Ez a tűzáldozat kedves illatú az Úrnak.
3Móz 1,9
|
Minden égőáldozatot, amit vittek: borjút, kecskét, vagy galambot, maradék nélkül el kellett égetni. Így vált ez az ember Istennek való teljes átadása jelképévé, amiről ezt mondja az Ige: "ez a tűzáldozat kedves illatú az Úrnak". Ma már nincs ószövetségi értelemben vett égőáldozat, de szívünkben most is éghet olyan tűz, amely kedves az Úrnak. Néhány példát erre: A 4.Móz 25-ben olvasunk arról, hogy Izrael tábora tartósan tisztátalanná vált az erkölcstelenség bűne miatt. Olyan csapás érte emiatt a népet, hogy több ezren meghaltak. Fineás pap, Áron unokája, amikor meglátta, hogy egy izraelita férfi midiánita asszonyt hoz a táborba, utánuk ment és átszúrta mindkettőjüket. Akkor megszűnt a csapás Izrael fiai között és ezt mondta Isten: "Fineás... elfordította az én haragomat Izrael fiaitól". Fineás szívében olyan tűz égett, amely kedves volt az Úrnak. Szent lángolás volt ez az Úr dicsőségéért, amelyet sérelem ért az Isten népe táborában lévő paráznaság miatt. Tőlünk Isten nem azt kívánja, hogy a bűnösöket dárdával átszúrjuk, de hasonló buzgólkodást kíván az Ő dicsőségéért. Ahol ez ég egy-egy szívben, ott olyan áldozat lángol, amelynek illata kedves az Úrnak. A másik példát a Jeremiás 20,9-ben találjuk. A próféta súlyosan szenved az istentelen nép és a hamis próféták áskálódásai miatt. Ezt gondolja: "Nem emlékezem róla, sem az Ő nevében többé nem szólok; de mintha égő tűz volna szívemben, az én csontjaimba rekesztve, és erőlködöm, hogy elviseljem azt, de nem tehetem"! Jó annak a keresztyénnek, akinek a szívében a Megváltó iránti hálás szeretetnek olyan tüze ég, hogy kényszeríti az Úrról való bizonyságtétel továbbadására. |
2017. március 19., vasárnap
Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem
Varga László: Isten asztaláról
"De ki a felebarátom?"
Lukács 10,29
|
Nincs olyan gyermek, aki fel ne tenné ezt a kérdést. Van rá egy jó, vallásórára való felelet. Kína egyik falujában él egy öreg kínai. Kell-e szeretnem őt? - Világos, nem rám tartozik, nem ismerem, nem is találkozhatok vele. - De ez a kínai valahogy ide vetődött. Nyelvünkön nem tud, pénze elfogyott, az én kapumban összeesett az éhségtől. Most kell-e szeretnem őt? - Minden értelmes gyermek azonnal kitalálja a feleletet: Így már igen! Rám szorul. Fel kell emelnem, és enni kell adnom neki. Ki tehát az én felebarátom? Aki rám szorul, akinek látom a nyomorúságát, akin képes vagyok segíteni. Fordítsuk meg: akire rá szorulok, aki látja az én nyomorúságomat, aki képes rajtam segíteni. Nem kapjuk-e rajta magunkat a gondolaton: "Gyalázatosak, rosszak az emberek. Nem látják meg bennem, nem szeretik bennem a felebarátot." Így megfordítva tűnik ki világosabban, hogy ki az én felebarátom, akit a Krisztus parancsolata szerint köteles vagyok szeretni. Nézzek csak jól körül, nagyon hamar meg fogom találni! |
Jó Istenem, édes Atyám! Olyan jó kimondani ezeket a szavakat. És olyan ritkán gondolom meg, hogy Te nemcsak az én édes Atyám vagy, de az vagy a szomszédaimnak, sőt az ellenségemnek is. Édes Atyja vagy azoknak, akik engem gyűlölnek, megvetnek, akikre ránézni sem tudok. Édes Atyja vagy az alárendeltjeimnek, a szomszédaimnak. És ezzel engem mindezeknek testvérévé, atyámfiaivá tettél. Ha én nem vállalom ezt a testvériséget, Te nekik akkor is Atyjuk maradsz. Nem őket zárom ki a testvériségből, hanem magamat. Atyám, ne engedd, hogy én veszítsem el atyai szeretetedet! Segíts, hogy együtt örülhessünk annak, segíts, hogy testvérnek lássam a körülöttem élőket, a rossz testvéreket is! Így formálj belőlünk közösséget, hogy jó legyen együtt élni, együtt dolgozni és együtt imádkozni! Adj nekünk, Atyánk, gyűlöletmentes, boldog, szerető életet! Ámen.
|
Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-JÓ ÉJSZAKÁT
A mai napon olvasandó igeszakasz: Lk 23,44-49 | |||||
| |||||
"Atyám, a Te kezedbe teszem le az én lelkemet. "
| |||||
(ApCsel 7,59; Lk 23,46) | |||||
Jézus utolsó szavai gyermekeink lefekvés előtti imájának szavai: "Most, hogy álomra hajtom fejem, kérlek, Uram, őrizd meg lelkem." A kereszt! Micsoda halálos ágy! Milyen különös hely, hogy "jó éjszakát" köszönéssel búcsúzzon el valaki! Mégis, ez az egyetlen hely, ahol megtanulhatunk meghalni. Jézus a mi tanítónk az élet minden területén és minden időben. Megmutatta nekünk, hogy hogyan éljünk, és meg fog tanítani arra is, hogy miként haljunk majd meg. Ha megtanultuk, hogy hogyan éljünk, nem szabad félnünk attól, hogy nem tudunk majd meghalni. A "Tanító" ott lesz velünk. Jézus halála óta a keresztyének haldoklását mindig "elalvásnak" hívják. Még István erőszakos halálát, amikor a sziklakövek bezúzták koponyáját, még ezt is elalvásnak hívjuk. "És amikor ezt mondta elaludt." (ApCsel 7,60 a dr. Budai fordította Újszövetség szerint) Van egy keresztyén sebészorvos, akit egy gyermek imádsága térített meg az Úrhoz. A 6 éves Jani nagy beteg volt, de nem tudta. Az orvos és az ápolónő érte jöttek, hogy egy majdnem kétségbeesett kísérletet téve még megpróbálják megmenteni életét egy műtéttel. Begördítették ágyacskáját a gyermekek kórterméből a műtőbe. Az orvos nagyon szerette a fiúcskát. "Most adni fogok a karodba egy szúrást, azután aludni fogsz. / Aludni fogok? / Igen, úgy van. / De akkor először el kell mondanom az imádságomat." És a kis fehérruhás alak feltérdelt, behunyta szemét és összekulcsolta a kezét. Míg Isten, az orvos és a nővér figyelt, ő ezt mondta. "Most, hogy álomra hajtom fejem, kérlek, Uram őrizd meg lelkem." A kis Jani soha többé nem ébredt fel. Csakugyan "elaludt". De azon az éjszakán a doktor ezt suttogta: "Atyám, a Te kezedbe teszem le az életemet!" |
Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-ÁBRAHÁM HITÉNEK ÚTJA
"...kiment, nem tudva hová megy" (Zsid 11,8). |
Az Ószövetségben az Istenhez való személyes viszony az elkülönülésben vált láthatóvá. Ez jut kifejezésre Ábrahám életében, aki elkülönült hazájától, törzsétől és rokonságától. Ma ez inkább értelmi és erkölcsi elkülönülés azoktól, akik nekünk a legkedvesebbek, de nincsenek személyes kapcsolatban Istennel. Jézus Krisztus is nyomatékosan hangsúlyozta ezt (Lk 14,26). A hit soha nem tudja, hova vezetik, mégis szereti és ismeri azt, aki vezeti. Ez nem okosságunk és értelmünk szerinti élet, hanem hitből való élet, az az élet, amely ismeri Őt, aki elrendeli, hogy "menj". A hit egy személy ismeretében gyökerezik. - De sokszor a legnagyobb csapdák egyike az az elképzelés, hogy Isten egészen biztosan sikerre vezet. A hitből való élet végső lépcsőfoka a jellemmé érlelődés. A jellem sok átmeneti formálódáson megy át. Amikor imádkozunk, úgy érezzük, hogy körülvesz Isten áldása és közben formálódunk. Aztán visszatérünk hétköznapi tennivalóinkhoz és a dicsőség eltűnik. A hitből élő ember nem szárnyra kapva emelkedik a magasba, hanem jár és nem fárad el. Itt már nem a megszentelődésről, hanem valami végtelenül magasabb hitről van szó, amelyet megmértek és kipróbáltak és amely valódinak bizonyult. Ábrahám nem a megszentelődés, hanem a hitből való élet mintaképe: a kipróbált hit a valóság Istenére épül. "Ábrahám hitt Istennek" (Gal 3,6). |
Carl Eichhorn: Isten műhelyében-Megigazulás vagy megkegyelmezés
"Boldog az, akinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett. Boldog ember az, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít. " |
(Zsoltár 32,1-2) |
A bűn a legnagyobb méretű szerencsétlenség és baj, ezért a bűnbocsánat a legnagyobb boldogságot jelenti. Ha valaki Istennél kegyelmet talált, akkor még a szenvedések, bajok és nyomorúságok is csak javára szolgálnak. Egy hívő ember, aki hosszú ideig szenvedett, így fejezte ezt ki: "Lelkem egét nem homályosítják el felhők többé." Jó annak és boldog az, akinek hamissága megbocsáttatott, mert egyébként csak nyomasztó teher az, ha a lelkiismeret valóban felébredt. Dávid súlyos bukása után szinte megroskadva járt. Mindaddig, amíg a lelkiismeret alszik, a vétkek pehelykönnyűek, utána lesznek csak mázsás súlyúak. Isten azonban valamennyiünk bűnét Jézusra, a bűnök nagy eltörlőjére helyezte. Azóta mi is átháríthatjuk bűneinket őreá. Milyen könnyűvé is válik az előzőleg megroskadt lélek! A bűn azonban nem csupán teher, hanem tisztátalanság is, mely elrútít minket Isten előtt. Az ő tiszta tekintete előtt vétkeink gyűlöletes és szennyes foltként hatnak. Az ember csupán a másik ember előtt szégyenkezik vétkei miatt, különben, ha senki sem tud róluk, még a leggyalázatosabb dolgai sem okoznak neki gondot. Az már haladás, amikor az ember önmaga előtt kezd szégyenkezni. De az igazi bűnbánathoz tartozik az, hogy az ember a szent Isten előtt szégyenkezik. Őelőtte az ember még olyan dolgokat is gyalázatosnak érez, amik talán különben nem is számítanának annak, mint például az irigység, öntetszelgés, akaratosság és emberfélelem. Csak amikor már nem tetszünk önmagunknak, sőt iszonyodunk önmagunktól, akkor tudja Isten bűneinket elfedni. Jézus vére takarja el azokat úgy, hogy Isten tekintete előtt tisztán és feddhetetlenül állunk. Milyen boldog is az ilyen megigazult bűnös. A bűn ugyanakkor az adósság jellegét is magán viseli s egyszer majd leszámolásra kerül a sor Isten előtt. Mivel ő szent, így minden bűnt kénytelen felszámítani. A bűnös az ítélet napjáig szakadatlanul halmozza magára Isten haragját, akkor pedig majd ott áll némán és ezer kérdés közül egyre sem tud válaszolni. Boldog az az ember, akivel Isten már ebben az életben "leszámolt". Az ember fizetésképtelen, de a Megváltó teljes összegében teljesítette a fizetést és az egész adósságot eltörölte a számlánkon. |
Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-Méltóvá leszel a dicsőségre
"Kegyelmet és dicsőséget ad az Isten"
(Zsolt 84,12)
|
Éppen a kegyelemre van most szükségünk; ez el is érhető mindenki számára. Mit kaphatnánk meg könnyebben, mint a kegyelmet, ami ajándék! Ma megtartó, megerősítő, megszentelő és megelégítő kegyelmet nyerünk. Mostanáig Urunk mindennap megadta kegyelmét, a jövőben is számíthatunk irgalmára, és ez nekünk elég. Ha idáig csak kevés kegyelmet nyertünk, annak oka nyilván bennünk van, mert az Úr ezt készségesen és bőven adja. Kérjünk tőle annyi kegyelmet, amennyit csak akarunk, nem kell félnünk Isten nem utasít el. Sőt, bőségesen és szemrehányás nélkül adja azt.
