Az én életem ma-A dicsőség országa- HATALMAS JUTALOM

„Ha valakinek a munkája… megmarad, jutalmát veszi.” (1Kor 3:14)

Dicsőséges lesz a hűségesek jutalma, amikor Isten és a Bárány köré gyűlnek. Amikor János Isten dicsőségét látta, halottként esett össze, mert nem bírta elviselni a látványt. Amikor azonban Isten gyermekei halhatatlanságot öltenek magukra, úgy látják majd Őt, „amint van” (1Jn 3:2). A trón elé állhatnak, mert Isten szeretett Fia elfogadja őket. Isten eltörli minden álnokságukat. Minden bűntettük feledésbe merül. Immár láthatják Isten trónjának teljes dicsőségét. Részt vállaltak Krisztus szenvedéseiben, munkatársai voltak a megváltás tervében, és most részestársai abban a nagy örömben, hogy ott láthatják Isten országában az összes üdvözültet, aki Istent fogja dicsőíteni az örökkévalóságon át…
Azon a napon a megváltottak az Atya és Fiú dicsőségében ragyognak majd. Az angyalok aranyhárfával a kezükben üdvözlik a királyt és győzelmének jelvényeit… Diadalének csendül fel majd, és betölti az egész Mennyet. Krisztus győzelmet aratott. Belép a mennyei udvarokba az üdvözültek kíséretében, akik tanúsítják, hogy Jézus földi szenvedése és áldozathalála nem volt hiábavaló.
A Föld zarándokaira otthon vár. Az igazak elnyerik új öltözetüket, dicsőséges koronájukat és a győzelem pálmaágait. Minden, ami Isten gondviselésében zavaros volt előttük, világossá válik az eljövendő világban. A nehezen érthető dolgok magyarázatot nyernek. A kegyelem titkai feltárulnak előttünk. Ahol véges elménk csak zavart és megszegett ígéreteket fedezett fel, a legtökéletesebb és legcsodálatosabb összhangot láthatjuk meg. Megtudjuk, hogy a legnehezebbnek tűnő tapasztalatokat a végtelen szeretet rendelte el az életünkben. Amint megismerjük annak gyöngéd gondoskodását, aki minden dolgot a hasznunkra fordított, kimondhatatlan örömmel és a dicsőség teljességével fogunk örvendezni.

Sürgetlek benneteket, készüljetek fel Krisztusnak az ég felhőiben való eljövetelére… Készüljetek el az ítéletre, hogy amikor Krisztus eljön – hogy csodálattal szemléljék mindazok, akik hisznek benne –, ti is azok között legyetek, akik békességben találkoznak vele.

Biblia-Ige-Józsué könyve 1. rész

1. És lőn Mózesnek, az Úr szolgájának halála után, szóla az Úr Józsuénak, a Nún fiának, Mózes szolgájának, mondván:
2. Mózes, az én szolgám meghalt; most azért kelj fel, menj át ezen a Jordánon, te és mind ez a nép arra a földre, a melyet én adok nékik, az Izráel fiainak.
3. Minden helyet, a melyet talpatok érint, néktek adtam, a miképen szólottam Mózesnek.
4. A pusztától és a Libánontól fogva a nagy folyóvízig, az Eufrates folyóvízig, a Khitteusoknak egész földe és a nagy tengerig napnyugat felé lesz a ti határotok.
5. Meg nem áll senki előtted életednek minden idejében; a miképen Mózessel vele voltam, teveled is veled leszek; el nem hagylak téged, sem el nem maradok tőled.
6. Légy bátor és erős, mert te teszed majd e népet annak a földnek örökösévé, a mely felől megesküdtem az ő atyáiknak, hogy nékik adom azt.
7. Csak légy bátor és igen erős, hogy vigyázz és mindent ama törvény szerint cselekedjél, a melyet Mózes, az én szolgám szabott elődbe; attól se jobbra, se balra ne hajolj, hogy jó szerencsés lehess mindenben, a miben jársz!
8. El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, a mint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz.
9. Avagy nem parancsoltam-é meg néked: légy bátor és erős? Ne félj, és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, a miben jársz.
10. Parancsola azért Józsué a nép előljáróinak, mondván:
11. Menjetek által a táboron, és parancsoljátok meg a népnek, mondván: Készítsetek magatoknak útravalót, mert harmadnap mulva átmentek ti ezen a Jordánon, hogy bemenjetek és bírjátok azt a földet, a melyet az Úr, a ti Istenetek ád néktek birtokul.

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Hit által nem veszett el Ráháb...      Zsid 11,31

Ráháb hite - bár olyan volt, mint a pislogó mécs -, mégis igazi hit volt, amely magában foglalt három lényeges dolgot. Először is: "Az Úr, a ti Istenetek az Isten fenn az égben és alant a földön" (Józs. 2,11). Ráháb így szól: "a ti Istenetek". Valószínűleg kezdetben abban a tévedésben volt ő is, mint Naámán, a hadvezér, hogy Izrael Istene is csak egy nép Istene, olyan, mint a pogány népek "nemzeti" istenei, csak sokkal hatalmasabb náluk. Ez a hite azonban kiszélesedett. Ráháb ezt mondja: "Tudom, hogy az Úr néktek adta ezt a földet". Nemcsak Izrael Istenének fölényét ismeri el, hanem hitben azt is tudja, hogy az izraeliták teljes győzelmet aratnak a kanaánitákon. Ez a felismerés Ráháb természeti emberének keserű és nehéz volt. Minden ember szereti a hazáját, és háború esetén kívánja a győzelmét. Ráháb ezt is mondhatta volna a kémeknek: Én mégis hiszem, hogy a mieink legyőznek benneteket. Nekünk sokkal jobb fegyvereink vannak, harcosaink erősebbek és képzettebbek, erődítményeink bevehetetlenek. Ő azonban hitben így szólt: Isten most úgy rendelte, hogy ti elfoglaljátok országunkat. Tudom, hogy megáll Isten végzése, s én nem lázadok ellene. Ráháb hitben felismerte azt az ítéletet, amely népére következett. Tudta, hogy megsemmisítő háború lesz, amelyben ő is és egész rokonsága is elvész, hacsak különös kegyelmet nem talál. - Isten munkálja bennünk, akik az Ő Igéjét ismerjük, az igazi hitet, hogy mindenütt és minden helyzetben lássuk az Ő hatalmát! Az Ő országának végső győzelme vigasztaljon meg minket, s egykor együtt a hívők egész seregével részesítsen bennünket Jézus Krisztus győzelmében, amikor eljön az Ő országa!

Varga László: Isten asztaláról

"Ekkor odavezettek az írástudók és a farizeusok egy asszonyt, akit házasságtörésen értek, középre állították, és így szóltak Jézushoz: Mester... Mózes azt parancsolta nekünk a törvényben, hogy kövezzük meg az ilyeneket. Hát te mit mondasz? ... - Aki bűntelen közületek, az vessen rá először követ. ... Azok pedig ezt hallva, egymás után kimentek ..."      János 8,1-9

Egyike a ravasz próbálkozásoknak, hogy Jézust beszédében megfogják: vagy a mózesi, vagy a világi törvénnyel kerüljön szembe. Jézus nem mondta, hogy a törvény érvénytelen. Aki bűnös, méltó a halálra. Csak a bírák illetékességét kérdőjelezte meg. Nincs jogunk egymás felett ítéletet mondani. Sokan károsnak tartják, hogy minden embert bűnösségének belátására késztet a hit, mert ezzel sérti az emberek öntudatát. Kell az ahhoz, hogy testvérnek lássuk a nálunk gyengébbeket, bűnösebbeket is. Aki nem akarja elismerni saját bűnös voltát, soha nem tud megértéssel fordulni mások felé. Milyen könnyen dobnak ma is követ egymásra magukat erre méltónak tartó emberek! Tiszteletre méltóbbak voltak Jézus kísértői, amikor elsomfordálásukkal elismerték bűnösségüket. Nem biztos, hogy hasonló helyzetben ma nem kerülne bőven, aki vállalná a kődobálást. Az egyetlen bíró, aki illetékes lett volna halálra ítélni a reszkető bűnös asszonyt, nem ítélt. Kegyelmezett. De nem következmények nélkül. Ítélete: "Én sem ítéllek el téged, menj el, és többé ne vétkezz!" - mindnyájunkra érvényes.

