Will Graham: Miért vagyok protestáns?

Nem keresztyén családban nőttem fel, hálát adok az Úrnak a protestantizmus erős befolyásának az én szeretett országomban, Észak Írországban...

https://www.facebook.com/notes/isten-kincses-l%C3%A1d%C3%A1ja/will-graham-mi%C3%A9rt-vagyok-protest%C3%A1ns/700759706757585

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

A hit bizodalom azokban, amiket remélünk, és meggyőződés a nem látott valóságokról.      Zsid. 11,1

Az igazi hit sziklaszilárd, Istentől munkált bizonyosság. A legnagyobbra vonatkozik, ami létezik: az élő Istenre és az Ő munkájára az embereken és az emberekben. Hitben biztosítja Isten a szegény bűnöst minden bűnének bocsánatáról, a Jézusért. Ennek annyira örül az ember, hogy nem tudja visszatartani ujjongását, s így kiált: "Kegyelmet találtam!" Mondhatnak mások, akik erről a kegyelemről semmit sem tudnak, amit akarnak. Nevezhetik képmutató farizeusnak, s minden gúnynevet ráakaszthatnak: ez nem rendíti meg. Isten az Ő Szentlelke által rendíthetetlen bizonyosságot munkál benne. A Jn. 9. azt beszéli el, hogy Jézus meggyógyított egy vakot. Ezt az embert Jézus ellenségei kihallgatásra hurcolták. Nem akarták elhinni neki, hogy valóban vak volt születésétől fogva, és hogy Jézus gyógyította meg. Azt akarták bebizonyítani neki, hogy ez lehetetlen. Azonban az embert ez egy cseppet sem zavarta. Az ellenség minden agyafúrtsága csődöt mondott a meggyógyult ember rendíthetetlen bizonyosságán, amely mellett szilárdan megmaradt: "Egyet tudok, hogy vak voltam és most látok". Az igazán hívőknek Isten megnyitja szemét olyan dolgok meglátására, amit mások nem látnak. Izraelből kémek mentek Kánaánba. Egyesek csak azt látták, ami a szemük előtt volt, óriásokat, égig érő erődítéseket. Két kém azonban látta azt, ami sem távcsővel, sem szemüveggel meg nem látható: "... eltávozott tőlük az oltalmuk". S a nagy népgyűlésen, ahol a hitetlenség dühe meg akarta kövezni őket, rendíthetetlenül megállva énekelték a hit énekét, amely végül is túlharsogta a hitetlen tömeg farkasordítását. Isten adjon nekünk ilyen szent határozottságot!

Varga László: Isten asztaláról

"Ezért én úgy gondolom: ne terheljük meg azokat a pogányokat, akik megtérnek Istenhez, hanem rendeljük el nekik, hogy tartózkodjanak a bálvány okozta tisztátalanságtól, a paráznaságtól, a megfulladt állattól és a vértől."      Apostolok cselekedetei 15,19-20

Vajon miért éppen erre a négy dologra hívta fel a pogányból lett keresztyének figyelmét a jeruzsálemi zsinat? Nyilván nem azért, mert ezek a legfontosabbak a hit szempontjából. A hit tételeire a hittérítők már megtanították a megtérteket. De mivel ők a pogány világban éltek, fontos volt megkülönböztetniük magukat a pogányoktól. Legfontosabb volt tehát, hogy semmi közösséget ne vállaljanak a bálványokkal. A paráznaság természetes dolog volt abban a korban, a keresztyéneket tiszta életükről lehetett és kellett felismerni és elismerni. Mind a pogányok, mind a zsidók vérrel áldoztak, mivel úgy tudták, hogy minden élőlény lelke, azaz élete a vérben van. Ezért kellett abban is különbözniük, hogy sem a frissen megölt állatok vérét, sem a fúlva holt állatok húsát, mivel abból nem folyt ki a vér, nem illetik. Mennyiben érvényesek ma ránk ezek a szabályok? Amennyire a céljaik ma is érvényesek. Az első kettő ma is célszerű. A ma divatba jövő pogány vallások istenféléivel nem szabad még játékból vagy kíváncsiságból se közösködni. Legyen tiszta a családi életünk. A vér kérdése elavult. Fúlva holt állatot senki nem fogyaszt. Nyugodtan eheti meg tehát minden istenfélő ember a véres hurkát!

Jó Istenem, úgy belekeveredett keresztyén néped a világi életbe, nagyon nehezen lehetne mindennapi magatartásunk alapján megkülönböztetni minket a mai pogányoktól. Nem is lehet elvárni tőlünk, míg hitünk nem tiszta. Szekták hebehurgyaságain komolyan elgondolkozunk: vajon nem nekik van-e igazuk? Sok magát hívő keresztyénnek valló társunk kacérkodik a lélekvándorlás meséjével, hát még a horoszkóp hazugságaival! Tömeges köztünk a paráznaság, a válás. Szoktass le minket, Uram, a csak vasárnapi keresztyénségről! Úgy erősítsd meg hitünket, hogy életünket is az uralja! Ámen.

Mindennap az Ige fényében- AKIK NEM HAJOLNAK MEG A FENEVAD ELŐTT

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 14,1-5

1 És láttam: íme, a Bárány ott állt a Sion hegyén, és vele száznegyvennégyezren, akiknek a homlokára az ő neve és Atyjának a neve volt felírva. 2 Hallottam egy hangot a mennyből, mint nagy vizek zúgását, és mint hatalmas mennydörgés hangját; és a hang, amelyet hallottam, olyan volt, mint a hárfásoké, amikor hárfán játszanak. 3 És új éneket énekelnek a trónus előtt, a négy élőlény és a vének előtt, és senki sem tudta megtanulni ezt az éneket, csak az a száznegyvennégyezer, akik áron vétettek meg a földről: 4 ezek nem szennyezték be magukat nőkkel, mert szüzek, ezek követik a Bárányt, ahova megy, ezek vétettek meg áron az emberek közül első zsengéül az Istennek és a Báránynak, 5és szájukban nem találtatott hazugság: ezek feddhetetlenek.

"Ezek nem szennyezték be magukat nőkkel, mert szüzek, ezek követik a Bárányt, ahová megy, ezek vétettek meg áron az emberek közül első zsengéül az Istennek és a Báránynak."

(Jel 14,4)

