Andrew Wommack- Jézus váltságot adott érted

,,Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.,, (Márk 10:45)

 

Jézus számos esetben beszélt haláláról a tanítványoknak, de ez volt az első eset, amikor jelezte halálának az okát is. Nyilvánvaló, hogy az Ő halála egy “váltság” volt, melyet a görög nyelv úgy határoz meg, mint “egy fizetség valakinek a szabadságáért, akit előzőleg fogságba vittek”.
Jézus nemcsak a bűn árát fizette meg, az Ő halála helyettesítő is volt. Az 1Timóteus 2:6-ban szereplő “váltság” szó a görög antilutron szóból származik, amely megváltási árat jelent. A görög anti szó azt jelenti, hogy “valami/valaki helyében”. Más szavakkal, Jézus helyettünk halt meg. Azért helyezte az életét az ellenség kezébe, hogy megszabadítson bennünket.
Megváltásunk ára Jézus élete volt, amely az Ő bűn nélküli vérében volt. (Kolosszé 1:14.) A Zsidó 9:12 alapján ez a megváltás örökkévaló, minden hamisságunk megtisztítását célozta (Titusz 2:14), és arra inspirál bennünket, hogy az élő Istent szolgáljuk. (Zsidó 9:14.) Jézus azért adott váltságot értünk, mert szeretett bennünket, de azért is, mert egy bizonyos céllal teremtett minket.
Volt idő, amikor a legrosszabb ellenséged tartott fogva téged, egy olyan ellenség, aki megkövetelte az árát, mielőtt szabaddá lehettél. Az ellenséged a saját bűnös természeted volt, és csoda kellett ahhoz, hogy megváltozzon! Istennek legyen hála, hogy Jézus lett számodra ez a csoda. A bűn minden láncát és kötelékét magára vette, hogy te szabadon elmehess. Megváltott a bűnből, a halálból és az ördög hatalmából. Ezért bátran hálát adhatsz ma Istennek.

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„És monda az Isten Jónásnak: Avagy méltán haragszol-e?” - (Jónás 4,9)

A harag nem mondható mindenkor és feltétlenül valami bűnös cselekménynek, de azért csak kérdezgessük önmagunkat: „Vajon méltán haragszol-e?” Lehetséges, hogy ezt válaszoljuk: „igen!” A felbőszültnek kezében a harag gyakran gyújtogató fáklya, ám időnként tűz az, mely Illés módja szerint a mennyből száll alá. Helyesen és jól tesszük, ha a bűn miatt haragszunk, azon jogtalanságok miatt, melyek a mi jó és kegyelmes Istenünk ellen követtetnek el, vagy ha önmagunkra haragszunk, amiatt, hogy még mindig olyan oktalanok vagyunk azon sok isteni fenyíték és helyreutasítás dacára; szintén, ha mások miatt haragszunk, ha a haragnak egyetlen oka a gonoszság, melyet elkövetnek. Aki gonosz tettek miatt nem haragszik, az annak részesévé teszi magát. A bűn kárhozatra méltó és gyűlölni való, mit egy újjászületett szív sem képes türelmesen elviselni. 

Maga az Isten is haragszik minden nap a gonoszok miatt, de meg is van írva: „Kik szeretitek az Urat, gyűlöljétek a gonoszt”.
Csakhogy nagyon tarthatunk attól, hogy haragunk nem igazolt, sem nem menthető, ezért kell ezt felelnünk: „nem!” Mi szükségünk van arra, hogy hevesek legyünk gyermekeink iránt, szenvedélyesek a szolgálókkal szemben, felháborodottak a családra? Hoz-e ilyen harag tisztességet keresztyén hivatásunkra, vagy az Isten dicsőségére válik-e az? Avagy nem játszik-e közre a régi gonosz szív, mely utat akar magának törni, miért is nem lenne-e jobb, ha újjászületett emberünk minden erejével küzdene e romlást okozó hajlam ellen? Vannak keresztyének, kik helyet adnak a haragnak, mintha hiábavaló lenne annak ellenállni. 

Ám a hívő gondolja meg, hogy neki diadalmaskodnia kell mindenen, különben nem koronáztatik meg. Ha mi képtelenekké váltunk szenvedélyeinket féken tartani, ugyan hát mit munkált akkor rajtunk a kegyelem? 

Egyszer valaki azzal mentegette magát, hogy a kegyelem némely esetben a vadba is beoltatik. „Igen” – válaszolták neki – „csakhogy azután a gyümölcs többé nem vadalma”. 

Természetes gyengeségünkkel ne mentegessük bűneinket, hanem fussunk olyankor a kereszthez és kérjük az Urat, hogy kívánságainkat és szenvedélyeinket Ő feszítse meg. 

Ő újítson meg, hogy Hozzá hasonlóan nyájasak és barátságosak legyünk.

Zsoltárok könyve 68. rész 10 vers

1. Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára, éneke.
2. Felkél az Isten, elszélednek ellenségei; és elfutnak előle az ő gyűlölői.
3. A mint a füst elszéled, úgy széleszted el őket; a mint elolvad a viasz a tűz előtt, úgy vesznek el a gonoszok Isten elől;
4. Az igazak pedig örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és ujjongnak örömmel.
5. Énekeljetek Istennek, zengedezzetek az ő nevének; csináljatok útat annak, a ki jön a pusztákon át, a kinek Jah a neve, és örüljetek előtte.
6. Árváknak atyja, özvegyeknek bírája az Isten az ő szentséges hajlékában.
7. Isten hozza vissza a száműzötteket, kihozza boldogságra a foglyokat; csak az engedetlenek lakoznak sivatag helyen.
8. Oh Isten, mikor kivonultál a te néped előtt, mikor a pusztába beléptél: Szela.
9. A föld reng vala, az egek is csepegnek vala Isten előtt, ez a Sinai hegy is az Isten előtt, az Izráel Istene előtt.
10. Bő záport hintesz vala, oh Isten, a te örökségedre, s a lankadót megújítod vala.
11. Benne tanyázott a te gyülekezeted: te szerzéd jóvoltodból a szegénynek, oh Isten!
12. Az Úr ad vala szólniok az örömhírt vivő asszonyok nagy csapatának.
13. A seregek királyai futnak, futnak: s a házi asszony zsákmányt osztogat.
14. Ha cserények között hevertek is: olyanok lesztek, mint a galambnak szárnyai, a melyeket ezüst borít, vagy mint vitorla-tollai, a melyek színarany fényűek.
15. Mikor a Mindenható szétszórta benne a királyokat, mintha hó esett volna a Salmonon.
16. Isten hegye a Básán hegye; sok halmú hegy a Básán hegye;
17. Mit kevélykedtek ti sok halmú hegyek? Ezt a hegyet választotta Isten lakóhelyéül; bizony ezen lakozik az Úr mindörökké!
18. Az Isten szekere húszezer, ezer meg ezer; az Úr közöttük van, mint a Sinai hegyen az ő szent hajlékában.
19. Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is ide jönnek lakni, oh Uram Isten!
20. Áldott legyen az Úr! Napról-napra gondoskodik rólunk a mi szabadításunk Istene! Szela.
21. Ez a mi Istenünk a szabadításnak Istene, és az Úr Isten az, a ki megszabadít a haláltól.
22. Csak Isten ronthatja meg az ő ellenségeinek fejét, a bűneiben járónak üstökös koponyáját.
23. Azt mondta vala az Úr: Básánból visszahozlak, a tenger mélységéből is kihozlak,
24. Hogy lábadat veresre fessed a vérben, ebeidnek nyelve az ellenségből lakomázzék.
25. Látták a te bevonulásodat, oh Isten! Az én Istenem, királyom bevonulását a szentélybe.
26. Elől mennek vala az éneklők, utánok a húrpengetők, középen a doboló leányok.
27. A gyülekezetekben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok, ti Izráel magvából valók!
28. Ott a kis Benjámin, a ki uralkodik rajtok, a Júda fejedelmei és az ő gyülekezetök; a Zebulon fejedelmei és a Nafthali fejedelmei.
29. Istened rendelte el a te hatalmadat: erősítsd meg, oh Isten, azt, a mit számunkra készítettél!
30. A te Jeruzsálem felett álló hajlékodból királyok hoznak majd néked ajándékokat.
31. Fenyítsd meg a nádasnak vadját, a bikák csordáját a népek tulkaival egybe, a kik ezüst-rudakkal terpeszkednek; szórd szét a népeket, a kik a háborúban gyönyörködnek.
32. Eljőnek majd a főemberek Égyiptomból; Szerecsenország hamar kinyujtja kezeit Istenhez.
33. E földnek országai mind énekeljetek Istennek: zengjetek dicséretet az Úrnak! Szela.
34. A ki kezdettől fogva az egek egein ül; ímé, onnét szól nagy kemény szóval.
35. Tegyetek tisztességet Istennek, a kinek dicsősége az Izráelen és az ő hatalma a felhőkben van.
36. Rettenetes vagy, oh Isten, a te szent hajlékodból; az Izráelnek Istene ád erőt és hatalmat a népnek. Áldott legyen az Isten!

Köszöntünk Szent Szellem!:MÉG A HALÁLSORON IS

"Hová menjek a Te Lelked elől, és a Te orcád elől hova fussak? Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolban vetek ágyat, ott is jelen vagy." (Zsolt 139:7-8)

Évekkel ezelőtt azt mondták nekem, bizonyos helyeken az angyalok megállnak a küszöbön, és az ember egyedül marad bent. A Szentlélekkel nem ez a helyzet! A föld legmélyebb, pokoli pontján is ott van, hogy meghallja a leggyengébb imádságot is. Őt nem korlátozzák a falak, az országhatárok, üvegfalak vagy acélkerítések, a gonosz, bűntényekkel terhelt helyek.
A Szentlélekről szóló egyik szemináriumon hallgattam Sondra Brewert, aki egy nagyon tragikus, ám győzedelmes történetet mondott el. Amikor Sondra és férje, Spencer hatalmasat léptek előre keresztény életükben, még csak nem is sejtették, milyen kegyetlen támadássorozatot kapnak majd az ellenségtől. A legnagyobb tragédia pár évvel később következett be, amikor egyik fiuk, Dennis verekedésbe keveredett egy rendőrrel, és lelőtte őt a fegyverével.
A rendőr meggyilkolása után Dennis rettegve menekült, túszul ejtett valakit, így tartotta távol egy éjszakán keresztül a hatóságot. Azon az éjszakán Sondra többször is térden állva imádkozott a fiával telefonon keresztül. Letartóztatása után egy lelkész Bibliát adott Dennisnek, amit ő olvasni kezdett - más keresztény irodalommal együtt. Dennist első fokon elítélték gyilkosságért, és halálbüntetést szabtak ki rá. Ott lesz-e a Szentlélek vele a San Quentin börtön halálsorán? Van-e még remény a több mint 300 elítélt számára, akik ott várják a végzetes napot, amikor szembenéznek majd hóhéraikkal?
Dennis a halálsoron ébredt rá, hogy Istennek különleges feladata van számára, és a Szentlélek még azon a valószínűtlen helyen is arra késztetett embereket, hogy kis csoportban összegyűljenek, hogy tanulmányozzák a Bibliát. "Veletek vagyok minden napon." Ez a kedvenc igeszövegem — mondta nekem Sondra nemrégiben. — Én tudom, hogy mindig hihetünk abban, hogy Isten meghallgatja az imáinkat, és válaszol azokra - még a San Quentin-i halálsoron is." Ma is biztos lehetsz abban, hogy a Szentlélek csak egy imányira áll tőled!

