E.W. Kenyon: Az apostolok cselekedetei 9.rész

ApCsel. 2:38 „Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében...” Jézus nevének első használata minden bizonnyal különös erővel hatott a zsidókra. Ötven nappal előtte ők voltak, akik mezítelenül keresztre feszítették Őt. Most pedig közülük háromezren így kiáltanak fel: „Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak?” 

Péter azt válaszolja: „Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében, a bűnöknek eltörlésére;...”
Ez szakítást jelentett a zsidó vallással, bár ez akkor még nem volt nyilvánvaló előttük. De a névbe való keresztelkedés azt jelentette, hogy felvették ezt a nevet, és ezentúl viselni fogják ennek a névnek a bélyegét honfitársaik között. 

Az első csoda a névben
A 3. fejezetben találjuk a név első nyilvános használatát.
Péter és János felmennek a templomba imádkozni (még nem különültek el a templomi
istentisztelettől), és ahogy odaérnek a templom kapujához, amelyet Ékesnek neveznek, meglátnak ott egy sánta embert rongyokban, mocskosan és magatehetetlenül, amint alamizsnára nyújtja a kezét.
Péter és János, szemeiket rávetve, azt mondják ennek az embernek: „Nézz mireánk!”
Ő pedig remélve, hogy kap valamit, felnéz rájuk.
Majd azt mondja Péter: „Ezüstöm és aranyam nincsen nékem; hanem amim van, azt adom néked:...”
Szinte látom, ahogy ennek az embernek a szemében a titokzatos várakozást csalódottság váltja fel,
amint ránéz erre a két alázatos halászemberre.
Péter így folytatja: „a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj föl és járj!”
Hirtelen izgalom járja át a testét. Péter lehajol érte, megfogja a kezét, és felsegíti őt; és azok a bokák, amik csecsemőkora óta erőtelenek voltak, a férfikor erejével telnek meg.
Először életében ugrál, fut és jár ez az ember. 

Kiskorától kezdve csak nézni tudta, ahogy más gyerekek játszottak, nem tudott részt venni a
játékaikban, és most ez a magatehetetlen, a környezete számára haszontalan ember, csak úgy kicsattan az életerőtől és egészségtől.
Szökdelve, ugrálva és Istent hangosan dicsérve befut a templomba, végül visszatér Péterhez és
Jánoshoz, kezüket szorongatja, mialatt az összesereglett tömegnek Péter bejelenti:

 „Izrael férfiai, mit csodálkoztok ezen, vagy mit néztek mireánk, mintha tulajdon erőnkkel vagy jámborságunkkal műveltük volna azt, hogy az járjon. Az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak Istene, a mi atyáinknak Istene megdicsőítette az Ő Fiát Jézust, kit ti elárultatok, és megtagadtátok Pilátus előtt, noha Ő úgy ítélt, hogy elbocsátja. Ti pedig azt a szentet és igazat megtagadtátok és kívántátok, hogy a gyilkos ember bocsáttassék el néktek. Az életnek fejedelmét pedig megöltétek, kit az Isten feltámasztott a halálból, minek mi vagyunk bizonyságai. És az Ő nevében való hit által erősítette meg az Ő neve ezt, akit láttok és ismertek; és a hit, mely Őáltala van, adta néki ezt az épséget mindnyájan a ti szemetek láttára.” (ApCsel. 3:12-16)
Hogyan használta a korai egyház a nevet?
Ez az első feljegyzett csoda Jézus nevében.
Figyeljük meg, mit mond az Írás:
„Az Ő nevében való hit által erősítette meg az Ő neve ezt, akit ti láttok és ismertek; és a hit mely Őáltala van, adta néki ezt az épséget mindnyájan a ti szemetek láttára.” (ApCsel. 3:16)
Itt lépünk először érintkezésbe azzal a különös erővel, amivel Jézus neve felruháztatott.
Ez a csoda szenzációt keltett; a tanítványokat letartóztatták, őrizetbe vették másnapig.
Ennek a csodának a hatására a tanítványok száma mintegy ötezerre nőtt.
„Lőn pedig, hogy másnapra egybegyűltek azoknak fejei, vénei és írástudói Jeruzsálembe. És Annás, a főpap, és Kajafás és János és Sándor, és akik csak főpapi nemzetségbeliek valának. És mikor őket a középre állaták, tudakozzák vala: Micsoda hatalommal, vagy micsoda név által cselekedtétek ti ezt? Akkor Péter, Szent Szellemmel megtelve, monda nékik: Népnek fejedelmei és Izraelnek vénei! Ha e mai napon mi egy nyavalyás emberrel való jótétemény felől hallgattatunk ki, mi által gyógyult meg ez: Legyen tudtotokra mindnyájatoknak és az Izrael egész népének, hogy a názáreti Jézus Krisztusnak neve által, akit ti megfeszítettetek, kit Isten feltámasztott halottaiból, azáltal áll ez tielőttetek épségben. Ez ama kő, melyet ti építők megvetettetek, mely lett a szegeletnek fejévé. És nincsen senkiben másban üdvösség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk.” (ApCsel. 4:5–12) 

Megdöbbenés a főtanácsban
Azt akarták tudni, milyen erővel vagy milyen eszközzel, vagy milyen név által vitték végbe e hatalmas cselekedetet.
Péter elmondta nekik, hogy ezt a názáreti Jézus nevében cselekedték, akit ők keresztre feszítettek, akit Isten feltámasztott a halálból — az Ő nevében történt, hogy most itt állhat előttük ez az ember épségben.
Majd a főtanács intézkedett.
Azt mondták: Mit cselekedjünk ez emberekkel? Mert hogy nyilvánvaló csoda lőn általuk,
mindazoknak, kik Jeruzsálemben laknak; tudtukra van, és el nem tagadhatjuk. (ApCsel. 4:16)
Bármennyire is szeretnénk, ezt a tényt nem tagadhatjuk le: egy ember, aki évek óta nyomorék volt,
hirtelen meggyógyult Jézus nevében.

Ilyen csoda ezelőtt még sohasem történt az emberi történelem során. Ez alapjaiban rázta meg a
főtanácsot. A legbölcsebb emberei is zavarban voltak, a tanítványokat kiküldték egy időre, mialatt a főtanács határozott, és végül félelmükben megfenyegették őket:
„De hogy tovább ne terjedjen a nép között, fenyegetéssel fenyegessük meg őket, hogy többé egy embernek se szóljanak ebben a névben. Azért beszólítván őket, megparancsolták nékik, hogy teljességgel ne szóljanak és ne tanítsanak a Jézus nevében.” (ApCsel. 4:17–18)
Úgy tűnik, azt nem ellenezték, hogy tanítsák az Ő feltámadását, viszont féltek ennek a névnek az
erejétől, és megparancsolták nekik, hogy ne tanítsanak és ne prédikáljanak ebben a névben, aztán elküldték őket.
Azok pedig visszamentek az övéikhez, és elmondták, hogy mi történt.
Majd egy figyelemreméltó imádságot mondtak el:
„Most azért, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre: és adjad a Te szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal szólják a Te beszédedet. A Te kezedet kinyújtván gyógyításra; és hogy jelek és csodák történjenek a Te szent Fiadnak, a Jézusnak neve által.” (ApCsel. 4:29–30)
A tanítványok most már azt várták, hogy jelek és csodák kövessék a Jézus nevében való prédikációt.
„És minekutána könyörögtek, megmozdula a hely, ahol egybegyűltek, és betelének mindnyájan Szent Szellemmel, és az Isten beszédét bátorsággal szólják vala.” (ApCsel. 4:31)
„Az apostolok kezei által pedig sok jel és csoda lőn a nép között; és a szomszéd városok sokasága is Jeruzsálembe gyűlt, hozva betegeket és tisztátalan szellemektől gyötretteket: kik mind meggyógyulának.” (ApCsel. 5:12,16) 

A börtönajtók megnyíltak
Újra letartóztatták és bebörtönözték őket, de az Úr angyala megnyitotta a börtön ajtaját, és azt mondta nekik, hogy menjenek el a templomba és hirdessék a népnek ez életnek minden beszédét.
Reggel a tanács elé állították őket, a főpap pedig ezt kérdezte tőlük:
„Nem megparancsoltuk-é néktek parancsolattal, hogy ne tanítsatok ebben a névben? És ímé
betöltöttétek Jeruzsálemet tudományotokkal, és mireánk akarjátok hárítani annak az embernek vérét.” (ApCsel. 5:28)
Ekkor történt meg az egyik legdrámaibb esemény a korai egyház életében: mivel a tanács megosztott volt, Isten ereje pedig ilyen hatalmasan megnyilvánult az emberek között — Gamáliel figyelmeztette őket,
hogy ne bántsák a tanítványokat, nehogy esetleg Isten ellen harcoljanak ily módon.
Ennek ellenére megverették a tanítványokat, és megparancsolták nekik, hogy ne szóljanak Jézus
nevében, majd elbocsátották őket.
„Ők annakokáért örömmel menének el a tanács elől, hogy méltónak tétettek arra, hogy az Ő nevéért gyalázattal illettessenek.” (ApCsel. 5:41)
Senki sem tudja úgy elolvasni az Apostolok cselekedeteinek ezt a részét, hogy ne vegye észre, Jézus neve milyen hatalmas helyet foglalt el a korai egyház életében.
István halálát és Fülöp Samáriában való prédikálását követően eljutunk ehhez a fontos kijelentéshez.
„De miután hittek Fülöpnek, aki az Isten országára és a Jézus Krisztus nevére tartozó örvendetes dolgokat hirdeti vala, megkeresztelkedének mind férfiak, mind asszonyok.” (ApCsel. 8:12)

Ő nem csak Isten országát, hanem Jézus nevét is hirdette.
Úgy tűnik, hogy a korai egyház szentelt időt arra, hogy tanítsa az embereket Jézus nevének
használatára. Bizonyára megértették, hogy birtokukban van az, amit ma úgy hívhatnánk: törvényes jog Jézus nevének használatára. 

A név a gyógyulásban
Használták e nevet a betegekkel kapcsolatban is. Úgy tűnik, különösebben nem imádkoztak a
betegekért, hanem csak rájuk tették a kezüket Jézus nevében, vagy mint az Ékes kapunál, azt mondták: „a názáreti Jézus Krisztus nevében, kelj fel és járj!”
Pál megtérését követően Isten elküldi Ananiást, hogy keresztelje meg Pált. Isten ezt mondja az
ApCsel. 9:15-16-ban:
„Mert ő nékem választott edényem, hogy hordozza az én nevemet a pogányok és királyok és Izrael fiai előtt. Mert én megmutatom néki, mennyit kell néki az én nevemért szenvedni.” 