Aranyat esetleg nem ad az Úr, de kegyelmet igen. Talán nem juttat nyereséghez, de adja kegyelmét. Szinte bizonyos, hogy megpróbáltatást is küld ránk, de kapunk elegendő kegyelmet is, hogy azt elhordozhassuk. Lehet, hogy munkára és szenvedésre hív, de elhívásával együtt érkezik a szükséges kegyelem is. Milyen nagyszerű az "és" ebben az igeversben - "... és dicsőséget". Most még nincs szükségünk a dicsőségre, és nem is vagyunk méltók rá, de megkapjuk, amikor eljön az ideje. Miután megettük a kegyelem kenyerét, megihatjuk a dicsőség borát. Át kell mennünk a szentélyen - ami a kegyelem -, hogy elérkezzünk a Szentek Szentjébe - ami a dicsőség. Ez a két szó "és dicsőséget" elegendő kell legyen ahhoz, hogy örömünkben máris dicséretet énekeljünk. Még egy kis idő - és azután az örök dicsőségben lesz részünk! |
Napi áhítat: A mohó kérés nem előrelátó
Még Istentől is olyan csodákat kérjünk, amelyeket jellemünk elbír majd tisztességesen.
„Ekkor hozzálépett Jakab és János, a Zebedeus két fia, és így szóltak hozzá: „Mester, szeretnénk, ha megtennéd nekünk, amit kérünk.” Jézus megkérdezte tőlük: „Mit szeretnétek, mit tegyek meg nektek?” Ők pedig ezt mondták neki: „Add meg nekünk, hogy egyikünk a jobb, a másikunk a bal kezed felől üljön majd dicsőséges uralkodásod idején.” Jézus így válaszolt: „Nem tudjátok, mit kértek. Vajon ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én kiiszom, és meg tudtok-e keresztelkedni azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?” Mire ők így feleltek neki: „Meg tudjuk tenni.” Jézus ekkor ezt mondta nekik: „Azt a poharat, amelyből én iszom, kiisszátok, és azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek, de hogy ki üljön jobb vagy bal kezem felől, azt nem az én dolgom megadni, mert azoké lesz az, akiknek elkészíttetett.” Amikor ezt a tíz tanítvány meghallotta, megharagudott Jakabra és Jánosra. De Jézus odahívta őket, és így szólt hozzájuk: „Tudjátok, hogy azok, akik a népek fejedelmeinek számítanak, uralkodnak rajtuk, és nagyjaik hatalmaskodnak rajtuk. De nem így van közöttetek, hanem aki naggyá akar lenni közöttetek, az legyen szolgátok; és aki első akar lenni közöttetek, az legyen mindenki rabszolgája. Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.”
Magyarázat
Kilenc évet töltöttem a honvédségnél. Egy időben gyakran úgy éreztem, a századparancsnokom nincs a helyzet magaslatán. Én vezettem a szakaszunkat, és úgy láttam, jobb lennék, mint ő. Gondoltam: ki tudom inni azt a poharat, meg tudom tenni, amit ő. Egyik alkalommal meg is fogalmaztam felé a kritikát. Ő úgy válaszolt erre, hogy ideiglenes századparancsnok-helyettes lettem, míg ő távol volt. Örültem, nekiláttam a dolgoknak, és azt éltem meg, hogy most végre működnek a dolgok, az emberek is végrehajtják a feladatokat, végre úgy operálunk, ahogyan szükséges. Ugyanakkor sokkal több feladatom lett, és sokkal több felelősségem is, hiszen korábbi teendőim is megmaradtak. Mikor a parancsnok visszajött, már örömmel adtam vissza a feladatokat, és végre sikerült újra időben lefeküdnöm és egy kiadósat aludnom.
Azóta tudom, ha bármit elvállalok, azt csak úgy tegyem, hogy valami mást feladok, hogy tisztességesen helyt tudjak állni, különben egyszerűen túl sok lesz a teher. A hívő élet is ilyen. Előrelátóan kell megtervezni, mire adjuk magunkat, illetve mit adunk fel Krisztusért. Hisz mind tudjuk, hogy nem szolgálhatunk egyszerre két úrnak…
(Boncz Zoltán)
Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak
"Megerősödött a hitben." (Róma 4,20)
Keresztyén, vigyázz hitedre! Gondold meg, hogy a hit azon egyetlen út, amelyen kegyelemhez és áldáshoz juthatsz. Ha isteni áldásokra van szükségünk, azokat csupán hit által nyerhetjük el. Csak a hívő lélek komoly imája nyer meghallgatást Isten trónja előtt. A hit az égi követ a lélek és a megdicsőült megváltó között. Ha hiányzik ez a követ, akkor nem küldhetjük fel imáinkat és nem nyerhetünk meghallgattatást onnan felülről. A hit az a távíróvonal, mely a föld és a menny között van kifeszítve, melyen Isten kedves ígéretei olyan gyorsan átfutnak, hogy mielőtt kiáltanánk, már felel, mielőtt még szólnánk, meghallgat minket. De ha ez a távíróösszeköttetés elszakad, hogyan jutunk azután az ígéretekhez? Nagy nyomorban vagyok? Nyomorúságomban segítséget nyerhetek a hit által. Ellenség szorongat? Az én lelkem hit által biztos menedéket és oltalmat talál Nála. De ha nincs hitem, akkor hasztalan kiálltok Istenhez. Anélkül nem létezik út lelkem és a mennyország között. A hit olyan út, melyen az ima tüzes lovai a legerősebb téli hidegben is futnak, mégpedig annál gyorsabban, minél élesebben vág a hideg. Ha ezt az utat elzárjátok, majd meglátjátok, tudtok-e akkor a nagy Királlyal másként érintkezni? A hit összeköt engem az Istennel. A hit öltöztet fel az Úrnak erejébe. A hit a Jehova mindenhatóságát szolgálatomba állítja. A hit minden isteni tulajdonságot igénybe vesz az én védelmemre és oltalmamra. Mellettem áll a pokoli hatalmakkal folytatott küzdelemben. Győzelmesen visz keresztül engem ellenségeim holttestein. Miként nyerhetek azonban hit nélkül valamit az Úrtól? "Aki kételkedik, hasonló a tenger habjához, mely a szelektől ide s tova hánykolódik; ne vélje azért az olyan ember, hogy ő valamit vesz az Úrtól." Azért, ó, keresztyén, őrködj gondosan hited fölött, mert ezáltal mindent megnyerhetsz, bármily szegény vagy, de anélkül semmit sem kapsz.
"Hiheted ezt? Minden lehetséges a hívőnek."
Kenneth E.Hagin : Negyedik lépés: mondd el!
