Hallottam egy nagyon zsugori emberről. Halála előtt megígértette feleségével, hogy azzal az 50 ezer dollárral együtt temeti el, amit megspórolt. A felesége megígérte és megegyeztek. A temetésen, mielőtt lezárták volna a koporsót, a feleség beletett egy kis fadobozkát. A barátnője megkérdezte, hogy ugye nem rakta a pénzt a koporsóba. A feleség azt mondta: Persze, hogy beletettem. Keresztény vagyok. Megígértem neki és mivel nem hazudhatok, meg is tettem. A barátnő megkérdezte: Azt mondod, most temettél el 50 ezer dollárt? A feleség azt válaszolta: Hát persze. Írtam egy csekket.
Arról akarok ma beszélni, hogyan szabadulj meg a negatív beállítódástól.
Sokszor nem vesszük észre, hogy saját gondolataink tartanak vissza attól, hogy kihozzuk magunkból a legtöbbet. Isten folyamatosan próbál új magokat elültetni szívünkben. Azt mondja, hogy meg tudjuk valósítani álmainkat, meg tudunk szabadulni egy függőségtől, túl tudunk lépni a múlton. Azonban túl gyakran a rossz szoftver miatt nem tudnak ezek a magok gyökeret verni. Ahelyett, hogy egyezségre jutnánk Istennel és arra gondolnánk, hogy meg tudom csinálni, hogy lehetséges, mi pont az ellenkezőjét tesszük. Arra gondolunk, hogy nem tudom megcsinálni, nem vagyok tehetséges, túl öreg vagyok, már túl sok mindenen keresztülmentem. A szoftverünk le van korlátozva. Át kell vizsgálnod a gondolatvilágodat.
Mire gondolsz?
Hagyod, hogy olyan hiedelmek korlátozzanak, hogy ez jó így, ahogy van, és te nem fogsz előbbre jutni?
Joel, én sosem leszek egészséges, már évek óta beteg vagyok. Sosem szabadulok meg ettől a problémától, inkább meg tanulok együtt élni vele. Vedd észre, hogy ezek negatív gondolatminták, amik megakadályozzák, hogy felemelkedj. Ahogy egy vírus le tud fagyasztani egy számítógépet, egy hiedelem is meg tudja fagyasztani gondolatainkat.
Az egyik legjobb dolog, amit megtanulhatunk, hogy megnyomjuk a Delete (törlés) gombot. Ki kell törölnünk a "nem - tudom-megtenni", "nem- vagyok- rá-képes", "nem- vagyok- elég-jó" gondolatokat, és programozzuk át gondolkodásunkat azzal, amit Isten mond rólunk. Isten azt mondja, képesek vagyunk rá. Isten azt mondja, mindent meg tudunk tenni. Isten azt mondja, erősek, tehetségesek, kreatívak vagyunk. Isten magjait hordjuk bensőnkben. Szabadulj meg a rossz gondolamintáktól és lépj be egy új korszakba, a kiváltságokba, a jobb egészségi állapotba, a fontos összeköttetésekbe, a természetfölötti lehetőségekbe. Ez lehet hosszú út, talán évekig is eltarthat, de a jó hír, hogy ez egy új nap és Isten kész új dolgokra. Néhányan stagnálnak és feladtátok álmaitokat. Nem hiszed, hogy valaha is tied lesz a ház, amire vágysz vagy, hogy valaha is egészséges leszel, kijutsz ebből. És most ez játszódik le újra és újra azt hajtogatván, mostantól csak lejjebb jutsz. Megpróbáltad és elbuktál, sosem fogsz megházasodni, mert túl öreg vagy, így marad minden.
Tarts kezed a Delete gombon, védd meg gondolataidat és ne engedd, hogy az ilyen gondolatok gyökeret verjenek. Ezek korlátot szabnak életednek.
Annyian mondták már nekem: Joel, nem áldhatsz meg, mert én már túl sok hibát elkövettem. Keresd meg a Delete- gombot, szabadulj meg ettől a gondolattól és cseréld le a megbocsátás gondolataival.
Vagy: Én nem tudom megvalósítani álmaimat, mert nincsenek összeköttetéseim, forrásaim, végzettségem. Nyomd meg a Delete- gombot. Te és Isten többségben vagytok. Isten már felsorakoztatta a megfelelő embereket, lehetőségeket.
Vagy: nem megfelelő a személyiségem. Nem vagyok nyitott, vonzó. Töröld ki ezt a szemetet és emlékeztesd magad rá, hogy egy alma vagy Isten fáján, nincs még egy olyan személy, mint te.
Mint ahogy Rómaiak 12:2 is mondja: Újítsd meg elmédet Isten szavaival.
Ez azt jelenti, hogy programozd át szoftvered azzal, amit, Isten állít rólad. Ha olyan gondolatod támad, hogy nem tudsz magasabbra emelkedni, vagy éreztetik veled, hogy kevesebb vagy, vagy úgy érzed, ez sosem lesz jobb, csak lépj ki és mondd, köszönöm, ebből nem kérek. Talán így volt eddig, de nem fog így maradni. Tudom, ki vagyok: a leghatalmasabb Isten gyermeke. Azzá válok, amivé Isten teremtett és megkapok mindent, amit Isten nekem szánt. Legyen győztes a hozzáállásod. Tudnod kell, hogy képes vagy mindarra, amire Isten teremtett. Arra gondolok, hogy a gyerekek milyen izgatottan kezdik, az életet. Nagy álmaik vannak. Űrhajósok, tudósok, tanárok, énekesek, focisták akarnak lenni. Elhiszik, hogy mindenre képesek. Nem határozatlanok, nem bizonytalanok, hanem határozottak, magabiztosak.
Tudod miért?