Imádság a mai napra
"Köszönöm, Uram, a bizonyosságot, hogy mindig és mindenhol elérhető vagy számunkra! Azért akarok most közösségben lenni veled, mert ilyen hűséges barát vagy!"

Csendes percek: BIZTONSÁGOS HAZATÉRÉS

,,Mert így szól az én Uram, az ÚR: Majd én magam keresem meg juhaimat, és én viselem gondjukat. Ahogyan a pásztor gondját viseli a nyájnak, amikor ott áll juhai között, amelyek szét voltak szóródva, úgy viselem gondját juhaimnak. Kiszabadítom őket mindenünnen, ahová csak szétszóródtak egy felhős, borús napon. Kivezetem őket a népek közül, és összegyűjtöm az országokból, azután beviszem őket a saját földjükre. Legeltetni fogom őket Izráel hegyein, a völgyekben és az ország minden lakóhelyén. Jó legelőn legeltetem majd őket, és Izráel magas hegyein fognak tanyázni. Jó tanyájuk lesz, ott heverésznek, és kövér legelőn legelésznek Izráel hegyein. Én legeltetem juhaimat, és én keresek nekik pihenőhelyet - így szól az én Uram, az ÚR. Az elveszettet megkeresem, az eltévedtet visszaterelem, a sérültet bekötözöm, a gyengét erősítem, a kövérre és az erősre vigyázok; úgy legeltetem őket, ahogy kell.,, -Ez 34,11-16.

,,Ha valakinek közületek száz juha van, és elveszít közülük egyet, vajon nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy-e addig az elveszett után, amíg meg nem találja? És ha megtalálta, felveszi a vállára örömében.,, (Lk 15,4-5)

A kocogást mindig is az Istennel való együttlét jó formájának tartottam. Ezt most Nyugat-Afrikában is folytatom, ahol a Békehadtest keretein belül szolgálok.
Mivel új vagyok itt, időbe került, mire megismertem a kis falumat és a környező településeket. Szolgálatom harmadik hónapjában egyik reggel kocogni mentem. Egy idő után úgy döntöttem, hogy visszatérek a faluba. A felkelő nappal a horizonton jól láttam az irányt, de amikor egy elágazáshoz értem, rossz felé tértem, és egy számomra ismeretlen közeli faluban kötöttem ki. Először elfogott a kétségbeesés, de egy helybéli asszony megmutatta a helyes irányt. Már mentem egy ideje, de rájöttem, hogy még mindig nem vagyok biztos benne, hol is vagyok. Aztán, mint egy jó pásztor, egy helybeli lovas megmutatta azt az elágazást, ami a falumhoz vezetett.
Ahogy követtem az újonnan felfedezett "pásztoromat", a jó pásztorra gondoltam, aki hazavezet bennünket Istenhez, amikor eltévedünk. Most már nem félek, ha eltévedek, mert bízom benne, hogy Krisztus minden alkalommal haza fog vezetni.

Imádság: Urunk, Pásztorunk, ha eltévedünk az úton, keress meg, és vezess haza bennünket szerető ölelésedbe! Ámen.

Isten mindig haza fog vezetni, amikor eltévedek.
Ashley Justice (Gambia)

IMÁDKOZZUNK A BÉKEHADTEST ÖNKÉNTESEIÉRT!

Reggeli gyöngyszemek: A megújult szív úgy szeret, amint Krisztus szeretett

„Új parancsolatot adok nektek, hogy egymást szeressétek: amint én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást.” (Jn 13:34)

Jézus ezt mondja: „Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket.”. A szeretet nem egy puszta benyomás, nem is egy átmeneti érzelem, ami a körülményektől függ, hanem egy élő elv, egy állandóan munkálkodó erő. A lelket a tiszta szeretet folyamai táplálják, melyek Krisztus szívéből, mint soha ki nem apadó kútforrásból fakadnak. Ó, mennyire megeleveníti a szívet, mennyire megnemesíti indítékait és elmélyíti érzéseit ez a közösség! A Szentlélek nevelése és vezetése alatt Isten gyermekei „részrehajlás és képmutatás nélkül”, igazán, tisztán és mesterkéltségtől mentesen szeretik egymást. Ez azért van, mert a szív szereti Jézust. Egymás iránti szeretetünk Istennel való közös kapcsolatunkból származik. Egy család vagyunk és szeretjük egymást, amint Ő szeretett minket. E tiszta, megszentelt, fegyelmezett érzéshez képest a világ sekélyes udvariassága és a negédes barátságok semmitmondó frázisai olyanok, mint a pelyva a búzához képest. 

(Letter 63, 1896.)

Úgy szeretni, ahogyan Krisztus szeretett. annyit jelent, mint önzetlenséget tanúsítani kedves szavakkal és szelíd tekintettel, mindenkor és mindenhol… Az őszinte szeretet a mennyből származó drága tulajdonság, mely olyan arányban sokszorozódik, amilyen arányban másokra árasztjuk illatát…

Krisztus szeretete mély és buzgó; kiapadhatatlan patakként árad mindenkihez, aki elfogadja. Az ő szeretetében nincs önzés. Ez a mennyei eredetű szeretet a szívben lakozó elvként áll fenn, mely nem csak azok iránt nyilatkozik meg, akik a legkedvesebbek számunkra, vagy akikkel közeli viszonyban állunk, hanem mindenki iránt, akivel kapcsolatba kerülünk. 

Ez a szeretet ahhoz segít hozzá minket, hogy apró figyelmességeket és engedményeket tegyünk, hogy a kedvességből fakadó tetteket hajtsunk végre és hogy gyengéd, igaz, bátorító szavakat szóljunk. 

Érzékennyé tesz minket mindazok iránt, akiknek szíve szomjúhozik az együttérzésre.

Reggeli gyöngyszemek: Isten a megújított szív ígéretét adja nekünk

„Új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek. Elveszem testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek.”
(Ez 36:26)

A fiatalok megbotránkoznak az „új szív” kifejezésen. Nem tudják, mit jelent. Valami különleges változást várnak, mely érzésvilágukban megy végbe. Ezt nevezik megtérésnek. Ennek a tévedésnek köszönhetően ezrek zuhannak romlásba, nem értvén ezeket a szavakat: „Újonnan kell születnetek”…Amikor Jézus az új szívről beszél, akkor az elmét, az életet, az ember egész lényét érti alatta. A szív megváltozása azt jelenti, hogy megvonjuk ragaszkodásunkat a világtól, és Krisztushoz erősítjük azt. Az új szív birtoklása új elmét, új célokat és új indítékokat jelent. 

Mi az új szív ismertetőjele? – A megváltozott élet. Naponta és óránként meg kell halnunk az önzésnek és büszkeségnek. 

(The Youth’s Instructor, September 26, 1901.)

Akkor meg fog mutatkozni a kedvesség lelkülete; nem alkalmanként és újrakezdésekkel, hanem folyamatosan. Határozott változás áll be hozzáállásban, viselkedésben, szavakban és tettekben mindenki iránt, akivel csak kapcsolatba kerülünk. Akkor nem fogjuk felnagyítani mások gyengeségeit és nem fogjuk őket kedvezőtlen megvilágításba helyezni. Krisztus soraiban fogunk munkálkodni…

Ahelyett, hogy embertársaink hibáit felfednénk és másoknak mutogatnánk, a legtürelmesebb erőfeszítéseket fogjuk megtenni, hogy gyógyítsuk és felemeljük őket…A durva lelkű ember minden finomságot nélkülöző és goromba; nem lelki ember; nincs hússzíve, hanem olyan szívvel rendelkezik, mely érzéketlen, mint kő. Csak az segíthet rajta, ha a Kősziklára zuhan és összezúzódik. Az Úr az ilyeneket olvasztótégelybe teszi, és megpróbálja őket tűzzel, mint az aranyat szokás. Amikor meglátja saját képmását visszatükröződni bennük, akkor kiveszi őket…Krisztus vallásának birtokba kell vennie egész lényünket, és hatalmasan meg kell erősítenie minden képességünket, megújítva, megtisztítva és megcsiszolva azokat. Az ilyen jellem minden magamutogatás és hangoskodás nélkül nyilatkozik meg; az egyenes és önzetlen élet példáját mutatja be. (Letter 15, 1895.)

Egyedül Isten hatalma képes a kőszívet hússzívvé változtatni. 

Csendes percek: KICSINY CSODÁK

A harmadik napon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja. Meghívták Jézust és tanítványait is a menyegzőre. Amikor elfogyott a bor, Jézus anyja így szólt hozzá: "Nincs boruk." Mire Jézus azt mondta: "Vajon énrám tartozik ez, vagy terád, asszony? Nem jött még el az én órám." Anyja így szólt a szolgákhoz: "Bármit mond nektek, tegyétek meg." Volt ott hat kőveder a zsidók tisztálkodási rendje szerint, amelyekbe egyenként két vagy három métréta fért. Jézus így szólt hozzájuk: "Töltsétek meg a vedreket vízzel." És megtöltötték színültig. Aztán így szólt hozzájuk: "Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak." Ők vittek. Amikor a násznagy megízlelte a vizet, amely borrá lett, mivel nem tudta, honnan van, csak a szolgák tudták, akik a vizet merítették, odahívta a vőlegényt, és így szólt hozzá: "Minden ember a jó bort adja fel először, és amikor megittasodtak, akkor a silányabbat: te pedig ekkorra tartogattad a jó bort." 