Kegyelmes Istenem, ilyen ítélettel fordulj hozzám is, amikor tetten érsz bűneimben! Bevallom, hogy bűnös vagyok, mégis milyen sokszor ítélkezem mások felett. Őszintén ítélkezem. Nagyon felháborít, nem az, amivel csak magának okoz kárt valaki, de a kíméletlen kizsákmányolás, a mások bőrén kívánó meggazdagodás, a belegázolás mások becsületébe, és ehhez hasonló bűnök. Kell az az alázat, hogy én is bűnös vagyok, hogy lecsillapodjam. Hogy ne dobáljak követ akkor, amikor nincs is igazam. Hogy tudjam, én se vagyok illetékes az ítélkezésre. De ha felettem ítélkeznek illetéktelenek, kérlek, engem is védj meg! Úgy is, hogy közben figyelmeztetsz: többé ne vétkezzem. Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-A FELKÉSZÍTÉS

A mai napon olvasandó igeszakasz: Lk 1,13-17 13 De az angyal így szólt hozzá: "Ne félj, Zakariás, meghallgatásra talált a te könyörgésed: feleséged, Erzsébet fiút szül neked, és Jánosnak fogod őt nevezni. 14 Örülni fogsz, boldog leszel, és sokan örülnek majd az ő születésének, 15 mert nagy lesz ő az Úr előtt; bort és részegítő italt nem iszik, és már anyja méhétől fogva megtelik Szentlélekkel, 16 Izráel fiai közül sokakat megtérít az Úrhoz, az ő Istenükhöz, 17 és őelőtte jár az Illés lelkével és erejével, hogy az atyák szívét a gyermekekhez, és az engedetleneket az igazak lelkületére térítse, hogy felkészült népet állítson az Úr elé."  "Én pedig elküldöm hozzátok Illés prófétát." "És előtte jár Illés lelkével és erejével." (Mal 3,23; Lk 1,17) Mintegy 400 év van Malakiás könyvének befejezése és az Újszövetség kezdete között. Isten egyik utolsó üzenete, amelyet Malakiás közvetítésével küldött az, hogy ő elküldi majd Illést, a prófétát. És az első dolog, amit Gábriel Zakariás papnak mondott ez volt: "Fiad az Úr előtt jár Illés lelkével és erejével." Az Újszövetség ott kezdődik, ahol az Ószövetség véget ér. Az Úr eljön, és Illés őelőtte jár. Isten elküldte Keresztelő Jánost, hogy felkészítse népét magának az Úrnak az eljövetelére. Keresztelő János teljesítette feladatát, mégpedig "Illés lelkével és erejével". Illés volt az az ember, aki megmondta Izráelnek: "Hagyjátok abba a kétfelé sántikálást." Szakítaniuk kellett azzal a kellően át nem gondolt vallásossággal, amely nem mond igent, mert nem mond nemet. Illés felhívta Izráelt, hogy félreérthetetlenül döntsön: "Ha az Úr az Isten, kövessétek őt, ha pedig Baal, akkor őt kövessétek" (1Kir 18,21). Ha készek akarunk lenni arra, hogy találkozzunk az Úrral, akkor először szembesülnünk kell Keresztelő János üzenetével: Ha az Úr az Isten, szolgáljátok őt, ha azonban a pénz az Isten, szolgáljátok azt. Hagyjatok fel azzal, hogy megpróbáltok egy időben két különböző irányba menni. Térjetek meg, máskülönben... Találkoznunk kell Keresztelő Jánossal, ha találkozni akarunk Jézussal. Ez azt jelenti, hogy hallgatnunk kell a bűnbánatra és megtérésre hívó szóra, hogy egyedül Jézusban bízhassunk. Csak akkor hihetünk Jézusban, ha minden más hitet feladunk. Ha igent mondunk Jézusnak, nemet kell mondanunk minden más úrnak. Ez egy kissé nyersen hangzik a jóakaratnak ebben a karácsonyi szezonában. Keresztelő János igehirdetései nem alkalmasak arra, hogy szövegként kerüljenek rá a karácsonyi üdvözlőlapokra. De hát mindig is nagy szakadék van aközött, amit Isten mond nekünk, és amit mi akarunk hallani. Nem kerülheted ki Keresztelő Jánost, ha találkozni akarsz az Úrral.

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-TAPASZTALAT VAGY KIJELENTÉS

"Mert az Isten Szellemét vettük, hogy megismerjük azokat, amiket Isten ajándékozott nekünk" (1Kor 2,12).

Maga a megváltás a valóság, nem annak a megtapasztalása. De a megváltásnak nincs addig jelentősége számomra, amíg nem szól hozzám az én tudatos életem nyelvén. Amikor felülről születtem, Isten Szelleme megszabadít önmagamtól és azonosít engem Jézus Krisztussal. Ha tapasztalataimnál maradok, akkor azok nem a megváltás alapján jöttek létre. Az méri le, hogy a megváltás hozta-e létre megtapasztalásaimat, hogy mindig szabad maradok-e önmagamtól és nem a tapasztalataimat veszem a valóság alapjául, hanem magát a valóságot látom, amely megteremtette ezeket a tapasztalataimat. Nincs a megtapasztalásaimnak semmi értéke akkor, ha nem tartanak meg engem a forrásnál, Jézus Krisztusnál. Ha a Szent Szellem erejét arra próbálod korlátozni magadban, hogy egyéni megtapasztalásokat teremtsen benned, észreveszed majd, hogy a Szent Szellem minden köteléket széttép és újra visszavisz a történeti Krisztushoz. Ne táplálj olyan élményt magadban, amelynek nem Isten a forrása és nem az Istenben való hit az eredménye. Úr-e Jézus Krisztus az élményeid felett, vagy azokat teszed úrrá fölötte? Van-e olyan tapasztalatod, ami drágább neked Uradnál? Neki úrrá kell lennie fölötted, ezért ne végy figyelembe semmilyen élményt, amely felett nem Ő uralkodik. Eljön az idő, amikor Isten maga tesz türelmetlenné élményeiddel szemben és ezt mondod: "Mindegy, hogy mit tapasztaltam meg, de Krisztusban, Uramban bizonyos vagyok." Légy könyörtelen magaddal szemben, amikor elmúlt tapasztalataidról beszélnél. Az a hit, amely biztos önmaga felől, nem hit. Csak az a hit igazi, amely Istenben bizonyos.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében- Az örökkévalóság küszöbén

"Futásomat elvégeztem. "

(2 Tim 4, 7)

