Isten csodálatos kegyelme: AKI AZ EGÉSZ VILÁGRÓL GONDOSKODIK

''Kérjed tőlem, és odaadom néked a pogányokat örökségül, és birtokodul a Föld határait.'' (Zsoltárok 2:8)

''A szántóföld pedig a világ'' (Máté evangéliuma 13:38).

Mi jobban megértjük ma, hogy ez a kijelentés mit jelent, mint az apostolok, akik megbízatást kaptak az evangélium prédikálására. Az egész világ egy hatalmas misszióterület. A világ jelenlegi rettenetes állapota arra a gondolatra késztethetne bennünket, hogy Krisztus halála majdnem hiábavaló volt, és Sátán diadalmaskodott. Bennünket azonban nem csalt meg. Sátán látszólagos győzelme ellenére Krisztus folytatja munkáját a Menny szentélyében, és a Földön is. Hirdetni kell a komoly, ünnepélyes, intő üzenetet a legnehezebb területeken, a legszentelenebb városokban, minden helységben, ahol a hármas angyali üzenet fénye még nem virradt fel. Minden egyes embernek meg kell hallani a hívást a Bárány menyegzőjére. Hirdetni kell faluról falura, városról városra, országról országra a korszerű igazság üzenetét, nem pompával, hanem a Lélek erejével. Mielőtt az ember Isten országának tagjává válhatna, jellemének meg kell tisztulnia a bűntől. Krisztus kegyelme által meg kell szentelődnie.

Krisztus vágyik arra, hogy megnyilatkoztassa kegyelmét; és jellemének és képmásának pecsétjét a világra helyezze. A Menny lázadója felajánlotta neki a világ országait, hogy ezzel megvásárolja Krisztus elkötelezettségét a gonoszság fejedelme felé. Ő azonban az igazságosság országának megalapítására jött el, és nem azért, hogy megvásárolják. Nem kívánt elállni eredeti szándékától. A Föld Krisztus megvásárolt öröksége. Jézus azt szeretné, ha az emberek szabadok, tiszták és szentek lennének. Noha Sátán emberi eszközökön keresztül igyekszik megakadályozni Krisztus szándékát, a kiontott vér által olyan kivívandó győzelem vár még ránk, amely megdicsőíti Istent és a Bárányt. Jézus országa növekedni fog, és átöleli majd az egész világot. 

Krisztus nem elégszik meg mindaddig, amíg a győzelem teljessé nem válik. ''Lelke szenvedése folytán látni fog.'' ''És félik napnyugattól fogva az Úrnak nevét, és naptámadattól az ő dicsőségét'' (Ézsaiás könyve53:11; 59:19).

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-A MEG NEM KÉRDEZETT KIJELENTÉS

"És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmirõl"-(Jn 16,23)

 

Mikor van "az a nap"? Amikor a mennybe ment Úr eggyé tesz téged az Atyával. Azon a napon ugyanolyan eggyé leszel az Atyával, mint Jézus, és azon a napon - mondja Õ - "nem kérdeztek majd engem semmirõl". Amíg Jézus feltámadott élete nem valóság még benned, folyton kérdezõsködsz errõl is, arról is. De egy idõ múlva úgy találod, hogy minden kérdésed elhallgatott, nincs több kérdeznivalód. Eljutottál már oda, hogy teljesen rábízod magad Jézus feltámadt életére, amely tökéletes kapcsolatba hoz téged Isten szándékaival? Ezt az életet éled-e most? Ha nem, mi az akadálya?

Sok minden homályos lehet még elõtted, de ne engedd ezeket közéd és Isten közé furakodni. "Azon a napon nem kérdeztek majd engem semmirõl" - nincs rá szükség, mert bizonyos vagy benne, hogy Isten a dolgokat az Õ akarata szerint viszi véghez. János 14,1 szíved szilárd sziklájává lett, nincs már több kérdeznivalód. Ha valami még rejtve van elõtted és ez közéd és Isten közé jut, soha ne próbáld megoldani az értelmeddel; a hajlamaidban van a baj. Amikor egyszer kész vagy hajlamaidat alávetni Jézus életének, az értetlenséged tökéletesen feltisztul. Akkor az Atya és gyermeke között nincs távolság, mert az Úr eggyé tett Atyáddal; "és azon a napon nem kérdeztek majd engem semmirõl".

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-MEGELEVENÍTÕ ÉLET

"Ti pedig maradjatok Jeruzsálemben, mígnem felruháztattok mennyei erõvel" (Lk 24,49)

Nemcsak saját felkészíttetésük miatt kellett a tanítványoknak a pünkösdre várniuk; addig kellett várniuk, amíg az Úr megdicsõülése történelmi ténnyé lett. Mihelyt megdicsõült, mi történt? "Miután Istennek jobbja által felmagasztaltatott és a megígért Szent Szellemet az Atyától elnyerte, kitöltötte azt, amit most láttok és hallotok" (Csel 2,33). A következõ mondat: "mert még nem volt Szent Szellem, mivel Jézus még nem dicsõíttetett meg" (Jn 7,39) - nem mireánk vonatkozik. Ma már a Szent Szellem kitöltetett, az Úr már megdicsõült: most már a várakozás ideje nem Isten gondviselésétõl, hanem a mi készenlétünktõl függ.

A Szent Szellem befolyása és hatalma már pünkösd elõtt is munkálkodott, de Õ maga még nem volt itt. Amint Urunk megdicsõült mennybemenetelekor, a Szent Szellem eljött ebbe a világba és azóta mindig itt van. El kell fogadnunk ezt a kinyilatkoztatást, hogy Õ itt van! A hívõ legyen állandóan nyitott a Szent Szellem befogadására. Amikor befogadjuk a Szent Szellemet, megelevenítõ életet nyerünk a mennybe ment Úrtól.

Nem a Szent Szellem keresztsége változtatja meg az embereket, hanem a mennybe ment Krisztus hatalma, amely a Szent Szellem által az emberek szívébe jut; ez változtatja meg õket. Mi sokszor szétválasztjuk azt, amit az Újszövetség soha nem választ szét. A Szent Szellem keresztsége nem Jézus Krisztustól független megtapasztalás, hanem az Õ mennybemenetelének bizonyítéka.

A Szent Szellem keresztsége sem az idõre, sem az örökkévalóságra nem emlékeztet, hanem az az egyetlen csodálatos, dicsõséges MOST.
"Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged" (Jn 17,3).
Kezdd el Õt most megismerni és soha ne hagyd abba!

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-GONDOLKOZZ JÉZUS TANÍTÁSA SZERINT

"Szüntelen imádkozzatok" (1Tesz 5,17)

Hogy helyesen, vagy helytelenül gondolkozunk az imádságról, az attól függ, milyen az elképzelésünk róla. Ha az imádságot úgy vesszük, mint a tüdõ lélegzését vagy a vér keringését, akkor helyesen gondolkozunk. A vér szakadatlanul kering, a lélegzés is szakadatlan. Nem vagyunk tudatában ennek, mégis megállás nélkül folyik. Nem mindig vagyunk tudatában annak sem, hogy Jézus tökéletes kapcsolatban tart minket Istennel; mégis így van, ha engedelmeskedünk neki. Az imádság nem gyakorlás, hanem élet. Õrizkedj mindattól, ami gátolja feltörõ fohászaidat. "Szüntelen imádkozzatok" - azaz mindig õrizd meg a szívedbõl feltörõ fohászkodás gyermeki szokását.

Jézus soha nem tesz említést meg nem hallgatott imádságról: határtalanul bizonyos volt abban, hogy az imádság mindig meghallgatásra talál. Megvan-e bennünk is a Szent Szellem által ez a kimondhatatlan bizonyosság, ami Jézusban volt az imádságról, vagy arra az idõre gondolunk, amikor Isten látszólag nem felelt imádságunkra? "Aki kér, mind kap" (Mt 7,8). Még ha mondjuk is, hogy "de... nem...", Isten azonban a legeredményesebb módon hallgatja meg az imádságot nemcsak néha, hanem minden idõben. Lehet, hogy a meghallgattatás bizonyítékát nem mindig azon a területen találjuk meg, ahol szeretnénk, vagy várjuk. Várjuk-e, hogy Isten feleljen az imádságra?