,,Adjatok hálát az Úrnak, hívjátok segítségül az Ő nevét, hirdessétek a népek között az Ő cselekedeteit! Énekeljetek néki, zsoltárokat zengjetek néki, beszéljétek el minden Ő csodatételét. ,,
4. lépés: mondd el! „Az asszony pedig, tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy vala oda, és elébe borult, és elmondott néki mindent igazán.” (Márk 5,33) Nemcsak Jézus hallgatta meg őt, hanem az egész sokaság is. Jézus azt mondta nekem ezzel a lépéssel kapcsolatban:
„Meséld el, hogy mások is higgyenek benne, és ők is megkapják.”
Van különbség e között a lépés és az első lépés között. Az első lépés, hogy mondd ki, a negyedik lépés pedig, hogy mondd el. Az asszony kimondta, amit hitt, majd miután megkapta, elmondta, hogy mi történt vele.
1) Mondd ki, 2) tedd meg, 3) fogadd el, 4) mondd el.
Amikor Jézus megadta nekem ezeket a lépéseket, megkérdeztem tőle: „Ezzel azt akarod mondani, hogy minden hívő mindenütt kiállíthatja a győzelem csekkjét a világ, a hústest és az ördög felett?”
„Határozottan igen — válaszolta Jézus. — És ha nem teszik meg, nem fog megtörténni. Csak az idejüket vesztegetik az imával, ha azt kérik, hogy én vezessem őket győzelemre. Nekik maguknak kell kiállítaniuk a saját csekkjüket.”
Megvallás: Hálát adok az Úrnak. Hirdetem az emberek között az Ő cselekedeteit. Éneklek és zsoltárokat zengedezek neki. Elmondom és elbeszélem minden Ő csodatételét!
— ZSOLTÁROK 105,1. 2.
4. lépés: mondd el! „Az asszony pedig, tudva, hogy mi történt vele, félve és remegve megy vala oda, és elébe borult, és elmondott néki mindent igazán.” (Márk 5,33) Nemcsak Jézus hallgatta meg őt, hanem az egész sokaság is. Jézus azt mondta nekem ezzel a lépéssel kapcsolatban:
„Meséld el, hogy mások is higgyenek benne, és ők is megkapják.”
Van különbség e között a lépés és az első lépés között. Az első lépés, hogy mondd ki, a negyedik lépés pedig, hogy mondd el. Az asszony kimondta, amit hitt, majd miután megkapta, elmondta, hogy mi történt vele.
1) Mondd ki, 2) tedd meg, 3) fogadd el, 4) mondd el.
Amikor Jézus megadta nekem ezeket a lépéseket, megkérdeztem tőle: „Ezzel azt akarod mondani, hogy minden hívő mindenütt kiállíthatja a győzelem csekkjét a világ, a hústest és az ördög felett?”
„Határozottan igen — válaszolta Jézus. — És ha nem teszik meg, nem fog megtörténni. Csak az idejüket vesztegetik az imával, ha azt kérik, hogy én vezessem őket győzelemre. Nekik maguknak kell kiállítaniuk a saját csekkjüket.”
Megvallás: Hálát adok az Úrnak. Hirdetem az emberek között az Ő cselekedeteit. Éneklek és zsoltárokat zengedezek neki. Elmondom és elbeszélem minden Ő csodatételét!
Kenneth E.Hagin : Harmadik lépés: fogadd el!
,,És vérének forrása azonnal kiszáradt, és megérzé testében, hogy kigyógyult bajából. Jézus pedig azonnal észre vevén magán, hogy isteni erő áradott ki belőle, megfordult a sokaságban, és monda: Kicsoda illeté az én ruháimat? ,,
—MÁRK 5,29. 30.
,,Jézus tudta, hogy erő áradt ki belőle. Abban az időben Jézus mint az Istenség egyedüli képviselője, munkálkodott a földön. Ő fel volt kenve a Szent Szellemmel. ,,(Csel. 10,38)
Azokban a napokban, ha oda akartál menni, ahol az erő volt, oda kellett menned, ahol Jézus volt. Ma, az Istenségből a Szent Szellem az a személy, Aki a földön munkálkodik. Ő jelen van mindenütt — és ahol a Szent Szellem van, ott erő van. Az atombombák rádióaktivitást bocsátanak ki a légkörbe — ez egy olyan erő, amely nem látható és nem érezhető. De ez az erő veszélyes, sőt halálos.
A földön munkálkodik azonban egy olyan erő ebben a pillanatban is, amely nem veszélyes és nem is halálos; egy olyan erő, amely meggyógyítja és megszabadítja az embereket — a Szent Szellem ereje!
Jézus azt mondta nekem, amikor megadta ezt a négy lépést: „Az erő mindig jelen van mindenhol. A hit az, ami aktivizálja, munkára fogja, illetve használja ezt az erőt.”
Ennek az asszonynak a hite idézte elő, hogy Jézusból erő áradt ki őbelé. Hitünkkel tudunk rácsatlakozni Isten erejére, amely mindenhol jelen van, és mi hit által képesek vagyunk ezt az erőt működésbe hozni saját érdekünkben.
Megvallás: Én felismerem, hogy Isten ereje mindenhol jelen van. Én tudom, hogyan tudok rácsatlakozni erre az erőre, és hogyan tudom munkára fogni az érdekemben. Hittel csatlakozom rá.
—MÁRK 5,29. 30.
,,Jézus tudta, hogy erő áradt ki belőle. Abban az időben Jézus mint az Istenség egyedüli képviselője, munkálkodott a földön. Ő fel volt kenve a Szent Szellemmel. ,,(Csel. 10,38)
Azokban a napokban, ha oda akartál menni, ahol az erő volt, oda kellett menned, ahol Jézus volt. Ma, az Istenségből a Szent Szellem az a személy, Aki a földön munkálkodik. Ő jelen van mindenütt — és ahol a Szent Szellem van, ott erő van. Az atombombák rádióaktivitást bocsátanak ki a légkörbe — ez egy olyan erő, amely nem látható és nem érezhető. De ez az erő veszélyes, sőt halálos.
A földön munkálkodik azonban egy olyan erő ebben a pillanatban is, amely nem veszélyes és nem is halálos; egy olyan erő, amely meggyógyítja és megszabadítja az embereket — a Szent Szellem ereje!
Jézus azt mondta nekem, amikor megadta ezt a négy lépést: „Az erő mindig jelen van mindenhol. A hit az, ami aktivizálja, munkára fogja, illetve használja ezt az erőt.”
Ennek az asszonynak a hite idézte elő, hogy Jézusból erő áradt ki őbelé. Hitünkkel tudunk rácsatlakozni Isten erejére, amely mindenhol jelen van, és mi hit által képesek vagyunk ezt az erőt működésbe hozni saját érdekünkben.
Megvallás: Én felismerem, hogy Isten ereje mindenhol jelen van. Én tudom, hogyan tudok rácsatlakozni erre az erőre, és hogyan tudom munkára fogni az érdekemben. Hittel csatlakozom rá.
GLORIA COPELAND: Isten a menedékünk!
,,Te vagy menedékem; Te mentesz meg a veszedelemtől; végy körül engem a szabadulás örömével!,, -Zsoltárok 3: 7.
Úgy tűnik, manapság minden sarkon nehézségbe ütközünk.
Ha nem a hanyatló gazdaságról van szó, akkor egy hanyatló üzletről, házasságról vagy egészségi állapotról. Mégis a látszólag erőnkön felüli problémák közepette, Isten ígérete áll, Ő megszabadít bennünket. Ha azt akarod, hogy Istened legyen a szükségedben, engedned kell, hogy Isten legyen a szívedben. Isten megtiszteli azokat, akik tisztelik Őt. Ha problémával nézel szembe, ne kezdj el siránkozni, és könyörögni Hozzá, hogy mentsen meg. Tiszteld meg Őt azzal, hogy az Igéhez fordulsz, és megteszed, amit mond. Kezdheted is, a Zsoltárok 34-nél. Azt mondja például, hogy keresd Istent (4. vers). Ahogy keresed Istent, Ő megszabadít attól, ami fenyeget téged. Azt is mondja, hogy kiálts fel az Úrhoz, megment téged MINDEN bajodból. (6. vers) Továbbá azt is olvasod, hogy féld az Urat. A 11-14. versben megtudod, hogyan: tartózkodj a gonosz és megtévesztő beszédtől; távozz el a gonosztól, és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.
Ne felejtsd el: ha azt akarod, hogy Isten az Istened legyen a nehézség idején, engedd, hogy Isten legyen a szívedben. Mihelyst megteszed, az egész menny a te szabadulásodon fog munkálkodni – és a győzelmed garantált!
Igei olvasmány: Zsoltárok 34.
Kenneth E. Hagin : Dávid és Góliát!
,,Dávid pedig monda a filiszteusnak: Te karddal, dárdával és pajzzsal jössz ellenem, én pedig a Seregek Urának, Izrael seregei Istenének nevében megyek ellened, akit te gyalázattal illettél. Ma kezembe ad téged az Úr, és megöllek téged, és fejedet levágom rólad. A filiszteusok seregének tetemét pedig az égi madaraknak és a mezei vadaknak fogom adni a mai napon, hogy tudja meg az egész föld, van Istene Izraelnek. És tudja meg ez az egész sokaság, hogy nem kard által és nem dárda által tart meg az Úr, mert az Úré a had, és Ő titeket kezünkbe fog adni. ,,—1SÁMUEL 17,45–47.
Megkértem az Urat, hogy adjon még olyan Igéket, amelyek ugyanezt az elvet működtetik. Jézus mosolygott és azt mondta:
—Rendben van. Ez egy Ószövetségből való történet, amit fiatal korod óta ismersz, Dávid és Góliát története.
—Ezt tette Dávid is? — kérdeztem.
