Az Úr az én örökségem

,,Az Úr az én osztályrészem - mondom magamban -, ezért benne bízom.,, 
(Jeremiás siralmai 3,24)

Nem az van mondva: „Az Úr majdnem teljesen az én örökségem”, se nem az: „Az Úr az én örökségemhez tartozik”, hanem Ő maga az én lelkem örökségének összege és tartalma.

Ezen terület térfogatában meg van mindaz, amit kívánhatunk és birtokolhatunk. 

Az Úr az én örökségem. 

Nem csak az Ő kegyelme, szeretete és szövetsége, hanem maga a Jehova. Ő minket örökségévé választott, mi pedig örökségül választjuk Őt. Persze, először az Úrnak kell kiválasztani örökségünket, mert mi azt magunktól nem tehettük volna, de ha valóban elhívattattunk az Ő elválasztó kegyelmének szándéka folytán, úgy énekelhetjük:

"Jézus én örökségem,
Drága kincs, üdvösségem;
Örök Isten szent Fia,
Te vagy lelkem jutalma."

Az Úr a mi elégséges örökségünk. Isten tartja azt fenn saját lényével, s ha Isten már önmagában elégséges, akkor részünkre Ő is kell, hogy legyen Az, aki szükségünket pótolja és minden kívánságunkat teljesen kielégítse. Nem könnyű egy ember kívánságát kielégíteni. 

Mikor azt gondolja, hogy mindent elért, amire szíve vágyott, akkor nemsokára eszébe jut, hogy még van valami, ami azon kívül esik és szíve telhetetlensége azonnal kiáltja: „Add meg, add meg!” 

Azonban mindaz, amit valaha csak kívánhatunk, isteni örökségünkben megvan, úgy, hogy ezt mondhatjuk: "Kicsoda volna nekem mennyekben Te nálad több? És Te nálad egyébben nem gyönyörködöm e földön. Elfogyatkozott az én testem és az én szívem, az én szívemnek kősziklája és az én erősségem Te vagy ó Isten, mindörökké”. Mi gyönyörködhetünk tényleg az Úrban, ki örömének folyamából itat minket. Hitünk kiterjeszti szárnyait és sasként emelkedik az isteni szeretet egébe, ahol hazája van. 

„A mi sorsunk esett nekünk kies helyen, nyilván szép örökség jutott nekünk.” Örüljünk az Úrban mindenkor, mutassuk meg a világnak, hogy mi boldog nép vagyunk, hogy azt keljen mondanunk: „Veletek megyünk, mert halljuk, hogy az Isten veletek van."

Köszöntünk Szent Szellem!: IGAZSÁGOT SZÓLT

"Mikeás pedig mondta: Él az Úr, hogy csak azt fogom mondani, amit az Úr mond nékem!,,(1Királyok könyve22:24)

Ugye, milyen könnyű szeretni azokat az embereket, akik mindig azt mondják, amit hallani akarsz? 

Akhábnak legalább 400 ilyen bólogató Jánosa volt, akiket ő prófétának nevezett. 

Békét és biztonságot jövendöltek, de hirtelen veszedelem tört rájuk. Mikeás viszont hajlandó volt az igazságot szólni, még ha népszerűtlenség és bebörtönzés is fenyegette. Sedékiás, Akháb egyik prófétája arcul csapta Mikeást, és megkérdőjelezte, milyen lélek van Isten emberében. Sátán annyira becsapta a hamis prófétákat, hogy azt hitték, bennük van az Úr Lelke, és nem jöttek rá, hogy hazug lélek szól rajtuk keresztül.
Jody egyetemi hallgató volt, és eljött az idő, amikor beleszeretett egy helyes fiúba, aki a közeli városban lakott. A fiatalember gyakran kedves ajándékokkal érkezett a lánykollégiumba, és el akarta vinni Jodyt izgalmas, romantikus helyekre. Azonban egy komoly probléma került elő. A lánnyal ellentétben ő nem hitt Istenben. Sőt, nem csak, hogy hitetlen volt, de ráadásul olyan életformát folytatott, ami szöges ellentétben állt a fiatal hölgy neveltetésével. Jody pár barátja arra biztatta a lányt, hogy menjen csak férjhez Dave-hez. Majd biztosan sikerül megváltoztatni a férjét, és nagyon izgalmas lesz a közös életük. Egy-két másik barátnője azonban arra figyelmeztette, hogy ha hozzámegy, annak fájdalmas és kínos következményei lehetnek.
Fiatal lelkész koromban körülbelül négy évvel a házasságkötésük után Jody hívott, hogy látogassam meg. Alig ismertem fel benne azt a lányt, akivel együtt jártunk egyetemre. "Tíz évet öregedtem! - sírta el bánatát. - Dave összeütközésbe került a törvénnyel, és szeretőket tartott. Most hagyott el, és alig tudom eltartani a hároméves ikreket. Mit tegyek?" Megtehettem volna, hogy emlékeztetem Jodyt azokra a hamis prófétákra, akik biztatták, hogy menjen hozzá Dave-hez, de inkább a Szentlélek gyakorlati segítségére irányítottam a figyelmét. A múltat már Ő sem tudta meg nem történtté tenni, de a jövőre bátorságot és reményt nyújtott ennek a fiatal hölgynek.

Imádság a mai napra
"Atyám, arra kérlek, vezess engem olyan barátokhoz és tanácsadókhoz, akikben a helyes ítélőképességnek a lelke van, és ne hallgassak olyanokra, akik mindig csak azt lesik, hogyan járhatnának a kedvemben a véleményükkel!

Isten csodálatos kegyelme: A megváltás ára

„És nem bakok és tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve.” (Zsid 9:12)

Isten számára minden egyes lélek hatalmas érték, hiszen Jézus Krisztus drága vére árán vétetett meg.
Vannak, akik úgy beszélnek az ószövetségi időről, mint egy kegyelem, irgalom és Krisztus nélküli korszakról. Hozzájuk szólnak Krisztus szavai, amelyeket a szadduceusokhoz intézett. „Nem ismeritek az Írásokat és az Isten hatalmát” (Mk 12:24). Ezt a kort az isteni hatalom csodálatos megnyilatkozásai szőtték át...

Magát az áldozati rendszert is Krisztus tervezte el, és adta Ádámnak, hogy azon keresztül tanítsa őt a Megváltó eljövetelére, aki majd a világ bűnét hordozva, meghal az emberért.. .

A megölt áldozat vére Isten Fiának vérét jelképezte. Isten úgy akarta, hogy a szent és a közönséges közötti megkülönböztetés világos és egyértelmű maradjon. A vért szentnek kellett tekinteni, mivel egyedül Isten Fiának kiontott vére szerezhet engesztelést a bűnre. A vért arra is használták, hogy megtisztítsák vele a szentélyt a nép bűnétől. Ez azt vetítette előre, hogy egyedül Krisztus vére az, amely a bűnből megtisztíthat bennünket.

Megváltónk kijelenti, hogy az örök élet ajándékát hozta el nekünk a Mennyből. Fel kellett emeltetnie a Kálvária keresztjére, hogy minden embert magához vonzzon. Mindezek után hogyan bánjunk hát Krisztus áron vett örökségével? Legyünk gyöngédek, figyelmesek, kedvesek, együttérzők és szeretetteljesek irántuk! Így lehetünk egymás számára is a segítség és áldás forrása. Ebben a munkában nemcsak az emberi család vesz részt. A mennyei angyalok fenséges társasága kísérhet bennünket, hogy segítsenek felvilágosítani szegényt és gazdagot egyaránt...

Krisztus az Atyjával való tanácskozás során elhatározta, hogy semmi árat nem sajnál, és semmit nem tart vissza a bűnös megmentése érdekében. Az egész Mennyet odaadná üdvözítő munkájáért, azért, hogy helyreállíthassa az emberben Isten erkölcsi képmását... 

Isten gyermekének lenni annyit jelent, mint egynek lenni Krisztussal, és készséges, önfeláldozó szeretettel munkálkodni a bűnükben veszteglő emberek megerősítésére. 

Nézd a vérjelet minden választotton

„Mert az Úr része az ő népe…” (5 Mózes 32,9)

Miként lesznek a hívők Istennek tulajdona? Az Ő szabad, kegyelemből való választása által. Elválasztotta őket és összes szeretetét feléjük fordította. És azt a nélkül tette, hogy valami jó lett volna rajtuk abban az időben, vagy, hogy azt előre látta volna bennük. Kegyelmes volt, akihez kegyelmes akart lenni és kiválasztott népét örök életre rendelte, így tehát azok az Ő tulajdonát képezi az Ő szabad és korlátlan választása folytán.

