Csendes percek Istennel:Lépj ki a bárkából!

Már hajnalodott, amikor Jézus odament hozzájuk a tengeren járva. Mikor pedig a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrémültek, és ezt mondták: Kísértet ez! És ijedtükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek! Péter ekkor így válaszolt neki: Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen! Ő pedig így szólt: Jöjj! És Péter, kiszállva a hajóból, járni kezdett a vízen, és elindult Jézus felé. Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: Uram, ments meg! Jézus pedig azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: Kicsinyhitű, miért kételkedtél? (Máté 14:25-31)

Jézus és tanítványai több mint ötezer embert vendégeltek meg öt kenyér és két hal segítségével. Milyen hatalmas dolog volt ez! A tanítványok nem csak szemlélői voltak Jézus csodájának, hanem személyesen együtt kellett működniük az étel kiosztásában is. Ezen férfiak számára Jézus csodáinak megtapasztalása nem számított újdonságnak. Sőt, szerintem magukat érett, odaszánt és megingathatatlan követőknek tartották, amikor azonban Jézus elküldte őket a tengerre egy kicsi halászhajóban, miközben Ő a hegyen imádkozott, a hitük igencsak próbára tétetett.

Minden csodás és békés volt, - a tanítványok hitét is beleértve - mindaddig míg a vihar le nem csapott. Nem így vagyunk mi is? Nagyon könnyű Istenbe hinnünk, míg az égbolt csodálatosan kék, és a halászháló szakadozik a halak súlyától. De akkor is erősen kitartunk hitünkben, amikor egy borzalmas viharban hánykolódó hajónk oldalába kapaszkodunk? A tanítványok kétségbeesésükben segítségért kiáltottak, és Jézus a lehető legtökéletesebb időben és módon meg is érkezett. Gyakran, a tanítványokhoz hasonlóan, mi is megkérdőjelezzük Isten időzítését és tetteit. Amikor értetlenkedve bizonytalankodunk, akkor hitünket gyakran a félelem zsarnoksága alá helyezzük. Krisztus elszánt követői azonban készek feladni a megszokott és ismert dolgokat az ismeretlenért, mert ők úgy döntenek, hogy inkább Istent követik hitben járva, - nem pedig látásban és emberi bölcsességben bíznak. A tanítványok félelmére Jézus bátorítással válaszolt, és egy hívást intézett feléjük, kérve, hogy hitben és engedelmességben lépjék meg az első lépést. Azonban a hajóban egyedül Péter volt az, aki engedett a hívásnak, és hitben cselekedett.

Máté evangéliumának 14. fejezetéből a 28-29. verseket így olvassuk: "Péter ekkor így válaszolt neki: Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen! Ő pedig így szólt: Jöjj! És Péter, kiszállva a hajóból, járni kezdett a vízen, és elindult Jézus felé."

Mert a hitben járás azt jelenti, hogy készek vagyunk feladni azt, amit látunk, a láthatatlanért és bizonytalanért. "A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés" (Zsidókhoz írt levél 11:1) Ez a vers a láthatatlan dolgokról való meggyőződésről és bizalomról szól, mert ha valamit nem látunk, még nem jelenti azt, hogy nem is létezik.

John Paton és felesége misszionáriusok voltak a Csendes óceán egyik szigetcsoportján. Egyik éjszaka ellenséges bennszülöttek vették körül a missziós telepet azzal a szándékkal, hogy felgyújtják a házakat, a házaspárt pedig megölik. Paton és felesége egész éjszaka imádkoztak, kérve Istent, hogy erősítse meg hitüket. Hajnalban csodálkozva látták, hogy támadóik egyszerűen sarkon fordulnak, és elmennek.

Egy év múlva a törzsfőnök keresztény lett. Paton megkérdezte tőle, hogy azon a bizonyos éjszakán mi állította meg őket tervük véghezvitelében. A törzsfőnök egy kérdéssel válaszolt: "Kik voltak azok a férfiak veletek?" Paton így szólt: "Senki sem volt velünk, a feleségemmel teljesen egyedül voltunk." Erre a bennszülött elmesélte, hogy katonák százait látták csillogó öltözékben és kivont karddal védelmezve a házaspárt. Isten nem csak készségesen, hanem örömmel is válaszol kéréseinkre. Sajnos azonban nem mindig tetszik nekünk válasza.

Tapasztalt halászként Péter jól ismerte a bárkákat és a viharokat. Azonban bizton kijelentem, hogy szerintem Péter még soha sem próbált meg előtte vízen járni, különösen nem tajtékzó tengeren. De hát ez mit sem számított, Jézus egyszerűen azt mondta: "Jöjj!" és ebben az egy szóban egy világot átölelő igazság rejtőzött. Erő minden próbához és viharhoz, bátorság minden jellegű konfliktus kezeléséhez, és az Isten jelenlétének ígérete. Minden egybefoglaltatik ebben a szóban azok számára, akik készek engedelmeskedni Jézusnak, elhagyják a bárka biztonságát, és kilépnek az ismeretlen vízre, hogy Jézushoz mehessenek. Isten azonban soha sem kényszeríti ránk akaratát. Engedelmességre hív bennünket, de a választást teljesen ránk hagyja.

Péter az engedelmességet választotta, amikor lecsatolta szandálját, felkötötte köntösét, és átlépett a bárka oldalán. Péter maga mögött hagyta az "ismert dolgokat", a biztonságot, átlépett félelmein, és egy mélyen gyökerező, Istenbe vetett hitben tette meg lépését. És ekkor történt az, amit mindannyian megtettünk már életünk egy bizonyos pontján. Levette szemét Jézusról és elkezdett süllyedni. Péter segítségért kiáltott. Olyan szép látni, hogy Jézus azonnal kinyújtotta kezét és megragadta Péter hadonászó karját. Én személy szerint valószínűleg hagytam volna ezt a kétkedő tanítványt, jól megleckéztetve, hogy egy súlyos kőhöz hasonlóan elnyelje a víz. Ám Jézus nem így viszonyult hozzá. Mert a mindent elfedező kegyelem jelen volt, - a viharban, Péter hitehagyásánál és a megmentésért való könyörgésben is. A szeretet meghallotta Péter kiáltását, és az irgalom megmentette őt.

Hogy vagy, kedves barátom? Viharban hánykolódsz éppen egy bárka oldalába kapaszkodva, azon töprengve, hogy vajon hol lehet Isten? Miért hallgat a menny? Bensődet félelmek és kétségek szorongatják? Kiálts hát Istenhez! Tedd meg hitben az első lépést, Ő eléd fog menni, és mindenképpen találkozni fog veled.

Atyám, a szívemet kétségek szorongatják, és nagyon félek. Szeretnék bízni Benned, Uram. Szeretném hitben megtenni a lépésemet, bízva abban, hogy te ott leszel mellettem a legnagyobb szükségben is, de bevallom, nagyon gyenge vagyok. Kérlek segíts, hogy meghalljam a hangod a dühöngő hullámok zaja, és az emberi értelem tanácsa ellenére. Adj erőt, hogy a körülményeim tengere ellenére is szememet mindig Rajtad tarthassam. Jézus nevében, Ámen

Ha félek is, benned bízom! (56. Zsoltár 4. verse)

Szerinted mit jelent Istenbe vetni a bizalmadat?

Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen!

(János evangéliuma 14:27)

Szerinted a békesség irányítja az érzelmeinket, vagy inkább a helyén kezelt érzelmek biztosítják számunkra a valódi békét? 

Lépd meg hitben az első lépést, és engedd, hogy Isten békessége uralja szívedet!

A békesség nem a konfliktus mentességet, nem is a gondok hiányát vagy pedig a probléma-nélküliséget jelenti, mert a békesség nem egy érzés, hanem egy Személy - Jézus Krisztus - és amikor igazán megismerjük Őt, akkor tapasztalhatjuk meg a valódi békét. ÁMEN!

(Forrás: Girlfriends in God, Get out of that Boat, Mary Southerland, Copyrighted by Girlfriends in God, Inc. 2014, Used with permission,http://www.girlfriendsingod.com/2014/get-out-of-that-boat-2/)

Jelenések könyve: Az első angyal üzenete

,,És láttam, íme, a Bárány állt ott a Sion hegyén, és ővele száznegyvennégyezren, akiknek homlokára fel volt írva az ő neve és Atyjának neve. Hangot hallottam a mennyből, mint nagy vizek zúgását, és mint nagy mennydörgés hangját, és olyan volt a hang, amelyet hallottam, mintha hárfát pengetnének. Új éneket énekeltek a trón előtt, a négy élőlény és a vének előtt, és senki sem tudta megtanulni azt az éneket, csak a száznegyvennégyezer, akik áron vétettek meg a földről. Ezek azok, akik asszonyokkal nem szennyezték be magukat, mert szüzek. Ezek azok, akik követik a Bárányt, ahova megy. Ezek áron vétettek meg az emberek közül zsengéiül Istennek és a Báránynak, és szájukban nem találtatott álnokság, mert feddhetetlenek. És egy másik angyalt láttam az ég közepén repülni, akinél az örökkévaló evangélium volt, és azt hirdette a föld lakosainak, minden nemzetségnek, törzsnek, nyelvnek és népnek, és hangosan ezt mondta: Féljétek Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert eljött ítéletének órája, és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és a vizek forrásait.,,- Jelenések 14:1-7

Az első, amit láthatunk a 14. fejezetben, hogy 144 000 megváltott hálát ad Istennek. Ezek azok az emberek, akiket Jézus megváltott és ők szeretetből fakadó hálából követték őt. Vagyis törekedtek úgy élni, ahogy Jézus bemutatta, illetve tanította.

Ezután angyalt látott az apostol az ég közepén repülni. Az angyal szó küldöttet jelent. Ez az angyal egy vallási mozgalmat jelképez, amely Isten üzenetét hirdeti a világnak.