Jézus neve volt a csatabárd Pál szolgálatában.
Pál kezében olyan volt ez a név, mint Mózes kezében a vessző.
Ha az egyiptomiak el tudták volna lopni azt a vesszőt, megfosztották volna Mózest a fegyverétől.
Ugyanígy, ha a pogányok és a zsidók meg tudták volna akadályozni az egyházat Jézus nevének
használatában, megfoszthatták volna az egyházat természetfeletti erejétől, és a hajától megfosztott
Sámsonhoz hasonlóan, csupán közönséges emberek lettek volna.
A modern egyház, miután elveszítette Jézus nevének erejét, a hajától megfosztott Sámson szintjére
süllyedt.
Az ApCsel. 9:27-29-ben olvassuk:
„Barnabás azonban maga mellé vevén őt (Pált), vivé az apostolokhoz, és elbeszélé nékik, mint látta az úton az Urat, és hogy beszélt vele, és mint tanított Damaszkuszban nagy bátorsággal a Jézus nevében. És ki- és bejáratos vala köztük Jeruzsálemben: és nagy bátorsággal tanítván az Úr Jézusnak nevében...”
Ez többet jelentett az evangélium egyszerű hirdetésénél, ahogy azt ma elgondoljuk.
Újfent, a jeruzsálemi gyűlésen, az ApCsel. 15:13-14 feljegyzése szerint, Jakab azt mondta:
„Atyámfiai, férfiak, hallgassatok meg engem! Simeon elbeszélé, mimódon gondoskodott először Isten, hogy a pogányok közül vegyen népet az Ő nevének.”
A név köré összegyűjtött nép
A pogányokból lett egyház egy olyan nép, amely kijött a világból és Jézus nevéhez jött, mi olyan nép vagyunk, akik a név köré csoportosulunk; amikor gyülekezetként, illetve egyházként összejövünk — Jézus neve köré jövünk össze.
Ez egy természetfeletti test, természetfeletti erővel felruházva, egy természetfeletti névhez
felsorakozva. Az Úr legyen hozzánk irgalmas! Hogyan estünk ki ebből a magas méltóságunkból. 

Amikor az ember elmegy egy átlagos gyülekezeti vagy egyházi alkalomra, csak azt hallja, hogy férfiak és nők Istenhez könyörögnek hitért, panaszkodnak gyengeségeik miatt, megvallják, hogy képtelenek
megállni az élet nehéz helyzeteiben. Ha ismernék az igazságot, felsorakoznának Jézus neve mellett — e magasságos név pedig magában foglalja Isten mindenhatóságát, annak az erejét, aki viselte e nevet, és ők nem tudják ezt!
Bárcsak tudnák, hogyan kell felkapcsolni azt a kapcsolót, hogy fényt, dicsőséget és a Mindenható
erejét megkapják, mindazt ami a rendelkezésükre áll.
Az ApCsel. 16:16-18 nagy erővel mutatja be nekünk a név használatát:
„Lőn pedig, hogy mikor mentünk a könyörgésre, egy szolgálóleányka jöve előnkbe, kiben
jövendőmondásnak szelleme vala, ki az ő urainak nagy hasznot hajta jövendőmondásával. Ez követvén Pált és minket, kiált vala, mondván: Ezek az emberek a magasságos Istennek szolgái, kik néktek az üdvösség útját hirdetik. Ezt pedig több napon át művelte, Pál azonban megbosszankodván, és hátrafordulván, mondá a szellemnek: Parancsolom néked a Jézus nevében, hogy menj ki belőle. És kiméne abban az órában.”
A lány megszabadult, az apostolokat letartóztatták; ekkor történt az a hatalmas csoda, hogy a
filippibeli börtön ajtaja megnyílt, a börtönőr pedig Pál és Silás lábainál sírva és reszketve azt kérdezte: „Uraim, mit kell nékem cselekednem, hogy üdvözüljek?”
Ők azt válaszolták: „Higgy az Úr Jézus Krisztusban, és üdvözülsz mind te, mind a te házadnépe.”
Ugyanaz a név, ami délután megszabadította azt a lányt a démon hatalmából, most ezt az embert Isten családjának fiúsági jogon járó kiváltságaiba vezette.
Jézus neve többet jelentett a korai egyház számára, mint ma nekünk, megvolt a helye a szolgálatukban, amit ma már nem mondhatunk el.
Van valami, ami elfoglalta e név helyét?
Mondják, hogy az iskolai oktatás veszi majd át a helyét; hogy az egyháznak már nincs szüksége Isten természetfeletti erejére.
Így okoskodnak: Mi már túljutottunk a Szent Szellem tanításán, és az emberi bölcsesség helyettesíteni tudja Krisztus nevének az erejét; az a név már kiüresedett, nincs ereje; mert főiskoláink, egyetemeink és értelmi képességeink hatalmas fejlődésével már túljutottunk Istenen, és az emberi értelem képes olyan csodákra, hogy Isten fizikai csodái szükségtelenné váltak.
Ez szégyen ránk nézve!
Hitehagyott egyházzá lettünk, hason csúszunk a porban, saját tudatlanságunk tart minket rabságban.
Izrael babiloni fogsága előképe annak, ahogy a világi erőknek sikerült az egyházat egy Babilon-szerűfogságba vinni.
Semmi más, csakis egy természetfeletti Isten fog minket valaha is megszabadítani!
Milyen kevéssé vagyunk tudatában annak, hogy az ellenség egyszerűen csak jókat nevet semmitérő
prédikációinkon és semmitérő irományainkon.
Egy hatalmas csoda Jézus Krisztus nevében többet ér száz modernista prédikációnál, ami a legtöbb
egyházban hallható. Isten elveszítette erejét? 

Jézus talán nyugdíjba ment?
Van feljegyzésünk valahol arról, hogy Isten azt mondta, Jézus nevére nincs többé szükségünk?
Hogy a főiskolák, az egyetemek és az egész oktatási rendszer átveszi majd e név helyét?
Olvassunk el még egy lenyűgöző esetet az ApCsel. 19:11–17-ből:
„És nem közönséges csodákat cselekszik vala az Isten Pál keze által: annyira, hogy a betegekhez is elvivék az ő testéről a keszkenőket, vagy kötényeket, és eltávozának azoktól a betegségek, és a gonosz szellemek kimenének belőlük. Elkezdék pedig némelyek a lézengő zsidó ördögűzők közül az Úr Jézus nevét hívni azokra, akikben gonosz szellemek valának, mondván: Kényszerítünk titeket a Jézusra, kit Pál prédikál.
Valának pedig némelyek Skévának, egy zsidó főpapnak fiai heten, akik ezt művelik vala. És reájuk ugorván az az ember, akiben a gonosz szellem vala, és legyőzvén őket, hatalmat vőn rajtuk annyira, hogy mezítelenen és megsebesülve szaladának ki abból a házból. Ez pedig tudtokra lőn mindeneknek, mind zsidóknak, mind görögöknek, kik Efézusban laknak vala, és félelem szála mindnyájukra, és magasztaltatik vala az Úr Jézusnak neve.” 

Pál szolgálata Jézus nevében olyan nagy hatású volt, a csodák annyira magukért beszéltek, hogy még a gonosz lelkületű emberek, a varázslók is megpróbálkoztak e név használatával; és a név a hatalmas csodák által megdicsőült Efézusban.
Bárcsak a mai gyülekezetekben és egyházakban is megdicsőülne Jézus neve!
Ez meg is történne, ha a hívők ismernék törvényes jogaikat, és tudnák, hogyan éljenek azokkal.
Az ApCsel. 26:9-ben Pál védekezésképpen azt mondja: „Én bizonyára elvégeztem vala magamban, hogy ama názáreti Jézus neve ellen sok ellenséges dolgot kell cselekednem.”
Figyeljük meg, milyen helyet ad Pál a névnek ebben az igeversben — azelőtt úgy gondolta, hogy Jézus neve ellen sok ellenséges dolgot kell cselekednie!
Milyen végkövetkeztetést tudnánk levonni az Apostolok cselekedeteiből a név használatával és
helyével kapcsolatban?
Jézus neve valójában átvette helyét a mennybe felemeltetett és felmagasztaltatott Úrnak. Ahol csak
Jézus megdicsőült volna személyes jelenléte által, ott most az Ő neve vette át a helyét.
Nyissa meg az Úr megvakított szemeinket!
Az a név semmit sem veszített hatalmából, sem erejéből; kudarcra van ítélve az a próbálkozás, ami a világkorszak helytelen értelmezésével meg akar fosztani minket az Ige hatékonyságától; hiszen világosan látható Pálnak a pogányok felé való szolgálatából és a pogányoknak írt leveleiből, hogy ő milyen helyet ad Jézus nevének. Ez teljes mértékben cáfolja azoknak a tanítását, akik Jézus nevének erejét áthelyezik az eljövendő ezeréves földi királyság korszakába.
Nem, ez nem így van! Jézus neve hozzánk tartozik most.
Ez a mi törvényes jogunk; ez a név a miénk.
Milyen gazdag lehetne a mai egyház erőben, tapasztalatban és kegyelemben, ha ismerné kiváltságait, felkelne ebben a névben és mindezt magához merné venni!

Isten csodálatos kegyelme: Isten türelmének határa

„Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet.” (Zsolt 119:126) 

Éjszakai látomásban magaslaton álltam. Házakat láttam rázkódni, mint megannyi szélfútta nádszálat. Nagy és kis épületek zuhantak le a Földre. Szórakozóhelyek, színházak, szállodák és gazdag otthonok rázkódtak meg, és dőltek össze. Sokan az életüket vesztették. A levegőt betöltötte a sérültek és rémültek sikoltozása.

Isten pusztító angyalai tevékenykedtek. Egyetlen érintésükre romhalmazzá váltak az épületek, amelyeket oly erőssé építettek, hogy mindennemű veszedelmet kizártnak tartottak. Sehol nem volt biztonság... Az előttem lejátszódó jelenet olyan borzalmas volt, hogy azt képtelen vagyok szavakkal kifejezni. Úgy tűnt, mintha Isten türelme véget ért volna, mintha elérkezett volna az ítélet napja.

A mellettem álló angyal elmondta, hogy alig akad ember, akinek világos fogalma lenne a világon létező gonoszságról, amely a nagyvárosokban mutatkozik meg a legerőteljesebben. Az angyal kijelentette, az Úr időpontot jelölt ki arra, hogy haragjával sújtsa a vétkezőket, amiért konokul semmibe veszik törvényét... 

