Igazságok Rapszódiája: Chris pásztor

De hála az Istennek, a ki a diadalmat adja nékünka mi Urunk Jézus Krisztus által 

(1 Korintus 15:57)

Habár sokan a körülményektől függenek és túlterheltek a gonoszság, a veszélyek, a pusztulás és a sötétség miatt, mely eluralkodott a mai világban, mégis vannak, akik élvezni tudják a
diadalmas életet Krisztusban. Mi az Úr jóságában örvendezünk, uraljuk és irányítjuk a körülményeket. Ez a kereszténység. Elhívás egy győzedelmes életre.

A 2 Korinthus 2:14 bemutatja Isten akaratát, hogy egy dicsőséges életet élj minden nap és minden helyzetben: “Hála pedig az Istennek, a ki mindenkor diadalra vezet minket a Krisztusban, és az Ő ismeretének illatját minden helyen megjelenti mi általunk.”

Győztesnek születtél. A siker a szellemedben van, fogadd el ezt az igazságot! Tagadd meg, hogy bárki vagy bármi frusztrálhatna téged! Az Úr Jézus már neked adta a győzelmet
a korlátok, küzdelmek és az élet nyomása felett. Azt mondta a János 16:33-ban: “…E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én meggyőztem a világot.” Nem számít, min mész keresztül vagy milyen helyzetben vagy jelenleg, a győzelmed már eleve biztosítva van.

Az 1 János 4:4 kijelenti: “Ti az Istentől vagytok fiacskáim, és legyőztétek azokat; mert nagyobb az, a ki bennetek van, mint az, a ki e világban van.” Ez olyasvalami, amiért felkiálthatsz örömödben! Fenn kell tartsd a győztes pozíciódat a Sátán, a világ, és az életkörülmények felett, úgy, hogy tekintetedet
az Igére szögezed.

Néhányan azt mondják, hogy amíg ebben a világban vagyunk, feltétlenül keresztül kell mennünk zavaró, reménytelen pillanatokon. Ez azonban nem igaz. Az Úr Jézus már szenvedett
helyetted. Eljött, szenvedett és meghalt azért, hogy neked ne kelljen ismét keresztül menned ugyanazon a folyamaton. Az Ő helyettesítő halála, eltemetése és feltámadása az élet győztesévé tett téged!

Még ha különböző próbákon is mész keresztül, Ő azt mondja: “Tartsd teljes örömnek!” (Jakab 1:2), mert a győzelmed elkerülhetetlen. Pál ezt mondta: “Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk igen-igen nagy örök dicsőséget szerez nékünk” (2 Korintus 4:17). Érted már? Nem tudsz nem győzni! Járj továbbra is győzelemben, kiválóan, igazságban, és áldásokban, mert mindezek a te születési jogaid Jézus Krisztusban!

Megvallás
Hála legyen Istennek, Aki mindenben dicsőséget szerez
nekem, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Uralom, és irányítom a körülményeket . A siker a szellememben van. Kiváló vagyok, igazságban és bőségben járok. Krisztus van bennem, ezért dicsőség, méltóság és szépség van az életemben! Halleluja!

További tanulmányok:

Róma 8:33-37;
Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, a ki megigazít; Kicsoda az, a ki kárhoztat? Krisztus az, a ki meghalt, sőt a ki fel is támadott, a ki az Isten jobbján van, a ki esedezik is érettünk:Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől? nyomorúság vagy szorongattatás, vagy üldözés, vagy éhség, vagy meztelenség, vagy veszedelem, vagy fegyver-é? A mint megvan írva, hogy: Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá tekintenek mint vágó juhokat. De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, Az által, a ki minket szeretett,

1 János 4:4;
Ti az Istentől vagytok fiacskáim, és legyőztétek azokat; mert nagyobb az, a ki bennetek van, mint az, a ki e világban van.

1 éves Biblia olvasási terv: János 6:25-59; 1 Királyok 10-11;
2 éves Biblia olvasási terv: Márk 10:1-12; 4 Mózes16;

Reggeli dicséret: Szóljon az élet belőled!

„Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi.”
Példabeszédek könyve 18:21 

Ébren töltött óráid nagy részében szinte be sem áll a szád. Kérdezel és beszélsz megállás nélkül. Napjában legalább egymilliószor elhangzik tőled a "mit csinál?" kérdés, és bevallom, nem könnyű mindegyikre ugyanolyan lelkesen válaszolni.

Meséled az élményeidet, a jókat és a kevésbé jókat, amiktől megijedtél, ami fájt, ami megnyugtatott, ami boldoggá tett. Felemlegeted azokat az emlékeket, amik nagyon tetszettek és megmaradtak benned, például amikor apuci fürdőhabból varázsolt bajuszt és szakállat az arcodra.

Napról napra egyre több szót ismersz, már ragozol és igeidőket is használsz, én pedig csodálkozom, hogy hogyan tudsz te már ennyi mindent. Figyelsz, és szívod magadba az információkat, az én lelkemnek pedig olyan jól esik, hogy hallhatom, amit visszaadsz ezekből. Gyógyít és erőt ad. Életet ad a fáradt testembe, és hitet, hogy megéri, és van értelme.

Hát maradjon ez így! Ma azért imádkozom, hogy az élet, Krisztus szólaljon meg az én szavaimból, hogy ezt lásd tőlem követendő példaként, hogy ezt szívd magadba minden nap, és ez áradjon belőled. Azért imádkozom, hogy mindazzal, ami a számat elhagyja, építselek és ne romboljalak. Hogy a Jót tudjam átadni neked a szavaimmal is, a szeretetet, az Isten valódi arcát.

Bejegyezte: Sz-Cs. Andi

Köszöntünk Szent Szellem!: A TÁMOGATÁS LELKE

"A Lélek pedig felindította Amásiát, a harmincnak fejedelmét, és mondta: Ó, Dávid, tieid vagyunk, és teveled leszünk, Isai fia! Békesség, békesség néked, békesség a te segítőidnek is, mert megsegít téged a te Istened! Magához fogadta azért őket Dávid, és főemberekké tette a seregben." (IKrón 12:18)

Megerősítés. Mindnyájan szeretjük a pozitív visszajelzéseket, amikor azok őszinte, szívből jövő elismerést és támogatást fejeznek ki! Ha a Szentlélek vigaszt és támogatást nyújt egy kis csoport tagjainak, ezzel gyakran arra indítja őket, hogy erősítsék egymást is, és biztosítsák a többieket arról, hogy mint imapartnerek mindig egymás mellett fognak állni a lelki harc hevében.
Egy fiatal édesanya, akiből erőszakos, durva férje csaknem kitörölte a Jézus által megteremtett pozitív énképet, új reményt talált, amikor kis csoportjának tagjai elmondták neki, ő mennyire sokat jelent nekik. Később ő maga is képessé vált arra, hogy ekként bátorítson másokat. Rod lelkész (akiről a január 5-ei részben olvashattunk) szintén nagy áldást nyert a szolgálata során imapartnerei által, akikből később támogató csoportja alakult meg. Egyik pénteken a prédikátor már különösen kimerült a hihetetlenül zsúfolt hét után. Úgy tűnt, a programban sehol sincs szabad időrés, hogy elkészítse a szombati prédikációját. Péntek este Rod a kezébe temette arcát, és imádkozott, miközben könnycseppek hullottak nyitott Bibliájára. "Uram, mit tegyek? Olyan fáradt vagyok, hogy gondolkodni sem tudok!
Ebben a pillanatban csöngött a telefon. "Kérlek, vedd fel te! - szólt a feleségének, Lindának. - Nem bírok már el egy újabb problémát! Ám ez most nem probléma volt, hanem megoldás! "Az előbb imádkoztunk — kezdte mondanivalóját az egyik imapartnere, aki a csoport többi tagjával találkozott -, és a Szentlélek arra indított, hogy hívjalak fel, és mondjam el neked: szeretünk téged. Örülünk, hogy te vagy a lelkészünk! Egy tízfős csoportban imádkozunk ma este érted, miközben te a prédikációt készíted." Másnap reggel, amikor a lelkész Isten Igéjét hirdette, nyilvánvaló bizonyítékot kapott mindenki arra nézve, hogy a Szentlélek ihlette az Úrnak ezt a szolgáját és az emberekhez intézett üzenetét.

Imádság a mai napra
"Van-e valaki, akit ma erősíthetnék, Uram? Megteszem, mert engem is Te erősítettél meg hűséges támogatásoddal és azzal az üdvbizonyossággal, amelyet Jézus által kapok.""

Garrie F. Williams írása alapján

Reggeli gyöngyszemek: Bizonyosságunk van az örök életről

„Boldogok, akik megmossák ruhájukat, hogy joguk legyen az élet fájához, és bemehessenek a kapukon a városba.” (Jel 22:14)

Az élvezethajhászó ember érzései a mennyei dolgokról a földiekre irányulnak. Az örökkévalóság dicsőségét alárendeli a jelen múló érdekeinek. A földi gazdagság megszerzésének vágya elrejti szemei elől a mennyei kincset. Az eljövendő élet kívánalmait figyelmen kívül hagyja, és e földi érdekei uralják.

Krisztus nemesebb világot állít elénk. Bemutatja, milyen előnyei vannak az alapokkal bíró város polgárának lenni, melynek építője és alkotója Isten. Az végtelenség küszöbéhez visz minket, megmutatja dicsőségét, és kijelenti, hogy mindez mindenki számára elérhető, aki összhangban él Isten törvényével. A Jahve törvényének való engedelmesség által az emberiség boldog családként élhet Isten városában; azok számára azonban nincs hely, akik figyelmen kívül hagyják az Úr akaratát. Akik el akarják nyerni az örök életet, azoknak el kell fogadniuk Isten törvényét vezérelvként erre az életre, ahelyett, hogy saját törvényeiket törekednének követni… Azokat, akik az Atyával összhangban élnek, Krisztus a saját életének erényeiben részesíti. (Ellen G. White Manuscript 49, 1907.)