Mit is mond? „Féljétek Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert eljött ítéletének órája, és imádjátok azt, aki teremtette a mennyet, a földet, a tengert és a vizek forrásait.”

Több dolgot is meg kell jegyeznünk.

Arról szól, hogy Isten a Teremtő. Annak ellenére, hogy a Biblia világosan elmondja, hogy Isten teremtett minket, sokan nem hiszik el. Különféle elméletek vannak, amik ellentétben állnak Isten szavával.

Viszont Isten ott volt. Ezért elhihetjük Neki, hogy úgy történt, ahogy leíratta. Eljön az az idő, amikor Isten megítéli a világot. Minden egyes ember esetét előveszik a mennyben. Megvizsgálják, hogy hitt-e, valódi volt-e a hite. Aki nem kért kegyelmet Jézustól, annak bizony szomorú sorsa lesz.

Arra is felszólít az angyal, hogy féljük Istent. Mit jelent ez? Azt, hogy tiszteljük Őt. Istent akkor tiszteljük, ha szeretjük, és engedelmeskedünk Neki, ha elismerjük, hogy Ő a Teremtő.

Mivel lehet Istent, mint Teremtőt tisztelni?

Amikor Isten megteremtette Földünket, egy napot megszentelt, hogy ez emlékeztessen mindenkit, hogy Ő a Teremtő. Ez a nap a szombat. Tisztelni tehát úgy lehet Őt, ha megtartjuk parancsait, köztük a negyedik parancsot, ami a teremtés emlékünnepére irányítja figyelmünket.

A másik gondolat ebben az üzenetben az ítélet. Ha bocsánatot kérünk Jézustól elkövetett bűneink miatt, és ha tiszteljük Őt azzal, hogy megtartjuk, amit kért tőlünk, akkor nem kell félned az ítélet órájától

Gyűrűs Panni-

Komment

Ma tőle kaptam egy nagyon nem keresztény hozzászólást, véleményt egy tanításról amit először is nem én írtam, hanem neves nagy tanító, másik részről pedig nekem is az a véleményem ha valakit kicsi korában megkeresztelik és felnőtt korában ismeri meg Istent és elmondja a megtérők imáját és utána bemerítkezik!

Ahogy Jézus mintát adott Keresztelő Jánosnál!

Sajnos nem evangéliumi látása van a hölgynek..

De nem is ez a baj...hanem az, hogy sok sok kommetben olyan agresszívan reagálnak ,,keresztények,, más véleményére, hitére, látására, hogy az felháborító!

A világi embereknek több tiszteletük és toleranciájuk van!!

Még ha nem is úgy látja, érti, hiszi az Igét, akkor sem így reagáljuk le!!
SENKI sem lát tisztán mindent! Megvan írva, hogy tükör által homályosan van csak tudásunk!
De egy Úr által felkent nagy tanító véleménye mégiscsak fontosabb, mint egy olyan emberé, aki sem nem tanult teológiát, sem szeretet, tisztelet nincs benne!

Pál Apostól idézve: Pál apostol első levele a korintusiakhoz

A szeretet himnusza.

Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem,
Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.


Íme az üzenet:

Kedves Mónika! A felnőtkori Bemerítkezés, fontos annak, akit gyermekOkrában nem kereszteltek meg, a szülei! De akit már mEgkereszteltek, annak felesleges a 2. megkeresztelkedés, vagy bemerítkezés, ahogy ti hívjátok! Nagyon sajnálom a Ti vallásotokat, hogy nem olvassátok az Ó SzÖvetséget!

MERT MÚLT NÉLKŰL NINCS JÖVŐ! ÁBRAHÁM, MILYEN KÁR, HOGY SOHA NEM OLVASTÁL RÓLA! Ő VOLT AZ AKINEK ISTEN IDŐS KORÁRA GYERMEKET ÍGÉRT, ÉS UGY IS LETT. Lukács Evangéliumában olvashatsz ismét, ÁBRAHÁMRÓL, A GAZDAG, ÉS A LÁZÁR TÖRTÉNETÉBEN. MEGHALT A SZEGÉNY LÁZÁR, ÉS A MENNYBEN NYITOTTA KI A SZEMEIT. ÉS ÁBRAHÁM VITTE ŐT A KEBELÉN. A GAZDAG, MEG A POKOLBAN NYITOTTA KI AZ Ő SZEMEIT. AMIKOR ISTEN, ÁBRAHÁMNAK GYERMEKET ÍGÉRT JÉZUS MÉG TESTBEN NEM JÁRT A FÖLDÖN,NEM VOLT KERESZTELÉS, VAGY AHOGY TI HÍVJÁTOK BEMERÍTÉS, ÉS ÁBRAHÁM MÉGIS A MENNYBE KERÜLT! DE TE OLYAN OSTOBA VAGY, HOGY AZ Ó SZÖVETTSÉGET, NEM ÉRTED, INKÁBB FÉLRE MAGYARÁZOD AZ ISTEN IGÉJÉT!
SZÉGYELD MAGAD!
PoNTOSAN ÍDÉZTED, A BIBLIÁBÓL, TGYETEK TANÍTVÁNYOKKÁ, MINDEN NÉPEKET, MEGKERESZTEVÉN ŐKET! KÉT SZÓT HANGSÚLYOZOK, MEGKERESZTELVÉN ŐKET! EZT ÍRJA AZ ISTEN ÍGÉJE. NEM AZT ÍRJA HOGY CSAK A FELNŐTTEKET!HANEM, MINDEN NÉPEKET! a GYERMEKEKET IS!!
BAJ VAN, A LÁTÁSODDAL?! ENNYI!

*********************
A stílusod is nagyon keresztényi szeretetet sugall 😞 miért kell így írnod, így reagálni egy kereszténynek????

szomorúúúú

hiába minden tudás, ha nincs benned szeretet

NE ÍRJ többet nekem!!

Csevegés vége

https://www.facebook.com/ildiko.jakabtokosne

Azt hiszem nem nekem kell szégyellnem magam! Meg senkinek sem, ha valaki másképp érti, látja az Igét! Egy részről pont ezért van ennyi felekezet és megosztottság Krisztus testében sajnos!

Másrészről nagyon nagy szégyen egy friss keresztény, vagy világi ember bele olvas és azt gondolja, ilyen a keresztényi szeretet?? Nekünk Krisztusi életet kell élnünk!! Ő pedig maga a SZERETET!!

Holott mindenki ahol van, az Úr testének része, mindazonáltal a test kompletten test...minden része fontos!

Ámen Imádkozunk, egymás megértettségért! Többek közt ezért is vár még az Úr.....gondoljatok bele mit talál...ha most jönne vissza, na ez a szégyen...:(

Az Úr szövetségét megtartja nappal és éjjel

„Te alkottál nyarat és telet” (Zsoltárok 74,17)

Lelkem, kezd Istennel a karácsony havát. A hópehely és a csípős szél arra emlékeztetnek téged, hogy az Úr szövetségét megtartja nappal és éjjel. Ez bizonyossá tesz téged afelől, hogy azt a magasztos szövetségét is meg fogja tartani, amelyet veled kötött a Jézus Krisztusban, a te Megváltódban, Ő, ki hűen áll szava mellett e szegény, bűntől bemocskolt világ idejének és napjainak minden változásai között nem tűri azt meg, hogy kormányzásában hűtlenséget lehessen felfedezni, az Ő drága, szeretett Fia miatt.

„Isten, aki igazgatod
Az időket s kormányzod,
Tölts meg fény’ s kegyelemmel!”

Tél a lélekben semmi esetre sem kellemes évszak, és ha az éppen most állott be nálad, nagyon érzékenyen hathat rád, de van amellett vigasz is, tudni illik az Úr az, aki a telet előhívja. Ő küldi a szenvedés metsző viharát, hogy visszatartsa türelmetlenségünk rügyeit; „hinti a zúzmarát, mint a hamvat” örömeink egykor oly zöld mezejére, „a jeget darabokra fagylalja” életünk folyamában a gyönyör hullámai keménnyé fagynak. Mindezt Ő cselekszi, Ő a tél nagy Királya és uralkodik a fagy birodalmában, tehát nem szabad zúgolódnod. A veszteség, nyomorúság, keserv, betegség, szükség és számtalan egyéb bajok az Úrtól bocsáttatnak, és bölcs szándékából jönnek ránk. A fagy megöli az ártalmas rovarokat és akadályozza a pusztító nyavalyák terjedését; szétzúzza a szögeket és porhanyóssá teszi a talajt. Ah, bár a nyomor minden tele ilyen áldásos következményekkel járna részünkre!
Ó, csak most tudjuk eléggé becsülni a tűz jótékonyságát! Milyen jól esik annak zajos pattogása és éltető heve! Hasonlóképpen becsüljük Urunkat is, ki szívünk melegének és vigaszának állandó forrása a szükség minden idejében. 

Menjünk Hozzá és keressünk Nála hitben örömet és békességet magunknak. 

Burkolózzunk be ígéreteinek meleg ruhájába és fogjunk ahhoz a munkához, amely igen hideg időben előadja magát, mert rosszul menne sorsunk, ha vonakodnánk megfogni az eke szarvát; mint a rest, aki borzad a hidegtől, az ilyen szűkölködik és koldul aratáskor.

KENNETH COPELAND: Maradj az Igében !