Ezt tette Jézus első jelként a galileai Kánában, így jelentette ki dicsőségét, és tanítványai hittek benne.- Jn 2,1-11.

,,De van sok egyéb is, amit Jézus tett, és ha azt mind megírnák egytől egyig, úgy vélem, maga a világ sem tudná befogadni a megírt könyveket.,, (Jn 21,25)

Isten Fiától azt várnánk, hogy szolgálatát egy látványos csodával kezdje: feltámaszt valakit a halálból, megsokasítja a kenyeret és a halat, vagy legalább vízen jár. De Jézus azzal kezdte szolgálatát, hogy megmentett egy rendezvényt. Több vendég jelent meg az esküvőn, mint ahány jelezte részvételi szándékát, és a puncsos tálból kifogyott az ital. Ezért Jézus a vizet borrá változtatta.
A víz borrá változtatása senkit sem hozott vissza a halálból, szabadított meg életveszélyes betegségből, vagy dacolt a természet törvényeivel. Felfed azonban egy olyan Istent, akit nemcsak az érdekel, hogy élet-halál kérdésekkel szembesülünk, hanem mindennapi életünk is.
Hasonló módon az Úr munkálkodik hétköznapi életünk pillanataiban is. A kapcsolat egy olyan Istennel, akit csak az élet nagy dolgai érdekelnek, nem lenne személyesebb, mint a 112-es segélyhívó operátorának felhívása. De a mi végtelen, mindenható Istenünk úgy döntött, hogy egy személyesebb szinten kapcsolódik hozzánk, nemcsak a hegycsúcsokon, de életünk ebédlőjében is.

Imádság: Istenünk! Hálát adunk neked a kicsi csodákért, melyek megmutatják, mennyire szeretsz bennünket, és törődsz velünk. Ámen.

Ma miben látom meg Isten kicsiny csodáit?
James N. Watkins (Indiana, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ ESKÜVŐJÜKET TERVEZŐKÉRT!

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Az Atya Istentől megszenteltettek.” (Júdás 1,1)
„A Krisztus Jézusban megszentelteknek.” (1 Korintus 1,2)
„A Lélek megszentelésében” (1 Péter 1,2)

Vegyétek figyelembe a három isteni személy egységét minden kegyelmi ténykedéseikben. Nagyon értelmetlenül és bölcsesség nélkül cselekednek azok a hívők, kik a Szentháromságban különbséget tesznek, kik azt vélik, hogy az Úr Jézus megvalósulása mindannak, ami szerelmes és hódolatteljes, mialatt az Atya előttük szigorúan igazságosnak tűnik, Kiben hiányzik minden jóság és nyájasság. Épp ilyen balgatagul tesznek azok, kik az Isten végzését, - az emberiség megmentése érdekében – 

Krisztus engesztelő áldozatát felmagasztalják, de emellett a Szentlélek munkáját lebecsülik. A kegyelemnek istenországi-ténykedéseiben a három személy egyike sem cselekszik a másik kettő közreműködése nélkül. Tevékenységeikben épp oly megegyezők és egyek, mint lényükben. 

A választottak iránti szeretetükben egyek, hasonlóan minden eljárásaikban, melyek e nagy eszmeforrásból fakadnak, szintúgy osztatlanul állnak együtt mindenben. Vegyétek figyelembe ezt leginkább a megszentelődésre vonatkozólag. 

Mialatt mi, az igazsághoz híven a megszentelődést a Szentlélek munkájának tartjuk, mégis óvakodnunk kell, nehogy az ügyet úgy tekintsük, mintha abban az Atyának és Fiúnak nem lenne része. Egészen helyénvaló az, ha mi a megszentelődést az Atya, Fiú és Szentlélek munkájának tekintjük. 

Az Úristen mondja: „Teremtsünk embert a mi ábrázatunkra és hasonlatosságunkra”, eszerint tehát az Ő művei vagyunk, teremtve Jézus Krisztusban jócselekedetekre, mit Isten előre elkészített, hogy abban járjunk. Lásd, milyen nagyra becsüli Isten az igazi megszentelődést, amennyiben a Háromegység három személye lesz feltűntetve, mint együttesen közreműködő annak az anyaszentegyház előállításán, „úgy hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle”. 

Így kell – hívő keresztyén – neked is nagy súlyt helyezni a megszentelődés értékére, az élet tisztaságára és az istenfélő járásra. Becsüld nagyra Krisztus vérét, mint reményed talpkövét, de soha ne szólj becsmérlőleg a Szentlélek művéről, hiszen tulajdonképpen az tesz téged alkalmassá a szentek örökségére. Akarjunk tehát úgy élni, hogy járásunk a Szentháromság-Egyistennek bennünk való működéséről tanúskodjon.

Reggeli gyöngyszemek: A szív szorgos megőrzése elengedhetetlen a kegyelemben való növekedéshez

„Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.” (Péld 4:23)

A szív szorgos megőrzése elengedhetetlen a kegyelemben való növekedéshez

Ahhoz, hogy egészséges módon növekedjünk a kegyelemben, elengedhetetlen a szív szorgos megőrzésének igénye. Természetes állapotában a szív szentségtelen gondolatok és bűnös szenvedélyek lakóhelye. Amikor az ember aláveti szívét Krisztusnak, a Szentlélek minden szennytől megtisztítja azt. Ez nem mehet végbe az egyén beleegyezése nélkül

Ha a szív már megtisztíttatott, a kereszténynek kötelessége, hogy meg is őrizze tisztaságát. Úgy tűnik, sokan azt gondolják, hogy Krisztus vallása nem szólít fel a mindennapos bűnök és a lelket megkötöző zabolátlan szokások elhagyására. Lemondanak néhány dologról, melyet lelkiismeretül elítél, de nem képviselik Krisztust a mindennapokban. A Krisztushoz való hasonlóságot nem viszik be otthonaikba. Nem tanúsítanak gondosságot szavaik megválogatásában. Gyakran bosszús, türelmetlen szavakat mondanak, melyek felkavarják az emberi szív legrosszabb szenvedélyeit. Az ilyeneknek arra van szükségük, hogy Krisztus a lelkükben lakozzék állandó jelenlétével. Csak az ő erejével képesek uralni szavaikat és tetteiket. A szív megőrzésének munkájában szüntelenül imádkoznunk kell és fáradhatatlanul kell esdekelnünk a kegyelem trónjához segítségért. Akik kereszténynek vallják magukat, azoknak buzgó alázattal és könyörgéssel kell Istenhez folyamodniuk. A Megváltó meghagyta nekünk, hogy szüntelenül imádkozzunk. A keresztény nincs mindig abban a helyzetben, hogy imádkozni tudjon, gondolatai és vágyai azonban mindenkor helyénvalók lehetnek. Megszűnnénk önmagunkban bizakodni, ha kevesebbet beszélnénk és többet imádkoznánk. (The Youth’s Instructor, March 5, 1903.)

Érzéseinknek Istenre kell összpontosulniuk. Elmélkedjünk nagyságán, irgalmasságán és kiválóságán! Engedjük, hogy jósága, szeretete és jellemének tökéletessége megragadja szívünket! (The Review and Herald, March 29, 1870.)

A világ Megváltója örömét leli abban, ha gyermekei néki adják szívüket. (The Youth’s Instructor, August 10, 1893.)

Reggeli dicséret: Legyetek tökéletesek!

„Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.”
(Máté evangéliuma5. fejezet48. vers)

„Izrael fiai minden erejüket megfeszítették, hogy saját erejükből érjék el a tökéletességet, de nem juthattak el oda. Krisztus megvilágította nekik, hogy saját igazságuk és önmaguk igazolása által nem juthatnak be Isten országába, miközben megmutatta nékik a megigazulás útját, módját, amellyel Isten országát elérhetik.

Egészen idáig az életszentség, az igazság gyümölcseit tárta fel előttük, s végül egy mondatban rámutatott annak forrására és természetére: Legyetek tökéletesek, amint Isten is tökéletes!

A törvény nem más, mint átirata Isten jellemének. Ismerjétek fel mennyei Atyátokban a tökéletes alapelvek megnyilvánulásait, amelyek uralmának is alapjai.

Isten: szeretet! Úgy árad szét belőle a szeretet, a világosság és az öröm minden teremtményére, miként a fénysugarak a napból. Isten jellemvonása a szíves adás. Egész élete az önzés nélküli szeretet túláradása.

Azt mondja, legyünk tökéletesek, miként Ő is az, hozzá hasonlóan. Legyünk mi is áldása és világossága kicsiny környezetünknek, miként Ő is az az egész teremtett világ számára. Önmagunkban semmink sincs, de szeretetének fénye ránk ragyog, nekünk pedig ezt a világosságot kell visszatükröznünk.

Ha a nékünk adott javakkal jót cselekszünk, kicsiny körünkben tökéletesek lehetünk mi is, úgy mint Isten az övében.
Jézus ezt mondta: „Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok is tökéletes.”

Ha Isten gyermekei vagyunk, természetének is részesei vagyunk, és Hozzá hasonlóvá kell lennünk. Minden gyermek atyja élete szerint él. Ha Isten gyermekei vagyunk, a Lelke által élők, akkor Isten élete szerint élünk. Krisztusban „lakozik az istenségnek egész teljessége testileg” (Kol 2:9). 

„Hogy a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben” (2Kor 4:11).

Ez az élet ugyanazt a jellemet fejleszti ki, s ugyanolyan cselekedetekben nyilatkozik meg bennünk, mint Jézusban. Ezáltal leszünk összhangban minden törvényével, mert „az Úrnak törvénye tökéletes, megeleveníti a lelket” (Zsolt 19:8). Szeretete által „a törvénynek igazsága beteljesül bennünk, kik nem test szerint járunk, hanem lélek szerint” (Róm 8:4).” 

(E.G.White: Gondolatok a hegyibeszédről 70-71.o.)