Úgy gondoljátok, hogy Isten parancsolatainak megtartói szomorúak lesznek és gyászolnak majd, amikor Isten Arany Városának ragyogó gyöngykapui bezáródnak mögöttük, és őket örömmel fogadják? Nem, semmiképp. Örvendezni fognak, hogy nincsenek a törvény igája alatt, hanem megtartották azt és így szabadok tőle. Joguk lesz az élet fájához, és annak gyógyító leveleihez. (The Review and Herald, June 10, 1852.)

A menny Istene áldást árasztott azokra, akik megtartják parancsolatait. (The S.D.A. Bible Commentary 1:1104.)

Aki itt a földön hűséges a „kevésen”, a dicsőség örök világában „sokon” fog uralkodni. (The General Conference Bulletin, October 1, 1899.)

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Megmért téged mérlegen, és könnyűnek talált.”  -(Dániel 5,27)

Jól tesszük, ha minél gyakrabban megmérjük magunkat az Isten igéjének mérlegében. 

Üdvös gyakorlásnak fogod találni, ha Dávid valamelyik zsoltárát olvasva, minden egyes vers feletti elmélkedésnél megkérdezed magadat: „Mondhatom-e ezt én is magamról? 

Éreztem-e valaha ugyan azokat, amiket Dávid? Megalázkodott és megtört-e úgy a szívem a bűn miatt, mint az ő szíve, amikor bűnbánó zsoltárait írta? Betöltötte-e valaha úgy a lelkemet az Istenben való bizalom a kísértések között, mint az ő lelkét, amikor Isten kegyelmességét magasztalta Adullám barlangjaiban vagy Engedi várában? Vettem-e a hálaadás poharát, hogy az Úrnak nevét hívnám segítségül?” Azután vedd elő „Krisztus életét” és ha azt keresztüllapoztad, akkor kérdezd meg önmagadat, mennyiben lettél hasonló az Ő ábrázatához. Vizsgáld azután, vajon bírod-e a szelídségnek, alázatnak és szeretetnek szellemét, melyet ő folyton gyakorolt és nyilvánított. S azután, vedd a leveleket és nézd meg, hogy mind abban, amit az apostol az ő belső tapasztalatairól beszél haladsz-e vele? Kellett-e valamikor úgy kiáltanod, mint neki: „Ó, én szegény ember, kicsoda szabadít meg engemet-e halálnak testéből?” 

Részesültél-e ebből a törekvésből? Tűntél-e úgy fel magad előtt, mint első a bűnösök között, és mint legkisebb minden szentek között? Éreztél valamit az Ő belsőségéből? Egyezhetsz-e vele vallomásában: „Krisztus az én életem, halálom nyereség!” Ha ilyen módon olvassuk Isten igéjét, mint lelkiállapotunk próbakövét, akkor nagy okunk van gyakran megállni és ezt mondani: „Uram, érzem, hogy én még nem jutottam annyira, ó, segíts nekem is azt elérni! Ajándékozz nekem valódi bűnbánatot, mint azoknak, akikről olvasok. Hiszen nem jöttél e világba ítélni, hanem üdvözíteni. Adj nekem élő hitet; adj forróbb lelkesedést; gyújts fel buzgóbb szeretetre; add nekem a szelídség kegyelmét; ó, Jézus, tégy hozzád hasonlóvá. 

Ne engedd, hogy továbbra is „híjával találtassam”, ha megmérettetem a szentség mérlegében.” Ha magunk ítélnénk magunkat, nem büntettetnénk Istentől.

Isten csodálatos kegyelme: AZ ÚR KATONÁI

''Annak okáért vegyétek föl az Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket elvégezvén, megállhassatok.'' (Efézusbeliekhez 6:13)

Egy hadsereg erejét a soraiban harcoló közkatonák alkalmassága határozza meg. Az előrelátó tábornok utasítja tisztjeit, hogy képezzenek ki tevékeny szolgálatra minden egyes katonát. A lehető legképzettebbé igyekszik tenni minden beosztottját. Ha kizárólag tisztjeire támaszkodhatna, soha nem számíthatna sikeres hadjáratra. Számolnia kell serege minden egyes tagjának hűséges és fáradhatatlan szolgálatával. A felelősség oroszlánrésze a közkatonákon nyugszik. 

Ugyanez a helyzet Immánuel fejedelem seregében is. Vezetőnk, aki még soha nem veszített csatát, készséges és hű szolgálatot vár seregének minden egyes tagjától. A jóság erői és a gonoszság seregei között folyó végső nagy küzdelemben elvárja a részvételt a gyülekezeti tagoktól és a lelkészektől egyaránt. 

Mindenkinek, aki belépett a seregébe, hűséges szolgálatot kell végeznie, egyéni felelősségének tudatában.

Az Úr seregében nem mindenki lesz százados, hadnagy, de még őrvezető sem. Nem mindenkire hárul vezetői felelősség. Másféle nehéz munkát is el kell végezni. Lesz, akinek árkokat kell ásni, erődítményeket építeni, vagy üzeneteket továbbítani. Noha egy hadseregnek kevés tisztre és sok közkatonára van szüksége, a siker mégis minden egyes katona hűségén múlik.
Egyetlen ember gyávasága vagy árulása szerencsétlenséget hozhat az egész seregre. A hit nemes és szép harcában komoly munkát kell végeznünk egyénileg. Örök érdekek forognak kockán. 

Öltsük magunkra az igazságosság teljes fegyverzetét, és álljunk ellen az ördögnek, hiszen biztos ígéretünk van arra nézve, hogy meg fog futamodni előlünk. 

A gyülekezet folytasson mozgalmas hadviselést, hódítson Krisztus számára, mentsen lelkeket az ellenség hatalmából. Isten és a szent angyalok vesznek részt ebben a küzdelemben. 

Tegyünk annak kedvére, aki katonáiként hívott el bennünket.

Reggeli gyöngyszemek:A törvények mindig a javunkra adatnak

„Akkor megparancsolta nekünk az ÚR, hogy tartsuk meg mindezt a rendelkezést, hogy féljük az URat, a mi Istenünket, hogy jó dolgunk legyen egész életünkben, s életben tartson minket az ÚR, ahogy ez máig is van.” (5Móz 6:24)

Amikor a fiatalok kimennek a világba, és ott szembetalálják magukat a kísértésekkel – a pénzszerzés utáni hajsza, a szórakozás, a kicsapongás, a külsőségek, a luxus és a különböző szélsőségek, a csalások, a szélhámosság, a rablás és a romlás kísértésével –, vajon milyen tanításokkal fognak találkozni?

A spiritizmus azt állítja, hogy az emberek bukott félistenek, „mindenki önmagát fogja megítélni”, „a valódi tudás az embert minden törvény fölé emeli”, „tulajdonképpen minden elkövetett bűn ártatlan”, „minden jó” és „Isten nem kárhoztat”. A legaljasabb emberekről úgy tartják, hogy a mennyben vannak és ráadásul igen magas pozícióban… Tömegekkel hitetik el, hogy a vágy a legnagyobb törvény, ez ad engedélyt a szabadságra, és az ember kizárólag önmagáért felelős.

Ha már az élet kezdetén ilyen tanítást kapnak a fiatalok, amikor ösztöneik a legerősebbek, és amikor leginkább szükségük lenne az önmegtartóztatásra és a tisztaságra, honnan várhatjuk, hogy az erény elvei megvédjék őket? … Ugyanakkor, az anarchia alattomosan el akar söpörni az útból minden törvényt, nem csak az isteni, de az emberi szabályokat is…

Ilyen hatásokkal kell szembenéznie a fiataloknak manapság. Ahhoz, hogy ebben a zűrzavarban szilárdan megálljanak, most kell megalapozniuk jellemüket. A jellemépítés mintája minden generációban és minden tájon ugyanaz volt. Az isteni törvény: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat” (Lk 10:27) az a nagy alapelv, amely megnyilvánult Megváltónk jellemében és életében, és ez az egyetlen biztos alap és iránymutató számunkra is…

Ez az egyetlen biztosítéka az egyén becsületének, az otthon tisztaságának, a társadalom jólétének és a nemzet stabilitásának egyaránt. Az élet nehézségei, veszélyei, egymásnak ellentmondó követelései közepette az egyetlen biztonságos és biztos szabályunk az, ha megtesszük, amit Isten mond. (Education, 227-229.)

Reggeli dicséret: Te kinek a testvére vagy?

"Aki lomhán végzi a munkáját, a pusztulás szerzőjével van atyafiságban"
Példabeszédek könyve 18.9

Nagypapám mesélt egy munkatársáról, aki bármilyen helyzetben képes volt elaludni. Időnként meg kellett keresniük a gyártelepen, mert elküldték valamiért, de nem jött vissza, útközben elaludt valahol. Persze elmondta azt is, hogy beteg volt az illető, ezért történtek ilyenek vele.

Ez a bibliavers azt a kérdést veti fel, hogyan állunk hozzá a feladatainkhoz? Úgy, hogy lehetőleg "más is hozzáférjen"? Az, ahogyan nekikezdünk egy-egy feladatnak, meghatározza azt is, hogy mire fogunk vele jutni. Előfordulhat olyan, hogy magának a feladatnak az elvégzése kevesebb időt és erőfeszítést igényel, mint az, hogy összeszedjük magunkat, és végre igazán hozzákezdjünk.