,,Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek.,, - János 15:7

Ez a „maradni” vagy „lakozni” szó nagyon fontos. Amikor Jézus azt mondta, hogy engedelmeskedjünk a parancsolatainak, és tartsuk meg a Szavát, akkor nem egyszerűen arra gondolt, hogy vallásos szabályokat kövessünk.
Azt mondta, hogy engedjük meg, hogy az Ő Igéje – amely egy élő dolog! – lakozást vegyen bennünk. Töltsünk időt az Igével, elmélkedjünk rajta, az Ige járjon a gondolatainkban, azt szóljuk, és az vezesse minden cselekedetünket.
Pál apostol így fogalmazott: „A Krisztus Igéje lakozzék bennetek gazdagon…” (Kolossé 3:16). A legtöbb hívőnek fogalma sincs arról, ez mit jelent. Ezért olyan erőtlenek.
Oral Roberts egyszer azt mondta, hogy amikor az Ige valóban benned lakozik, amikor élő, és gyümölcsöt terem, akkor hallod magadban. Tudod, milyen az, amikor egy dallam van a füledben, és állandóan azt hallod magadban? Amikor az Igében lakozol, valószínűleg ugyanígy fogod hallani az Igét.
Sokszor, amikor kétségbeejtő helyzetben voltam, és azon tűnődtem, mit tegyek, hirtelen egy igeverset hallottam mélyről, a bensőmből. Azonnal tudtam, mi a válasz a kérdésemre. A bennem lakozó Ige megszabadított.
Kérd meg a Szent Szellemet, hogy munkálkodjon az érdekedben. 

Csak mondd Neki: „Amit az emlékezetembe idézel az Igéből, pontosan az alapján fogok cselekedni. Engedelmes leszek Jézus minden parancsolatának, amit eszembe juttatsz.”
Hozz egy minőségi döntést, hogy az Igében lakozol. Hamarosan azt fogod találni, hogy az Ige lakozik benned.
________________________________________
Igei olvasmány: Kolossé 3:1-16

Csendes percek: NINCS FELJEGYZÉS

"Ti tehát így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is;
mindennapi kenyerünket add meg nékünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vigy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól; mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen."- Mt 6,9-13.

 

(A szeretet) nem rója fel a rosszat. (1Kor 13,5)

Gyerekkoromban anyukám előszeretettel vásárolt élelmet egy közeli kis fűszerüzletben. Előfordult, hogy nem volt elég pénze a vásárláshoz. Ilyenkor Holler, a fűszeres, azt mondta: "Semmi gond." A vásárlói füzetbe felírta a tartozást. Amikor legközelebb a környéken járt, édesanyám mindig kifizette a tartozását.
A "jegyzékbe vételt" más módon is lehet gyakorolni. Lehet, hogy fejben jegyezzük meg, amikor nem vettek figyelembe, esetleg megbántottak vagy megsértettek. De nem úgy teszünk, mint Holler úr; mi csak nagyon ritkán húzzuk át a bejegyzést, és pipáljuk ki, hogy a tartozás kifizetve. A feljegyzés ott van az elménkben, készen arra, hogy még többet fűzzünk hozzá.
Mai olvasmányunkban Jézus a megbocsátás fontosságára figyelmeztet: "bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek." Jézus kijelentette és meg is mutatta irántunk érzett szeretetét azzal, hogy teljesen megbocsátott nekünk.

Arra hívattunk el, hogy másokat szeressünk, ahogyan ezt Jézus teszi. Ez azt jelenti, hogy akkor is meg kell bocsátanunk, ha a másik nem kér bocsánatot. Ha már nem tartunk, és nem frissítünk a fejünkben feljegyzéseket a bennünket ért sérelmekről, akkor mondhatjuk el magunkról, hogy úgy bocsátunk meg mi is, ahogyan ezt Jézus tette.

Imádság: Istenünk, emlékeztess minket, hogy mennyi mindent bocsátottál meg nekünk. Segíts hasonlóképpen megbocsátanunk és szeretnünk, ahogy Jézus tanított. Ámen.

Kinek kellene ma megbocsátanom?

Charles Huff (Illinois, USA)

IMÁDKOZZUNK A MEGBOCSÁTÁSRA VÁRÓKÉRT!

REINHARD BONNKE:GYÓGYULÁS – JOG SZERINT VAGY AJÁNDÉKKÉNT

Jézus találkozott egy nem zsidó özveggyel Szidonban, Izraelen túl, aki azt kérte tőle, hogy segítsen és gyógyítsa meg a kislányát. (Márk 7:24-31)

Jézus próbára tette az asszonyt, amikor „kutyának” nevezte őt. Az asszony nem tágított, mire Jézus így felelt neki: „Hadd lakjanak jól először a gyermekek, mert nem jó elvenni a gyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak”. Jézus itt kétféle embert ír le: a JOGGAL rendelkezőket és a JOGGAL nem rendelkezőket. A „gyermekek” IZRAEL népe, akiké voltak az ígéretek és a szövetség. A „kutyák” kívül voltak Izrael áldott közösségén. A gyermekeknek a kenyér JOG SZERINT, születési jogon jár! A kívülvalóknak a kenyér AJÁNDÉK, amit szívességből „dobnak oda” nekik. És az asszony ezt ismerte fel: ami nem lehet az övé JOG szerint, az az övé lehet AJÁNDÉKBÓL (szívességből/kegyből), ezért így felelt: Akkor dobj oda nekünk, akiket KUTYÁNAK nevezel, az Izrael számára készült gyógyító kenyérből néhány morzsát! Jézus elcsodálkozott az özvegy hitén, és meggyógyította a leányát. Azt szokták mondani: Ha gyógyulást akarsz, előbb meg kell térned! Ez igaz is, meg nem is: A Megváltottak a gyógyulás ÍGÉRETE alatt vannak, a Megváltatlanok pedig a „gyógyulás AJÁNDÉKA” alatt, és mindkettő Isten irgalmasságán nyugszik! Szóval így is, úgy is biztonságban vagyunk Jézus karjaiban. Dicsőség az Úrnak! Isten áldjon benneteket! 

REINHARD BONNKE-

Igazságok Rapszódiája :A helyes szavakat szóld

,,Mert a te beszédidből ismertetel igaznak, és a te beszédidből ismertetel hamisnak,, (Máté 12:37).

A szavak oly nagyon fontosak Isten Királyságában . A szavaiddal következetesen irányíthatod a pályádat a győzelem és a siker útján, és újrateremtheted az életed körülményeit. A megváltás alapelve szavakon alapszik. A Róma 10:10 szerint: „...szívvel hiszünk az igazságra, szájjal teszünk pedig vallást az idvességre.”

Fontos megfigyelnünk a fenti igevers két kulcsszavát, melyek a „szív” és a „száj.” A szíveddel hiszel és megbékülsz Istennel, a száddal pedig megvallást teszel az üdvösségre.

A száj szó görög megfelelője a „stoma”. A stoma egy fegyver élét vagy elejét jelenti. Eszerint a szád mint fegyver adatott neked. Ez azt juttatja eszünkbe, amit az Ige ír az Efézus 6:17-ben: „Az idvesség sisakját is fölvegyétek, és a Szellemnek kardját, a mely az Isten beszéde.”

Amikor kimondod Isten Igéjét, gyakorlatilag egy fegyvert használsz. Például, ha egy betegség támad meg, ne beszélj róla mindig, és ne panaszkodj az embereknek a helyzetről, hanem vess véget neki a száddal, azzal, hogy Isten Igéjét szólod, amely az állapotodhoz szól!

Emlékezz, amit kimondasz, megtörténik. A szavaid vagy alkotnak vagy rombolnak. Akárcsak Jézus szavai, a te szavaid is szellem és élet. Jézus azt mondta, meglesz neked, amit mondasz (Márk 11:23). A Prédikátor könyve 8:4 elmondja, hogy a király szava hatalmas, Ő pedig királyokká és papokká tett minket Istennek (Jelenések 1:6). Rendeleteket hozunk mint királyok, és imádkozunk mint papok, Isten Igéjét kimondva, hogy változást hozzunk létre az életünkben és mások életében.
Használd jól a szádat; szóld a helyes szavakat - Isten Igéjét – kizárólag és mindenkor! Hallelujah!

Ima
Drága Atyám, köszönöm értékes Szavaidat, melyek
életet adnak. Köszönöm a dicsőséget és a változást,
melyet átélek az életemben az Ige eredményeként, amely
gazdagon lakozik a szívemben és kiárad az ajkaimon. Isteni
bölcsességben és a Szellem örömében, békességében
járok ma és mindenkor. Jézus nevében, Ámen.

További tanulmányok:

Ésaiás 49:2;
Hasonlóvá tevé számat az éles kardhoz, keze árnyékában rejtett el engem, és fényes nyíllá tett engemet, és tegzébe zárt be engem.

Jelenések 19:15;
És az ő szájából éles kard jő vala ki, hogy azzal verje a pogányokat; és ő fogja azokat legeltetni vasvesszővel; és ő nyomja a mindenható Isten haragja hevének borsajtóját.

Márk 11:23;
Mert bizony mondom néktek, ha valaki azt mondja ennek a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy a mit mond, megtörténik, meg lesz néki, a mit mondott.

Lelki békesség értéke

„Amacjá ezt kérdezte az Isten emberétől: De mi lesz azzal a száz talentummal, amit az izraeli csapatnak adtam? Az Isten embere így felelt: Tud az Úr neked annál többet is adni!” (2Krónika 25, 9)

Nagyon fontos kérdésnek tűnt ez fel Júda királya előtt és lehetséges, hogy a megpróbált és megkísértett keresztyének részére még jóval fontosabb az. 

Valami nagy összeg elveszítése, sohasem valami kellemes dolog. S ha keresztyéni hitünk alapelvei megkövetelik azt tőlünk, testünk nem mindig mutatkozik hajlandónak az ilyen áldozatra. 