Nem is gondolnánk, hogy bárki meg tudott menekülni a fenevad hatalmából, és ki tudta vonni magát a hamis próféta ravasz propagandája alól (Jel 13). Ezért olyan vigasztaló az a látomás, mely a Sion hegyén lévő megváltottakat állítja elénk. A 144000-es szám említtetik ismét (ld. 7,4), azért, hogy újból felismerjük: Isten az, aki kiválaszt, oltalmaz, és megszentel. Valamikor Illés próféta azt gondolta, hogy senki nem menekült meg Aháb zsarnokságából és Jezábel hamis vallásától. "Egyedül én maradtam meg" - panaszkodott. De Isten, aki kiválaszt, oltalmaz és megszentel, ezt mondta prófétájának: "De meghagyok Izráelben hétezer embert: minden térdet, amely nem hajolt meg a Baal előtt" (1Kir 19,18). Az egyház, amely megmenekül, "áron vétetik meg a földről". Ez azt jelenti, hogy a hívők a Bárány vére árán vásároltattak meg. Ezek szüzek, ami nem azt jelenti, hogy nem élnek házasságban. Amit ez jelent az az, hogy tettetés nélkül hűségesek férjükhöz, aki az ő Uruk. Soha nem tekintenek Isten parancsolataira úgy, mint amelyek elavultak a hamis próféta elméleteinek fényében. Ezek követik a Bárányt, ahová megy. Nem a saját ízlésüknek megfelelően alkottak (maguknak) egy Jézust - azt az ártatlan hamis hőst, aki soha sem bánt meg senkit - , hanem a Szentírás Krisztusának engedelmeskedtek, aki követőire keresztet rak, hogy hordozzák azt. "Szájukban nem találtatott hazugság." Természetesen bűnösök voltak, máskülönben nem lenne szükségük a Bárány vérére. De nem voltak képmutatók. Nyíltan elvetették koruk hazugságát, amelyet a hamis próféta igazságként és őszinteségként nyilatkoztatott ki. Megmaradtak Jézus igazságában. Majdnem hihetetlen, hogy ilyen emberek életben tudnak maradni mindvégig. Ez azonban azt bizonyítja, hogy sem a sárkány, sem a hamis próféta, sem a jelenvalók, sem az eljövendők nem tudnak bennünket elszakítani Isten szeretetétől, amely Jézus Krisztusban, a mi Urunkban van.

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett- A SZELLEMI ÖSSZEFÜGGÉSEK TITKA

"Nekem pedig ne legyen másban dicsekedésem, mint a mi Urunk Jézus Krisztus keresztjében" (Gal 6,14). Az újjászületett ember eleinte nem látja az összefüggéseket. Érzései rendezetlenül kavarognak, a külső dolgok mozzanatai között nem lát összefüggést. Pál apostol mindenben mély, szoros összefüggéseket látott, ezért külső élete is változhatott anélkül, hogy ez elkedvetlenítette volna, mert nála minden Istenre volt alapozva, benne gyökerezett. Krisztus keresztje az alapja ezeknek a szellemi összefüggéseknek. A legtöbben azért nem vagyunk szellemileg rendezettek, mert a dolgok külső rendezettsége jobban érdekel, mint a belső. Pál az alapokban élt, a kritikusok pedig, akik csak a dolgok külső rendjét ismerik el, a "felső emeleten" mozognak. Ez a két világ még csak nem is találkozhat egymással. Pál szilárdsága a fundamentumban gyökerezett. Ez a nagy alap Jézus Krisztus keresztje, Isten haláltusája volt a világ megváltásáért. Vess számot újra azzal, mit hiszel, aztán ejts el abból, amit csak lehet és menj vissza Krisztus keresztjének kősziklájára! A történelem külső lefolyásában a keresztre feszítés jelentéktelen eseménynek látszik, de a Biblia szemszögéből nézve sokkal fontosabb a világ minden birodalmánál. Ha igehirdetésünkben nem a kereszt tragédiájából indulunk ki, nem érünk el semmit, mert nem közvetítjük Isten erejét az emberek számára. Lehet hogy érdekes amit mondunk, de nincs benne erő. Prédikáld csak a keresztet, és Isten ereje felszabadul: "...tetszett Istennek, hogy az igehirdetés bolondsága által tartsa meg a hívőket." - "Mi pedig Krisztust prédikáljuk, mégpedig mint megfeszítettet" (1Kor 1,21.23).

Carl Eichhorn: Isten műhelyében-A Jézus nevében való imádkozás

"Amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, megadja nektek. "

(János 16, 23)

Általános keresztyén gyakorlat az imádkozás, mégis ritka az igazi imádság. Az a döntő, hogy milyen a viszonyunk Istenhez. A gyermek és a barát másképpen kér, mint a napszámos és a szolga; a bűnbánó vámszedő megint másképpen, mint az önigazult farizeus. Az igazi imádság Jézus nevében történik. Aki az Ő nevében kér, az már befogadta Őt és egyedül benne bízik. Ennek ellentéte a magunk nevében mondott imádság, amikor valaki önigazsága tudatában, kérkedve járul Isten elé.lmádságával hidat akar verni az égbe, de közben annál biztosabban halad a pusztulás felé. Amikor Péter el tudta mondani: "Eredj el tőlem Uram, mert én bűnös ember vagyok" - akkor kezdett helyesen imádkozni. Csak ha feladja az ember önmagát és Jézusnak kiszolgáltatja énjét, egyedül Megváltójában bízik, akkor lesz az imádsága kedves Isten előtt, akkor kér Jézus nevében. Jézus nevében imádkozni azt jelenti: Jézus imádkozik bennem. Ez csak akkor lehetséges, ha Jézus az Ő Lelkét adja. Ha a Fiú Lelke bennünk van, akkor kiálthatunk: "Abba!" azaz "Atyám!", mint ahogyan Jézus kiáltott Istenhez. A Szentlélek által eggyé leszünk Krisztussal, és így őbenne lépünk Isten elé. - Jézus nevében imádkozni azt jelenti, hogy úgy imádkozunk, mint Ő imádkozott. Olyan bizalommal, bizonyossággal és kétségektől szabadon, mint Jézus tette földi napjaiban. A kételkedések mindig olyan szívből jönnek, amely még Isten és a világ között ide-oda ingadozik. Minél határozottabbak leszünk, annál bizakodóbban tudunk imádkozni. "Ha tudjuk, hogy meghallgat minket, akármit kérünk, tudjuk, hogy már teljesítette kéréseinket, amelyekkel hozzá fordultunk" - mondja János apostol (1 Jn 5, 15). Végül Jézus nevében imádkozni azt jelenti, hogy nem annyira magunkért, hanem inkább másokért és mindenekelőtt Isten országa nagy ügyéért állunk elébe. Ez a papi imádság; az olyan ember imádsága, akinek akarata eggyé vált Isten akaratával. Ezekre vonatkozik Jézus szava: "Kérjetek, amit csak akartok és meglesz az nektek." Semmi mást nem akarnak kérni, mint amit Isten akar. Jézus nevében az Atyához imádkozunk, s ez más, mint amikor Jézus nevét hívjuk segítségül a bűn és a szorongatott lelkiismeret nyomorúságában, vagy egyéb személyes nehézségünkben.

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-A hegyek síksággá lesznek

"Ki vagy te nagy hegy? Síksággá válsz Zerubbábel előtt! Ő teszi föl a zárókövet, miközben ezt kiáltják: Áldás, áldás szálljon rá!" (Zak 4,7).

Lehet, hogy éppen a nehézségek, bajok és szükségek mint egy nagy hegy tornyosulnak előttünk, és a természetes ész nem talál utat felettük vagy rajtuk keresztül, sem megkerülni nem tudja őket. Engedjünk ilyenkor a hit szavának, ésegyszerre el fog tűnni a hegy, és síksággá válik. Hitünknek azonban először meg kell hallania az Úr szavát az előző versből: "Nem hatalommal és nem erőszakkal, hanem az én Szellememmel - mondja a Seregek Ura!" Ennek a nagy igazságnak kell a középpontban állnia, ha le akarjuk győzni az élet legyőzhetetlennek látszó nehézségeit. Be kell látnom, hogy magam nem tehetek semmit, és hiábavaló az emberekbe vetett bizodalmam is. Erőszakkal és hatalommal semmire sem megyek. Be kell látnom, hogy semmiféle látható eszközben nem bízhatok, csak Isten láthatatlan Szellemének erejében. Hagynom kell, hogy Isten egyedül cselekedhessen, emberekre és dolgokra nem szabad számítanom. Ha azonban a mindenható Isten veszi kézbe népe ügyét, akkor még a legnagyobb "hegy" sem lehet akadály. Isten képes világokat megmozgatni, és ezt olyan könnyedén teszi, ahogyan a gyermekek labdáznak. Ezzel az erővel engem is felruházhat. Ha az Úr rajtam keresztül egy hegyet akar elmozdítani, akkor az Ő neve által meg is tudom ezt tenni. Akármilyen nagy az a hegy, még az én erőm erőtlenségem előtt is síksággá válik - ha ez az Úr akarata. Miért félnék hát a tornyosuló nehézségektől, ha az Úr mellettem van?