Mert ők most jöttek a Megalkotójuktól. Gondolkodásuk nem korlátozott. Érzik a nagyság magjait. De túl gyakran az idők folyamán, ahogy felnőnek, átprogramozódnak. Valaki elmondja nekik, mire nem képesek, mivé nem fognak válni. A környezet elkezdi elnyomni őket. Egy edző azt mondja, nem vagy elég jó, hogy a csapatban játssz. Az önbizalom lecsökken. Látnak valakit jobb külsővel és kezdenek elbizonytalanodni. Mindez apránként szétrombolja mindazt, amik ők valójában. Arra kezdenek gondolni, hogy átlagosak, semmivel sem többek másoknál. Ez történt ma sok emberrel. Nagyon váratlanul, nagyon lassan átprogramozódtak a kisszerűségre. Az egykori álmaikat elnyomták. Hittek abban, hogy nyomot hagynak generációjukon, de mára elmúlt lelkesedésük. Ha észrevesszük, hogy megrekedünk, és nem hiszünk már a felemelkedésben, kérdezzük meg magunktól:
Miért gondolkodom így?
Ki programozott így, hogy hibásnak érezzem magam?
Ki programozta, hogy feladjam álmaimat?
Ki programozta belém, hogy úgy érezzem, sosem tudom leadni ezeket a kilókat?
Ki programozta belém, hogy csak átlagos vagyok?
Honnan jönnek ezek a gondolatok?
Lehet, hogy befogadtad a negatív beállítódást a környezet miatt, amiben felnőttél, vagy azoktól, akikkel felnőttél?
Értsd meg, hogy ami normálisnak tűnik számodra, nem szükségszerűen normális. Vagy más szavakkal, csak azért, mert azok, akik körülötted voltak, mikor felnövekedtél, negatívak voltak, nem jelenti azt, hogy negatívnak kell lenned. Ez nem normális. Csak azért, mert néhány barátodnak nincsenek álmai, céljai és nem vitték sokra az életben, ez nem jelenti azt, hogy neked is így kell élned. Ez nem normális. Csak azért, mert másik családtagod függőségekkel, rossz szokásokkal vagy alacsony önértékeléssel rendelkeztek, ne kövesd el a hibát, hogy azt gondolod, ez normális. Nem erre születtél. Túl gyakran csak beletörődünk és sokáig észre sem vesszük, hogy ez nem az Isten adta legtöbb. Ha negatív környezetben voltál, vagy éppen vagy, olyanok között, akiknek alacsony az önértékelésük, kis álmaik, kis céljaik, vesztes gondolkodásmódjuk van, nem engedheted meg, hogy ez normálissá váljon számodra. Meg kell kérdezned önmagadat:
Megengedtem magamnak, hogy kisszerűségre programozzanak?
Csak átlagost várok el karrieremben, házasságomban, önértékelésemben, hozzáállásomban?
A jó hír, hogy nem késő változtatni, ha megszabadulsz a hiedelmektől és visszatérsz oda, aki valójában vagy, a hatalmas Isten gyermeke, tele lehetőségekkel, képességekkel, erővel, magabiztossággal. Ha egyezséget kötsz Istennel és elkezdesz hinni abban, hogy magasabbra tudsz emelkedni, akkor valóra tudsz váltani mindent, amit Isten szívedbe ültetett. Nem vagy túl öreg. Mózes 80 éves volt, mikor Isten hívta. Nem követtél el sok hibát. Jákob bűnözőként volt híres, Isten mégis nagyszerű dolgokra használta. Nem vagy túl, sok igazságtalanságon, József 13 évig ült börtönben olyasmiért, amit el sem követett és Isten mégis sokkal jobban hozta ki onnan, mint valaha is volt előtte.
Miről beszélek?
Még van idő, hogy beteljesítsd küldetésed és nyomot hagyj. Ne figyelj azokra a hazugságokra, melyek azt mondják, elérted korlátaidat és messzebbre már nem jutsz. Hadd áruljam el: ma nem lennél itt, ha nem lenne valami más, amit még véghez kell vinned. Isten nem adott volna neked lélegzetet ma reggel, ha nem várna rád győzelem. Küldetésed van. Nem csak azért vagy, hogy kitöltsd a teret. Arra teremtettél, hogy különböző légy, hogy gazdag, teljes életet élj. De mindez a fejben kezdődik. Ha nem érzed magad tehetségesnek, sosem lesz bátorságod belépni az Isten által adott végzetbe. Ha nem tartod magad vonzónak, nem hiszed, hogy jó személyiséggel rendelkezel, nem fogsz találkozni azokkal, akiket Isten neked szánt. Ha nem hiszed, hogy meg tudsz szabadulni a függőségtől, nem is fogsz. Ha azt hiszed, elérted a fölső határt, akkor el is érted. Vedd észre, hogy a rossz gondolkodásmód próbál visszatartani küldetésed beteljesítésétől. Nem az, hogy nem tudsz továbbmenni, hanem te kényszeríted magad arra, hogy ne tudj továbbmenni. Amíg nem szabadulsz meg ettől a gondolkodástól, amíg nem nyomod le a DEL- gombot és nem törlöd ki ezt a szemetet, ott fogsz maradni, ahol vagy.
Egyik barátom egy nap a fülét takarította. Túl erőteljesen csinálta és átszúrta a dobhártyáját. Borzasztó fájdalmas volt, a földre zuhant. Néhány perc múlva, amikor a fajdalom alábbhagyott, próbált felállni, de nem tudott. Azért, mert ha megsérted az egyensúlyozó szerved, elveszted egyensúlyérzékedet és nem tudsz felállni. Egy kis aprócska szerv a fülünkben egész egyensúlyérzékünket meghatározza. Lehetsz erős, energikus, koordinált, minden be van kapcsolva, csak ez a kicsi dolog van kikapcsolva. Ugyanez van gondolatvilágunkkal is. Gondolkodásunk eredetileg egyensúlyban van. Isten mindannyinknak adott tehetséget, adottságokat, képességeket. Telve vagy tettrekészséggel.
A nagyság magjait hordozod magadban. De egy olyan apró dolog, mint egy gondolat, visszatarthat attól, hogy azzá válj, aminek teremtettél. Nem azért, mert nem vagy tehetséges, hanem egyszerűen azért, mert hagytad, hogy a rossz szoftver irányítsa fájljaidat. Csak egy gondolat mondja neked, hogy nem vagy elég hozzá. Ha megengeded, hogy ez a gondolat gyökeret verjen, ez egész életedre kibillenthet egyensúlyodból. Csak egyetlen gondolat mondja, hogy túl sok hibát követtél el, semmi jó nem vár már rád. Ha elhiszed ezt a hazugságot, vissza fog tartani attól, hogy beteljesítsd Isten adta küldetésed. Egy gondolat azt mondja, túl nagyok a problémaid, sosem jutsz ki belőle, mindig is így volt. Ha hagyod, ez a gondolat visszatart az előrejutástól, és hogy megtapasztald a nagyszerű dolgokat, melyeket Isten tartogat számodra. Nagyon fontos, hogy leltározzuk gondolatvilágunkat. Azonosíts minden negatív gondolatmintát, ami visszatart. Ha a bizonytalanság, legyőzöttség gondolatai merülnek fel, lépj ki a Delete gomb leütésével.