„Miért veszítsem el azt, amit olyan hasznosan tudnék forgatni? Hiszen jó pénzen még az igazságot is meg lehet venni. Gondoljatok gyermekeinkre és csekély bevételünkre”. Ezek a kifogások és még több ezer abba a kísértésbe ejthetik a keresztyént, hogy hamis nyereség után kapkod, vagy visszatarthatják attól, hogy megtegye azt, amire lelkiismerete indítja, ha jelentős veszteséggel járna annak kivitele. Nem minden ember tudja e dolgokat a hit által felfogni, s éppen Krisztus tanítványainál gyakran igen sokat nyom a latban ez a mondás: „Élnünk kell!”

„Az Úr neked annál sokkal többet adhat!” Egy teljesen kielégítő felelet erre az aggodalmas kérdésre. Atyánknál van a pénztár kulcsa, és amit Őérte elveszítünk, ezerszeresen pótolhatja. A mi feladatunk, hogy akaratát cselekedjük, és ezután bízhatunk abban, hogy Ő gondot visel rólunk. Az Úr senkinek sem fog adósa maradni. 

A Szentek tudják jól, hogy egy szem lelki békesség felér ezer tonna arannyal. 

Aki jó lelkiismeretét durva, félig-meddig foszlányos ruhával fedi, az nagyobb lelki kincset hord magával, mint amennyit elveszített. Istennek tetszése és egy kis hajlék elég a hú szív számára, ellenben az Ő haragja és egy palota a kegyelemben részesült lélek részére elviselhetetlen pokol lenne. Bár rosszat rossz kövessen, s minden gazdagság elenyésszen, mégsem veszítjük el kincsünket, mely fenn van, ahol a Krisztus van, az Istennek jobbján ülve. 

De már most is úgy intézi az Úr, hogy az alázatosok bírják e földet és nem enged a jóban szükséget látni a jámboroknak, akik őszintén járnak.

Andrew Wommack: Ne mondd!

“Ne aggódjatok tehát, és ne mondjátok: Mit együnk? – vagy: Mit igyunk? – vagy: Mit öltsünk magunkra? (Máté 6:31)

Ebben a részben Jézus azt mondja, hogy ne aggódjunk és ne nyugtalankodjunk anyagi szükségeink felől. Lehetetlenség lenne nem gondolnunk egyáltalán fizikai szükségleteinkre.
Még Jézus is gondolt a pénzügyi szükségére, amikor adót kellett fizetnie. (Máté 17:24-27.)

Ne foglalja el gondolatainkat a gazdagság, az élet szükségletei felől való aggódásra ne fordítsunk időt.
Ezek a dolgok ráadásként adatnak nekünk, amikor az első helyre tesszük Isten Királyságának keresését.
E szerint a vers szerint a nyugtalanító gondolatokat akkor ragadjuk meg, amikor kimondjuk őket. Kételkedő gondolatok jönni fognak, ám addig nem vétkezünk, amíg nem fogadjuk be őket, tehát ne beszéljük ki aggódó gondolatainkat!
Igen fontos számunkra, hogy vigyázzunk azzal, amiről beszélünk.

Jézus arra figyelmeztet bennünket, hogy hitben szóljunk, mely megfelel az Ő Igéjének, így pozitív eredmények fogják követni beszédünket. Ha a kételkedés szavait beszéljük, akkor végül hinni fogunk bennük, és megtörténnek azok a negatív dolgok, amiket ezek a szavak kifejeztek.
 Nincs olyan, hogy “üres szavak”, melyek ne dolgoznának értünk vagy ellenünk.
Halál vagy élet van minden kimondott szavunkban. (Példabeszédek 18:21.) Szavaink lehetnek a legerőteljesebb fegyvereink Isten erejének felszabadítására és az ördög legyőzésére, vagy ellenkezőleg, a gonosz csapdájává is válhatnak. (Példabeszédek 6:2.)
Őrködj ma a szavaid felett. Ne táplálj magadban félelemmel, aggódással, vagy a szembejövő helyzetekkel kapcsolatos nyugtalanító gondolatokat.
Ehelyett tudatosan törekedj arra, hogy olyan módon szólj, ami hitedet, bizalmadat és magabiztosságodat fejezi ki az Úr iránt.

Köszöntünk Szent Szellem!: KÖSZÖNTÜNK A SZENTEK SZENTJÉBEN!

"A Szentlélek ezzel azt jelenti ki, hogy amíg az első sátor fennáll, addig nem nyílik meg a szentélybe vezető út." (Zsidókhoz írt levél 9:8; új protestáns fordítás)

A Zsidókhoz írt levél megemlíti, miként dicsőítette meg a Szentlélek Jézust, s ezzel rámutat, hogy a Megváltó áldozata és szolgálata messze felülmúlja a zsidó szent sátor és vallási rendszer jelentőségét, hiszen azok mind őrá mutattak előre. Amíg a régi rendszer működött vagy "fennállt", a szentélybe vezető út nem nyílt meg, illetve nem értették meg azt az emberek. Jézus halálát követően azonban a Lélek minden bűnösnek közvetlen bejárást biztosít a menny tróntermébe Isten Bárányának vére (Zsidókhoz írt levél 10:19) és "nagy Főpapunk" (4:14)szolgálata által.

Glendale-ben tartottam egy szemináriumot a Szentlélekről, és ott kaptam egy könyvet az egyik résztvevőtől, amely arról szólt, hogyan munkálkodott a Szentlélek egy rabbi életében. Amikor Isidor Zwirn rabbi tanulmányozta a Tórát, különösen pedig Esaiás próféciáit, a Lélek úgy dicsőítette meg Jézust, hogy megdöbbentő következtetésre vezette el: "Annak az Isteni személynek, akit olyan hatalmas igyekezettel kerestem a Tóra lapjain, nem volt más a neve, mint Yeshuah ha Meshiach, Jézus Krisztus, az egész emberiség Messiása, beleértve a zsidókat is. A teljes mentális tudatosságnak és intellektuális elkötelezettségnek abban a csodálatos pillanatában történt meg, hogy világosan megértettem a Messiás identitását, és a szó legigazabb értelmében meg is ismertem!
Nem sokkal megtérése után Zwirn rabbi a zsinagóga szószékén állt, éppen a Tórából készült olvasni, amikor rendőrök rontottak be, és elvezették. Mint zsidóból lett keresztényt, most már megvetették őt családtagjai, a zsidó főemberek és munkatársai. A rabbi azonban örült, hogy a Lélek által már világosan megértette: Jézusban - aki a szentély főpapja - ő továbbra is igaz, és joga van a szolgálatra, különösen a saját zsidó testvérei között való munkálkodásra. Amikor - Isidor Zwirnhez hasonlóan - mi is megengedjük a Szentléleknek, hogy feltárja előttünk Krisztus csodálatos szentélyszolgálatának jelentőségét, hatalmasan megerősödik bennünk az üdvbizonyosság és örömünk a szolgálatban.

Imádság a mai napra
"Uram, segíts, hogy túl tudjak tekinteni a földi vallás szertartásain az igaz Istentisztelet és bizonyosság mennyei helyszíne felé!"

Isten csodálatos kegyelme: SZEM ELŐTT TARTVA A CÉLT

''Célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára.'' (Filippibeliekhez 3:14)

"Nem tudjátok-é, hogy akik versenypályán futnak, mindnyájan futnak ugyan, de egy veszi el a jutalmat? Úgy fussatok, hogy elvegyétek. Mindaz pedig, aki pályafutásban tusakodik, mindenben maga tűrtető; azok ugyan, hogy romlandó koszorút nyerjenek, mi pedig romolhatatlant''(Korintusbeliekhez írt első levél 9:24-25)

Akik azért futnak versenyt, hogy elnyerjék a nagy megtiszteltetésnek tartott babérkoszorút, azok minden tekintetben megtartóztató életet élnek, hogy izmuk és minden egyes porcikájuk a lehető legjobb erőnlétben lehessen. Ám csak egyetlen versenyző nyerte el a díjat. A mennyei versenyben azonban nincs bizonytalanság és kockázat. Mindnyájan futhatunk, és mindnyájan el is nyerhetjük a díjat. Öltsük magunkra a mennyei kegyességet. Függesszük tekintetünket a halhatatlanság koronájára, és tartsuk mindig szem előtt példaképünket, Jézust!

Álljon szüntelenül előttünk mennyei Urunk szerény és lemondó élete! Amikor a díjra függesztve tekintetünket, igyekszünk követni Őt, biztonsággal futhatjuk meg a versenyt. A pogányok, akiket nem a megvilágosodott lelkiismeret irányított, és akik nem tartották maguk előtt az Istenismeretet, alávetették magukat az edzés megtartóztató és fegyelmezett életmódjának. A hervadó koszorú és a sokaság elismerése elnyeréséért lemondtak minden olyan élvezetről, ami gyengítette volna őket. Mennyivel inkább kellene azoknak megtenniük ezt, akik a keresztényi versenyben vesznek részt a halhatatlanság és a Menny jóváhagyásának reményében. Nem kellene-e nekik is lemondaniuk az egészségtelen izgatószerekről és ártalmas vágyakról, amelyek lealacsonyítják az erkölcsöt, és gyengítik a szellemi képességet, továbbá a magasabb rendű erőt az állati étvágynak és szenvedélyeknek vetik alá. Mindazok számára, akik eleget tesznek az Isten szavában leírt feltételeknek, és kötelességüknek tartják megőrizni testi erejüket és mozgékonyságukat, hogy gondolkodásuk kiegyensúlyozott, erkölcsük pedig tiszta legyen, a verseny nem bizonytalan. Mindnyájan elnyerhetik a díjat, és viselhetik a dicsőség hervadhatatlan koronáját.