Joel Osteen- Mai napon Isten felgyorsítja életemre vonatkozó tervét....

Mai napon Isten felgyorsítja életemre vonatkozó tervét. Gyorsabban valósítom meg álmaimat, mint ahogy ezt lehetségesnek gondoltam. 

Ha aggaszt, hogy nem lesz elég időd álmaid és céljaid beteljesítésére, csak emlékezz - Isten a másodperc törtrésze alatt képes elvégezni azt, amit neked sok évedbe telne. Jó hír, hogy Isten otthon van a gyorsítási szakmában. .
Adhat olyan áttörést, amely harminc évvel repít előre. Isten, tudja, hogyan gyorsítsa fel a természetes folyamatokat. Hinned kell, hogy messzebbre tud eljuttatni, és gyorsabban, mint azt valaha is képzelnéd. / Joel Osteen/

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Egy névtelen koldus

"Jerikóba értek..., egy vak koldus, Bartimeus, a Timeus fia ült az út mellett. "(Mk 10,46)

Bartimeus története az Úr Jézus szívébe enged bepillantást. Ki volt ő?

A leírás első mondata egy rövid életrajz. A neve? Kiderül, hogy nincs is saját neve, csak az apja után hívják így: a Timeus fia (bar = fia). Egy névtelen senki. Lakhelye Jerikó, foglalkozása koldus, munkahelye az út széle. Ide botorkál ki vagy vezetik ki mindennap, s ha annyi adomány összejön, amiből ehet valamit, legyen boldog!

Az úton jönnek-mennek az emberek, elkap egy-egy mondatfoszlányt, abból próbál tájékozódni. Néhány méternyi hallótávolság - ide zsugorodott az élete. Pedig csak egyetlen érzékszervét veszítette el.

A haszonelvű világ ezt mondja: értéktelen ember, semmit nem tud termelni, csak terhére van másoknak. Jerikóban pezseg az élet, kortársai építik a maguk világát, ő pedig csak tengődik egyik napról a másikra, minden távlat nélkül.

Az egész emberiség képe ez. Mi is csak egy „érzékszervünket" veszítettük el, az Istennel összekötő hitünket, és mennyire összezsugorodott a világunk! A valóság csak hittel érzékelhető részét nem ismerjük, s emiatt sok téves következtetésre jutunk. És nem látjuk sokszor önmagunkat sem helyesen, nem találjuk a helyünket, a feladatunkat, nem vagyunk tekintettel egymásra, nem látjuk a bűneinket és azok megoldását, nem érzékeljük Isten valóságát.

Bartimeus azonban egyvalakinek nagyon fontos: Jézus ismeri őt és számon tartja. És a keresztre vezető utolsó útján megáll mellette, és meggyógyítja. Ma pedig nekem üzeni: én nem feledkezem meg rólad (Ézs 49,15). És bátorít: végy tőlem szemgyógyító írt, hogy láss (Jel 3,18).

Napi Ige, Napi Gondolatok

Napi Ige:         

Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek.
Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok.
(Jakab 4:7-8)

Napi Gondolat:

Nem arra hívattunk el, hogy olyanok legyünk mint a többi keresztény, arra hívattunk el hogy olyanok legyünk mint Krisztus!

Napi áhítat- Ingyenes új teremtés

Hét témája: Minden ingyen! 

Olvasmány: 2Kor 5,11–17                    


A Krisztusban nyert új identitás megfizethetetlen. De felismerhető.

„Mivel tehát ismerjük az Úr félelmét, embereket győzünk meg, Isten előtt pedig nyíltan állunk. Remélem azonban, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is nyíltan állunk. Nem önmagunkat ajánljuk ismét nektek, hanem lehetőséget adunk nektek a velünk való dicsekedésre, hogy legyen mit felelnetek azoknak, akik azzal dicsekednek, ami csak látszat, és nem azzal, ami a szívben van. Ha ugyanis révületbe estünk, Istenért történt, ha pedig józanok vagyunk, értetek van. Mert a Krisztus szeretete szorongat minket, mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt. Úgyhogy mi mostantól fogva senkit nem ismerünk test szerint: ha ismertük is Krisztust test szerint, most már őt sem így ismerjük. Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.”
Magyarázat

Mibe kerül egy identitás? Egy személyazonosság? Születésünk jogán van egy nekünk. Úgymond alanyi jogon. Pál meg azt állítja, hogy új identitásuk, személyazonosságuk van a Krisztusban hívőknek, tehát „állítmányi” jogon lett nekünk egy másik. A kettő pedig üti egymást. A bemerítésben olyan szépen kiábrázolódó régi életünk halála és az új feltámadása döntésileg ugyan vízválasztó az életünkben, de a gyakorlatban időnként szembetaláljuk magunkat régi énünkkel. Ezek döbbenetes találkozások. Nem csoda, hiszen amit olyankor meglátunk magunkban, arról azt gondoltuk, hogy rég elporladt bennünk. Az ördög ravaszul kísérti ilyenkor a gondolatainkat: „Nézd, ez vagy te igazán. A megtérés, a bemerítés, az új élet meg minden csak hazugság volt, tudod jól. Ha valóban igaz ember lennél, belátnád ezt, hiszen ismered a szívedet, látod, milyen sötét. De ha nincs hozzá erőd, csak játszd tovább a megigazult hívőt, komédia az egész, mindketten tudjuk.” Ilyenkor kell fölidéznünk magunkban Krisztus keresztjét. Az ördögnek válaszolni tilos. De Krisztusnak elmondhatom: „Tudom, hogy halálod és feltámadásod valóságos volt, és ezért az enyém is az. Újjáteremtettél. Más vagyok, mint voltam. Segíts győznöm régi énem árnyai fölött!”
(Szommer Hajnalka)

Reggeli dicséret- Mire jó a diploma?

Mire jó a diploma?                   

Természetesen arra, hogy bekeretezzem, és felakasszam a falra, eltakarva vele egy kis tapétázási hibát.
Mire való az ismeret, a tudás? Hogy kérkedjek vele? Hogy lenézzek másokat, akiknek kevesebb van?
Mire való a pénz? Hogy felhalmozzam, semmit ne vegyek a legszükségesebbeken kívül, és évről évre kérkedjek vele, mennyit sikerült megint összekuporgatnom?
Mire jó a képesség, az adottság? Hogy örüljek neki, és még véletlenül se kamatoztassam, ne segítsek másokon, ne adjak belőle, nehogy elfogyjon?
Nem! Nem! Nem!
A diploma arra való, hogy elvégezzek egy olyan munkát, amit ennek megszerzése nélkül nehezen tudnék elvégezni.
Az ismeret, a tudás akkor jó, ha megosztom.
A pénz, ha átgondoltan, megfontoltan élek vele.
A képesség, az adottság, ha kamatoztatom.
Ma reggel ezt olvastam: „A kegyelmi ajándékokban különbség van, de ugyanaz a Lélek. A szolgálatokban is különbség van, de ugyanaz az Úr. És különbség van az erők megnyilvánulásában is, de ugyanaz az Isten, aki mindenben, és mindenkiben megmutatja az erejét. A Lélek megnyilvánulását mindenki azért kapja, hogy HASZNÁLJON vele.”
1Korintus 12:4-7.
Isten tálentumokat osztott, hogy azokat az Ő szolgálatában értékesítsük.
Nem öncélúan, hanem a közösségért.
Nem kérkedve, hanem szolgálva.
Nem elásva, hanem kamatoztatva. Azért kaptuk, hogy éljünk vele. Mert ha nem, belepi a por. Értéktelenné válik. Nem segítettünk, nem okoztunk örömöt vele másoknak.
Te is kaptál. Indulj el, és használd!
Utóirat:
1.) Istentől kaptuk – nem a miénk
2.) Azt adott, amit Ő akart – ne válogassunk! Egyszerűen fogadjuk el!