Csak mondd: Köszönöm, de ebből nem kérek. Azokra a gondolatokra, melyek azt mondják, sosem fogod véghezvinni álmaidat, mondd: Köszönöm, nem. Képes vagyok megvalósítani álmaimat. Azokra a gondolatokra, melyek azt mondják nem vagy elég jó, válaszold: Köszönöm, nem. Tudom, hogy elismert vagyok, a Mindenható elfogadott engem. Sosem fogsz ebből kimászni, sosem fogsz anyagilag fellendülni. Nem, barátaim. Tudom, hogy bármihez is nyúlok, sikerre viszem. Tudom, hogy Isten csinál utat, még ha úgy is látszik, hogy nincs kiút. Vagy: Isten nem elégedett veled, sosem leszel áldott. Nem. Tudom, hogy Isten nem haragszik miattam, hanem szeret engem. Tudom, hogy a múltam elfelejtődik, a jövőm fényes, ezért belépek egy új korszakba.
Szeretem, amit Carl Louis tett. Számos olimpiai aranyat nyert távolugrásban. A sok év alatt, míg edzett, minden szakértő állította, hogy soha nem lesz képes ember 30 lábnál nagyobbat ugrani. A tudósok kutattak, számításokat végeztek és arra a végeredményre jutottak, hogy ember nem képes ekkorát ugrani. Egy nap egy riporter megkérdezte Carl Louist, hogy mi a véleménye erről. Azt mondta, tudom, minden szakértő azt mondja, lehetetlen, de én nem hallgatok az ilyen beszédre. Tudom, hogy az ilyen gondolatok leperegnek rólam. Azt mondta ezzel, ha elég sokáig rágódom ezen, tudom, hogy meggyőz arról, hogy nem tudom megcsinálni, tudom, hogy sosem leszek képes rá. Nagyon igaza volt. Ha a fejedben nem vagy győztes, a valóságban sem leszel az. Még abban az évben 30 lábnál távolabbra ugrott és világrekordot döntött.
Hadd kérdezzelek meg: megengeded, hogy a gondolatok leperegjenek rólad?
Én megtanultam úgy tenni, mint ő és megnyomtam a Delete billentyűt. Talán minden szakértő azt állította, lehetetlen, sosem lesz jobb, de tudjál róla, hogy mindig Istené az utolsó szó. És ő nem ültette volna szívedbe ezt az álmot, ha nem állna módjában megvalósítani. Nem adta volna neked ezt az ígéretet, ha nem készült volna fel a beteljesítésére. Ez az egyik dolog, amit kedveltem apámban.
Apám nagy szegénységben nőtt fel. Nem volt pénzük, neki nem volt iskolai végzettsége, jövője. Leragadhatott volna ott, vereségre volt programozva. Nem ismert jobbat, ezt látta mindig. Jó emberek nevelték fel, szerették, kedvesek voltak vele, de egyikük sem vitte sokra az életben. De apám 17 évesen, amikor Istennek ajánlotta életét, elkezdte újraprogramozni gondolkodását. Valami mélyen azt súgta neki, te többre vagy képes. De minden hang azt mondta, ez lehetetlen. Minden hang azt mondta, sosem kerülsz ki ebből a környezetből. Apám azonban nem engedte, hogy ezek a gondolatok gyökeret verjenek.
Azt mondta: Ez az, ahol vagyok, de nem az, aki vagyok. Legyőzhetetlen vagyok. Győztes vagyok, nem legyőzött. Nap, nap után folyamatosan nyomta a Delete gombot. Ha arra gondolt, nincs jövője – töröld. Isten tervei reményt és jövőt adnak nekem. De nincs pénzed – Töröld. Isten minden szükségletemet kielégíti, utat nyit ott, ahol látszólag nincs út. Átprogramozta gondolkodását a hit, remény, győzelem gondolataival. Kitört ebből a környezetből, új színvonalat állított fel.
Ki mondta neked, hogy mindig ott fogsz maradni, ahol vagy?
Ki mondta, hogy nem tudod megvalósítani álmaidat?
Ki mondta, hogy nem tudsz szakítani ezzel a függőséggel?
Meg kell nyomnotok a Delete gombot. Programoznotok kell elméteket a győzelemre, áldásokra, amik kijárnak nektek. Mindegy, hogy néz ki a helyzet. Ha 1000 dolog is van ellened, ha 1000 kifogásod is van arra, hogy miért vagy ott, ahol vagy, de arra kérlek, tégy úgy, mint apám. Törj ki ebből a vesztes gondolkodásmódból és kezdd hinni, hogy minden kihíváson túljutsz, minden akadályt legyőzöl, nem fogsz leragadni a kisszerűségben, hanem megvalósítasz minden álmot, minden vágyat, amit Isten ültetett szívedbe. Minden belülről indul el. Jó dolog, ha Isten megmutatja, hogy van-e olyan gondolkodásmintánk, ami visszatart bennünket. Sokszor nem tudjuk, miért gondoljuk azt, amit gondolunk. Csak elfogadjuk. Így nőttünk fel.
De ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy helyes. Rá kell kérdeznünk, hogy miért gondolom így.
Miért gondolom, hogy sosem kerülök be a cégvezetésbe?
Miért gondolom, hogy nem tudom megírni azt a könyvet?
Miért gondolom, hogy sosem fogok egyetemre járni?
Miért gondolom, hogy nem lennék jó szülő?
Ezek azok a hiedelmek, amik generációkon át végigkísérnek bennünket. Az a baj, hogy egyszerűen elfogadjuk ezeket. Végszónak tekintjük. Ha felismernénk, hogy miért gondolkodunk így, ahogy gondolkodunk, sokszor már ez is felszabadítana.