A veszély abban van, hogy felhígítjuk a dolgokat, amikrõl Jézus beszélt és úgy értelmezzük, hogy megfeleljenek a józan észnek is, de ha csak józan ész kellene hozzá, akkor neki nem lett volna érdemes kimondania. Mindaz, amit Jézus mond az imádságról, természetfeletti kinyilatkoztatás.

Az ígéret gyermeke (4)

„És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról.” Zsidók 11:32<

Gyermeked talán ma még nagyon messze van a tökéletestől, és az Isten országába való belépése talán egyáltalán nem lesz könnyű.

„Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról. Ezek hit által országokat győztek le, igazságot szolgáltattak, ígéreteket nyertek el, oroszlánok száját tömték be, tűz erejét oltották ki, kard élétől menekültek meg, betegségből épültek fel, háborúban lettek hősökké, idegenek seregeit futamították meg.” (Zsidók 11:32–34).

Amikor ezeket a neveket és életük történetét olvasod, rádöbbensz, hogy a Sátán minden erejével támadni fogja ígéretet kapott gyermekedet, születése pillanatától halála napjáig. És ha őt nem sikerül elkapnia, akkor majd a gyermekeivel próbálkozik. Jeftének felül kellett emelkednie a szégyenfolton, hogy anyja egy prostituált, apja pedig tudni sem akar róla. De legyőzte mindezt, győzelemre vezette Izráelt ellenségei fölött, erős vitézként lett ismertté (ld. Bírák 11:1), és végül a neve bekerült a Biblia legnagyobb hősei közé, ott van ő is felsorolva Ábrahám, Mózes, Eszter, Ruth és Dávid mellett.

Elhagyottság, bántalmazás, függőség, távolmaradás, harag és agresszió – ezek közül egyik sem gátolhatja meg Istent abban, hogy használja gyermekedet, ha te „odaállsz a résre”, imádkozol érte, és továbbra is kimondod fölötte Isten Igéjét. Azt kérdezed, mi ez a rés? A rés a különbség aközött, ami van, és aközött, ami lehet; a különbség aközött, amilyen a gyermeked most, és aközött, akivé válni fog a jövőben.

Erős Mónika

Kenneth E. Hagin- Bizonyságot tesz

,,Ez a Szellem bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei  vagyunk.,,- Róma 8,16.


Isten irányítani fog minket. Isten vezetni fog minket. Van olyan Igénk, amely ezt mondja: „Mert akiket Isten Szelleme vezérel, azok Istennek fiai.” (Róm. 8,14)

Hogyan vezet Isten?
A Róma 8,16 adja a kulcsot:
„Ez a Szellem bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.”

Nem azért tudod, hogy Isten gyermeke vagy, mert valaki megprófétálta. Nem onnan tudod, hogy valaki azt mondta, őszerinte az vagy.
Nem így tudod meg az ilyen dolgokat. Nem azért vagy Isten gyermeke, mert volt egy látomásod. (Lehet hogy volt, lehet hogy nem, nem ez tesz téged Isten gyermekévé.)
 Honnan tudjuk akkor a Biblia szerint, hogy Isten gyermekei vagyunk?

Isten szelleme „bizonyságot tesz” a mi szellemünkkel együtt. Nem tudod pontosan elmagyarázni, honnan tudod, egyszerűen csak tudod, mélyen a bensődben. Van egy belső bizonyosságod, miszerint Isten gyermeke vagy.
 Ez az elsődleges módja annak, ahogy Isten vezeti a gyermekeit — a belső bizonyosságon keresztül!

Megvallás: Én Isten Szellemétől születtem. Isten Szelleme bizonyságot tesz az én szellememmel együtt, hogy én Isten gyermeke vagyok. Isten Szelleme vezet engem. Ebben a pillanatban is Ő vezet.

Az ígéret gyermeke (3)

„Kerestem köztük valakit, aki… odaállna a résre…” Ezékiel 22:30.

Gyermeked, az ígéret gyermeke talán bajba kerül az iskolában, rossz társaságba keveredik, vagy kipróbálja a kábítószert, alkoholt, bandákat, szexet stb. Talán fellázad minden ellen, amit tanítottál neki. Ez azonban nem jelenti, hogy nem fog végül válaszolni Isten hívására, és nem fogja megtenni Isten akaratát. Mielőtt tarzuszi Saul Pál apostollá lett volna, Istennek le kellett őt löknie a lováról, meg kellett aláznia társai előtt, és egy időre meg kellett vakítania. 

Emlékszel, mit mondott Jézus a tarzuszi Saulnak aznap a damaszkuszi úton? 

„Nehéz néked az ösztön ellen rúgódoznod” (ApCsel 9:5 Károli). 

Vannak gyermekek, akiknek az életében az ígéretek könnyen beteljesednek, másoknál ez némi rúgkapálással jár – nem jutnak el odáig egyik napról a másikra! Isten Pált három évre elvitte a sivatagba, hogy detoxikálja őt, hogy megszabadítsa a helytelen gondolkodásmód mérgétől, és újraprogramozza Igéjének igazságával, mert ez elengedhetetlen volt ahhoz, hogy felkészítse őt hivatásának betöltésére. 

Ha tehát úgy tűnik, hogy gyermeked eltévedt a sivatagban, vak arra, hogy meglássa rendeltetését, vagy éppen a porban fetreng, ne ess kétségbe! Isten most is munkálkodik! Mit tehetsz te? Isten azt mondta: „Kerestem köztük valakit, aki építené a falat, és odaállna a résre színem elé az országért…” (Ezékiel 22:30). 

Építs védelmi falat imádságból gyermeked köré!

 „Állj oda a résre”, imádkozz, és mondd ki Isten Igéjét gyermeked felett. Jézus megígérte, hogy ha hittel imádkozunk e földön, ő megmozgatja a mennyet az érdekünkben (ld. Máté 18:19)

Az ígéret gyermeke (2)

„A gileádi Jefte erős vitéz volt, egy parázna nőnek volt a fia.” Bírák 11:1

A gének sok mindent befolyásolnak. Meghatározzák egy gyermek haja színét, szeme színét, mindazokat a hajlamokat, melyek miatt apjára vagy anyjára fog hasonlítani. De ha egy gyermek felnőve is folyamatosan rossz döntéseket hoz, annak már nem biztos, hogy a génekhez van köze; lehet, hogy az ellenség vette célba, mert felismerte rendeltetését. Ilyenkor lép közbe Isten.

Mózest édesanyja beletette egy kosárba, a kosarat pedig elrejtette a Nílus nádasában. Isten azonban úgy intézte, hogy pont a fáraó lánya találjon rá, magával vigye a palotába, és egyiptomi előkelőségként nevelje fel.

Ha te megteszed szülőként a te részedet, akkor Isten is megteszi az övét. Ha megteszel a gyermekedért mindent, ami tőled telik, Isten közbe fog lépni, és megteszi, amire te nem lennél képes.

Pál azt írja: „azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott” (Róma 8:28).

Istennek célja van problémás gyermekeddel, ezért szeresd őt továbbra is, és imádkozz érte továbbra is, bármeddig is tart. A Biblia azt mondja: „a gileádi Jefte erős vitéz volt, egy parázna nőnek volt a fia.” Lehet, hogy gyermeked nem épp ideális körülmények között született, de ez nem akadályozza meg Istent abban, hogy megáldja őt. Éppen ellenkezőleg, ő minden múltbeli körülményt fel tud használni, hogy ezzel adjon a jövőjéhez bölcsességet és erőt, hogy betölthesse azt, amire Isten elhívta őt. 

Ne mondj le hát a gyermekedről, mert az ígéret gyermeke ő! Imádkozz így: „Uram, te megígérted, én elhiszem, és valóra fog válni!”