3.) Használjuk – különben berozsdásodik.

Szerző: Gyürüs Panni

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Az angyalokat is, akik nem őrizték meg eredeti méltóságukat, hanem elhagyták lakóhelyüket, a nagy napon végbemenendő ítéletre örökkévaló bilincsekben, sötétségben tartja.      Júd. 6.

Ahogy van Istentől adatott hatalom, úgy van saját maga szerezte hatalom is, amely ragadomány. Hogy ez utóbbi milyen szomorú dolog, azt mutatja a Sátán története. Ő angyalfejedelem volt, nagy hatalommal és dicsőséggel, de nem maradt meg Isten előtt való alázatban és alárendeltségben, hanem hamis önállóságot keresett. Elvesztette méltóságát. Mint ahogy egy hadseregben senki sem hagyhatja el őrhelyét, így ez az angyalfejedelem sem cselekedhetett saját akarata szerint. Elhagyta az Istentől neki szánt utat. Önálló hatalmat akart, s meg is kapta. De mily szomorú sorsot választott magának! Nyugtalanul bolyong ide s tova - mint a Biblia leírja -, s keresi az embereket, hogy a maga pártjára állítsa őket. A hűséges imádkozókat gyűlöli, és rágalmazza őket. Kárhozatban van, s másokat is oda akar vonni. Ahol Isten Igéjét hirdetik, ott résen van, "kiragadja az Igét a szívekből, hogy ne higgyenek és ne üdvözüljenek" (Lk. 8,12). Elimás, a varázsló, akiről a Csel. 13,8 beszél, hűséges tanítványa volt a Sátánnak. Sergius Paulus tiszttartót el akarta fordítani a hittől. Ilyen volt a gyilkos Jézabel is. Ki adta szívébe a gonosz tervet? Ki segített neki, hogy hamis, hazug tanúkat toborozzon Nábót kivégzéséhez? A Sátán a hazugságnak és a hazugoknak atyja. Sohase feledjük el: a Sátán félelmes valóság. Reátekintve szóljunk így: "Uram, figyelj rám!" (Jer 18,19), "Őrizd meg életemet a rettenetes ellenségtől!", "Ne add a fenevadnak a te gerlicéd lelkét!" (Zsolt 74,19).

Varga László: Isten asztaláról

"Némelyek, akik Júdeából jöttek le, így tanították a testvéreket: Ha nem metélkedtek körül a mózesi szokás szerint, nem üdvözülhettek... Péter felállt és így beszélt hozzájuk: ...Most tehát miért kísértitek azzal Istent, hogy olyan igát tegyetek a tanítványok nyakába, amelyet sem atyáink, sem mi nem tudtunk elhordozni? ...Mi is az Úr Jézus kegyelme által üdvözülünk. Éppen úgy, mint ők."      Apostolok cselekedetei 15,1-11

Tanulságos végigolvasni az első, jeruzsálemi zsinat történetét. Az egyház kezdettől fogva nem volt egységes. Gyakorlatában alkalmazkodott hívei állapotához. Az első keresztyének zsidók voltak, természetesen tartották tovább is a zsidó kóser szabályokat. A pogányokból lett keresztyéneknél ez szóba se került, ez pedig megbotránkoztatta a zsidó keresztyéneket, akik így asztalhoz ülni sem tudtak velük együtt. A kérdést rendezni kellett. Összegyűltek hát az apostolok és az egyház többi vezetői, alapos, kemény vita után a Szentlélek irányítása alatt megegyeztek, és minden keresztyénre kötelező törvényt hoztak. Eszerint a zsidó származásúak ezután is tartsák meg a mózesi törvényt, a pogány származásúakat ez ne kötelezze. Ezzel megszületett, és még évszázadokig fennállt a két felekezet. Ez volt az ősi ökuménia. Mindkettő a maga törvénye szerint élt, kölcsönös testvéri szeretetben. Ma is ez a keresztyén közösség egyetlen útja. Akkor még tudták, hogy "mi is az Úr Jézus kegyelme által üdvözülünk, mint azok." Ma ezt meg kell tanulni.

Uram, olyan kellemetlen az, hogy Krisztus követői nem tudnak Téged egyféleképpen imádni és szolgálni. Mennyi harc, mennyi átok származott ebből, milyen sok családban okoz ma is meghasonlást! Köszönöm, hogy annyi csapás után kezdjük megtanulni egymás megbecsülését anélkül, hogy saját meggyőződéséről bárkinek le kellene mondania. Adj békességet közöttünk, Atyánk! Taníts meg arra, hogy mindnyájunk imája kedves előtted! Hadd tudjuk tisztán megőrizni hitünket, a veled való közvetlen közösség ajándékát, de tartsuk testvérünknek azokat is, akik másképpen keresnek Téged, s tanuljuk meg testvérként szeretni minden gyermekedet! Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében- A HAMIS PRÓFÉTA

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 13,11-18

11 És láttam, hogy a földből feljön egy másik fenevad; két szarva volt, amely hasonló volt a Bárányéhoz, de úgy beszélt, mint a sárkány. 12 Ez gyakorolja az első fenevad teljes hatalmát az ő nevében, és rábírja a földet és lakóit, hogy imádják az első fenevadat, amelynek meggyógyult a halálos sebe. 13 Nagy jeleket tesz, még tüzet is parancsol le az égből a földre, az emberek szeme láttára; 14 és megtéveszti a föld lakóit azokkal a jelekkel, amelyeket képes megtenni a fenevad nevében; és azt mondja a föld lakóinak, hogy készítsenek bálványképet a fenevad tiszteletére, akin a kard által ejtett seb van, de életre kelt. 15 Megadatott neki, hogy lelket leheljen a fenevad képmásába, hogy megszólaljon a fenevad képmása, és hogy akik nem imádják a fenevad képmását, azokat mind megölesse. 16 És megadatott neki, hogy mindenkit, kicsiket és nagyokat, gazdagokat és szegényeket, szabadokat és szolgákat jobb kezükön vagy homlokukon bélyeggel jelöltessen meg, 17 és hogy senki se vehessen vagy adhasson, csak az, akin bélyegként rajta van a fenevad neve vagy nevének a száma. 18 Itt van helye a bölcsességnek! Akinek van értelme, számítsa ki a fenevad számát, mert egy embernek a száma az. Az ő száma pedig hatszázhatvanhat.

"És láttam hogy a földből feljön egy másik fenevad."