Ha valaki ezzel küzd, lehet, hogy felmenti magát azzal a gondolattal: ha neki sem kezdek, akkor nem ronthatom el. Pedig nem csak konkrét hibázással okozhatunk kárt, hanem azzal is, ha valamit hamarabb, vagy éppenséggel jobban is elvégezhettünk volna...

Ma kinek a testvére leszel? Annak, aki "tönkre tesz", vagy annak, aki épít?

Legyen áldott a napod!

Bejegyezte: Hiti

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Megszabadította Dávid Kehilla lakosait... Megmondották Saulnak, hogy Dávid Kehillába ment.

l.Sám 23,5.7


Dávid hadjárata sikerült. A filiszteusok súlyos vereséget szenvedtek és Kehilla megszabadult. Azt gondolná az ember, hogy a nagy veszedelemből megszabadult város lakói Dávidnak hálásak lesznek nagy tettéért. Dávidnak azonban sajnos ennek az ellenkezőjét kellett megtapasztalnia; Saul megtudja, hogy Dávid Kehillában tartózkodik, s ezt mondja: "Kezembe adta őt az Isten, mert ott szorult, mivel kulcsos és záros városba ment". Összegyűjtötte harcra az egész népet, hogy Kehillába menjen. Mikor Dávid erről a tervről értesült, megkérdezte az Urat: vajon lejön-e Saul? Az Úr azt válaszolta: lejön. "Vajon Saul kezébe adnak-e engem a kehillaiak"? Az Úr válaszolt: Kezébe adnak. Dávidnak meg kellett tapasztalnia ennek a mondásnak az igazságát: jó tett helyébe ne várj jót! Kehilla lakói inkább törődtek a saját biztonságukkal, mint a hálából fakadó kötelességükkel. Az emberi hálátlanság ilyen megtapasztalása Dávidot méregbe és keserűségbe sodorhatta volna, s elvehette volna kedvét a szeretetnek és irgalomnak további cselekedeteitől. Mikor Kehilla lakóinak gondolkozásáról Isten felvilágosítja, ő félreteszi ezt a keserű tapasztalatot, nem mérgelődik emberekre.

Hányszor vallanak kárt emberek lelkükben, amikor mások hálátlanságát és hűtlenségét kénytelenek elszenvedni! Megbetegszenek a haragtól és keserűségtől. Aki azonban, mint Dávid, minden kérdésével és nehézségével Isten trónjához siet, az megtanulja a kellemetlenségeket is Isten kezéből venni. így könnyebb lesz a fájdalmas tapasztalatok mellett is lelki egyensúlyát megtartania. -

Láttuk, hogy mennyi áldást jelentett Dávidnak az a szent szokása, hogy minden helyzetben Isten tanácsát kereste. Nem szeretnénk mi is ezt tenni?

Varga László: Isten asztaláról

"Ne a régi dolgokat emlegessétek, ne a múltakon tűnődjetek! Mert én újat cselekszem..."
Ézsaiás 43,18-19

A keresztyén hit mindig előre tekint, Isten rendelésének beteljesedése, Krisztus visszajövetele, örök uralmának megvalósulása felé. Nem igazi keresztyénség az, mely a múltból akar élni. Mi magyarok különösen hajlamosak vagyunk arra, hogy a múltba merülve elfeledkezzünk a jövő lehetőségeiről és feladatairól. Ez mindig a felelősség elhárítását jelenti. Legbetegebb az a kedvelt nóta: "Árpád apánk, ne féltsd ősi nemzeted, nem vész az el, ha eddig el nem veszett!" Felesleges tehát bármit tenni, vállalni, tervezni, jól van minden úgy, ahogy van, ami eddig megtartott, megtart ezután is. Hallgatni is szörnyű. A bűnbocsánat is arról beszél, hogy Isten azért törli el múltbeli bűneinket, hogy szabadon fekhessünk neki jövendő feladatainknak, mert Őt nem a múlt, hanem a jövő érdekli. Újjá akarja tenni minden gyermekét, újjá teremteni a világot. 

Pál apostol vallomása: "Ami mögöttem van, azt elfelejtve, ami pedig előttem van, annak nekifeszülve futok egyenest a cél felé, Isten mennyei elhívásának jutalmáért a Jézus Krisztusban." Ez a mi feladatunk. Nem a múlt, nem is a távoli, megálmodott jövő, hanem a közvetlenül előttünk álló feladat. Annak vállalását várja tőlünk teremtő Urunk.

Istenünk, régi könyvekből, évezredek előtt élt emberek életéből, Szent Fiad kétezer éves tanításából ismerjük meg akaratodat. Erős a kísértés, hogy ne tegyünk egyebet, csak bámuljuk tetteit és dicsőítsük azokat. Köszönjük, hogy nem hagysz a múlt bűvöletében, hanem épp onnan adod parancsodat, hogy munkatársaidként vállaljuk az újnak szolgálatát, amire eleve elrendeltél. Mutasd meg mindig újra, mi a holnap célja és a ma tennivalója annak érdekében. Adj erőt és bölcsességet, hogy mindennap azt tegyük, ami előre mutat: a közös boldogság, eljövendő országod szolgálatában. Hozd el országodat, hogy ne dolgoztunk légyen érte hiába! Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében: A SZENT DISZKRÉCIÓ

A mai napon olvasandó igeszakasz: Mt 6,5-15

5 "Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és az utcasarkokon megállva imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony, mondom néktek: megkapták jutalmukat. 

6 Te pedig amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked." 

7 "Amikor pedig imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt gondolják, hogy bőbeszédűségükért hallgattatnak meg. 

8 Ne legyetek tehát hozzájuk hasonlók, mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle." 9 "Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, 

10 jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is; 

11 mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, 

12 és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; 

13 és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen." 

14 "Mert ha az embereknek megbocsátjátok vétkeiket, nektek is megbocsát mennyei Atyátok. 

15 Ha pedig nem bocsátotok meg az embereknek, Atyátok sem bocsátja meg a ti vétkeiteket."

"Imádkozzál Atyádhoz titokban, Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked."(Mt 6,6b)

Jézus hangsúlyozta a titokban tartás fontosságát, amikor tanított minket adakozni. Amikor az imádságról szól, ugyanolyan ellentmondást nem tűrő. Az imádság Isten és az imádkozó ember ügye. "Menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban (vagy: "...Atyádhoz, aki titokban ott van..." Szintén lehetséges fordítás. A ford.)
A nyilvános és a közösségi imádságnak megvan a helye a keresztyén életben. Ezt tanúsítja előttünk a Biblia. És lehet abban nagy szépség és lehet bátorító ereje, ha sokan eggyé lesznek abban az imádságban, melyet egy valaki mond. De bárki, aki már vezetett ilyen imádkozást, tudja, hogy sok buktatója is van ennek. Az imádkozót hallaniuk kell azoknak, akiknek a nevében imádkozik. Nagy veszély, hogy többet törődik a földi közönséggel, mint azzal, aki a mennyben hallgatja.
Az imádság első- és utolsósorban titok. Beszélgetés az Atyával, aki titkon jelen van, az Atyával, aki látja életünk titkait. Nem lehetünk keresztyének, ha magánosan nem imádkozunk.
Minden emberi életnek van egy olyan oldala, amely nem nyilvános. Ha becsüljük az embereket, ez azt is magában foglalja, hogy becsüljük a magánélethez való jogukat is.
A világ továbbra is teljes erővel támadja a magánéletet. A televízióban látunk és hallunk interjúkészítőket, akik nem törődnek a kikérdezett személy becsületével és magánéletével. Bizonyos képes folyóiratok egyebet sem tesznek, csak jól ismert emberek magánélete után szimatolnak. Az ilyen újságírás kelendő, mert tisztátalan örömöt nyújt az embereknek, hogy bepillantsanak közéleti emberek magánéletébe. Az emberek mindig azt remélik, hogy az élet "magán oldala" árnyékos oldal. De olyan lehetetlen lenne, hogy egy ember életének privát oldala szent oldal legyen?
A magánéletet támadás éri az egyházban is. Elhitetik az emberekkel, hogy lelki életük leginkább magános természetű részét nyilvánosságra kell hozniuk. Pedig ez nem segíti elő sem a hitet, sem a tisztességet. Jézus szavai kijózanítóak. Zárd be ajtódat, és beszélj titokban a te Atyáddal. Ne legyen más hallgatóságod, csak Isten.

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket.” -(1 János 4,19)

A bolygók csak a naptól kapott fényt sugározzák vissza, s a szívből sem származik igazi szeretet Jézus iránt, mely nem magától az Úr Jézustól ered. Isten végtelen szeretetének, Isten iránt való szeretetünknek e túláradó forrásából kell fakadnia. Nagy és határozott igazság marad ez mindörökké, hogy mi nem más okból szeretjük Őt, hanem: mert Ő szeretett először minket. Iránta való szeretetünk hozzánk való szeretetének gyönge sarja. Csontot és velőt borzolgató csodálkozást érezhet mindenki, aki Istennek művét szemléli és abba elmélyed; de a szeretet lángját a szívben egyedül az Isten Szelleme gyújthatja meg. Milyen csoda, hogy közülünk bárkit is arra lehetett rávenni, hogy a Legszeretetreméltóbbat szeresse. Milyen csodálatos, hogy az Úr, aki ellen fellázadtunk, ilyen bámulatos szeretet-megnyilvánulása által kísérel meg ismét Magához vonni minket! Az Isten iránt való szeretetből egy morzsácskát sem találtunk volna magunkban soha, ha az az Ő szeretetének gyönyörűséges vetése által szívünkbe nem plántáltatott volna. A mi szeretetünk Isten szeretetének sarjadéka, amely szívünkbe lett öntve, de miután bennünk az Istentől született, Istenből is kell táplálkoznia. A szeretet üvegházi növény, nem olyan növény, amely magától virágzik az emberi talajban, ezt felülről jövő harmatnak kell megnedvesítenie. A Jézushoz való szeretet olyan virág, amely gyöngéd ápolást kíván, és ha semmi más táplálékot nem élvez, mint azt, melyet szívünk sziklája adhat, úgy hamar el kell hervadnia. Valamint a szeretet mennyből ered, úgy annak mennyei eledellel kell táplálkoznia is. A pusztában nem nőhet, csak ha onnan felülről mannával van táplálva. Szeretetnek szeretetből kell élni. Isten iránt való szeretetünk lelke és veleje az Ő hozzánk való szeretete.