Hallottam egy fiatal párról, akik nemrég házasodtak. A férfi észrevette, hogy amikor a felesége sonkát főzött, minden egyes alkalommal levágta a sonka végeit. Nem értette, miért pazarolja így a sonkát. Egyik nap, mikor felesége megint sonkát főzött, nem bírta tovább idegekkel és megkérdezte, miért csinálja. A nő azzal védekezett, hogy azért, mert anyja főzte a világ legjobb sonkáját és ő mindig levágta a végeit. A férfi azt mondta: Ez szép, de tudod, hogy miért csinálta? Azt mondta a feleség: Fogalmam sincs. A férj mondta, hogy hívják fel az anyóst. Fel is hívták és megkérdezték, miért vágja le a sonka végeit. Az anyós azzal védekezett, hogy az ő anyja főzte a világ legfinomabb sonkáját és ő mindig levágta a végeket. Ez mind szép – mondta a férfi – de tudod, miért csinálta? Fogalmam sincs. – mondta az anyós. Felhívták a nagymamát, miért vágja le a sonka végeit. Nagyon egyszerű. – válaszolta a nagymama. – Azért, mert túl kicsi a serpenyőm.
Hadd kérdezzem meg, te is levágod a végeket, anélkül, hogy tudnád, miért teszed?
Elfogadsz dolgokat azért, mert mindig is így volt?
Sosem leszek sikeres, Joel, a családomból még soha senki nem volt sikeres. Miért ne? Ez csak egy hiedelem. Neked lehet nagyobb serpenyőd. Szüleid, nagyszüleid megfizették az árát, hogy te jobban élj, mint ők. Miért nem lépsz egy új korszakba? Miért nem gondolsz nagyobbat? Én ebben a kis házban nőttem fel, ez minden.
Ma egy új nap van. Isten azt akarja, hogy többet hagyj hátra a gyerekeidnek. Legyen nagyobb álmod.
Üss egy Delete-t a korlátozó gondolatokra.
Negatív, bátortalan, depressziós vagyok, mert anyám is mindig ilyen volt. Senki nem kényszerít, hogy ugyanolyan légy. Állíts fel új színvonalat. Kérdezd magadtól, miért teszek így? Lehet, hogy megengedted, hogy egy hiedelem formálódjon, és nem is vetted észre, hogy megrögzült? Vagy olyan, hogy: sosem fogok egyetemre járni. A családomból soha senki nem járt egyetemre. Túlsúlyos vagyok, mert a családomban mindenki túlsúlyos. Ne fogadd ezt el. Programozd át szoftvered. Nem muszáj olyannak maradnia, amilyen eddig volt.
Hallottam egy nagy kutyáról, ami vemhes volt. Egy nap elütötte egy autó és mindkét hátsó lába eltört. A kutya hazavonszolta magát. Lassan felépült, de mivel nem vitték állatorvoshoz, a csont rosszul forrt össze és hátsó lábait nem tudta használni, csak húzta maga után. A kiskutyák megszülettek. Teljesen egészségesen rohangáltak, játszottak, de 3 hét múlva úgy kezdtek járni, mint anyjuk – húzták a hátsó lábaikat. Talán ők is megsérültek a balesetben? Elvitték őket az állatorvoshoz, de az nem talált semmit. Teljesen egészségesek voltak. Mi volt a baj? A kiskutyák utánozták anyjukat. Nem ismertek mást, azt gondolták, így kell járniuk. Sokszor ez történik velünk. Nem is vesszük észre, de úgy teszünk, gondolunk dolgokat, ahogy azoktól láttuk, akik felneveltek. Most lemásoljuk az ő viselkedésüket. Talán jó emberek voltak, de lehettek olyan tulajdonságaik, amiket mi is továbbadunk gyermekeinknek. Függőségeik voltak, most nekünk vannak függőségeink. Alacsony volt az önértékelésük, most nekünk alacsony az önértékelésünk. Mindig húzták a hátsó lábukat, most mi is húzzuk a hátsó lábunkat. Talán most is azon töprengsz, miért gondolkodsz így.
Vedd észre, hogy a kiskutyákhoz hasonlóan, neked sincs semmi gond a hátsó lábaiddal. Ez csak egy rossz beállítódás. Ha kiegyenesíted gondolataidat, lábaid is ki fognak egyenesedni. Értsd meg, Isten nem selejtesnek teremtett, nem kevesebbnek, hanem saját képére teremtett. Tehetséggel, kreativitással látott el. Ne húzd a hátsó lábaidat. Ne legyenek függőségeid, kis álmaid, alacsony önértékelésed. Ez nem az, aki valójában vagy. Talán ilyen voltál, de a jó hír, hogy átalakulhatsz.
Megújíthatod elmédet, és ha megteszed, nemcsak helyesen fogsz járni, hanem elkezdesz futni. Leszakítod a láncokat és kilépsz a szabadságba. Kilépsz a kisszerűségből és belépsz a kiválóságba. Miért nem határozod el ma, hogy belépsz egy új korszakba, előrelépésbe, jobb egészségi állapotba, az erőbe, a természetfölötti lehetőségekbe. Néhányan, ha csak egyetlen rossz gondolkodásmintától megszabadultok, egyetlen rossz gondolattól és máris visszanyeritek az egyensúlyt és teljesen új szintre juttok.
Meg kell vizsgálnod a gondolatvilágod. Kérdezz rá, miért gondolom ezt. És ha megtálalod a negatív hiedelmeket, nyomd le a Delete- billentyűt, programozd újra szoftveredet.
Ha megtanulsz megszabadulni a rossz gondolatmintáktól és arra kezdesz gondolni, hogy meg tudom csinálni, lehetséges, akkor életed is követni fogja gondolataidat. Isten ekkor rád hinti áldásait és kegyét, túljutsz minden akadályon, legyőzöl minden ellenséget és én hiszem és kijelentem, hogy meglátod, minden álmod, minden vágyad valóra válik.
(Sajátos megjegyzés, hogy a "Miért?" kérdés feltevése, csak összezavarja az ember gondolkodását. Az egyetlen igazán hasznos kérdés a "Mit?". Ugyanis a "Miért?" a múltba visz vissza, míg a "Mit?" előre vagy előbrébb segít.)