(Jel 13,11)

A második fenevad nem a tengerből való. Ezzel azt mondjuk, hogy nem a politikai hatalmak zűrzavarából jön. Ez a vadállat a földből emelkedik ki, tehát abból a rendezett világból, amely Isten kezéből eredt. És jobban mutat, mint az első fenevad. Még emlékeztet is a Bárányra - ámbár úgy beszél, mint a sárkány. Ez az a vallási és kulturális hatalom, amelyik támogatja az első fenevadat. Egyetlen egy politikai hatalom sem állhat meg pusztán erőszak segítségével. A fenevadnak szüksége van erőszakra és hitványságra, de ennél még több is kell neki. Szüksége van ideológiára, amely igazolja a fenevad imádatát. Minden zsarnoknak kell egy politikai kiáltvány. A második fenevad fogalmazza meg a jelszavakat, amelyeket mindenki elhisz. A hamis próféta formálja a fenevad királyságának az eszméit, és komponálja annak himnuszait. Csodákat mutat be, melyeket mindenki csodál. Ez a hamis vallás késztet mindenkit arra, hogy hű legyen a vadállat társadalmi rendjéhez. Megfigyelted-e, hogy a fenevad királysága Isten királyságának a pontos karikatúrája? Van messiása, és vannak jelei és csodái. Célja egy új társadalmi rend, amely az élet egészét felöleli. Még egyfajta keresztelési szertartása is van, azaz van egy olyan jele, mely tanúsítja, hogy hová tartozol. Ez nem Isten, hanem a fenevad bélyege. Az evangélium nem ideológia, de az Isten országáról szóló evangéliumnak van világnézete és életszemlélete. Szükségünk van keresztyén eszményekre, amelyeket világosan kifejtünk elméletileg, programokra, amelyeket alkalmazunk a politikára és a gazdasági életre. Szükségünk van keresztyén tudósokra, akik ízekre szedik a hamis próféta jelszavait az elemzés éles bonckésével. A keresztyén üzletembereknek nyíltan ki kell mondaniuk a véleményüket. A keresztyén újságíróknak ésszerűen és mértékletesen kell írniuk ebben a tömény őrületben. Ha csak a saját lelkünk üdvösségének a megmentésével törődünk, akkor hűtlenek vagyunk az Úrhoz, s a hazát kiszolgáltatjuk korunk hamis prófétáinak. Csak Isten országának az evangéliuma adhatja a kezünkbe azokat a fegyvereket, amelyekkel megküzdünk a hamis próféta vadállati gondolataival.

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-TÖREKVÉSÜNK IRÁNYVONALAI

"Íme, mint a szolgák szemei uruk kezére, ...úgy néznek szemeink az Úrra, a mi Istenünkre" (Zsolt 123,2).

Ez a vers leírja, milyen a teljes ráhagyatkozás Istenre. Mint ahogyan a szolgák szeme mesterük kezére néz, úgy nyugszik meg a mi szemünk Urunk kezén és így ismerjük fel az Úr karját (Ézs 53,1). Szellemileg léket kapunk, ha tekintetünket levesszük Őróla. A hajótörést nem annyira külső nehézségek okozzák, inkább a képzelődésünk. A kelleténél jobban nyújtózkodtunk, lábujjhegyre állva próbáltunk Istenhez hasonlóvá lenni, ahelyett hogy alázatos emberek maradtunk volna. A valóságban pedig mégsem tudunk eléggé igyekezni. Ha például válságba kerülsz, amikor bizonyos szellemi döntésre jutottál Isten előtt és ott van benned a Szent Szellem bizonyossága, hogy minden rendben van, de ahogy telnek a hetek és az évek, lassanként arra a következtetésre jutsz: "Belátom, talán mégis egy kicsit nagyhangú voltam." Jönnek barátaid, észemberek és azt mondják: "Ne légy bolond! Mi már akkor tudtuk, amikor szellemi ébredésedről beszéltél, hogy csak átfutó lelkesedés fogott el, nem maradhatsz meg ebben a feszültségben, ezt Isten sem várja tőled." Te pedig ezt mondod: "Igaz, lehet, hogy túl sokat vártam." Alázatosan hangzik ez a kijelentés, de a valóságban azt jelenti, hogy már nem hagyatkozol Istenre, a közben támadt világi véleményekre figyelsz. Fennáll az a veszély, hogy már nem bízol benne és nem Őrá emeled a szemed. Csak amikor Isten hirtelen megállít, akkor ébredsz rá, milyen kifosztott vagy. Ha léket kaptál, javítsd ki azonnal! Ismerd be, hogy valami közéd és Isten közé tolakodott és hozd rendbe azonnal.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében- Ne ismételgess imádságodban!

"Ne legyetek bőbeszédűek, mint a pogányok.  Ezek azt gondolják, hogy az ő bőbeszédűségükért hallgattatnak meg. "

(Máté 6, 7)

Az imádkozásban való bőbeszédűség vagy szószaporítás mélyen megrögzött pogány szokás. Nemcsak az ima lélektelen mondogatására utal ez, hanem arra, hogy mindig ugyanazokat a szavakat ismétlik. Azt gondolják, hogy három Miatyánkkal többet érnek el Istennél, mint eggyel. Ez pogány babonaság. Baál papjai is azt kiáltozták órákon át: "Baál, hallgass meg minket!" Illés imádsága viszont rövid, tömör, de nagy hatású volt. Mindig az élő Isten előtt állt, szívét felemelte hozzá mielőtt egy szót is szólt volna. "Isten az égben van, te pedig a földön, azért a te beszéded kevés legyen"(Préd 5, 2). Méltatlanul bánunk Istennel, ha mindig ugyanazt mondogatjuk, úgy kiáltozunk, mintha nagyothallana. Ő tudja, mire van szükségünk, mielőtt kérnénk tőle. Akarja ugyan, hogy kérjük és mondjuk el neki, mire van szükségünk, de az olyan imádság, amely mindig ugyanazokat a szavakat ismétli, nem tetszik neki. Viselkedjünk méltó tisztelettel a leghatalmasabb Úrral szemben. Ne akarjunk erőszakoskodni vele, ne támadjunk imádságunkkal! A folytonos "Uram" vagy "Megváltóm" mondogatása is visszaélés szent nevével. Minden okunk megvan rá, hogy megalázkodjunk imádságainkkal elkövetett bűneink miatt. Persze ebből nem következik az, hogy a legrövidebb imádság a legjobb. Jézus maga is órákon, sőt éjszakákon át imádkozott. De az Ő imádsága Isten jelenlétében való csendes elmélyülés, imádatteljes várakozás volt és nem semmitmondó szószaporítás, ami üresen kong, nincs benne mélység és élet. Vannak imádságok, amelyekkel Istent ki akarják oktatni, mintha Ő nem ismerné nyomorúságainkat és a segítés módját. Ő tudja, mire van szükségünk. - A hamis imádságok is sértik Isten fülét. Különösen nyilvános imádságoknál fennáll az a veszély, hogy dicsérő szavak, könyörgések hangzanak el, de a szív kegyelemért kiált a saját maga számára, mert megbocsátatlan bűnök terhelik a lelkiismeretet. Sokszor a magasztalás helyett azt kellene mondanunk: "Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" - Az Istennek tetsző igazi imádság felülről kapott ajándék. Magunktól nem is tudunk helyesen imádkozni. Ezért beszél az Ige az "imádság Lelkéről", mint az imádkozás nélkülözhetetlen előfeltételéről. Uram, taníts minket imádkozni!

