk, mitől őrzött meg, hogyan hordozott és vezetett.

Végül ezt ígéri: „Amikor visszatérnek, akiket az Úr kiváltott, ujjongva vonulnak a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre..., a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik." (10. v.) Lesz beteljesedés Isten népének az életében. Isten valóra váltja minden ígéretét, nemcsak átsegít sok nehézségen, hanem bevisz örök országába, ahol vége lesz minden szenvedésnek, nélkülözésnek, küzdelemnek, s az ő dicsőségében részesíti gyermekeit. Jó erre gondolnunk már most, amikor még gyakran sóhajtozunk, és úgy érezzük, semmi okunk örülni. Aki azonban „az Úrban van", az már most is kap előleget ebből az örök örömből, és minden nyomorúságunk ellenére is csordultig lehetünk örömmel (2Kor 7,4).

NAPI HANGZÓ BIBLIA -

4Móz 26,52-28,15; Lk 3,1-22; Zsolt 61,1-8; Péld 11,16-17

Ma azokkal az igékkel folytatjuk, amelyek az apostolok instrukcióit tartalmazzák a hétköznapjainkra vonatkozóan. Továbbra is egyben olvasom valamennyit, igehelyek megjelölése nélkül, mintha Pál apostol közvetlenül hozzánk beszélne:

Mindig örüljetek az Úrban! Újra mondom: örüljetek! Mindenki lássa meg, hogy szelídek és kedvesek vagytok! Közel van már az Úr! Semmi felől ne aggódjatok! Bármilyen helyzetben vagytok is, imádkozzatok!

Hálaadással kérjétek Istentől, amire szükségetek van! Isten békessége, amely minden képzeletet felülmúl, megőrzi majd szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. Végül, testvéreim, azokon a dolgokon gondolkodjatok, amelyek igazak, dicséretre méltók, igazságosak, tisztességesek, szépek, tiszteletre méltók, kiválók és dicséretesek.

Köszöntsetek mindenkit, aki Isten népéhez tartozik: mindenkit, aki Krisztus Jézusban van! Az imádkozásban tartsatok ki, legyetek éberek és hálás szívűek. Bölcsen viselkedjetek azok között, akik még nem hisznek Jézusban, és jól használjátok ki az időtöket! Amikor velük beszéltek, legyetek mindig bölcsek és kedvesek! Akkor majd mindig tudni fogjátok, hogy kinek mit válaszoljatok.

Arra kérünk titeket, testvéreim, hogy becsüljétek meg és tiszteljétek azokat, akik vezetőitek az Úrban! Ők sokat dolgoznak értetek, tanítanak és tanácsolnak benneteket! Kérlek, hogy a munkájukért szeressétek és különösen becsüljétek meg őket!

Békességben éljetek egymással! Nagyon kérünk benneteket, testvéreim, hogy figyelmeztessétek azokat, akik nem akarnak dolgozni és rendesen élni! Viszont biztassátok azokat, akik bátortalanok, és segítsétek a gyengéket! Mindenkivel szemben legyetek türelmesek! Senki a gonosz dolgokat ne viszonozza gonoszsággal, hanem mindig a jóra törekedjetek! De ne csak egymás között, hanem mindenkivel szemben így viselkedjetek!

Mindig örüljetek! Szüntelen imádkozzatok! Minden körülmények között adjatok hálát Istennek — mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézusban! A Szent Szellemet ne akadályozzátok abban, hogy a munkáját végezze! A prófétai ajándékot és üzeneteket ne becsüljétek le, viszont mindent gondosan vizsgáljatok meg, hogy valóban Istentől származik-e! Ha igen, akkor ahhoz ragaszkodjatok, de maradjatok távol mindentől, ami gonosznak látszik!

Imádkozzatok hogy az Úr üzenete mindenhol gyorsan és akadálytalanul terjedjen és győzzön, mint ahogy az nálatok is történt!