Hirdetnünk kell Isten legfelsőbb kormányzóságát és törvényeinek szentségét azoknak, akik oly következetesen utasítják vissza az engedelmességet a királyok királyának. Akik azt választják, hogy hűtlenek maradnak, azokat kegyelemből csapásokkal kell sújtania, hogy amennyiben lehetséges, bűnös voltuk felismerésére ébressze őket. .. 

Bár Isten, az uralkodó, hosszan tűri a romlottságot, mégsem lehet öt félrevezetni. Isten nem marad örökre csendben. A világnak végül el kell ismerne a világegyetem uralkodójának felsőbbségét és tekintélyét. Meg kell védenünk a törvény igazságos követelményeit!

Isten törvényének is van határa, és ezt sokan átlépik. Isten kénytelen lesz beavatkozni és megvédeni a becsületét...

Amikor az Úr eljön, egyúttal azok védelmezőjeként is jön, akik hitüket tisztán, magukat pedig folt nélkül őrizték meg a világtól. 

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„És monda Dávid magában: Egy napon mégis el kell pusztulnom a Saul keze miatt.”

 -(1 Sámuel 27,1)

Az a gondolat, melyet akkor Dávid szívében forgatott, helytelen gondolat volt, mert bizonyára nem volt oka azt hinni, hogy Ő, kit Isten Sámuel által felkenetett, hiába lett felkent. Egyetlenegy alkalommal sem hagyta el Isten az Ő szolgáját.

Gyakran jutott veszélyes helyzetbe, de egyetlen eset sem fordult elő, amikor Isten csodás vezérlete kegyelmesen ki nem szabadította volna. 

Azon próbáltatások és szenvedések, melyeknek ki volt téve, sokfélék voltak; nem egyforma módon, hanem a legkülönfélébb alakban jöttek. Mindazáltal Az, aki azokat rá bocsátotta, minden egyes esetben gondoskodott különös menekülő útról is. 

Dávid egyszer sem mutathatott ujjával naplójának valamely lapjára: „Ekkor e napon el akart engem hagyni az Úr”, mert elmúlt életének lefolyása ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítja. 

Sőt inkább azokból, amit Isten már érte cselekedett, levonhatta azt, hogy Isten továbbra is megvédi őt. 

Részünkről talán jogos volna az, ha Isten segítségében és támogatásában kételkednénk? Óh, az annyit jelentene, mint kételyt és bizalmatlanságot tanúsítani minden alap nélkül. Volt-e csak árnyéka is valaha az arra vezető oknak, hogy Atyánk jóságában kételkedhettünk volna? Nem volt-e csodálatosan nagy az Ő szeretete és nyájassága? Elmulasztotta-e csak egyszer is bizalmunkat igazolni? Óh, nem! 

Istenünk még soha se hagyott el minket egy szempillantásig sem. Homályos éjjeleket éltünk át, de a szeretet csillaga gyöngülés nélkül világított a sötétségen keresztül. Nehéz küzdelemben voltunk, de oltalmának pajzsát mozdulatlanul tartotta fejünk fölött. Sok nyomurúságon mentünk keresztül, de az soha se szolgált hátrányunkra, hanem mindenkor áldást hozott. S a végeredmény, melyet elmúlt életünkből levonhatunk, az, hogy aki hat esetben velünk volt a nyomorban, a hetedik esetben sem fog elhagyni.

  „Hat esetben megszabadít téged a nyomorúságból és a hetedik esetben sem illet a veszedelem.” Mindaz, amit hű Istenünktől tapasztaltunk, azt bizonyítja, hogy mindvégig meg fog őrizni bennünket.

Megdöbbentő felismerés...

...Nem azért kell meghalnom, mert vétkeztem, hanem azért, mert visszautasítottam a kegyelmet!

Egy fiatalember, aki életében először volt részeg, a kocsmában verekedés közben embert ölt. Letartóztatták és halálra ítélték. Az egész falu nagyon sajnálta ezt a fiút, hisz addig nagyon rendes életet élt.
Egy kérvényt írtak az uralkodóhoz és az egész falu aláírta. Leírták, hogy ez a fiú mindig nagyon rendes volt, soha nem tett semmi rosszat, most történt vele először ilyen. Kérték a királyt, ha lehet, adjon neki kegyelmet. A király amikor kezébe vette ezt a kérvényt, nagyon meghatódott. Milyen lehet az az ember, aki mellett az egész falu bizonyságot tesz, és annyi ember kér kegyelmet. Azt mondta, kegyelmet adok neki, de én magam fogom elvinni, hadd lássam azt az embert.
Abban az országban a bíró fekete talárban járt és ebben az öltözékben ment be az uralkodó az elítélt cellájába. A fiú felemelte a fejét és ránézett arra aki bejött, azt gondolta, itt a pap. Persze holnap meghalok, küldik a papot. Az uralkodó azt mondta: Fiatalember, jó hirt hoztam magának. - Köszönöm, nem kell a maguk jó híre, holnap úgyis meghalok - nem érdekel a jó hír. - De fiatalember az életéről van szó, a kegyelmet hoztam. - Nem kell a kegyelmük, tartsák meg maguknak. A király tanácstalanul állt ott, és kérte: legalább hallgasson meg engem. - Senkit nem hallgatok meg, ha azonnal el nem hagyja a cellám hívom az őrt és kidobatom.
A király megrántotta a vállát és elment. Azonnal utána kíváncsian jött a börtönőr - na, itt volt a király, mit hozott, kegyelmet? - Jaj nem tudtam - hát a király volt itt? Azonnal adjanak papírt ceruzát, írni akarok a királynak. És írta: Felség, bocsánat, nem tudtam - kell a kegyelem!
Gyorsfutár vitte a levelet. A király egyetlen mozdulattal széttépte. - Ez az ügy nem érdekel tovább.
A következő hajnalon kivégezték a fiút. 

Ahogy ott állt a bitófa alatt kérte, hagyjanak szólni, az utolsó szó jogán mondani akarok valamit. Aztán belekiáltott a tömegbe: Emberek, nem azért halok meg, mert öltem, én nem a bűneimért halok meg, azért halok meg, mert visszautasítottam a kegyelmet!

Hadd mondjam meg nektek senki nem azért fog meghalni, mert vétkezett, hanem azért, mert Isten felajánlotta a kegyelmet és neked nem kellett!
Elhangzott a szó, hogy elvégeztetett, Jézus Krisztus semmivé akarja tenni az egész múltadat, eltörölni minden bűnödet ingyen. De ha neked nem kell, több szava nincs.
Mindenség Királya Jézus Krisztus is lejöhetett volna mennyei dicsőségben királyként, hogy hirdesse a jó hírt ," aki benne hisz annak örök élete legyen", és csak rajta keresztül lehet menni az Atyához. Királyként jött le a földre ,és mint a történetben a király, ő sem vette fel a királyi ruháját ,hogy az igazat lássa
2000 ezer éve hirdeti a jó hírt, sokan nem hisznek benne,nem fogadják el a kegyelmet. Nem erőszakos ami Istenünk , ma is felajánlja a kegyelmet mindenki számára,van lehetőség hogy elfogadd. " Jézus mondja : Amelyik ajtót bezárom azt senki ki nem nyitja, és amelyik ajtót kinyitom ,azt senki be nem zárja.
Még most nyitva van az ajtó a kegyelemre, mikor eljön mennyei dicsőségben ,be fogja zárni az ajtót ,és azt senki ki nem nyitja !!! Mert övé a hatalom,mennyen és földön.
Azt a napot és órát azonban nem tudja senki, az ég angyalai sem, a Fiú sem, csak az Atya. Legyetek hát éberek, mert nem tudjátok, melyik órában jön el Uratok. Gondoljatok erre: Ha a ház ura tudná, hogy melyik órában jön a tolvaj, bizonyára virrasztana, és nem engedné, hogy házába betörjön. Legyetek hát készen, mert az Emberfia abban az órában jön el, amelyikben nem is gondoljátok!

Napi Ige, Napi Gondolat

Napi Ige:
,,Ha igazak kiáltanak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti őket. ,,(Zsoltár 34:18)

Napi Gondolat:
János 14: 6. Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanem ha én általam.

Jézus nem egy lehetőség, Ő a Lehetőség!
Jézus nem egy opció, Ő az Opció!
Jézus nem egy megoldás, Ő a Megoldás!
Jézus nem egy lehetséges válasz, Ő a Válasz!
Jézus nem egy lehetséges út amely által Isten közelében lehet kerülni, Ő az Egyetlen Út!
Jézus maga így fogalmaz: aki befogad engem azt fogadja be aki engem küldött.(Máté 10:40)

MAI IGE: Isten valóban létezik 6.rész

„Te adsz életet mindnyájuknak.” (Nehémiás 9:6)

Nézzük meg Isten teremtő zsenialitásának újabb csodáját: a nitrogén körforgását. A nitrogén közömbös, vagyis rendkívül kevéssé reakcióképes elem – ha ez nem így lenne, akkor mindannyiunkat megmérgeznének a nitrogén különböző vegyületei. Éppen e közömbössége miatt nem reagál spontán más elemekkel vagy vegyületekkel. A növényzetnek azonban szüksége van rá. Nos, vajon milyen megoldást fejlesztett ki Isten arra, hogy kivonja a nitrogént a levegőből, és bejuttassa a talajba? A villámlást! Naponta százezer villámcsapás éri a földet, létrehozva ezzel százmilliónyi tonna a növények számára felhasználható nitrogént. 65 km magasságban helyezkedik el a vékony ózonréteg. Ha az ózonréteget összesűrítenénk, csupán 3 mm vastag lenne, nélküle mégsem tudna fennmaradni bolygónkon az élet. Nyolcféle gyilkos sugár folyamatosan érkezik a Napból bolygónkra, ha nem lenne ózonréteg, megégnénk, megvakulnánk vagy megfőnénk. Az ibolyántúli sugárzás kétféle formában érkezik, nagy hullámhosszú sugárban, ami halálos, de az ózon kiszűri, és rövidebb hullámhosszú sugarakban, melyek elengedhetetlenül szükségesek a földi élethez, és ezeket az ózonréteg átengedi. Továbbá, ezek közül a veszélyes sugarak közül a leghalálosabb korlátozott mértékben átjuthat az ózonrétegen, épp csak annyi belőle, ami megöli a zöld algákat, melyek egyébként túlzottan elszaporodnának a tavakban, folyókban, tengerekben. Kétségtelen tehát, hogy teljes mértékben Isten jóságától függünk. Ezért mondja a zsoltáros: „Mindezek arra várnak, hogy idejében adj nekik eledelt. Ha adsz nekik, szedegetnek, ha bőkezű vagy, jóllaknak javaiddal.” (Zsoltárok 104:27–28). Csodálatos Istenünk van!