Mikeás próféta könyve 7. rész

1. Jaj nékem, mert olyanná lettem, mint a letakarított mező, mint a megszedett szőlő: egy enni való gerezd sem maradott; pedig zsengére vágyott a lelkem!
2. Elveszett e földről a kegyes, és igaz sincs az emberek között. Mindnyájan vér után ólálkodnak, kiki hálóval vadássza atyjafiát.
3. Gonoszságra készek a kezek, hogy jól vigyék véghez; a fejedelem követelőzik, és a biró fizetésre vár; a főember is maga mondja el lelke kívánságát, és összeszövik azt.
4. A ki jó közöttök, olyan mint a tüske, az igaz olyan, mint a tövisbokor. A te őrállóidnak napja, a te megítélésed eljött; most következik el az ő zűrzavaruk.
5. Ne higyjetek a barátnak; ne bízzatok a tanácsadóban; az öledben ülő előtt is zárd be szádnak ajtaját.
6. Mert a fiú bolondnak tartja atyját, a leány anyja ellen támad, a meny az ő napára; az embernek saját háznépe az ellensége.
7. De én az Úrra nézek, várom az én szabadításom Istenét; meghallgat engem az én Istenem!
8. Ne örülj, én ellenségem! Elestem ugyan, de felkelek, mert ha még a setétségben ülnék is, az Úr az én világosságom!
9. Az Úr haragját hordozom, mert vétkeztem ellene; mindaddig, a míg leperli peremet és meghozza ítéletemet. Kivisz engem a világosságra, meglátom az ő igazságát.
10. De meglátja ellenségem is és szégyen borítja el, a ki ezt mondja nékem: Hol az Úr, a te Istened? Meglátják őt az én szemeim, hogy ímé széttapostatik, mint az utcza-sár.
11. Falaid megépítésének napja! e napon távol lesz a törvény!
12. Azon a napon eljőnek hozzád Assiriából és Égyiptom városaiból; Égyiptomtól a folyamig, tengertől tengerig és hegytől hegyig.
13. És pusztává lesz a föld az ő lakói miatt, az ő cselekedeteik gyümölcséért.
14. Legeltesd népedet a te vessződdel, a te örökségednek nyáját, a mely magánosan lakozik az erdőben, a Kármel közepén. Legeljenek Básánban és Gileádban, mint a hajdankor napjain!
15. Mint az Égyiptom földéről kijövetelednek idején, láttatok vele csodadolgokat.
16. Látják ezt a pogányok és megszégyenülnek minden erejökkel. Kezöket szájokra teszik, füleik megsiketülnek;
17. Nyalják a port, mint a kígyó, mint a föld férgei; reszketve jőnek rejtekeikből; remegve folyamodnak az Úrhoz, a mi Istenünkhöz, és félnek tetőled!
18. Kicsoda olyan Isten, mint te, a ki megbocsátja a bűnt és elengedi öröksége maradékának vétkét?! Nem tartja meg haragját örökké, mert gyönyörködik az irgalmasságban!
19. Hozzánk térvén, könyörül rajtunk; eltapodja álnokságainkat. Bizony a tenger mélységébe veted minden bűnünket!
20. Hűséget mutatsz a Jákóbnak, irgalmasságot Ábrahámnak, a mint megesküdtél atyáinknak még az ősidőkben.

Isten csodálatos kegyelme: ISTEN GYERMEKEI

''Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Őhozzá; mert meg fogjuk Őt látni, amint van.'' (1János 3:2)

"Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk.'' Felérhet-e ezzel bármilyen emberi rang? Milyen magasabb címet tölthetnénk be annál, mint hogy a végtelen Isten gyermekeinek neveztetünk? Micsoda hatalmas gondolat, páratlan leereszkedés, csodálatos szeretet, hogy a halandó ember szövetségben összekapcsolódhat a Mindenhatóval. ''Hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az Ő nevében hisznek'' (János evangéliuma 1:12). ''Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk.'' Felérhet-e ezzel bármilyen emberi rang? Mutassuk be a valódi keresztényi életet! Tegyük azt vonzóvá és érdekessé mások számára! Ha tényleg akarjuk, akkor véghez is tudjuk vinni ezt. Töltsük meg elménket örök és lelki jellegű élményekkel, hogy ezáltal mások számára is valószerűvé tehessük a kereszténységet. Hit által megláthatjuk Jézust, amint az Atya jobbján közbenjár értünk. Hit által megláthatjuk azokat a hajlékokat is, amelyeket Krisztus készít az Őt szeretőknek. A hit szeme előre látja a győzők számára előkészített ruhát és koronát. A hit hallja a megváltottak énekeit, és megragadja az eljövendő dicsőség ígéretét. Ha meg akarjuk látni a királyt az Ő szépségében, szerető engedelmesség által közel kell húzódnunk Jézushoz. Az Atyával és Fiával való közösség ápolása során jellemünk nemessé, csiszoltabbá lesz, s közben részeseivé válunk a kimondhatatlan és dicsőséggel teljes örömnek. Jóllehet az élelemnek, ruhának, munkahelynek és gazdagságnak megvan a maga értéke, de kapcsolatban állni Istennel, és az Isteni természet részesévé válni, ez az igazán felbecsülhetetlen érték. Életünket rejtsük el Krisztussal együtt Istenben. Noha még nem látszik, hogy mivé válhatunk, amikor Krisztus, a mi életünk megjelenik, olyanok leszünk, mint Ő, és úgy látjuk majd Őt, amint van. A keresztényi jellem méltósága úgy sugárzik majd, mint a Nap, és a Krisztus arcáról áradó sugarak visszatükröződnek azokon, akik hozzá hasonlóan megtisztították magukat. Ingyen hozzájuthatunk ahhoz a kiváltsághoz, hogy Isten gyermekei lehessünk. Minden tulajdonunk, és még az életünk sem túl drága ahhoz, hogy ezt megszerezzük.

A rágalom mérge

„Ne terjessz rágalmakat néped között! Ne törj felebarátod életére. 

Én vagyok az Úr! 

Ne gyűlöld szívedben atyádfiát! Fedd meg bátran honfitársadat, hogy ne légy részes a vétkében.”- (3Móz 19, 16-17)

A rágalom mérge három fele hat, mert megbélyegzi a rágalmazót, meg azt, aki a rágalmat hallgatja és azt is, akit rágalmaznak. Akár igaz, akár hamis alapja legyen a rágalomnak.

Istennek e szavaiban meg van tiltva minden rágalom és annak terjesztése. Isten gyermekeinek jó hírneve drága és becses legyen szemeink előtt és szégyennek tartsuk azt, hogy segítségül legyünk a sátánnak abban, hogy az Úrnak és az Ő gyülekezetének neve rossz hírbe keveredjék. 

Némely nyelvnek sokkal inkább szüksége van fékre, mint bíztatásra. Sokan dicsekszenek vele és azt gondolják, hogy öndicsőségükre fog szolgálni, ha testvéreiket letiporják, mintha azzal magukat emelnék. Noé két bölcs fia kabátot dobott anyjára, de aki gyalázatra tette őt ki, rettenetes átkot aratott. Talán valamelyik napon nekünk is szükségünk lehet testvéreink megbocsátására és elnézésére, azért szeretetteljesen bánjunk hasonlóképpen azokkal, akiknek ma erre szükségük van. 

Legyen házi szabályunk és személyes kötelességünk: Senkiről se mondj rosszat.
Mindazonáltal a Szentlélek megengedi nekünk, hogy a bűnt megfeddjük és megmondja, milyen módon kell annak végbemennie. 

Úgy, hogy testvéreink szemébe megmondjuk azt és nem a háta mögött rágalmazzuk. 

Az ilyen intés férfias, testvéries, keresztyéni és így az Úr is ott van kegyelmével, hogy azt hasznossá tegye a jobbulásra. Visszaborzad ettől a test? Akkor annál inkább hallgassunk a lelkiismeret szavára, vegyünk erőt magunkon és fogjunk a munkához, hogy mi részeseknek ne találtassunk azon bűnben, melyet barátainkban hallgatagon eltűrtünk. 

Százak lettek már megóvva nagy bűnöktől a hű lelki ápolók és testvérek idején való bölcs és szeretetteljes intése által. 

A mi Urunk Jézus jó példaként áll előttünk arra nézve, hogy hogyan kell bánnunk a tévelygő barátokkal azon intés gyakorlásakor, melyet Péterrel szemben tett, azon imában, mellyel érte esedezett és azon gyöngédségben, mellyen kérkedő bizonyosságára, mintha neki volna szüksége vigyázatra és intésre – megfelelt.

Kenneth Copeland: Ötvözd a kettőt!

,,Azért, amiképpen vettétek a Krisztus Jézust, az Urat, akképpen járjatok Őbenne, gyökerezzetek meg és épüljetek tovább Őbenne, erősödjetek meg a hitben, amiképpen arról tanítást kaptatok, a hálaadásotok pedig bőséges legyen.,, (Kolosse 2, 6-7)

Megerősödni a hitben, és bővölködni a hálaadásban. Manapság ez ritka kombinációnak tűnik. Az elmúlt években sokan kaptak tanítást a hitről és a bőséges hálaadásról.
De ezt a kettőt már kevesen ötvözték. Az emberek állandóan az Igét akarják megvallani, de nem dicsérik Istent eleget. Azok pedig, akik szeretik Isten dicsérni, csak ugrálni és kiáltozni és táncolni akarnak, és jól szeretnék magukat érezni az Úrban. Nem lehet őket rávenni arra, hogy komolyan vegyék az Igét. A siker a kettő kombinációjából származik. Tedd ezt meg! 
Kombináld a kettőt az életedben. 
Amikor valamilyen kihívással nézel szembe, ne csak álldogálj ádáz tekintettel, összeszorított ököllel, a hitedhez ragaszkodva. 
Emeld fel a kezedet, és dicsérd Istent. Kezdd el dicsérni Őt a körülményeid közepette. 
Adj Neki hálát a válaszért, amíg meg nem kapod. Ahelyett, hogy csak megállnál az Igén, az Úr öröme által táncolj egy kicsit az Igén! 
Így sokkal gyorsabban elérsz a célodig, ráadásul te és Isten is sokkal jobban fogjátok érezni magatokat útközben. Ámen!