Most pedig Urunk, Jézus Krisztus nevében parancsoljuk nektek, testvérek, hogy vonuljatok vissza és maradjatok távol minden olyan hívő embertől, aki rendetlenül él, és nem akar dolgozni! Mert az ilyen ember nem a szerint a tanítás szerint él, amit tőlünk kaptatok, hiszen jól tudjátok, milyen példát mutattunk nektek. Amikor köztetek éltünk, soha nem lustálkodtunk. Nem ettük ingyen senkinek a kenyerét, hanem mindig fizettünk érte. Éjjel-nappal keményen dolgoztunk, hogy ne nektek kelljen gondoskodnotok rólunk. Pedig jogunk lett volna rá, de mi nem éltünk ezzel a jogunkkal, hogy a saját példánkat állítsuk elétek, hogy kövessetek bennünket. Ezért is parancsoltuk nektek, amikor nálatok voltunk: „Aki nem akar dolgozni, ne is egyen!"

Eddig az idézetek. A mai részek a Filippi, a Kolossé, az I. és II. Thesszalonikai levélből vannak. Ezekből az intésekből, buzdításokból kiderül, hogy az evangélium egészséges tanítása minden tekintetben megállja a helyét a XXI. századi hétköznapokban is és olyan jótanácsokat tartalmaz, amelyek útmutatóul tudnak szolgálni a legkülönfélébb helyzetekben. A világnak is vannak útmutatásai és instrukciói, de nekünk nem azokat a mintákat kell követnünk, mert onnan jöttünk ki és azoktól a mintáktól választott el bennünket Isten. A világ szerinti hősök a hollywoodi filmekben és a politikai és a közélet egyéb színterén találhatók. Az Isten szerinti hősök pedig a Biblia lapjain. A mi legnagyobb hősünk Krisztus azután az apostolok -- őket kövessük!

A Valóság Rapszódiája-Chris pásztor- Az Ige és a Szellem szolgálata az egyházban

Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak (Zsoltárok 119:66)

Vannak dolgok, melyeket ha az emberek megtesznek, megkötözöttségekbe taszítják őket, ÉS tudtuk nélkül teszik tönkre kezeik munkáját. A Máté 22:29-ben Jézus azt mondta, hogy:
“…Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.” Az egyik ilyen hiba, amit kerülnöd kell, hogy könnyedén fogod föl a gyülekezeti istentiszteleteket. A gyülekezeti
összejövetelek következetes látogatása a prioritásod kell, hogy legyen, és tedd szokásoddá a pontosságot.

Gyűlöld a késést. Mint ahogy küzdenél, és megtennél minden erőfeszítést azért, hogy időben ott légy a munkahelyeden, illetve időben érkezz a rendszeres találkozóidra, úgy kötelezd el magad méginkább arra, hogy időben ott leszel a gyülekezetben.

A különböző tevékenységek a gyülekezeti összejöveteleken a szellemi növekedésedet, jólétedet és okulásodat szolgálják. A jelenléted által elérhetővé teszed magad számára az Ige és a Szent Szellem testületi szolgálatát. A gyülekezetben a Szent
szellem ismeretet, megértést és a dolgok józan megítélést adja Neked.

Ha bármilyen oknál fogva nem állna módodban részt venni a helyi, akkor nézz utána, hogy van-e lehetőség online részvételre. Így részt vehetsz az istentiszteleten bárhol, ahol csak vagy. A gyülekezet az igazság talaja és oszlopa. Ezen a helyen tanítanak
Téged Isten Igéjére, felvérteznek a valódi keresztény életre, és arra, hogy hatékonyan végezhesd az evangélium hirdetését. Itt tanítanak meg arra, hogy hogyan használd Isten Igéjét, hogyan élj benne és általa.

A Zsoltárok 119:66-ban ezt olvassuk: “Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak.” Más szóval: “Taníts, hogy hogyan mondjam el, amit el kell mondanom, mikor mondjam, és hogy megfelelően tudjam elmondani.” Ez csak akkor történhet meg, ha alárendeled magad az Ige és a Szent Szellem szolgálatának, és erre lehetőség nyílik számodra a gyülekezetben. Az Ige és a Szellem szolgálata által a gyülekezetben isteni tanácsadást és egészséges tanítást kapsz, ami segít győztesen élned.

Ima
Drága Atyám, köszönöm, hogy józan megítélésre tanítasz az
Igéden keresztül. Örömömet lelem abban, hogy egy helyi közösséghez tartozhatok, ahol Isten Igéjére tanítanak, fel érteznek , képeznek , nevelnek, oktatnak a beszédedre és egy győztes életre Jézus nevében. Ámen.