De azok nem csak azért az Övéi, mert elválasztotta őket, hanem mivel meg is vette őket. Letette és kifizette a teljes díjat az utolsó fillérig értük, minélfogva az Úrnak elvitathatatlan tulajdonjoga van hozzájuk. Nem mulandó ezüstön vagy aranyon, hanem az Úr Jézus Krisztus drága vérén váltatott meg a legteljesebb módon az Úrnak öröksége. 

Semmiféle követelés sem fér az Ő birtokjogához, semmiféle gátló tiltakozást nem lehet emelni ellene, a váltságdíj nyilvános törvényszék előtt lett letéve és elismerve, ennélfogva a gyülekezet az Úr szabad tulajdona örökké. 

Nézd a vérjelet minden választotton, ez láthatatlan az emberi szem előtt, de Krisztus ismeri azt, mert tudja az Úr, kik legyenek az Övéi, nem feledkezik azok egyikéről sem, akiket az emberek közül megváltott; megszámlálja a juhokat, akikért életét adta és gyülekezete, melyért magát feláldozta folyton emlékezetében van. 

De az Övéi azért is, mert legyőzte őket. Milyen küzdelembe került az Neki, míg megnyert bennünket! Milyen sokáig tartotta megszállva szívünket! Mennyiszer felszólított bennünket a megadásra! De mi elzártuk előtte ajtónkat és megerősítettük kőfalainkat vele szemben. 

Nem emlékszünk már arra a nagy napra, mikor szívünket ostrommal bevette? Mikor keresztjét kőfalainkra felállította, sáncainkat megmászta és tornyainkra kitűzte az ő mindeneket legyőző kegyelmének vérpiros lobogóját? Igen is, mi az Ő mindenható szeretetének legyőzött foglyai vagyunk. 

Mivel tehát ekképpen kiválasztattunk, megvétettünk és meggyőzettünk, ennél fogva, a mi isteni Urunk joga érinthetetlen; örülünk annak, hogy sohasem lehetünk a magunkéi és óhajtjuk naponként akaratát cselekedni és dicsőségét kinyilatkoztatni.

Zsoltárok könyve 147. rész

1. Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
2. Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
3. Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4. Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
5. Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
6. Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
7. Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8. A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
9. A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
10. Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
11. Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
12. Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13. Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
14. Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15. Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
16. Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
17. Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
18. Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19. Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
20. Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!

A kétértelmű cselekedet és eljárás vétke.

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Akik leborulnak a háztetőkön az ég serege előtt, azokat is, akik leborulnak az Úr előtt, és esküsznek rá, de esküsznek Molokra is” (Zofóniás 1,5)

Az olyan emberek, mint ezek a csapodárok, azt gondolják, hogy biztonságban vannak, mert mind a két féllel tartanak; futnak azokkal, kik Jehovát követik és amellett térdet hajtanak a Molok előtt.

De a kétnyelvűség utálatos Isten előtt és a képmutatást szívből gyűlöli. A bálványimádó, aki határozottan bálványához ragaszkodik, kevésbé bűnös, mint az, aki megfertőződött és szentségtelen áldozatát az Úr templomába viszi, s az alatt szíve a világon s annak bűnein csüng. 

A megbízhatatlan kétnyelvű ember a mindennapi közönséges életben joggal van kitéve a megvetésnek, de az isteni dolgokban is ez a leginkább átokra méltó bűn, ami csak létezik. Az előttünk levő versben kimondott ítélet rettenetes, de nagyon is kiérdemelt, mert miért is kímélne meg az isteni igazság egy olyan bűnöst, aki tudja, mi a jó, helyesli azt és kötelezi magát, hogy azt zsinórmértékül választja, azonban mégis a gonoszt választja és annak ad helyet szívében? 

Lelkem, vizsgáld meg magadat e napon és lásd meg, vajon nem terhel-e téged a kétértelmű cselekedet és eljárás vétke. Azt vallod, hogy Jézus tanítványa akarsz lenni; szereted-e hát Őt igazán? Őszinte a te szíved Isten iránt? Becsületes vagy, vagy pedig hajlongasz, bókolsz mindennek? 

Az, hogy élőnek mondanak, keveset segít, ha a valóság szerint halott vagyok a vétkek és bűnök által. Aki egyik lábát az igazság földjére teszi, a másikat pedig a hamisság csalóka tengerére, annak esése rettenetes lesz és egészen a romlásba zuhan. Krisztus mindenünk vagy semmink. 

Isten betölti az egész mindenséget, tehát nincs hely más Isten számára, s ha szívemben uralkodik, akkor más hatalomnak nincs többé helye. A megfeszítettben bízom-e egész egyedül; Jézusnak élek-e csupán? Benső vágyódásom azt tenni? Erre irányul minden vágyam és óhajom? 

Ó, akkor legyen magasztalva a mindenható kegyelem, mely engem megmentett. S ha még hiányos vagyok e tekintetben, ó Uram, akkor bocsásd meg bűneimet és adjad, hogy féljem a Te nevedet!

Örömteli mindennapok: Győzelemre születtünk!

,,Azért beszéltem ezeket néktek, hogy tökéletes békességetek és bizodalmatok legyen énbennem. E világon nyomorúságotok, megpróbáltatásotok lészen; de bízzatok: én legyőztem a világot.,, - János 16:33 ¹

Jézus azt mondta, hogy amíg a világban élsz, lesznek problémáid.

De te nem csupán a világban élsz. JÉZUSBAN vagy a világban, és ez adja a különbséget. Őbenne vagy, és Ő már legyőzött minden létező problémát.

Isten gyermekeként nem egy legyőzött ember vagy, aki próbál győzedelmeskedni. Te győztes vagy, és a sátán próbál kirabolni téged abból a győzelemből, ami már a tiéd.

Amikor Jézust életed Urává tetted, beleszülettél a győzelembe… mert a Győztes a bensődbe költözött. Gondolkozz el ezen. A győztes Jézus. A Felkent. A megdicsőült és feltámadt Úr. A Világegyetem Ura.

Fel a fejjel, barátom! Legyen „tökéletes békességed és bizodalmad”. Maga Jézus él benned!

Igei olvasmány: János 16:15-33

Örömteli mindennapok: A nap mindig ott van!

 ,,..Mindenkor örüljetek!,, 1Thess 5:16

Legyél boldog a hitedben, és legyél boldog a szívedben folyamatosan, és mindig .
Figyeld csak, mit mond az Úr: milyen hosszú ideig legyél boldog és örömteli? Milyen hosszú ideig kell derűsen élni? Annyi ideig, amíg az emberek jók hozzánk, amíg jól érezzük magunkat, amíg a gazdaság jól működik? Nem. Az Ige szerint folytonosan, mindig. Akkor is, amikor jól mennek a dolgok, és akkor is, amikor rosszul. Amikor süt a nap, s amikor esik.
Amikor sötét felhők gyülekeznek a fejed fölött, úgy érezheted az élet tele van rossz dolgokkal. De mindig emlékezz: a sötét felhők felett süt a nap. Mindig. Lehet hogy nem vagy képes a napot látni a felhők miatt, de ez nem jelenti azt, hogy a nap nincs ott. Épp csak a sötét felhők eltakarják. A jó hírem számodra az, hogy a sötét felhők csak átmenetiek. Nem maradnak ott mindig. A nap marad ott mindig!

Ebben az átmeneti időben is őrizd meg az örömödet, légy boldog. Ne engedd, hogy néhány felhő megkeserítse az életed. Az eső esik az igazra és a hamisra egyaránt. Ez azt jelenti, hogy mindannyian kerülünk nehéz helyzetbe. Igazságtalanságok történhetnek velünk, kísértések, próbák. De tudd, amikor benne vagy egy nehéz próbában, Isten mindig megsegít. Ha nehézségeken mégy keresztül, de az arcodon mosoly, a szívedben Istent dicsőítő ének van, a próba után jutalom vár téged. Legyen áldott napod!

Zsoltárok könyve 69. rész 3.vers

1. Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé.
2. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
3. Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
4. Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
5. Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
6. Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
7. Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
8. Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
9. Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
10. Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
11. Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
12. Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
13. A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
14. Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
15. Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
16. Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
17. Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
18. És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
19. Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
20. Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
21. A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
22. Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
23. Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
24. Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
25. Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
26. Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
27. Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
28. Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
29. Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
30. Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
31. Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
32. És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
33. Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
34. Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
35. Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
36. Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
37. És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.

Reggeli dicséret-Krisztustól nyert szabadság

"Krisztus szabadságra szabadított meg minket, álljatok meg tehát szilárdan, és ne engedjétek magatokat újra a szolgaság igájába fogni." (Galatákhoz írt levél 5:.)

Azt hallottam, hogy nehezen illeszkednek vissza a szabad, polgári életbe azok, akik hosszabb időt töltöttek valamilyen fegyintézetben. Megszokták a benti életet és elszoktak attól, ami kint vár rájuk.