Andrew Wommack-Ő megosztja veled jutalmát

Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek.”  (Máté 5:12)

Jézus azt mondta, hogy az üldözések közepette is örvendezhetünk. Az üldözéseknek sok pozitív hatása van, de leginkább azért örvendezhetünk, mert jutalom vár bennünket a mennyben, miután kibírtuk és hitünket megőriztük Benne.
Jézus a szentjeit érő üldözést rendkívül komolyan veszi, amit például Pál damaszkuszi útján megtapasztalt események is mutatnak. Az Úr megkérdezte Pált (akkor még Saulust), “Miért üldözöl engem?” (Apcsel 9:4.) Nem azt kérdezte, “Miért üldözöd a népemet?”, hanem azt, hogy “Miért üldözöl engem?”
Az emberek valójában nem bennünket utasítanak el, hanem azt a személyt, akit képviselünk. Jézus Krisztus teste vagyunk ezen a földön. Amit az emberek nekünk mondanak, vagy velünk tesznek, azt Jézusnak mondják, illetve Vele cselekszik. Jézus tehát megígérte, hogy a jutalmát megosztja velünk. Jézus valamennyi dicsőségét és tiszteletét megosztja azokkal, akik szenvedést álltak ki Jézus nevéért. (Róma 8:17.) Milyen hatalmas jutalom!
A jutalomra való összpontosítás az üldözés helyett örömöt fog okozni, amikor az emberek ellened szólnak és a hited miatt kigúnyolnak. (Apcsel 5:41.) Pál gyakorlatilag kívánta azt a közösséget, amit Jézus azok számára biztosított, akik a nevéért üldözést szenvednek. Pál tudta, hogy nemcsak még bensőségesebb kapcsolatba kerülhet Jézussal, hanem az Ő feltámadásának erejében is járhat. (Fil. 3:10.)
Ma, ha Jézus Krisztusban való hited miatt üldözést tapasztalsz, emeld fel a fejed és örülj! Az Ő jutalma végtelenül nagyobb, mint bármely szenvedés, amit kiállsz.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében-Isten gyermekeinek rettenthetetlensége

,,Ne félj, te kicsiny nyáj, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja az országot.,,
(Lukács 12, 32)

Akinek nagy a befolyása, erõs a hatalma és nagy számban állnak mögötte emberek, annak semmitõl sem kell félnie. Az Úr Jézus nyája azonban befolyásban, hatalomban és számban kicsiny. Leginkább csak a „kisemberek" tartoznak hozzá. És ezt a kicsiny nyájat is annyi farkas veszi körül. Nincs hiány ellenséges támadásokban és ellenállásban. Már Isten ószövetségi népe is felismerte: „Sokan szorongattak engem ifjúságomtól fogva." Ézsaiás pedig ezt mondja Isten népérõl: „Ó, te szegény, szélvésztõl hányt!" (54, 11). Éppen az ellenségeskedés, gúny és megvetés a fõoka, hogy ez a nyáj olyan kicsiny. A megaláztatásnak az útját nem sokan vállalják. - És mégis ennek a kicsiny nyájnak nagy és jó Pásztora van. Egyedül õ a jó Pásztor. Úgy szereti nyáját, mint önmagát; élete árán szerezte meg azt. Ismeri, gondozza és vezeti õket, bármennyi nehézség és veszély támad. Nem béres õ, aki elhagyja juhait, amikor a farkas jön, hiszen a juhok az õ tulajdonát képezik. Élete odaadása árán szállt értük síkra, értük él és senki õket a kezébõl ki nem ragadhatja. Az Úr Jézus mindenre felkészült. Bármilyen nagy az emberi ellenszegülés és tombolás ellene, õ arra is fel van fegyverkezve. Tehát vessünk el minden félelmet, mert többé nincs erre ok. A juhoknak csak egy dologtól kell félniök: hogy el ne kódorogjanak a pásztortól. Minden másról õ gondoskodik.

Kicsiny és gyenge ez a nyáj, de mégis erõs, mert erõs Pásztora van. Kicsiny és mégis nagy, mert a juhok nagy Pásztora vette õt gondjaiba. És egyszer elnyeri a királyságot is, mert az Atyának úgy tetszett, hogy éppen ennek a kicsiny nyájnak adja át majd egykor a királyi uralmat. Amikor ismét megjelenik a Megváltó, õvele együtt fognak uralkodni. Ez az Isten akarata s amit õ akar, annak úgy kell történnie. A kicsiny nyáj ellen minden oldalról vihar tornyosul és még mindig hátra van a legnagyobb vihar: az antikrisztus alatt bekövetkezõ szorongattatás. Úgy tûnik, hogy az majd végez is a nyájjal. De Istennek az az akarata, hogy megmaradjon és megkapja az országot. Egyszer majd felhangzik a kiáltás: „Halleluja! mert uralkodik az Úr, a Mindenható" (Jel 19, 6). Ekkor adja át az uralmat a kicsiny nyájnak. Valóban mindennel felér, hogy e kicsiny nyájhoz tartozzunk és vele együtt végig kitartsunk.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében-Az Istentõl parancsolt félelem

,,Attól féljetek inkább, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában.,,
(Máté 10, 28)

A világ könnyelmû gyermekei tréfát ûznek a kárhozatból; az istenfélelem eltûnõben van az emberek között. Ennek egyik elszomorító jele az, hogy a kárhozat sokak elõtt nem létezõnek tûnik fel, másoknak pedig egyenesen nevetség tárgya. Isten gyermekei azonban tudják, hogy van kárhozat és van pokol. Hisznek Isten Fia szavának, aki a láthatatlan világból jött el közénk és pontos betekintése van a menny és pokol dolgaiba. Milyen élesen és nyomatékosan állítja elénk Jézus a kárhozat borzalmait (Márk 9, 43-48)! Isten gyermekei tudják, hogy van pokol, mert aki egyszer komoly bûnbánaton ment át, az szinte maga is alászállt a poklokra. Felismerte az Istentõl való elhagyatottság irtózatos voltát és remeg attól, hogy örök elvettetés lehet része. Az Isten szentségétõl való félelem nehezedett rá, meglátta azt a szörnyû szakadékot, amely a bûnöst Istentõl elválasztja. Ezért tudja, hogy van pokol. - Akit azonban a Megváltó kegyelme megragadott, éppen olyan jól tudja azt is, hogy van mennyország. Tudja abból a békességbõl, amit a bûnbocsánat adott szívébe és abból a bizonyosságból: Isten
engem is szeret, gyermeke vagyok.

Isten gyermekének a szívében minden üdvbizonyosságon túl is kell az az üdvös és hasznos félelem maradjon, amelyrõl Jézus azt mondja: „Attól féljetek, aki mind a lelket, mind a testet elvesztheti a gyehennában." Jézus ezt a megdöbbentõ Igét éppen a tanítványoknak mondta el. Tehát nem szabad magunkat hamis bizonyosságba ringatni. Nem árt, ha néha elfogja lelkünket az aggodalom: vajon valóban célba érek-e? Ez annál inkább a Megváltó karjaiba kerget minket. Különösen akkor gondoljunk nyomatékosan az elbukás szörnyû következményeire, amikor a bûn izgat és csábítgat minket. Ha Isten gyermekei ismét a gonosz birtokába kerülnek, kárhozatuk kétszeresen súlyos. Még Pál apostol szívében is feltámadt idõnként az a szorongó érzés, hogy vajon nem kerül-e majd elvettetésre. Mennyivel inkább kell nekünk helyet adnunk e gondolatnak, hogy azután annál jobban óvakodjunk a bûntõl. - Az Isten elõtti félelem azonban jó és hatékony ellenszere az emberektõl való félelemnek is. Ha mi Isten elõtt remegünk, akkor nem remegünk az emberek elõtt.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében-Vigasztalásunk a szenvedésben

,,Mikor megsokasodtak bennem az én aggódásaim, a te vigasztalásaid megvidámították az én lelkemet.,, -(Zsolt 94, 19)