Reggeli dícséret-Győztes vagy!

„Mert még egy igen-igen kevés idő, és aki eljövendő, eljön, és nem késik. Az én igaz emberem pedig hitből fog élni, és ha meghátrál, nem gyönyörködik benne a lelkem. De mi nem a meghátrálás emberei vagyunk, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk.”
Zsidókhoz írt levél 10:37-39

Tudom, hogy képes vagy rá! Meg tudod csinálni! Én hiszek benned!

Mikor hallottad utoljára ezeket vagy ehhez hasonló mondatokat, kedves Olvasó? Mikor bátorított valaki így? Mikor bátorított így valaki olyan, aki igazán fontos neked, akinek adsz a szavára?

Mert sokkal könnyebb adni és kapni is az elkedvetlenítő szavakat. Sokkal könnyebb rájuk emlékezni, visszaidézni azt a keserű érzést a szívedben, mert épp valaki, akit szeretsz, nem hitt benned. Te sem hittél magadban, de pont egy kapaszkodóra lett volna szükséged, ami átlendít a holtponton, a reménytelenségen, és segít kihozni magadból az addig rejtőzködő győztest.

De ma ne ezeken elmélkedj! Gondolj vissza a bátorításokra, keresd azokat a múltatban, és hegyezd ki rájuk a füledet a jelenben is! Ma emlékezz! Emlékezz arra, aki a közelmúltban vagy épp a távolabbiban megfogta a kezedet, a szemedbe nézett, és annyit mondott, "menni fog". Éld át újra azokat a pillanatokat, amikor valaki erőt adott neked a folytatáshoz.

És most keresd ezeket a pillanatokat az Istennel való kapcsolatodban! Emlékezz arra, amikor a Mindenható lehajolt hozzád, és szavai erőt adtak megfáradt lelkedbe, felemelt a földről és te győztesként állhattál végül a csatamezőn az Ő oldalán.

Ma reggel ugyanez az Isten szól hozzád: "Én tudom, mi vár rád ma és az előtted álló héten. Ismerem a félelmeidet, a kihívásokat. Mindenkinél jobban ismerlek téged, mert én alkottalak, és én sohasem hibázom. Te nem vagy a meghátrálás embere. Tudom, hogy most rettegsz a jövőtől és tele vagy kételyekkel magad iránt és irántam is. De győzni fogsz. Győztes vagy. Te nem fogod feladni, hanem belémkapaszkodsz, mert ismersz engem. Lehet, hogy most nem értesz, és úgy látod, az egész eddigi kapcsolatunk alapjait rázza meg a próba, de emlékezz rá, tudod, ki vagyok. A te Megváltód. A te Istened. És én is tudom, hogy Te ki vagy. Az én gyermekem. És az én gyermekem nem adja fel.

Hát kapaszkodj belém! Ragadd meg a kezemet, és együtt túljutunk ezen a nehézségen is! Együtt túljutunk mindenen. Együtt."
Szerző: Sz-Cs. Andi

Biblia-Ige

"Azért, amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen járjatok Őbenne, Gyökerezzetek meg és épüljetek tovább Őbenne, erősödjetek meg a hitben, amiképpen arról tanítást kaptatok, a hálaadástok pedig bőséges legyen. Vigyázzatok, hogy senki félre ne vezessen titeket, a bölcselkedés és üres csalás által, mely emberek rendelése szerint, a világ elemei szerint, és nem a Krisztus szerint való: Mert Őbenne lakozik az Istenségnek egész teljessége testileg, És ti Őbenne vagytok beteljesedve, aki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak; Akiben körül is metéltettetek kéz nélkül való körülmetéléssel, levetkezvén a bűnnek testét a Krisztus körülmetélésében; Eltemettetvén Ővele együtt a keresztségben, akiben együtt fel is támadtatok az Isten erejébe vetett hit által, aki feltámasztotta Őt a halálból."
Kolosse 2:6-12.