A hívö keresztyén harcol és - fut. Fut a szeretet pályáján, a hit útján és az igazság korlátjain belül; ez a feladata. Fut az előtte levő cél felé, a mennyei kincsért és szinte szárnyra kel, mert az élő reménység megeleveníti a szívét. Fut az Úrral való találkozás vágyával, mint azok a szüzek, akik kimentek a vőlegény elé. Tehát soha nem torpan meg! Mindig előre! - ez a jelszó. A világ embere céltalanul fut. Céljai földi élete keretei közé vannak bezárva és nem haladják meg azokat. Ha vége az életüknek, vége a céloknak is. A hívő ember életének földöntúli célja van: a jövendő dicsőség. Tehát nem bizonytalan jövő felé tart. Az apostol célhoz ért, bevégezte futását. - Sokan egy ideig szépen futnak, azután engedik magukat feltartóztatni. Ezt rója fel Pál is a galatáknak (Gal 5, 7). Fennakadnak a visszásságokon és akadályokon, vagy éppen a mulandó dolgokon. A kényelemnek és gyönyörnek adják át magukat, ahelyett hogy megállás nélkül előrehaladnának. Nem futás a hitéletük, hanem csak andalgó vánszorgás, vagy kényelmes séta, amiből hiányzik a hit ereje és a buzgóság. Ezt a ballagást csakhamar a megállás követi. A keresztyénnek állandóan menekülnie kell e világ hiú, gonosz útjairól és szakadatlanul az Úr felé kell haladnia, mert nála lesz örökké. Ó, mennyire az a döntő, hogy bevégezzük futásunkat! - Hányszor látunk sírokon kereszt helyett letört oszlopot. A világ gyermeke akaratlanul is kimondja ezzel a megsemmisítő ítéletet saját élete felett. Akinek az életében Jézusnak nincsen helye és Isten nem érvényesítheti akaratát, ahol nem az Ő gondolatai és tervei valósulnak meg, ott nincs beteljesedés. Ott a halál szánalmas abbamaradás. Végig megálld a nagy tusát, Erőt Urad, a Krisztus ád. Nyerd el, neked mit félretett, a koronát, az életet. A célra fuss, hogy mennybe juss, Ott vár reád az égi juss. Krisztus a cél és Ő az út, Ki véle jár, az mennybe jut. Ne csüggedezz, Ő elfedez, Ő enned ád, ölébe vesz. Ha gondodat mind ráveted, Krisztus lesz majd az életed. Bízzál, ne félj, a Krisztus él. Ő megsegít, Ő benned él. Csak higgy, Urad és Mestered Lesz mindenekben mindened.

Biblia-Ige-Ésaiás próféta könyve 42. rész

1. Ímé az én szolgám, a kit gyámolítok, az én választottam, a kit szívem kedvel, lelkemet adtam ő belé, törvényt beszél a népeknek.
2. Nem kiált és nem lármáz, és nem hallatja szavát az utczán.
3. Megrepedt nádat nem tör el, a pislogó gyertya belet nem oltja ki, a törvényt igazán jelenti meg.
4. Nem pislog és meg nem reped, míg a földön törvényt tanít, és a szigetek várnak tanítására.
5. Így szól az Úr Isten, a ki az egeket teremté és kifeszíté, és kiterjeszté termésivel a földet, a ki lelket ád a rajta lakó népnek, és leheletet a rajta járóknak:
6. Én, az Úr, hívtalak el igazságban, és fogom kezedet, és megőrizlek és népnek szövetségévé teszlek, pogányoknak világosságává.
7. Hogy megnyisd a vakoknak szemeit, hogy a foglyot a tömlöczből kihozzad, és a fogházból a sötétben ülőket.
8. Én vagyok az Úr, ez a nevem, és dicsőségemet másnak nem adom, sem dicséretemet a bálványoknak.
9. A régiek ímé beteltek, és most újakat hirdetek, mielőtt meglennének, tudatom veletek.

Biblia-Ige-1. Thesszalonika 5:1-10.

"Az időpontokról és alkalmakról pedig nem szükséges írnom nektek, testvéreim, mert ti magatok is jól tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj. Amikor azt mondják: Békesség és biztonság, akkor tör rájuk hirtelen a végső romlás, mint a fájdalom a várandós asszonyra; és nem fognak megmenekülni. Ti azonban, testvéreim, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajként lephetne meg titeket. Hiszen valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok, nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé. Akkor ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok. Mert akik alusznak, éjjel alusznak, és akik megrészegednek, éjjel részegednek meg. Mi azonban, akik a nappal fiai vagyunk, legyünk józanok, vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját, és mint sisakot, az üdvösség reménységét. Mert az Isten nem haragra rendelt minket, hanem hogy elnyerjük az üdvösséget a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki meghalt értünk, hogy akár ébren vagyunk, akár alszunk, vele együtt éljünk."

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-Bűneink a tenger fenekén

"Újra irgalmas lesz hozzánk, eltapossa bűneinket, a tenger mélyére dobja minden vétkünket!"
(Mik 7,19).

Isten soha nem szűnik meg szeretni, de hamarosan megszűnik haragudni. Választottai iránti szeretete természetéből fakad, haragja viszont csupán feladata elvégzéséből. Szeret, mert Ő maga a szeretet, és haragszik, mert erre a mi javunkra van szükség. De nem tud sokáig haragudni. Szívének szeretete újra felülkerekedik, könyörül népe nyomorúságán és véget vet szenvedéseiknek.

Milyen nagy ígéret, hogy "eltapossa bűneinket"! Legyőzi azokat. Bűneink rabszolgává akarnak tenni minket, de az Úr győzelmet ad felettük. Hamarosan megtörik erejük, mint a kánaánitáknak, de igába hajtjuk őket, hogy végül teljesen elpusztuljanak.

Milyen dicsőséges bűneink megsemmisítésének módja is. "Minden vétkünket", tehát az egész bűnsereget "a tenger mélyére dobja" - csak a Mindenható karja tud ilyen csodát művelni. "A tenger mélyére", oda, ahol a fáraó is odaveszett seregestül. Nem valami sekély vízbe veti, ahonnan a víz hullámzásától újra életre kelhetnek, hanem a tenger fenekére. Ott megsemmisülnek, a mélyre zuhannak, mint egy kő. Dicséret és hála legyen érte Istenünknek!

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja- Mint csillagok

"...legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban..."
(Fil 2,15)

A református templomok tornyán levő csillag arra emlékeztet, hogy a napkeleti bölcsek egy csillag fényét követve találtak oda a gyermek Jézushoz. Mai igénk pedig arra biztat, hogy mi magunk legyünk csillagokká. Mit jelent ez?

Mit tesznek a csillagok? Egy kicsit világítanak, s nem mondják, hogy ilyen sötétségben nincs értelme ennyi fényt adni. De ennél is fontosabb, hogy a csillagokhoz igazodni lehet. Amikor még nem voltak műszerek, a hajósok a csillagok állása alapján állapították meg, merre kell menniük.

Isten akarata az, hogy minden hívő ember ilyen útmutató „csillag" legyen. Ezen a világon nagy sötétség van. Az emberek szívében, fejében sok sötét indulat, gondolat lakik. Az önzés, gyűlölet, durvaság, hazugság világában Isten gyermekeinek mutatniuk kell a Jézus Krisztushoz vezető utat, és azt, hogy másképpen is lehet élni. Hogyan történik ez?
Egy gyárban az egyik munkás javasolta, hogy a karácsony előtti utolsó munkanapon mindenki hozzon egy üveg bort, és csinálnak egy nagy murit. Ekkor valaki azt mondta: tudjátok, mi van a Bélával. (Mindenki tudta: Béla négy ujját levágta a gép, most egyedül van otthon, s nem tudja, tud-e majd dolgozni.) Jó lenne, ha mindenki elhozná egy fél üveg bor árát, és vinnénk neki valami ajándékot karácsonyra együtt. Nem könnyen, de ráálltak. A sötétben felragyogott egy kis fény, csillaggá lett valaki.

Jézus Krisztus eljövetelével maga a nap kelt fel. Ő a világ világossága, tőle kaphatunk fényt mindnyájan.

Ma a legrövidebb a nappal, és leghosszabb az éjszaka. Mától kezdve nőni fog a világosság, és csökken a sötétség. Legyen ez így a mi életünkben is!

Napi áhítat- A váratlanul érkező Úr

Hét témája: Az érkező Úr

Olvasmány: Jel 3,1–6                                          

Ha helyeden vagy, az Úr érkezhet bármilyen váratlanul is, készen talál!

„A szárdiszi gyülekezet angyalának írd meg: ezt mondja az, akinél az Isten hét lelke és a hét csillag van: Tudok cselekedeteidről, hogy az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy. Ébredj fel, és erősítsd meg a többieket, akik halófélben vannak, mert nem találtam cselekedeteidet teljesnek az én Istenem előtt. Emlékezzél tehát vissza, hogyan kaptad és hallottad: tartsd meg azt, és térj meg! Ha tehát nem ébredsz fel, eljövök, mint a tolvaj, és nem tudod, melyik órában jövök el hozzád. De vannak nálad néhányan Szárdiszban, akik nem szennyezték be a ruhájukat, és fehérben fognak járni velem együtt, mert méltók rá. Aki győz, azt öltöztetik fehér ruhába, annak a nevét nem törlöm ki az élet könyvéből, hanem vallást teszek nevéről az én Atyám előtt és angyalai előtt. Akinek van füle, hallja meg, mit mond a Lélek a gyülekezeteknek!”