Csendes percek Istennel: A viharban is nyugodtan alszom

,,Az Úr az én pásztorom, nem szűkölködöm.,, (23. Zsoltár 1.vers)

A rossz hírem az, hogy a vihar az életünk realitása. A jó hírem pedig az, hogy a mi Istenünk nagyobb minden viharnál amivel valaha is szembe kell néznünk.
Amikor lányunk Danna, a totyogós időszakában volt, apukájával közösen volt egy kedvenc játékuk. Dan feltette egy magas helyre, majd kitárta karjait, és így szólt: "Ugorj Apához!" Én nagyon aggódtam a játék közben, de Danna nagyon élvezte, és mindig kacagva leugrott apukája karjaiba. Egyszer Dan még Dannanak is túl magasnak tűnő helyet választott, és Danna ugyanazt tette, amit én szoktam tenni, amikor félek: becsukta szemeit. Amikor apukája azt mondta, hogy "Ugorj!", akkor így szólt: "Nem tudok, mert nem látlak Apa!" Dan így válaszolt: "Semmi baj kicsim, én látlak téged!" Kislányom ijedt arcán mosoly jelent meg, majd teljes bizalommal édesapja erős karjaiba repült, mert tudta, hogy apukája minden bizonnyal el fogja őt kapni, ahogy korábban is mindig megtette.Micsoda stresszoldó technika! Mert a valódi, békével telt élet alapja az, hogy bizonyosak lehetünk abban, hogy Istenhez tartozunk, és Ő mindig mellettünk van, hogy megtartson bennünket.
A mai nap nézzünk át négy másik módját is a stressz kezelésének:
Ne feledd az alapot, melyre építhetsz:
Úgy gondolom, hogy a stressz leginkább a téves alapokra helyezett elvárásokból adódik. Ilyenkor úgy gondoljuk, hogy emberek és körülmények olyan szükségleteinket is kielégíthetik, amire egyébként csak Isten képes. Ha megkérdeznéd ismerőseimet, a legtöbben egy erős nőként jellemeznének. Teljesen össze kellett fizikailag, lelkileg és érzelmileg törnöm, hogy rádöbbenjek a tényre, hogy az én erőm csupán emberi adottságaimból és egyéniségemből táplálkozott. Röviden szólva, téves dolgokkal igyekeztem a szívemben lévő űrt betölteni. Két éven át küzdöttem mély depresszióval, és a végén nem maradt más számomra, mint az összetört álmok és a megválaszolatlan kérdések sokasága. Ott, a mélységben, ahol semmi más nem vett körül, mint a darabokra hullt életem szilánkjai, rádöbbentem arra a tényre, hogy Isten minden szükségemet be tudja tölteni. "Az Úr az én Pásztorom, nem szűkölködöm." Ahogy a pásztor gondoskodik bárányairól, Isten ugyanígy gondoskodik rólunk. Ahogy a bárány teljesen pásztorának gondviselésétől függ, nekünk is teljesen Isten gondviselésére és vezetésére kell hagyatkoznunk. Ő a mi Kősziklánk, és ezen realitás világosságában, stresszünk feloldódhat, és teljes belső békére és nyugalomra lehetünk.
Tanulj meg pihenni. Ezzel nagyon megküzdök. Állandóan a mezsgyéjén járok a tevékeny és a kontroll vesztett életnek. Mindig dacolok az Isten által rendelt pihenő idővel, azt gondolva, hogy hozzám nem méltó sem a fáradtság jelenléte sem a fáradtság következményei. Így hát a stressz arra késztet, hogy állandóan tevékenykedjem, hiszen "annyi tennivaló van még!" A stressz pedig örömmámorban úszik, amikor "csinálok is valamit", és nem csak úgy "elvagyok." Észrevettem, hogy fáradtan sokkal nehezebb a stresszt kezelnem. Ahogy a bevételünk kilencven százalékán áldás van, ha a tizedet felajánljuk Istennek, ugyanúgy az energiánk is megsokszorozódhat, ha kihasználjuk a számunkra elrendelt nyugalom idejét.
Kezeld a félelmeidet.
Isten nem akarja, hogy féljünk. Ő már előre megtervezte minden egyes óriásunk ledöntését. Nekünk az a dolgunk, hogy túllépjünk félelmeinken, hogy Isten erejébe kapaszkodva, és nem pedig a saját erőnkben bízva szembenézzünk ezekkel az óriásokkal. Soha se feledjük Isten ígéretét, hogy Ő tegnap és ma és örökké ugyanaz. Semmitől sem kell tartanunk. Ezt a biztonság érzetet pedig nem azért kapjuk meg, mert elég okosak és talpraesettek lennénk, hanem azért, mert az Úr a mi Pásztorunk, és mi az Ő bárányai vagyunk. Isten segítségével megtanulhatjuk, hogy miként kezeljük a stresszt és a félelmet, hogy ne ezek az érzések uralkodjanak az életünkben.
Ne légy felületes.
Megfontoltan kell megválasztanunk életünk értelmét. Az örökkévalóságban gondolkodjunk és ne a napi sürgős feladataink zsarnokoskodjanak felettünk. Életünk értelme a kereszt legyen, és ne a környezetünk véleményétől függjünk. Életünk értelmének az üres sírnak kell lennie és nem pedig a kétségbeesés stresszes börtönének. Amikor úgy érzed, hogy a stressz kezdi átvenni az irányítást, és nincs erőd már folytatni a küzdelmet, akkor pihenj meg Isten igazságában és jelenlétében. Gondold át életedet, és ne feledd, hogy Isten minden szükségletedet ismeri. Ő egy valóságos, belső békéjével tud megajándékozni téged. A stressz teljesen fel tudja emészteni az életünket. A házasságok és otthonok romokban hevernek, mert túlhajszoljuk magunkat. Személyes és családi szükségleteink a teendőink listájának az alján vannak. És mivel nem a megfelelő dolgokra helyezzük a hangsúlyt, célt tévesztünk, miközben az ellenségünk a háttérben jól mulat ostobaságunkon. Állj meg hát, és szállj ki a ringlispilből. Gyere és pihenj meg Isten jelenlétében. Ne lépj tovább mindaddig, míg a stressz fel nem oldódott, és békére nem leltél.
Atyám, nem akarom a békémet feláldozni a stressz oltárán. Kérlek taníts meg igazán megpihenni a Te jelenlétedben, el nem feledve, hogy Te soha sem hagysz magamra, és soha sem fordulsz el tőlem. A mai napon leteszem eléd az én akaratomat, hogy a Te terved teljesüljön az életemben. Te az én Pásztorom és Istenem vagy. Minden bizalmamat egyedül Tebeléd vetem, és dicsőítelek a tökéletes vezetésedért. Jézus nevében, Ámen.
A következő héten minden nap olvasd el a 23. Zsoltárt, majd a következő kijelentések mellé írd oda saját gondolataidat arról, hogy Isten miként munkálkodik az életedben:
Füves legelőkön terelget: ______________________________

Csendes vizekhez vezet engem:_________________________

Lelkemet felüdíti:_____________________________________

Vessződ és botod megvigasztal engem:____________________

Igaz ösvényen vezet az ő nevéért:________________________

Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján:____

(Forrás: Mary Southerland, I Can Sleep When the Wind Blows, copyrigted Girlfriends in God 2013 http://www.girlfriendsingod.com/2014/i-can-sleep-when-the-wind-blows-part-2/, used with permisssion)

MAI IGE: Isten valóban létezik 5.rész

„Te alkottad a holdat, hogy jelezze az ünnepeket, és a napot, amely ismeri pályáját.” (Zsoltárok 104:19)

Íme, egy csodálatos dolog: a Hold nélkül lehetetlen volna az élet ezen a bolygón. Ha pedig valakinek sikerülne a Holdat kimozdítania pályájáról, akkor megszűnne az élet. A Hold olyan, mint egy cseléd: takarítja az óceánokat és a tengerpartokat. A Holdnak köszönhető árapály nélkül a kikötők és tengerpartok hatalmas, bűzös szemétdombok lennének, és elviselhetetlen lenne a közelükben élni. Az árapály váltakozása miatt a folyamatosan mozgó hullámok megtörnek a partokon, és a hullámhabokkal levegő jut a tengerbe, oxigént biztosítva a tápláléklánc legelső foka, a planktonok számára. Planktonok nélkül nem volna oxigén, és az élet megszűnne. Ugye milyen zseniálisan tervezte meg mindezt Isten? Megalkotta a Holdat pontosan a megfelelő méretűnek, és éppen megfelelő távolságra helyezte el a Földtől, itt pedig létrehozta pontosan azt az atmoszférát, amire szükségünk van. Egy hatalmas légóceánban élünk – mely 78% nitrogént és 21 % oxigént tartalmaz. Ezek az elemek folyamatosan keverednek a Holdnak az atmoszférára gyakorolt hatása miatt. Ez hasonlít a tengerek árapályára, és biztosítja, hogy az oxigén mindig megfelelő arányban legyen jelen. Bár folyamatosan bocsátjuk ki a szén-dioxidot a légkörbe, ezt elnyeli ez a hatalmas légóceán, így továbbra is életben maradunk. Ha az atmoszféra nem olyan vastag lenne, mint amilyen, akkor összezúzna minket a milliárdnyi űrszemét és folyton meteorok zuhannának a bolygóra. Ki vigyáz rád ennyire? Isten! Ő a hét minden napján, huszonnégy órában gondoskodik rólad. Hát nem örülsz neki?