A mérleg egyik serpenyõjében vannak a szenvedések és a gondok, de a másik serpenyõben ott vannak a vigasztalások. Lehet, hogy az elsõ igen leterheltnek látszik, mégis a második kerül túlsúlyba és fellendíti azt a serpenyõt, amelyben a szenvedések vannak. „Amint bõven kijutott nekünk Krisztus szenvedéseibõl, úgy bõséges a mi vigasztalásunk is Krisztus által" (2 Kor 1, 5). Tehát végül is a vigasztalás kerül túlsúlyba. Isten nem rak reánk több terhet, mint amire feltétlenül szükség van. Nem szíve szerint sújt minket, de nem kímélhet meg minket azoktól, mert a szenvedések által kipróbál és megtisztít minket és érettekké tesz. Sok keresztyén megtapasztalta már, hogy bár Isten idõnként a szenvedések tüzében hagy minket, ez nem változtát az õ szeretetén, mert mindennel a javunkat akarja szolgálni. További vigasztalásunk az, amivel a jövõ biztat minket, ha türelmesen kitartunk. A szenvedések könnyûek és rövid ideig tartók az örökkévaló dicsõséghez képest. Az üdvösség gazdagon kárpótolja majd a szenvedõket és Isten minden könnyet letöröl majd. A legnagyobb vigasztalás azonban mégis annak a bizonyossága, hogy Jézus szeret és Isten a mi Atyánk. Ez emel fel igazán, amikor bátorságunk eltûnõben van. Ez üdít fel a megpróbáltatások tüzében. Ez óv meg attól, hogy elsüllyedjünk a hullámok között. Gyakran éppen az a külsõ nyomorúságok, nehézségek célja, hogy a lélek ezt a nagy vigasztalást megtalálja.

Van egy másik - üdvösséges - szomorúság, amelyet akkor érzünk, mikor vétkeinkkel és mulasztásainkkal kerülünk szembe. Ez az Isten szerint való szomorúság egyengeti az igazi vigasztalásnak, a bûnbocsánat felett érzett vigasztalásnak az útját. Ez kárpótol minden szenvedésért. „Ha elfogyatkozik is testem és szívem, szívemnek kõsziklája te vagy, ó Isten" (Zsolt 73, 26). De ehhez a vigasztaláshoz csak Isten Igéjén keresztül juthatunk.

A Biblia a vigasztalás nagy könyve. A bibliai szent írók legtöbbször nagy nyomás súlya alatt és nehézségek idején kapták a kijelentést. A világ könnyelmû és élvezeteket hajhászó gyermekei unalmas könyvnek tartják, amely tele van sötét fenyegetésekkel. A kereszthordozók azonban a vigasztalás tiszta forrására bukkannak benne. Ismerkedjünk meg jól az írott Igével s akkor nem lesz majd hiányunk vigasztalásban a nehézségek idején.

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

,,Sikem férfiúinak fejére is visszahárított Isten minden rosszat.,, Bírák 9,57.

A Bírák könyve sokszor tesz megrázóan bizonyságot ennek az Igének igazságáról: "A bűn gyalázatára van a népnek". (Péld 14,34)

Ez látható Gedeonnak és háznépének életéből is.

Gedeon Isten eszköze volt Izrael ellenségeinek elpusztításában. Gazdag zsákmány hullt a győztesek ölébe. A zsákmányul ejtett arany fülbevalókat Izrael a szabadsághős Gedeonnak ajándékozta. Ő azonban ezt a gazdagságot nem Isten dicsőségére fordította.

Arannyal átszőtt papi ruhát, efódot készíttetett belőle, s úgy gondolta, hogy ezt áldásul hagyja családjának. A valóságban azonban halvánnyá és átokká lett ez!

Bárcsak minden szülő gondolna arra, hogy az értékes, áldott hagyaték ott található, ahol hűséges és alázatos imádkozók munkálkodnak. - Gedeon elbukása borzalmas dolgokat munkált a családjában. Fia, Abimélek elment szülővárosába, Sikembe, és rábeszélte a város lakóit, hogy tegyék őt királlyá. Segítségükkel megölte 70 testvérét. Ezután a vérfürdő után tették aztán a sikemiek királyukká. A dicsőség azonban csak három évig tartott. Akkor ellenségeskedés támadt Sikem lakói és Abimélek között. Az ellenségeskedés alatt történt Thébes ostroma is, amikor egy asszony malomkődarabot dobott le a torony faláról, s ez szétzúzta Abimélek fejét.

Szó szerint beteljesült az Ige: Isten minden rosszat visszahárított a fejére. A sikemiek sem jártak jobban. Rajtuk is beteljesült Abimélek egyetlen megmaradt testvérének az átka, aki a vérfürdőből elmenekült: "Jöjjön ki tűz Abimélekből, és eméssze meg Sikem férfiait"! (20. v.)

Sikem története ezzel az Igével végződik: "Sikem férfiainak fejére is visszahárított Isten minden rosszat" (57. v.).

Isten malmai lassan őrölnek, de pontosan!

Varga László: Isten asztaláról

"Majd az Úr szavát hallottam, aki ezt mondta: Kit küldjek el, ki megy el követségünkben? Én ezt mondtam: Itt vagyok, engem küldj!"- Ézsaiás 6,8

Ezt a bátorságot irigylem. Szól az Úr sokszor hozzánk is. Meg is halljuk. Megoldandó feladatokat mutat, szükségeket tár fel előttünk, egyházunk, népünk bajai kiáltanak. Erő, képesség, jó lehetőségek állnak rendelkezésünkre, és lelkiismeretünk biztat: ez a te feladatod. De sokkal kényelmesebb panaszosan mondani: hát senki nem vállalja? Mi lesz így velünk? Irigylésre méltó a próféta bátorsága, lelkesedése: "Itt vagyok, engem küldj!" Testvérem, hozzád is így szól Isten hívása. Pedig a fenti igében még hívás se hangzik. Csak éppen annyit mond a fiatal Ézsaiás füle hallatára: kit küldjek el? Ezt a kérdést teszik fel keserűen egyházunk, népünk vezetői. Szavukon, panaszukon át igen sokszor Isten szava szólít, s mi, keresztyének, ezt így is érezzük. 

Ne várjunk külön parancsot! Jelentkezzünk, és vállaljuk bátran az előttünk álló feladatot, melyről nagyon jól tudjuk, hogy képességeink, lehetőségeink szerint mi oldhatjuk meg a legjobban! Isten ezt várja tőlünk. Minden segítséget megad hozzá. Ne féljünk, aki bátran nekivág, meglátja, önmagának is megéri!

Istenem, Uram, hányszor panaszoltam én is, hogy nincs, aki felvállalja egyházunk, népünk, közösségünk gondjait. Olyan kicsinek érzem magam olyankor, eszembe se jut, hogy én jelentkezzem. Valahol kell lennie nagyobbaknak, okosabbaknak, előkelőbbeknek, azokra vár a feladat. De én?! - Bírálni, az reám tartozik, de vállalni? - Bocsásd meg, Uram, ezt a gyámoltalanságot, melyet Te talán gyávaságnak, lustaságnak, vagy éppen képmutatásnak ítélsz. 

Ha nincs hozzá se szemem, se bátorságom, mutasd meg határozottan a megfelelő pillanatban, hogy tőlem várod a megoldást egy-egy nehéz ügyben, és ne engedd, hogy kibúvókat keressek vállalás helyett. Taníts meg jelentkezni: Itt vagyok, engem küldjetek! Ámen.

Mindennap az Ige fényében: TOTÁLIS HADVISELÉS

A mai napon olvasandó igeszakasz: 2Kor 10,1-6 

1 A Krisztus szelídségével és gyöngédségével kérlek titeket én, Pál, aki - némelyek szerint - szemtől szemben ugyan alázatos vagyok közöttetek, de távollétemben erélyes vagyok hozzátok; 

2 kérlek titeket, hogy amikor jelen leszek, ne kelljen erélyesnek lennem annak a meggyőződésnek az alapján, amellyel merészen akarok fellépni némelyekkel szemben, akik úgy vélekednek, hogy mi test szerint élünk. 