Hasonló veszély fenyegeti azokat is, akik megtapasztalják Krisztus szabadítását. Nem annyira a látványos bűnöktől szabadulókat, hiszen azok tudják, hogy mit hagynak maguk mögött és miért. Pál apostol itt inkább azokról beszél, akik a Krisztusban elnyert és élvezett szabadság helyett valamiféle mankót keresnek maguknak az életben, mert korábban megszokták, hogy nem szabadok, hanem valaki vagy valami megmondja nekik, hogy mit tegyenek.

Bár azt gondoljuk, hogy mindenki szabad akar lenni, sokakat riaszt az ezzel járó felelősség, ezért inkább másokra ruházzák azon döntések felelősségét, amit nekik kellene meghozni.

Vigyáznunk kell, hogy megbecsüljük azt a szabadságot, amit Krisztus szerzett meg nekünk. Nem csak attól kell óvakodnunk, hogy szabadosságba csúszva visszaélünk vele, hanem a fenti ige szerint attól is, hogy nem élünk vele, hanem újabb, másféle szolgaságot veszünk magukra, csak mert megszoktuk, hogy nem vagyunk szabadok, és ezért nem tudunk mit kezdeni a szabadsággal.

Isten szabadnak szeretne látni bennünket. Szabadnak a hibáinktól, a bűneinktől és minden megkötözöttségtől is. Ma is.

Szerző: Stramszki István

Reggeli dicséret- Biztonság

„Nemcsak a közelben vagyok Isten - így szól az ÚR -, hanem Isten vagyok a távolban is! El tud-e rejtőzni valaki olyan helyre, ahol nem látom? - így szól az ÚR. Nem én töltöm-e be az eget és a földet? - így szól az ÚR.” (Jeremiás könyve 23. fejezet 23-24. verse)

Szívesen beszélgetnék ezekről a versekről egy kisebb körben, ki mit gondol, ki hogyan érez a bibliaversekkel kapcsolatban. Senkit nem szeretnék meggátolni a szabad gondolkozásban, csak leírom, hogy milyen érzésekkel töltenek el ezek a szavak engem.

Először is biztonságban érzem magam. Ha arra gondolok, hogy körülettem Isten van, megnyugszom tőle. Úgy érzem magam, mint Dávid a 139 zsoltárban, hogy az Isten keze körülvesz engem, elölről és hátulról is véd az ő jelenléte.

Isten nemcsak a jelenben az aki, hanem a jövőben is. Van az a pillanat, amikor úgy kelsz fel, amikor jobb szeretnéd, hogy az előtted álló nap inkább mögötted legyen. Nem tudod mi lesz, vagy mi fog történni veled, nem tudod, hogy látszólag megoldhatatlan helyzetek hogy fognak megoldódni. Ilyenkor azt kívánom, bárcsak láthatnám azt, amit az én Istenem már tud.

Harmadszor pedig megnyugvást találok ezekben a versekben. Az Úr, aki mindenhol jelen van. Biztosítékot kapok arról, hogy egy fűszál nem hajolhat le az Ő tudta nélkül. Talán egyesek számára ez egyszerre rémisztő is lehet, de véleményem szerint a legjobb érzés, amikor biztosítva vagyok arról, hogy nem vagyok egyedül. Fizikailag elbújhatok az emberek elől, de Isten elől el nem rejtőzhetünk. Valójában ez egy szerencsés állapot az ember számára, mert mindig van segítsége, és tudhatja azt, hogy az Úr sosem mondott le az emberről, vagyis rólam se és rólad se!

Szerző: Laszlo Osvald

Az első szereteted szép napjai

„…a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától…” - (János 15,4)

Milyen módon kezdted a gyümölcstermést?

Az Úr Jézushoz jöttél, az Ő nagy kiengesztelésébe kapaszkodtál, és tökéletes igazságába vetetted bizalmadat. Ó milyen magasztos gyümölcsöket hoztál? 

Emlékszel-e még első szereteted szép napjaira? Szőlőtőkéd akkor valóban virágzott, előtűntek az ifjú szőlőfürtök, kifakadtak a gránátalmafák és a fűszerek kertje kellemes illatát árasztotta. Azóta meglankadt buzgóságod? Ó, ha úgy volna, kényszerítlek téged, emlékezz meg az első szeretet idejéről és az előbbi cselekedeteidet cselekedd. Ragaszkodj mindenek fölött ahhoz, amiről tapasztalatból tudod, hogy az téged Krisztushoz vonz, mivel Tőle származnak gyümölcseid. 

Az istentisztelet valamennyi gyakorlása, melyek téged Jézushoz vezetnek, hozzájárul ahhoz, hogy gyümölcsözzél. A nap kétség nélkül a gyümölcsöskert fái termékenységének a legfőbb oka; s az Úr Jézus még sokkal nagyobb mértékben az, az Ő kegyelme kertjében lévő fák részére. 

Mikor voltál a legterméketlenebb? Nem akkor, mikor a te Urad és megváltó Jézus Krisztusodtól távol éltél, mikor az imában hanyag voltál, mikor a te megváltód vérében való egyszerű hittel eltávoztál, mikor erényeid felfuvalkodottá tettek, ahelyett, hogy az Úrnak adtak volna azért dicsőséget, mikor azt mondtad: „Az én hegyem szilárdan áll és soha meg nem mozdítom;” s elfelejtetted miben van a te erőd – akkor megszűntél gyümölcsözni, nemde? 

Sokan közülünk lelkünk megrendítő megaláztatása által tapasztaltuk és tanultuk meg az Úrtól, hogy semmink sincs, amit nem Krisztustól vettünk volna, semmink, ha magát Krisztust nem bírjuk mindenek előtt, és amikor láttuk, hogy milyen rendkívül puszta és halott a teremtmény minden ereje azt kiáltottuk gyötrődésünkben: „Tenálad vannak az én gyümölcseim egyedül, mert én sohasem tudtam volna jó gyümölcsöt teremni!” 

Az elmúlt napok tapasztalatai megtanítottak minket arra, hogy minél együgyűbben bízunk Istennek a Krisztusban nyilvánított kegyelmében, minden dologban és várunk a Szentlélekre, annál több gyümölcsöt fogunk hozni Istenünknek. 

Ó, várjátok gyümölcsötöket, mint életeteket a Megváltótól és bízzatok egészen és egyedül Őbenne!

Dicsőítések: Teljes albumok

Kövesd a fényes csillagot (Teljes album)
https://www.youtube.com/watch?v=6IyW0m4auv4

Az idők változnak (Teljes album)
https://www.youtube.com/watch?v=sChZCLKIOs0&t=2736s

Ez Élet Sötétsége - teljes album 

( Hidden Kingdom - This Present Darkness )
https://www.youtube.com/watch?v=yNGfoR9NISI&t=54s

Zsoltárok könyve 91. rész

1. Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugoszik az.
2. Azt mondom az Úrnak: Én oltalmam, váram, Istenem ő benne bízom!
3. Mert ő szabadít meg téged a madarásznak tőréből, a veszedelmes dögvésztől.
4. Tollaival fedez be téged, és szárnyai alatt lészen oltalmad; paizs és pánczél az ő hűsége.
5. Nem félhetsz az éjszakai ijesztéstől, a repülő nyíltól nappal;
6. A dögvésztől, a mely a homályban jár; a döghaláltól, a mely délben pusztít.
7. Elesnek mellőled ezeren, és jobb kezed felől tízezeren; és hozzád nem is közelít.
8. Bizony szemeiddel nézed és meglátod a gonoszoknak megbüntetését!
9. Mert azt mondtad te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá:
10. Nem illet téged a veszedelem, és csapás nem közelget a sátorodhoz;
11. Mert az ő angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged minden útadban.
12. Kézen hordoznak téged, hogy meg ne üssed lábadat a kőbe.
13. Oroszlánon és áspiskígyón jársz, megtaposod az oroszlánkölyköt és a sárkányt.
14. Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet!
15. Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt.
16. Hosszú élettel elégítem meg őt, és megmutatom néki az én szabadításomat.

Joel Osteen: Nagy ereje van az imának!

,,Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.,,  (Jakab 5:16)

Azt mondja az Írás, hogy az igaz ember erőteljes imádsága hatalmas dolgokra képes. Az erőteljes, buzgó imádság hittel teli, szeretetteli és teljesen benne van a szívünk. Úgy gondolom, egy imádkozó anya tökéletes példája lehet az erőteljes imádkozásnak.