E.W. Kenyon: A név az evangéliumokban 8.rész

,,Szül pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert Ő szabadítja meg az Ő népét annak bűneiből.”  (Mát. 1:21)

Keveset tudott akkor még Mária arról, hogy mit jelentett ez az angyali látogatás és az a parancs, hogy az Ő nevét nevezzék Jézusnak.
Ez a név mindmáig növekszik, és az egész földkerekséget betölti immár.
E név jelentése — igazság, szeretet, megigazultság, civilizáció, feltalálás, felfedezés, művészet,
irodalom, zene, egészség, boldogság, otthon, és még ennél is jóval többet jelent, ahogy azt már felfedeztük a név tanulmányozása során.
„Imé, a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek [vagyis megtestesülésnek].” (Ésa.  7:14)
Az Immánuel jelentése — velünk az Isten. A velünk az Isten jelentése pedig — a megtestesült Isten.
És az Ige testté lett és lakozék miközöttünk — most pedig ennek a megtestesült Istennek a neve
ragadja meg a figyelmünket.
„És gyűlöletesek lesztek az én nevemért.” (Mát. 10:22)
Jézus tudta, hogy milyen helyet foglal majd el az Ő neve az emberek között. Tudta, lesznek olyanok, akik annyira szeretik e nevet, hogy meghalnak érte; mások annyira gyűlölik majd, hogy még gyilkolnak is miatta — a bűnösök reszketnek, a szentek pedig örvendeznek e névtől.
„És az Ő nevében reménykednek majd a pogányok.” (Mát. 12:21)
Milyen igaz! Jézus neve az egyetlen név, ami megállíthatja a háborút a nemzetek között.
Ez a név magában hordozza a szeretetet, az életet, a világosságot, a szabadságot, az örömet.
„És aki egy ilyen kis gyermeket befogad az én nevemben, engem fogad be.” (Mát. 18:5)
A gyerekeknek, először az emberi történelem során, van egy barátjuk — a gyerekeket be lehet fogadni az Ő nevében.
És micsoda ítélet vár majd mindazokra, akik akárcsak egyet is sértettek vagy bántalmaztak ezen
kicsinyek közül, akik Őbenne vagy az Ő nevében hittek!
Milyen különösen értékes az, ahogy Jézus összeköti az Ő nevét az ember gyermekkorával.
A 20. vers beavat minket abba a titokba, hogy Krisztus egy a hívőkkel, amikor összejönnek.
27 „Mert ahol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.” (Mát. 18:20)
„Mert sokan jönnek majd az én nevemben, akik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek.” (Mát. 24:5)
Mennyire megértette Jézus, hogy mit fog jelenteni az Ő neve a világnak!
Tudta, hogy hamis tanítók és csalók fognak jönni az Ő nevében, és előre figyelmeztette az egyházat
erre a veszélyre, amellyel szembe kell majd néznie az idők során.
„Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevében.” (Mát. 28:19)
Ez a „nagy küldetés” és a keresztség apostoli formulája.
A név Márk evangéliumában
Márk evangéliumában csupán négy utalást találunk a név használatára.
„János pedig felele néki, mondván: Mester, látánk valakit, aki a Te nevedben ördögöket űz, aki nem követ minket; és eltiltottuk őt, mivelhogy nem követ minket. Jézus pedig monda: Ne tiltsátok el őt; mert senki sincs, aki csodát tesz az én nevemben és mindjárt gonoszul szólhatna felőlem.” (Márk 9:38-39) 

Láthatjuk, hogy Jézus neve már halála előtt hatalmas volt; voltak emberek, akik ördögöket űztek és
betegeket gyógyítottak az Ő nevében még az Ő halála, feltámadása és az Atya jobbjára való felmagasztalása előtt.
Ez önmagában is döbbenetes tény, és érdemes mélyen elgondolkoznunk rajta.
„És lesztek gyűlöletesek mindenki előtt az én nevemért; de aki mindvégig megmarad, az megtartatik.” (Márk 13:13)
Jézus tudta, hogy az Ő neve miatt gyűlölni fogják követőit a világban, és ezzel a figyelmeztetéssel
készíti fel őket erre.
„Azokat pedig, akik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólanak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.” (Márk 16:17-18) 

Ez az a nagy megbízatás, amit Ő adott a tanítványoknak.
Jézus ebben az igeversben említ még néhány dolgot, amit ez a név visz majd véghez.
Szinte zavarbaejtő, ha arra gondolunk, hogy a világegyetem Istene megadja az emberiségnek azt a
jogot, hogy használja az Ő nevét — törvényes jogot az embernek, hogy használja Isten Fiának erejét és hatalmát.
Ebben a névben az anya gyermekére helyezheti kezét és gyógyulást szerezhet számára.
Az eredeti görög szöveg szerint: „a hívők” kezeiket a betegekre fogják tenni ebben a névben, és azok meg fognak gyógyulni.
Ez magában foglalja Isten minden gyermekét: nem különleges ajándék, nem különleges hit — hanem egyszerűen csak „a hívők” -ről van szó.
Jézus azt mondta: „Íme, én tiveletek vagyok minden napon a világ végezetéig” , és Ő jelenleg is ily módon van velünk.

Megadta nekünk az Ő nevének használatát, és ha elmegyünk a pogány népekhez hirdetni az Ő
kegyelmét, úgy fogunk cselekedni, ahogy azt Pál is tette Málta szigetén, és sok más helyen.
Ebben a névben kell kiűzni az ördögöket, ebben a névben kell meggyógyítani a betegeket, és ebben a névben történnek más hatalmas csodák is, amelyek hatására azt kérdezik majd az emberek: „Ki ez a Jézus, akinek a nevében ti munkálkodtok?”
Istennek sohasem volt szándékában, hogy bármilyen változás legyen a módszerekben vagy a
szolgálatban az idők során. Csupán azt akarta, hogy a nemzetek fejlődésével nagyobb teret nyerjenek ezek a módszerek, viszont a Jézus nevébe helyezett csodaelem legyen az, ami mindenhol megnyitja a zárt ajtókat az egyház számára; ezáltal gyógyuljanak meg a betegek; ezáltal törjön meg a sátán ereje az emberek élete felett, és ezáltal váljanak szabaddá a foglyok.
Mindennek e láthatatlan megváltó nevében kell megtörténnie.
A név Lukács evangéliumában:
Lukács evangéliumában hét utalás van a névre; röviden tekintsük át ezeket.
„Valaki e kis gyermeket befogadja az én nevemben, engem fogad be; és valaki engem befogad, azt fogadja be, aki engem elküldött: mert aki legkisebb mindnyájan ti közöttetek, az lesz nagy.” (Luk. 9:48)
Ugyanezzel a gondolattal már találkoztunk Máté evangéliumában. Jézus megbecsüli a kisgyerekeket, és helyet ad a gyerekeknek a gyülekezetben.
Nem elég hittanórára járatni gyermekeinket. A gyerekeknek megvan a saját helyük a gyülekezetben, és ne olyan valaki tanítsa őket, akinek még üdvössége sincs. Isten valóságos szolgája oktassa őket.
Egy másik meglepő dolgot is közöl velünk ez a vers — „Valaki e kis gyermeket befogadja az én
nevemben, engem fogad be.”
Ezek szerint az Ő neve azonos őmagával.
„Aki az ilyen gyermekek közül egyet befogad az én nevemben, engem fogad be.”
Jézus megtanítja nekünk az Ő nevének szentségét. „Felelvén pedig János, monda: Mester, láttunk valakit, aki a Te nevedben ördögöket űz; és eltiltottuk őt, mivelhogy Téged nem követ mivelünk. És monda néki Jézus: Ne tiltsátok el: mert aki nincs ellenünk, mellettünk van.” (Luk. 9:49-50)
Jézus azt mondta Jánosnak: Ne tiltsátok meg neki. Hadd csinálja tovább. Hála Istennek mindazokért akiken segítettek, akár velünk járnak, akár nem.
„Visszatére pedig a hetven tanítvány örömmel, mondván: Uram, még az ördögök is engednek nékünk a Te neved által!” (Luk. 10:17)
A tanítványok lehetőséget kaptak, hogy még Pünkösd napja előtt meglássák Jézus nevének erejét.
„Meglássátok, hogy el ne hitessenek benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánuk.” (Luk. 21:8) 

Jézus tudta, hogy támadnak majd hamis próféták, akik Krisztusnak adják ki magukat.
E fejezet 12. versében azt mondta, hogy a tanítványokat királyok és helytartók elé viszik az Ő nevéért.
„És prédikáltatni az Ő nevében a megtérésnek és a bűnök eltörlésének minden pogányok között, Jeruzsálemtől elkezdve.” (Luk. 24:47)
Ez része a nagy küldetésnek — prédikálni kell az Ő nevében a megtérést és a bűnök eltörlését.

Milyen kevés evangélista és prédikátor kapott megértést erről a hatalmas igazságról — Jézus nevének helyéről az Evangélium hirdetésében!
Az ApCsel 8. fejezetében azt olvassuk, hogy az emberek miután meghallgatták Fülöpöt, aki az Isten
országára és a Jézus Krisztus nevére tartozó örvendetes dolgokat hirdette, elfogadták a Krisztust.
Milyen kevés helyet kap Jézus neve a mai egyházban!
A név János evangéliumában
„Valakik pedig befogadák Őt, hatalmat (jogot) ada azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az Ő nevében hisznek.” (Ján. 1:12)
Ezek szerint az üdvösség az Ő nevében való hit által jön.
„Amint pedig Jeruzsálemben vala húsvétkor az ünnepen, sokan hívének az Ő nevében, látván az Ő
jeleit, amelyeket cselekszik vala.” (Ján. 2:23)
Egy új elem jelenne meg a kereszténységben, ha értelmes módon megtanítanánk az embereknek azt, hogy mit jelent bűnösként hinni a névnek, majd pedig hívőként hinni a névben.
Bűnösként hittem a névnek; hívőként bele vagyok keresztelve a névbe; most már a névben járok és
élek; és ez az Ember a feje az egyháznak.
Jézus a fej — mi vagyunk a test. Mi bele vagyunk keresztelve a fejbe.
A név a fejhez tartozik, és a fej adja meg nekünk, a testnek azt a jogot, hogy ennek a névnek az
erejében éljünk és járjunk.
„Aki hisz Őbenne, nem kerül ítélet alá: aki nem hisz máris ítélet alatt van, mert nem hitt az Isten egyszülött Fiának nevében.” (ASV — American Standard Version)(Ján. 3:18)
Az ember azért kerül ítélet alá, mert nem hitt e névben.
„És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt.” (Ján. 14:13–14)
Ekkor történt meg először, hogy azt tanították az embereknek, hogy egy közbenjáró nevében
imádkozzanak.
Jézus itt megadja a tanítványoknak azt a különleges előjogot, hogy az Ő nevében imádkozzanak.
Egészen eddig a főpapon keresztül imádkoztak. Mostantól fogva azonban az új Főpapon keresztül kell imádkozniuk.
Bárhová mennek, bármit is tesznek, nekik kell viselni annak a nevét, aki az Atya jobbján ül. Jézus
pedig azt mondja, hogy az Atya dicsőül meg a Fiúban, ha mi az Ő nevében imádkozunk és kérünk.
„Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt.”
Jézus azért ül ott az Atya jobbján, hogy támogassa a kéréseinket, amikor feljutnak az Atya elé az Ő
nevében.
„...akármit kértek az Atyától az én nevemben, Ő megadja néktek.” (Ján. 15:16) 

„És azon a napon nem kérdeztek majd engem semmiről. Bizony, bizony mondom néktek, hogy amit csak kérni fogtok az Atyától az én nevemben, Ő megadja néktek. Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy a ti örömetek teljes legyen.” (Ján. 16:23–24)
Íme a hatalmas ígéret, Krisztus nevében.
Ebből világosan láthatjuk az egyház csodálatos imaéletének törvényes alapját — a jogot Jézus nevének megszorítások nélküli használatára.
Ha mi Isten gyermekei vagyunk, mindaz, ami ebben a névben van, hozzánk tartozik.
Nem az a kérdés, hogy méltók vagyunk-e erre; arról van szó, hogy Ő elfoglalta a helyét a mennyben, mi pedig mint fiak és leányok elfoglaljuk a mi helyünket és élünk a jogainkkal.