—Pontosan—mondta Jézus — ezt a négy lépést tette meg Dávid is.
Miután véget ért a látomás, újra elolvastam Dávid és Góliát történetét. Felfedeztem, hogy Dávid ötször mondta ki azt, amit azután megcselekedett! Olvasd el magad. Dávid tudta, hogy megkapjuk azt, amit kimondunk.
Tudta, hogy mi kitölthetünk csekket Isten nevével. Honnan tudta, hogy Isten meg fogja tenni? Dávid tisztában volt azzal, hogy Isten bármi olyat megtesz neki, amit ő hajlandó elhinni Istennek. És Isten neked is megteszi!
Megvallás: Én hívő vagyok, nem kételkedő. Hiszem, hogy Isten teljes győzelemre visz engem. A világ pedig meglátja majd, hogy Isten énértem van.
GLORIA COPELAND: Élj természetfölötti módon!
,,És monda az Úr Mózesnek: Mit kiáltasz hozzám?... Te pedig emeld fel a te pálcádat és nyújtsd ki kezedet a tengerre és válaszd azt kétfelé, hogy Izrael fiai szárazon menjenek át a tenger közepén.,, -2 Mózes 14: 15-16.
Ha gyakorta vagy Isten társaságában, egy idő múlva olyan dolgokra kezdesz vágyakozni, amik a világ számára természetfölöttinek tűnnek. Betegekre akarod tenni a kezedet, hogy meggyógyuljanak.
Ki akarod űzni a démonokat. Problémahegyeket akarsz a tengerbe vetni. Mi több, meg is tudod tenni, ha akarod! Hogyan? Nem úgy, hogy hirtelen nekiugrasz, és természetfeletti dolgokat „próbálsz” tenni, hanem úgy, hogy engedelmeskedsz Istennek – egyszerre egy lépést téve. Vagyis megteszed azt, amihez már erőt kaptál Tőle. Így történt Mózessel is. Nem volt ereje arra, hogy kettéválassza a Vörös-tengert. De ahhoz volt ereje, hogy kinyújtsa a pálcáját fölötte. És amikor megtette az Úr parancsának engedelmeskedve, a Szent Szellem elvégezte a többit. Ugyanígy lesz veled is. Amikor megteszed a te részedet, a Szent Szellem megteszi az Övét, és természetfeletti dolgok történnek körülötted. Mi a te részed? Táplálkozz az Igével. Imádkozz Szellemben. Figyelj arra, amit Isten Szelleme mond neked.
Ahogy megteszed azt, amire indít, és Tőle veszel vezetést, olyan természetesen fogsz áradni a természetfölöttiben, mint a madár a levegőben. Nem küszködsz, nem erőlködsz, és nem próbálod „kettéválasztani a tengert”. Egyszerűen megbízol az Úrban, kinyújtod a pálcádat… és látod a csodákat kibontakozni.
Igei olvasmány: 2 Mózes 14
Ha gyakorta vagy Isten társaságában, egy idő múlva olyan dolgokra kezdesz vágyakozni, amik a világ számára természetfölöttinek tűnnek. Betegekre akarod tenni a kezedet, hogy meggyógyuljanak.
Ki akarod űzni a démonokat. Problémahegyeket akarsz a tengerbe vetni. Mi több, meg is tudod tenni, ha akarod! Hogyan? Nem úgy, hogy hirtelen nekiugrasz, és természetfeletti dolgokat „próbálsz” tenni, hanem úgy, hogy engedelmeskedsz Istennek – egyszerre egy lépést téve. Vagyis megteszed azt, amihez már erőt kaptál Tőle. Így történt Mózessel is. Nem volt ereje arra, hogy kettéválassza a Vörös-tengert. De ahhoz volt ereje, hogy kinyújtsa a pálcáját fölötte. És amikor megtette az Úr parancsának engedelmeskedve, a Szent Szellem elvégezte a többit. Ugyanígy lesz veled is. Amikor megteszed a te részedet, a Szent Szellem megteszi az Övét, és természetfeletti dolgok történnek körülötted. Mi a te részed? Táplálkozz az Igével. Imádkozz Szellemben. Figyelj arra, amit Isten Szelleme mond neked.
Ahogy megteszed azt, amire indít, és Tőle veszel vezetést, olyan természetesen fogsz áradni a természetfölöttiben, mint a madár a levegőben. Nem küszködsz, nem erőlködsz, és nem próbálod „kettéválasztani a tengert”. Egyszerűen megbízol az Úrban, kinyújtod a pálcádat… és látod a csodákat kibontakozni.
Igei olvasmány: 2 Mózes 14
Köszöntünk Szent Szellem! KÖSZÖNTELEK, ÚJ ÉLET!
A MEGVÁLTÓ HATALOM
"Fölemelt engem a Lélek, és bevitt az Úr házának keleti kapujához, amely néz keletnek, és ímé, a kapu bejáratánál huszonötférfi volt, kik között láttam Jaazanját, Azzurfiát és Pelatjáhut, Benájáhu fiát, a nép fejedelmeit." (Ez 11:1)
A Szentlélek úgy emel fel a legcsodálatosabb módon, amikor azt a személyt, aki elfogadta Jézus kereszthalálát, új életre támasztja fel. Ez a tapasztalat akkor következik be, amikor megengedjük, hogy a Lélek az Úrjézussal együtt új életre keltsen (Efézusbeliekhez írt levél 2:5; Rm 8:11).
Eszter hónapokon keresztül a kétségbeesés újabb és újabb mélységeit tapasztalta meg. Végül már odáig jutott, hogy alig tudott aludni, és azon tépelődött, hogy ebből az állapotból csak egyetlen kiút van: a halál. A gonosz újabb és újabb hazugságokkal bombázta, így próbálta tönkretenni őt és csodálatos imaszolgálatát, amelyet az Úrtól kapott, és nagyon hűségesen végzett. Isten azonban ígért egy menekülési útvonalat (Korintusbeliekhez írt első levél 10:13), hogy minden gyermeke előtt ismert legyen, milyen ösvény vezet el a kereszttől az üres sírig.
- "Úgy érzem magam már hónapok óta, mintha a keresztre lennék szögezve, és nem tudok leszállni - panaszolta Eszter a barátnőjének, aki imádkozott vele. Olyan az egész, mintha az egész világ súlya az én vállamat nyomná." - "Csak fogadd el a Szentlélek újjáteremtő erejét! - tanácsolta neki a barátnője. Szállj le most a keresztről, és támadj fel Jézusban! így megismered az új élet örömét!
Eszter lelkében nagy harc dúlt pár percig, de végül megtette a hitbeli lépést, és engedélyt adott a Szentléleknek, hogy felemelje őt, miként Krisztust is feltámasztotta a halálból. Eszter már egy ideje próbálta megérteni azt a mély érzést, ami azt a helyet foglalta el szívében, ahol Istennek kellett volna lennie. Most, ahogy kinyitotta a szemét, ezt kiáltotta barátnőjének: - "Igen, most minden a helyén van! Az érzelem most félrevonult, és átadta helyét Istennek, hogy Ő töltse be a szívem közepét! Micsoda öröm és micsoda győzelem! Bár minden keresztény megismerné ezt a mélységes gyógyítást és tapasztalatot a saját életében! - lekesedett Eszter, amikor az imacsoport többi tagjának is beszámolt a történtekről.
Eszter lelkében nagy harc dúlt pár percig, de végül megtette a hitbeli lépést, és engedélyt adott a Szentléleknek, hogy felemelje őt, miként Krisztust is feltámasztotta a halálból. Eszter már egy ideje próbálta megérteni azt a mély érzést, ami azt a helyet foglalta el szívében, ahol Istennek kellett volna lennie. Most, ahogy kinyitotta a szemét, ezt kiáltotta barátnőjének: - "Igen, most minden a helyén van! Az érzelem most félrevonult, és átadta helyét Istennek, hogy Ő töltse be a szívem közepét! Micsoda öröm és micsoda győzelem! Bár minden keresztény megismerné ezt a mélységes gyógyítást és tapasztalatot a saját életében! - lekesedett Eszter, amikor az imacsoport többi tagjának is beszámolt a történtekről.
Imádság a mai napra
"Atyám, Istenem! Most elfogadom tőled a feltámadást és az új életet, amit felkínálsz nekem!
"Atyám, Istenem! Most elfogadom tőled a feltámadást és az új életet, amit felkínálsz nekem!
Isten csodálatos kegyelme:A JÓ ILLATKÉNT FELSZÁLLÓ IMA
A KEGYELEM TRÓNJA
''És jöve egy másik angyal, és megálla az oltárnál, arany tömjénezőt tartva: és adaték annak sok tömjén, hogy tegye minden szentnek könyörgéseihez az aranyoltárra, amely a királyi szék előtt vala.'' (Jelenések 8:3)
Az igazi ima megragadja a Mindenható hatalmát, és győzelmet biztosít. A keresztény a térdén nyer erőt a kísértéseknek való ellenállásra. A lélek hangtalan, buzgó könyörgése szent illatként száll fel a kegyelem trónjához, és éppoly kedves Isten szemében, mintha a szentélyben ajánlották volna fel. Krisztus jelenvaló segítséggé válik mindazok számára, akik ekként keresik Őt. Az ilyenek erősek lesznek a megpróbáltatás napján is. Csodálatos kedvezés az életben, ha Isten valakit Kornéliushoz hasonlóan megdicsér. S mi volt jóváhagyásának alapja? ''Könyörgéseid és alamizsnáid fölmentek Isten elébe emlékezetnek okáért.'' (Apostolok cselekedetei 10:4) Sem az imának, sem az adakozásnak nincs olyan érdeme önmagában, amely Isten kegyeibe ajánlaná a bűnöst. Egyedül Krisztus elfedező áldozata által elérhető kegyelme tudja megtéríteni a szívet, és kedvessé tenni szolgálatunkat Isten előtt. Ez a kegyelem munkálkodott; Kornélius szívében is. Krisztus Lelke szólt a lelkéhez. Jézus magához vonta őt, ő pedig engedett a vonzásnak. Imáját és alamizsnáját senki nem kényszerítette.