Bejegyezte: Szilárd

János Apostol II. levele 1. rész 3.vers

1. A presbiter a kiválasztott asszonynak és az ő gyermekeinek, a kiket én igazán szeretek, és nem csak én, hanem mindenki, a ki megismerte az igazságot.
2. Az igazságért, a mely megmarad bennünk, és velünk lesz mindörökké:
3. Kegyelem, irgalom, békesség legyen veletek az Atya Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól az Atyának Fiától igazsággal és szeretettel.
4. Felettébb örültem, hogy olyanokat találtam gyermekeid között, a kik igazságban járnak, a mint parancsolatot vettünk az Atyától.
5. És most kérlek téged, Asszonyom, nem mintha új parancsolatot írnék néked, hanem, a melyet kezdettől fogva vettünk, hogy szeressük egymást!
6. És ez a szeretet, hogy járjunk az ő parancsolatai szerint. Ez a parancsolat, a mint kezdettől fogva hallottátok, hogy abban járjatok.
7. Mert sok hitető jött e világra, a kik nem vallják a Jézust testben megjelent Krisztusnak. Ez a hitető és az antikrisztus.
8. Vigyázzatok magatokra, hogy el ne veszítsük, a mit munkáltunk, hanem teljes jutalmat nyerjünk.
9. A ki félrelép és nem marad meg a Krisztus tudománya mellett, annak egynek sincs Istene. A ki megmarad a Krisztus tudománya mellett, mind az Atya, mind a Fiú az övé.
10. Ha valaki elmegy hozzátok és nem ezt a tudományt viszi, ne fogadjátok azt be házatokba, és azt ne köszöntsétek;
11. Mert a ki köszönti azt, részes annak gonosz cselekedeteiben.
12. Sok írni valóm volna néktek, de nem akartam papirossal és tintával, hanem reménylem, hogy elmegyek hozzátok, és szemtől szembe beszélhetünk, hogy örömünk teljes legyen.
13. Köszöntenek téged a te kiválasztott nőtestvérednek gyermekei. Ámen.

Máté Evangyélioma 28. rész 6.vers

1. A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.
2. És ímé nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra.
3. A tekintete pedig olyan volt, mint a villámlás, és a ruhája fehér, mint a hó.
4. Az őrizők pedig tőle való féltökben megrettenének, és olyanokká lőnek mint a holtak.
5. Az angyal pedig megszólalván, monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek.
6. Nincsen itt, mert feltámadott, a mint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, a hol feküdt vala az Úr.
7. És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé előttetek megy Galileába; ott meglátjátok őt, ímé megmondottam néktek.
8. És gyorsan eltávozván a sírtól félelemmel és nagy örömmel, futnak vala, hogy megmondják az ő tanítványainak.
9. Mikor pedig mennek vala, hogy megmondják az ő tanítványainak, ímé szembe jöve ő velök Jézus, mondván: Legyetek üdvözölve! Azok pedig hozzá járulván, megragadák az ő lábait, és leborulának előtte.
10. Akkor monda nékik Jézus: Ne féljetek; menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.
11. A mialatt pedig ők mennek vala, ímé az őrségből némelyek bemenvén a városba, megjelentének a főpapoknak mindent a mi történt.
12. És egybegyülekezvén a vénekkel együtt, és tanácsot tartván, sok pénzt adának a vitézeknek,
13. Ezt mondván: Mondjátok, hogy: Az ő tanítványai odajövén éjjel, ellopák őt, mikor mi aluvánk.
14. És ha ez a helytartó fülébe jut, mi elhitetjük őt, és kimentünk titeket a bajból.
15. Azok pedig fölvevén a pénzt, úgy cselekedének, a mint megtanították őket. És elterjedt ez a hír a zsidók között mind e mai napig.
16. A tizenegy tanítvány pedig elméne Galileába, a hegyre, a hová Jézus rendelte vala őket.
17. És mikor megláták őt, leborulának előtte; némelyek pedig kételkedének.
18. És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.
19. Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,
20. Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosakká.” -(1 Péter 5,10)

A szivárványt láttátok már, ezt a mennyei hidat, mely a föld színe felett tovanyúlik: színei dicsők és utánozhatatlanok annak egybeolvadásai. Bár gyönyörű, ámde mulandó, s íme, nincs többé. A dicső színek szerteszét folynak, s helyükre ismét a szürke fellegek vonulnak, s az égbolton nem fénylenek többé a mennyei színek. 

Ezek nem maradandók. Vajon lehetséges lenne ez? Dicső látomás, melyet a napnak futólagosan megjelenő sugarai és a hulló esőcseppek idéznek elő, hogyan is lehetne maradandó? A kegyelmi vonásoknak a keresztyén lényében nem szabad hasonlítaniuk a szivárvány múló szépségéhez, hanem ezzel ellentétben tökéletesedni, erősödni és állandónak kell lenni. 

Arra igyekezz – kedves hívő testvér, - hogy minden jó, mi benned létezik, valami maradandó legyen. 

Bár ne lenne olyan az érzelmed, mint a homokba nyomott írás, hanem hasonlítson az a kemény sziklakőbe vésett emlékhez. Bár ne hasonlítana hited valamely fellegvárhoz, hanem épülne az olyan anyagból, mely azzal a rettentő tűzzel dacolna, mely által a képmutató szalmája, szénája és pozdorjája majd megemésztetik. Legyetek a szeretetbe jól megalapozva és meggyökerezve. Meggyőződéseitek legyenek szilárdak, szeretetetek őszinte, óhajaitok igazak. 

Bár lenne egész életetek olyan alapos és állhatatos, hogy a pokol összes rémülete és a földnek minden vihara ne lenne képes bennetek megrendíteni. De figyeljétek meg, hogyan lehet ehhez a kegyelemhez: „hiterőssé lenni” – hozzá jutni? 

Az apostol szava utal minket szenvedésre, mint ennek eszközéhez: „kik egy kevéssé megnyomoríttattatok”. Hiábavaló remény, hogy csak úgy fogunk erősen meggyökerezni, ha nem fognak bennünket viharok érni. Az ősrégi tölgyfa gyökerein levő ráncok és azok a hatalmas hasadékok a fa kérgén és ágain tanúskodnak nekünk ama sok viharokról, melyek ezen óriás fölött elvonultak, de egyúttal azt is bizonyítják, milyen mélyre törek utat maguknak a gyökerek. Így lesz a keresztyén is szilárddá és állhatatossá az élet különféle bajai és viharai által. 

Ne rémüljetek meg tehát az élet viharos szenvedéseitől, hanem vigasztalódjatok és higgyetek, hogy e durva próbákon Istennek üdvszándékai ti rajtatok be fognak teljesedni.

Csendes percek: ELENGEDNI AZ ÉLET KINCSEIT

,,Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal meg önmagának; mert ha élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk. Mert Krisztus azért halt meg, és azért kelt életre, hogy mind a holtakon, mind az élőkön uralkodjék.,, Róm 14,7-9.

,,Taníts úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk!,, (Zsolt 90,12)

A "Régi kereszt" című ének refrénjének az egyik sora így szól: "Míg győzve koronát nem nyerek, átkarollak te régi kereszt." Ez a mennybe vetett keresztény reménységről szól, ahol félretéve földi kincseinket mennyei koronát kapunk.
A 80-as éveim közepén azon kapom magam, hogy gyászolom az élet kincseit, amelyeket feladtam nyugdíjba menetelem óta. Nyugdíjas lelkészként ritkán prédikálok. Már nem folytatok olyan szabadidős tevékenységeket, amelyeket valaha élveztem, mint a röplabda, úszás és kenutúrák vezetése a vadonban. Több mint 60 évig az egyik nagyra tartott "kincsem" volt a pilótaengedélyem, amely lehetővé tette a repülés örömének megtapasztalását az egymotoros repülőgéppel.
Ahogy elmélkedek az "átkarollak te régi kereszt" jelentésén, világosabban látom, hogy Isten nagyszerű megváltó szeretetéről, amely Jézus életén, halálán és feltámadásán keresztül jött el, nem szükséges lemondanom. Testi fájdalmaim és korlátaim nem akadályozzák meg, hogy hitben éljek. Hálát adok mindenért, amit a Krisztus keresztje jelent, és Isten kegyelmének és jóságának a történetét ajánlom mindenkinek, mint az élet és az eljövendő élet átformáló koronáját.

Imádság: Drága Urunk, korunktól és képességeinktől függetlenül hűséges szolgáid szeretnénk lenni. Segíts, hogy Krisztus maradjon életünk középpontja! Ámen.

A legnagyszerűbb kincs Isten el nem múló szeretete.
Elmer A. Dickson (Florida, USA)

IMÁDKOZZUNK A NYUGDÍJAS LELKÉSZEKÉRT!

Csendes percek Istennel- Életadó kapcsolatok

„Legyen gondunk rá, hogy szeretetre és jótettekre buzdítsuk egymást.” -Zsid 10,24

 