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Mondta nekik Jézus: Gyertek, ebédeljetek.” (János 21,12)

A hívő ezekkel a szavakkal lesz meghívva Jézus szentséges közelébe: „Gyertek, ebédeljetek”, ami annyit tesz, mint asztalához ülni, ebédjében osztozkodni. Némelykor annyit jelent ez, mint mellé ülni és fejünket a Megváltó mellére hajtani.
Meghívattunk borospincéjébe és ünnepi termébe, hol a kiengesztelő szeretet zászlaja leng fölöttünk. „Gyertek, ebédeljetek.”

Ezek a szavak egy pillantást engednek vetni Jézussal való egyesülésünkre, mert Ő maga az az egyetlen eledel, melyet élvezhetünk, ha Jézussal ebédelünk. Óh, mily boldog egyesülés!

Oly mélység rejlik abban, hogy így Jézussal ehetünk, amit az ész nem képes megérteni. „Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az én bennem marad és én is abban.” Ez egyúttal meghívás, a szentek közösségének élvezésére is.

A keresztyének különböző véleménnyel lehetnek sok pontra nézve, de szellemi éhsége mindegyiknek ugyanaz. S ha nem is tudunk mindnyájan egyenlően érezni, mégis élvezhetjük ugyanazt az életkenyeret, mely a mennyből jön.
Jézus közösségének asztalánál egy poharunk és egy kenyerünk van. Ha a szeretet pohara körüljár, átkaroljuk egymást mindnyájan szívbeli szeretettel és imádkozunk azért a szeretetért.
Gyertek közelebb Jézushoz, úgy minél tovább, annál bensőbben egybekötve fogjátok magatokat érezni mindazokkal, kik ugyanazt a mannát élvezik, mint mi. Ugyanúgy látjuk itt az erő forrását is.
Krisztusra nézni annyit tesz, mint élni, de a szolgálatához való erőt akkor nyerjük, ha „eljövünk és ebédelünk” Vele. Sokféle szükségtelen gyengeségben szenvedünk, mivel Mesterünk e felszólítását elhanyagoljuk.

Egyikünk sem kénytelen sovány ellátásra szorítkozni. Ellenkezőleg, az evangélium velejétől és kövérségétől kell fejlődnünk, hogy azok által erőt nyerve, az Úr szolgálatához való képességek mindegyike a legmagasabb fokig kifejlődjön bennünk.
Ha tehát Krisztus közellétét és a Vele való egyesülést akarjátok teljesen élvezni, ha az Övéit akarjátok szeretni és az Úr Jézustól nyerni erőt, „gyertek, ebédeljetek” Vele hit által.

Példabeszédek 22. rész

1. Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
2. A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
3. Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
4. Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
5. Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
6. Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
7. A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
8. A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
9. Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
10. Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
11. A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
12. Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
13. A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
14. Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
15. A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
16. A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
17. Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
18. Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
19. Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
20. Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
21. Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
22. Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
23. Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
24. Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
25. Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
26. Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
27. Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
28. Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
29. Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.

Köszöntünk Szent Szellem!: AZ IGAZSÁG ESŐJE

"Sion fiai, vigadjatok és örüljetek, mert Istenetek, az Úr megadta nektek a szükséges esőt, záport hullat rátok ősszel és tavasszal, mint régen." (Jóel 2:23; új protestáns fordítás)

Az izraeliták földművelésre épülő gazdasági életében az eső létfontosságú szereppel bírt a túléléshez. A korai, a szezon közepén bekövetkező és az utolsó (vagy késői) esők nagyon fontosak voltak ahhoz, hogy a gabona növekedjen és bőségesen beérjen az aratásra. Nem nehéz belátni tehát, hogy az időszakos esők jelképrendszerét miért használta az Ige olyan hatékonyan a Szentlélek bőséges kiáradásának ábrázolására(lásd: Jóel 2:28—29).

Valójában a "korai esőt" ebben az igeversben úgy is fordíthatnánk: "az igazság/igazságosság tanítója". Az is része a Szentlélek hatalmas szolgálatának, hogy felmagasztalja és tanítsa Jézus igazságát Isten gyermekeinek életében. Az igazság és az eső több helyen összekapcsolódik a próféták üzenetében. Ésaiás ezt mondja: "Egek, harmatozzatok onnan felül, és a felhők folyjanak igazsággal! (Ézsaiás könyve45:8) 

Hóseás még több segítséget ad az igazság, az eső és a Szentlélek szimbólumrendszerének magyarázatához. "Vessetek magatoknak igazságra; arassatok kegyelem szerint! Szántsatok magatoknak új szántást; mert ideje keresnetek az Urat, mígnem eljön, hogy igazság esőjét adjon néktek." (Hós 10:12)
Nyisd meg a szívedet ma teljes alázattal az igazság csodálatos esője előtt! A jelenlegi drámai időben, amelyben élünk, különleges fontosságot tulajdonítunk Jóel késői esőről szóló próféciájának. Semmiképpen nem állíthatjuk, hogy túlzottan átitatott volna bennünket Isten Lelke, éppen csak kezdjük látni a szárazság megszűnését. Szerte a világon olyan erőteljesen hirdettetik Krisztus igazsága az evangélium gyönyörű üzenete által, hogy több ember válik kereszténnyé, mint bármikor az emberiség történelme során: naponta több mint 78 000 személy. 

Lelkesítő a tudat, hogy részesei lehetünk a Lélek nagy mozgalmának, de az még izgalmasabb, hogy mi magunk is megtapasztalhatjuk személyes életünkben a győzelem erejének késői esőjét!

Imádság a mai napra
"Atyám, itasd át száraz lelkemet az igazság Lelkének teljes kiáradásával!"

Reggeli dicséret: Bizalom

"Félelmet keltve, de igazságosan válaszolsz nekünk, szabadító Istenünk! Benned bízik mindenki a föld széléig és a messzi tengereken."- Zsoltár 65.6

"Semmit, a világon semmit nem tehetünk azért, hogy isteni pártfogásba ajánljuk magunkat. Nem szabad magunkban vagy jó cselekedeteinkben bíznunk. Amikor vétkező, bűnös emberekként jövünk Krisztushoz, nyugalmat találhatunk szeretetében. Isten elfogadja mindazokat, akik teljesen bízva a megfeszített Megváltó érdemeiben Hozzá jönnek. 

Ennek eredményeként szeretet árad a szívből. Bár nincsenek elragadott érzések, de van nyugalmas, békés bizalom. 

Minden teher könnyű, mert a Krisztus által kijelölt iga könnyű. A kötelesség és az önfeláldozás örömmé válik. Az addig sötétségbe burkoltnak tűnő ösvényt az Igazságosság Napjának sugarai világítják meg. Ez az, amikor úgy járunk a világosságban, ahogyan azt Krisztus is tette." 

Ellen Gould White-

Legyen áldott a napod!

Bejegyezte: Hiti

Zsoltárok könyve 136. rész 3.25

1. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.
2. Magasztaljátok az istenek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme.
3. Magasztaljátok az uraknak Urát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
4. A ki nagy csodákat művel egyedül; mert örökkévaló az ő kegyelme.
5. A ki teremtette az egeket bölcseséggel; mert örökkévaló az ő kegyelme.
6. A ki kiterjesztette a földet a vizek fölé; mert örökkévaló az ő kegyelme.
7. A ki teremtette a nagy világító testeket; mert örökkévaló az ő kegyelme.
8. A napot, hogy uralkodjék nappal; mert örökkévaló az ő kegyelme.
9. A holdat és csillagokat, hogy uralkodjanak éjszaka; mert örökkévaló az ő kegyelme.
10. A ki megverte az égyiptomiakat elsőszülötteikben; mert örökkévaló az ő kegyelme.
11. A ki kihozta Izráelt azok közül; mert örökkévaló az ő kegyelme.
12. Hatalmas kézzel és kifeszített karral; mert örökkévaló az ő kegyelme.
13. A ki kétfelé választotta a veres tengert; mert örökkévaló az ő kegyelme.
14. És átvitte Izráelt annak közepén; mert örökkévaló az ő kegyelme.
15. Faraót pedig és seregét a veres tengerbe meríté; mert örökkévaló az ő kegyelme.
16. A ki vezérlette népét a pusztában; mert örökkévaló az ő kegyelme.
17. A ki nagy királyokat vert le; mert örökkévaló az ő kegyelme.
18. És megvert hatalmas királyokat; mert örökkévaló az ő kegyelme.
19. Szíhont, az Emoreusok királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
20. Meg Ógot, a Básán királyát; mert örökkévaló az ő kegyelme.
21. És örökségül adta az ő földjüket; mert örökkévaló az ő kegyelme.
22. Örökségül szolgájának, az Izráelnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.
23. A ki megemlékezett rólunk alacsonyságunkban; mert örökkévaló az ő kegyelme.
24. És megszabadított minket elleneinktől; mert örökkévaló az ő kegyelme.
25. A ki eledelt ad minden testnek; mert örökkévaló az ő kegyelme.
26. Magasztaljátok az egek Istenét; mert örökkévaló az ő kegyelme!

Örömteli mindennapok:Várj Rá és bízz Benne!

Én az Örökkévaló segítségét várom!

,,Várom az Urat, várja az én lelkem, és bízom az ő igéretében.,, 
Zsoltárok könyve 130. rész 5.

Bízz Istenben, hogy hall téged, és válaszolni fog.
Amikor várakozol, azt közvetíted Isten felé, hogy bízol az ígéretében és abban, hogy megtartja a szavát.
Isten sosem siet! A Biblia azt mondja, hogy Isten számára egy nap olyan, mint ezer év, és ezer év olyan, mint egy nap. Felesleges sürgetni Istent.