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-Kegyelem és bűnbocsánat

"Nem perel mindvégig, nem tart haragja örökké" (Zsolt 103,9)

Isten olykor megfedd bennünket. Ha ezt nem tenné, nem lenne az a bölcs Atya, aki figyelemmel van oktalan, tévelygő gyermekeire. Feddése fájdalmasan érinti azokat, akik hűségesek akarnak lenni, mert érzik, mennyire megérdemlik a szidást, és milyen hálátlan dolog volt tőlük, hogy megszomorították Atyjukat. Mi már tudjuk, mit jelent ez a feddés, és meghajolunk az Úr előtt, őszintén megbánva, hogy megharagítottuk.

Milyen vigasztaló is ez az ígéret: "Nem perel mindvégig" az Úr. Ha bűntől megtört szívvel megtérünk Hozzá és a bűnt megtagadjuk, Atyánk tüstént kegyelmébe fogad. Mert nem szívesen fordít haragos arcot azok felé, akiket szeret. Abban van öröme, ha mi is teljes örömmel örvendezni tudunk.

Gyertek azért, keressük arcát! Nincs okunk sem kétségbeesésre, sem csüggedésre. Szeressük a minket fenyegető Istent, és akkor nemsokára így énekelhetünk: "... bár haragudtál rám, elmúlt haragod, és megvigasztaltál" (Ézs 12,1). Félre minden sötét gondolattal, amely csak rágja a lelkünket. Jöjjenek az alázatos reménységek és hálára fakasztó emlékek, szívünk szelíd vigasztalói. Aki mint bíró régen megkegyelmezett nekünk, mint Atyánk, újra meg fog bocsátani. Örvendezzünk hát végtelen, változhatatlan szeretetének!

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- A keresztény szabadság

"..többé ne emberi vágyak, hanem az Isten akarata szerint éljétek le testi életetek hátralevő idejét. "(1Pt 4,2)

A kereszténységet kezdettől fenyegette két végletes gondolkozás: a törvényeskedés és a szabadosság. A törvényeskedés azt vallja, hogy ha bizonyos előírásokat megtartunk, kapjuk érte az üdvösséget. A szabadosság ennek az ellenkezője: senki ne írjon elő semmit, mi szabjuk a normákat, és megoldjuk az életünket egyedül is. Mindkettő mögött az ember gőgje van. Az egyik így szól: én teljesítek, Isten fizet, a másik: nekem senki se parancsoljon!

Közben pedig észre sem vesszük, mennyire az emberi vágyak, szokások, igények szerint élünk: megmondják, mi illik, hogyan kell viselkedni, beszélni, öltözködni, boldogulni. És ezt gyakran gondolkozás nélkül áthagyományozzuk a gyerekeinkre is.

A keresztény szabadság ott kezdődik, amikor valaki felismeri: egyedül Isten tudja, hogyan lehetek azzá, akinek ő teremtett. S ebből a bizalomból az következik, hogy az illető önként elkezdi cselekedni Isten akaratát. Már nem mások befolyása, az események kényszere vagy saját romlott szíve diktál neki, hanem arra hallgat, aki neki mindig jót akar. Nem sodródik, hanem céltudatosan él. Szabaddá vált az Isten nélküli gondolkozás minden kényszerétől, s szabaddá vált az Istennek való következetes engedelmességre. Ez így paradox fogalmazás, de aki így él, tapasztalja, hogy szabad, s minden korábbi kísérlete egyfajta rabság volt ehhez képest.

Ugyanakkor tudja, hogy ez nem olyan teljesítmény, amiért neki Istentől bármi járna. Ez nem megelőzi az üdvösséget, hanem követi azok életében, akik már előbb Isten kegyelmét hittel megragadták. Ez a szabadság, az Isten akaratának felismerése és boldog cselekvése már gyümölcs, következmény. Pál apostol így nevezi: az Isten gyermekeinek dicsőséges szabadsága (Róm 8,21)

Joel Osteen- Mai napon váratlan áldásoknak nézek elébe..

Mai napon váratlan áldásoknak nézek elébe. Istenem természetfeletti ajtókat nyit meg előttem. Beszélni fog rólam a megfelelő embereknek. :)

Isten bámulatos dolgokat tartogat a jövődben a te számodra is. Szélesebbre tárja előtted az ajtókat, mint ahogy te lehetségesnek gondoltad. Képzeletedet felülmúló lehetőséget hozhat az utadba. Talán azt gondolod, hogy álmaid soha nem válnak valóra, a házad soha nem lesz kifizetve......
De nem tudod, mit mondott ki veled kapcsolatban Isten. Nem tudod, milyen hirtelen dolgokat készített el neked az Úr. Isten megjutalmazza azokat, akik keresik Őt, és azt mondja: 

"A fizetség már úton van." Hamarosan felszabadítja jóindulatát, amelyet már elkészített számodra. Légy hűséges! /Joel Osteen/

A Valóság Rapszódiája-Chris pásztor-Te magad ismerd Isten Igéjét

Igyekezzél (Tanulj KJV), hogy Isten előtt becsületesen megállj, mint oly munkás, aki
szégyent nem vall, aki helyesen hasogatja az igazságnak beszédét (2 Timóteus 2:15)

A 2 Timóteus 3:16-ban azt olvashatjuk, hogy a teljes írás Istentől ihletett, ami azt jelenti, hogy ha tanulmányozod a Bibliát, akkor először alá kell rendelned magad a Szent Szellem vezetésének.
Nem tanulmányozhatod úgy a Bibliát, mint ahogyan egy tudományos folyóiratot, vagy tankönyvet tanulmányozol.
Amikor tanulmányozod Isten Igéjét, akkor meg kell nézned az utalásokat, és a Szent Szellemre kell támaszkodnod megértésért.

A Szellem szolgálatának része az életedben, hogy kijelenti Neked Isten Igéjét. Ő belátást biztosít számodra a Királyság titkaiba. Tanítja Isten Igéjét. Nagyon fontos ezért, hogy a Szent Szellemre támaszkodj, és megerősítsd, hogy Ő veled van, hogy tanítson és felfedje számodra az Igét, amint tanulmányozod azt.

Továbbá, bizonyosodj meg róla, hogy egy jó magyarázatos Bibliád van. Nem mindegyik Biblia ilyen. A tanulmányozó Biblia referenciákat, magyarázatokat, tartalmaz. Különböző fogalmakat, szavakat, kifejezéseket vagy mondatokat találhatsz benne, melyek utalnak a Biblia különböző részeire.
A Realitás Rapszódiája Tanulmányozó Bibliában például találhatsz referenciákat, inspiráló
olvasmányokkal együtt, melyek segítik az Ige tanulmányozását és megértését.
Ha meg szeretnéd angol nyelven meg rendelni, látogass el a honlapunkra:
www.rhapsodyofrealitiesbibles.com.

Amíg nem ismered meg saját magad az Igét, áldozattá válsz az életben.
A Hóseás 4:6-ban Isten nem azt mondja, hogy: Elvész az én népem, mert nem imádkozik eleget, nem jár gyülekezetbe eleget, vagy mindig a helytelen dolgot cselekszi. Nem!

Ehelyett ezt mondja: “Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való…” Itt nem tudományos, vagy történelmi ismeretekről van szó. Isten az Ő Igéjének az ismeretére utal.