„A szeretet hatalmát áldom,
Mely Jézusban tűnik elém;
Annak dicső nevét kiáltom,
Kitől én por szeretve vagyok;
Magammal én már nem gondolok,
A szeretet árjába hullok.”

Sid Roth: EZ TERMÉSZETFÖLÖTTI -Kynan Bridges tanításai 1-5.rész

„Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott Ige." Példabeszédek 25,11

....,,Amint a Mennyben, úgy a Földön is,,!!

Sétálj át a lakásodon hangosan olvasva az Igét...nem tér vissza üresen! Nagyon szeretem ezt tenni!
Íme itt egy tanítás róla, engem is megerősítve, hogy amit évek óta teszek, azt megáldja az Úr!
Mert ha valami gond van az életünkben, akkor először tudás kell, aztán tenni kell, az Igét mint magot elültetni az életünkbe!
,,Kihez mehetnék, hanem az Úrhoz,,
JEGYZETELD ki a kulcs mondatokat és alkalmazd azt, mindennap és Isten Hű és megcselekszik azt az életedben! Ámen!

Kynan Bridges (2) Anyagi Áldások Isten Jóindulatában
https://www.youtube.com/watch?v=jPtHl_ekAyA

Kynan Bridges (1) Hogyan Birtokold Gyógyulásod?

https://www.youtube.com/watch?v=zjsbfyqSMJU

Kynan Bridges (3) Birtokold Gyógyulásod

https://www.youtube.com/watch?v=z51MgspyBBs&t=14s

Kynan Bridges (4) Hatalmad Isten Királyságában

https://www.youtube.com/watch?v=5wRuVq-fjkY

Kynan Bridges - Hogyan Imádkozzunk a Mennyből
https://www.youtube.com/watch?v=Rcb7Po4RzPs

Reggeli dicséret: Gondja van rád!

„Íme, Isten az én szabadítóm, bízom és nem rettegek, mert erőm és énekem az Úr, megszabadított engem.” -Ézsaiás könyve 12:2

"Elfáradtam!" - szól hozzánk a kislányunk, és kezeit kitartóan felfelé emeli. Még párat közelebb lép felénk, keze még mindig a magasban, és jön az újabb nyomatékosítás, "hoppá, hoppá!". És mi felvesszük, amíg bírjuk. Ölbe, hátra, nyakba, ahogy épp kézre áll, és megyünk tovább együtt, egy emberként az úton.

Ma reggel Isten is ilyen őszinte megnyilvánulást szeretne kapni tőled. Mondd el neki, ha fáradt vagy, ha félsz, ha nem mersz szembenézni a hétfővel, ha túl messze van a csak álmaidban létező nyaralás, és igazából egy időre eleged lett a munkából. Mondd el neki,hogy szükséged van Rá, hogy nélküle nem tudsz továbblépni, mert azt sem látod a sötétben, hol van a következő lépcsőfok.

Ő megszabadít, és erőt ad a folytatáshoz. A saját erejét és jelenlétét. Ő képes legyőzni a rád váró óriásokat, képes megújítani elfáradt lelkedet, új reményt és új célt hozni szívedbe.

Ő Isten. És szeretne ez lenni a te életedben is. Szeretné, ha megismernéd Őt, a szeretetét, igazságát, hatalmát, erejét, kegyelmét. Szeretné, ha nem félnél tőle, hanem bátran, őszintén fordulnál hozzá. Szeretné, ha mernél kiáltani hozzá a szükségben, és meghívnád akkor is az életedbe, amikor látszólag minden rendben zajlik. Szeretne veled élni, és szeretné, ha hozzá tartoznál.

Hát ragadd meg a mai nap lehetőségét, és ne sajnáld az időt, kiálts Istenhez bátran! Kérd az Ő segítségét, tapasztald meg szabadítását, és add tovább másoknak a jó hírt: Istennek gondja van rád!

Bejegyezte: Sz-Cs. Andi

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Akkor Dávid ismét megkérdezte az Urat...-l.Sám 23,4.

Mindenkinek, aki Isten útján akar járni, példakép Dávid abban, hogy újra és újra az Úrhoz fordul világosságot és tanácsot kérni.

Egyszeri megkérdezés nem mindig elég. Ügyünk néha meglepően rövid idő alatt fordulhat. Akkor újra tanácstalanul áll az ember. Dávid példája megmutatja nekünk, mit kell ilyenkor tennünk: Ő megkérdezte az Urat másodszor is! Először megkapta az utasítást: Menj el Kehillába! Emberei között azonban ellenkezés támadt. A kehillái hadjáratban annak a veszélynek a növekedését látták, hogy Saul kezébe kerülnek, mivel Kehilla az ő uralmi körében volt.

Saul későbbi próbálkozása, hogy Dávidot Kehillában elfogja (7. v.) azt mutatja, hogy gondolkozásuk nem is volt alaptalan. Dávid emberei e szerint az elv szerint gondolkoztak: "Ki-ki a maga szerencséjének a kovácsa".

Mit tegyen most Dávid? Egyfelől világos isteni utasítása van arra, hogy Kehillába menjen, másfelől emberei ellene állnak, hogy ezt a tervét véghez vigye. Egyszerűen megváltoztatja szándékát? Ez gyengeség lenne.

Dávid isteni vezetés alatt áll. Istennek kell kimondania minden esetben a végső szót. Ezért Dávid megkérdezte az Urat másodszor is. Isten újra ezt a parancsot adta neki: Menj el Kehillába! Az isteni parancs megerősítése folytán Dávid határozott és rendíthetetlen lett. Emberei nem tudták bizonytalanná tenni, sokkal inkább ő változtatta meg emberei nézetét, hogy bátran menjenek vele.

Sok ember hagyja, hogy környezete befolyásolja; ezáltal magatartása bizonytalan és megbízhatatlan lesz. Olyan lesz, mint a szélkakas. Aki ebből az áldatlan állapotból ki akar szabadulni, az tanulja meg Dávid áldott szokását. Ez teszi életünket állhatatossá, s ez ad bizonyosságot.

Milyen nagy szükség van a mi időnkben olyan emberekre, akiket Isten szilárdakká tett!

Varga László: Isten asztaláról

"Az én juhaim hallgatnak a hangomra, és én ismerem őket, ők pedig követnek engem. Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből." -János 10,27-28

Igen, ez Jézus biztatása. Ha eltűntek a nagyhangú pásztorok, ha a népek úgy ténferegnek, mint a pásztor nélkül maradt juhok, mégsem hajlandók Jézus tanítását megszívlelni, a szeretet szolidaritását mindenki csak másoktól várja, a kemény ige helyett zavaros értelmetlenségek után kapkod, Jézus megkeresi a maga juhait, és azokat fogja vezetni. Lehet, kevesen lesznek. Lehet, megpróbálják elszigetelni, különcöknek fogják tartani őket. De megmaradnak, eredményes életet fognak élni, és ha lesz még megújulása a régi keresztyén népeknek, az is csak belőlük fog kiindulni. Döntő fontossága van ma annak, hogy aki meghallja Jézus hívó szavát, az valóban kövesse Őt. Ne csak a maga boldogságát keresve, ne betokozódva, ne szektaként elszigetelve magát, hanem keményen kiállva, vállalva a lehetetlen feladatot: a küzdelmet az egész társadalomért, Isten akarata szerint való életre vezetéséért. Lehet ezt ma nevetséges igénynek mondani. Az is lenne, ha nem maga a mindenható Isten vezetné őket. De ha Ő akarja, győzni fog a Krisztus kis serege, és új élet fakad a romokon.



Uram, segíts! Népünk teljes romlásban van. Külső ellenségekkel szemben nem tud helytállni, mert megsemmisült belső egysége, hite, áldozatkészsége. Egyházaink pedig tétováznak, a hosszú rabság után nem képesek előállni, határozottan vállalni és ellátni feladatukat. Egyetlen reményünk maradt, hogy neked még van rendelésed a mi számunkra is. Ha mi nem vagyunk igaz követőid, figyelj hitvalló, ha kellett, vértanúságot is vállaló őseinkre, akiknek megígérted, hogy ezeríziglen megáldod őket utódaikban. Adj híveidnek, adj nekem is Lelked erejéből, hogy mi a Te vezetésed alatt tudjunk dolgozni lerontott közösségünk újjáépítésén! Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-AZ ADAKOZÁS KEGYELME

A mai napon olvasandó igeszakasz: Mt 6,1-4 

1 "Vigyázzatok: a kegyességeteket ne az emberek előtt gyakoroljátok, hogy lássanak titeket, mert így nem kaptok jutalmat mennyei Atyátoktól. 

2 Amikor tehát adományt adsz, ne kürtöltess magad előtt, ahogyan a képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek. Bizony, mondom néktek: megkapták jutalmukat. 

3 Te pedig amikor adományt adsz, ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, 

4 hogy adakozásod titokban történjék; a te Atyád pedig, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked."