Amikor saját kezünkbe vesszük a dolgokat és "besegítünk" Istennek, rendszerint bajba kerülünk.
Ne aggódj és ne nyugtalankodj - az csak bajt okoz.
A megnyugvás hitbéli cselekedet.
Amikor problémáink vannak, hajlamosak vagyunk egész éjjel éberen forgolódni miattuk.
Ám ez azt jelenti, hogy nincs hitünk Istenre bízni a helyzetet.

Ő azt mondja:Ne nyugtalankodj!
Emlékezz arra, hogy én mindig veled vagyok, és bízhatsz az időzítésemben.-Ámen!

Áldott szép napot :)

MAI IGE : Isten valóban létezik 4.rész

„Én alkottam a földet, és én teremtettem rá embert.” (Ézsaiás 45:12)

Tűnődtél már azon, miért nem találtunk életet egyetlen másik bolygón sem, miközben a miénk úgy van tervezve, hogy fenntartson minket és mindennapi szükségeinket betöltse? Érdemes eltöprengeni rajta, igaz? Gondolod, hogy véletlenül van így? A Biblia szerint nem. Ott Isten azt mondja: „Én alkottam a földet, és én teremtettem rá embert.” Tudtad, hogy ha a Föld 10%-kal nagyobb vagy 10%-kal kisebb lenne, akkor az élet, amilyennek most ismerjük, lehetetlen lenne? Vagy hogy épp a megfelelő távolságra vagyunk a Naptól ahhoz, hogy elegendő meleget és fényt kapjunk? Ha távolabb lennénk, megfagynánk, ha közelebb lennénk, nem élnénk túl a hőséget. Gondolkodj el egy percig a Föld tengelye dőlésszögének csodáján! Egyetlen másik bolygó sincs úgy megdöntve, mint a miénk, 23 fokos dőléssel. Ennek köszönhető, hogy a Nap sugarai egy év leforgása alatt a Föld minden részét érintsék, ahogy a Föld megkerüli a Napot. Ha nem lenne a tengelyferdeség, a sarkvidékeken hatalmas mennyiségű jég képződne, és az Egyenlítőnél a hőség elviselhetetlen lenne. De mint egy izgatott és lelkes szülő, aki az újszülött számára készíti elő a gyerekszobát, Isten kifejezetten nekünk készítette a Földet. „Ezt mondja az Úr, aki az eget teremtette, ő, az Isten, aki a földet formálta, alkotta és megszilárdította, nem kietlennek teremtette, hanem lakóhelynek formálta” (Ézsaiás 45:18). Ennyire fontosak vagyunk Istennek, ennyire törődik velünk.

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„De kicsoda szenvedheti el az ő eljövetelének napját?” -(Malakiás 3,2)

Első eljövetele minden külső pompa és hatalom megnyilvánulása nélkül történt a valóságban, mégis kevesen állhattak ellene tanúskodása hatalmának. 

Heródes az egész Jeruzsálemmel egybe megrémült és csodálatos születésének hírére mindnyájan megdöbbentek. Éppen azok, kik azt vélték, hogy várták Őt, bebizonyították, hogy nagyon csalódtak vallomásukban, mert mikor tényleg eljött, megvetették. Földi élete szórólapát volt, mely megtisztította az Istent vallók nagy halmazát és csak kevesen állták ki a próbát. De milyen lesz az Ő második eljövetele? Melyik bűnös hordozhatja el annak gondolatát? „Szájának vesszejével, és ajkai leheletével megöli a hitetlent.” Mikor megalázkodásában, csak annyit mondott a katonáknak és szolgáknak: „Én, vagyok az” hanyatt estek a földre. Mennyire meg fognak hát rémülni ellenségei, ha még tökéletesebben kinyilvánítja magát, mint Az, „aki jelen van”. 

Halála megrázta a földet és éjbe borította az eget, mennyivel borzasztóbb lesz annak a napnak a fényessége, melyen, mint élő Üdvözítő maga elé gyűjti az élőket és a holtakat? Óh, bárcsak a halál borzalma arra indítaná az embereket, hogy elhagyják bűneiket és csókolgatnák a Fiút, hogy meg ne haragudjon! Ő jóllehet Bárány, de egyúttal Júda törzsének 

Oroszlánja is, ki zsákmányát darabokra szaggatja. S habár a megrepedt nádszálat nem töri el, mindazáltal ellenségeit megrontja vasvesszővel, és mint a cserépedényt összetöri őket. Ellenségei közül egy sem állhat meg haragjának szélvésze előtt és meg nem menekülhet bosszújának mindent elsöprő áramlata elől, hanem csak egyedül véren vásárolt szeretett gyermekei nézhetnek boldog várakozással eljövetele elé, remélve, hogy félelem nélkül állnak meg Előtte: megolvasztja és megtisztítja azokat, akik hisznek, s miután őket megtisztította, tiszta aranyként jönnek elő. 

Próbáljuk meg ma magunkat és erősítsük meg a mi hivatásunkat és választásunkat. Óh, Uram, adj nékünk kegyelmet, szabadíts meg minden képmutatástól, hogy őszintéknek találtassunk Előtted a Te megjelenésed napján!

E.W.Kenyon--Szeretet a legnagyobb dolog a világon!

A szeretet sohase zúzta össze vagy törte össze a hit lágyan kibontakozó virágát, mely a bizakodó szívből fakad. A szeretet Isten, aki leleplezi Önmagát előttünk.

Isten szeretet. Ez a szeretet-élet nem más, mint Isten, aki ténylegesen bennünk él, ahogy Jézusban is. "Úgy szeressétek egymást, mint ahogy én szerettelek titeket"

A szeretet, a nagy dolgok között is a leghatalmasabb, a szépek között is a legszebb. Milyen csodálatos az, amikor ez az isteni természet uralmat vesz az emberi szív fölött.

A szeretet az, ami gyönyörűvé teszi az otthont. Amikor a szeretet beköltözik egy családba és ott él, akkor az az otthon a boldogság helye lesz.

A szeretet a legszebb dolog a világon. Talán a legsérülékenyebb is, mégis magában hordozza a legnagyobb elhordozó erőt. Amikor az embert a szeretet uralja, birtokolja és motiválja, akkor nem riad vissza bármilyen áldozattól sem.

A Szeretet adja nekünk mindazt, ami szép

A Szeretet az élet legnagyobb ereje. Az otthon-teremtő erő.

A szeretet ad.Nem csoda, hogy a szeretet akkor van tetőfokán, amikor a kapcsolat a legerősebb! A szív az ember élete. A Szeretet a szív élete.A Szeretet szellemi. Felette áll az érvelés vagy az értelem világának. A Szeretet Isten. Isten behatolása az emberi élet világába.

A szeretetben járás a szeretet útja. A szeretetben való élet az Új Szövetség útja.

A Szeretet a legnagyobb dolog a világon. Isten természete az, mely megnyilatkozott számunkra. Az Új Család Új Törvénye ez: "hogy úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretett minket".

Nem szerethetünk csak szavakkal. Valóságosan kell szeretnünk.

Heti imagondolatok: AZ IMÁDKOZÓ LELKÜLET ELNYERÉSE

"Imádkozik Istenhez, és Ő a kegyelmébe veszi, hogy az őszintét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az igazságát." (Jób könyve 33. fejezetének 26. verse)

GYAKRAN NAGYON NEHÉZ IMÁDKOZNI. HOGYAN NYERHETJÜK EL AZ IMÁDKOZÓ LELKÜLETET?

Isten jelenlétében lenni. "Az ima hangozzon bár az Isten-tiszteleten, a családi oltárnál vagy csendes helyen, mindig Isten jelenlétébe helyezi az embert."

Különítsünk el időt az imára. "Nekünk is el kell különítenünk időt az elmélkedésre és imára, valamint a lelki felüdülés elnyerésére. Nem értékeljük az ima erejét és hatalmát úgy, ahogy kellene. Az ima és a hit megteheti mindazt, amit a földi hatalom sohasem."

Különítsünk el egy helyet az imára. "Legyen helyed a titkos imád részére. Jézus is kiválasztott helyet, ahol Istennel társalgott. Hozzá hasonlóan tegyünk mi is. Gyakran rászorulunk, hogy visszavonuljunk ilyen helyre; ha a helyiség még oly szerény is, hogy egyedül legyünk Istennel. A rejtett helyen, ahol egyedül vagyunk, a legtitkosabb kívánságunkat és vágyunkat is elmondhatjuk a végtelenül irgalmas Isten előtt."

A Biblia-olvasás felkészíti az elmét az imára. "Nagyon elhanyagoljuk az ima drága kiváltságát. Isten szavának olvasása felkészíti az elmét az imára. Az ima a keresztény erőforrása. Amikor magában van, tulajdonképpen akkor sincs egyedül, mert annak jelenlétét érzi, aki ezt mondta. 'Íme, én tiveletek vagyok.' " | "Tisztelettel kell tanulmányoznunk a Bibliát, abban a tudatban, hogy Isten jelenlétében vagyunk. Minden tanuló, aki megnyitja a Szentírást, kérje a Szentlélek világosságát, mert azt az ígéretet kapta, hogy el fogja nyerni."

Az ének fegyver a csüggedés ellen. "Fejezzük ki Isten dicsőítését és a hálaadásunkat énekben. Ha kísértés ér bennünket, ahelyett, hogy teret engednénk az érzésünknek, hit által mondjunk hálaéneket Istennek. Az ének olyan fegyver, amit mindig alkalmazhatunk a csüggedéssel szemben."

Gondoljunk Istenre, és dicsérjük őt! "Ha annyit gondolnánk Istenre, mint ahányszor a kegyelmének bizonyítékát tapasztalhatjuk, akkor a gondolatunk állandóan nála időzne; élvezetté válna róla beszélni és a nevét magasztalni."

Mit tegyünk, ha nem akarunk imádkozni? "Ha úgy érezzük, hogy alig van kedvünk Jézussal beszélgetni, akkor imádkozzunk a legtöbbet. Ily módon széttörjük Sátán láncait. A sötétség fellegei eltűnnek, és átérezzük Jézus édes jelenlétét."