Nem az üdvösségét próbálta kiérdemelni azokkal, hiszen azok Isten iránti szeretetének és hálájának gyümölcsei voltak. Az ilyen, őszinte szívből fakadó ima édes illatként száll az Úr elé. Isten előtt kedves az Ő művére való áldozás és a szükségben levőknek és szenvedőknek adott ajándék. Az ima és adományozás szorosan összefügg egymással. Az Isten és az embertársak iránti szeretet, az Isteni törvény két nagy elve valósul meg bennük. ''Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez. Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.'' (Márk evangéliuma12:30-31) Noha ajándékaink nem ajánlanak be minket Isten kegyeibe, mégis, Krisztus kegyelmének befogadását igazolják. Az őszinteségünk és az általunk hirdetett szeretet próbái ezek.
Reggeli dicséret: Figyelj a jóra!
„Ne tévelyegjetek, szeretett testvéreim: minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása.”
Jakab levele 1:16-17
Tőle jön minden jó. Minden, ami jó körülötted és benned, azt Tőle kaptad ajándékba. A gyermeked zsivány mosolyát, a férjed gondoskodását, az egészséged, az anyagi javakat, a mindennapit. A barátot, akivel olyan különlegesen hozott össze az élet, a madárszót, a napsütést, az esőt, a szelet.
Az emlékeket, tapasztalatokat, a közös történeteket, melyekre olyan jó elalvás előtt visszaemlékezni. Az áldott magányt és az értékes beszélgetéseket. Az éppenhogy elért buszt, a tavaszi kabát zsebéből előkerült, elfeledett bankjegyeket. Egy átmókázott napot, amikor senki sem húzta ki senkinél a gyufát.
Mindet Tőle kaptad, és a sort a végtelenig lehetne bővíteni. Hát tedd meg! Szóljon a mai napod és az utána következő többi is a háláról! Arról, hogy észreveszed a jó dolgokat magadban, a másikban és körülöttetek. Arról, hogy tudatosan gondolkodsz egy esemény kapcsán, mi is lehet benne a jó. Arról, hogy te igenis megnézed az érem másik oldalát, mert az áldást nem mindig könnyű felismerni.
Olyan könnyen kéred számon a Mindenhatót, hogy miért döntött úgy, ahogy döntött, miért tette, miért nem, miért engedte meg. Megesik, hogy megharagszol rá, mert nem érted a Végtelent, és napokig nem beszélsz Vele. Ma Isten arra kér, legyél a jóra, a hálára is ilyen fogékony.
Ne vegyél semmit se természetesnek, hanem élj nyitott szemmel, tudatosan, hálásan, és meglátod, mennyivel boldogabb lesz a mindennapok körfogrása. Ne engedd meg magadnak azt a luxust, hogy a fájó eseményekre koncentrálva figyelmen kívül hagyd a jó dolgokat! Tanuld meg kimondani ezt a szót: köszönöm! És élj egy áldásokra nyitott életet!
Bejegyezte: Sz-Cs. Andi
2017. március 18., szombat
Biblia-Ige: Prédikátor könyve 9. rész
1. Mikor adám az én szívemet a bölcseségnek megtudására, és hogy megvizsgáljak minden fáradságot, a mely e földön történik, (mert sem éjjel, sem nappal az emberek szeme álmot nem lát):
2. Akkor eszembe vevém az Istennek minden dolgát, hogy az ember nem mehet végére a dolognak, a mely a nap alatt történik; mert fáradozik az ember, hogy annak végére menjen, de nem mehet végére: sőt ha azt mondja is a bölcs ember, hogy tudja, nem mehet végére.
3. Mert mindezt szívemre vettem, és pedig azért, hogy megvizsgáljam mindezt: hogy az igazak és bölcsek és azoknak minden cselekedetei Isten kezében vannak; szeretet is, gyűlölet is, nem tudják az emberek, mind ez előttük van.
4. Minden olyan, hogy mindenkit érhet, egyazon szerencséje van az igaznak és gonosznak, jónak vagy tisztának és tisztátalannak, mind annak, a ki áldozik, mind a ki nem áldozik, úgy a jónak, mint a bűnösnek, az esküvőnek úgy, mint a ki féli az esküvést.
5. Mind az ég alatt való dolgokban e gonosz van, hogy mindeneknek egyenlő szerencséjök van; és az emberek fiainak szíve is teljes gonoszsággal, és elméjökben minden bolondság van, a míg élnek, azután pedig a halottak közé mennek.
6. Mert akárkinek, valaki minden élők közé csatlakozik, van reménysége; mert jobb az élő eb, hogynem a megholt oroszlán.
7. Mert az élők tudják, hogy meghalnak; de a halottak semmit nem tudnak, és azoknak semmi jutalmok nincs többé; mivelhogy emlékezetök elfelejtetett.
8. Mind szeretetök, mind gyűlöletök, mind gerjedezésök immár elveszett; és többé semmi részök nincs semmi dologban, a mely a nap alatt történik.
9. No azért egyed vígassággal a te kenyeredet, és igyad jó szívvel a te borodat; mert immár kedvesek Istennek a te cselekedetid!
10. A te ruháid mindenkor legyenek fejérek, és az olaj a te fejedről el ne fogyatkozzék.
11. Éld életedet a te feleségeddel, a kit szeretsz, a te hiábavaló életednek minden napjaiban, a melyeket Isten adott néked a nap alatt, a te hiábavalóságodnak minden napjaiban; mert ez a te részed a te életedben és a te munkádban, melylyel munkálódol a nap alatt.
12. Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed; mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcseség nincs a Seolban, a hová menendő vagy.
13. Fordítván magamat látám a nap alatt, hogy nem a gyorsaké a futás, és nem az erőseké a viadal, és nem a bölcseké a kenyér, és nem az okosoké a gazdagság, és nem a tudósoké a kedvesség; hanem idő szerint és történetből lesznek mindezek.
14. Mert nem is tudja az ember az ő idejét; mint a halak, melyek megfogatnak a gonosz hálóban, és mint a madarak, melyek megfogatnak a tőrben, miképen ezek, azonképen megfogatnak az emberek fiai a gonosznak idején, mikor az eljő reájok hirtelenséggel.
15. Ezt is bölcseségnek láttam a nap alatt, és ez én előttem nagy volt.
16. Tudniillik, hogy egy kicsiny város volt, és abban kevés ember volt, és eljött az ellen hatalmas király, és azt körülvette, és az ellen nagy erősségeket épített.
17. És találtatott abban egy szegény ember, a ki bölcs volt, és az ő bölcseségével a várost megszabadította; de senki meg nem emlékezett arról a szegény emberről.
18. Akkor én azt mondám: jobb a bölcseség az erősségnél; de a szegénynek bölcsesége útálatos, és az ő beszédit nem hallgatják meg.
19. A bölcseknek nyugodt beszédét inkább meghallgatják, mint a bolondok közt uralkodónak kiáltását.
20. Jobb a bölcsesség a hadakozó szerszámoknál; és egy bűnös sok jót veszt el.
21. A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; azonképen hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.
22. A bölcs embernek szíve az ő jobbkezénél van; a bolondnak pedig szíve balkezénél.
23. A bolond, mikor az úton jár is, az ő elméje hiányos, és mindennek hirdeti, hogy ő bolond.
Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem
Áron öntött borjút csinált... Mózes fogta a borjút, tűzben megégette és apróra törte.
2Móz 32,4. 20
|
Az aranyborjú története megmutatja, hogy mi a különbség a gyenge és a határozott nevelő között. Mózesnek határozott keze volt. Megvolt benne az istenfélő nevelő szilárdsága, aki határozottan és komolyan tudott bánni a reá bízott lelkekkel. Áronból hiányzott ez a szent határozottság. Hamis engedékenységből teljesítette a nép akaratát, s ezzel tulajdonképpen bukásuk szerzőjévé vált. A Szentírás ezt mondja: "Áron megvadította (fegyelmezetlenné tette) a népet". (25. v.) Szinte túlzottnak látszik ez a kifejezés, mert Áron csak hagyta magát a néptől befolyásoltatni. A Biblia azonban eltalálja az igazságot. Áronnak isteni határozottsággal szembe kellett volna szállnia a néppel, amikor az a bálványszobor elkészítését kívánta. Mivel ezt nem tette meg, így tulajdonképpen a nép fegyelmezetlenségének okozója lett. Részéről ez csak engedékenységnek tűnt, de a 3000 ember haláláért és az azzal kapcsolatos nyomorúságokért való felelősség az ő lelkiismeretét terhelte. Nagyon komoly figyelmeztetés ez minden nevelőnek! A Biblia mindig biztosan talál ítéletében. S ha nem vonakodik az akkori főpapról azt mondani, hogy ő tette fegyelmezetlenné a népet, hogyan fog ítélni azokról a szülőkről, akik gyengék a gyermekeikhez, s megengedik nekik, hogy a világi élvezetek és a hiúság bálványképeit körültáncolják! Isten ítélete így szólna felettük: TI! Ti pusztítjátok el gyermekeiteket, nem a barátok és barátnők és mások, akikre a felelősséget hárítani akarjátok. Isten őrizzen meg bennünket olyan ítélettől, amilyen Áront érte, akinél hiányzott a szent és határozott nevelői kéz, amely egyedül Isten tetszését keresi. |
Varga László: Isten asztaláról
"Szeresd felebarátodat, mint magadat! Én vagyok az Úr!"