"A te Atyád, aki látja, ami titokban történik, megfizet neked,"(Mt 6,4b)

Az adakozás mindig lényeges része volt a kegyesség gyakorlásának. Nemcsak tennünk kell azonban ezt, hanem jól is kell tennünk.
Urunk hangsúlyozta, hogy tartsuk titokban azt, ha pénzt adunk. Az adakozás az istenimádat aktusa. Gyakorolnunk kell, mivel szeretjük Istent. Ha azonban a kegyességnek ezt az aktusát észreveszik és megdicsérik az emberek, tettünk ott ér véget, ahol elindult, ti. a földön, az emberek előtt. Soha nem ér fel Istenhez. "Úgy tettétek, hogy lássák az emberek? Nos, az emberek azt mondják, hogy fantasztikusak vagytok. Így máris elvettétek jutalmatokat."
Amikor adakozunk, az úgy kell csinálnunk, hogy mások ne lássák, mi pedig ne jegyezzük fel. Az a bizonyos sor a bal kézről, mely nem tudja, hogy mit tesz a jobb kéz, azt jelenti, hogy nem szabad nyilvántartást vezetnünk jó cselekedeteinkről. Vannak emberek, akik ebből arra következtetnek, hogy adományainkat nem szabad beszámítanunk a jövedelemadó levonásba. Ez azonban képtelenség. Amit az Úr mondani akar, az az, hogy nem próbálhatjuk meg kiszámítani a jó pontokat, melyeket Isten előtt szereztünk alamizsnáinkkal. Ha túlságosan jól emlékezünk jó cselekedeteinkre, akkor cselekedetekből élünk, és nem kegyelemből. Vannak emberek, akik el szoktak költeni tíz dollárt is egy vendéglőben, anélkül, hogy sokat gondolkodnának rajta. Ha azonban, a pillanat hevében ugyanazt az összeget jótékony célra fordítják, hetekig nagyon igaz embereknek érzik magukat. Azért kell adakoznunk, mert szeretjük Istent. Ne csináljunk hát belőle nagy ügyet, ne is gondoljunk sokat rá.
Isten nemcsak az eredete az adakozás kegyelmének, hanem a célja is. Az a kegyelem, amely Istenből árad és átárad rajtunk, hozzá tér vissza dollárok formájában. Ez az adakozás szépsége, ha helyesen gyakoroljuk azt.
A másoknak adott pénz nem elvesztegetett pénz. "A te Atyád pedig ... megfizet neked." De ez csak akkor lesz így, ha megfelelő módon adjuk a pénzt. Az adakozás művészete nem könnyű. Az adakozónak számos lehetősége van arra, hogy "learassa a babért". Ha ezt teszi, nem kapja meg a díjat. Adományaink legyenek a "kegyelem virágai", amelyeket Istennek nyújtunk át.

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-A LEGKÖZELEBBI LEGJOBB TENNIVALÓ

Keress, ha még nem találtál!"Keressetek és találtok!" (Lk 11,9)

"Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek" (Jak 4,3). 

Ha az élet dolgait kéred Isten dolgai helyett, akkor rosszul kérsz, azaz önmagad kívánsz érvényesülni. Minél inkább kívánod érvényesíteni önmagadat, annál kevésbé keresed Istent. "Keressetek és találtok!" Láss neki a munkának, csak ez az egy érdekeljen! 

Kerested-e már Istent valaha egész szívedből, vagy csak elernyedten kiáltottál fel hozzá egy lelki idegfájdalom állapotában? Keress, szedd össze magad és találsz! "Ó, mindnyájan, akik szomjúhoztok, jertek e vizekre" (Ézs 55,1). 

Szomjazol-e vagy közönyös vagy? Vallásos megtapasztalásod úgy kielégít, hogy semmi többet nem kívánsz Istentől? A tapasztalat csak a kapubejárat, de nem ez a cél. 

Vigyázz, nehogy tapasztalatra építsd hitedet, mert azonnal kiérződik belőle a bírálat hangja. Nem tudod másnak továbbadni, amire te találtál rá, de vágyat támaszthatsz a szívében az után, ami a tiéd. 

"Zörgessetek és megnyittatik néktek." "Közeledjetek az Istenhez!" Zörgess! 

Az ajtó be van zárva és fájdalmas szívdobogással zörgetsz. "Tisztítsátok meg kezeteket" (Jak 4,8), zörgess kicsit hangosabban, és rájössz, hogy piszkos vagy. "Tisztítsátok meg szíveteket!" Milyen személyesen hangzik ez - most már kétségbeejtően komoly a dolog, most kész vagy mindenre. "Gyötrődj és kínlódj!" (Mik 4,10). Gyötrődtél-e már valaha Isten színe előtt belső életed állapota miatt? Most már nyoma sincs benned az önsajnálkozásnak, de összetört szívvel, leverten és rémülten fedezed fel, miféle ember vagy úgy, ahogy vagy. 

 "Alázzátok meg magatokat!" (Jak 4,10). Isten ajtaján zörgetni megalázó foglalkozás, a megfeszített latorral egy sorban kell zörgetned, de "a zörgetőnek megnyittatik" (Mt 7,7)

Carl Eichhorn: Isten műhelyében/-A buzgóság és hűség követelménye

"Igyekezzetek a ti elhivatástokat és kiválasztásotokat minél inkább erőssé tenni. "
(2 Péter 1, 10)

Üdvösségünk teljes egészében Isten cselekedetén nyugszik. Mi az Ő műve vagyunk; Jézus Krisztusban teremtett minket, hangsúlyozza az apostol (Ef 2, 10). És azokat, akiket előhív a bűn álmából, igazzá is teszi s ezzel egyszersmind meg is dicsőíti őket a belső ember szerint (Róma 8, 30). Mindent megkaptunk, ami az élethez és az Isten szerint való járáshoz szükséges. Mindenünk megvan, mihelyt eljutottunk a mi dicsőséges Megváltónk megismerésére (2 Pét 1, 3).

Nekünk magunknak ehhez nem kell már semmit sem hozzátennünk; mert teljes üdvösségünk van. Ezt pedig egyedül Ő munkálta, nekünk nincs részünk benne.


Mindez nem jogosít fel minket a semmittevésre. Éppen azért, mert az Ő isteni ereje mindennel megajándékozott minket, amire szükségünk van, igyekeznünk kell, hogy jótetszésére szolgáljunk mindazzal, amit alapjában véve Ő adott nekünk. Ha azonban már megmunkálta szívünk talaját, ott "szőlőskertet" létesített s ezzel kapcsolatban minden munkát elvégzett, akkor nyilvánvaló hogy a gyümölcsöket is látni akaraja (Ézs 5). A mi feladatunk az, hogy az isteni elhívást és kiválasztást megerősítsük. Ez egyrészt igen sok buzgóságot kíván, másrészt Isten az, aki munkálja mind az akarást, mind a véghezvitelt (Fil 2, 12-13). - Ami feladatunk az engedelmes követés. Isten hív, mi nem dughatjuk be a fülünket. Felfedi bűneinket és nekünk nem szabad azokat takargatnunk. Az ember veheti Isten kegyelmét hiába is, akkor ez még súlyosabb ítéletet von maga után. A megtérésnek mindig párosulnia kell a helytállással. Ez azt jelenti, hogy kitartunk a próbák alatt és győzedelmeskedünk azokban. A kegyelem nem gyengéket, hanem hősöket nevel. "Te azért, fiam, erősödjél meg a Krisztus Jézusban való kegyelemben!" (2Tim 2, 1). A kegyelem által minden erőnk lendületbe kerül. Isten gyermekeinek életében csodálatosan kapcsolódik össze a nyugalom és a tevékenység. A szív elcsendesül és Isten szeretetében nyugszik. Ugyanakkor azonban feltámad a lángoló buzgóság, hogy dicsőítsük Őt és kegyelmét magasztaljuk. Isten gyermekeinél mindenkor együttjár a nyugalom a tettrekészséggel. Az apostol fejezi ki ezt a legszebben, amikor azt mondja: "Ezért fáradozom én is és tusakodom az Ő ereje szerint, amely bennem hatalmasan munkálkodik" (Kol 1, 29).

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Ha élünk, az Úrnak élünk.”  -(Róma 14,8)

Ha az Isten előtt helyes lett volna, úgy mindegyikünk megtérésének pillanatában a legszívesebben azonnal a mennybe ment volna. Nem okvetlen szükséges az örök életre való előkészülésünkhöz, hogy sokáig itt kelljen időznünk. Nagyon lehetséges, hogy valaki a mennyben felvétetik és alkalmasnak bizonyul, hogy a szentek örökségének, mely a világosságban van, részesévé legyen, jó lehet éppen csak rövid ideje, hogy a Jézusban való hithez jutott.
Habár szentségünk egy hosszú és szakadatlanul haladó munka s mi nem leszünk azzal készen, míg testünket le nem vetjük és be nem megyünk a belső szentélybe. Mindazáltal az Úr, ha az volna az Ő kegyelmes akarata, elváltoztathatná a tökéletlenséget tökéletességre és rögtön felvehetne minket a mennybe.