3 Mert testben élünk, de nem test szerint hadakozunk; 

4 hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására. 

5 Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre, 

6 és készek vagyunk megbüntetni minden engedetlenséget, amikor teljességre jut a ti engedelmességetek.

"Hadakozásunk fegyverei ugyanis nem testiek, hanem erősek az Isten kezében erődítmények lerombolására. Ezekkel rombolunk le minden okoskodást és minden magaslatot, amelyet az Isten ismeretével szemben emeltek, és foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre." (2Kor 10,4-5)

Itt az igehirdetés természetéről és hatalmáról olvasunk leírást. Az evangélium szava elsősorban felhívás bűnbánatra és a Krisztus által való szabadítás bejelentése. Ennek a szónak van ereje ahhoz, hogy megtérést és szabadítást eredményezzen, mert Isten Igéje.
De az evangélium több mint felhívás megtérésre és hitre. Olyan hatalom is, mellyel ki lehet pukkasztani az emberi okoskodás léggömbjeit, és olyan tüzérség, mellyel meg lehet semmisíteni az emberi gőg erődítményeit. Tulajdonképpen az evangélium nem csupán az emberközpontú gondolkodás leleplezésére szolgál, hanem arra is, hogy ezeket a gondolatokat foglyul ejtse a Krisztus iránti engedelmességre.
A keresztyének nem mindig fordítanak figyelmet az evangélium messzebbre ható következményeire. Túl gyakran olyan üzenetnek tekintik az evangéliumot, amelynek révén az emberi lélek és Isten között áll helyre a békesség. Nem mindig érzik meg azt, hogy az evangéliumnak van ereje befolyásolni azokat a gondolati sémákat is, amelyek uralják az egyetem intézményét és azokat az elgondolásokat, amelyek alakítják a harcot a munkaviszony területén.
Tudatában kell lennünk annak, hogy a mi magatartásunknak, ahogy a nemiség, a pénz, a tudomány és a háború kérdését nézzük, nagyon is sok köze van a Jézus Krisztusban való hitünkhöz, mivel ő a dolgok új rendjének a kezdete. A gondolatok és a magatartás ezen újrarendezését az hozza létre, hogy az evangéliumra hallgatunk.
Amikor a keresztyén harcos ezekre a különböző területekre és tájakra lép, nem szabad neki fegyvert cserélnie. A tudományos életben az lesz a kísértése, hogy a logikában bízzon, a politikában az, hogy az ékesszólásra támaszkodjék, amikor meg üzletről van szó akkor az, hogy a világi hatalom fogalomkörében gondolkodjék. De a mi "hadakozásunk fegyverei nem evilágiak (testiek).Isten Igéje eredményezi azt, hogy a gondolatok és a magatartás újrarendeződjenek.
Ahogy Isten az ő beszédével alkotott meg mindent az eredeti teremtésben, ugyanúgy Krisztus beszédével hozza létre az új teremtést. 

Ezt az evangéliumot hirdetnie kell Isten népének, de nemcsak extenzív módon, vagyis az egész földkerekségen, hanem intenzív módon is, azaz az élet minden részére vonatkoztatva azt.

Oswald Chambers:: Krisztus mindenek felett: ZAVARTALAN KAPCSOLAT

"Azon a napon az én nevemben kértek majd; ...mert maga az Atya szeret titeket..." (Jn 16,26-27)

"Azon a napon az én nevemben kértek", azaz az én természetem szerint. Nem "varázsige lesz a nevem nektek", hanem "olyan bizalmas lesz a kapcsolatunk, hogy egészen eggyé váltok velem". "Az a nap" - nem egy valamikor bekövetkező napot jelent, hanem azt a napot, ami itt van és most van! "Maga az Atya szeret titeket" - az egyesülés teljes és tökéletes. Urunk nem arra gondol itt, hogy életünkben nem lesznek bonyodalmak, hanem éppúgy, mint ahogyan Ő ismerte az Atya szívét és gondolatát, úgy emel fel minket is a Szent Szellem keresztsége által azokra a mennyei helyekre ahol kijelentheti nekünk Isten tanácsait. "Amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben..." (23. v.). "Azon a napon" zavartalan lesz a kapcsolat Isten és a szent között. Éppúgy, mint ahogy Jézus tisztán állt az Atya jelenlétében, úgy minket is bele emelhet ebbe a kapcsolatba a Szent Szellem keresztségének hatalmas erejével, "hogy egyek legyenek, mint mi" (Jn 17,11). "Megadja nektek" (23). 

Jézus azt mondja, hogy Isten meghallgatja imádságainkat. Micsoda kihívó felszólítás! Jézus feltámadásának és mennybemenetelének ereje és az elküldött Szent Szellem az Atyával olyan kapcsolatba emelhet, hogy Isten tökéletes, szuverén akaratával egyet akarunk - szabad választásunkból -, mint ahogyan Jézus is egy volt vele. Ebben a csodálatos helyzetben - amelybe Jézus Krisztus helyezett - imádkozhatunk Istenhez az Ő nevében, az Ő természete szerint, amit a Szent Szellem ajándékozott nekünk, és Jézus Krisztus ezt mondja: "Amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek". Jézus Krisztus fenséges lényét a saját kijelentésein át lehet kipróbálni.

Carl Eichhorn: Isten műhelyében-A kegyelem mindenre elégséges volta

"Elég neked az én kegyelmem! "- (2 Kor 12, 9)

Pál apostolnak az a sürgető könyörgése, melyet az Úr Jézushoz intézett, hogy szabadítsa meg őt egy fájdalmas és terhes szenvedéstől, elutasításra talált. "Elég neked az én kegyelmem"

- még akkor is, ha sok kívánság nem teljesül s ha sok, olyan szívesen melengetett remény hajótörést is szenved. A kegyelem teljes kárpótlást nyújt, mert megnyitja előtted Isten atyai szívét és szabad menetelt biztosít királyi székéhez.

- A kegyelem az eljövendő dicsőséges örökség részesévé is tesz téged; nemcsak összes bűneink megbocsátásának a bizonyosságára nézve ad vigasztalást de arra is ad erőt, hogy legyőzd a bűnt.

- Egész életünket áthatja. Minden vonatkozásban segítségünkre van. Lehetővé teszi, hogy a családi körben is megálljuk a helyünket s mint szülők, jól igazgassuk házunkat; mint élettársak, Isten akaratának rendeljük alá házaséletünket.

- A kegyelem képessé tesz arra, hogy otthonunkon kívül is megfelelő módon viselkedjünk és úgy bánjunk az utunkba kerülő emberekkel, ahogy az Istennek tetsző. - A kegyelem ad megfelelő időben helyes szavakat a szánkba vagy erőt a hallgatásra, mielőtt valami helytelen szó hagyná el ajkainkat.

- A kegyelem képesít arra is, hogy földi hivatásunkat Isten akarata szerint töltsük be, feladatainkat jól oldjuk meg. - A kegyelem ad türelmet a szenvedés elhordozására vagy annak elfogadására, hogy megszokott és kedvelt tevékenységeinket feladjuk. - És a kegyelem segít minket abban is, hogy a halált legyőzzük. Amikor elérkezik az idő, hogy innen távoznunk kell, nem akaratunk ellenére ragad el a halál, hanem megvigasztalódva búcsúzunk, hogy egészen Krisztussal legyünk.

Kimondhatatlanul gazdaggá tesz a kegyelem, mert vele együtt Jézus is a mienk. Ezért ez elválaszthatatlan tőle, csak az ő személyében nyerhető el. Ha tudom, hogy Jézus az enyém, másra már nincs is szükségem többé. Senki és semmi nem pótolhatatlan Jézuson kívül, s ő mindenért kárpótol, amit elveszítünk. Annyival inkább elegendő a kegyelem, mert éppen a gyengeségekben lesz nyilvánvalóvá az ereje. Ahol még tart a saját emberi erő, ott nem is tud még igazán érvényesülni. A teljes tehetetlenség állapotában tapasztaljuk meg igazán, hogy milyen erős Megváltónk van. - A kegyelem boldog részesei naponta térdre roskadnak Uruk előtt s ezért nem roppannak össze a földi élet terhei alatt.