Ismerek egy édesanyát, aki buzgón imádkozott a fiáért. A fiú belekeveredett egy rosszhírű motoros bandába, és börtönből börtönbe járt. Ahogy az évek múltak egyre lejjebb süllyedt, összetörve ezzel édesanyja szívét. Az anya, azonban továbbra is imádkozott és hitt. Mindent megtett, de úgy tűnt, semmi sem változik. A fiúnak már mindenféle függősége volt. Szinte állandóan kábítószer, vagy alkohol hatása alatt volt, és alig volt néhány józan pillanata.

Egy alkalommal, a húszas évei elején, teljesen elrontott életét látva, elkeseredésében elhatározta, hogy gyógyszerekkel véget vet mindennek. Ahogy a tükörbe nézett, egy halott ember nézett vissza rá. Azonban, amikor be akarta venni a gyógyszereket, hallotta amint egy hang erőteljesen így szól: „Ne tedd!” Egy természetfeletti erő visszatartotta. Nem nagyon volt tudatában, mit tesz, de úgy gondolta mielőtt véget vet az életének, előtte még elmegy gyülekezetbe.

Felpattant a motorjára, és a gyülekezetünkben Lakewood-ban kötött ki egy vasárnap délelőtti istentiszteleten. Bűzlött az alkoholtól, teljesen belőve, nagyra nőtt szakállal, tele tetoválással belépett a gyülekezetbe. Az alkalom már elkezdődött, és egy segítőnk a legelső sorba vezette. A férfi annyira el volt szállva, hogy nem is értette igazán, mi zajlik körülötte, de magával ragadta egy olyasfajta szeretet, amit azelőtt még soha sem érzett. Ahogy ott ült az istentiszteleten, érezte, ahogy a láncok lehullnak róla és az elméje kitisztul. Hirtelen tudta, hogy van értelme az életének.

Az alkalom után kiment a parkolóba a motorjához, letérdelt és imádkozni kezdett: „Istenem, én nem tudom, hogy Te tényleg akarsz-e engem, de a lelkipásztor azt mondta, hogy Te elfogadsz engem, úgy ahogy vagyok, így most átadom Neked az életem.”

Miután hazament, az első dolga az volt, hogy felhívta az édesanyját. Éppen anyák napja volt. Elmondta neki, hogy elment gyülekezetbe, és befogadta Krisztust a szívébe. Képzelhetitek milyen boldog volt az édesanyja, látva, hogy megtörtént az, amiért imádkozott.

A fiú azon a napon megszabadult a kábítószer és alkohol függőségétől. Kiszállt a motoros bandából és elkezdett egy motoros szolgálatot az elveszettek felé. A szolgálatot Tribe of Judah Motorcycle Ministry-nek hívják (Júda Törzse Motoros Misszió). Kedves barátunk, Ben Priest, immáron több mint harminc éve szolgál, járja a világot, és hirdeti az embereknek, hogy mit tett vele Isten.

Kedves barátom, bármi történik is éppen az életedben, vagy a szeretteid életében, emlékezz arra, amit Jakab mondott: „Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének!” Ahogy Isten megválaszolta ennek az édesanyának az imáját, ugyanúgy a tiédet is meg akarja válaszolni. Imádkozz, remélj, higgy, mert Isten mindig hűséges a Szavához!

Forras: http://van-remeny.webnode.hu

A hit becses, nem kevésbé becses megpróbáltatása sem

„Hogy a ti kipróbált hitetek, ami sokkal becsesebb a veszendő, de tűz által kipróbált aranynál, dicséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor.” -(1 Péter 1,7)

Az a hit, mely nem ment megpróbáltatásokon keresztül, lehet valódi hit, de akkor mindenesetre kicsiny hit az és kétség nélkül piciny és törpe fog maradni mindaddig, míg a próba által jónak nem bizonyul. A hit sohasem növekedik oly dicsőn, mint mikor minden egyesül ellene; a vihar annak nevelő mestere és villám a tanítója. 

Ha szélcsend uralkodik a tengeren, akármennyire kifeszítitek vitorlátokat, a hajó nem jut közelebb a kikötőhöz, mert a szundikáló tengeren a kormány is nyugszik. De ha a szél sivítva dühöng, ha a hullámok felemelkednek, akkor sas gyorsasággal siet a hajó az óhajtott kikötő felé, bár a fedélzeten is átcsapnak a hullámok és az árbocfák recsegnek-ropognak a telt, duzzadó vitorlák nyomása alatt. 

Nincsenek annál ragyogóbb, kék színű virágok, mint amelyek a fagyos jégtáblák tövénél nőnek; egy csillag sem ragyog olyan fényesen, mint ahogyan az északi égbolt csillagai tündökölnek, sehol sincs olyan üdítő ízű víz, mint az, amely a sivár pusztában fakad, és nincs oly drága hit, mint az, amely e szerencsétlenség közepette életben marad és diadalmasan ellenáll minden kellemetlenségnek. 

A nyomorúságban türelmesnek bizonyult hit, tapasztalathoz vezet. Nem hitted volna el tehetetlenségedet, ha nem lettél volna kénytelen rohanó folyókon átmenni; sohasem tapasztaltad volna Isten hatalmát, ha nem hordoztak volna karjai a vízáradat közepette. 

A hit szilárdsága, bizonyossága és bensősége annál erősebben növekszik, minél többször kipróbáltatik a nyomorúság által. 

A hit becses, nem kevésbé becses megpróbáltatása sem.
De ez ne kedvetlenítsen el titeket, kik még ifjak vagytok a hitéletben. Kijut még nektek is bőven a próbáltatásból, ha nem is keresitek azt: annak idején teljes mértékben részesültök a megpróbáltatásban. 

S ha most még nem élvezhetitek a hosszú tapasztalat gyümölcseit, úgy adjatok hálát Istennek azon kegyelméért, amelyet vettetek; áldjátok és magasztaljátok Őt, a szent bizodalom azon fokáért, ameddig eljutottatok, járjatok e szabály szerint, akkor mindjobban megáld titeket az Úr, mígnem hitetek hegyet mozdít el helyéről és a lehetetlen is lehetséges lesz előttetek.

Ma szólt az Úr a szívemhez! -HALLELÚJA, DICSÉRD ISTENT!!

Ma szólt az Úr a szívemhez! Keveset dicsőítjük Őt!
Ezt mondta: - Dicsérjetek engem! 

DICSÉRJÜK ŐT, az egy igaz, élő ISTENT, aki teremtette a Földet és a Mennyet és benne Minket!! MÉLTÓ a DICSÉRETRE!! MÉLTÓ az ATYA aki odaadta egyszülött fiát, miérettünk! S MÉLTÓ a BÁRÁNY, aki értünk, bűnösökért meghalt a Golgotán, hogy elhordozza a világ bűneit, Bűnünket, átkunkat! Hogy SZABADOK lehessünk!

Aki adta a Szent Szellemét, nem hagyott minket magunkra, hanem adta Őt nekünk, aki elvezet minket minden igazságra! Dicséretessék az Úr mindörökké, ÁMEN!!

Aki dicséretet énekel az Úrhoz, az duplán imádkozik :)

Aki dicséretet énekel az Úrnak, azt gyógyítja az Úr!
Helyreállítja az életét! Kitakarítja azt minden szempontból!
Kiveszi ami nem odaillő,megerősíti azt ami Tőle van!
ÁLDOTTÁ tesz, kijöttödben, bejöttödben! Megáldja a családodat ezer íziglend!
Kell ennél több Testvérem?

A dicséret szellemi fegyver!!

A dicséret szellemi fegyver - Németh Sándor igehirdetése

https://www.youtube.com/watch?v=S-TbrnQMiJg

Lelki-testi bajoktól szabadít meg! Szánd oda magad élő áldozatul, tedd az Úr kezébe magad! 

Szánj egy fél órát arra, hogy csak dicséred az Istent! Hogy rád tudjon szállni drága, Szent kenete!

Nem kel ehhez megvárnod a gyülekezeti alkalmat!
Ha pedig nem jársz, akkor tedd magad oda egyedül!

TE és az Úr és az Ő Szentjeivel, tarts Istentiszteletet! Hívj magadhoz ha tudsz egy hívő rokont, barátot! De ha nincs akkor is jó, hisz meghallgatja az Úr az Őhozzá kiáltókat!