Forrás: Biblia az élő könyv

Napi áhítat- Szüntelenül könyörgött

Hét témája: A hívő jellem

Olvasmány: ApCsel 10,1–6


Istentől várd valódi szükségeidre a megoldást, de legfőképp őt könyörögd magadnak!

„Élt Cézáreában egy Kornéliusz nevű férfi, az úgynevezett itáliai csapat századosa. Egész háza népével együtt kegyes és istenfélő ember volt, aki sok alamizsnát osztogatott a népnek, és szüntelenül könyörgött Istenhez. Ő egyik délután három óra tájban látomásban tisztán látta, hogy az Isten angyala bemegy hozzá, és megszólítja: „Kornéliusz!” Ő pedig rátekintett, és megrémülve kérdezte: „Mi az, Uram?” Erre az angyal ezt mondta neki: „Imádságaid és alamizsnáid emlékeztetőül feljutottak az Isten elé. Most azért küldj embereket Joppéba, és hívasd magadhoz azt a Simont, akit Péternek is hívnak. Ő egy Simon nevű tímár vendége, akinek a háza a tengerparton van.”
Magyarázat

Ki ez a kiváló katonatiszt? Kornéliusz, a legyőzhetetlennek hitt római légiók egyik hívő századosa. Nem tudjuk, miként jutott át a sok istent imádó pogány táborból az egy Istent hívők közösségébe. Volt bátorsága kegyes életet élni egy romlott és kegyetlen világban. Abban a korban természetesnek számított, hogy amilyen vallásfelfogású a ház ura, ugyanolyan a háznépe is.
Kornéliusz hitének őszintesége mellett tanúskodik az a tény, hogy „szüntelenül könyörgött Istenhez”. A visszaigazolást pedig abban szemlélhetjük, hogy egyik délután mennyei látomásban részesült a hívő katona. Mint akinek ez volt a foglalkozása, azonnal engedelmeskedett a felülről érkezett parancsnak. Összecsapta a bokáját, és tette máris, amit az angyal közvetített felé. Kornéliusz azt a hívő szokást gyakorolta, melyet évtizedek múlva fogalmazott meg Pál apostol, amikor egy buzgó gyülekezet missziómódszereit foglalta össze, többek között így: „Szüntelen imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra!” (1Thessz 5,17–18)
Lehetséges „szüntelen” imádkozni? Látásom és tapasztalatom szerint arról van szó, hogy maradj folyton olyan közelségben Istenhez, hogy bármikor megszólíthasson, illetve akármikor szólhass hozzá! Nem egy imádkozó pozitúráról beszél az ige, hanem egy Atya-gyermek viszonyról. Kérés, köszönet, kötetlen gondolatközlés, témamegbeszélés és így tovább. – Ott élni Isten társaságában.
Ha „szüntelen”, akkor most, a következő percekben is imádkozz!
(Gerzsenyi Sándor)

Andrew Wommack-Új teremtés vagy!

Nagyon fontos megértened, mi történt, amikor elfogadtad Jézust, mint Megváltódat. Csak így akadályozhatod meg, hogy a sátán ellopja a szívedben elvetett Igét.

A Szentírásból megtudhatod, hogy az üdvösség több a bűnök bocsánatánál, bár azt is magában foglalja. A bűnbocsánat teszi lehetővé a bensőséges közösséget az Úrral, de annál sokkal többet adott neked, talán többet, mint amit el tudnál képzelni.

Az Ige egyértelmű a múlt, a jelen és a jövő bűneivel kapcsolatban.
Az üdvösség kegyelemből van, hit által!

A Szent Szellem

Miért elengedhetetlenül fontos a Szent Szellem keresztsége? Nélküle lehetetlen azt a gyümölcsöző életet élni, amit az Úr gyermekeinek szánt. Mielőtt Jézus tanítványai befogadták a Szent Szellemet, gyengék és félénkek voltak. De miután pünkösdkor betöltekeztek Vele, egy csapásra Isten csodatevő erejének hőseivé váltak. Az Apostolok Cselekedetei 1,8-ból tudjuk, hogy mi is megkaphatjuk ugyanazt az erőt.