Arról akarok ma beszélni, hogyan szabadulj meg a negatív beállítódástól.
Sokszor nem vesszük észre, hogy saját gondolataink tartanak vissza attól, hogy kihozzuk magunkból a legtöbbet. Isten folyamatosan próbál új magokat elültetni szívünkben. Azt mondja, hogy meg tudjuk valósítani álmainkat, meg tudunk szabadulni egy függőségtől, túl tudunk lépni a múlton. Azonban túl gyakran a rossz szoftver miatt nem tudnak ezek a magok gyökeret verni. Ahelyett, hogy egyezségre jutnánk Istennel és arra gondolnánk, hogy meg tudom csinálni, hogy lehetséges, mi pont az ellenkezőjét tesszük. Arra gondolunk, hogy nem tudom megcsinálni, nem vagyok tehetséges, túl öreg vagyok, már túl sok mindenen keresztülmentem. A szoftverünk le van korlátozva. Át kell vizsgálnod a gondolatvilágodat.
Mire gondolsz?
Hagyod, hogy olyan hiedelmek korlátozzanak, hogy ez jó így, ahogy van, és te nem fogsz előbbre jutni?
Joel, én sosem leszek egészséges, már évek óta beteg vagyok. Sosem szabadulok meg ettől a problémától, inkább meg tanulok együtt élni vele. Vedd észre, hogy ezek negatív gondolatminták, amik megakadályozzák, hogy felemelkedj. Ahogy egy vírus le tud fagyasztani egy számítógépet, egy hiedelem is meg tudja fagyasztani gondolatainkat.
Az egyik legjobb dolog, amit megtanulhatunk, hogy megnyomjuk a Delete (törlés) gombot. Ki kell törölnünk a "nem - tudom-megtenni", "nem- vagyok- rá-képes", "nem- vagyok- elég-jó" gondolatokat, és programozzuk át gondolkodásunkat azzal, amit Isten mond rólunk. Isten azt mondja, képesek vagyunk rá. Isten azt mondja, mindent meg tudunk tenni. Isten azt mondja, erősek, tehetségesek, kreatívak vagyunk. Isten magjait hordjuk bensőnkben. Szabadulj meg a rossz gondolamintáktól és lépj be egy új korszakba, a kiváltságokba, a jobb egészségi állapotba, a fontos összeköttetésekbe, a természetfölötti lehetőségekbe. Ez lehet hosszú út, talán évekig is eltarthat, de a jó hír, hogy ez egy új nap és Isten kész új dolgokra. Néhányan stagnálnak és feladtátok álmaitokat. Nem hiszed, hogy valaha is tied lesz a ház, amire vágysz vagy, hogy valaha is egészséges leszel, kijutsz ebből. És most ez játszódik le újra és újra azt hajtogatván, mostantól csak lejjebb jutsz. Megpróbáltad és elbuktál, sosem fogsz megházasodni, mert túl öreg vagy, így marad minden.
Tarts kezed a Delete gombon, védd meg gondolataidat és ne engedd, hogy az ilyen gondolatok gyökeret verjenek. Ezek korlátot szabnak életednek.
Annyian mondták már nekem: Joel, nem áldhatsz meg, mert én már túl sok hibát elkövettem. Keresd meg a Delete- gombot, szabadulj meg ettől a gondolattól és cseréld le a megbocsátás gondolataival.
Vagy: Én nem tudom megvalósítani álmaimat, mert nincsenek összeköttetéseim, forrásaim, végzettségem. Nyomd meg a Delete- gombot. Te és Isten többségben vagytok. Isten már felsorakoztatta a megfelelő embereket, lehetőségeket.
Vagy: nem megfelelő a személyiségem. Nem vagyok nyitott, vonzó. Töröld ki ezt a szemetet és emlékeztesd magad rá, hogy egy alma vagy Isten fáján, nincs még egy olyan személy, mint te.
Mint ahogy Rómaiak 12:2 is mondja: Újítsd meg elmédet Isten szavaival.
Ez azt jelenti, hogy programozd át szoftvered azzal, amit, Isten állít rólad. Ha olyan gondolatod támad, hogy nem tudsz magasabbra emelkedni, vagy éreztetik veled, hogy kevesebb vagy, vagy úgy érzed, ez sosem lesz jobb, csak lépj ki és mondd, köszönöm, ebből nem kérek. Talán így volt eddig, de nem fog így maradni. Tudom, ki vagyok: a leghatalmasabb Isten gyermeke. Azzá válok, amivé Isten teremtett és megkapok mindent, amit Isten nekem szánt. Legyen győztes a hozzáállásod. Tudnod kell, hogy képes vagy mindarra, amire Isten teremtett. Arra gondolok, hogy a gyerekek milyen izgatottan kezdik, az életet. Nagy álmaik vannak. Űrhajósok, tudósok, tanárok, énekesek, focisták akarnak lenni. Elhiszik, hogy mindenre képesek. Nem határozatlanok, nem bizonytalanok, hanem határozottak, magabiztosak.
Tudod miért?
Mert ők most jöttek a Megalkotójuktól. Gondolkodásuk nem korlátozott. Érzik a nagyság magjait. De túl gyakran az idők folyamán, ahogy felnőnek, átprogramozódnak. Valaki elmondja nekik, mire nem képesek, mivé nem fognak válni. A környezet elkezdi elnyomni őket. Egy edző azt mondja, nem vagy elég jó, hogy a csapatban játssz. Az önbizalom lecsökken. Látnak valakit jobb külsővel és kezdenek elbizonytalanodni. Mindez apránként szétrombolja mindazt, amik ők valójában. Arra kezdenek gondolni, hogy átlagosak, semmivel sem többek másoknál. Ez történt ma sok emberrel. Nagyon váratlanul, nagyon lassan átprogramozódtak a kisszerűségre. Az egykori álmaikat elnyomták. Hittek abban, hogy nyomot hagynak generációjukon, de mára elmúlt lelkesedésük. Ha észrevesszük, hogy megrekedünk, és nem hiszünk már a felemelkedésben, kérdezzük meg magunktól:
Miért gondolkodom így?