3Mózes 19, 18
|
Szabad tehát szeretnem magamat. Nem kell meggyűlölnöm, kínoznom magam. Élhetek boldogan életem Istentől kapott örömeivel. Örülhetek, ha szép új ruhát vehetek magamra, ha jól érzem magam lakásom kényelmében, családom, barátaim közösségében, ha jólesik kedvenc ételem és italom. Az én Uram, az Úr, megengedi, mert jó, mert szeret, mert örül az én örömömnek. Jó ezt tudni, hogy annál világosabban értsem meg kemény parancsát. Ugyanúgy kell szeretnem a mellettem élőket. Ne essék jól az étel, ha mellettem éheznek a rám bízottak. Ne érezzem jól magam az új ruhámban, ha mellettem rongyokban jár a testvérem. Ne büszkélkedjem kellemes lakásommal, míg a szomszédom fűtetlen lakásban nyomorog. Nem tudok mindenkin segíteni? Igaz. De megtettem mindazt, amit megtehettem volna? Ítélő Uram szeme szigorúan néz rám: Felelős vagy! Én vagyok az Úr! |
Uram, szerető Istenem, köszönöm, hogy szeretsz engem. Köszönöm, hogy élvezhetem ajándékaidat. Köszönöm a családom szeretetét, barátaim megbecsülését, a lakást és a kenyeret, a munkát és annak eredményeit, és még annyi mindent, amit szeretetedből magaménak mondhatok. De sokszor megkeseredik mindennek az íze, amikor annyi nyomorúságot látok magam körül. Szeretnék segíteni rajta, de nem vagyok képes. Kinek segítsek először? Meddig terjed a felelősségem? Mit kell átadnom másoknak, nyomorultabbaknak? Uram, Te taníts meg rá! Add, hogy ne felejtsek naponta Tőled kérni útmutatást! Adj bölcsességet, hogy meg tudjam ítélni, mi az, ami éppen rám tartozik. És add, hogy minden rám szorulóban lássam meg a testvért, a felebarátot! Segíts, Uram, hogy képes legyek segíteni ott, ahol rám van szükség! Ámen.
|
Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-A SZOLGA OLYAN, MINT A MESTER
A mai napon olvasandó igeszakasz: ApCsel 7,51-60 | |||||
| |||||
"Azután térdre esett, és hangosan felkiáltott: Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt." | |||||
(ApCsel 7,60) | |||||
Az embereket érdekli a mártírok története. A mártírokról szóló könyvek a középkor "bestsellerei" (divatos könyvújdonság) voltak. Igaz, hogy manapság egy kiadó nagyobb sikerre számíthat egy utcanő életrajzával, mint egy keresztyén mártír történetével, azonban valamennyi szekta és sok egyház továbbra is érdeklődik saját mártírjai és hősei iránt. A Biblia nagyon mértéktartó ebben az ügyben. Jakab apostol halálát kevesebb mint egy mondatban említi meg. (ApCsel 12,2). Nem mondja el, hogy hol és hogyan halt meg Pál és Péter. Ha tudnánk, egy tucat templomot építenénk, meg vagy húsz kegyhelyet. Milliók zarándokolnának el arra a helyre, ahol ők meghaltak. De a Biblia éppúgy ellene van minden ilyesminek, ahogy az emberek "odáig vannak érte". Ezért látszik különösnek, hogy az első mártírnak, Istvánnak a haláláról figyelemreméltó részletességgel hallunk. De amikor közelebbről megnézzük a beszámolót, feltűnik nekünk az a párhuzam, amely Jézus halála és István halála között van. Egyszerre megértjük hogy miért is akarja a Szentlélek közölni velünk az első mártír történetét. István halála annak a kinyilatkoztatása, hogy "a tanítvány nem feljebbvaló a mesternél... Elég a tanítványnak, ha olyan, mint a mestere, és a szolgának, ha olyan, mint az Ura" (Mt 10,24-25). Jézus komolyan gondolta, amikor így szólt: "Ha valaki utánam akar jönni, ... vegye fel a keresztjét." Istvánnal úgy bántak, ahogy annak idején Jézussal is. A szolga imádsága a mester imádsága volt. Nincs nagyobb megtiszteltetés, mint amikor a tanítvány olyan, mint a tanítója. A vezetőket és a mártírokat olyan mértékben kell tisztelnünk, amennyire megtanítják nekünk, hogy hogyan legyünk igazi tanítványok. A példát azonban maga Krisztus mutatja nekünk: így éljünk. És halálunkkal is Őt kell dicsőítenünk. |
Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-ÖSSZESZEDJEM MAGAM EHHEZ?
|
"Mivelhogy ilyen ígéreteink vannak..." Igényt tartok Isten ígéreteinek beteljesedésére és joggal, de ez csak az emberi oldal; az isteni oldal az, hogy az ígéretek által ismerem fel az Ő reám való igényét. Például világosan tudatában vagyok-e annak, hogy testem a Szent Szellem temploma, vagy van olyan testi szokásom is, amely nem bírja el Isten világosságát? A megszentelődés révén Isten Fia formálódik ki bennem és most nekem az iránta való engedelmesség által kell természeti életemet szellemivé alakítanom. Isten a legelrejtettebb részletekbe menően is nevel. Amikor Ő megállít, ne tanácskozz testtel és vérrel, hanem tisztítsd meg magad azonnal. Tartsd magad tisztán napi munkád közepette. Tisztogatnom kell magam testem és szellemem minden tisztátalanságától, hogy mindkettő teljes összhangba jusson Isten természetével. Vajon szellemi beállítottságom teljes összhangban van-e Isten Fiának bennem levő életével, vagy értelmem még nincs neki alárendelve? Az Úr Jézus Krisztus gondolkozásmódját alakítom-e ki magamban, aki sohasem beszélt az önmagához való jogairól, hanem belső éberségben maradva szellemét szakadatlanul alárendelte az Atyának? Felelős vagyok azért, hogy szellememet egyetértésben tartsam az Ő szellemével. Ekkor Jézus Krisztus lassanként felemel az Atya akaratának való teljes odaszentelésbe, oda ahol Ő él, ahol már ügyet sem vetek semmi másra. Isten félelmében így viszem véghez megszentelődésemet. Vezethet Isten az Ő útján és meglátják Őt mások is egyre jobban az életemben? Vedd komolyan a dolgodat Istennel szemben és akkor minden mást figyelmen kívül hagyhatsz! Legyen Isten a szó legszorosabb értelmében az első helyen az életedben! |
Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-ÖSSZESZEDJEM MAGAM EHHEZ?
"Isten félelmében vigyük véghez a mi megszentelődésünket" (2Kor 7,1). |
"Mivelhogy ilyen ígéreteink vannak..." Igényt tartok Isten ígéreteinek beteljesedésére és joggal, de ez csak az emberi oldal; az isteni oldal az, hogy az ígéretek által ismerem fel az Ő reám való igényét. Például világosan tudatában vagyok-e annak, hogy testem a Szent Szellem temploma, vagy van olyan testi szokásom is, amely nem bírja el Isten világosságát? A megszentelődés révén Isten Fia formálódik ki bennem és most nekem az iránta való engedelmesség által kell természeti életemet szellemivé alakítanom. Isten a legelrejtettebb részletekbe menően is nevel. Amikor Ő megállít, ne tanácskozz testtel és vérrel, hanem tisztítsd meg magad azonnal. Tartsd magad tisztán napi munkád közepette. Tisztogatnom kell magam testem és szellemem minden tisztátalanságától, hogy mindkettő teljes összhangba jusson Isten természetével. Vajon szellemi beállítottságom teljes összhangban van-e Isten Fiának bennem levő életével, vagy értelmem még nincs neki alárendelve? Az Úr Jézus Krisztus gondolkozásmódját alakítom-e ki magamban, aki sohasem beszélt az önmagához való jogairól, hanem belső éberségben maradva szellemét szakadatlanul alárendelte az Atyának? Felelős vagyok azért, hogy szellememet egyetértésben tartsam az Ő szellemével. Ekkor Jézus Krisztus lassanként felemel az Atya akaratának való teljes odaszentelésbe, oda ahol Ő él, ahol már ügyet sem vetek semmi másra. Isten félelmében így viszem véghez megszentelődésemet. Vezethet Isten az Ő útján és meglátják Őt mások is egyre jobban az életemben? Vedd komolyan a dolgodat Istennel szemben és akkor minden mást figyelmen kívül hagyhatsz! Legyen Isten a szó legszorosabb értelmében az első helyen az életedben! |
MIT ÍRT JÉZUS A HOMOKBA?
Jézus semmi írási emléket nem hagyott maga után. A Bibliában csak egyszer említik meg, hogy Jézus írt volna, de, hogy mit írt, arról pontos adatokat nem tudunk. Mégis több ez az üzenet, mint egy mesélői elem.
Minden, amit az emberek terveznek, véghezvisznek és remélnek, magában hordoz egy láthatatlan dátumot: a pusztulásuk dátumát. Amit gondolunk, mondunk és írunk, gyakran már pár perc után a múlté. Talán ezért értékeljük olyan nagyra a tárgyi emlékeket a régmúltból: egy egyszerű csont, néhány kő, vagy papiruszdarabok, mert egy darab "múlhatatlanság" illúzióját hordozzák magukkal.