Ha hisszük, hogy a Biblia valóban Isten Igéje,akkor azt is hinnünk kell, hogy mindenkit be akar tölteni Szellemével. Tévedés azt gondolnunk,hogy az üdvösséggel együtt automatikusan megkaptuk a Szent Szellem keresztségét, vagy hogy a velejáró csodák a jelenre már nem vonatkoznak.

Sokan felteszik a kérdést: „muszáj nyelveken szólnom, amikor betölt a Szent Szellem?”
Nem kötelesség, hanem előjog. Mint amikor veszünk egy pár teniszcipőt: a nyelvek járnak hozzá. 

Alfred Christlieb:Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Vállald a szenvedést!      2.Tim. 4,5

Így szól Pál apostol szeretett fiatal munkatársához, Timótheushoz. Ez a szolgálat szenvedéssel jár. Tartósan külföldön kellett élnie. Az állandó utazás sok fáradtságot és veszélyt jelentett. Sok mindenről lemondott naponként. Emellett Timotheus gyenge fizikumú ember volt. Gyakran volt beteg. Krónikus gyomorfájása sok bajt okozott neki. Mint Pál munkatársának, el kellett szenvednie mind a zsidók, mind a pogányok ellenségeskedését. Harag, gyűlölet és üldözés volt az Ige szolgájának sorsa. Sok szenvedést elkerülhetett volna Timotheus, ha nem Pál utasítását követte volna, hogy ti. minden helyen először a zsinagógát keresse fel, és ott hirdesse az evangéliumot. Akkor kikerülhette volna a fanatikus zsidókkal való súlyos összetűzéseket. Pál ismerte a terhet, amely fiatal munkatársára nehezedett. Semmit sem vett le azonban ezekből, hanem ezt mondja: vállald a szenvedést! Ne riadj attól vissza, hogy a zsinagógákban halálos ítéletet hirdess az emberek saját igazságára! Tégy bizonyságot a megfeszített Úr Jézus Krisztusban való hit általi megigazulásról! Ha Isten Jánosnak azt parancsolta, hogy intse meg Heródes királyt házasságtörése miatt, akkor János a börtöntől való félelem miatt nem vonakodhatott a feladat teljesítésétől. Ha az Úr Nátánt Dávidhoz küldte, hogy megmutassa neki azt a mélységet, amibe a király bűne miatt jutott, akkor Nátánnak a "kardot" a király szívébe kellett szúrnia, ezt mondva: "Te vagy az az ember!" Jaj annak az igehirdetőnek, aki a rábízott üzenetért nem kész vállalni a szenvedést! A megigazulásról, megtérésről szóló üzenetnek nem szabad az élét elvenni, nem szabad ezektől az óembert csak azért megkímélni, hogy magunknak kellemetlenséget ne szerezzünk. Ezért "vállald a szenvedést"!

Varga László: Isten asztaláról

"Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: Nincs boruk... Jézus így szólt hozzájuk: Töltsétek meg a vedreket vízzel. ...Amikor a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett... odahívta a vőlegényt és így szólt hozzá: Minden ember a jó bort adja fel először... te pedig ekkorra tartogattad a jó bort."      János 2,2-10

Sok kérdést vet fel és válaszol meg ez a kis történet. Jézus magától értetődően uralkodik az anyag felett. Személyében Isten teremtő hatalma van jelen. Csak nekünk csoda az, amit tesz, neki természetes. De csak akkor tesz olyat, ami számunkra csoda, ha segít valakin, legtöbbször úgy, hogy példát ad vele. Öncélú csodát soha nem tesz. Jézus szereti a vígságot, az öröm minden egészséges megnyilvánulását. Sokan nehezen tudják elképzelni Őt egy jókedvű lakodalomban, italozás és éneklés közben. Itt látjuk: jól érzi magát a vidám társaságban. Mária tudja, amennyire a maga egyszerű szintjén megértheti, hogy ki az ő fia. Azért biztatja a csodatevésre, hogy ezt megmutathassa. Jézus ezt nem fogadja szívesen. De nem tudja elviselni a fiatalok szomorúságát és megszégyenülését. Bort ad nekik, hogy tovább vigadhassanak. Szokás ezt a sokakat megbotránkoztató történetet szimbolikusan magyarázni. Úgy is érvényes, de többet mond nekünk, nehéz életünkben besavanyodott mai embereknek, ha úgy látjuk Jézust magunk mellett, mint aki örül a mi jókedvünknek, és szívesen vesz részt benne.