Ugyan miért vagyunk még itt? Vajon akarja-e Isten a szükségesnél csak egyetlen szempillantásnál is hosszabb ideig távol tartani az Ő szeretett gyermekeit a paradicsomtól?
Miért áll még az élő Isten serege a harcmezőn, hacsak egyetlen támadás is győzelmet juttatna neki? Miért bolyong népe még mindig a pusztában ide-oda, hiszen szájának egyetlen szava az óhajtott ígéret föld közepére, a mennybe helyezhetné őket?
A felelet így hangzik: Azért vannak itt, hogy az „Úrnak éljenek” és másokkal is megismertessék szeretetét. E földön maradunk, mint magvetők, kik a jó magot hintik, mint földművesek, kik az ugart szántják, mint üdvkövetek, kik békét és üdvöt hirdetnek.
Itt vagyunk, mint „a föld szava”, hogy áldásul legyünk a világnak. Itt vagyunk, hogy Krisztust életünkkel megdicsőítsük. Úgy vagyunk itt, mint az Ő munkásai és „munkatársai”.

Bár megfelelne életünk az Ő céljának! Éljünk komoly, tevékeny és szent életet, „az Ő dicsőséges kegyelmének dicséretére.” 
Addig is vágyódunk Ő nála lenni és naponként énekeljük:

Veled óhajtok Jézusom
Lenni abban az örömben,
Íme, reád várakozom
Menyegzői öltönyben.
Vidáman nézek menny felé,
Szívem folyton csak arra kér:
Jövel hamar Úr Jézus!

Heti imagondolatok: ENGEDELMESSÉG ÉS HIT: AZ IMÁDSÁG FELTÉTELE

"Keressétek az Urat, amíg megtalálható, hívjátok őt segítségül, amíg közel van. Hagyja el a gonosz az ő útát, és a bűnös férfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban." -(Ésaiás 55:6-7)

MILYEN FELTÉTELEKNEK KELL ELEGET TENNEM, HOGY ISTEN VÁLASZOLHASSON IMÁIMRA?

Éreznünk kell szükségünket: "Vannak feltételek, melyek alapján elvárhatjuk, hogy Isten meghallgassa imáinkat. Az első feltétel az, hogy segítségének szükségét érezzük és felismerjük."

Teljes odaszentelődésre van szükség: "Mindazok, akik Istennek szentelik testüket és lelküket, állandóan megkapják majd a Lélek újabb és újabb testi és lelki ajándékát. Kimeríthetetlen mennyei készletek állnak a rendelkezésükre. Krisztus nekik adja saját Lelke leheletét és életét az Ő életéből. Krisztussal való együttmunkálkodásuk útján részesülnek Krisztus teljességében. Emberi gyengeségükben is képesek megcselekedni a Mindenható tetteit."érfiú gondolatait, és térjen az Úrhoz, és könyörül rajta, és a mi Istenünkhöz, mert bővelkedik a megbocsátásban." (Ésaiás 55:6-7)

Engedelmesség szükséges: "Az ima nem foglalhatja el a kötelességteljesítés helyét. 'Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok' - mondja Jézus. Aki az ígéretekre hivatkozva, de a feltételek teljesítése nélkül kér Istentől, megsérti Jahvét. Krisztus nevének emlegetésével formál jogot az ígéretek teljesítésére, de cselekedeteivel nem bizonyítja, hogy szereti Krisztust és hisz benne." | "Isten, akitől minden áldást kaptunk, javainkból bizonyos részt igényel. Így gondoskodik az evangélium hirdetéséhez szükséges anyagiakról. A tizedrész visszaadásával mutatjuk meg, hogy értékeljük Isten ajándékait. De hogyan igényelhetjük áldását, ha megtartjuk magunknak azt, ami az övé? Ha hűtlen sáfárok vagyunk a földi dolgokban, hogyan várhatjuk el, hogy megbíz minket a menny dolgaival? Talán itt kell keresnünk a meg nem hallgatott imák titkát." | "Ha csak részleges, fél szívből származó engedelmességet tanúsítunk iránta, nekünk tett ígéreteit nem teljesíti be."

A hit a következő feltétel: "Az ima meghallgatásának következő feltétele a hit. Szaván fogjuk-e Őt?" "Túl kevés a hitünk. Bár elvezethetném népünket az Istenbe vetett hitre. Nem szabad úgy érezniük, hogy a hit gyakorlásának feltétele a felfokozott érzelmekben keresendő. Egyet kell tenniük: hinni Isten szavában úgy, ahogy hisznek egymás szavaiban. Mivel Ő megmondta, be is fogja teljesíteni szavát. Teljes nyugalommal hagyatkozzunk ígéreteire, mert komolyan gondolja azt, amit mond. Mondjuk ezt: Isten szólt hozzám az Ő Igéjében, és be fogja teljesíteni mindazt, amit megígért. Viselkedjetek úgy, mint akik tudják, hogy megbízhatnak mennyei Atyjukban."

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS IMAGONDOLATOK

A bűn és a hitetlenség együtt jár. Ha nem hisszük, hogy Isten kész megtisztítani bennünket, hitet, krisztusi természetet és az Ő Lelkével való közösséget adni, akkor nincs alap, amire építhetnénk. Ne higgyük, hogy Isten meghallgatja a hitetlen imáját. A kétkedők kezei üresek maradnak. Amikor végre elismerjük, hogy Istenre van szükségünk, és azt, hogy semmit nem tudunk adni, csak a keresztre borulunk, és hogy nincs igazságunk, mert a mi legjobb szavaink és tetteink is olyanok, mint a szennyes ruha, ezért leborulunk a kereszt lábához és kérjük, hogy Isten tisztítson meg bennünket bűneinktől és hitetlenségeinktől, és elismerjük, hogy a Szentlélek ereje nélkül semmit sem tehetünk, akkor a menny kezébe veszi a dolgokat.

Hatalmas változások következnek be. Akkor Pállal együtt elmondhatjuk: "élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus". Mivel Krisztus él bennünk, képesek vagyunk jót cselekedni. Jézus azt mondta, hogy még nála is nagyobb dolgokat tehetünk (János 14:12).

Ez az, amit nekünk, Isten alvó gyülekezetének fel kell ismernünk. Imádkozzunk olyan hittel - mint eddig még soha - azért, hogy a Szentlélek ereje kitöltessék a késői eső tapasztalatában éppen most.

Köszöntünk Szent Szellem!:JÖHET A HADSEREG IS!

"Imádkozott Elizeus és mondta: Ó, Uram! Nyisd meg, kérlek, az ő szemét, hadd lásson! És megnyitotta az Úr a szolga szemét és látta, és ímé, a hegy rakva volt tüzes lovagokkal és szekerekkel Elizeus körül."  (2Királyok könyve 6:17)

Talán tapasztalatból tudod, milyen az, amikor több oldalról is ellenséges személyek vesznek körül, és egyedül érzed magad. Munkahelyen vagy iskolában, otthonodban vagy a gyülekezetben úgy tűnhet, hogy a gonosz nyomása már-már elviselhetetlen. Ebben a feszült helyzetben találkozol egy kereszténnyel, aki csöndesen bátorítani kezd: "Ne félj! Mert többen vannak, akik mellettünk állnak, mint akik ővelük! Ilyenkor arra érzel kísértést, hogy így gondolkodj: "Könnyű ezt mondani, ő nem éli át azt, amit én! Neki nagy hite van, de nekem? Hogy fogom én ezt az egészet túlélni?"

Egyik kora reggel Elizeus és fiatal szolgája bajban találták magukat: körülvéve lovak és szekerek hatalmas seregével, ami a kor legkiválóbb harcászati felszerelésének számított. A prófétában ott élt a józan ítélőképesség lelke és ezen felül az Isten hatalmába vetett megingathatatlan hite, tehát nem volt szüksége a mennyei seregek Ura jelenlétének bármiféle jelére vagy bizonyosságára. Elizeus azonban szerette volna, hogy ifjú barátjának olyatn látványban legyen része, amit aztán soha életében nem felejt el. Amint megnyílt a szeme, és a természetes dolgokon túl látta a természetfelettit, megpillanthatta a menny hatalmas Istenének tűzerejét. Láthatta a seregek Urának Lelkét (Zak 4:6).
Én magam is számos esetben megtapasztaltam már életem során az angyalok közvetlen beavatkozását. Ez megerősítette Isten természetfeletti hírnökeinek jelenlétébe vetett hitemet, de ma már nincs szükségem erre a bizonyítékra ahhoz, hogy higgyek bennük.

Imádság a mai napra
"Uram, ne engedd, hogy túlzott jelentőséget tulajdonítsak a nagy számoknak! Add, hogy bízzak a Te hatalmad legyőzhetetlen túlerejében!"

Garrie F. Williams írása alapján

Reggeli dicséret: Ki segít imádkozni?

"Ugyanígy segít a Lélek is a mi erőtlenségünkön. Mert amiért imádkoznunk kell, nem tudjuk úgy kérni, ahogyan kell, de maga a Lélek esedezik értünk kimondhatatlan fohászkodásokkal."  -Róma 8,26

"A Szentlélek önt szavakba minden őszinte imát. Felismertem, hogy amikor másokért imádkozom, akkor a Lélek esedezik értem és minden szentekért. Az ő közbenjárása Isten akarata szerint való, és sohasem ellenkezik azzal."A Lélek is segítségére van a mi erőtelenségünknek"; és a Lélek - mivel Ő is Isten - tudja Isten gondolatait; ennélfogva minden betegekért, vagy más szükségletekért mondott imánkat Isten akarata szerint veszi figyelembe."Mert kicsoda tudja az emberek közül az ember dolgait, hanemha az embernek lelke, amely őbenne van? Azonképpen az Isten dolgait sem ismeri senki, hanemha az Istennek Lelke." (1Kor 2:11)

Ha Isten tanít bennünket, akkor az ő kinyilatkoztatott akaratával összhangban fogunk imádkozni, és úgy, hogy az általunk nem ismert akaratának alávetjük magunkat. A drága Igére hagyatkozva Isten akaratával összhangban kell imádkoznunk, bízva abban, hogy Krisztus nemcsak tanítványaiért, hanem tanítványainak is adta önmagát. Az Írás kijelenti:"rájuk lehele, és monda nékik: Vegyetek Szent Lelket". (Jn 20:22)

Jézus arra vár, hogy rálehelhessen tanítványaira, nekik adhassa megszentelő Lelkének ihletését, és éltető befolyását önmagából lelkükbe tölthesse. Szeretné megértetni velük, hogy nem szolgálhatnak egyszerre két úrnak. Életük nem lehet megosztott. A hírnökökben Krisztusnak kell élnie, neki kell munkálkodnia képességeiken keresztül, és neki kell cselekednie adottságaik által. Akaratukat alá kell vetniük az Ő akaratának. Lelkétől áthatottan kell cselekedniük, hogy többé ne ők éljenek, hanem éljen bennük Krisztus. Jézus szeretné elméjükbe vésni azt az ígéretét, hogy Szentlelkének adománya által az Atyától kapott dicsőséget adja nekik, hogy Ő és népe egyek legyenek Istenben. Utunkat és akaratunkat alá kell rendelnünk Isten akaratának, tudván hogy az szent, igaz és jó. (Signs of the Times, 1892. október 3.)