Múlhatatlan szavak
Amit Jézus írt a homokba, az is a "jöttment" kategóriába tartozott volna? Még máig sem veszítettek Jézus szavai hatalmukból, még mindig egyedülálló a világtörténelemben. Megéri azon elgondolkodni, hogy Jézus Krisztus vajon mit akart kifejezni, amikor azt mondta:
Menny, és Föld elmúlik, de az én szavaim halhatatlanok.
A csapda
A jelenet teljesen békésen kezdődik: Jézus a templomhoz megy, hogy az ott lévő írástudóknak egy "előadást" tartson. De alig kezdené el, látja, hogy az ellenfelei egy asszonyt hurcolnak, akit házasságtöréssel vádolnak. Jézusnak kéne döntenie, mert az Ótestamentum szerint az asszonyt helyben meg kell kövezni. Valójában alattomos ötletek bujkálnak ellenfelei fejében. Tudniillik Jézus a törvény betartását prédikálta. Ennek ellenére magát a "bűnösök és vámszedők barátjának" nevezi, és azt mondta: "Én nem végezek ki senkit!"A vádlók eljárása egy csapda: Jézusnak döntést kell hoznia, hogy a válasza miatt utána őt ítéljék el - akkor pedig már nem az asszony, hanem maga Jézus ül az ókori törvényszéken. Ha nem védi meg az asszonyt, akkor elveszti a jó hírnevét, mint a "bűnösök és vámszedők barátja", viszont ha megvéd egy ilyen házasságtörőt, akkor lejáratja őt minden olyan ember, aki komolyan gondolja Isten parancsolatait. Akárhogy is dönt, a válaszát fel tudják használni ellene!
Jézus a homokba ír
Jézus szuverenitása viszont abban mutatkozik meg, hogy kihúzza magát egy sokatmondó tettel: lehajol, és írni kezd a homokba. Korábban rengeteget vitáztak rajta, hogy vajon mit is írhatott Jézus a homokba - mintha egyáltalán az lenne a lényeg! Nem, ami a szituációt egy másik, jó irányba tereli, azok nem az ismeretlen szavak a homokban, hanem a nyugodt, átgondolt viselkedése Jézusnak. Nem ad egy gyors választ - nem dönt rögtön. Gondolkodik. Időt hagy magának, ezzel megtörve a tömeg nyugtalanságát.
Amikor viszont továbbra is kérdeznek tőle az írástudók, egy pillanatra kiegyenesedik, és a híres mondatát hangosan kimondja: "Aki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ.", majd újra lehajol, és folytatja írását a homokba. Ezzel Jézus Jeremiás prófétára utal (A Biblia, Jeremiás próféta könyve, 17. rész, 13. vers.): "Izráelnek reménysége, oh Uram! A kik elhagynak téged, mind megszégyenülnek! Akik elpártolnak tőlem, a porba iratnak be, mert elhagyták az élő vizeknek kútfejét, az Urat!" "Vajon Isten ugyanolyan igazságosan dönt, mint kegyelmesen és megbocsátóan? - ezt nem is kérdik az írástudók. Ezzel maguk is elhagyják az "élő vizeknek kútfejét", mert Istent a saját elképzeléseik alá helyezik.
Visszavonulás tekintélyvesztés nélkül
Ilyen háttérrel egyértelművé válik a jelenet: a vádlók visszavonulnak. Ha Jézus és a farizeusok közvetlenül "támadnak egymásra", akkor az indulatok elhatalmasodtak volna. De így időt ad nekik a gondolkodásra, továbbra megengedi nekik, hogy visszavonuljanak tekintélyvesztés nélkül. És utána jön a történet tetőpontja: Jézus felegyenesedik. Kimondja a ítéletet, amely egy kérdéssel kezdődik, de ez a kérdés nem a vádlók kérdéseire ad választ, hanem a vádlók viselkedésére utal:
"Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged?" Az asszony: "Senki, Uram!" válaszára jön a váratlan mondat: "Én sem kárhoztatlak: eredj el, és többé ne vétkezzél!"
Jóság és igazság egyeztetése
A probléma oka az volt, hogy az igazság és a kegyelem hogyan tud egymással harmóniában lenni. A törvény büntetést ír elő. Amennyiben senki sem tartja be a törvényeket, az káoszhoz vezet. A törvényi alapja ennek a felmentő ítéletnek nem más, mint az, hogy aki mondta a bűnös asszonynak, hogy "Én sem kárhoztatlak", maga is egy idő múlva az ő helyén áll, és őt halálra ítélik. Csak ezért nem kapnak büntetést azok, akik Jézussal vannak. Jézus tudott az emberek gyengeségéről. Mindig új, és új képekben szemünk elé tárta Isten szeretetét.
Minden, amit az emberek terveznek, véghezvisznek és remélnek, magában hordoz egy láthatatlan dátumot: a pusztulásuk dátumát. Amit gondolunk, mondunk és írunk, gyakran már pár perc után a múlté. Talán ezért értékeljük olyan nagyra a tárgyi emlékeket a régmúltból: egy egyszerű csont, néhány kő, vagy papiruszdarabok, mert egy darab "múlhatatlanság" illúzióját hordozzák magukkal.
Múlhatatlan szavak
Amit Jézus írt a homokba, az is a "jöttment" kategóriába tartozott volna? Még máig sem veszítettek Jézus szavai hatalmukból, még mindig egyedülálló a világtörténelemben. Megéri azon elgondolkodni, hogy Jézus Krisztus vajon mit akart kifejezni, amikor azt mondta:
Menny, és Föld elmúlik, de az én szavaim halhatatlanok.
A csapda
A jelenet teljesen békésen kezdődik: Jézus a templomhoz megy, hogy az ott lévő írástudóknak egy "előadást" tartson. De alig kezdené el, látja, hogy az ellenfelei egy asszonyt hurcolnak, akit házasságtöréssel vádolnak. Jézusnak kéne döntenie, mert az Ótestamentum szerint az asszonyt helyben meg kell kövezni. Valójában alattomos ötletek bujkálnak ellenfelei fejében. Tudniillik Jézus a törvény betartását prédikálta. Ennek ellenére magát a "bűnösök és vámszedők barátjának" nevezi, és azt mondta: "Én nem végezek ki senkit!"A vádlók eljárása egy csapda: Jézusnak döntést kell hoznia, hogy a válasza miatt utána őt ítéljék el - akkor pedig már nem az asszony, hanem maga Jézus ül az ókori törvényszéken. Ha nem védi meg az asszonyt, akkor elveszti a jó hírnevét, mint a "bűnösök és vámszedők barátja", viszont ha megvéd egy ilyen házasságtörőt, akkor lejáratja őt minden olyan ember, aki komolyan gondolja Isten parancsolatait. Akárhogy is dönt, a válaszát fel tudják használni ellene!
Jézus a homokba ír
Jézus szuverenitása viszont abban mutatkozik meg, hogy kihúzza magát egy sokatmondó tettel: lehajol, és írni kezd a homokba. Korábban rengeteget vitáztak rajta, hogy vajon mit is írhatott Jézus a homokba - mintha egyáltalán az lenne a lényeg! Nem, ami a szituációt egy másik, jó irányba tereli, azok nem az ismeretlen szavak a homokban, hanem a nyugodt, átgondolt viselkedése Jézusnak. Nem ad egy gyors választ - nem dönt rögtön. Gondolkodik. Időt hagy magának, ezzel megtörve a tömeg nyugtalanságát.
Amikor viszont továbbra is kérdeznek tőle az írástudók, egy pillanatra kiegyenesedik, és a híres mondatát hangosan kimondja: "Aki közületek nem bűnös, az vesse rá először a követ.", majd újra lehajol, és folytatja írását a homokba. Ezzel Jézus Jeremiás prófétára utal (A Biblia, Jeremiás próféta könyve, 17. rész, 13. vers.): "Izráelnek reménysége, oh Uram! A kik elhagynak téged, mind megszégyenülnek! Akik elpártolnak tőlem, a porba iratnak be, mert elhagyták az élő vizeknek kútfejét, az Urat!" "Vajon Isten ugyanolyan igazságosan dönt, mint kegyelmesen és megbocsátóan? - ezt nem is kérdik az írástudók. Ezzel maguk is elhagyják az "élő vizeknek kútfejét", mert Istent a saját elképzeléseik alá helyezik.
Visszavonulás tekintélyvesztés nélkül
Ilyen háttérrel egyértelművé válik a jelenet: a vádlók visszavonulnak. Ha Jézus és a farizeusok közvetlenül "támadnak egymásra", akkor az indulatok elhatalmasodtak volna. De így időt ad nekik a gondolkodásra, továbbra megengedi nekik, hogy visszavonuljanak tekintélyvesztés nélkül. És utána jön a történet tetőpontja: Jézus felegyenesedik. Kimondja a ítéletet, amely egy kérdéssel kezdődik, de ez a kérdés nem a vádlók kérdéseire ad választ, hanem a vádlók viselkedésére utal:
"Asszony, hol vannak azok a te vádlóid? Senki sem kárhoztatott-é téged?" Az asszony: "Senki, Uram!" válaszára jön a váratlan mondat: "Én sem kárhoztatlak: eredj el, és többé ne vétkezzél!"
Jóság és igazság egyeztetése
A probléma oka az volt, hogy az igazság és a kegyelem hogyan tud egymással harmóniában lenni. A törvény büntetést ír elő. Amennyiben senki sem tartja be a törvényeket, az káoszhoz vezet. A törvényi alapja ennek a felmentő ítéletnek nem más, mint az, hogy aki mondta a bűnös asszonynak, hogy "Én sem kárhoztatlak", maga is egy idő múlva az ő helyén áll, és őt halálra ítélik. Csak ezért nem kapnak büntetést azok, akik Jézussal vannak. Jézus tudott az emberek gyengeségéről. Mindig új, és új képekben szemünk elé tárta Isten szeretetét.