Magyarázat

Az ünnepi készülődésben az elmúlt hetekben és hónapokban próbáltuk megtudni, hogy kinek milyen ajándék lenne a legmegfelelőbb. Mi az, amivel örömöt tudnánk szerezni. Valakinek talán egy izgalmas könyv, egy csinos ruha, egy várva várt játék, egy ízletes meglepetésvacsora, egy kettesben eltöltött wellnesshétvége, vagy éppen egy kézzel készített kedves ajándék tud örömet okozni. S reménykedünk abban, hogy amikor átadjuk ajándékunkat, valóban örömet szerzünk majd vele.
Hívő keresztényként Urunknak és megváltónknak is szeretnénk örömet okozni. S valójában elsősorban neki szeretnénk örömet okozni, még akkor is, ha szerettünknek adunk, vagy embertársunkért teszünk valamit. Hogyan tudunk Jézusnak örömet szerezni? A válasz egyszerű és összetett. Egyszerű, mert mindenkinek ugyanazon szavakkal lehet kifejezni, s mégis összetett, mert mindenkinek mást jelent. Jézus Krisztusnak leginkább úgy tudsz örömet okozni, ha a helyeden vagy. Ha azt teszed, amit ő szeretne, hogy tegyél. Ott vagy, ahol lenned kell. Úgy élsz, ahogyan ő várja tőled. És ez az élet bármely területére igaz, legyen szó családról, munkáról, gyülekezetről, társadalmi szerepvállalásról, tanulásról vagy akár kikapcsolódásról. Ha helyeden vagy, az Úr érkezhet bármilyen váratlanul is, készen talál, s te örömet szerzel neki!
(Kapitány Zsolt)

Az én életem ma-A dicsőség országa- HAZAFELÉ

„Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, amely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.” (Mt 25:34)

Krisztus eljövetele közelebb van, mint akkor volt, amikor hívőkké lettünk.
A nagy küzdelem a végéhez közeledik. Isten csapásai elérték a Földet.
Ünnepélyesen figyelmeztet az Úr: „Azért legyetek készen ti is; mert amely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia” (Mt 24:44)…
A földi történelem végső szakaszában élünk. A jövendölések gyors egymásutánban teljesednek be.
A próbaidő órái sebesen peregnek. Egyetlen perc vesztegetni való időnk sincs.
Vigyázzunk, nehogy elaludjunk az őrhelyünkön. Senki se mondja a szívében vagy tetteivel: „Halogatja Urunk az ő eljövetelét” (Mt 24:48).
Hirdessük Krisztus közeli eljövetelét a figyelmeztetés komoly szavaival…
Az Úr hamarosan eljön. Már most felkészültnek kell lennünk ahhoz, hogy békességben várhassuk az Ő eljövetelét. Legyünk eltökéltek, és tegyünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy a körülöttünk élők is megismerjék a világosságot. Ne csüggedjünk, hanem legyünk mindig derűsek, és tartsuk Jézust szüntelenül a szemünk előtt, mert hamarosan eljön, és nekünk készen kell várnunk a megjelenését. Mily dicső lesz megpillantani Őt, és megváltottaiként fogadni üdvözlését!
Régóta várunk, de reménységünknek nem szabad elhalványulnia. Ha Krisztus szépségét szemléljük, akkor örökre áldottak leszünk. Feltör belőlem a kiáltás: hazafelé tartunk!
Közeledünk az időhöz, amikor Krisztus eljön hatalommal és nagy dicsőséggel, hogy örök otthonukba vigye megváltottait…
Régóta várjuk Üdvözítőnk eljövetelét, de az ígéret semmivel sem bizonytalanabb. Nemsokára megígért otthonunkban leszünk. Ott majd Jézus az Isten trónjából eredő víz mellé vezet, és megmagyarázza a sötétnek vélt gondviselését, amelyeken e Földön átvezetett, jellemünk tökéletesítése céljából. A helyreállított Éden szépségeit teljes dicsőségükben láthatjuk meg.
A Jézus által fejünkre helyezett koronát az Üdvözítő lába elé tesszük. Aranyhárfánkat pengetve, megtöltjük az egész Mennyet a trónon ülőnek dicséretével.

Reggeli dicséret- Világíts a sötétben!

„Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt. Mert íme, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr és dicsősége rajtad megláttatik. És népek jönnek világosságodhoz, és királyok a néked feltámadt fényességhez.”
(Ézsaiás könyve 60. fejezet 1-3. vers)

A minap, a piacon járva a sok csillogó karácsonyi dísz között megakadt a szemem egy szép nagy szivárványszínű gyertyán, melyről jól látszott, hogy egyedi kézműves termék. S mikor az eladó elmondta, hogy csak ma és csak nekem fél áron odaadja, nem gondolkodtam tovább, azonnal megvettem.

Hazafelé menet, látva, hogy a legtöbb ház ablakában mécsesek égnek, fényfüzérek villognak, elhatároztam, hogy az én szivárványszínű gyertyámnak is az utcára néző ablakban lesz a helye, hogy minden arra járó megcsodálja.

Így, az én ’fénysugaram’ a legszebb gyertyatartómban került a nappali ablakába. S ahogy meggyújtottam, pompás fénye és fahéjas illata azonnal betöltötte a szobát. Vidáman kezdtem kitakarítani, készülődve az ünnepre. De örömöm csakhamar elszállt, mert a szép gyertyám rendre kihunyt.

Igen, párszor a pakolásból eredő huzat miatt aludt el, aztán néhányszor a szellőztetés oltotta el a lángot, majd az állandó újragyújtásból akkor lett elegem, mikor észrevettem, hogy a szomszéd gyerekek rajtam szórakozva elfújogatják a gyertyát.

Becsuktam az ablakot, de hiába. Valahol még mindig járt a levegő. Ekkor leengedtem a redőnyt, kitömködtem ajtón, ablakon az összes rést és lyukat. Az egész lakást hermetikusan lezártam. Nem hogy egy légy, de egy bacilus sem jut be.

A gyertyát az asztalra tettem, meggyújtottam és… és… kis idő múlva megint csak pislákolt, majd füstcsíkot eresztve megadta magát. Miért? Hogyan? Rossz a gyertya? Nem. Az égéshez oxigén kell. S ezt én magam szívtam el a gyertyám elől.

Jézus azt mondja, mi vagyunk a világ világossága (Máté 5:14). De akkor miért nem világítunk? Lehet megelégeltük, hogy a különböző széljárás játékszere legyünk? Lehet meguntuk, hogy mások folyamatosan eloltják lelkesedésünket? Lehet, úgy gondoljuk, hogy világíthatunk, ha mindezt kiküszöböljük és bezárkózunk saját világunkba?

Alapigazság: Ahhoz, hogy a gyertya világítson, oxigén kell, s ahhoz hogy a szereteted láthatóvá váljon, egy, A MÁSIK ember KELL.

„Az egyház csak akkor élhet Krisztus jelenlétének az erejével, ha tevékenyen vesz részt Krisztus munkájának a végzésében... Ennek a munkának az elhanyagolása idézi elő az egyházban a lelki gyengeséget és hanyatlást.Ahol nem munkálkodnak erőteljesen másokért, ott elfogy a szeretet és meggyengül a hit.” (E.G.White, Jézus Élete )

Ezen okulva: Kelj fel! Világíts!

Áldott, békés karácsonyi ünnepeket!

Karácsony közeledtével fehérbe öltözik a természet, a lelkünket átjárja az ünnep meghitt, meleg hangulata. Ilyenkor úgy gondoljuk, minden probléma orvosolható, mindenre van gyógyír.