"Krisztus, a mi közbenjárónk és a Szentlélek állandóan munkálkodik az emberek javára. 

A Szentlélek azonban nem úgy könyörög értünk, mint ahogyan Krisztus teszi, aki a világ megalapítása óta elhatározott áldozatára, az ő kiontott vérére hivatkozik érdekünkben. A Lélek a mi szívünkben végez munkát: ösztönzi, bátorítja könyörgésünket és hálaadásunkat. A hála, amely ajkunkról árad, a Lélek munkájának eredménye, aki megmozgatja szívünk húrjait, szent emlékezésre serkentve, és megszólaltatva bennünk a »szív muzsikáját«." 

"Imáinkat ne csak Krisztus nevében mondjuk el, hanem a Szentlélek sugallata szerint is. 

Ez a magyarázata annak, hogy a "Lélek esedezik miérettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal" 

(Róm 8: 26). 

Az ilyen imára Isten örömmel felel... Az ilyen imára Isten örömmel felel."

Bejegyezte: Restás László

Zsoltárok könyve 104. rész

Zsoltárok könyve 104. rész

1. Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
2. A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
3. A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
4. A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
5. Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
6. Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
7. Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
8. Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
9. Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
10. A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
11. Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
12. Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
13. A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
14. A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
15. És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
16. Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
17. A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
18. A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
19. Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
20. Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
21. Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
22. Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
23. Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
24. Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
25. Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
26. Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
27. Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
28. Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
29. Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
30. Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
31. Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
32. A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
33. Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
34. Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
35. Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!

Alfred Christlieb: Bizonyságaid örökkévaló örökségem

Akkor megkérdezte Dávid az Urat... l.Sám 23,2

Dávid, Isten kedves embere különféle nehézségekbe jutott, de mindig ugyanazt az utat járta. Mindennel, ami nem volt világos előtte, az Úrhoz sietett, hogy világosságot és vezetést kérjen tőle. Ebből a szent szokásból sokféle áldás fakadt Dávid életében. Elsősorban is annak a tudatában élt, hogy Isten útján, s nem a maga útján jár. Ez különösen jelentős volt olyan helyzetben, amelyről az I.Sámuel 23. rész beszél. Dávidot akkor még üldözte Saul. Egyszer azt a hírt hozták neki, hogy a filiszteusok rátörtek Kehilla határvárosra, és fosztogatják a termést. Benne volt ebben a hírben a ki nem mondott segélykérés. Dávid azonban nem kelt azonnal útra, hanem Istent kereste és Tőle kérdezte: "Elmenjek-e és leverjem-e ezeket a filiszteusokat"? Más ilyen helyzetben fölöslegesnek tartotta volna a vezetésért való imádkozást és saját maga döntött volna. Dávid azonban helyesen ragaszkodott ahhoz, hogy Istent megkérdezze. Ő egy esetleges hadjáratban mindenekelőtt bizonyossá akart lenni afelől, hogy akarja-e Isten ezt a vállalkozást. Amikor efelől világossága volt, akkor már bizonyos volt a győzelem felől is.

Dávidot nem hagyta Isten felelet nélkül. Világosságot adott neki arra nézve, hogy kehillái útja Őszerinte való. Most már nyugodtan és bizalommal mehet. A mi terveinknél is minden azon múlik, hogy azok egyeznek-e Isten akaratával. Ha igen, akkor semmi akadály nem tartóztathat fel bennünket.

Sokféle követelményt támasztanak ma a hívő keresztyének életében. Ezáltal fennáll az a veszély, hogy erejük szétforgácsolódik, s olyan feladatok véghezvitelébe fognak, amelyekre nem hívta el őket Isten.

Boldogok vagyunk, ha nem a saját belátásunk, hanem Isten akarata vezet bennünket!

Varga László: Isten asztaláról

"Amikor [Jézus] látta a sokaságot, megszánta őket, mert elgyötörtek és elesettek voltak, mint a juhok pásztor nélkül. Ekkor így szólt tanítványaihoz: 

Az aratnivaló sok, de a munkás kevés: kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat az aratásába."-Máté 9,36-38

Sokszor megdöbben az ember: mintha éppen ma írták volna az evangélium egy-egy igéjét. Lehetne-e pontosabban jellemezni a mi társadalmunkat? Egy juhnyáj, mely megszomjazott, és ráébred arra, hogy nincs pásztora, kétségbeesetten béget, szaladgál, tehetetlen, céltalan. A XX. század első fele tele volt "pásztorokkal", megváltást, új életet hirdető vezérekkel. Eredményét megtapasztaltuk. Második felében egyetlen új eszme, egyetlen reményt keltő tanítás nem keletkezett, a régiek egymásután maradtak szégyenben. Eltűntek a nagy vezéralakok is. Krisztus pedig nem kell a tömegnek. Páll Lajos "Erdőirtás" című versének záró sorait idézem: "Ameddig látok, csupa törpeség. Hencegő gőgjüknek fű makogja: Fenség!" A tömeg pedig önmagától semmire nem képes. Egy reményünk maradt: Jézus megszánja az elgyötört sokaságot. Ő maga küld pásztorokat, tanítványait. És valóban új élet keletkezett ott, ahova ők eljutottak. De mai tanítványainak is szól parancsa: ha túl sok és túl nehéz a pásztorolás feladata, kérni és újra kérni kell szerető Atyánkat, küldjön hívő, szolgálatot, felelősséget vállaló, kitartó munkásokat a nyáj mellé.

Atyám, sokszor elszomorodok én is vezetőink tehetetlensége miatt, s egyáltalán nem vigasztal, hogy más népeknek sincsenek különb vezetői. A tehetetlenség, üres hatalomvágy, kíméletlen zsarnokság uralma után nem is maradhatott más, csak az üresség. Töltsd meg, Uram, Lelked sugalmazásával lelkünk ürességét. Adj nekünk igaz vezetőket, akik nem fejni és nyúzni, hanem akaratod szerint, a szeretet törvénye szerint pásztorolni tudják pásztor nélkül tengődő nyájadat. Tudom, erre csak neked szolgáló vezetők képesek. Ilyeneket adj nekünk, egyházadnak, népünknek, Édesatyánk! Ámen.

Andrew Kuyvenhoven: Mindennap az Ige fényében-ISMERNI AZ URAT

A mai napon olvasandó igeszakasz: 1Sám 2,12-17

12 Éli fiai azonban elvetemült emberek voltak, nem törődtek az ÚRral. 

13 A papok szokása a néppel szemben az volt, hogy ha valaki áldozatot mutatott be, odament a pap szolgája, amikor a húst főzték, kezében a háromágú villával, 

14 és beleütötte az üstbe vagy fazékba, bográcsba vagy lábosba, és elvette a pap mindazt, ami a villára akadt. Így bántak egész Izráellel, amikor odajártak Silóba. 

15 Sőt mielőtt elfüstölögtették a kövérjét, odament a pap szolgája, és ezt mondta az áldozó embernek: Adj a papnak sütni való húst, mert nem fogad el tőled főtt húst, csak nyerset! 

16 És ha azt felelte neki az az ember, hogy előbb el kell füstölögtetni a kövérjét, és csak azután veheti el, amit megkíván, akkor ezt mondta neki: Most add ide, mert ha nem, erőszakkal is elveszem! 

17 Igen nagy volt tehát az ifjak vétke az ÚR előtt, mert megutálták az emberek az ÚRnak szóló áldozatot.

"Éli fiai azonban elvetemült emberek voltak, nem törődtek az Úrral (nem ismerték az Urat)." (1Sám 2,12) 

"Aki szeret, az az Istentől született, és ismeri az Istent." (Jn 4,7b)
Éli fiai "elvetemült emberek" voltak. Többnyire úgy mondják, azért voltak rossz magatartásúak és istentelenek, mert apjuk túlságosan gyengekezű volt. Igaz, hogy Éli nem volt elég szigorú (1Sám 3,13), de ez még nem magyarázza meg, hogy fiai miért voltak istentelenek. Sámuel minden kétséget kizáróan jobb nevelő volt, de az ő fiai sem jártak az Úr útján (1Sám 8,3).
Éli fiai nem ismerték az Urat. Némely fordítás így olvassa: "Nem törődtek az Úrral." Természetesen ezt jelenti a textus. De a Biblia arról, aki ellop az Úrnak hozott áldozatokból és erkölcstelen cselekedeteket követ el az Úr házában, egyszerűen ezt mondja: "Nem ismeri az Urat."
Ez a két fiatalember vallásos nevelésben részesült. A főpap fiai voltak. Ha napjainkban élnének, azt mondanánk, hogy vallásoktatásban vettek részt, bibliaórára és istentiszteletre jártak. Csakhogy "nem ismerték az Urat".
Itt érezzük, hogy mennyire képtelenek vagyunk bárkit is megtanítani az Úr ismeretére, mert "ismerni az Urat", ez személyes dolog. Ha nincs személyes kapcsolatunk Istennel, ki van zárva, hogy ismerjük őt.
A biblia ismerete feltétele annak, hogy megismerjük az Urat. Ugyanakkor Isten nem ismerése általában összefüggésben van a bibliaismeret hiányával. Elképzelhető azonban, hogy valaki kívülről meg tudta tanulni a Bibliát, anélkül, hogy ismerné az Urat.
"Aki szeret ... ismeri az Istent." Ez nem azt jelenti, hogy egy szerető szívű embernek, vagy "egy meleg személyiségnek", vagy bárki hasonlónak van igaz ismerete Istenről. Amit a textus jelent, az az, hogy Isten élete és szeretete átfolyik gyermekein. Csak akkor ismerjük Istent, ha már átéltük az ő szeretetét. És ha átéltük már az ő szeretetét, mi magunk is képesek vagyunk szeretni.
Ha bizonyságát adjuk a keresztyén szeretetnek életünkben, akkor ismerjük Istent.