Charles H. Spurgeon: Isten ígéreteinek tárháza-A halászok követték

"És így szólt hozzájuk Jézus: 'Jöjjetek utánam, és emberek halászaivá teszlek benneteket'" (Mk 1,17)

Csak ha az Úr Jézust követjük, teljesülhet szívünk vágya, és lehetünk igazán hasznosak embertársainknak. Mennyire szeretnénk Jézus Krisztus sikeres halászai lenni! Szinte életünket is feláldoznánk a lelkek megnyerése érdekében. Sokszor kísért azonban bennünket az olyan módszerek használata, amilyeneket Jézus Krisztus soha nem alkalmazna. Hallgassunk az ellenség tanácsára és engedjünk neki? Ha igen, akkor csak a vizet fogjuk paskolni, de halat nem fogunk egyet sem. Az Úr Jézust kell követnünk, ha valódi ébredést akarunk. Látványos új módszerek, szórakoztatás és hasonlók - ez lenne Jézus Krisztus követése? Elképzelhető, hogy Jézus Krisztus olyan módszerekkel vonta magához hallgatóit, mint az napjainkban olyan általánosan elterjedt? Mi az ilyen vállalkozások eredménye? Semmi olyan, amit Jézus Krisztus elfogad majd ama nagy napon.

Az Úr Jézushoz hasonlóan kell hirdetnünk az Igét, mert csak így tudunk lelkeket megmenteni. Urunk tanítását kell hirdetnünk, a teljes és tiszta evangéliumot, mert ez az a háló, amelybe beleakadnak a lelkek. Az Ő szelídségével, bátorságával és szeretetével kell szólnunk, mert ebben van az emberi szívek megnyerésének a titka. Isten felkentjeiként kell munkálkodnunk, a Szent Szellemre figyelve. Ha követjük az Úr Jézust, nem pedig előtte futkosunk, vagy mellette kullogunk, akkor leszünk igazán emberhalászokká.

Igei megvallások

János Evangyélioma 1. rész
1. Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
2. Ez kezdetben az Istennél vala.
3. Minden ő általa lett és nála nélkül semmi sem lett, a mi lett.
4. Ő benne vala az élet, és az élet vala az emberek világossága;
5. És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.
6. Vala egy Istentől küldött ember, kinek neve János.
7. Ez jött tanúbizonyságul, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, hogy mindenki higyjen ő általa.
8. Nem ő vala a világosság, hanem jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról.
9. Az igazi világosság eljött volt már a világba, a mely megvilágosít minden embert.
10. A világban volt és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt.
11. Az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt.
12. Valakik pedig befogadák őt, hatalmat ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, a kik az ő nevében hisznek;

Rómabeliekhez írt levél 8. rész
14. Mert a kiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai.
15. Mert nem kaptatok szolgaság lelkét ismét a félelemre, hanem a fiúságnak Lelkét kaptátok, a ki által kiáltjuk: Abbá, Atyám!
16. Ez a Lélek bizonyságot tesz a mi lelkünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.
17. Ha pedig gyermekek, örökösök is; örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak; ha ugyan vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt is dicsőüljünk meg.

Rómabeliekhez írt levél 9. rész 4.
,,A kik izráeliták, a kiké a fiúság és a dicsőség és a szövetségek, meg a törvényadás és az isteni tisztelet és az ígéretek; ,,

Galátziabeliekhez írt levél 3. rész
26. Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által.
27. Mert a kik Krisztusba keresztelkedtetek meg, Krisztust öltöztétek fel.
28. Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.
29. Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök.

Az ígéret gyermeke (1)

„Íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted…” 

Lukács 22:31–32

Problémás gyermeked az ígéret gyermeke lehet! Isten különleges rendeltetést tartogat számára, ezért van annyi dráma körülötte. A Sátán azért vette célba, mert látja a benne rejlő lehetőséget. Észrevette, hogy Istennek terve van vele, és ezt akarja megakadályozni.

Szokott ilyet csinálni? Igen. Mózest és Jézust még csecsemőkorukban el akarta pusztítani, és erre felhasználta a fáraót és Heródes királyt. Miért? Mert tudta, hogy egy napon majd Isten szabadító tervének beteljesítői lesznek. Ugyanezért támadja a Sátán a te gyermekedet is. Pál azt mondta: „úgy tetszett annak, aki engem anyám méhétől fogva kiválasztott, és kegyelme által elhívott, hogy kinyilatkoztassa Fiát énbennem, hogy hirdessem őt a pogányok között” (Galata 1:15–16). 

De Pál életének első harminc évében rossz irányba tartott, mielőtt találkozott volna Jézussal, és elindult volna a jó úton.

Akkor hát mit tehetsz az ígéret gyermeke szülőjeként? Imádkozz érte! 

Tudva, hogy milyen különleges tervet fog betölteni, és hogy a Sátán hamarosan ellene támad, Jézus azt mondta Péternek: „íme, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, mint a búzát, de én könyörögtem érted, hogy el ne fogyatkozzék a hited: azért, ha majd megtérsz, erősítsd atyádfiait” (Lukács 22:31–32). 

Amikor a gyermekeid még kicsik, tedd rájuk a kezed és mondd ki Isten Igéjét életük fölött. 

Amikor elérik a serdülőkort, folytasd értük az imádságot, és mondd ki rájuk Isten áldásait. 

Harcolj gyermekedért, mert ő az ígéret gyermeke!

Erős Mónika

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Gyűlölöd a gonoszságot.” -(Zsoltárok 45,8)

Haragudjatok, de ne vétkezzetek. Aligha volna az jó az emberben, ha nem haragudna a bűnre. Aki az igazságot szereti és az igazságtól van, az gyűlöl minden hamis utat. A mi Urunk Jézus is mennyire gyűlölte a kísértőt, mikor felé közeledett! Háromszor tört rá, mindannyiszor más alakban és mindig e szavakkal lépett fel vele szembe: „Eredj el tőlem Sátán!” Másokban is gyűlölte a hamisságot: s nem kevésbé teljes szívből, habár gyakran e gyűlöletét a részvét könnyeivel és nem a szemrehányás szavaival fejezte ki. De nem lehet szigorúbb beszéd, Illéséhez hasonlóbb, mint e szavak: „Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek házát, és színből hosszan imádkoztok”. Annyira gyűlölte a bűnt, hogy szívének vérét ontotta ki, hogy azt halálra sebezze. Eltűrte a halált, hogy azt megölhesse. Eltemettetett, hogy eltemethesse azt az Ő sírjába, s feltámadt a halálból, hogy azt örökre lábai alá vethesse. Krisztus az evangéliumban ajándékoztatott nekünk s ez az evangélium a hamisságot minden alakjában megveti és ellene áll. Az istentelenség szép öltözettel ékesíti magát és képmutató nyelvvel a szentek beszédmódja szerint beszél; azonban Jézus hatalmas tana, - a kötélből vont durva ostorhoz hasonlóan – kiűzi ezeket az Ő templomából és nem tűri meg a gyülekezetében. Így van ez azon is, melyben Krisztus lakik; elkeseredett harc folyik Krisztus és Beliál között! Ha pedig majd Megváltónk, mint Bíró megjelent, akkor is ama dörgő szavai: „Menjetek, átkozottak az örök tűzre!” (melyek a valóságban nem egyebek, mint a bűnről való tanai előadásának folytatása), az istentelenség iránt való utálatáról fog tanúskodni. Amilyen meleg és benső a bűnös iránti szeretete, oly égető a gonoszság minden neme iránti gyűlölete; amilyen tökéletes az Ő igazsága, olyan teljes lesz a bűnnek megsemmisülése. Ő győzelmes és Hős a szentség ékességében, a gonoszságnak dicső legyőzője, „Te szereted az igazságot és gyűlölöd a hamisságot, ennek okáért, mert megkent téged, ó, Isten, a te Istened vígasságnak olajával a te társaid fölött.”