A szeretet erejével minden legyőzhető. De jó is lenne, ha egész évben így maradna és a küzdelmes napjainkban ebből a szeretetből erőt meríthetnénk!

Hamarosan eljő az év legboldogabb napja, a születés ünnepe. Mindenkinek kívánom álmai megvalósulását, a tiszta, emberi érzések sokszori átélését, életünk kiteljesedését!

Áldott, békés karácsonyi ünnepeket!

"A szeretetnek nincs szüksége eszményi alakokra. A szeretet olyan, mint... de nem, nincs hasonlat a szeretetre. Nincs oka, nincs magyarázat reá. A szeretet, úgy látszik, önmagáért való. 

Néha felgyűlik egy emberben és kiárad.,,

(Márai Sándor)

Biblia-Ige-Sámuel II. könyve 22: 1-7.

1. Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
2. És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
3. Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
4. Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.  
5. Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
6. A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám.
7. Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.

Biblia-Ige- Zsoltárok könyve 25. rész

         

1. Dávidé. Hozzád emelem, Uram, lelkemet!
2. Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.
3. Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tőled.
4. Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.
5. Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.
6. Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva vannak.
7. Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
8. Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket.
9. Igazságban járatja az alázatosokat, és az ő útjára tanítja meg az alázatosokat.
10. Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.
11. A te nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az.
12. Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.
13. Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.
14. Az Úr bizodalmas az őt félőkhöz, és szövetségével oktatja őket.
15. Szemeim mindenha az Úrra néznek, mert ő húzza ki a tőrből lábamat.
16. Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.
17. Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.
18. Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bűnömet.
19. Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyűlölséggel gyűlölnek engem.
20. Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
21. Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.
22. Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.

Napi áhítat- A bűnösökért érkező Úr

Hét témája: Az érkező Úr

Olvasmány: Lk 5,27–32                                     

Törekedj arra, hogy az erkölcsi vallásosság helyett valódi Krisztus-kapcsolatod legyen első helyen az éle­tedben!

„Ezután kiment, és meglátott egy Lévi nevű vámszedőt, aki a vámnál ült. Így szólt hozzá: „Kövess engem!” Az otthagyott mindent, felkelt, és követte őt. Lévi nagy vendégséget készített neki a házában, és nagy sokaság volt ott, vámszedők és mások, akik velük együtt telepedtek asztalhoz. A farizeusok és a közülük való írástudók pedig zúgolódtak, és ezt mondták tanítványainak: „Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?” Jézus így válaszolt nekik: „Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket megtérésre.”

Magyarázat

Jézus alapjaiban felforgatta a világot. Miben nyilvánul ez meg? Abban a hozzáállásban, ahogyan az emberhez közeledik. Szóba áll azzal, akit más már messzire elkerülne. Hagyja, hogy megérintse őt egy olyan nő, akiről mindenki tudja, hogy nem tisztességes munkával keresi kenyerét. Jézus kapcsolatba lép azzal, aki tettei és életvitele alapján nem érdemelné meg. Lévit megragadja ez a hozzáállás. Tudja ő, hogy nincsenek egy szinten Jézussal. Mégis, talán Lévi érzi leginkább a változás szükségét, hogy valóban azzá váljon, akivé lennie kell. Nem azért, mert ez haszonnal, busás gazdagsággal vagy jó kapcsolati tőkével jár. Valami többről van itt szó, igazi kincsről, a lélek szabadságáról. Lévi megtapasztalja azt, hogy Jézusnak az ő személye fontos. Jézus, szereti annak ellenére, hogy hibákkal, bűnökkel áthatott az élete. Jézus nem tökéletes embereket vár, hanem őszinte és tiszta szívű követőket.
Törekedj arra, hogy az erkölcsi vallásosság helyett a valódi Krisztus-kapcsolatod legyen első helyen az életedben! Akkor másokat is helyesen látsz majd!
(Kapitány Zsolt)

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

...befogadta a kémeket békességgel.      Zsid 11,31

Az a körülmény, hogy a kémek teljesen idegenek voltak és más nemzethez tartoztak, Ráhábot arra indíthatta volna, hogy hideg fogadtatásban részesítse őket. Ő azonban hit által cselekedett, s a hit sohasem szeretetlen, még az idegenekkel szemben sem. A hit megtanít bennünket eltekinteni a nemzeti különbségtől, hiszen Isten irgalma érvényes mindenféle emberre, bármilyen bőrszíne, származása legyen is. A legjelentősebb az a körülmény, hogy Ráháb ezeket az embereket barátságosan befogadta, noha tudta, hogy ezek az ő hazáját el fogják pusztítani. Azt a komoly szemrehányást tehetnénk Ráhábnak, hogy nem volt benne hazaszeretet és szégyenteljesen viselkedett, amikor a kémeket elrejtette, ahelyett, hogy kiszolgáltatta volna őket. Ezért a hazaárulásért a legszégyenteljesebb halált érdemelte volna. A helyzet azonban egészen más volt. Ráháb világosságot nyert Istentől arra nézve, hogy hazája elvész. A kémek kiszolgáltatása Isten tervét nem hiúsította volna meg. Jerikót már nem lehetett megmenteni. Ezért nem vehetjük rossz néven Ráháb-tól, hogy számolva Isten megmásíthatatlan ítéletével, a maga és családja megmentésére gondolt. Ezáltal legalább Jerikó lakóinak egy piciny töredéke életben maradt. Mást nem tehetett. Ami cselekedetében hazája elleni hűtlenségnek látszik, alapjában véve hazáját szolgálta, amennyire az lehetséges volt. A hit megőriz attól, hogy teljesen értelmetlenül és céltalanul védjük hazánkat minden körülmény között. Kérdés, hogy Isten akarata szerint való-e az, hogy emberi becsületességből, az utolsó csepp vérig harcoljunk akkor, amikor világos már, hogy hazánkat meg nem menthetjük. Ha csupán az emberi dicsvágy vagy vak gyűlölet ilyenkor a mozgatórugó, akkor ez az álláspont bizonyára nem helyes. Ha azonban meg kell lennie, a hit ad ilyenkor szeretetet szívünkbe ellenségeink iránt is, akiket Isten hazánk megítélésére felhasznál, vagy fel akar használni (amitől mentsen meg Isten bennünket!) (Megjegyzés: Milyen más lett volna Németország sorsa, ha a szerzőnek ezeket a prófétai szavait komolyan vették volna a második világháborúban." - a fordító)

Varga László: Isten asztaláról

"Tudjuk pedig, hogy ha földi sátorunk összeomlik, van Istentől készített hajlékunk, nem kézzel csinált, hanem örökkévaló mennyei házunk."      2Korinthus 5,1

Pál apostol sátorponyvatakács volt, azzal kereste kenyerét, míg egy-egy városban misszionált. Megbecsült dolog volt a sátor, nem volt szégyen, ha valaki egész életét abban töltötte. Díszes, pompás, aranyos sátrak álltak az urak rendelkezésére. Géza fejedelmünk palotát épített a fiának, de maga sátorban hunyta le a szemét, mert csak azt tartotta úrhoz illőnek. De azt mindenki, Pál is tudta, hogy a sátor ideiglenes alkotmány. Ma itt van, holnap odább költöztetik, és idővel elrongyolódik. Lehet testi életünk akármilyen díszes, aranyos, megcsodált, pár évtizednél tovább nem tart. Elkopik. Nagyszerű hasonlat: Ez a földi életünk csak sátor. Ideiglenes, romlandó, előbb-utóbb ki kell költözni belőle. Ezzel állítja szembe az ige a biztos, jól megépített házat. Nem emberi kéz alkotta, nem emberi akarat vagy érdem szerzi meg számunkra. Isten készítette hozzá tartozó, hozzá ragaszkodó gyermekei, munkatársai számára. Nem kár, nem veszteség a sátorból - legyen az akármilyen kellemes, biztos - végleges hajlékba költözni. Kár siratni azt, ami múlandó. Isten széppé teszi ezt a sátor-életet is, ameddig itt van tennivalónk. De végül oda vár. Hajléka készen vár ránk. Igyekezzünk úgy élni, úgy szolgálni, úgy szeretni és úgy imádkozni, nehogy bezárják előttünk ajtaját annak a mennyei háznak, mely már elkészítve várja beköltözésünket!