 A bejárati ajtó ablakának támasztottam a homlokomat, könnycseppek szánkóztak le az arcomon. A férjemet néztem, ahogy kitolat a garázs elől, és munkába indul egy új nap reggelén. Aztán odafordultam ahhoz, amit az új nap nekem tartogat: egy ordító kisbabát, felfordult házat, mindent elborító rettegést. Hogy lehetséges ez?
Végre megvolt mindenem, ami boldoggá tehet, amitől kiteljesedettnek, fontosnak, elégedettnek érezhetném magam, és ehelyett nyomorultabb és magányosabb vagyok, mint valaha. Mikor végre felfogtam, hogy egy nagyszerű férj, egy egészséges kisbaba, egy kényelmes ház virágágyással az utca felé nem hozza el a várva várt végső boldogságot, a lelkem mélyen megrendült.
Lelkünk legmélyén olyan üregek vannak, melyeket Isten önmaga számára alkotott, és melyeket csak Ő tud kitölteni.
Ám az én életem eddig azzal telt, hogy megszerezzem a fenti dolgokat, amikkel majd kiteljesedem. Mikor nem váltak be, földre estem, és felkiáltottam: „Nem megy, Istenem. Hova induljak tovább? Hol találhatok Rád? Segíts!”
Pár hétre rá a férjem egyszer felhívott, és közölte, hogy van egy nő az étteremben, aki szeretne velem találkozni. Végignéztem foltos szabadidőruhámon, hátrasimítottam zsíros hajamat, és próbáltam ellenállni annak, hogy azonnal tiltakozni kezdjek a találkozó ellen.
A meglévő kapcsolataimat sem tudtam ápolni, hogyan lenne időm egy újabbra. Különben is, ha túl közel kerülök valakihez, akinek az élete látszólag rendezett, észre fogja venni, hogy az enyém meg szánalomra méltóan szétesett. Egyszerűen nem fért bele senki az életembe a családon kívül.
De hát épp ez volt a baj. Mindent odaadtam a családomnak, amim csak volt, és nem kaptam semmit, ami újratölthetett volna, nem segített át senki a nehézségeken, nem kaptam gyakorlati tanácsot senkitől, aki már átment mindezen.
Fogtam hát magam, megtömtem a pelenkás szatyrot, s kiléptem az ajtón.
Az azóta eltelt évek során többször eszembe jutott az a meghatározó pillanat, mikor döntöttem, és beláttam, hogy szükségem van barátokra. Nem csak a mindennapi személyes életemben segítettek, de nagy szerepük volt abban, hogy meg tudtam felelni anyaként és feleségként. Megelevenítették az életemben mai alapigénket, a Zsid 10,24-et.
Amiről valaha azt hittem, elrabol a családtól, arról bebizonyosodott, hogy olyan gazdagságot hoz az életünkbe, amit máshonnan nem kaphattam volna meg.
Ha hasonló cipőben jársz, mint én annakidején, hadd adjak három gyakorlati tanácsot, hogyan tehetsz szert életadó barátságokra.
1) Találj valakit, aki nagyon ért valamihez, amiben te fejlődni szeretnél.
Lehet ez bármi: iratok és más papírok rendszerezése, főzés, a gyerekek szobájának vagy sarkának berendezése, a szeretet kimutatása a férj felé kreatív módon, hatékony fegyelmezés vagy száz más dolog. Bármi legyen az, kérj engedélyt az illetőtől, hogy nézhesd, hogyan csinálja, amit olyan jól csinál. A nők nagyon szeretnek beszélni arról, amihez értenek.
2) Válassz ki egy barátnőt, akivel együtt tudsz imádkozni anélkül, hogy zavarna.
Nincs jobb ajándék a családnak, mint egy imádkozó feleség és édesanya. Ha együtt imádkozol valakivel a szeretteidért, nem csak családod tagjaihoz kerül közelebb a szíved, hanem az illető barátnőhöz is.
3) Igyekezz barátkozni valakivel, aki egy lépéssel mögötted van.
Ajánld fel a segítségedet olyan stresszes élethelyzetben, amit te már megoldottál.
Mi lenne, ha ma imádkoznánk meglévő barátaidért, barátnőidért, és azokért, akikkel még ezután fogsz megismerkedni? Isten szereti megválaszolni a barátságról szóló imákat. És bízz bennem: menj, mosd meg a hajad, öltözz fel rendesen, mert megszólalhat a telefon, és életed meghatározó találkozása várhat rád, mint rám akkor, sok évvel ezelőtt.

Uram, te jól tudod, milyen barátságokra van szükségem életem e szakaszában. Imádkozom meglévő barátaimért, és azokért, akikkel még ezután fogok megismerkedni. Segíts, hogy barátként is méltó legyek Hozzád, és ne gyengítsem, hanem erősítsem barátaim Veled való kapcsolatát. Jézus nevében, Ámen.

 forrás: Lysa TerKeurst: 3 Ways to Find Life-Giving Relationships Encouragement for today, 2015.02.12. www.proverbs31.org fordítás:eszmelkedesek.blogspot.hu fotó:pinterest.com

Reggeli dicséret: A hatalmas kicsi Isten

„Mert aki hegyeket formál, és szelet teremt, aki tudtára adja szándékát az embernek, aki hajnalt és alkonyatot alkot, és a föld magaslatain lépked, annak neve: az Úr, a Seregek Istene.”- Ámósz próféta könyve 4:13

2009-ben egy keresztyén ifjúsági rendezvényen hallottam egy norvég lelkész, Arne Kristian Andersen prédikációját. Megmaradt bennem az egyik illusztrációja, amit Istenre alkalmazott. Elmondta, hogy ha az ember széttárja a kezét, akkor a kitárt karok hossza pontosan megegyezik a magasságával - mint ahogy az Leonardo da Vinci híres ember-rajzán is jó látszik. Tehát ha valaki 180 cm magas, akkor a széttárt karjai is 180 cm szélesek. Ennek leellenőrzésére megkérte a tolmácsát, hogy tárja szét a kezét, majd helyezkedjen olyan pozícióba, hogy az egyik keze a földet érje, a másik pedig merőlegesen a magasba meredjen. Arne saját kezével megjelölte, hogy meddig ért a tolmács föllendült keze, majd mikor az fölállt, pontosan akkora volt, mint ameddig a norvég keze ért.

– Csakhogy Isten sokszor nagyobb, mint azt elképzeljük – mondta a lelkészt, majd ő is elvégezte ugyanezt a mutatványt. Oldalra hajolt, úgy hogy az egyik kezének ujjai a földet érjék, másik kezét magasba lendítette, a tolmács pedig saját kezével megjelölte a fölfelé meredő kéz végpontját. Mikor Arne fölállt, minden várakozással ellentétben ő vagy 20-25 cm-re kisebb volt, mind amit a tolmácsa megjelölt. Ekkor esett le mindenkinek, mi volt olyan furcsa ezen a norvég figurán. 

A kezei természetellenesen hosszúak voltak, melyekkel esetlenül gesztikulált prédikációja alatt. Az előadó halász őseinek tudta be a dolgot, mivel a sok hálóhúzás közben megnyúlt a kezük. Mindenki nevetett, de ugyanakkor értettük is a dolgot. Isten hatalmas, még annál is nagyobb, mint amilyennek elképzeljük. Ő a világmindenség ura, az egész univerzum teremtője, a naprendszerek, galaxisok fenntartója, fölfoghatatlan hatalmas úr.

Isten azonban nem csak ilyen. Ő – ahogy itt Ámósz próféta is mondja – az embernek is kinyilatkoztatja magát. Pedig kicsoda az ember a csillagrendszerek milliárdjaihoz képest? Mégis, Isten nem csak hatalmas, hanem Isten kicsi is egyben. Ennek illusztrálására Arne leguggolt, és olyan formát képezett a tenyeréből, mintha valamilyen törékeny madárra vigyázna. A kép magyarázata világos volt. A világmindenség ura számára fontos az, hogy mi történik veled, meg velem. Bármily hihetetlen, de ennek a hatalmas úrnak gondja van rád és rám. A végtelen nagy teremtő beszélgetni akar velem és veled. Ha ez igaz volt 2009-ben, igaz most is. Ne hagyjuk ki ma sem ezt az alkalmat, és beszélgessünk az ég és a föl teremtőjével!

Bejegyezte: Árvai Tamás

Reggeli dicséret: Igazadat ne hangerővel akard elérni!

Egy ősi dakota mondás szerint: „Ha igazad van, nem kell hangerő. Ha meg nincs igazad, akkor pláne nem kell!”

Biztosan Te is találkoztál már életed során bevörösödött fejű, a saját igazát üvöltő emberrel, akiről később kiderült; egyáltalán nem volt igaza. Érdekes, hogy a hangerő néha egyenes arányban áll a bizonytalansággal, a kisebbrendűség érzéssel, és azzal, hogy az illetőnek mennyire nincs igaza.
Az is megfigyelhető, hogy a bölcs, kiegyensúlyozott embert mennyivel szívesebben hallgatjuk, ezzel szemben elmenekülünk attól, aki hangerővel próbál valamit elérni, kicsikarni a másikból.
Van, amikor valaki szívós, kitartó munkával, logikusan, megfontoltan felépít valamit, elér egy bizonyos célt, aztán jön egy tudálékos, nagyhangú, és pillanatok alatt közli, hogy az miért nem jó, az ő ötlete ezerszer jobb, és lerombol egy palotát, hogy a viskóját felépíthesse.
A nagyhangúak köré mindig csoportosulnak, és ez aztán még inkább bátorítja őket.
Ezzel szemben, amit egy meggondolatlan személy – nagy hangerővel akar megoldani, - azt egy bölcs, megfontolt ember néhány kedves, barátságos szóval eléri.
Ma reggel a következőt olvashatjuk az Igében, illetve a Bizonyságtételekben. Bátorítsanak ezek a gondolatok abban, hogy mindig a jó oldalra állj!
„A bölcsek nyugodt beszédére kell inkább hallgatni, mint a bolondok közt uralkodónak kiáltására (mint az ostobák vezérének kiabálására – EFO). 

Jobb a bölcsesség a harci szerszámoknál, de egy bűnös sok jót leronthat (egyetlen bűnös tönkreteheti, amit a bölcsesség megszerzett – EFO)” Prédikátor könyve 9. rész 19-20. vers.

A tudás és a bölcsesség között több kilométer a távolság. A tudás, tanulás következtében, a bölcsesség a tapasztalatszerzés által alakul ki. Minél nagyobb a tudása, minél több a tapasztalata valakinek – általában – szerényebb, alázatosabb lesz. Mint a búzakalász. Amíg üres, „fenn hordja az orrát”, minél teltebb, annál inkább meghajlik.

Az egy irányban megismételt tettek szokássá válhatnak. Ezeket a későbbiek során szigorú fegyelmezéssel módosítani lehet, de ritkán változnak meg. Ha egyszer kialakultak, a szokások egyre inkább megerősödnek, belevésődnek a jellembe. (Gyermekvezetés 199200)
Minden személy egyedüli biztonsága a helyes gondolkodás. Amint az ember gondolkodik, olyan is ő. Az önfegyelem gyakorlással erősödik. Ami először nehéznek tűnik, folytonos ismétléssel könnyűvé válik, míg csak a helyes gondolatok és helyénvaló tettek szokássá nem válnak. Ha akarjuk, elfordulhatunk mindentől, ami közönséges és silány; magas szintre emelkedhetünk; emberek tisztelhetnek, és Isten szerettei lehetünk. (Nagy orvos 491)

Bejegyezte: Gyürüs Panni

Reggeli dicséret: Használd ki az időd!

"Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed; mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcsesség nincs a Seolban, ahová menendő vagy."- Prédikátor 9,12

Mihez kezdesz magaddal? Mit akarsz elérni az életben? Mik a céljaid? Nagy kérdések ezek, amire mindenki keresi a választ. Vannak, akik reálisan akarják felfogni az életet és vannak álmodozók és sokan e kettő között. Szerintem a realitásra épp úgy szükség van, mint az álmodásra. Mernünk kell álmodni, hogy nagy célokat tűzzünk ki magunk elé, amik akár egész életünkön át ösztönöznek bennünket. Ugyanakkor reálisan kell látnunk önmagunkat, képességeinket, lehetőségeinket, hogy ne csalódjunk és, hogy tudjuk, mikor mi legyen a következő lépés. Ha tudjuk kik vagyunk, tudni fogjuk mit kell tennünk álmaink beteljesítésének érdekében, de azt meg kell tennünk.

A prédikátor pontosan erre figyelmeztet minket.

Először is azt tanítja, hogy az időnk véges. A Seol, ahová tartunk, az a sír. Bár sokan gondolták a Seolt a pokolnak, ez nem igaz. Ez csupán az a hely, ahová az elhunytat helyezik halála után. Az élet vége, egy ideiglenes végállomás, ahonnan csak Isten hatalma képes visszahozni bennünket. Minden élő végzete az, hogy egyszer életének fonala elfogy és meg kell halnia. Csak annyi ideje van álmai megvalósítására, amíg ez meg nem történik. Utána már nincs tovább.

Másodszor azt tanítja, hogy életünk elmúltával minden hiábavalóvá válik, amit addig nem tettünk meg. A Seolban, a sírban már nincs se okoskodás, se tudomány, se bölcsesség. Vagyis sem a saját, emberi gondolataink, sem a tudás legmagasabb szintje, sem pedig a gyakorlati élet tökéletes ismerete, még ha Istenre hallgatva éltünk is, nem képes visszaadni számunkra az elveszett időt. Bár az ember híres arról, hogy igyekszik, ügyeskedik, okoskodik azért, hogy elkerülje útja legnehezebb állomásait, szenvedéseit, ez mégsem sikerül neki. Általános iskolás koromban a tanítóim hitték, hogy az orvostudomány fejlődésével valóra válik a legrosszabb betegségek gyógyítása, az élet meghosszabbítása, vagy akár a halhatatlanság is. Sok vallás sok-sok guruja, tanítója okítja tanítványait a bölcsességre, hogy miként kell élni. De Mohamed csontjai a sírban nyugszanak és zarándokok tízezrei róják le tiszteletüket előtte. Buddha hirdette, hogy megvilágosodott, de Gautama Sziddhartha csontjai is a sírban pihennek és még sorolhatnám. 

De Jézus él! Az Ő sírja üres, mert Ő az, Aki legyőzte a halált. A prédikátor az egy ÚR félelmére tanít minket, aki maga az Élet Fejedelme.

Ezért harmadszor azt üzeni nekünk, hogy azzal foglalkozzunk, ami a mi hatalmunkban van. Érdekes ez a kifejezés: hatalmadban van cselekedni. Egyszerre jelenti azt, amire képesek vagyunk, mert erőnkből telik és jelenti azt is, amit megtehetnénk, ha akarnánk, csak kifogásokat keresünk, hogy miért nem csináljuk. Mindazt meg kell hát tennünk, amit istenfélelmünk diktál, mert az idő egyszer lejár és akkor már nem tudunk változtatni a sorsunkon. Hiába bánjuk meg az elmulasztott alkalmakat, az elszalasztott lehetőségeket. Azok oda lesznek, elszállnak életünk napjaival együtt. A prédikátor azt üzeni nekünk, hogy ma kell helyesen cselekednünk.

"Nekünk arról kell döntenünk mihez kezdünk az idővel amely megadatik."
(J. R. R. Tolkien)

Bejegyezte: Restás László

Reggeli dicséret: Övé a mennyek országa

„Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét, és imádkozzék értük, a tanítványok azonban rájuk szóltak. De Jézus ezt mondta: Engedjétek e kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa.”
Máté evangéliuma 19:13-14

A legjobbat szeretnéd adni neki. Mindenből. Szeretnéd, ha a neki megfelelő óvodába járhatna, ahol továbbra is felhőtlenül lehet kisgyermek, és nem nevelik bele a teljesítménykényszert. Szeretnéd, ha helyet kaphatna olyan oktatási intézményekben, ahol segítik a szárnyalásban, a görcsmentes tanulásban, és még a természettudományokat sem gyűlöltetik meg vele.

Szeretnéd, ha úgy nőne fel, hogy mindig érezze tőletek a feltétel nélküli szeretetet, elfogadást. Szeretnéd, ha megtalálná helyét a nagyvilágban, ha kiegyensúlyozott felnőtt válhatna belőle, aki tisztában van a saját értékességével, és olyan hivatást választana, amiben igazán kiteljesedhet. Szeretnéd, ha annak a valakinek mondana igent, aki megbecsüli, tiszteli, és igazán szereti őt, akivel kiegészítik egymást, és igazi csapatot tudnak alkotni.

És mindenek előtt szeretnéd, ha megismerné Őt. Igazán. Ha valódi istenkép élne benne. Ha abban a Mindenhatóban hinne, akitől nem kell félni, Akivel igazán őszinte és valós kapcsolatot ápolhat.

Hát engedd őt ma Hozzá! Legyél te az, aki bemutatod neki Isten valódi arcát! Azét az Istenét, akinek mindig van rá ideje, aki sohasem túl elfoglalt, aki megért, aki türelmes. Legyél őszinte hozzá akkor is, ha a hitedről kérdez! Merd felvállalni az esendőségedet, és mondd el a saját történeteden keresztül Isten hűségét és kitartását! Legyél te az, aki őt Hozzá viszed, és ne az, aki miatt hallani sem akar majd Róla.

Engedd Jézushoz, mert a mennyek országa a gyermekedé!

Bejegyezte: Sz-Cs. Andi

Az én életem ma: TALÁLD MEG ISTENT IMA ÁLTAL!

Ima az életemben

„Akkor segítségre hívtok engem, elmentek és imádtok engem, és meghallgatlak titeket. Kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem.” (Jeremiás könyve 29,12–13)

Kétféle ima létezik: a formális és a hitből való ima. Ugyanazon kifejezések megszokott sorozata, ismételgetése, amikor a szív nem érzi, hogy szüksége van Istenre, csupán formális ima. (…) Amikor imádkozunk, megfontoltnak kell lennünk, hogy a szívünk kívánságát mondjuk el, és csak azt mondjuk ki, amit átgondolunk. A létező összes szóvirág nem ér fel egyetlen igaz sóhajjal, amely kifejezi szent vágyódásunkat. A legékesebben hangzó imák is csak hiábavaló ismétlések, ha nem fejezik ki szívünk valódi érzéseit. Más a komoly, szívből származó ima, amikor egyszerű szükségletünket úgy visszük Isten elé, mintha egy barátunktól kérnénk szívességet, és bizalommal várjuk azt, amit szeretnénk elnyerni – ez a hit imája. A vámszedő, aki imádkozni ment a templomba, jó példája az őszinte, odaadó imádkozónak. Ő érezte, hogy bűnös, nagy szüksége van Isten segítségére, s ez indította kívánsága kimondására: „Uram, légy irgalmas nekem, bűnösnek!” (Lukács evangéliuma 18,13)

Amikor elmondtuk a kéréseinket, ne várjuk, hogy amit mi is meg tudnánk tenni önmagunkért, azt Isten tegye meg értünk. Isten gondoskodása nem ezt jelenti. Teremtőnk készséggel nyújt segítséget azoknak, akik Őhozzá fordulnak kérdéseikkel és kéréseikkel, azonban az isteni segítséget egyesítenünk kell emberi igyekezetünkkel és erőfeszítéseinkkel. Nem juthatunk a mennybe, ha nem indulunk el és nem igyekszünk Isten országa felé. Nem visznek fel a mennybe mások imái, ha mi magunk elhanyagoljuk az imádságot. (…) Ha nem teszünk erőfeszítéseket, jellemünk kedvezőtlen vonásai nem múlnak el maguktól, és nem lép a helyükbe tisztaság és kedvesség.

Miközben arra törekszünk, hogy kövessük az Isten által adott példát, hibákat fogunk elkövetni. (…) Azonban ne adjuk fel! Folytatnunk kell a küzdelmet, és esetleges kudarcunk indítson arra bennünket, hogy teljesen Krisztusra támaszkodjunk. 

(Bible Echo, 1887. november)

Reggeli dicséret: Egy jó barát aki megment

"Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is."
Példabeszédek könyve 27. fejezet 9. verse

Köszönöm a jó tanácsot, megfontolom. Hangzik sokszor ez a kijelentés. Tanácsot akkor adok valakinek, ha abban a helyzetben van tapasztalatom, gyakorlott vagyok, és segítő szándék jellemzi. Elkerülendő az okoskodó hangsúly, amikor valójában egy ismeretlen témáról kell nyilatkozni, vagy a felsőbbrendűség éreztetése, miszerint én már ebben jártas vagyok te meg még nem vagy senki sem...

Nem is ezt várjuk egy baráttól. Egy igaz barát, akkor is elmondja a tanácsát, amikor nem esik jól hallgatni. Nem pusztán véleménynyilvánításról van szó. Sokkal többről. Életmentésről. Nem gondoljuk végig, hogy egyes döntéseink mennyire befolyásolták, vagy befolyásolják az életünket. Ha ezeket feltételes módban használjuk, akkor eljutunk ahhoz, hogy azt mondjuk, hogy ez másként is történhetett volna, az életembe is kerülhetett volna.

Két baráti kapcsolatra szeretnék ma összpontosítani. Az egyik a Jonatán és Dávid barátsága. Talán azok számára is ismert a történet az irodalom óráról, akik nem olyan sűrűn lapozgatják a bibliát (Sámuel első könyve 18. fejezet). A barát a bajban is barát, támogat, megvéd, tanácsol.

Egy másik barátok kapcsolat, amely Jézus és az ember között jön létre. Minden olyan jellemző, amivel egy barátot illetni tudunk, megtalálható Krisztusban, és ezeken kívül még a szeretetét annyiban is kinyilvánította, hogy meghalt értem.

Most akkor vegyük sorba, hogy hány barátod van a facebook-on? Megvan a szám? Most gondolj azokra, akikkel rendszeresen beszélni szoktál? Hányan vannak? Ebből hánynak mondod el a legféltettebb titkaidat? Ugye mennyire leapadt a sok barát létszáma? Most gondol arra, hogy ki az, aki közülük hajlandó lenne feláldozni az életét érted? Annak az embernek a tanácsát, aki ezt megtenné érted, mindenképp fogadd el!