Jó Istenem, köszönöm, hogy nem vonod meg tőlünk az örömet, a vidámságot. Azért teremtettél annyi kellemes dolgot, hogy éljünk vele szabadon, gyönyörűségünkre. Milyen kár, hogy mint minden ajándékoddal, ezzel is visszaélünk, mikor bűnös módon, magunkat vagy mást megkárosítva használjuk fel. Kérlek, taníts meg arra, hogy ne vessem meg a jó dolgokat, ne irigyeljem és ne botránkozzak meg azon, ha mást vigadni látok, de mindig tudjam, hol van a különbség a jókedv és a dorbézolás, a közös vigasság és a mások megszomorítása között, hogy az én örömöm soha ne sértse a más örömét, se magamat ne szennyezzem be vele. Bölcsességet adj, hogy jókedvemben is tiszta és a Tied maradjak. Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében- AZ ELLENFÉL

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 12,1-6 1 Ekkor nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony a napba öltözve, és a lába alatt a hold, a fején pedig tizenkét csillagból álló korona; 2 várandós volt, és vajúdva, szüléstől gyötrődve kiáltozott. 3 Feltűnt egy másik jel is az égen: íme, egy hatalmas tűzvörös sárkány, amelynek hét feje és tíz szarva volt, és a hét fején hét diadém; 4 farka magával sodorta az ég csillagainak egyharmadát, és ledobta a földre. És a sárkány odaállt a szülni készülő asszony elé, hogy amikor szül, felfalja a gyermekét. 5 Az asszony fiúgyermeket szült, aki vasvesszővel legeltet minden népet. A gyermek elragadtatott az Istenhez, az ő trónusához, 6 az asszony pedig elmenekült a pusztába, ahol Istentől előkészített helye volt, hogy ott táplálják ezerkétszázhatvan napig.  "És a sárkány odaállt a szülni készülő asszony elé, hogy amikor szül, felfalja a gyermekét." (Jel 12,4) János látja a tűzvörösen izzó sárkányt, aki támadni készül. Ő az "antimessiás". A másik jelölt a világ trónjára. A hét fej és a tíz szarv a gigászi szellemi és fizikai erejéről beszél. A vörös sárkány farka elsodorta a csillagok egyharmadát. Mit kell gondolnunk ezekről a csillagokról? Mik ezek? Angyalok? Fejedelmek? Vagy talán ez csupán azt jelzi, hogy kozmikus jelentősége van a sárkánynak? A sárkány fenyegetést jelent az asszonyra nézve. El akarja ragadni az asszony fiát, mert az a Fiú ellenjelölt a világ trónjára. Az asszony Fia Isten jelöltje. Ez a kép megmagyarázza a történelmet, melyet az első olvasók mind olyan jól ismertek, és amelyet minden mai olvasónak is meg kell ismernie. Izráelt Isten az asszony Fia miatt szerette és oltalmazta. Izráelt a sárkány az asszony Fia miatt támadta és fenyegette. A sárkány kívülről támadott: az egyiptomi fáraó megpróbálta megölni Izráel szabadítóját olymódon, hogy a fiúgyermekeket belefojtatta a Nílusba. Az amálekiták, a filiszteusok és sok más törzs megkísérelte, hogy elpusztítsa Isten népét, de senkinek sem sikerült. Saját bűneik mégis csaknem elpusztították az izráelitákat. Ezeket a bűnöket a Sátán Izráel léte ellen irányuló belső támadásainak nevezhetnénk. Ez az a pont, ahol a sárkány majdnem sikerrel járt. Voltak pillanatok Izráel történetében, amikor maga Isten ismerte el, hogy népe nem jobb, mint azok a nemzetek, amelyeket bűneik miatt ő elpusztított. Olykor Isten tulajdon népe nem volt jobb, mint Sodoma és Gomora. Isten azonban szerette népét. És az Úr hű maradt ígéretéhez, hogy Sion leánya ad majd életet a Fiúnak. Ezért, és tulajdon nevéért Isten megkímélte az asszonyt a sárkány dühétől.