Istenem, túl sokra becsüljük ezt a földi életet. Még akkor is, ha gyenge, beteges ez a mi sátor-testünk, talán akkor még inkább, ragaszkodunk hozzá. Köszönöm, hogy adtad, hogy alkalmassá tetted mindannak befogadására, amivel meg akarsz ajándékozni minket. De nagyon szegények volnánk, ha azt gondolnánk, hogy ennyi az egész jövőnk. Mit ér az életnek minden ragyogása, ha nemsokára úgyis megöregszünk, elkopik a sátor, és mi hiába foltozgatjuk, ki kell költöznünk belőle. Köszönöm, hogy Te többre becsülsz, mint mi magunkat. Többet akarsz adni nekünk, mint amit kérni képesek vagyunk. Mutasd meg nekünk hitben és reményben már itt azt a hajlékot, melyet Krisztus készített a számunkra! Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-JÉZUS JÖN

A mai napon olvasandó igeszakasz: Mal 3,19-24

19 Eljön az a nap, amely olyan lesz, mint az izzó kemence. Olyan lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a polyva, és elégeti őket az az eljövendő nap - mondja a Seregek URa -, nem marad sem gyökerük, sem águk. 20 De fölragyog majd az igazság napja számotokra, akik nevemet félitek, és sugarai gyógyulást hoznak. Úgy ugrándoztok majd, mint a hizlalóból kiszabadult borjak. 21 Úgy széttapossátok a gonoszokat, hogy porrá lesznek talpatok alatt azon a napon, amelyet elhozok! - mondja a Seregek URa. 22 Gondoljatok szolgámnak, Mózesnek a tanítására, azokra a rendelkezésekre és a törvényekre, amelyeket általa parancsoltam az egész Izráelnek a Hóreben! 23 Én pedig elküldöm hozzátok Illés prófétát, mielőtt eljön az ÚRnak nagy és félelmetes napja. 24 Az atyák szívét a gyermekekhez téríti, a gyermekek szívét az atyákhoz, hogy pusztulással ne sújtsam a földet, amikor eljövök.

"Eljön az a nap, amely olyan lesz, mint az izzó kemence." "Bizony hamar eljövök."

(Mal 3,19; Jel 22,20)

"Jön az a nap". "A nagy és szörnyű nap jön." "Eljövök." Ezek a kifejezések adják meg az Ószövetség utolsó fejezetének az alaphangját. És az Újszövetség utolsó fejezete szerint a Lélek és a Menyasszony ezt mondja: "Jöjj!" Az Úr Jézus pedig megígéri: "Bizony hamar eljövök." A Bibliát keretként veszi körül a "jönni" szó, úgy is mint imádság, úgy is mint ígéret. Ezért a történelem folyamán Isten népe nemcsak azt tanulja meg, hogy tekintsen vissza és emlékezzék, és hogy nézzen felfelé és higgyen. Mi főleg arra kapunk bátorítást, hogy tekintsünk előre és várjuk az Úr eljövetelét. Ez a tanítás azért fontos, hogy megértsük magát Istent, valamint hogy megtanuljuk azt a nélkülözhetetlen magatartást, amelyet ő tőlünk megkíván. Fontos, hogy úgy ismerjük Istent, mint aki eljövendő. A legtöbb ember számára még mindig a legkönnyebb dolog úgy gondolni Istenre, mint egy örökkévaló Istenségre, aki messze felettünk lakozik. Még a nem keresztyéneknek is van valami sejtelmük Isten létéről. Hacsak valaki nem teljesen érzéketlen az élet mélyebb dimenziói iránt - gondoljunk a lét titkára, a halál rejtélyére, lelkünk vágyódására, testünk csodáira - , akkor nem tudja elkerülni azt a végkövetkeztetést, hogy Isten létezik. De ez nem elég. A biblia-hívő keresztyének egy olyan Istenben hisznek, aki eljövendő. Ő nemcsak a mi világunk felett van. Ő itt élt, és hamarosan megint belép világunkba. Ezért a mi hitvallásunk nem csupán abból áll, hogy megállapítunk dolgokat Istenről. A hit magában foglalja az ő szószerinti eljövetelében való reménységet is. Tegyük fel, hogy vendégeket vársz a karácsonyi ünnepekre ma délután 3 órára. Azon veszed észre magad, hogy kérdezed: "Jönnek már?" "Látjátok, hogy jönnek?" "Autó zaját hallom." "Igen, jönnek." A "jönni" szó minősíti vendégeidet, és mindent elárul a várakozás időszaka alatt tanúsított hozzáállásodról. Az Ószövetség és az Újszövetség valamennyi Istenről szóló híradása ebben a két szóban foglalható össze: Ő eljön.

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-A SZOLGÁLAT HELYES IRÁNYVONALA

"És én, ha felemeltetem a földről, magamhoz vonzok mindeneket" (Jn 12,32).

Nagyon kevesen értik meg közülünk is, miért halt meg Jézus Krisztus. Ha az embereknek csak részvétre van szükségük, akkor Krisztus keresztje üres komédia, semmi szükség nem volt rá. A világnak nem "egy kis morzsányi szeretetre", hanem orvosi műtétre van szüksége. Amikor egy szellemi nyomorúságban lévő lélekkel állsz szemtől szemben, emlékezz a kereszten függő Jézus Krisztusra. Ha az ilyen lélek Istenhez juthat más vonalon is, akkor Jézus Krisztus keresztje szükségtelen. Ha másként is lehet segítened, talán együttérzéssel vagy megértéssel, akkor Jézus Krisztus árulója vagy. Saját lelkednek helyes kapcsolatban kell maradnia Istennel, és az áradjon rá másokra, ami tőle jön. Nem emberi módon kell "adnod", így Istent semmibe veszed. A mai kor szembeötlő ismertetőjele a barátságos vallásosság. Egyetlen egyet kell tennünk: Jézus Krisztust, a Megfeszítettet kell bemutatnunk mindenkor. Félrevezet minden olyan tanítás, ami nem Jézus keresztjére épül. Ha maga a szolgáló lélek hisz Jézus Krisztusban és a megváltás valóságában teljesen megbízik, meg kell ragadnia az embereket, akikhez beszél. A keresztyén munkásnak Jézus Krisztushoz való viszonya a maradandó és az mélyül el. Ettől, egyedül csak ettől függ, hogy Isten felhasználhatja-e az evangélium hirdetésére. Az Újszövetség szolgájának az az elhívatása, hogy leleplezze a bűnt és felemelje Jézus Krisztust, a Megmentőt; ezért nem is lehet költői szép beszédű, hanem szigorúan, sebészként kell eljárnia. Isten azért küldött minket, hogy Jézus Krisztust megmutassuk, nem azért, hogy csodaszép előadásokat tartsunk. Egészen olyan mélyre kell lehatolnunk, amilyen mélyrehatóan Isten vizsgált meg bennünket. Az Írást metszőkésként kell használnunk, kertelés nélkül mondjuk meg az igazságot, és az Ige tanításait rettenthetetlenül alkalmaznunk kell.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében-Az örökkévalóság küszöbén