Bejegyezte: Laszlo Osvald

Zsoltárok könyve 86. rész 4.vers

1. Dávid imádsága. Hajtsd hozzám Uram füledet, hallgass meg engem, mert nyomorult és szegény vagyok én!
2. Tartsd meg életemet, mert kegyes vagyok én; mentsd meg én Istenem a te szolgádat, a ki bízik benned.
3. Könyörülj én rajtam Uram, mert hozzád kiáltok minden napon!
4. Vidámítsd meg a te szolgádnak lelkét, mert hozzád emelem fel Uram lelkemet.
5. Mert te Uram jó vagy és kegyelmes, és nagy irgalmasságú mindazokhoz, a kik hozzád kiáltanak.
6. Figyelmezzél Uram az én imádságomra, és hallgasd meg az én könyörgésemnek szavát!
7. Nyomorúságomnak idején hozzád kiáltok, mert te meghallgatsz engem.
8. Nincsen Uram hozzád hasonló az istenek között, és nincsenek hasonlók a te munkáidhoz!
9. Eljőnek a népek mind, a melyeket alkottál, és leborulnak előtted Uram, és dicsőítik a te nevedet.
10. Mert nagy vagy te és csodadolgokat mívelsz; csak te vagy Isten egyedül!
11. Mutasd meg nékem a te útadat, hogy járhassak a te igazságodban, és teljes szívvel féljem nevedet.
12. Dicsérlek téged Uram, Istenem, teljes szívemből, és dicsőítem a te nevedet örökké!
13. Mert nagy én rajtam a te kegyelmed, és kiszabadítottad lelkemet a mélységes pokolból.
14. Isten! Kevélyek támadtak fel ellenem, és kegyetlenek serege keresi lelkemet, a kik meg sem gondolnak téged.
15. De te Uram, könyörülő és irgalmas Isten vagy, késedelmes a haragra, nagy kegyelmű és igazságú!
16. Tekints reám és könyörülj rajtam! Add a te erődet a te szolgádnak, és szabadítsd meg a te szolgálóleányodnak fiát!
17. Adj jelt nékem javamra, hogy lássák az én gyűlölőim és szégyenüljenek meg, a mikor te Uram megsegítesz és megvigasztalsz engem.

Ésaiás próféta könyve 53. rész

AmaroDel Bizonyságtétel - Vétkeinkér kapott sebeket +Bizonysággal
https://www.youtube.com/watch?v=5 1GKulvgHsU

1. Ki hitt a mi tanításunknak, és az Úr karja kinek jelentetett meg?2. Felnőtt, mint egy vesszőszál Ő előtte, és mint gyökér a száraz földből, nem volt néki alakja és ékessége, és néztünk reá, de nem vala ábrázata kivánatos!
3. Útált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! mint a ki elől orczánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele.
4. Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől!
5. És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.
6. Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté.
7. Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírők előtt; és száját nem nyitotta meg!
8. A fogságból és ítéletből ragadtatott el, és kortársainál ki gondolt arra, hogy kivágatott az élők földéből, hogy népem bűnéért lőn rajta vereség?!
9. És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában.
10. És az Úr akarta őt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz.
11. Mert lelke szenvedése folytán látni fog, és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket ő viseli.
12. Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozá, és a bűnösökért imádkozott!

Csendes percek: HIT ÉS IMÁDSÁG

Történt azokban a napokban, hogy Jézus kiment a hegyre imádkozni, és Istenhez imádkozva virrasztotta át az éjszakát. Amikor megvirradt, odahívta tanítványait, és kiválasztott közülük tizenkettőt, akiket apostoloknak is nevezett: Simont, akit Péternek nevezett el, Andrást, a testvérét, Jakabot és Jánost, Fülöpöt és Bertalant, Mátét és Tamást, Jakabot, az Alfeus fiát és Simont, akit Zélótának neveztek, Júdást, a Jakab fiát, és Júdás Iskáriótest, aki árulóvá lett.
Azután lement velük, megállt egy sík helyen, vele együtt tanítványainak nagy sokasága és nagy néptömeg egész Júdeából, Jeruzsálemből, a Tenger-mellékéről, Tíruszból és Szidónból. Azért jöttek, hogy hallgassák őt, és meggyógyuljanak betegségeikből. Akiket tisztátalan lelkek gyötörtek, meggyógyultak. Az egész sokaság igyekezett őt megérinteni, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított.

Lk 6,12-19.                        

,,Történt azokban a napokban, hogy Jézus kiment a hegyre imádkozni, és Istenhez imádkozva virrasztotta át az éjszakát.,, (Lk 6,12)

Az útkeresztezésben a közlekedési lámpa piros jelzése örökké tartónak tűnt. Az autómban ültem, türelmetlenül füstölögve magamban, ujjaimmal a kormánykeréken dobolva. Még sok feladat állt előttem.
Azután hirtelen mellbevágott valami. Mikor lesz a nap folyamán még egy kis nyugodt időm figyelni arra, mit akar mondani nekem Isten, ha nem most? Mikor lesz még időm imádságban megemlékezni azokról, akik közel állnak hozzám? Miközben imádkoztam, lenyugodtam, a lámpa pedig átváltott, és én továbbhaladtam. Zöld utat kaptam, több értelemben is.

Gyakran vagyunk zaklatottak a teendőink listája miatt. A jelenre összpontosítás sokszor könnyebbnek tűnik, mint a jövőre figyelés. Még Jézus is szakított magának csendes pillanatokat, pedig az ő listája hosszabb volt, mint az enyém. Miközben gyógyított, és a tömeget ellátta étellel, még a tanítványait is tanította. Közben megtette az egyetlen szükséges dolgot: időt szánt arra, hogy elvonuljon a tömegtől, és imádkozzon. Amikor arra gondolok, ahogy Jézus ott ült nyugodtan a hegyen, ez segít uralkodni türelmetlenségemen, és arra figyelmeztet, használjam ki imádságra a váratlanul adódó csendes perceket.

Imádság: Drága Istenünk, segíts emlékeznünk arra, hogy időnk a tied! Ámen.

Az imádság felkészít az előttem lévő útra.
Patricia Marks (Georgia, USA)

IMÁDKOZZUNK A KÖZUTAK BIZTONSÁGÁN DOLGOZÓKÉRT!

Heti imagondolatok: A VÁLASZ NÉHA KÉSIK

"Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat." (Zsoltárok 40:2)

Miért késik Isten időnként az imánkra adott válasszal?

A késés megpróbálja hitünket: "Drága ígéretek vannak a Szentírásban azoknak, akik várnak az Úrra. Mindnyájan azonnali választ várunk imáinkra, és hajlamosak vagyunk elcsüggedni, ha ez a válasz nem érkezik meg... A késés a mi javunkat szolgálja. Alkalmat nyújt arra, hogy megvizsgáljuk hitünket, vajon igazi, őszinte, vagy olyan változó, mint a tenger hullámai. Oda kell kötni magunkat az oltárhoz a hit és szeretet erős kötelékeivel, és engednünk kell, hogy a türelem elvégezze a maga munkáját."

A késés alkalmat ad az önvizsgálatra: "Isten nem mindig válaszol imáinkra akkor, amikor először szólítjuk meg, mert ha ezt tenné, azt gondolhatnánk, hogy jogot formálhatunk reánk árasztott áldásaira és ajándékaira. Ahelyett, hogy megvizsgálnánk szívünket, hogy ápolunk-e valamilyen bűnt, elővigyázatlanok leszünk és megfeledkezünk arról, hogy tőle függünk és az Ő segítségére kell hagyatkoznunk."

Isten nem felejt: "Zakariás egész házasélete során imádkozott egy fiúért. Ő is, felesége is idősek voltak már, de Isten még nem hallgatta meg imáikat. Ők nem zúgolódtak. Isten pedig nem felejtett. Tudta, hogy mikor jön el az idő, hogy megfeleljen az imára, ezért amikor Zakariás esete már a legreménytelenebbnek tűnt, megjött a válasz... Isten nem feledkezik meg szolgái imájáról. Feljegyzi azokat az emlékezés könyvébe, hogy amikor eljön az ideje, válaszoljon reájuk."

Isten csak a javunkra késik: "Az a tény, hogy Krisztus csak két nappal később hallotta meg, hogy Lázár beteg, nem volt részéről sem közöny, sem elutasítás... Mindez legyen bátorítás számunkra is. Lehet, hogy nem jön olyan gyorsan válasz imánkra, mint szeretnénk, és lehet, hogy nem az lesz, amit kértünk, de Ő, aki tudja, hogy mi válik leginkább javára gyermekeinek, sokkal nagyobb áldást áraszt reánk, mint amit kértünk, feltéve, hogy nem leszünk sem hitetlenek, sem csüggedtek."

Egy válasz sohasem késik: "Ha földi áldásokért könyörgünk, az imánkra adott válasz késhet... De ez sohasem következik be akkor, ha bűntől való szabadulásért imádkozunk."

Mit tegyünk, ha nem érkezik azonnali válasz imánkra: "Ha nem is nyerjük el azonnal, amit kérünk, mégis higgyük, hogy az Úr hallja kérésünket és teljesíteni fogja. Sokszor annyira tévedünk, és annyira rövidlátók vagyunk, hogy oly dolgokat kérünk, amik a legkevésbé sem válnának áldásunkra. Mennyei Atyánk szeretetből úgy válaszol imáinkra, hogy azt adja csak meg, ami javunkra szolgál, s amit magunk is kívánnánk, ha a Szentlélektől megvilágosítva, a dolgok valódi állását láthatnánk. Ha imáink látszólag nem részesültek meghallgatásban, erősen ragaszkodjunk az ígérethez. A meghallgatás ideje bizonnyal el fog jönni, és elnyerjük azokat az áldásokat, melyekre legnagyobb szükségünk van... Bízzatok sziklaszilárdan ígéretében: '...kérjétek és adatik néktek'."

Összefoglalás és imagondolatok:
Ha a bűnös megtisztulásért imádkozik, Isten azonnal válaszol. Isten sohasem hagyja figyelmen kívül szívből jövő kiáltásunkat, de időnként szükségünk van arra, hogy bizalmunk és türelmünk növekedjék. Isten mindig felel, de azt mindig úgy teszi, ahogy az nekünk a legjobb. Ezért időként csak akkor hallgatja meg imáinkat, ha már megtanultunk néhány dolgot.