Fontos, hogy alkalmazd Isten Igéjét az életedben. Ahhoz azonban, hogy alkalmazni tudd, ismerned kell azt. Ezért akarja Isten, hogy tanulmányozd az Ő Igéjét. Minden nap sikeres, győztes és egészséges lehetsz. Ne légy tudatlan! Szánd oda magad az Igének, és a sikered, előrehaladásod és bővölködésed elkerülhetetlen lesz.

Ima
Drága Atyám, köszönöm Igédet, ami megvilágítja ösvényemet, és ami által bölcsességedben járok. Szellemed által megnyílnak megértésem szemei, elmém Igéddel összhangba kerül
és megújul. Előrehaladok, növekedem, bővölködöm és győzedelmeskedem Jézus nevében. Ámen.

Napi áhítat- Ingyenes örök élet

Hét témája: Minden ingyen!

Olvasmány: Róm 6,19–23              

Vannak értékek, amelyek nem forintosíthatók. Köztük legnagyobb az örök élet. Beszerezhetetlen. Mégis bárkié lehet, aki elfogadja.

„Emberi módon beszélek, mivel erőtlenek vagytok. Ahogyan tehát átadtátok tagjaitokat a tisztátalanságnak és a törvénytelenségnek a törvénytelenség szolgálatára, úgy most adjátok át tagjaitokat az igazság szolgálatára, hogy szentek legyetek. Mert amikor szolgái voltatok a bűnnek, szabadok voltatok az igazságtól. De milyen gyümölcsöt termett ez akkor nektek? Bizony, most szégyenkeztek miatta, mert ennek vége a halál! Most azonban, miután a bűntől megszabadultatok, és az Isten szolgái lettetek, már ez meghozta nektek gyümölcsét, a szent életet, amelynek vége az örök élet. Mert a bűn zsoldja a halál, az Isten kegyelmi ajándéka pedig az örök élet Krisztus Jézusban, a mi Urunkban.”
Magyarázat

Állítólag az életben semmi sincs ingyen. Így van ez? Ahogy most végiggondolom, teremtettségük folytán épp az élethez legszükségesebb dolgok ingyen vannak. Szükségünk van levegőre, s a föld légköre ellát vele. Víz nélkül sem tudnánk élni, de adottak az édesvízkészletek. Az élelmünk kinő a földből, mert előhívja az éltető napsugár, és megöntözi az eső. A kereskedelemtől távol ma is sokan élnek a Teremtő ilyen ajándékaiból. Akik városokban lakunk, megszoktuk, hogy mindenért fizetni kell. Még a szép kilátásért is. Ha valamit ingyen osztanak, az gyanús. Vagy romlott, vagy lopott, vagy mézes madzag vagy átverés. Újpesten egy fiatal plébános a missziózás érdekes módját gyakorolja, kiül a bevásárlóközpontok elé egy kalappal, amiben pénz van, és kiírja rá: „Isten megáldott engem. Vegyél belőle!” Az emberek hitetlenkedve állnak meg előtte („Ilyen nincs!” – mondják), de reménysége szerint egy kis beszélgetés után már hitkezdeménnyel a szívükben távoznak.
Mivel Isten ajándékozó, a legeslegnagyobb értéket, ami számunkra létezik, az örök életet is ingyenessé tette. A mögöttes szándékot gyanítók figyelmét fölhívja: ez nem átverés, nem bóvli. Volt ára! S az értéke így még nagyobb lett! Mi mégis ajándékként juthatunk hozzá, ha Krisztushoz tartozunk.
(Szommer Hajnalka)

Reggeli dicséret- Hibáink ellenére is értékelve

„Ezért, szeretett testvéreim, legyetek szilárdak, rendíthetetlenek, buzgólkodjatok mindenkor az Úr munkájában, hiszen tudjátok, hogy fáradozásotok nem hiábavaló az Úrban.”
Pál első levele a korinthusi gyülekezetnek 15:58

Egy olyan hitközségben nőttem föl, ahol az ifjúságvezető sok gondot fordított arra, hogy a fiatalok közel kerüljenek Istenhez. Kirándulásokat, kreatív Biblia-köröket, filmklubot szervezett, és a vele folytatott személyes beszélgetéseket még most is vissza tudom idézni. Emlékszem, mikor először kért meg rá, hogy a következő Bibliatanulmányozás során én vezessem a beszélgetést. Azon a héten, mintha megtáltosodtam volna. Alig vártam, hogy hazaérjek a suliból, és már vettem is elő a tanulmányt. Többször is átolvastam, aláhúztam, az idézett bibliai szakaszokat gondosan kijegyzeteltem. Szóval alaposan fölkészültem – legalább is akkor azt gondoltam. Maga a Biblia-kör – utólag visszaidézve – nem sikerült túl jól, valószínűleg alkalmaztam a legtöbb kommunikációs hibát, amely egy beszélgetésvezetésben előfordulhat. De ebből én akkor nem sokat érzékeltem, lelkesedésem töretlen maradt. És talán nem is maga a téma motivált – bár jól emlékszem, Jézus második visszajöveteléről volt szó –, hanem az az érzés, hogy valaki megbízott bennem. Az ifjúságvezetőm értéket látott bennem, és ezért egy felelősségteljes feladatot bízott rám (még akkor is, ha valószínűleg ő is tudta, nem ez lesz az évszázad Biblia-köre). Az ő megbecsülése és értékelése is hozzájárult ahhoz, hogy ma is „szilárdan, rendíthetetlenül buzgólkodom az Úr munkájában”.

Ugyanakkor egykori ifjúságvezetőm egyszerűen csak rámutatott arra, hogyan működik Isten szeretete. Azóta többet megtudtam a Mindenhatóról, és az ő értékelése és megbecsülése képezi ma már lelki motorom üzemanyagának legnagyobb százalékát. És habár még ma is követek el kommunikációs hibákat, meg más jellegűeket is (sajnos), mégis tudom, hogy „fáradozásom nem hiábavaló”, mert mindez az „Úrban” van, mert mindezt Isten motiválja bennem.

Becsüljük hát meg a környezetünkben élő embereket – még akkor is, ha nem végzik tökéletesen munkájukat –, mert ezzel az értékeléssel Isten felé vezetjük őket.

Szerző: Árvai Tamás

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Diotrefes, aki elsőséget kíván, nem hallgat reánk.      3.Jn. 9.

Diotrefes és János apostol esetében világosan láthatjuk, hogy kinek adott Isten hatalmat, s ki az, aki a hatalmat csak magához ragadta és bitorolja. Diotrefesről már az első pillanatban látjuk, hogy az ő hatalma nem Istentől való. Jellemének alapvonása ebben az Igében nyilvánvaló: "elsőséget kíván". Ebben a bibliai megállapításban benne van az is, hogy nagyravágyásában még János apostol elé is akarta helyezni magát. Soha ne törekedjünk arra, hogy elsők legyünk! Gondolkodó keresztyéneknek mindjárt meg kellett döbbenniük azon, hogy Diotrefes "gonosz szavakkal fecsegett" az apostolok ellen. (10. v.) Hogyan volt ez lehetséges? Hogyan merte ezt megtenni azzal az apostollal szemben, akit Jézus szeretett, és akit az egész gyülekezet igen nagyra becsült? Diotrefes megkísérelte ezt. Saját látását, adottságát és buzgóságát a legragyogóbb fénybe állította. Értett a beszédhez. Hízelgő fecsegéseivel megnyerte az embereket magának. A gyülekezettel való nézeteltérései mindenekelőtt abból adódtak, hogy befogadják-e azokat a követeket, akiket János apostol küldött, vagy ne. Diotrefes azt merészelte mondani, hogy az apostol öregsége miatt egyre jobban elveszti emberismeretét és ítélőképességét. Ő, Diotrefes sokkal hamarabb átlátja már a dolgokat, s jobban meg tudja ítélni a lelkeket. Ezért nem engedte a János által küldött embereket szólni a gyülekezetben. Szerinte teljesen elég volt az ő szolgálata. Sőt, Diotrefes még ennél is tovább ment: egyszerűen kizárta a gyülekezetből azokat, akik János követeit elfogadták. Isten adjon nekünk alázatos szívet és barátságos nyelvet, hogy soha se hasonlítsunk Diotrefesre!