,,És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.,, Zsolt. 50,15

,,Mert mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik. ,,Róm. 10,13

Zsoltárok könyve 147. rész
1. Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó; hiszen őt dicsérni gyönyörűséges és illendő dolog!
2. Az Úr építi Jeruzsálemet, összegyűjti Izráelnek elűzötteit;
3. Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket.
4. Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájokat nevéről nevezi.
5. Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcseségének nincsen határa.
6. Megtartja az Úr a nyomorultakat; a gonoszokat földig megalázza.
7. Énekeljetek az Úrnak hálaadással, pengessetek hárfát a mi Istenünknek!
8. A ki beborítja az eget felhővel, esőt készít a föld számára, és füvet sarjaszt a hegyeken;
9. A ki megadja táplálékát a baromnak, a holló-fiaknak, a melyek kárognak.
10. Nem paripák erejében telik kedve, nem is a férfi lábszáraiban gyönyörködik;
11. Az őt félőkben gyönyörködik az Úr, a kik kegyelmében reménykednek.
12. Dicsőitsd Jeruzsálem az Urat! Dicsérd, oh Sion, a te Istenedet!
13. Mert erősekké teszi kapuid zárait, s megáldja benned a te fiaidat.
14. Békességet ád határaidnak, megelégít téged a legjobb búzával.
15. Leküldi parancsolatát a földre, nagy hirtelen lefut az ő rendelete!
16. Olyan havat ád, mint a gyapjú, és szórja a deret, mint a port.
17. Darabokban szórja le jegét: ki állhatna meg az ő fagya előtt?
18. Kibocsátja szavát s szétolvasztja őket; megindítja szelét s vizek folydogálnak.
19. Közli igéit Jákóbbal, törvényeit s végzéseit Izráellel.
20. Nem tesz így egyetlen néppel sem; végzéseit sem tudatja velök. Dicsérjétek az Urat!

https://www.youtube.com/watch?v=wOB7qjgEfsU

Halleluja dícsérd Istent, hallelúja dícsérd Istent,
Hallelúja dícsérd Istent, hallelúja dícsérd Istent,

A lélek és a mennyasszony mondja : Jövel,
És aki hallja, mondja : Jövel,
és aki szomjúhozik az jöjjön el,vegye az élet vizét ingyen

TEDD Őt az első helyre és ha Ő az első helyen van az életedben, akkor szánni fogsz rá egy órát arra, hogy Őt dicsérd és egy-egy tanítását meghallgasd! Mert tudás nélkül drága testvérem elveszünk az utolsó időkben! Ezért is tart még a kegyelem korszaka! 

Egyrészről a meg nem tértekért, de másrészről mi érettünkért is, hogy áttudjunk változni Krisztus képmásává!  Halleluja!

Szentek legyetek, mert én az Úr, a ti Istenetek szent vagyok. (3Móz 19,2)

,,Éljetek szeretetben, ahogyan a Krisztus is szeretett minket, és önmagát adta értünk.,, (Ef 5,2)

Istenem, kérlek, mutasd meg nekem a te szentséged és teljességed, és vezess engem, hogy követhesselek!
Ha azt a szót hallom, hogy "szent", rögvest néhány glóriás szobor jelenik meg elõttem. Különös érzés fog el, zavar a tekintetük, mert mereven a távolba néznek, az arcuk és a kõbe vésett vonásaik ridegek. Olyan távolinak érzem magam tõlük. Az idõ foglyai ezek a szobrok, nem többek õk, mint egy megdermedt örök pillanat.
Istenem, te is ilyen vagy? Te is ilyen szigorú tekintetû, mozdulatlan vagy? Te is egy örökkévalóságig tartó élettelen és hideg pillantással nézel le ránk, téged szemlélõ emberekre?

- Nem, te nem ilyen vagy. Te az élet és a lét teljessége vagy. Bár az emberi elme képtelen teljes mértékben megismerni, de ha csak egy kicsit is megtapasztalhatunk szentségedbõl és szeretetedbõl, rögvest megtelünk erõvel. Te vagy, aki létezel, tõled indul ki az élet, te elevenítesz meg bennünket nemcsak erre a földi életre, hanem az örök életre is. Közel vagy hozzánk, hisz gyermekeidnek tekintesz bennünket, és mi Atyánknak szólíthatunk téged. Végtelen a szereteted. Tekinteted sosem rideg, hanem nagyon is emberi, hiszen Jézus tekintetében te nézel ránk. Tõled nem kell megrettennünk, hanem felszabadult öröm tölthet el, mert töredékes létünket a te végtelenséged teheti teljessé. Ennek a teljességnek a megélésére és átélésére hívsz bennünket mindennap.
Annyiban vagyok szent, amennyiben kételkedés nélküli hittel és rettenthetetlen lélekkel mondhatom: jóllehet én bûnös vagyok, a Krisztus azonban a keresztséggel, igével, úrvacsorával és Szentlélekkel szent. (Luther Márton)

Istenem, ha magamba nézek, azt látom, hogy nem vagyok szent, egyáltalán nem. Te látod az életemet, és tudod, hogy törekszem a jóra, de a te áldásod és segítséged nélkül ezek mind csak haszontalan próbálkozások. Te töltsd be életemet, hogy teljesíteni tudjam parancsodat, és szent legyek. Ámen.

,,Kiálts hozzám és megfelelek, és nagy dolgokat mondok néked, és megfoghatatlanokat, a melyeket nem tudsz. ,, Jeremiás próféta könyve 33. rész 3.vers

Szeretettel: Mónika

 Ámen💖

Áhítat morzsák: ELJÖTT A BÁRÁNY MENYEGZŐJE – Jelenések 19:6-

És hallottam valami nagy sokaság hangját, mely mintha nagy vizek zúgása és erős mennydörgés hangja volna: 

“Halleluja, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható! Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt, mert eljött a Bárány menyegzője, felkészült menyasszonya, és megadatott neki, hogy felöltözzék fényes, tiszta gyolcsba. Ez a gyolcs a szentek igaz cselekedeteit jelenti”. Így szólt hozzám: “Írd meg: Boldogok, akik hivatalosak a Bárány menyegzőjének vacsorájára!” Ezt is mondta nekem: “Ezek az Isten igaz igéi” (Jelenések 19:6-9)

Gyönyörű, verőfényes, forró júliusi szombat délután volt. Négyen, barátnők, egy vendégszeretetéről híres kúria hétvégi vendégei voltunk. Gyönyörű, ízléses, hangulatos kétágyas szobákban aludtunk, a természettől egy karnyújtásnyira. Reggelente lovak nyerítésére, madarak csicsergésére ébredtünk, s csak úgy szívtuk magunkba a friss, tiszta vidéki levegőt. Reggel és este elhalmoztak bennünket finomságokkal, olyan sokkal, amit képtelenség volt elfogyasztani. Minden alkalommal degeszre ettük magunkat a szabadban felállított asztalok köré ülve, miközben a vendégeket és munkájukat egyaránt értékelő pincérek vettek bennünket körbe, s vidámítottak, megállás nélkül. Nap közben pedig a medence mellett hűsöltünk, vagy éppen a vízbe lógattuk lábunkat, lubickoltunk, vég nélkül csevegtünk, órákon át csak lazítottunk. Azon a hétvégén önfeledt pillanatok sokaságával találkoztunk, ahogy semmi mást sem tettünk, csak a természet lágy ölén magunkat teljesen elengedve kikapcsolódtunk.

Azon a szombat délutánon elhatároztuk, hogy a medencétől nem messze, a tó mellett, a sportpályák közelében, gyönyörű füves, zöld környezetben, egy kirakott asztalhoz letelepedve négyesben istentiszteletet tartunk: igét olvasunk, rövid igehirdetést tartunk, egymásért imádkozunk, és rövid bizonyságokat osztunk meg, hogy mindannyian felbátorodjunk. S ahogy az Úrral és egymással közösségben voltunk, istentiszteletünk kellős közepén egyszer csak a legmeghatóbb élményben volt részünk. A tó túloldalán, egy gyönyörű zöld tisztáson, alig 50-100 méterre tőlünk egy menyegzőt tartottak. A szertartás rövid, egyszerű, mégis méltóságteljes volt, ahogy az alkalomhoz illő zene megszólalt, és a menyasszony és a vőlegény előrejöttek aláírni a hivatalos dokumentumokat. A szertartás végével, fehér lovas hintón a feleség férjével elhagyta a házasságkötés helyszínét, éppúgy, ahogy menyasszony és vőlegényként nem sokkal azelőtt odaérkeztek.

Bár igyekeztünk az Úr jelenlétében maradni mindvégig, mégis istentiszteletünket a szertartás idejére félbeszakítottuk, és mindannyian a kibontakozó eseményekre és a megható pillanatokra összpontosítottunk. Ahogy lecsengtek az események, a zene elhalkult, visszafordultunk istentiszteletünkhöz, s az Urat tovább imádtuk, egymást bátorítottuk. Mindannyian meghatódtunk, ahogy istentiszteletünk kellős közepén egy gyönyörű menyegző szem és fültanúi voltunk!