REINHARD BONNKE

Jézus azt mondta: „Vesztek erőt, miután eljön rátok a Szent Szellem, és tanúim lesztek...egészen a föld végső határáig” (ApCsel 1,8).

Az egyház túlságosan gyakran bízott inkább a tudományosságban, a képzettségben, a logikai érvelésben és a filozófiában. Pedig Pál apostol azt mondta, hogy Isten a világ bolondjait választotta ki. Ha intellektuális módszerekkel kellene megevangélizálnunk a világot, soha nem lennénk rá képesek. Ez már sokszor bebizonyosodott a századok során. 

Egyedül az evangélium üzenetének erővel való hirdetése vezet eredményre. 

Legyetek áldottak ma is! REINHARD BONNKE

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja: Félutas hívők

"Orpá megcsókolta az anyósát,... visszatért népéhez és isteneihez." (Ruth 1,14-15)

Naomi azt tanácsolta özvegyen maradt menyeinek, hogy maradjanak otthon, ő pedig visszamegy elhagyott hazájába egyedül. Ők azonban ragaszkodtak ahhoz, hogy együtt menjenek. Útközben ismét emlékeztette őket arra, hogy számukra előnyösebb lenne népük körében maradni. Ekkor egyikük, Orpá, visszafordult, Ruth azonban azt kérte, hogy többé ne unszolja erre, mert ő már eldöntötte, hogy anyósa népét és Istenét választja.

Mindketten Naomitól hallottak az élő Istenről. Amikor mind a hárman megözvegyültek, feltűnt nekik, mennyire másként gyászol az, aki hisz Istenben. Megkívánták ezt az életet, és egyébként is szerették anyósukat. Ruth el is döntötte, hogy ezen az úton akar járni, Orpá azonban megingott, és félútról visszafordult. Ő is elindult a pogányságból Istenhez, de nem érkezett meg hozzá. Ráébredt bálványainak hiábavalóságára, de nem merte rábízni magát az élő Istenre.

Heisenberg, a jeles fizikus és filozófus írja, hogy életünk legtöbb gyengeségének az az oka, hogy a cselekedeteink mögött nincsenek döntések. Nem tudunk elengedni és elfogadni. Márpedig az artisták azt mondják, hogy a legtöbb baleset akkor történik, ha nem merik határozottan elengedni az egyik trapézt, és úgy átlendülni a másikra.

Aki úgy akarja Krisztust követni, hogy közben ragaszkodik a világhoz is, soha nem ér célba, félútról vissza fog fordulni. Aki csak félszívvel hízza Istenre magát, nem tapasztalja meg az ő mindenek feletti gazdagságát, hűségét, szeretetét. És aki csak a hívő élet előnyeit szeretné, de nem vállalja a nehézségeket is, csak egy ideig fog hinni (Lk 8,13). Engedjünk a bíztatásnak:

Testvérek, menjünk bátran,
Hamar leszáll az éj,
E földi pusztaságban
Megállni nagy veszély.
Hát merítsünk erőt
A menny felé sietni,
Nem állva megpihenni
A boldog cél előtt.
(Tersteegen Gellért, ford. Vargha Gyuláné)

Köszöntünk Szent Szellem!: ÍME, EGY NAGY PRÓFÉTA!

"Ha most elmegyek tőled, téged pedig olyan helyre ragad el az Úrnak Lelke, amelyet én nem tudok, és én elmegyek, hogy megmondjam Akhábnak, és ha ő téged nem talál meg, engem öl meg; pedig a te szolgád féli az Urat gyermekségétől fogva." (1Királyok könyve18:12)

Isten szerette választott népét, mint ahogy minden bűnöst szeret, ezért úgy döntött, egy Lélekkel betelt prófétát fog küldeni, hogy észhez térítse őket. Illés figyelmeztette Akhábot, és most, több mint 40 hónappal később, visszajött, hogy a Szentlélek hatalmas erejével megszüntesse a szárazságot. Nem, a Lélek nem ragadta el Illést, ahogy Abdiás tartott tőle. Éppen ellenkezőleg: a király jelenlétébe vezette a prófétát, aki azonnal Illést kezdte el okolni minden bajért. "Te vagy az Izrael megháborítója?"

Sajnos kiszámítható, hogy a Lélekkel betelt keresztények ugyanilyen bánásmódban részesülnek ma is. A fiatal anyuka Jézus iránti buzgó szeretettel a szívében érkezett haza az Istentiszteletről. Kábítószerfüggő, erőszakos férje azonnal szitkok áradatát zúdította rá: "A te kereszténységed teszi tönkre a házasságunkat! Te vagy az oka minden bajnak ebben a házban! Tanya azonban tudta, hogy amit a férje mond, nem igaz, és az igazság és éleslátás lelkének segítségével képes volt szembeszállni a gonosszal.
Amikor a Szentlélek által megújulás történik egy közösségben, a hatás sokszor olyan drámai, hogy nyomában azonnal ellenállás következik. A brit és amerikai történelem korai szakaszában zajló nagy megújulási mozgalmak során mindig sok kocsmát, játékkaszinót és nyilvánosházat zártak be. Hatásukra kiürültek a bírósági tárgyalótermek, és megteltek a templomok.

Imádság a mai napra
"Uram, olyan természetes az a vágyam, hogy a Te Lelked szabadítson ki a bajból! Ma arra kérlek, adj erőt ahhoz, hogy a bennem és körülöttem lévő gonoszsággal szembeszállhassak, és Jézus szeretetével szilárdan kiállják az igazságért!"

Garrie F. Williams írása alapján

Reggeli gyöngyszemek: Az angyalok az üdvösség örököseinek szolgálatában állnak

„Nemde szolgáló lelkek azok valamennyien, akiket szolgálatra küldtek el azokért, akik örökölni fogják az üdvösséget?” (Zsid 1:14)

Istennek vannak angyalai, akiknek fő feladata, hogy vonzzák azokat, akik az üdvösség örökösei lesznek… Feladatuk, hogy visszatartsák Sátán hatalmát.

E mennyei lények azon munkálkodnak, hogy felkészítsék a világ lakosait, hogy Isten tiszta, szent és szeplőtlen gyermekeivé váljanak. De emberek, akik Krisztus követőinek vallják magukat, nem értik ezt a szolgálatot, és megnehezítik a mennyei hírnökök munkáját. Az angyalok, akik mindenkor látják az Atya arcát a mennyben, szívesebben maradnának Isten közelében, a menny tiszta és szent környezetében; el kell azonban végezniük azt a munkát, hogy elvigyék ezt a mennyei légkört a megkísértett és megpróbált lelkeknek, hogy Sátán nehogy alkalmatlanná tegye őket azon helyek betöltésére, melyeket Isten kijelölt számukra a mennyei udvarban. Fejedelemségek és hatalmasságok munkálkodnak együtt ezekkel az angyalokkal azokért, akik az üdvösség örökösei lesznek.

Az angyalok, akik megteszik értetek, amit önmagatoktól nem tudnátok, együttműködésetekre várnak. Várják, hogy válaszoljatok Krisztus vonzására. Húzódjatok közel Istenhez és egymáshoz! Vágyakozás, csendes ima és a sátáni erőknek való ellenállás által állítsátok akaratotokat Isten akarata mellé. Ha ellent akartok állni az ördögnek, és őszintén imádkozzátok: „Szabadíts meg a kísértésből”, erőt kapsz arra a napra. A mennyei angyalok feladata az, hogy közel hajoljanak a megpróbáltakhoz, megkísértettekhez és a szenvedőkhöz. Fáradhatatlanul munkálkodnak, hogy megmentsék a lelkeket, akikért Krisztus meghalt. Amikor lelkek megbecsülik kiváltságaikat és a nékik küldött mennyei segítséget és válaszolnak a Szentlélek munkájára; amikor akaratukat Krisztus akaratával egyesítik, angyalok viszik e híreket a mennybe… 

A mennyei seregek körében pedig örvendezés van e hírek hallatán. 