"A nemes harcot megharcoltam. " (2Tim 4, 7)   Pál nemcsak lelki gyermekét, Timótheust inti: "Harcold meg a hit nemes harcát" (1 Tim 6, 12), hanem pályafutása végén ő maga is örömmel és győztesen vallhatja: "A nemes harcot megharcoltam." Ezzel nem magát dicsőíti, hanem Urát, akinek egyedül köszönhető ez a győzelem. Ahol Jézus ott van egy ember életében, ott győzelem van. - A keresztyén embernek nemcsak élete végére, hanem a hit kiteljesedésére is el kell jutnia. - A keresztyén élet harcot jelent. Senki sem jut át a szoros kapun, aki nem komolyan küzd. A keskeny úton is csak harcolva lehet megmaradni. Jobbról is, balról is veszély leselkedik, látható és láthatatlan ellenfelek torlaszolják el az utat. Van létért való küzdelem is, de a nemes harc nem az ideigvalókért, hanem az örök életért folyik. Nem a test megtartásáért és megőrzéséért, hanem a lélek megmentéséért. Nem ideigvaló nyereségért, hanem az örök koronáért. - Bennünk tanyázik a legveszedelmesebb ellenség. Önmagunkat legyőzni a legnehezebb dolog, de egyúttal a legszebb győzelem. - "Megsanyargatom testemet és szolgává teszem" - mondja az apostol (1 Kor 9, 27). Tehát nem a levegőt vagdosta, hanem az ellenségre csapott le ott, ahol annak a legfájdalmasabb. Mi szívesen ápolgatjuk, kényeztetjük testünket. Pál felismerte a veszélyt, amit a test okoz, ha nem keményen bánunk vele, hanem dédelgetjük. Tudta, milyen könnyen támadnak a testből kívánságok, a nagyobb kényelemre irányuló igények, a jólétre és nyugalomra való vágy. De amint a test első helyre kerül, csak akadályára és ártalmára van a lelki életnek. Ezért Pál kíméletlen volt önmaga iránt, semmit nem nézett el magának. Megharcoltam ezt a harcot - mondja. Tehát nemcsak belefogott, de végig is harcolta életét. Csak aki győz, nyer majd örökségül mindent. Sokan harcolnak, de azután leteszik a fegyvert, kifáradnak, győzelem helyett vereséget szenvednek. Amíg e testben vagyunk, nincs nyugalmunk. Boldog az az ember, aki lankadatlanul harcol mindvégig! "Hány hívő érte el az égi célt! Hű volt, kitartott, harca véget ért. Ó, Jézus áldva légy e szentekért! - Kőszáluk, váruk voltál szüntelen, míg tartott itt lenn a nagy küzdelem. Fény voltál, csillag a vak éjjelen. - Bár vívná harcát minden gyermeked oly híven, bátran, mint e győztesek! És velük zengné majd az éneket: Halleluja! Halleluja! Halleluja!"

Az én életem ma-A dicsőség országa- AMÍG VÁRAKOZUNK

„Legyen a ti derekatok felövezve, és szövétneketek meggyújtva; ti meg hasonlók az olyan emberekhez, akik az ő urukat várják.” (Lk 12:35– 36)

Most kell felkészülnünk Urunk eljövetelére. Egy pillanat alatt nem tudunk felkészülni. Az ünnepélyes eseményt megelőzően éberen kell őrködnünk és várakoznunk, s ezt komoly munkának kell kísérnie. Isten gyermekei így dicsőíthetik meg Őt. Az élet forgatagában ajkukról a hit és reménység bátorító szavai hangzanak fel. Mindenüket, beleértve önmagukat is, a Mester szolgálatába állították…
Krisztus beszámol országa elérkezésének napjáról. Nem azt mondja, hogy az egész világ meg fog térni, hanem hogy „Isten országának ez az evangéliuma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég” (Mt 24:14). 

Az evangélium hirdetése által hatalmunkban áll siettetni Isten napjának eljövetelét.
Ha Krisztus egyháza elvégezte volna az Úr által a számára kijelölt munkát, akkor már az egész világra eljutott volna a figyelmeztetés, az Úr Jézus pedig megjelent volna a Földön nagy hatalommal és dicsőséggel.

A Krisztus második eljöveteléről szóló üzenetet élő hatalomnak kell kísérnie. Nem pihenhetünk meg addig, amíg nem látjuk, hogy emberek sokasága tér meg az Úr eljöveteléről szóló üzenet áldott reménységéhez. Az apostolok idejében az általuk hirdetett üzenet komoly eredményt hozott, és sok embert fordított a bálványoktól az élő Isten szolgálata felé. A ma végzendő munka éppoly valóságos, a ma hirdetett igazság is ugyanolyan jelentős. Az egyetlen különbség, hogy amennyivel közelebb van az Úr eljövetele, annyival több buzgósággal kell hirdetnünk az üzenetet. A mi időnkre szóló üzenet világos, egyszerű, és igen-igen fontos. Cselekedjünk úgy, mint akik hisznek benne. Várni, őrködni, dolgozni, imádkozni és figyelmeztetni a világot, ez a munkánk.

Mély benyomást tettek rám azok az események, amelyek nemrégiben elvonultak előttem éjjeli látomásban. Egy nagy mozgalmat láttam – a megújulás munkáját – előrehaladni sok helyen.
Népünk engedett Isten felszólításának, és sorokba rendeződött.
Testvéreim! Az Úr beszél hozzánk, figyeljünk hát a hangjára! Tegyünk olajat a lámpásainkba, és viselkedjünk úgy, mint akik Uruk eljövetelét várják.

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-Az ember csak ember; de Isten valóban Isten!

"Én, én vagyok vigasztalótok! Miért félsz halandó embertől, olyan embertől, aki a fű sorsára jut? Elfelejtetted alkotódat, az URat, aki az eget kifeszítette, és alapot vetett a földnek? Miért rettegsz szüntelen, mindennap az elnyomó izzó haragjától, mellyel el akar pusztítani? De hová lesz az elnyomó izzó haragja?!" (Ézs 51,12-13)

Legyen ez az igerész maga a mai napi üzenet. Szükségtelen különösképpen kibővíteni. Félős szívű ember, olvasd, higgy benne, táplálkozz belőle és könyörögj ezzel a reménységgel az Úrhoz. Hiszen akitől félsz, az ember csupán, aki viszont megígéri, hogy vigasztalód lesz, az Isten, a te Teremtőd, a menny és a föld alkotója. Végtelen vigasztalás ez, amelyhez képest a veszély bizony eltörpül.

"De hová lesz az elnyomó izzó haragja?" Az Úr kezébe kerül. Csupán egy halandó ember az, aki dühösködik ellened. Haragja elmúlik, amint megszűnik lélegzeni. Miért rettennénk meg egy hozzánk hasonló halandótól? Ne gyalázzuk meg Istenünket azzal, hogy egy jelentéktelen emberből istent csinálunk. Hiszen akár túlzottan félünk valakitől, akár túlságosan szeretünk valakit, mindenképpen bálványt csinálunk belőle. Tekintsük az embereket embereknek, Istent pedig Istennek. Így nyugodtan végezhetjük tovább dolgunkat, mert csak az Urat féljük, senki és semmi mást.

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-Mire való az ünnep?

"A megtérés és a higgadtság segítene rajtatok, a béke és a bizalom erőt adna nektek! "

(Ézs 30,15)

Pilinszky János ezt írja az ünnepek lényegéről: „A statisztika azt mutatja, hogy az ünnep sokak számára a napi felelősségből az ünnepi felelőtlenségbe való menekülést jelenti... A keresztény ünnep a pihenés, a hálaadás, a megszentelés napja kell hogy legyen. A kikapcsolódás erre kevés..., valójában bekapcsolódásnak kell lennie. Az ünnep az élet egészébe való visszatalálás lehetőségét kínálja."

Az ünnepet Isten rendelte el, amikor a hetedik nap megszentelését megparancsolta. Célja az, hogy ilyenkor az ember tegye félre a maga munkáját, és Isten munkájára összpontosítson. Úgy is, hogy Isten nagy tetteiről beszélgessünk, s úgy is, hogy nyissuk ki magunkat, s kérjük, hogy ő munkálkodjék bennünk.

Az ünnep célja nem a semmittevés, de nem is a még lázasabb tevékenység, hanem kapunyitás felfelé. Tartom a kezemet, hogy Isten ajándékait átvegyem, s aztán legyen mit továbbadnom másoknak. Nincstelen leszek, ha soha nem állok csendben Isten elé, hogy beszéljen velem és gazdaggá tegyen. Előbb dolgozik bennem, utána pedig dolgozik általam.
Óvakodjunk attól, hogy ehelyett teletömjük ünnepeinket tennivalókkal, s a végére még fáradtabbak és üresebbek legyünk! Ezt csak tudatos tervezéssel lehet megvalósítani. Ne engedjünk semmilyen kényszernek! Az ajándékozást, utazást, vendéglátást is ehhez a célhoz lehet igazítani.