Ki programozott így, hogy hibásnak érezzem magam?
Ki programozta, hogy feladjam álmaimat?
Ki programozta belém, hogy úgy érezzem, sosem tudom leadni ezeket a kilókat?
Ki programozta belém, hogy csak átlagos vagyok?
Honnan jönnek ezek a gondolatok?
Lehet, hogy befogadtad a negatív beállítódást a környezet miatt, amiben felnőttél, vagy azoktól, akikkel felnőttél?
Értsd meg, hogy ami normálisnak tűnik számodra, nem szükségszerűen normális. Vagy más szavakkal, csak azért, mert azok, akik körülötted voltak, mikor felnövekedtél, negatívak voltak, nem jelenti azt, hogy negatívnak kell lenned. Ez nem normális. Csak azért, mert néhány barátodnak nincsenek álmai, céljai és nem vitték sokra az életben, ez nem jelenti azt, hogy neked is így kell élned. Ez nem normális. Csak azért, mert másik családtagod függőségekkel, rossz szokásokkal vagy alacsony önértékeléssel rendelkeztek, ne kövesd el a hibát, hogy azt gondolod, ez normális. Nem erre születtél. Túl gyakran csak beletörődünk és sokáig észre sem vesszük, hogy ez nem az Isten adta legtöbb. Ha negatív környezetben voltál, vagy éppen vagy, olyanok között, akiknek alacsony az önértékelésük, kis álmaik, kis céljaik, vesztes gondolkodásmódjuk van, nem engedheted meg, hogy ez normálissá váljon számodra. Meg kell kérdezned önmagadat:
Megengedtem magamnak, hogy kisszerűségre programozzanak?
Csak átlagost várok el karrieremben, házasságomban, önértékelésemben, hozzáállásomban?
A jó hír, hogy nem késő változtatni, ha megszabadulsz a hiedelmektől és visszatérsz oda, aki valójában vagy, a hatalmas Isten gyermeke, tele lehetőségekkel, képességekkel, erővel, magabiztossággal. Ha egyezséget kötsz Istennel és elkezdesz hinni abban, hogy magasabbra tudsz emelkedni, akkor valóra tudsz váltani mindent, amit Isten szívedbe ültetett. Nem vagy túl öreg. Mózes 80 éves volt, mikor Isten hívta. Nem követtél el sok hibát. Jákob bűnözőként volt híres, Isten mégis nagyszerű dolgokra használta. Nem vagy túl, sok igazságtalanságon, József 13 évig ült börtönben olyasmiért, amit el sem követett és Isten mégis sokkal jobban hozta ki onnan, mint valaha is volt előtte.
Miről beszélek?
Még van idő, hogy beteljesítsd küldetésed és nyomot hagyj. Ne figyelj azokra a hazugságokra, melyek azt mondják, elérted korlátaidat és messzebbre már nem jutsz. Hadd áruljam el: ma nem lennél itt, ha nem lenne valami más, amit még véghez kell vinned. Isten nem adott volna neked lélegzetet ma reggel, ha nem várna rád győzelem. Küldetésed van. Nem csak azért vagy, hogy kitöltsd a teret. Arra teremtettél, hogy különböző légy, hogy gazdag, teljes életet élj. De mindez a fejben kezdődik. Ha nem érzed magad tehetségesnek, sosem lesz bátorságod belépni az Isten által adott végzetbe. Ha nem tartod magad vonzónak, nem hiszed, hogy jó személyiséggel rendelkezel, nem fogsz találkozni azokkal, akiket Isten neked szánt. Ha nem hiszed, hogy meg tudsz szabadulni a függőségtől, nem is fogsz. Ha azt hiszed, elérted a fölső határt, akkor el is érted. Vedd észre, hogy a rossz gondolkodásmód próbál visszatartani küldetésed beteljesítésétől. Nem az, hogy nem tudsz továbbmenni, hanem te kényszeríted magad arra, hogy ne tudj továbbmenni. Amíg nem szabadulsz meg ettől a gondolkodástól, amíg nem nyomod le a DEL- gombot és nem törlöd ki ezt a szemetet, ott fogsz maradni, ahol vagy.
Egyik barátom egy nap a fülét takarította. Túl erőteljesen csinálta és átszúrta a dobhártyáját. Borzasztó fájdalmas volt, a földre zuhant. Néhány perc múlva, amikor a fajdalom alábbhagyott, próbált felállni, de nem tudott. Azért, mert ha megsérted az egyensúlyozó szerved, elveszted egyensúlyérzékedet és nem tudsz felállni. Egy kis aprócska szerv a fülünkben egész egyensúlyérzékünket meghatározza. Lehetsz erős, energikus, koordinált, minden be van kapcsolva, csak ez a kicsi dolog van kikapcsolva. Ugyanez van gondolatvilágunkkal is. Gondolkodásunk eredetileg egyensúlyban van. Isten mindannyinknak adott tehetséget, adottságokat, képességeket. Telve vagy tettrekészséggel.
A nagyság magjait hordozod magadban. De egy olyan apró dolog, mint egy gondolat, visszatarthat attól, hogy azzá válj, aminek teremtettél. Nem azért, mert nem vagy tehetséges, hanem egyszerűen azért, mert hagytad, hogy a rossz szoftver irányítsa fájljaidat. Csak egy gondolat mondja neked, hogy nem vagy elég hozzá. Ha megengeded, hogy ez a gondolat gyökeret verjen, ez egész életedre kibillenthet egyensúlyodból. Csak egyetlen gondolat mondja, hogy túl sok hibát követtél el, semmi jó nem vár már rád. Ha elhiszed ezt a hazugságot, vissza fog tartani attól, hogy beteljesítsd Isten adta küldetésed. Egy gondolat azt mondja, túl nagyok a problémaid, sosem jutsz ki belőle, mindig is így volt. Ha hagyod, ez a gondolat visszatart az előrejutástól, és hogy megtapasztald a nagyszerű dolgokat, melyeket Isten tartogat számodra. Nagyon fontos, hogy leltározzuk gondolatvilágunkat. Azonosíts minden negatív gondolatmintát, ami visszatart. Ha a bizonytalanság, legyőzöttség gondolatai merülnek fel, lépj ki a Delete gomb leütésével.