(The Review and Herald, July 4, 1899.)

Reggeli gyöngyszemek: Számtalan angyal siet segítségünkre

„És láttam és hallottam sok angyal hangját a trón, az élőlények és a vének körül, számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt.” (Jel 5:11)

Amikor Krisztus felvitetett az Atyához, követőit nem hagyta segítség nélkül. Képviselője, a Szentlélek és a mennyei angyalok szolgálata segíti azokat, akik a hitnek szép harcát vívják a páratlan nehézségek ellen. Sose feledjétek, hogy Jézus a segítségetekre van. Jellemetek egyedi különlegességeit senki más nem érti olyan jól, mint Ő. Vigyáz rátok, és ha készséggel átadjátok magatokat a vezetésének, akkor Ő körülvesz benneteket a jóra való késztetéssel, amely képessé tesz titeket a számotokra kijelölt feladat betöltésére.

Semmi sem tehetetlenebb, de ugyanakkor legyőzhetetlenebb, mint az a lélek, aki érzi semmiségét és teljesen a Megváltó érdemeiben bízik. Isten inkább a menny minden angyalát elküldi az ilyen lélek megsegítésére, mintsem hagyná, hogy legyőzessen.

Az angyalok Isten szolgái, akik a tőle állandóan áradó fényben ragyognak, és gyors szárnyakon sietnek, hogy véghezvigyék akaratát.
Az angyalok mindig ott állnak, ahol a leginkább szükség van rájuk, azokkal harcolnak, akik a legkeményebb csatát vívják az énnel, akiknek körülményei a legkilátástalanabbak.

Az angyalok minden időben Krisztus hűséges követői mellett álltak. A gonosz hatalmas szövetségesei mindig felsorakoznak azok ellen, akik győzni akarnak; Krisztus azonban a láthatatlanra irányítja tekintetünket, a mennyei seregekre, amelyek körülvesznek mindenkit, aki szereti Istent. Hogy milyen – látható és láthatatlan – veszedelemtől mentett meg minket az angyalok közbenjárása, mindaddig nem tudhatjuk meg, amíg az örökkévalóság fényében meg nem látjuk Isten gondviselését. Akkor tudni fogjuk, hogy az egész mennyei családot érdekelték földi rokonaik idelent, és hogy Isten trónjától hozzánk irányított küldöttek figyelték lépteinket nap mint nap. 

Zsoltárok könyve 119. rész

1. Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak.
2. Boldogok, a kik megőrzik az ő bizonyságait, és teljes szívből keresik őt.
3. És nem cselekesznek hamisságot; az ő útaiban járnak.
4. Te parancsoltad Uram, hogy határozataidat jól megőrizzük.
5. Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megőrzésére!
6. Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra!
7. Hálát adok néked tiszta szívből, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire.
8. A te rendeléseidet megőrzöm; soha ne hagyj el engem!
9. Mi módon őrizheti meg tisztán az ifjú az ő útát, ha nem a te beszédednek megtartása által?
10. Teljes szívből kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól!
11. Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened.
12. Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre.
13. Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét.
14. Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban.
15. A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek.
16. Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el.
17. Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet.
18. Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát.
19. Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tőlem a te parancsolataidat.
20. Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt.
21. Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól.
22. Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megőriztem a te bizonyságaidat!
23. Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidről gondolkodik.
24. A te bizonyságaid én gyönyörűségem, és én tanácsadóim.
25. Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint.
26. Útaimat elbeszéltem előtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre!
27. Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról!
28. Sír a lelkem a keserűség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint!
29. A hamisságnak útját távoztasd el tőlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem!
30. Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak előttem.
31. Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni!
32. A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet!
33. Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megőrizzem azt mindvégig.
34. Oktass, hogy megőrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívemből.
35. Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban.
36. Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre.
37. Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet.
38. Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged.
39. Fordítsd el tőlem a gyalázatot, a mitől félek; hiszen jók a te ítéleteid.
40. Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által.
41. És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted,
42. Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben!
43. És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet!
44. És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké.
45. És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem.
46. És a királyok előtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg.
47. És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek.
48. És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidről.
49. Emlékezzél meg a te szolgádnak adott igédről, a melyhez nékem reménységet adtál!
50. Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem.

Jakab Apostol levele 4. rész

1. Honnét vannak háborúk és harczok közöttetek? Nem onnan-é a ti gerjedelmeitekből, a melyek a ti tagjaitokban vitézkednek?
2. Kívántok valamit, és nincs néktek: gyilkoltok és irígykedtek, és nem nyerhetitek meg; harczoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek.
3. Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt.
4. Parázna férfiak és asszonyok, nem tudjátok-é, hogy a világ barátsága ellenségeskedés az Istennel? A ki azért e világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz.
5. Vagy azt gondoljátok, hogy az Írás hiába mondja: Irígységre kívánkozik a lélek, a mely bennünk lakozik?
6. De majd nagyobb kegyelmet ád; ezért mondja: Az Isten a kevélyeknek ellenök áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ád.
7. Engedelmeskedjetek azért az Istennek; álljatok ellene az ördögnek, és elfut tőletek.
8. Közeledjetek az Istenhez, és közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg kezeiteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg szíveiteket ti kétszívűek.
9. Nyomorkodjatok és gyászoljatok és sírjatok; a ti nevetéstek gyászra forduljon, és örömötök szomorúságra.
10. Alázzátok meg magatokat az Úr előtt, és felmagasztal titeket.
11. Ne szóljátok meg egymást atyámfiai. A ki megszólja atyjafiát, és a ki kárhoztatja atyjafiát, az a törvény ellen szól, és a törvényt kárhoztatja. Ha pedig a törvényt kárhoztatod, nem megtartója, hanem bírája vagy a törvénynek.
12. Egy a törvényhozó, a ki hatalmas megtartani és elveszíteni: kicsoda vagy te, hogy kárhoztatod a másikat?
13. Nosza immár ti, a kik azt mondjátok: Ma vagy holnap elmegyünk ama városba, és ott töltünk egy esztendőt, és kalmárkodunk, és nyerünk;
14. A kik nem tudjátok mit hoz a holnap: mert micsoda a ti életetek? Bizony pára az, a mely rövid ideig látszik, azután pedig eltűnik.
15. Holott ezt kellene mondanotok: Ha az Úr akarja és élünk, ím ezt, vagy amazt fogjuk cselekedni.
16. Ti ellenben elbizakodottságtokban dicsekedtek: Minden ilyen dicsekedés gonosz.
17. A ki azért tudna jót cselekedni, és nem cselekeszik, bűne az annak.

Kenneth E. Hagin- Üdvözítve hit által!

,,Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez. ,,(Efézus 2,8)

Figyeld meg, az a hit, amely által üdvözülsz: Nem tőletek van".
Más szavakkal, nem természetes, emberi hit.
Isten ajándéka! 
Ez megegyezik a Róma 12,3-mal, amely kijelenti: "…az Isten adta kinek-kinek a hit mértékét"!
A keresztények mégis azt mondják: "De nekem még sincs hitem." Én mindig azt válaszolom erre: "
Akkor miért nem fogadod el az üdvösségedet? Aki üdvösségre jutott, annak van hite! Ugyanis nem lenne üdvössége hit nélkül." Minden hívőnek van hite! A Biblia azt mondja, hogy van nekik! Sok keresztény azonban nincs tudatába annak, hogy neki is van hite, ezért nem használja azt a hitét, ami megvan. Isten ellen, a Biblia ellen és önmaguk ellen foglalnak állást, mivel állandóan arról beszélnek, hogy mennyire nincs hitük. Isten szól hozzánk az Igéjében. Isten és az Ő Igéje egyek. Ha Isten Igéje mond valamit, akkor azt Isten mondja. 
Isten Igéje pedig azt mondja, hogy Isten már megadta neked a hit mértékét. 
 Biztos, hogy ez isteni fajta hit, mert Istennek nincs másfajta hite! Ámen!