Carl Eichhorn: Isten műhelyében-A hit energiái
Igaz, hogy minden kegyelem, de ne tekintsd a kegyelmet úgy, mint a restség párnáját.
Ellenkezőleg, a hit minden erőt mozgósít. Valamikor Izrael népe kegyelmi ajándékként kapta meg Kánaánt. Isten kezükbe adta Kánaán népeit is. Mégis súlyos harcok árán kellett az országot birtokba venniök és győzelmet kiharcolniok, noha mindent ajándékba kaptak. Péter elhívásánál a gazdag halfogás csodálatos ajándék volt, a tanítványok mégis verejtékezve és fáradozva vonták a hálókat a partra. A hit is isteni ajándék elfogadása, de nem álomban hull az ölünkbe. A hitben, ha az valódi, van valami kényszerítő, sürgető vonás és szinte erőszakkal ragadja magához a mennyet. Az Urat szaván fogja és nem engedi el: hiszen megígérted és szavad köt! Be kell azt rajtam teljesítened. Neved dicsősége követeli ezt meg. EI nem mozdulok innen, míg meg nem szabadítasz a gonosz lelkiismerettől és az engem fogva tartó bilincsektől. Te magad mondtad Uram, hogy keressem orcádat. Szívem nyitva áll Igéd előtt. Te segítséget nyújtasz annak, aki hozzád fohászkodik, s így én nyomorult ember nem bocsátlak el téged. Uram, én ezt nem érdem szerint kérem. Nem lehet semmiféle igényem, de bízom a te könyörületességedben.
Földi problémáinkban nem követelhetünk mindenáron segítséget tőle, de ahol az üdvösség kérdése forog kockán, ott szabad, sőt kell is erőszakoskodnunk és nem hagyhatjuk magunkat könnyen elutasítani. Szabad ezt mondanod: Uram, meg kell, hogy tarts engem! Mert Isten világosan tudtul adta akaratát, hogy nem akarja, hogy egy ember is elvesszen. Nem akarja a bűnös halálát. Azt akarja, hogy mindenki eljusson az igazság ismeretére. Nem áll ellene a hitből származó sürgetésnek. Ennek a hitnek egyik legszebb példája a kananeus asszony, aki elől az Úr Jézus nem tudott elzárkózni. Igaz, hogy ez az asszony még azt is vállalta, hogy a kutyák közé sorolják őt, csakhogy részese lehessem az asztalról lehulló morzsáknak. Az Úr nem tudta őt elutasítani. - Az üdvösségéért szorongó ember úgy látja magát, mint nagy bűnöst, mint istentelent és az Úr ellenségét.
Földi problémáinkban nem követelhetünk mindenáron segítséget tőle, de ahol az üdvösség kérdése forog kockán, ott szabad, sőt kell is erőszakoskodnunk és nem hagyhatjuk magunkat könnyen elutasítani. Szabad ezt mondanod: Uram, meg kell, hogy tarts engem! Mert Isten világosan tudtul adta akaratát, hogy nem akarja, hogy egy ember is elvesszen. Nem akarja a bűnös halálát. Azt akarja, hogy mindenki eljusson az igazság ismeretére. Nem áll ellene a hitből származó sürgetésnek. Ennek a hitnek egyik legszebb példája a kananeus asszony, aki elől az Úr Jézus nem tudott elzárkózni. Igaz, hogy ez az asszony még azt is vállalta, hogy a kutyák közé sorolják őt, csakhogy részese lehessem az asztalról lehulló morzsáknak. Az Úr nem tudta őt elutasítani. - Az üdvösségéért szorongó ember úgy látja magát, mint nagy bűnöst, mint istentelent és az Úr ellenségét.
De éppen ezáltal lesz része az üdvösségben; hiszen Jézus elfogadja a bűnösöket és Isten megigazítja az istenteleneket.
A hit nem engedi magát elutasítani és így erővel ragadja meg az Isten országát.
Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-Járj az igazi úton!
"... a becsületesek imádságát kedveli"
(Péki 15,8)
|
Ez is ígéret, mert olyan tényt állapít meg, amely ma és mindörökké igaz. Isten örömmel fogadja az igazak könyörgését; sőt, gyönyörűségének nevezi azokat. Tehát elsősorban arra kell törekednünk, hogy mi magunk igazak legyünk: se jobbra, se balra el ne hajoljunk. Ne űzzünk csalárd politikát, ne adjuk meg magunkat a gonosznak, hanem legyünk őszinték, becsületesek és igazak! Ha elkezdünk ügyeskedni, színt változtatni, nem számíthatunk Isten segítségére. Ha görbe utakon járunk, hamarosan azt kell majd tapasztalnunk, hogy nem tudunk imádkozni, és ha mégis megpróbáljuk, úgy érezzük: imáink előtt zárva az ég.
Mindenben egyenesek vagyunk és úgy követjük Urunk kijelentett akaratát? Ha igen, imádkozzunk sokat és hittel. Ha imádságunkban Isten a kedvét leli, ne fosszuk meg Őt ettől az örömtől! Őt nem imáink nyelvtanilag kifogástalan mondatai érdeklik, (nem filozófiánk) nem is ékesszólásunk - az ilyesmire csak az emberek helyeznek hangsúlyt. Ő a mi Atyánk, aki gyönyörűségét leli kicsinyei gőgicsélésében, és újonnan született fiai és leányai dadogó imáiban is. Hát ne találnánk kedvünket az imádságban, amikor az Úrnak örömet okoz, ha imádkozunk? Vigyük ügyeinket bátran a mennyei trónus elé! Az Úr tudja, hogy bőségesen van okunk az imádságra, és legyünk ezért hálásak neki! |
Andrew Wommack,- Az “örök élet-kérdés” 3.rész
1. rész:
http://mennyeikincseslada.blogspot.de/2017/01/andrew-wommack-az-orok-elet-kerdes.html
2.rész:
http://mennyeikincseslada.blogspot.de/2017/03/andrew-wommack-orok-elet-itt-es-most.html
Az “örök élet-kérdés” intimitás Istennel, örök élet Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3:16)
A legtöbb ember ennek a versnek arra a részére koncentrál, amely azt ígéri nekünk, hogy nem fogunk elveszni. Valóban, ez egy csodálatos ígéret, de nem ez a vers alapvető mondanivalója. Jézus elsődleges célja a földre való eljövetelével nem a bűnök bocsánata volt, hanem az, hogy örök életet adjon számunkra. A bűn elválasztott bennünket Istentől, ezért Jézus foglalkozott a bűnnel. A bűnért való fizetsége azonban csak egy lépés volt a végső célja felé, hogy az embert megbékéltesse Istennel. Ha valaki hisz abban, hogy Jézus meghalt a bűneiért, de nem megy tovább, hogy belépjen az Istennel való szoros kapcsolatba, melyet Jézus tett lehetővé, akkor eltéveszti az örök életet. Az örök élet nem az élet bizonyos hosszúságát jelöli, hanem az élet minőségét. Az örök élet az Atyával és Jézussal való bensőséges kapcsolat (Jn 17:3.) Sok ember felé helytelenül szolgáltak azzal, hogy azt mondták a számukra, hogy Jézus azért jött, hogy megbocsássa a az életünkben “bűnök szakaszát”. Ha csupán ez lett volna minden, amit Ő tett, akkor is csodálatos dolog történt volna, sokkal több, mint amit megérdemeltünk, de sokkal kevesebb, mint amit valójában megtett.
Ma, használjuk ki üdvösségünk valamennyi előnyét és lépjünk túl bűneink megbocsátásán, és lépjünk be a Hatalmas Istennel való bensőséges kapcsolatba.
http://mennyeikincseslada.blogspot.de/2017/01/andrew-wommack-az-orok-elet-kerdes.html
2.rész:
http://mennyeikincseslada.blogspot.de/2017/03/andrew-wommack-orok-elet-itt-es-most.html
Az “örök élet-kérdés” intimitás Istennel, örök élet Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Jn 3:16)
A legtöbb ember ennek a versnek arra a részére koncentrál, amely azt ígéri nekünk, hogy nem fogunk elveszni. Valóban, ez egy csodálatos ígéret, de nem ez a vers alapvető mondanivalója. Jézus elsődleges célja a földre való eljövetelével nem a bűnök bocsánata volt, hanem az, hogy örök életet adjon számunkra. A bűn elválasztott bennünket Istentől, ezért Jézus foglalkozott a bűnnel. A bűnért való fizetsége azonban csak egy lépés volt a végső célja felé, hogy az embert megbékéltesse Istennel. Ha valaki hisz abban, hogy Jézus meghalt a bűneiért, de nem megy tovább, hogy belépjen az Istennel való szoros kapcsolatba, melyet Jézus tett lehetővé, akkor eltéveszti az örök életet. Az örök élet nem az élet bizonyos hosszúságát jelöli, hanem az élet minőségét. Az örök élet az Atyával és Jézussal való bensőséges kapcsolat (Jn 17:3.) Sok ember felé helytelenül szolgáltak azzal, hogy azt mondták a számukra, hogy Jézus azért jött, hogy megbocsássa a az életünkben “bűnök szakaszát”. Ha csupán ez lett volna minden, amit Ő tett, akkor is csodálatos dolog történt volna, sokkal több, mint amit megérdemeltünk, de sokkal kevesebb, mint amit valójában megtett.
Ma, használjuk ki üdvösségünk valamennyi előnyét és lépjünk túl bűneink megbocsátásán, és lépjünk be a Hatalmas Istennel való bensőséges kapcsolatba.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)