Még az apostoloknak is várniuk kellett, hogy megkapják a Szentlelket. A várakozás ideje alatt megvizsgálták szívüket, elrendezték nézeteltéréseiket, bűnbocsánatot kértek, majd amikor felismerték reménytelen helyzetüket és azt, hogy Krisztus nélkül semmit sem cselekedhetnek, akkor voltak készen a Szentlélek keresztségére. Számunkra is van remény még akkor is, ha várnunk kell a második pünkösdig. Készüljünk rá, várakozzunk rá, mert Isten hű és beteljesíti ígéretét.

Reggeli dicséret: A békesség ígérete

"Hadd halljam meg, mit hirdet az Úristen! Bizony békességet hirdet népének, híveinek, hogy ne legyenek újra oktalanok"- Zsoltárok könyve 85.9

Békesség - ebben az egy szóban benne van az egész evangélium. Isten egyoldalúan békejobbot nyújtott az embernek, (vö. Ésa. 27.4-5, Ésa. 53.5, 2Korinthus 5.18-21) és felkínálja békességének szövetségét. Megismertet az ő békéjével, amely az igazság és megtérés gyümölcse (l. Ésa. 32.17). Olyan béke ez, amelyet semmi nem tud pótolni vagy helyettesíteni, s amelyre szüksége van az emberi szívnek.

A békesség hiánya olyan, mint amikor az autó műszerfalán menet közben felvillan egy piros lámpa. Figyelmeztető jelzés, amit nem szabad figyelmen kívül hagyni: valami elromlott, baj van, valami életveszélyes hiba van. Állj meg azonnal, ne menj tovább, mintha minden rendben lenne! Életmentő lehet, ha komolyan vesszük a figyelmeztető jelzést!

Van-e ma békességed? Ha nincs, akkor keresd meg az okát, s menj vele ahhoz, aki a békesség forrása, s halld meg mit felel neked!          

Legyen áldott a napod!

Zsoltárok könyve 40. rész 12. vers

1. Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára.
2. Várván vártam az Urat, és hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat.
3. És kivont engem a pusztulás gödréből, a sáros fertőből, és sziklára állította fel lábamat, megerősítvén lépteimet.
4. És új éneket adott szájamba, a mi Istenünknek dicséretét; sokan látták és megfélemlettek, és bíztak az Úrban.
5. Boldog ember az, a ki az Úrba vetette bizodalmát, és nem fordul a kevélyekhez és a hazugságra vetemedettekhez!
6. Sokat cselekedtél te, Uram Istenem, a te csodáiddal és terveiddel mi érettünk; semmi sem hasonlítható hozzád; hirdetném és elbeszélném, de többek, semhogy elszámlálhatnám.
7. Véres áldozatot és ételáldozatot nem kedveltél; füleimet fölnyitottad; égőáldozatot és bűnért való áldozatot sem kívántál.
8. Akkor azt mondtam: Ímé jövök; a könyvtekercsben írva van felőlem,
9. Hogy teljesítsem a te akaratodat; ezt kedvelem, én Istenem, a te törvényed keblem közepette van.
10. Vígan hirdetem az igazságosságot a nagy gyülekezetben; ímé, nem tartom vissza ajkamat, te tudod, óh Uram!
11. Igazságosságodat nem rejtem el szívemben, elmondom a te hűségedet és segítségedet; nem titkolom el kegyelmedet és igazságodat a nagy gyülekezetben.
12. Te, Uram, ne tartsd vissza tőlem irgalmadat; kegyelmed és igazságod mindig megóvnak engem.
13. Mert bajok vettek engem körül, a melyeknek számuk sincsen; utolértek bűneim, a melyeket végig sem nézhetek; számosabbak a fejem hajszálainál, és a szívem is elhagyott engem.
14. Tessék Uram néked, hogy megments engemet; siess Uram segítségemre!
15. Szégyenüljenek meg és piruljanak mind, a kik életemre törnek, hogy elragadják azt; riadjanak vissza, gyalázat érje, a kik bajomat kívánják.
16. Pusztuljanak el az ő gyalázatosságuk miatt, a kik azt mondják nékem: Hehé, hehé!
17. Örülnek és örvendeznek majd mindazok, a kik téged keresnek; azt mondják mindenha: Magasztaltassék fel az Úr, a kik szeretik a te szabadításodat.
18. Rólam is, noha én szegény és nyomorult vagyok, az én Uram visel gondot. Te vagy segítségem, szabadítóm, oh Istenem, ne késsél!

Reggeli dicséret- Csak utánozz!

„Vigyázzatok, hogy senki se fizessen a rosszért rosszal, hanem törekedjetek mindenkor a jóra egymás és mindenki iránt.” 
Pál első levele a thesszalonikaiakhoz 5:15

Jó, nem akarod visszafizetni. Nem akarod teljesen visszafizetni. Nem akarsz tenni ellene semmit, csak váljanak el az útjaitok, ne kelljen vele soha többet találkoznod az életben. De az élet fizessen neki mindent vissza. Na jó, lehet, hogy ez így túlzás, te ezt nem kívánod, de ha mégis történne valami hasonló, nem sajnálnád. Talán csak egy kicsit, hiszen mégis emberségesebb vagy nála.

Vagy ez így már nem az igazi? Talán Isten ennél többet kér tőled. Nemcsak egy passzív közömbös magatartást a másikkal szemben, hanem hogy aktívan tegyél. Jót. Mégis, hogyan lehetséges ez? Hogyan lehet jót tenni mindenkivel, még azzal is, aki hátbatámadott, aki elárult, aki kigúnyolt, kigáncsolt, és győzelmi tort ült a porban fekvő léted felett? Mégis hogyan? És van értelme?

Isten ma reggel nem a levegőbe beszél. Nem olyat kér tőled, amit Ő ne tett volna meg előtted számtalanszor. Nem arra hív, hogy egy üres eszmét kövess, aminek nincs semmi realitás alapja, hanem arra, hogy csak azt tedd másokkal, amit Krisztus is tett veled.

Tegyél jót. Törekedj a jóra még az iránt is, aki ezt nagyon nem érdemelné meg. Mert Jézus is így viszonyul hozzád. Te mondtad, hogy megy neked Isten nélkül, Ő mégis meghalt helyetted, hogy legyen esélyed a döntésre: Vele vagy nélküle. Te mondtad, hogy Isten nem szeret téged, Ő mégis nap mint nap képes bizonyítékát adni az ellenkezőjének. Sőt! Még mi előtt bármit is léptél volna Istennel kapcsolatban, Ő már megelőzött, és kegyelemmel nyitott feléd.

Ma, ahogy ezt az igét olvasod, ne azon töprengj, ki tett neked keresztbe és hányszor, hanem gondolj arra, mennyi mindent tett érted Krisztus! Sorold fel, írd le azokat az áldásokat, amiket tőle kaptál az elmúlt héten, hónapban, évben! Most gondolkodj el azon is, te hogyan viszonyultál hozzá a (közel)múltban. 

Isten csak azt kéri, utánozd Őt! Viszonyulj úgy az emberekhez, ahogy Ő fordul hozzád! Tegyél jót, törekedj a jóra, mert Jézus már régen megtette ezt veled!

Szerző: Sz-Cs. Andi

Spurgeon-Isten ígéreteinek Hűséges és hasznos

"Jól látom a hűségeseket az országban, ők velem maradhatnak. Aki tökéletes úton jár, az szolgálhat engem"- (Zsolt 101,6)

Ha Dávid a hűségeseket kereste, biztosak lehetünk abban, hogy Dávid Fia ugyanígy gondolkodik. Krisztus hűséges embereket keres, hogy elősegítse, bátorítsa és megjutalmazza őket. Ne gondolja senki, aki igazán hűséges, hogy az Úr megfeledkezik róla, sőt, a Király maga ügyel rá. Ebben a királyi kijelentésben két ígéretet találunk. Az első, hogy „velem maradhatnak”. Krisztus a maga hajlékába viszi a hűségeseket, palotájában lakhatnak, társai lehetnek és örömét leli társaságukban. Csak legyünk hűek az Úrhoz, és ő kinyilatkoztatja magát nekünk. Ha hűségünknek nagy ára van, a jutalmunk még nagyobb lesz, minél dühösebben támadnak ellenünk az emberek, annál nagyobb örömmel fogad be az Úr. A második ígéret azt mondja: „szolgálhat engem”. Krisztus a maga dicsőségének szolgálatába állítja azokat, akik megvetik a csalárdságot, hűségesek hozzá, Igéjéhez és keresztjéhez. Mint őfelségének megbecsült szolgái, Krisztus királyi kíséretéhez tartozhatnak. Hűségük jutalma, hogy Istennel szoros közösségben, gyümölcsöző életet élhetnek. Uram, tégy engem hűségessé, hogy Veled maradhassak és Téged szolgálhassalak!

Spurgeon-Isten ígéreteinek: Angyalok tábora

"Az Úr angyala őrt áll az istenfélők mellett, és megmenti őket"- (Zsolt 34,8)

Nem látjuk az angyalokat, de elég, ha ők látnak minket. Nem látjuk a szövetség hatalmas Angyalát, az Üdvözítőt sem, mégis szeretjük Őt, és tudjuk, hogy szeme éjjel és nappal ügyel ránk. Angyalok serege szolgál az Úrnak, őrködnek választottai fölött és megőrzik őket minden bajtól. Míg az ördög csak vesztünkre tör, az angyalok segítségünkre jönnek. Figyeljük meg a megfogalmazást: az Úr angyala nemcsak futó látogatásokat tesz nálunk, hanem őrt áll mellettünk. Az ég angyalainak főhadiszállása ott van, ahol Istenben igazán bízó emberek élnek. Így egy angyal-tábor veszi körül a hívőket, és semmilyen oldalról sem érheti őket támadás. Erős védelmünk van, szüntelenül vigyáznak ránk. Isten követeivel körülvéve nem kell sem hirtelen támadástól, sem az ellenség túlerejétől tartanunk. Ez az igehely szabadulást ígér - üdvösségünk vezérének szabadítását.
Ezt a szabadítást mindig újra és újra megtapasztaljuk mindaddig, amíg egyszer vége lesz küzdelmünknek, és a harcmezőről az örök otthon nyugalmába költözhetünk át.