Zsoltárok könyve 31. rész 20.vers

1. Az éneklőmesternek, Dávid zsoltára.
2. Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem.
3. Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg; légy nékem erős kőszálam, erődített házam, hogy megtarts engem.
4. Mert kősziklám és védőváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet.
5. Ments ki engem a hálóból, a melyet titkon vetettek nékem; hiszen te vagy az én erősségem.
6. Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hűséges Isten.
7. Gyűlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én.
8. Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, a miért meglátod nyomorúságomat és megismered a háborúságokban lelkemet;
9. És nem rekesztesz be engem ellenség kezébe, sőt tágas térre állatod lábaimat.
10. Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongattatom; elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem.
11. Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban múlnak éveim; bűnöm miatt roskadoz erőm, és kiasznak csontjaim.
12. Temérdek üldözőm miatt csúfsággá lettem, kivált szomszédaimé, és ismerőseimnek félelmévé; a kik az utczán látnak, elfutnak tőlem.
13. Töröltettem, akár a halott, az emlékezetből; olyanná lettem, mint az elroshadt edény.
14. Mert hallottam sokak rágalmát, iszonyatosságot mindenfelől, a mint együtt tanácskoztak ellenem, és tervezték, hogy elrabolják lelkemet.
15. De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem.
16. Életem ideje kezedben van: szabadíts meg ellenségeim kezéből és üldözőimtől.
17. Világosítsd meg orczádat a te szolgádon, tarts meg engem jóvoltodból.
18. Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg és pusztuljanak a Seolba.
19. A hazug ajkak némuljanak el, a melyek vakmerően szólnak az igaz ellen, kevélységgel és megvetéssel.
20. Mily bőséges a te jóságod, a melyet fentartasz a téged félőknek, és megbizonyítasz a te benned bízókon az emberek fiai előtt.
21. Elrejted őket a te orczádnak rejtekében az emberek zendülései elől; sátorban őrzöd őket a perpatvarkodó nyelvektől.
22. Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam, mint egy megerősített városon!
23. Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elől; de mégis, meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam hozzád.
24. Szeressétek az Urat mind ti ő kedveltjei; a híveket megőrzi az Úr és bőven megfizet a kevélyen cselekvőknek!
25. Legyetek erősek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, a kik várjátok az Urat!

Az Ige az élet kenyere: Az engesztelő áldozat

A hit nagyon fontos az üdvösséghez. A hit nem elméleti hit hanem az Isten igéjében való járás, amit cselekedni is kell!

Az engesztelő áldozat ( amit Jézus adott értünk a keresztfán ) nyitja meg az áldás, az erő, a kegyelem és az Isten jelenléte ajtaját.

Az ember olyan régóta él már nyomorúságban és bűnben hogy már el sem tudja képzelni milyen az igazi élet. Mikor hallja a jó hírt, hogy van jobb élet és boldogság is, már nem is tudja ezt elhinni, vagy elképzelni. Ezt a gondokkal, terhekkel tele életet adja át a gyerekeinek is, mert azt hiszi hogy ez a normális.

A Ò és az Új Testamentumban is Krisztus áll a középpontban.
Az ember csak Krisztuson keresztül találkozhat Istennel. Ö megakarja győzni az embert hogy szereti, vele van és megakarja áldani.

Az embernek  hinni és bíznia is kell! Bízni Istenben azt jelenti hogy jót várhatok Istentől; Pl. Betegség helyett egészséget..
A Biblia a bizalmat valóságra építi, és Jézus Krisztus magatartása mutatja meg ezt az egészet.
Isten áldása az Ö irgalmából szabadul fel, ezáltal szabadulnak fel az emberek a bűntől és a rossztól.

A bűn következménye a nyomorúság, a szegénység, kín, teher, nyűg, boldogtalanság.
Mindezek attól hátráltatnak, hogy tele légy Isten áldásával, jelenlétével.
Azért öregszünk mert az élet szökik tőlünk . Olyan az élet bennünk mint a pislákoló gyertya.

Jézus azért jött hogy elárasszon minket élettel. Jézus maga a szeretet, az irgalmasság, kegyelem, Ő maga az ÉLET! 
Ámen!

A lélek elrejtett titkai

„Nagyon örültem, amikor testvérek jöttek, és bizonyságot tettek a te igazságodról, minthogy te igazságban jársz.”- (3 János 3)

Az igazság Gájusban volt, Gájus pedig az igazságban járt. Ha az előbbi nem történt volna, a másik sem lett volna lehetséges; s ha nem lehetett volna ezt felőle bebizonyítani, úgy az is alaptalan állítás lett volna. Az igazságnak be kell hatolni a lélekbe, meg kell azt tölteni és átfűszerezni, különben nincs értéke rá nézve.
Az üdvösség azon tanai, melyeket csak az ész fog fel, hasonlók a kézben tartott, de a test táplálására fel nem használt kenyérhez; de a szívbe fogadott tan, megemésztett táplálék, mely tápanyaggá való alakulása és a vérbe való felvétele által a testet táplálja és növeli. 

Az igazságnak élő erővé, valóságos tevékenységgé, bennünk lakozó valósággá és lényünk mozgásának és életének egy részévé kell bennünk válni. Ha egyszer bennünk van az igazság, akkor nem tudunk többé nélküle élni. Egy keresztyén meghal inkább, de az igazságot nem képes megtagadni.

Most az egy általános természeti törvény, hogy az, ami bennünk van, külső tevékenység által nyilatkozzon meg, miként a fény az ő sugarait átlövelli a lámpa üvegén; ha tehát az igazság fénye meggyújtatott a belső emberben, úgy mihamar kitör annak fénye a külső eljárásban és beszédben. 

Azt állítják, hogy bizonyos hernyók tápláléka megfesti azt a selyemgubót, amelybe magukat beszövik; éppen így az a táplálék, mellyel az ember belső természete táplálkozik, minden szónak és tettnek, mely tőle származik, valamiféle színt ad. 

Ha igazságban járunk, úgy annak fejleménye lesz igazságban, szentségben, hűségben és együgyűségben folytatott élet, mint az igazság annak az alapelvének természetes következménye, melyet az evangélium tanít, és amelynek elfogadására az Istennek lelke képesít. 

A lélek elrejtett titkaira abból következtethetünk, amiképpen az az ember eljárásában és magatartásában megnyilvánul. 

Ajándékozzál meg minket ma azzal, ó Szentlélek Isten, hogy isteni akaratod szerint engedjük magunkat vezettetni és kormányozni, hogy így semmi hamisság és bűn ne uralkodjon szívünkben.

Reggeli dicséret: KÉSZÜLJ!

"Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek: a lélek ugyan kész, de a test erőtlen." (Máté 26,41)

Az1 élet - mindenki tudja - nem csak szép dolgokból, jó napokból áll. 

Az élet sokszor nehéz, tele van megpróbáltatásokkal, ami próbára teszi az erőinket testi és lelki értelemben egyaránt. Azért, hogy felkészültek legyünk, azért, hogy helyt tudjunk állni sok mindent teszünk. Például gyermekkorunk és ifjúságunk másról sem szól, mint arról, hogy készülünk a nagybetűs Életre. Ez a folyamat tele van tanulással és telve van éppen ezért iskolákkal. Az élet iskoláit azonban, ha a többit már be is fejeztük, nem lehet kijárni. Az élethosszig való tanulás elve nem egy politikai húzás, hanem maga a valóság. Megszerezzük kézhez kapjuk a bizonyítványainkat, megkapjuk a jogosítványainkat, amik újabbak megszerzésére sarkallnak bennünket. Mert ki az, aki ne akarná még jobban tenni azt amit csinál.
Mindannyian fejlődni akarunk, hogy jobb emberek legyünk, hogy betudjuk végezni azt a feladatot, ami a miénk.

Ebben a rövid szövegben Jézus tanácsa olvasható, amit tanítványainak adott, akik még nem voltak készen. Úgy fogalmazott, hogy bár lelkileg - szívük szerint, vágyaikban, elképzeléseikben készek lettek volna megtenni, amit kell; testileg mégsem voltak képesek rá. Erőtelenségeik, azaz gyengeségeik akadályozták őket.

Ezért ez az első lecke: Ne értékeld túl magad!
Vagyis, légy tisztában képességeiddel, légy tisztában önmagaddal. Az önvizsgálathoz mindig józanság, alázat és tisztánlátás szükségeltetik.
Nem akarok még egyszer úgy járni, mint gyermekként. Csodáltam Magyar Zoltán 10 pontos lólengés-gyakorlatát, és ahogy kirohantam az udvarra, az ott fűben fekvő beton kútgyűrűn akartam utánozni őt. Csak arra emlékszem, hogy a fűben ocsúdtam fel és a szemeim elől eltűnő sötétségből nagymamám aggódó arca bontakozott ki előttem: "Jól vagy fiam?" - kérdezte.
Tisztában kell lennünk önmagunkkal!

A második lecke, amit meg kell értenünk: Hozz áldozatot!
Jézus úgy mondta ezt: "Virrasszatok!" Aki virraszt, az éjjel fel van. Míg a többiek alszanak, ő ébren, tevékenyen tölti a csendes perceket. Bár neki is szüksége van a pihenésre a regenerálódásra, most nem a kényelmével törődik. Célja érdekében meghozza a kellő áldozatot.
E nélkül nincs előrehaladás. Aki el akar érni valamit, annak le kell mondania sok más dologról.
A sportolók, a tudósok, és még több híres ember komoly áldozatot fizetett azért, hogy ott tart, ahol tart.
Nekünk is meg kell tanulnunk lemondani.