Ahogy később a történtekről elmélkedtem, megértettem, hogy mindannyiunknak része lesz majd ebben az élményben, ahogy életünkben az Urat imádjuk. Ha egész életünk istentisztelet, akkor egy nap, a mennybe kerülve, hivatalosak leszünk a Bárány menyegzőjére, s istentiszteletünk kellős közepén egy házasságkötésben lesz nekünk is részünk. S ahogy a menyegzői vacsora véget ér, újra visszafordulunk majd istentiszteletünkhöz, s az Urat tovább imádjuk és egymást bátorítjuk – egy örökkévalóságon át. Halleluja!

Írta: BARTHA BORBÁLA Magyarországon élő, keresztény író és szolgálattevő, az Istennel való mély, bensőséges kapcsolatról és annak gyakorlati megvalósításáról jelentek meg művei 
 („A kimondhatatlan ajándék”; „Meghitt kapcsolatban az Atyával János evangéliuma alapján”). 
A könyveivel kapcsolatos további információk a http://bbartha.extra.hu/

Zsoltárok könyve 1. rész

ÁLDOTT szép vasárnapot kívánok mindenkinek :) Ámen💖

1. Boldog ember az, a ki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül;
2. Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal.
3. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, a mely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.
4. Nem úgy a gonoszok, hanem, mint a polyva, a mit szétszór a szél.
5. Azért nem állhatnak meg a gonoszok az ítéletben; sem a bűnösök az igazak gyülekezetében.
6. Mert tudja az Úr az igazak útját; a gonoszok útja pedig elvész.

Heti imagondolatok: KRISZTUS LEGFŐBB TERHE

"De én az igazat mondom néktek: Jobb néktek, hogy én elmenjek, mert ha el nem megyek, nem jő el hozzátok a Vigasztaló: ha pedig elmegyek, elküldöm azt tihozzátok." (János 16:7)

AMIKOR KRISZTUS A FÖLDÖN ÉLT, MIVEL TÖLTÖTTE IDEJE NAGY RÉSZÉT?
MI VOLT A FŐ TÉMA, AMIRŐL PRÉDIKÁLT?

Krisztus imában töltött sok időt: "Egész napokat töltött munkával és egész éjszakákat imával, hogy megerősödjön a Sátánnal szembeni küzdelemre, és hogy segíthessen azokon, akik szabadulásért jöttek hozzá."

Az ima napi programjának része volt: "Reggelenként - az Istennel töltött órák után - a menny világosságát hozta az embereknek. Naponta részesült a Szentlélek keresztségében. Az új nap hajnalán az Úr felébresztette szendergéséből, lelkileg megerősítette, hogy szavaival áldást áraszthasson másokra."

Jézus imaélete nagy hatással volt a tanítványokra: "Ez a jelenet (az imádkozó Jézus) mélyen meghatotta a tanítványok szívét. Gyakran vették észre, hogy Mesterük néha több órát tölt el egyedül Atyjával beszélgetve. Az Atyával eltöltött reggeli órák tették lehetővé, hogy az embereknek mennyei világosságot vigyen. Szavainak és cselekedeteinek erejét a tanítványok már régtől fogva ezekkel az imaórákkal hozták kapcsolatba. Gyakran az egész éjszakát a hegyen imádkozással töltötte.'"

Prédikációinak fő témája: "Krisztus, a nagy Tanító igen sokoldalú témakörrel rendelkezett, melyből válogathatott, de az a kérdéskör, mely körül a legtöbbet időzött, a Szentlélek eljövetele volt. Mily nagy dolgot ígért az Ő egyházának ezzel. Mégis, van-e még egy témakör, mellyel oly keveset foglalkozunk most? Van-e ígéret, amely kevésbé teljesedett, mint ez? Csupán egy-egy alkalmi előadás hangzik el a Szentlélekről, majd későbbre halasztjuk a téma további tanulmányozását."

Más áldásokat is hoz: "A Szentlélek kitöltetése az apostolok idejében a korai eső volt, mely dicső eredményeket hozott. A késői eső azonban még bőségesebb lesz. A Lélek ígérete oly dolog, amiről keveset gondolkodunk, és ennek megvan a maga eredménye: lelki sötétség, hanyatlás és halál. Sokkal kisebb jelentőségű dolgok kötik le figyelmünket, ezért az a mennyei erő, mely nélkülözhetetlen lenne a gyülekezet növekedéséhez és fejlődéséhez, és ami más áldásokat is magával hozna, hiányzik annak ellenére, hogy kimeríthetetlen gazdagságában kínálta fel Isten. A Lélek jelenlétének hiánya teszi oly erőtelenné az evangélium szolgálatát. Könyörögjetek a Szentlélekért, mert Isten ott áll minden ígérete mögött, melyet tett."

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS IMAGONDOLATOK

A Szentlélek ígérete oly bizonyos és annyira építhetünk rá, mint arra, hogy a nap minden reggel felkel. De nem jön el erejével, ha nem hívjuk Őt. Igen, mindenkor velünk van; de csak a korán kelők élvezik melegét. Csak azok, akik korán felkelnek, vagy napközben tesznek erőfeszítéseket azért, hogy nagyobb mértékben betöltse őket, fogják elnyerni az Ő erejét. Krisztus megígérte, hogyha mi kérünk és zörgetünk, akkor gazdagon kapunk.

Szerető Megváltónk! Segíts, hogy hinni tudjunk szavaidban, különösen Szentlelked ajándékában. Engedd, hogy örömmel tapasztaljuk meg Szentlelked erejét, amint kiárad a veszendő világ iránti szeretettel és együttérzéssel.

Isten, az örökkévaló Isten, a mi támaszunk és védelmünk minden időben

„Hajlék az örökkévaló Isten, alant vannak örökkévaló karjai.” - (5 Mózes 33,27)

Isten, az örökkévaló Isten, a mi támaszunk és védelmünk minden időben. 

Hatalmas karjain hordoz minket, átölel szeretetkarjaival, befed minket védő karjaival, ha nyomorba és szükségbe kerülünk. Van idő, mikor a keresztyént igen mélyen megalázzák. 

A nagy bűnösség érzése alatt annyira semminek érzi magát Isten előtt, hogy alig mer imádkozni, mivel nagyon méltatlannak tűnik saját szemei előtt. Ám, te, Istennek szegény és kedves gyermeke, gondolj arra, hogy ha a legnyomorultabb és legrosszabb állapotban vagy is, mégis „alant vannak örökkévaló karjai”. Bármennyire megalázzon téged a bűn, Krisztus engesztelő nagy szeretete annál sokkal mélyebbre ér le. Lehet, hogy mélyre, nagyon mélyre estél, de mégsem eshetsz olyan mélyre, hogy „mindenkor el volnál veszve”, mert „meg is tarthatja mindenestől fogva azokat, akik Ő általa járulnak Istenhez”. Gyakran merül bele a lélek a külső nyomorba és gondba. 

El van rabolva minden földi támasza. Mi lesz most? Íme, mindazáltal „alant vannak örökkévaló karjai” és Istenének szerető támogatása alatt áll „örökké”. Nem eshet mélyebbre a bánatba és gyötrődésbe, mint amennyire a hűséggel teljes Isten megengedi azt. A keresztyén heves küzdelmei folytán belső kísértésbe is eshet, de akkor sem süllyedhet olyan mélyre, hogy „az örökkévaló karok” hatáskörén kívül esne. Felette, körülötte és alatta vannak, s minthogy ilyen Oltalmazója van a Sátán fortélya és gonoszsága semmit sem árthat neki.
Ez a biztos isteni oltalom nagy vigasztalás mindazok részére, akik az Úr szolgálatában állnak. 

Ez az ígéret felüdülést biztosít nekünk minden napra, kegyelmet minden szükségben és erőt minden munkához. És ha majd a halál jön, ez az ígéret akkor is szilárdan áll. Ha a tomboló Jordán közepén állunk, mondhatjuk Dáviddal: „Nem félek a gonosztól, mert Te velem vagy”. 

Leszállunk a sírba, de mélyebbre nem, mert „az Ő örökkévaló karjai” fognak minket hordozni, azok a karok, melyek nem fáradnak, nem lankadnak, erejük változatlanul megmarad, mert „az örökkévaló, mindenható Isten nem fárad, és nem lankad”.