Csak mondd: Köszönöm, de ebből nem kérek. Azokra a gondolatokra, melyek azt mondják, sosem fogod véghezvinni álmaidat, mondd: Köszönöm, nem. Képes vagyok megvalósítani álmaimat. Azokra a gondolatokra, melyek azt mondják nem vagy elég jó, válaszold: Köszönöm, nem. Tudom, hogy elismert vagyok, a Mindenható elfogadott engem. Sosem fogsz ebből kimászni, sosem fogsz anyagilag fellendülni. Nem, barátaim. Tudom, hogy bármihez is nyúlok, sikerre viszem. Tudom, hogy Isten csinál utat, még ha úgy is látszik, hogy nincs kiút. Vagy: Isten nem elégedett veled, sosem leszel áldott. Nem. Tudom, hogy Isten nem haragszik miattam, hanem szeret engem. Tudom, hogy a múltam elfelejtődik, a jövőm fényes, ezért belépek egy új korszakba.
Szeretem, amit Carl Louis tett. Számos olimpiai aranyat nyert távolugrásban. A sok év alatt, míg edzett, minden szakértő állította, hogy soha nem lesz képes ember 30 lábnál nagyobbat ugrani. A tudósok kutattak, számításokat végeztek és arra a végeredményre jutottak, hogy ember nem képes ekkorát ugrani. Egy nap egy riporter megkérdezte Carl Louist, hogy mi a véleménye erről. Azt mondta, tudom, minden szakértő azt mondja, lehetetlen, de én nem hallgatok az ilyen beszédre. Tudom, hogy az ilyen gondolatok leperegnek rólam. Azt mondta ezzel, ha elég sokáig rágódom ezen, tudom, hogy meggyőz arról, hogy nem tudom megcsinálni, tudom, hogy sosem leszek képes rá. Nagyon igaza volt. Ha a fejedben nem vagy győztes, a valóságban sem leszel az. Még abban az évben 30 lábnál távolabbra ugrott és világrekordot döntött.
Hadd kérdezzelek meg: megengeded, hogy a gondolatok leperegjenek rólad?
Én megtanultam úgy tenni, mint ő és megnyomtam a Delete billentyűt. Talán minden szakértő azt állította, lehetetlen, sosem lesz jobb, de tudjál róla, hogy mindig Istené az utolsó szó. És ő nem ültette volna szívedbe ezt az álmot, ha nem állna módjában megvalósítani. Nem adta volna neked ezt az ígéretet, ha nem készült volna fel a beteljesítésére. Ez az egyik dolog, amit kedveltem apámban.
Apám nagy szegénységben nőtt fel. Nem volt pénzük, neki nem volt iskolai végzettsége, jövője. Leragadhatott volna ott, vereségre volt programozva. Nem ismert jobbat, ezt látta mindig. Jó emberek nevelték fel, szerették, kedvesek voltak vele, de egyikük sem vitte sokra az életben. De apám 17 évesen, amikor Istennek ajánlotta életét, elkezdte újraprogramozni gondolkodását. Valami mélyen azt súgta neki, te többre vagy képes. De minden hang azt mondta, ez lehetetlen. Minden hang azt mondta, sosem kerülsz ki ebből a környezetből. Apám azonban nem engedte, hogy ezek a gondolatok gyökeret verjenek.
Azt mondta: Ez az, ahol vagyok, de nem az, aki vagyok. Legyőzhetetlen vagyok. Győztes vagyok, nem legyőzött. Nap, nap után folyamatosan nyomta a Delete gombot. Ha arra gondolt, nincs jövője – töröld. Isten tervei reményt és jövőt adnak nekem. De nincs pénzed – Töröld. Isten minden szükségletemet kielégíti, utat nyit ott, ahol látszólag nincs út. Átprogramozta gondolkodását a hit, remény, győzelem gondolataival. Kitört ebből a környezetből, új színvonalat állított fel.
Ki mondta neked, hogy mindig ott fogsz maradni, ahol vagy?
Ki mondta, hogy nem tudod megvalósítani álmaidat?
Ki mondta, hogy nem tudsz szakítani ezzel a függőséggel?
Meg kell nyomnotok a Delete gombot. Programoznotok kell elméteket a győzelemre, áldásokra, amik kijárnak nektek. Mindegy, hogy néz ki a helyzet. Ha 1000 dolog is van ellened, ha 1000 kifogásod is van arra, hogy miért vagy ott, ahol vagy, de arra kérlek, tégy úgy, mint apám. Törj ki ebből a vesztes gondolkodásmódból és kezdd hinni, hogy minden kihíváson túljutsz, minden akadályt legyőzöl, nem fogsz leragadni a kisszerűségben, hanem megvalósítasz minden álmot, minden vágyat, amit Isten ültetett szívedbe. Minden belülről indul el. Jó dolog, ha Isten megmutatja, hogy van-e olyan gondolkodásmintánk, ami visszatart bennünket. Sokszor nem tudjuk, miért gondoljuk azt, amit gondolunk. Csak elfogadjuk. Így nőttünk fel.
De ez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy helyes. Rá kell kérdeznünk, hogy miért gondolom így.
Miért gondolom, hogy sosem kerülök be a cégvezetésbe?
Miért gondolom, hogy nem tudom megírni azt a könyvet?
Miért gondolom, hogy sosem fogok egyetemre járni?
Miért gondolom, hogy nem lennék jó szülő?
Ezek azok a hiedelmek, amik generációkon át végigkísérnek bennünket. Az a baj, hogy egyszerűen elfogadjuk ezeket. Végszónak tekintjük. Ha felismernénk, hogy miért gondolkodunk így, ahogy gondolkodunk, sokszor már ez is felszabadítana.