Varga László-Isten asztaláról

"Szembe jött vele [Jézussal] tíz leprás férfi, akik távol megálltak és kiáltozva kérték: Jézus, Mester, könyörülj rajtunk! ...Egyikük pedig, amikor látta, hogy meggyógyult, visszatért és hangosan dicsőítette Istent... Jézus ekkor így szólt: Vajon nem tízen tisztultak-e meg? Hol van a többi kilenc? ...Kelj fel, menj el, hited megtartott téged."      Lukács 17,11-19

Nem miköztünk esett ez meg? Annyira ismerős. Ilyen kevés változás történt kétezer év alatt? Ne csodálkozzunk! A világ változik, de az ember ugyanaz. Minden kornak, minden egyes embernek meg kell vívnia a maga személyes harcát, meg kell tanulnia a saját leckéjét. A nyomorúságok sem sokban különböznek. Akkor a lepra volt gyógyíthatatlan, ma az AIDS. Mindkettő kizárja az embert mind a társadalomból, mind az életnek minden öröméből és reménységéből. Ugyanúgy, mint a bűn, a szégyen, a kiderült lopás vagy a gyilkosság. A mások, a régiek tanulsága csak példa számunkra. Hogy tudunk mi is imádkozni halálos veszedelemben! És Isten ma is segít. Mint ez a tíz leprás, nem mindig, de sokszor menet közben meggyógyulunk. Azután megyünk tovább, és nagyon rosszulesik, amikor újabb nyomorúság kényszerít rá, hogy Istenhez forduljunk. Hányan könyörögtünk a rendszerváltás előtt! Hányan fogadkoznak, milyen mások lesznek nyugdíjazás után! Sajnos, az arány sem változott. Tíz közül ma sem kerül több, akinek nemcsak a nyomorúsága, de az élete is megváltozik. Pedig Isten azért gyógyít, hogy alkalmassá tegyen az új élet új szolgálataira. Jól gondold meg, érdemes volt-e, hogy Isten téged kimentett legutóbbi súlyos veszedelmedből?

Kegyelmes Istenem, nagyon meggondolkoztat ez az ige. Sokszor én is úgy gondolom, hogy ha körülményeim megváltoznak, az életem, a magatartásom is megváltozik. Pedig a körülményeim már többször is változtak, én pedig ugyanaz maradtam. Hányszor vagyok hajlandó segíteni anélkül, hogy haszon származzék belőle? Milyen veszedelmek kell még érjenek, hogy visszatérve hozzád a szolgálatodra szánjam magam? Mutasd meg, Uram, mire akarsz ránevelni! Mutasd meg, mire rendeltél, és segíts, hogy amit nyomorúságomban fogadtam, azután is megtarthassam, hogy megszabadítottál! Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében- A FENEVAD URALMA

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jel 13,1-10

1 És láttam, hogy a tengerből feljön egy fenevad, tíz szarva és hét feje volt, szarvain tíz korona, és a fejein istenkáromló nevek. 2 Ez a fenevad, amelyet láttam, párduchoz hasonlított, lába, mint a medvéé, szája, mint az oroszláné: a sárkány átadta neki erejét, trónját és nagy hatalmát. 3 Láttam azt is, hogy az egyik feje szinte halálosan megsebesült, de halálos sebe meggyógyult. Az egész föld csodálta a fenevadat: 4 imádták a sárkányt, hogy átadta a hatalmat a fenevadnak, imádták a fenevadat is, és így szóltak: "Ki hasonló a fenevadhoz, és ki tudna vele harcra kelni?" 5 És adatott neki nagyokat mondó és istenkáromló száj, adatott neki hatalom a cselekvésre negyvenkét hónapon át; 6 és megnyitotta száját káromlásra Isten ellen, hogy káromolja az ő nevét és sátorát, azokat, akik a mennyben laknak. 7 Megadatott neki, hogy hadat indítson a szentek ellen, és legyőzze őket, megadatott neki a hatalom minden törzs és nép, minden nyelv és nemzet felett: 8 hogy imádja őt mindenki, aki a földön lakik, akinek neve nincs beírva a megöletett Bárány életkönyvébe a világ kezdete óta. 9 Ha valakinek van füle, hallja! 10 Ha valakire fogság vár, fogságra jut; ha valakinek kard által kell meghalnia, kard által hal meg. Itt van a helye a szentek állhatatosságának és hitének.

"Imádták a sárkányt, hogy átadta a hatalmat a fenevadnak, imádták a fenevadat is, és így szóltak: Ki hasonló a fenevadhoz, és ki tudna vele harcra kelni?"

(Jel 13,4)

Ha egy kormány Isten uralma alatt van, akkor az jó dolog. Ezt tudjuk meg a Róm 13-ból. Az a kormány, amely Isten helyére lép, fenevaddá válik. Ezt tudjuk meg a Jel 13-ból. Egy országnak a kormánya behódolhat, és gyakran be is hódol a fenevadnak. Valószínűleg ezért van majdnem minden keresztyén ösztönösen ellene annak, hogy megengedjük túl sok hatalomnak csak egy néhány ember kezébe való összpontosítását. Ismerjük az ember természetét, és annak a fenevadnak a jellemét, aki a parancsokat a sárkánytól kapja. Másfelől azt is tudjuk, hogy a kormánynak rendelkeznie kell hatalommal, azért, hogy az állampolgárok érdekében közbelépjen. Máskülönben a pénz dönti el, hogy ki lesz az elnyomó, és ki lesz az elnyomott. És a mammon is a sárkánytól kapja a parancsokat. Ezért hát érdeklődnünk kell a politika iránt. A keresztyének, akik első ízben olvasták és hallották ezt a szentírási szakaszt, arra a felismerésre jutottak, hogy a fenevad a római császár, aki akkor a föld ura volt. Ezek a keresztyének saját tapasztalatukból tudták, hogy miként imádják az emberek a fenevadat. Talán ők maguk mondták: "Ki hasonló a fenevadhoz, és ki tudna vele harcra kelni?" A Római Birodalom bukásának a gondolata az idő tájt hihetetlen volt. Róma azonban mégis elbukott. Róma bukása viszont nem jelentette a fenevad uralmának a végét. A kilencedik században a keresztyének ismerték a fenevadat. A tizenhatodik században Luther Márton meg tudta nevezni a fenevadat. És a huszadik század utolsó évtizedeiben mi megint meg tudjuk nevezni őt. Amíg az örökkétartó ország meg nem jelenik, a fenevadak, akik a nemzetek politikai tengeréből emelkednek ki, engedélyt kapnak az istenkáromlásra. Ez 42 hónapig tart, vagyis 3 és 1/2 évig. Ideig, időkig és idő feléig, azaz addig, ameddig az ördög őrjöngése és az asszony üldözése tart.