Nagyon fontos a harmadik lecke is: Hívd segítségül Istent!
Egyszerűen vannak dolgok, amik meghaladják a képességeinket és legyőzik akaratunkat, akár mennyit készültünk is, akármiről is mondtunk le célunk érdekében.
Örülök annak, hogy vannak ilyen dolgok, amire nem vagyok képes, mert így látom meg az Isten hatalmát.
Nem történhet attól rosszabb az életemben, mint az, hogy elhiggyem, tudok Isten nélkül élni.
Pál prédikálta a görögöknek: "őbenne élünk, mozgunk és vagyunk..." (ApCsel 17,28)
A kereszténység ereje, a hit ereje ebben az Istenre-utaltságban rejlik.
Bár sokan, istentagadóként ezt gyengeségnek látják, mégsem az. Mert úgy van ez ma is, mint ahogy a Biblia szerint volt, hogy amikor az ember az Istennel összefog, ott megtörténik a csoda. A csoda pedig azért csoda, mert arra egy erős ember sem képes...
Emlékszem a "Tűzszekerek" című film legyőzhetetlen prédikátor-futójára, aki hite miatt lemondott a nagy versenyéről. Majd amikor esélytelenül elindult 400 méteren a párizsi olimpián, mindenki megdöbbenésére megnyerte azt. És ez nem mese, ez megtörtént, ez a valóság! Szóval: Imára fel, barátaim!

És végül az utolsó lecke, a negyedik: Ne feledkezz el az ellenségről!
Még azok közül is sokan, akik hisznek, úgy gondolják, hogy csak egy természetfeletti hatalom létezik: Isten; és elfelejtik, hogy az ördög nagyon is valóságos.
Sokan gondolják, hogy a rossz, ugyan úgy, mint a jó, szintén Istentől van. A Biblia nem ezt mondja. Jézus sem ezt tanítja. Az ellenség igenis létező valóság! Egy hívő embernek sohasem szabad úgy élnie az életét, hogy megfeledkezik arról, hogy egy ellenséges világba született. Gyermekkorunktól fogva magunkkal hozzuk a rosszat. Könnyebb nemet mondanunk, mint igent. Jobban szeretünk ellenkezni, mint engedelmeskedni; dacolni, mint engedni. Fontosabb az akaratunk, mint más akarata. Lassan rádöbbenünk arra, hogy sokkal önzőbbek vagyunk, mint gondolnánk. Igen, az ellenség már akkor csatát nyert felettünk, amikor mi még nem is tudtuk, hogy hadban állunk.
Mit tegyünk hát? Szerintem addig álljunk a jó oldalra, amíg nem késő...

szerző: Restás László

Örömteli mindennapok- Ne szóval szeressük egymást!

Az isteni szeretet abban mutatkozik meg, amit teszünk.

Így lehetünk biztosak abban, hogy az igazsághoz tartozunk.
Így nyugtathatjuk meg a szívünket Isten előtt még akkor is, ha vádol bennünket a lelkiismeretünk, hiszen Isten sokkal hatalmasabb, mint a lelkiismeretünk, és mindent jól lát.

Kedveseim, ha a szívünk nem vádol bennünket, akkor bizalommal mehetünk Istenhez.
Ő pedig megadja, amit kérünk, akármi legyen is az, mert engedelmeskedünk a parancsainak, és azt tesszük, amit ő szeret.
Isten pedig azt parancsolja, hogy a Fiában, Jézus Krisztusban higgyünk, és szeressük egymást. 
Ezt parancsolta nekünk maga Jézus is, amikor velünk volt. Aki engedelmeskedik Isten parancsainak, az Istenben él, és az Isten is él őbenne. 
Honnan tudjuk, hogy Isten bennünk él? 
Onnan, hogy a saját Szellemét adta nekünk!

-1 János 3,18-24-
18. Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal.
19. És erről ismerjük meg, hogy mi az igazságból vagyunk, és így tesszük bátorságosakká ő előtte a mi szíveinket.
20. Hogy ha vádol minket a szív, mivelhogy nagyobb az Isten a mi szívünknél, és mindent tud.
21. Szeretteim, ha szívünk nem vádol minket, bizodalmunk van az Istenhez;
22. És akármit kérjünk, megnyerjük tőle, mert megtartjuk az ő parancsolatait, és azokat cselekeszszük, a mik kedvesek előtte.
23. Ez pedig az ő parancsolata, hogy higyjünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, a mint megparancsolta nékünk.
24. És a ki az ő parancsolatait megtartja, az Ő benne marad és Ő is abban; és abból ismerjük meg, hogy bennünk marad, abból a Lélekből, a melyet nékünk adott.
ÁMEN!

Zsoltárok könyve 63. rész 2.vers

1. Dávid zsoltára, mikor a Júda pusztájában volt.
2. Isten! én Istenem vagy te, jó reggel kereslek téged; téged szomjúhoz lelkem, téged sóvárog testem a kiaszott, elepedt földön, a melynek nincs vize;
3. Hogy láthassalak téged a szent helyen, szemlélvén a te hatalmadat és dicsőségedet.
4. Hiszen a te kegyelmed jobb az életnél: az én ajakim hadd dicsérjenek téged.
5. Áldanálak ezért életem fogytáig; a te nevedben emelném fel kezeimet.
6. Mintha zsírral és kövérséggel telnék meg lelkem, mikor víg ajakkal dicsérhet téged az én szájam!
7. Ha reád gondolok ágyamban: őrváltásról őrváltásra rólad elmélkedem;
8. Mert segítségem voltál, és a te szárnyaidnak árnyékában örvendeztem.
9. Ragaszkodik hozzád az én lelkem; a te jobbod megtámogat engem.
10. Azok pedig, a kik veszedelemre keresik lelkemet, a föld mélységeibe jutnak.
11. Szablya martalékaiul esnek el, és a rókáknak lesznek eledelei.
12. A király pedig örvendezni fog Istenben; dicséri őt mindaz, a ki ő reá esküszik; mert bedugatik a hazugok szája.

Kenneth E. Hagin: Egy hatalmas terv

,,Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká tétetvén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, aki fán függ.,, — Galata 3,13.

Örökségünk részeként, a Kolossé 1,12–14 szerint, hálát kellene adnunk az Atyának „…a mi váltságunkért az Ő vére által…” (14. vers)

Mitől vagyunk megváltva? A törvény átkától. És mi a törvény átka? Ezt csak úgy tudhatjuk meg, ha megnézzük a törvényben, hogyan határozza meg az átkot.
Az Újszövetségben “a törvény” a Biblia első öt könyvére, a Pentateukhoszra vonatkozik. Ott azt olvashatjuk, hogy az átok, azaz a büntetés, ami Isten törvényének a megszegéséért jár, háromszoros:
(1) szellemi halál (1Móz. 2,17)
(2) szegénység (5Móz. 28,15–68)
(3) betegség (5Móz. 28,15–68).

A Galata 3,13 kijelenti nekünk, hogy Krisztus már megváltott minket a törvény átkától, a Kolossé 1,12–14 pedig azt mondja, hogy adjunk hálát Istennek ezért! 

Hálát kell adnunk az Atyának ezért a hatalmas megváltási tervért, amelyet megalkotott, és elküldte az Úr Jézus Krisztust, hogy végrehajtsa!

Csendes percek Istennel- Az Atya válasza

"Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott. Megrendült és rengett a föld, a hegyek alapjai megremegtek, megrendültek...Lehajtotta az eget és leszállt...lenyújtotta a kezét a magasból, és felemelt,kihúzott a rohanó, örvénylő vizekből!" (18. Zsoltár 6-7, 9, 16.)

A fájdalom mindig megrendíti az atyai szívet. Barátom, Jim, nagyon jól tudja miről beszélek. Jimnek gyakran el kell válnia három kisfiától amikor üzleti útra indul. Legutóbb, amikor a család az autóban ült, hogy az édesapát kikísérjék a repülőtérre, a hétéves nagyfiú boldogan meghallgatta a "hogyan segíts Anyának" utasításokat, az ötéves hősiesen felemelte az állát, és megfogadta, hogy elvégzi a rá bízott házimunkát, a kis kétéves, aki egyébként csupa mosoly és vidámság, épp meglátott egy repülőt a kifutón, és keserves sírásra fakadt. 

"A szívem majd megszakadt érte" -mondta Jim. "Közel álltam ahhoz, hogy lemondjam az utamat. Szorosan magamhoz öleltem kicsi fiamat." Miközben láttam könnyes szemét, amint a történetet mesélte nekem, arra gondoltam, hogy ha egy gyermek sírása így megrendíti Jim szívét, mennyivel inkább indul meg mennyei Atyánk könnyeinket látva.

Olvasd csak el a 18. Zsoltárban, hogy mi történt, amikor Dávid az Istenhez kiáltott segítségért: Isten megmozdult, a föld megremegett, a hegyek megrázkódtak, az ég kettényílt, és Isten lenyúlt, hogy segítsen.

Kérdéseink, kiáltásaink mindig megrendítik a Mindenható Istent. Ő megnyitja az eget, megmozgatja a földet, hogy válaszolhasson. Isten mindig lehajol hozzánk. Gondoskodik rólunk.
Jézusban Isten ölelése valósul meg, Ő Krisztus által ér el bennünket és Rajta keresztül munkálkodik értünk. 

Talán Jézus keresztről felszálló könyörgése süket fülekre talált az Atyánál? (Gondolj Jimre, ha ő megindult gyermekét látva, bizonyára Isten sem volt közömbös Jézust szemlélve.)
A választ három nappal később az üres sír visszhangozta: A föld megremegett, a hegyek megrázkódtak, Isten lehajolt, Jézus pedig feltámadt a halálból. Ebben van a mi reménységünk: mivel Jézus átélte az Atyától való elszakadást, mi megtapasztalhatjuk az Atya gondoskodó jelenlétét. Ő a mi mennyei Atyánk. Mindig meghallja kiáltásunkat.