Rómabeliekhez írt levél 11. rész 36.vers

1. Mondom tehát: Avagy elvetette-é Isten az ő népét? Távol legyen; mert én is izráelita vagyok, az Ábrahám magvából, Benjámin nemzetségéből való.
2. Nem vetette el Isten az ő népét, melyet eleve ismert. Avagy nem tudjátok-é, mit mond az írás Illésről? a mint könyörög Istenhez Izráel ellen, mondván:
3. Uram, a te prófétáidat megölték, és a te oltáraidat lerombolták; és csak én egyedül maradtam, és engem is halálra keresnek.
4. De mit mond néki az isteni felelet? Meghagytam magamnak hétezer embert, a kik nem hajtottak térdet a Baálnak.
5. Ekképen azért most is van maradék a kegyelemből való választás szerint.
6. Hogyha pedig kegyelemből, akkor nem cselekedetekből: különben a kegyelem nem volna többé kegyelem. Hogyha pedig cselekedetekből, akkor nem kegyelemből: különben a cselekedet nem volna többé cselekedet.
7. Micsoda tehát? A mit Izráel keres, azt nem nyerte meg: a választottak ellenben megnyerték, a többiek pedig megkeményíttettek:
8. A mint meg van írva: Az Isten kábultság lelkét adta nékik; szemeket, hogy ne lássanak, füleket, hogy ne halljanak, mind e mai napig.
9. Dávid is ezt mondja: Legyen az ő asztaluk tőrré, hálóvá, botránkozássá és megtorlássá.
10. Sötétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak, és az ő hátokat mindenkorra görbítsd meg.
11. Annakokáért mondom: Avagy azért botlottak-é meg, hogy elessenek? Távol legyen; hanem az ő esetük folytán lett az idvesség a pogányoké, hogy ők felingereltessenek.
12. Ha pedig az ő esetök világnak gazdagsága, és az ő veszteségök pogányok gazdagsága, mennyivel inkább az ő teljességök?
13. Mert néktek mondom a pogányoknak, a mennyiben hát én pogányok apostola vagyok, a szolgálatomat dicsőítem,
14. Ha ugyan felingerelhetném az én atyámfiait, és megtarthatnék közülök némelyeket.
15. Mert ha az ő elvettetésök a világnak megbékélése, micsoda lesz a felvételök hanemha élet a halálból?
16. Ha pedig a zsenge szent, akkor a tészta is; és ha a gyökér szent, az ágak is azok.
17. Ha pedig némely ágak kitörettek, te pedig vadolajfa létedre beoltattál azok közé, és részese lettél az olajfa gyökerének és zsírjának;
18. Ne kevélykedjél az ágak ellenében: ha pedig kevélykedel, nem te hordozod a gyökeret, hanem a gyökér téged.
19. Azt mondod azért: Kitörettek az ágak, hogy én oltassam be.
20. Úgy van; hitetlenség miatt törettek ki, te pedig hit által állasz; fel ne fuvalkodjál, hanem félj;
21. Mert ha az Isten a természet szerint való ágaknak nem kedvezett, majd néked sem kedvez.
22. Tekintsd meg azért az Istennek kegyességét és keménységét: azok iránt a kik elestek, keménységét; irántad pedig a kegyességét, ha megmaradsz a kegyességben; különben te is kivágatol.
23. Sőt azok is, ha meg nem maradnak a hitetlenségben, beoltatnak; mert az Isten ismét beolthatja őket.
24. Mert ha te a természet szerint való vadolajfából kivágattál, és természet ellenére beoltattál a szelid olajfába: mennyivel inkább beoltatnak ezek a természet szerint valók az ő saját olajfájokba.
25. Mert nem akarom, hogy ne tudjátok atyámfiai ezt a titkot, hogy magatokat el ne higyjétek, hogy a megkeményedés Izráelre nézve csak részben történt, a meddig a pogányok teljessége bemegyen.
26. És így az egész Izráel megtartatik, a mint meg van írva: Eljő Sionból a Szabadító, és elfordítja Jákóbtól a gonoszságokat:
27. És ez nékik az én szövetségem, midőn eltörlöm az ő bűneiket.
28. Az evangyéliomra nézve ugyan ellenségek ti érettetek; de a választásra nézve szerelmetesek az atyákért.
29. Mert megbánhatatlanok az Istennek ajándékai és az ő elhívása.
30. Mert miképen ti egykor engedetlenkedtetek az Istennek, most pedig irgalmasságot nyertetek az ő engedetlenségök miatt:
31. Azonképen ők is most engedetlenkedtek, hogy a ti irgalmasságba jutásotok folytán ők is irgalmasságot nyerjenek;
32. Mert az Isten mindeneket engedetlenség alá rekesztett, hogy mindeneken könyörüljön.
33. Óh Isten gazdagságának, bölcseségének és tudományának mélysége! Mely igen kikutathatatlanok az ő ítéletei s kinyomozhatatlanok az ő útai!
34. Mert kicsoda ismerte meg az Úr értelmét? vagy kicsoda volt néki tanácsosa?
35. Avagy kicsoda adott előbb néki, hogy annak visszafizesse azt?
36. Mert ő tőle, ő általa és ő reá nézve vannak mindenek. Övé a dicsőség mindörökké. Ámen.

Köszöntünk Szent Szellem!: ÍME, A TŰZ!

"Akkor alászállt az Úr tüze, és megemésztette az égőáldozatot, a fát, a köveket és a port, és felnyalta a vizet, amely az árokban volt." (1Királyok könyve18:38-39)

Az északi féltekén januárban szeretnek a tűz mellé húzódni az emberek. A tűz vidámságot és ragyogást áraszt; melegít és megnyugtat; lángjánál felmelegszik az étel, és megóv a kihűléstől. A tűznek fertőtlenítő és pusztító hatása is van.

Illés - a Szentlélekkel telve - tüzet hozott alá az égből a Kármel hegyén felállított oltárra. A tűz a Lélek egyik fontos szimbóluma. A pünkösdre előretekintvén így szólt Jézus: "Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, és mennyire szeretném, ha már lángolna! (Lukács evangéliuma 12:49; új protestáns fordítás) 

Amikor végül eljött pünkösd, tüzes nyelvek lobogtak, és olyan forrón melegítettek, hogy ezrek estek a kereszt lábához, és kiáltottak fel: "Az Úr az Isten!
Az emberek sokszor megkérdezték Billy Brayt, miért ugrált, táncolt vagy kiáltozott, nem lehetett volna csendesebben örülni az Úrban? 

Ilyen válaszokat adott: "Tűzben születtem, nem élhetek füstben! "A gonosz azt szereti, ha kételkedni lát, nem pedig énekelni." 

A Lélek tüze olyan hevesen lángolt Billyben, hogy égő gyertyához hasonlították őt. Nem akart bányászlámpaként pislákolni, amit csak munkaidőben használnak, és templomi világításként sem, amit csupán egyszer-kétszer kapcsolnak fel hetente. Ő éjjel-nappal túláradó örömmel hirdette: "
Az Úr az Isten!

A tűz vonzza a tekintetet. Amikor felfigyelsz, hogy valami fényesen lángol, rá akarsz jönni, mi is történik ott. "Mi a tűz?" - kérdeztem évekkel ezelőtt a kémia tanáromat. "Állapotváltozás! - válaszolta. Tehát amikor a keresztény olyan tűzzel ég, ami őt magát is megváltoztatja, mások felfigyelnek rá, és megismerik Isten szeretetét!

Imádság a mai napra
"Uram! Bár Lelked égetné ki életemből a port és a köveket, és tenne képessé, hogy érted lángoló tanúd lehessek ma!"

Garrie F. Williams írása alapján

MAI IGE : Tanuld meg biztatni önmagadat!

„Dávid azonban megerősíté magát az Úrban, az ő Istenében.” (1Sámuel 30:6 Károli)

Dávid épp most aratott sorozatos győzelmet, de amikor hazatért a csatából, otthonát lerombolva találta, hozzátartozóit pedig elhurcolták az amálékiak. Ez teljesen összetörte a szívét. Ő és emberei a földre roskadtak, és addig sírtak, míg már sírni sem maradt erejük. Dávid azonban nem maradt a padlón. „Dávid pedig megkérdezte az Urat: Üldözzem-e azt a rablócsapatot? Utolérem-e őket?
Ő pedig így felelt neki: Üldözd, mert biztosan utoléred, és még kiszabadíthatod őket.” (1Sámuel 30:8). Dávid önbizalom-erősítése Isten útmutatásával párosítva eljuttatta őt a következő győzelemhez. Van egy tanulság ebben: meg kell tanulnod, hogyan beszélj megfelelően önmagadhoz, hogyan idézd fel Isten ígéreteit, és hogyan imádkozz önmagadért. 

Van egy ígéret a Zsoltárokban, amire támaszkodhatsz: „Este szállást vesz a sírás, reggelre itt az ujjongás” (Zsoltárok 30:6). Örömöd vissza fog térni. Isten megígérte! Ezért ma nézz a tükörbe, és jelentsd ki: „Ez is el fog múlni. Ami nem pusztít el, erősebbé tesz. Közben pedig engedem, hogy ez a helyzet közelebb vigyen hozzád, Uram.” Rajta, kezdd el biztatni önmagadat! A legnagyobb csaták hozzák a legnagyobb győzelmet. Gyengeségeid által fedezhetsz fel olyan erőt, amiről nem is sejtetted, hogy birtokodban van. 