Hallottam egy fiatal párról, akik nemrég házasodtak. A férfi észrevette, hogy amikor a felesége sonkát főzött, minden egyes alkalommal levágta a sonka végeit. Nem értette, miért pazarolja így a sonkát. Egyik nap, mikor felesége megint sonkát főzött, nem bírta tovább idegekkel és megkérdezte, miért csinálja. A nő azzal védekezett, hogy azért, mert anyja főzte a világ legjobb sonkáját és ő mindig levágta a végeit. A férfi azt mondta: Ez szép, de tudod, hogy miért csinálta? Azt mondta a feleség: Fogalmam sincs. A férj mondta, hogy hívják fel az anyóst. Fel is hívták és megkérdezték, miért vágja le a sonka végeit. Az anyós azzal védekezett, hogy az ő anyja főzte a világ legfinomabb sonkáját és ő mindig levágta a végeket. Ez mind szép – mondta a férfi – de tudod, miért csinálta? Fogalmam sincs. – mondta az anyós. Felhívták a nagymamát, miért vágja le a sonka végeit. Nagyon egyszerű. – válaszolta a nagymama. – Azért, mert túl kicsi a serpenyőm.
Hadd kérdezzem meg, te is levágod a végeket, anélkül, hogy tudnád, miért teszed?
Elfogadsz dolgokat azért, mert mindig is így volt?
Sosem leszek sikeres, Joel, a családomból még soha senki nem volt sikeres. Miért ne? Ez csak egy hiedelem. Neked lehet nagyobb serpenyőd. Szüleid, nagyszüleid megfizették az árát, hogy te jobban élj, mint ők. Miért nem lépsz egy új korszakba? Miért nem gondolsz nagyobbat? Én ebben a kis házban nőttem fel, ez minden.
Ma egy új nap van. Isten azt akarja, hogy többet hagyj hátra a gyerekeidnek. Legyen nagyobb álmod.
Üss egy Delete-t a korlátozó gondolatokra.
Negatív, bátortalan, depressziós vagyok, mert anyám is mindig ilyen volt. Senki nem kényszerít, hogy ugyanolyan légy. Állíts fel új színvonalat. Kérdezd magadtól, miért teszek így? Lehet, hogy megengedted, hogy egy hiedelem formálódjon, és nem is vetted észre, hogy megrögzült? Vagy olyan, hogy: sosem fogok egyetemre járni. A családomból soha senki nem járt egyetemre. Túlsúlyos vagyok, mert a családomban mindenki túlsúlyos. Ne fogadd ezt el. Programozd át szoftvered. Nem muszáj olyannak maradnia, amilyen eddig volt.
Hallottam egy nagy kutyáról, ami vemhes volt. Egy nap elütötte egy autó és mindkét hátsó lába eltört. A kutya hazavonszolta magát. Lassan felépült, de mivel nem vitték állatorvoshoz, a csont rosszul forrt össze és hátsó lábait nem tudta használni, csak húzta maga után. A kiskutyák megszülettek. Teljesen egészségesen rohangáltak, játszottak, de 3 hét múlva úgy kezdtek járni, mint anyjuk – húzták a hátsó lábaikat. Talán ők is megsérültek a balesetben? Elvitték őket az állatorvoshoz, de az nem talált semmit. Teljesen egészségesek voltak. Mi volt a baj? A kiskutyák utánozták anyjukat. Nem ismertek mást, azt gondolták, így kell járniuk. Sokszor ez történik velünk. Nem is vesszük észre, de úgy teszünk, gondolunk dolgokat, ahogy azoktól láttuk, akik felneveltek. Most lemásoljuk az ő viselkedésüket. Talán jó emberek voltak, de lehettek olyan tulajdonságaik, amiket mi is továbbadunk gyermekeinknek. Függőségeik voltak, most nekünk vannak függőségeink. Alacsony volt az önértékelésük, most nekünk alacsony az önértékelésünk. Mindig húzták a hátsó lábukat, most mi is húzzuk a hátsó lábunkat. Talán most is azon töprengsz, miért gondolkodsz így.
Vedd észre, hogy a kiskutyákhoz hasonlóan, neked sincs semmi gond a hátsó lábaiddal. Ez csak egy rossz beállítódás. Ha kiegyenesíted gondolataidat, lábaid is ki fognak egyenesedni. Értsd meg, Isten nem selejtesnek teremtett, nem kevesebbnek, hanem saját képére teremtett. Tehetséggel, kreativitással látott el. Ne húzd a hátsó lábaidat. Ne legyenek függőségeid, kis álmaid, alacsony önértékelésed. Ez nem az, aki valójában vagy. Talán ilyen voltál, de a jó hír, hogy átalakulhatsz.
Megújíthatod elmédet, és ha megteszed, nemcsak helyesen fogsz járni, hanem elkezdesz futni. Leszakítod a láncokat és kilépsz a szabadságba. Kilépsz a kisszerűségből és belépsz a kiválóságba. Miért nem határozod el ma, hogy belépsz egy új korszakba, előrelépésbe, jobb egészségi állapotba, az erőbe, a természetfölötti lehetőségekbe. Néhányan, ha csak egyetlen rossz gondolkodásmintától megszabadultok, egyetlen rossz gondolattól és máris visszanyeritek az egyensúlyt és teljesen új szintre juttok.
Meg kell vizsgálnod a gondolatvilágod. Kérdezz rá, miért gondolom ezt. És ha megtálalod a negatív hiedelmeket, nyomd le a Delete- billentyűt, programozd újra szoftveredet.
Ha megtanulsz megszabadulni a rossz gondolatmintáktól és arra kezdesz gondolni, hogy meg tudom csinálni, lehetséges, akkor életed is követni fogja gondolataidat. Isten ekkor rád hinti áldásait és kegyét, túljutsz minden akadályon, legyőzöl minden ellenséget és én hiszem és kijelentem, hogy meglátod, minden álmod, minden vágyad valóra válik.
(Sajátos megjegyzés, hogy a "Miért?" kérdés feltevése, csak összezavarja az ember gondolkodását. Az egyetlen igazán hasznos kérdés a "Mit?". Ugyanis a "Miért?" a múltba visz vissza, míg a "Mit?" előre vagy előbrébb segít.)
Péter először olyan férjekről szólt, akik nem voltak megtért emberek, amikor feleségük keresztyénné lett (1Pt 3,1). Most azonban sokkal könnyebb helyzetben vagyunk. Ebben az esetben mind a férj, mind a feleség Isten ígéreteinek örököse. Mindketten keresztyének. És minthogy "társak a házasságban", így hívja őket: örököstársak az élet kegyelmében.