Oswald Chambers: Krisztus mindenek felett-A LEGKÖZELEBBI LEGJOBB TENNIVALÓ

Keress, ha még nem találtál!"Keressetek és találtok!" (Lk 11,9)

"Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek" (Jak 4,3). Ha az élet dolgait kéred Isten dolgai helyett, akkor rosszul kérsz, azaz önmagad kívánsz érvényesülni. Minél inkább kívánod érvényesíteni önmagadat, annál kevésbé keresed Istent. "Keressetek és találtok!" Láss neki a munkának, csak ez az egy érdekeljen! Kerested-e már Istent valaha egész szívedből, vagy csak elernyedten kiáltottál fel hozzá egy lelki idegfájdalom állapotában? Keress, szedd össze magad és találsz! "Ó, mindnyájan, akik szomjúhoztok, jertek e vizekre" (Ézs 55,1). Szomjazol-e vagy közönyös vagy? Vallásos megtapasztalásod úgy kielégít, hogy semmi többet nem kívánsz Istentől? A tapasztalat csak a kapubejárat, de nem ez a cél. Vigyázz, nehogy tapasztalatra építsd hitedet, mert azonnal kiérződik belőle a bírálat hangja. Nem tudod másnak továbbadni, amire te találtál rá, de vágyat támaszthatsz a szívében az után, ami a tiéd. "Zörgessetek és megnyittatik néktek." "Közeledjetek az Istenhez!" Zörgess! Az ajtó be van zárva és fájdalmas szívdobogással zörgetsz. "Tisztítsátok meg kezeteket" (Jak 4,8), zörgess kicsit hangosabban, és rájössz, hogy piszkos vagy. "Tisztítsátok meg szíveteket!" Milyen személyesen hangzik ez - most már kétségbeejtően komoly a dolog, most kész vagy mindenre. "Gyötrődj és kínlódj!" (Mik 4,10). Gyötrődtél-e már valaha Isten színe előtt belső életed állapota miatt? Most már nyoma sincs benned az önsajnálkozásnak, de összetört szívvel, leverten és rémülten fedezed fel, miféle ember vagy úgy, ahogy vagy. - "Alázzátok meg magatokat!" (Jak 4,10). Isten ajtaján zörgetni megalázó foglalkozás, a megfeszített latorral egy sorban kell zörgetned, de "a zörgetőnek megnyittatik" (Mt 7,7).

Carl Eichorn: Isten műhelyében-Az isteni kiválasztás titka

"Akiket eleve ismert, eleve el is rendelte, hogy azok az Ő Fiának képmására formáltassanak. " (Róma 8, 29) 

Az emberi szív megújítása teljes egészében Isten műve. Annyira az Ő munkája, hogy Isten minden gyermeke az Ő kiválasztásának köszönheti üdvösségét. Ő már eleve ismert és az üdvösségre hívott el minket. - Nagy titok előtt állunk itt. Nem kétséges, hogy az Ige egészen világosan beszél a hívő emberek üdvösségre való eleve-elrendeléséről. A mi értelmünk hajlamos ebből azonnal levonni a következtetést: akkor tehát mindazok, akik kárhozatra jutnak, már eleve arra is voltak rendelve. 

Ez azonban nem így van. Az Ige világosan és határozottan azt tanítja: "Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön" (1 Tim 2, 4), mert Krisztus mindenkiért meghalt, és az egész világot kiengesztelte Istennel. Mindenki, aki Jézushoz jön, elfogadásra talál. Isten senkit sem utasít el, aki Jézus Krisztusra hivatkozik.

Isten örökkévaló kiválasztása teljesen és kizárólag Jézus Krisztushoz kapcsolódik. Ezért mondja Pál is, hogy Isten a Krisztusban választott ki minket. Itt nincs semmiféle önkényeskedésről szó. Aki ragaszkodik a Megváltóhoz, azt Isten nem utasíthatja el, s nem zárhatja ki a kegyelemből. - Az isteni kiválasztás ténye igen mélyen meg kell alázzon minket. Érdemeink ki vannak zárva. De ugyanekkor az igazság megvigasztal és fel is emel minket.

Az Isten kegyelmi kiválasztásában van valami mélyen megnyugtató: üdvösségem kizárólag Isten kezében van. Kiválasztása kezeskedik arról, hogy mindenen át vezet engem és majd célhoz is juttat. De semmi körülmények között sem ringathatjuk magunkat hamis bizonyosságba az isteni kiválasztást illetően. A mi feladatunk az, hogy kiválasztásunkat "erőssé" tegyük (2 Pét 1, 10) az engedelmesség és megszentelődés buzgó gyakorlása által. Az isteni kiválasztás tehát nem valami nyugvópárna, hanem ösztönzőleg hat a teljesebb buzgóságra. - Isten a kiválasztás révén nagy célt tűzött maga elé. Azt akarja, hogy az Ő Fiának képmására formáltassunk. Istennek csekélység volt, hogy egy világot létre hívjon. Ehhez elég egy szava is. Ezzel szemben az ember megújításánál latba kell vetnie minden szeretetét, hosszútűrését és türelmét. Bölcsességének minden eszközt és módot meg kell találnia, hogy a dacos emberi szív ellenállását megtörje. Ő azonban amit elkezdett, véghez is viszi.

Megerősítés

Az Úrban bízok, ezért megtagadok minden negatív dolgot az életemben!
SIKERES vagyok! Az Úr gyermeke vagyok, a Királyok Királyának a gyermeke!
Az Úrban bízok, ezért nem félek! BÁTOR vagyok! Ha az Úr velem  ki ellenem!
Az Úrban bízok ezért nem aggódok! HITBEN járok és nem látásban!
Az Úrban bízok ezért nem vagyok depressziós! BOLDOG vagyok!
Az Úrban bízok ezért nem vagyok már fogságban! SZABAD vagyok!
Az Úr az én szabadítom, megváltóm!
Akit az Úr megszabadít,az TELJESEN szabad!
Kihozott Egyiptom Földjéről és elég bátor vagyok, hogy bemenjek az ígéret Földjére!
Az Úrban bízok, ezért megtagadok minden átkot, betegséget! Hisz ELVÉGEZTETETT!
Hittel átveszem a gyógyulásomat, mert az Úr az én Gyógyítom!
ÁLDOTT vagyok! Ámen💖

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja: Féltőn szerető Isten

"Ha bemégy arra a földre, amelyet Istened, az Úr ad neked, ne tanuld el azokat az utálatos dolgokat, amelyeket azok a népek művelnek." (5Móz 18,9)

Isten a népével kötött szövetség feltételéül szabta, hogy „ne legyen más istened rajtam kívül". Vagyis hitét és bizalmát a nép csak Istenbe vesse. Azért fontos kikötés ez, mert az ördög mindig az Istenbe vetett bizalmunkat igyekszik megingatni, s olyan „segítséget" kínál fel, amellyel elszakít Istentől.

Ezért az ígéret földjének határán Isten egész konkrétan óvta népét ettől a bűntől: ne legyen köztetek varázsló, igéző, jövendőmondó, se halottaktól tudakozódó, mert utálatos az Úr előtt mindaz, aki ilyet cselekszik. Ezek azért veszélyesek az emberre, mert a hitét kötik le, s így Istentől elszakadva védtelenné válik. Ettől félti Isten az övéit, ezért mondja a Biblia, hogy ő féltőn szerető Isten.

Amíg Mózes átvette a tízparancsolatot az Úrtól, addig a nép fülbevalókból borjút öntött, és úgy kezdték imádni, mintha az hozta volna ki őket Egyiptomból. Ugyanilyen ostobaság és istenkáromlás minden mai babonaság is. Sokan nem tudják, hogy ősellenségünk, az ördög, mindent elkövet, hogy Isten helyett őt imádják, benne bízzanak, tőle kérjenek segítséget. Aztán benyújtja a számlát, s az ilyennek gyakran súlyos következményei vannak. A ma divatos ezoterikus ajánlatok mögött is ez az ördögi szándék bújik meg.

Tudjuk a Szentírásból, hogy Jézus Krisztus legyőzte az ördögöt. Ezért tud segíteni azokon is, akik a gonosz csapdájába léptek. Jézushoz kell fordulnia mindenkinek, mert ő azért jött, „hogy az ördög munkáit lerontsa" (1Jn 3,8). 

A benne való állhatatos hit védelmet nyújt minden sötét támadástól.