Életének legrosszabb időszakára visszaemlékezve József ezt mondta: „Ti rosszat terveztetek ellenem, de Isten terve jóra fordította azt” (1Mózes 50:20). Ő ma is ezt teszi! Nem más emberek kezében van a sorsod, hanem Isten kezében – és ő nem olyan, mint mások. Ő a fájdalmadat nyereséggé tudja változtatni, és sebhelyeidet kitüntetésekké! Szedd össze magad, állíts a fókuszon, és eltökélten menj tovább! A mai ige számodra ez: tanuld meg biztatni önmagadat!

„Az örök Isten a te menedéked”

„Hajlékod az örök Isten” -(5 Mózes 33, 27)

Ez a vers egy másik fordítás szerint így hangzik: „Az örök Isten a te menedéked” vagy „állandó helyed”, amely azt jelenti, hogy Isten a mi otthonunk. 

Nagy teljesség és valami rendkívül kedves van ebben a képletben; mert otthonunk szívünknek mindig drága, legyen az a legkisebb, legalacsonyabb sátor, a legszűkebb kamara: s még sokkal drágább nekünk a mi szeretett Istenünk, mert Ő általa élünk, mozgunk és vagyunk. 

Otthonunkban biztonságban érezzük magunkat; kizárjuk magunkból a világot és biztos nyugalomban időzünk. Ha Istennel vagyunk „nem félünk a gonosztól”. 

Mert Ő a mi védelmünk, oltalmunk és örök menedékünk. 

Odahaza kipihenjük magunkat; itt üdülést találunk a nap terhe és hévsége után. Így talál lelkünk is nyugalmat Istenben, ha az élet küzdelmeitől és zűrzavarától kimerülve, Hozzá folyamodunk, és szívünket Neki adjuk. Otthon szabadon érez szívünk; nem tartunk attól, hogy félre leszünk értve, vagy, hogy szavainkat elcsavarják és rosszul magyarázzák. És úgy van az, ha Istennel időzünk is, feltartóztatatlanul és akadálytalanul mozoghatunk körülötte és Előtte nyilvánosságra hozhatjuk valamennyi titkos kívánságunkat; s ha „az Úrnak titka azoknak adatik, akik Őt félik”, akkor azoknak titka, kik Őt félik, az Úrnál van és kell is, hogy legyen. Az otthon igazi és legtisztább boldogságunk helye is; s lelkünk Istenben találja fel legédesebb gyönyörűségét. Őbenne van a mi örömünk, mely minden más örömöt messze felülmúl. Az otthonias tűzhelyre való gondolat erőt és bátorságot nyújt a mindennapi munka terhének hordozásához; ugyan úgy erősít minket az Isten iránti szeretet, ha Ő a mi otthonunk. Megemlékezünk Róla szeretett Fiában; s a Megváltó szenvedő arcának sugara indít minket, hogy Őneki munkálkodjunk. 

Érezzük, hogy dolgoznunk kell, mivel vannak testvéreink, kiket szintén meg kell mentenünk és Atyánk szívét azzal kell örvendeztetnünk, hogy eltévedt gyermekeit felkeressük és hazavigyük; azt a kedves családot, amely között lakunk, szeretnénk megtölteni szent örömmel és gyönyörrel. „Boldog az, akinek segítője a Jákób erős Istene és akinek reménysége van az Ő Urában Istenében”.

Isten csodálatos kegyelme: IZRÁEL LÁTHATATLAN KIRÁLYA

''És a Sínai hegyre leszálltál, s szóltál velük az égből, s adtál nékik helyes végzéseket, igaz törvényeket, jó rendeléseket és parancsolatokat.'' 
(Nehémiás 9:13)

A történelem szent könyvének minden oldalán, amelyre Istennek az Ő választott népével való kapcsolatát jegyezték fel, a nagy ''VAGYOK'' égető lenyomata van. Az emberek fiainak Isten soha nem adott nagyobb kinyilatkoztatásokat hatalmáról és dicsőségéről, mint akkor, amikor egyedül Őt ismerték el Izráel uralkodójának, és amikor törvényt adott népének. Itt nem emberi kézben volt a jogar. Izráel láthatatlan királyának méltóságteljes megjelenése elképzelhetetlenül fenséges és leírhatatlan volt. Az Isteni jelenlétnek e kinyilatkoztatásaiban Isten dicsősége látszott meg Krisztus útján.
Nemcsak az Üdvözítő adventje alkalmával, hanem a bűneset és a megváltás utáni korszakokban is. Krisztusban békéltette meg Isten önmagával a világot (Korintusbeliekhez írt második levél 5:19). Krisztus volt az alapja és a középpontja az áldozati rendszernek, a pátriárkák korszakában csakúgy, mint a zsidók idejében. Ősszüleink bűne óta nem volt többé semmiféle közvetlen érintkezés Isten és az ember között.

Az Atya Krisztus kezébe adta a világot, hogy az Ő közbenjárói tevékenysége útján megválthassa az embert, és igazolhassa Isten törvényének tekintélyét és szent voltát. Az ég és a bűnbe esett emberi nemzetség közötti közösség csak Krisztus útján jöhetett létre. Isten Fia volt az, aki ősszüleinknek a megváltás ígéretét adta. Ő volt az, aki a pátriárkáknak kijelentette magát. Ő volt az is, aki Izráelnek a törvényt adta. A Sinai hegy félelmetes dicsősége közepette Krisztus az egész nép hallatára kijelentette Atyja tízparancsolatát. Krisztus volt az, aki a kőtáblákba vésett törvényt odaadta Mózesnek. Népének Jézus volt a világossága, a világ világossága, még mielőtt emberi testben eljött a Földre. A fény első felvillanása, amely behatolt abba a homályba, amellyel a bűn burkolta be a világot, Krisztustól eredt és érkezett. Krisztustól jött a mennyei ragyogás minden sugara, amely a Föld lakóira áradt. A megváltás tervében Krisztus az Alfa és az Omega, az első és az utolsó.

Dicsőítések: Halluja Néked Mennyei Atyám

Roma dicséret a 90'-es évek elejéről. Bofi Radics György énekel.
https://www.youtube.com/watch?v=hqUjSeH_C-I

Rupa Testvérektől
https://www.youtube.com/watch?v=azfPhW8qDW4

Halluja Néked Mennyei Atyám 

Felöltöttem én a hófehér ruhát 

Igérem tenéked Drága Jézusom

Meg fogok maradni a te utadon 

Halleluja néked Mennyi Atyám 

Hozsanna az égben Dicső szent Bárány 

A Te Szent Lelkeddel töltsd be szívemet 

Erősítsd meg bennem gyenge hitemet 

Igazíts meg engem a te utadon 

Hófehér ruhácskád tiszta maradjon 

Halleluja néked Mennyei Atyám 

Hozsanna az égben dicső Szent Bárány 

Halleluja néked Mennyei Atyám 

Hozsanna az égben dicső Szent Bárány

Biblia-Ige- Zsoltárok könyve 46. rész

1. Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra.
2. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.
3. Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:
4. Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. Szela.
5. Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.
6. Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.
7. Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.
8. A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. Szela.
9. Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;
10. Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.
11. Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.
12. A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! Szela. 

Örömteli mindennapok: Az Ő akarata szerint.

,,Ezért teljes bizalommal fordulhatunk Istenhez: ha az ő akarata szerint kérünk valamit, biztos, hogy meghallgat bennünket!,, -1 János 5,14-

Mivel Isten gyermekei vagyunk,ezért bátran és teljes bizalommal fordulhatunk Hozzá,
Ő biztosan meghallgatja és megválaszolja az imáinkat .Megadja a kérésünket,amennyiben az egyezik az Ő akaratával.Ő tudja mi a legjobb számunkra,ezért ha valamit nem kapunk meg,azért van,mert Ő sokkal jobbat készített számunkra.
A kéréseinknek mindenkor összhangban kell lennie az Ő akaratával.
Imádkozzunk a családunkért ,a testvéreinkért,egymásért .
Hálaadásokban menjünk Isten elé mindenkor ,és az Ő békessége betölti a szivünket.
Imáinkban szabadon kifejezhetjük Isten iránti szeretetünket, hálánkat és dicséretünket, anélkül, hogy szavaink helyes megválasztása felől aggódnánk.
Istent nem az ékesszólásunk, hanem a szívünk állapota érdekli.

Azt szeretné, ha az imádkozás valódi és személyes kapcsolatot teremtene közte és köztünk.