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS IMAGONDOLAT

Az ördög mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy ne legyen időnk imádkozni. Lefoglal bennünket a televízióval és más szórakozással, hogy az időnket elvesztegessük, és ne maradjon arra, hogy Istennel beszélgessünk. Megtörténhet, hogy a gonosz erő vitát és civakodást, elégedetlenséget és zúgolódást, valamint kritizáló lelkületet ültet belénk, s e dolgok által kiűzi a szívünkből az ima utáni vágyat. Találnunk kell egy csendes helyet, ahol beszélgethetünk a Mennyel. Itt megnyithatjuk a szívünket Isten előtt, letehetjük a terhünket, segítséget kérhetünk, s naponta imádkozhatunk a Szentlélek bölcsességéért, vezetéséért és kenetéért. Imádkozzunk; dicsérjük, magasztaljuk, áldjuk, tiszteljük az Urat imában, énekben és hálaadásban. Áldjad, én lelkem, az Urat, dicsérjed az Ő szent nevét.

ISTENTISZTELETEK-ÉLŐKÖZVETÍTÉSEK

Református:10-órától:

Budai Református Egyházközség
https://www.youtube.com/watch?v=rBNZG6SfLNM

Debrecen-Nagytemplom:
http://www.nagytemplom.hu/tartalom/497/online-istentisztelet

Kispest-Wekerletelepi Református Egyházközség
https://www.youtube.com/watch?v=qpvFZjAxi6M

Baptista:

Kecskemét: Baptista 9-órától!!
http://kecskemetibaptista.hu/elo-kozvetites

Budapest-Bárka Baptista Gyülekzet 10-órától:
https://www.youtube.com/channel/UCqPoTZGNZidqsALJIryM3YQ/live

Katolikus:

Wekerle-telepi Szent József plébánia-Szerintem 11-órától van!

http://istentiszteletekonline.hu/wekere-telepi-szent-jozsef-plebania/

***************************

Karizmatikusok: 

A Budapesti Autonóm Gyülekezetben
https://www.youtube.com/watch?v=FGLOJDYL-bI

Pestszentlőrinci Agapé Gyülekezetből

https://www.youtube.com/watch?v=tABaUFUxqEk

Krisztus Szeretete Egyház:

https://www.youtube.com/user/KSzEVideo/live

HIT Gyülekezet Románia: 18.00 órától (román idő szerint)

Kódot kell kérni hozzá! Ha kérsz kódot, írj privátba!
http://www.hitms.ro/index.php/koezvetites

Fullertoni Hit Gyülekezet: 

LOS ANGELESI IDŐ SZERINT DÉLELŐTT 10:30 Itthoni idő szerint: 19.30kor
http://www.fullertonhit.com/live.php

Protenstáns: 

Budapest Golgota Gyülekezet

https://livestream.com/calvary-chapel/events/7088834

**********************************

Online Istentiszteletek gyűjteménye:

**http://istentiszteletekonline.hu**

Reggeli dicséret: Jákób fogadalma + Dicsőítések: ÉS MOST Ó JÁKÓB

:Reggeli dicséret: Jákób fogadalma

„Ekkor fogadást tett Jákób és ezt mondta: Ha Isten velem lesz és megőriz engem ezen az úton, amelyen most járok, és ha ad nekem kenyeret, hogy ehessek, és ruhát, hogy legyen mibe öltöznöm, és ha békességgel térek vissza atyám házához, akkor az Úr lesz az én Istenem.”
-1Mózes 28:20-21.

Miután Jákób ügyesen becsapta apját és testvérét, menekülnie kellett. Valószínű, már útközben minden újra lepergett lelki szemei előtt és kegyetlenül elkeseredett. Nem tudta mi vár rá, hova kell mennie. Kétségek gyötörték. Az Úr látta őt és egy igazi megerősítésben részesítette. Amint elaludt, egy égig érő létrát látott, amin az angyalok fel-alá jártak, a létra tetején maga az Úr állt és azt mondta: Jákób! 

Ezt a földet, amin itt fekszel, neked és gyermekeidnek adom. Annyi lesz utódod száma, mint a föld pora. Veled leszek, és nem hagylak el téged.
Micsoda biztatás lehetett ez Jákób számára, akit most épp kétségek gyötörték, hogy vajon mi történik vele a jövőben. Hálás szívvel állított fel reggel ott egy oltárt és a fenti fogadalmat tette. Talán így is fordíthatnánk: Mivel Isten megígérte, hogy megőriz engem ezen az úton, amin elindulok. Megígérte, hogy gondoskodik ételemről, ruhámról, és azt mondta, hogy békességgel térek vissza szülőföldemre, ezért elhatároztam, hogy minden körülmények között Ő lesz az én Istenem.
Isten a Te számodra is adott sok hasonló ígéretet. A Szentírás tele van neked szóló bátorítással. Jákóbhoz hasonlóan határozd el Te is, hogy csak az Úr lesz a te Istened.

Bejegyezte: Gyürüs Panni

Dicséret: ÉS MOST Ó JÁKÓB:

https://www.youtube.com/watch?v=IjeQRJfX0w8

És most ó Jákób, így szól az Úr
A te Teremtõd, Alkotód, ó Izrael
Ne félj én népem, mert megváltottalak
Én téged neveden hívtalak, enyém vagy
Mikor vízen mégy át, én veled vagyok
És ha folyókon, azok el nem borítanak
Ha tûzben jársz, akkor sem égsz meg
és a láng meg nem perzsel téged
Hallgass rám, és szolgám Jákób
És figyelj rám, ó Izrael
Ne félj én népem, mert megváltottalak
Én téged neveden hívtalak, enyém vagy
Mert én vagyok az Úr, a te Istened
Megtartód, Izrael Szentje
Népeket adtam váltságul érted
Mivel kedves vagy és szeretlek téged.

Zsoltárok könyve 25. rész 10.vers

1. Dávidé. Hozzád emelem, Uram, lelkemet!
2. Istenem, benned bízom; ne szégyenüljek meg; ne örüljenek rajtam ellenségeim.
3. Senki se szégyenüljön meg, a ki téged vár; szégyenüljenek meg, a kik ok nélkül elpártolnak tőled.
4. Útjaidat, Uram, ismertesd meg velem, ösvényeidre taníts meg engem.
5. Vezess engem a te igazságodban és taníts engem, mert te vagy az én szabadító Istenem, mindennap várlak téged.
6. Emlékezzél meg, Uram, irgalmasságodról és kegyelmedről, mert azok öröktől fogva vannak.
7. Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, Uram!
8. Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket.
9. Igazságban járatja az alázatosokat, és az ő útjára tanítja meg az alázatosokat.
10. Az Úrnak minden útja kegyelem és hűség azoknak, a kik szövetségét és bizonyságait megtartják.
11. A te nevedért, Uram, bocsásd meg bűnömet, mert sok az.
12. Kicsoda az, a ki féli az Urat? Megmutatja annak az útat, a melyet válaszszon.
13. Annak lelke megmarad a jóban, és magzatja örökli a földet.
14. Az Úr bizodalmas az őt félőkhöz, és szövetségével oktatja őket.
15. Szemeim mindenha az Úrra néznek, mert ő húzza ki a tőrből lábamat.
16. Tekints reám és könyörülj rajtam, mert árva és szegény vagyok.
17. Eláradtak szívemnek szorongásai, nyomorúságaimból szabadíts meg engem.
18. Lásd meg szegénységemet és gyötrelmemet; bocsásd meg minden bűnömet.
19. Lásd meg ellenségeimet, mert megsokasodtak, és gyilkos gyűlölséggel gyűlölnek engem.
20. Őrizd meg lelkemet és szabadíts meg engem; ne szégyenüljek meg, hogy benned bíztam.
21. Ártatlanság és becsület védelmezzenek meg engem, mert téged várlak.
22. Mentsd ki, Isten, Izráelt minden bajából.

Csendes percek: SOSEM TÚL IDŐS

Zsoltár: Ének szombatnapra. 

,,Milyen jó hálát adni az ÚRnak, és zengeni neved dicséretét, ó Felséges,hirdetni reggel szeretetedet, hűségedet minden éjjel tízhúrú hangszeren és lanton, zengő hárfán!
Mert megörvendeztettél tetteiddel, URam, kezed alkotásainak ujjongok.
Mily nagyok alkotásaid, URam! Igen mélyek gondolataid!
Az ostoba ember nem ismeri fel, az esztelen nem érti meg.
Ha úgy nőnek is a bűnösök, mint a fű, és kivirul minden gonosztevő, végül mégis el kell pusztulniuk.
De te, URam, magasztos vagy örökké!
Mert ellenségeid, URam, ellenségeid elenyésznek, szétszóródnak a gonosztevők mind.
De engem olyan erőssé tettél, mint mikor a bivaly öklel, és friss olajjal kentél meg engem.
Szemem nyugodtan nézi azokat, akik leselkednek rám, fülem nyugodtan hallja, hogy rám akarnak támadni a gonoszok.
Az igaz virul, mint a pálmafa, magasra nő, mint a libánoni cédrus.
Az ÚR házában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvarain.
Öreg korban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak,
és hirdetik: Igaz az ÚR, kősziklám ő, akiben nincs álnokság!-,, Zsolt 92.

,,Öregkorban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak.,, (Zsolt 92,15)

Több hónappal ezelőtt még egy zongorista csatlakozott a gyülekezeti kórushoz, így már négyen lettünk. Elbátortalanodtam, feleslegesnek és megalázottnak éreztem magam.

"Tényleg, 61 évesen nyugdíjba kellene mennem?" - kérdeztem Istent. Aztán, amikor a nővéremnek segítségre volt szüksége a műtéte után, úgy döntöttem, hogy átmegyek egy másik gyülekezetbe, ahol korábban kezdődtek az istentiszteletek.
Csupán egy hónap telt el, amikor közölték, hogy ez a kis gyülekezet azt tervezi, indít egy kórust. Azonnal tudtam, hogy Isten engem hív. Felajánlottam, hogy leszek a zongorista, és nagyon élvezem azóta is, hogy a kórusban szolgálhatok.
Ez a változás nemcsak a prédikációk jobb megértésében segít, mivel azok az anyanyelvemen szólnak, hanem élvezem, hogy új barátokra tettem szert, miközben a régi gyülekezetemben lévő barátaimmal is tartom a kapcsolatot.
Ebből a tapasztalásból megértettem, hogy ameddig akarjuk, Isten vezetni fog, és utat készít számunkra. Nem számít a korunk, ha hallgatunk Isten hívására, örömmel szolgálhatunk.

Imádság: Drága Istenünk! Köszönjük, hogy vezetsz minket, amikor elveszettnek érezzük magunkat. Segíts emlékezni arra, hogy mindig szolgálhatunk, ha akarunk! Ámen.

Ameddig készségesek vagyunk, Isten meg tudja találni a szolgálathoz vezető utat.
Doris Yeung (Samut Prakan, Thaiföld)

IMÁDKOZZUNK A GYÜLEKEZETI ZONGORISTÁKÉRT!