Az ünnep központjában az ünnepelt álljon: karácsonykor Jézus Krisztus. Ez nem a szeretet ünnepe úgy általában, hanem Isten irántunk való szeretetének ünnepe. Nem az ajándékozásé, hanem az Isten nekünk adott ajándékáé: Jézusé. Neki örüljünk, érte legyünk hálásak, vele keressük a közösséget! Akkor egymásnak is jobban tudunk örülni, hálát érezni és egymással mélyebb közösségre jutni.

Csendes percek Istennel-

A HÉT IDÉZETE :

Mennyei Atyám, az évnek ebben a szakaszában elözönlenek az üzenetek, melyek arra csábítanak, hogy adjunk és kapjunk. Ám miközben az ajándékok halma egyre dagad a fa alatt, mindez nem tudja eloszlatni a szívünkben kongó ürességet. A fényes papírba burkolt és masnival átkötött csomagok helyett inkább beszélgetésekkel, közös emlékekkel, emlékezetes pillanatokkal, kedvességgel és nevetéssel árassz el bennünket! Segíts, hogy megnyíljunk, hogy kinyújtsuk kezünket a rég megszakadt kötelékek után, s hogy hagyjuk, hogy elérjenek bennünket a váratlan helyekről érkező érintések! Ámen

Csendes percek Istennel-Amire Isten karácsonykor emlékeztet

"Most azért megmarad a hit, a remény, a szeretet, e három; ezek közül pedig legnagyobb a szeretet." 1Kor. 13:13.

Karácsony közeledtével nagyon könnyen elfoglaltakká válunk a főzés, díszítés, vásárlás miatt és elfeledkezünk arról, hogy miért tesszük mindezt. Néha a számunkra legkedvesebb emberek elvesznek a sürgés-forgás, a sűrű időbeosztás, az ünnepi partik és a karácsonyi előadások között. Néhány évvel ezelőtt megírtam az 1 Korintus 13 karácsonyi változatát, hogy segítsen emlékeznem arra, amit Pál apostol is a legfontosabbnak tart - a szeretetre. Immár családi hagyománnyá vált, hogy kifüggesztjük valahová a házban, hogy emlékeztessen minket arra, ami valójában fontos az ünnepek alatt.

Mivel ti is családom részévé váltatok, veletek is megosztom.

Az 1 Korintus 13 karácsonyi változata
©By Sharon Jaynes ( a szerző változata)

Ha tökéletesen kidíszítem is házamat ünnepi masnikkal, fényfűzérekkel és csillogó üveggömbükkel, de szeretet nincs bennem családom iránt, olyanná lettem, mint egy lakberendező.

Ha a konyhában robotolok is több tucat karácsonyi sütit sütve, fenséges ételt készítve, csodálatraméltó ünnepi asztalt terítve, de szeretet nincs bennem családom iránt, nem vagyok más, csak egy szakács.

Ha az önkéntes konyhán, a gyermekotthonban segítek is, vagy mindenemet odaadom adományként,de szeretet nincs bennem családom iránt, semmi hasznom abból.

Ha a fát csillogó angyalokkal, horgolt hópelyhekkel díszítem is fel, ha számtalan ünnepi partin is veszek részt, vagy ha a kórusban éneklek is, de nem figyelek Jézusra, elmulasztom a lényeget.

A szeretet megáll főzés közben, hogy megölelje a gyermeket.

A szeretet félreteszí a díszítést, hogy megcsókolja a férjet.
A szeretet türelmes, jóságos, bár nyugtalan és fáradt.
A szeretet nem irigyli a másik otthonát, ahol összhangban van a karácsonyi teríték.
A szeretet nem üvölt a gyerekekre, hogy útban vannak.
A szeretet nem csak azoknak ad, akik viszonozni tudják, hanem együtt örül azokkal, akik nem tudnak cserébe semmit adni.
A szeretet mindent elfedez, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.
A szeretet soha el nem múlik. A video játék eltörik, a gyöngysor elveszlik, a golfütő megrozsdásodik. De ha szeretetet adsz, az örökké megmarad.

Mennyei Atyám, köszönöm, hogy elküldted Betlehembe Fiadat, Jézust, azon a csillagos éjszakán. Irántam való szereteted csodálatra késztet. Kérlek ne engedd, hogy megfeledkezzek a karácsony igazi lényegéről, és segíts örvendeznem Jézus megszületésének. Engedd, hogy tudjak úgy adni az embereknek, ahogyan Te adtál nekem - szeretettel! Jézus nevében, Ámen

Forrás: girlfriendsingod.com 2016.12.19 Sharon Jaynes:One Thing God Wants You to Remember fordítás:Király Mónika fotó:pinterest.com

http://virtualiskavezonoknek.blogspot.de/

Reggeli dicséret- Nézz az ég felé

„Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal, azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül.
Az odafennvalókkal törődjetek, ne a földiekkel.” Pál levele a Kolossébeliekhez 3. fejezet 1-2 verse

Az első rész („Ha tehát feltámadtatok a Krisztussal...) nyilván egy folytatása, vagy inkább egy ellenpontja annak, amit az előző fejezet 20. versében lehet olvasni: „ha tehát Krisztussal meghaltatok...”. A Krisztusban való meghalás a keresztény élet alapja, a Krisztusban való feltámadás, viszont annak eredménye. A keresztény élet pozitív végét vagy mondhatnánk úgy is, hogy kezdetét mutatja meg Pál.

„Az odafennvalókkal törődjetek...” hangzik a parancs, amely felfelé mutat. Nem a testre irányul, nem arra, ami előttünk van, hanem felfele. Érdekes, hogy Jézus a Menyből szállt alá, (Jn3,13). Egyértelműen a Menyre irányítja a figyelmünket ez a mondat.

Budapesten laktam, és habár én magam nem vagyok valami érdekelt az építészet területén, de mindig érdekesnek találtam az épületeket, amik a múlt század elején épültek, különbnél különb díszekkel ellátva. Az egyik padtársam egy pesti fiú volt, és sokat sétálgattunk a főváros utcáin. Sokszor hallattam őt, ahogyan elégedetlenül mondogatja, hogy milyen rossz ez a város... Én nem így láttam a dolgokat, és mondtam, hogy valóban igaza van akkor, ha csak a cipője orráig néz, de ha kicsit feljebb emeli a tekintetét akkor egész más megvilágításban fogja látni az utcákat.

Ez nem egy nagy történet, de utána ez fiú mintha még levegőt is máshogy vett volna, és azt mondta, hogy már nagyon rég nem látta így a várost, mint ahogy most. Gyakran vagyunk mi is úgy, hogy nem látjuk a fától az erdőt, és nem látjuk meg még a keresztényi élet szépségét sem, mert csak a szabályokra helyezzük a hangsúlyt. A Tízparancsolat nem szabály, hanem lehetőség arra, hogy tökéletesen éljük az életünket! Persze senki sem akar tökéletlen életet, mindenki a legjobbat akarja.

Bejegyezte: Laszlo Osvald

Kenneth E. Hagin-Megvallások

Megvallás: Isten tulajdonának gondviselőjeként, nem engedem meg a törvénytelen behatolást, nem adok teret, egy talpalatnyi helyet sem az ördögnek. Semmi lehetőséget nem adok neki.

Megvallás: Én új teremtmény vagyok a Krisztusban. Újjá vagyok teremtve. Isten élete és természete van bennem. Átmentem a halálból az életbe, egy új teremtmény vagyok!

Megvallás: Én Istentől születtem. Beleszülettem Isten családjába, Isten, az Atya, az én Atyám. Én az Õ tulajdon gyermeke vagyok. Õ az én tulajdon Atyám. Õ szeret engem. Õ gondoskodik rólam. Õ törődik velem.