Köszönöm Uram, hogy bizalommal fordulhatok Hozzád, mert tudom, hogy mindig meghallod hangomat. Köszönöm, hogy mindig készen állsz, hogy megments engem.

Forrás:(Joni and Friends, Daily Devotionals, The Father's Answer, fotó:pinterest.com)

A kárpiton keresztül a szentek-szentébe.

„Azután megmutatta nekem Jósua főpapot, aki az Úr angyala előtt állt” -(Zakariás 3,1)

Jósua főpapban, Isten gyermekei mindegyikének képmását látjuk, azokét, kik most közelvalókká lettek a Krisztus vére által, az oltár körül forgolódnak és bemennek a kárpiton keresztül a szentek-szentébe. 

Jézus papokká és királyokká tett minket Isten előtt és már itt e földön szent élet és az Istennek tetsző szolgálat papságához tartozunk. Da arról a főpapról az van mondva, „hogy áll az Úrnak angyala előtt”, mely azt jelenti, hogy papi hivatalát végezve állt ott. Így találják mindenkor azt, aki a hitben hűen kitart. Minden hely Istennek temploma és az Ő népe mindennapi hivatásában és üzleti munkája közben éppen olyan szolgálatot tesz Neki, mint az Ő házában. Ők mindig az oltár körül forgolódnak, a hála és ima áldozatával áldozzanak és önmagukat hozzák „élő áldozatul”.

De figyeljétek meg jól, hol állt Jósua, mikor főpapi hivatalát végezte: a Jehova angyala előtt. Csak egy közvetítő közbejövetele folytán válik lehetségessé, hogy mi szegény, beszennyezett emberek Isten papjaivá lehessünk. 

Amit áldozok, azt a Messiás, a szövetség Angyala, a megváltó Úr Jézus elé teszem, s Ő általa lesznek imáim, melyeket saját imájához csatol, Isten előtt kedvesekké és úgy hallgattatnak meg; dicsénekeim azért legyenek gyönyörűségesek és azért telnek meg kellemes illattal, mert egybekötődik a Krisztus fűszeres kertjéből való mirhával, aloéval és kásiával. 

Én nem hozhatok Neki egyebet könnyeimnél és Ő azokat saját könnyeivel hozza áldozatul az Ő edényében, mert Ő is sírt egykor; ha nem hozhatok Neki semmit, csupán sóhajaimat és vágyaimat, mégis kedves áldozat gyanánt fogadja azt, mert az Ő szívét is megtörte egykor a fájdalom s mély sóhaj szállt fel lelkéből. Ha Őbenne vagyok, akkor kedvessé lettem a Szerelmesben, s valamennyi szennyes cselekedetem, jóllehet magukban véve elvetendők Isten előtt és merő utálatosság szeme előtt, mégis úgy fogadtatnak, hogy tetszés édes illatává válnak Előtte. 

Ő meg van elégedve, s én dúsan meg vagyok áldva és boldog vagyok. Lássátok azért, milyen méltóság és szentség ajándékoztatik a hívőnek, hogy ő, mint „főpap állhat az Úrnak Angyala előtt”.

Igazságok Rapszódiája: A szellemed sikerre képzése

,,Mert a test gyakorlásának kevés haszna van; de a kegyesség mindenre hasznos, meglévén benne a jelenvaló és a jövő életnek ígérete,, (1 Timótheus 4:8).

Az 1 Tesszalonika 5:23-ban Pál apostol a Szent Szellem által leírt egy szép imát a szentekért. Amit érdemes megfigyelni, az a sorrend. Olvassuk csak: „Maga pedig a békességnek Istene
szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind szellemetek, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére” (Az angol fordítás alapján). A szellem az első, a lélek a második és a fizikai test a harmadik. Ez a Szent Szellem sorrendje,
és ez megmutatja nekünk, miért is kell első helyre
tennünk a szellemünk fejlesztését.

Sajnos, sok ember csak ezért aggódik, hogy mi történik a szervezetében vagy hogyan működik az elméje, szem elől tévesztve a legfontosabbat - a szellemét. Istent sokkal jobban érdekli a szellemed. A Példabeszédek 4:23 azt mondja: „Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból
indul ki minden élet.” A „szív” szó rokon értelmű az ember szellemével, és ebből az igeversből megtudhatjuk, hogy az élet minden dolgai belőle indulnak ki.

A bővölködés, az egészség, a jólét, a békesség, a győzelem, az öröm és minden jó dolog, amit valaha is elképzeltél, a szellemedben lakozik. Látod már, miért kellene inkább több időt szentelned a szellemed fejlődésének? Jézus azt mondta a Lukács 6:45-ben: „A jó ember az ő szívének jó kincséből hoz elő jót; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincséből hoz elő gonoszt: mert a szívnek teljességéből szól az ő szája.”

A szíved - a szellemed - jó dolgok tárháza. Az ötletek és gondolatok, melyek kreatívvá és kiválóvá tesznek mindenben, amit teszel, a szellemedben vannak. Az emberi természet
legmagasabb potenciálja a szellemében van. Ezért folyamatosan oktasd a szellemedet az Igével! Tedd ezt a Szentírás tudatos tanulmányozásán és az azon való elmélkedésen keresztül! A böjt, az ima és a szellemi utasítások gyors megcselekvése szintén annak a módjai, ahogyan a szellemedet képezheted és gyakorlatozhatod a siker és kiválóság érdekében.

Ima
Drága Atyám, köszönöm, hogy Szellemed vezet
mindenben, és megtölti szívemet világossággal, hogy
mindig ismerjem a tökéletes akaratodat, és abban járjak.
A hitem győzedelmeskedik a mai napon, amint alkalmazom
az Igédet. Az igazságod és az élet ereje felszabadul a
szellememben, és dicsőséged megnyilvánul rajtam keresztül.
Jézus nevében, Ámen.

Ingyen letölthető napi áhítatok a Rapszódiával a következő linken: http://bit.ly/2kxPnTE

További tanulmányok:

Józsué 1:8;
El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, a mint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz.

Példabeszédek 20:27;
Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.

Példabeszédek 4:23;
Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet, mert abból indul ki minden élet.

Egy éves Biblia olvasási terv: 1 Péter 4, Ezékiel 33-34;
Két éves Biblia olvasási terv: János 14:22-31, 1 Krónikák 25;

Kenneth E. Hagin: Töltekezz be!

,,Mert aki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem az Istennek; mert senki sem érti, hiszen a Szellem által szól titkokat […] Mert ha nyelveken imádkozom, a szellemem imádkozik, de az értelmem gyümölcstelen. Hogy van hát? Imádkozom a szellemmel, de imádkozom az értelemmel is; énekelek a szellemmel, de énekelek az értelemmel is. Mert ha szellemmel mondasz áldást, az ott lévő avatatlan miképpen fog a te hálaadásodra áment mondani, mikor nem tudja, mit beszélsz? Mert jóllehet, te szépen mondasz áldást, de más nem épül abból.,, — 1KORINTHUS 14,2. 14–17

Isten adott a Gyülekezetnek egy isteni, természetfeletti módot arra, hogy beszélgessünk Ővele! Isten Szellem. Amikor nyelveken imádkozunk, közvetlen kapcsolatban vagyunk Istennel, aki Szellem! Beszélgetünk Ővele, isteni, természetfeletti módon. Ilyen módon vagyunk képesek „szellemmel mondani áldást”, és „szépen mondani áldást”.

Amikor Pál az ott lévő avatatlanról szólt, azokra gondolt, akik járatlanok a szellemi dolgokban. Ha vacsorára hívsz, és előtte azt mondod: „Kérlek, mondj áldást”, én pedig nyelveken beszélnék, nem tudhatnád, hogy mi hangzott el. Nem épülnél általa. Ezért mondta Pál, hogy ilyen helyzetben jobb értelemmel imádkozni. Jegyezzük meg azonban, hogy Isten Igéje kijelenti: a nyelveken való imádkozás egy tökéletes módja a hálaadásnak!

Megvallás: Én áldani fogom Istent a Szellemmel. Én szépen fogok áldást mondani.

Köszöntünk Szent Szellem!: AZ ELBUKOTT BOCSÁNATOT NYER

"Mert lehetetlen dolog, hogy akik egyszer megvilágosíttattak, megízlelvén a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szentléleknek. És elestek, ismét megújuljanak a megtérésre." (Zsidókhoz írt levél 6:4, 6)

A hitehagyók végzetének leírása - akik "elestek" (Zsidókhoz írt levél 6:6) - itt, a Zsidókhoz írt levélben sok keresztényben keltett már mély aggodalmat örökkévaló sorsa miatt. Nagyon fontos megértenünk, kikről beszél a levél írója, amikor azt magyarázza, hogy egyeseknek lehetetlen már megtérniük. Úgy tűnik, ezek a személyek egykor újjászületett hívek voltak, hiszen részeseivé lettek a Szentléleknek, s ez az esemény a megtéréskor következik be. Egyértelmű azonban, hogy nem visszaesőkről beszél vagy olyan keresztényekről, akik bűnbe esnek. Számukra ugyanis lehetséges a megtérés, sőt, a Lélek folyamatosan azért dolgozik, hogy Jézushoz vonzza mindazokat, akik elesnek. Ez biztos tény minden szent és minden bűnös életében. "Aki hozzám jő, semmiképpen ki nem vetem" - biztosít róla Krisztus.
A Zsidókhoz írt levelet elsősorban a zsidókból lett keresztényekhez címezték. Ők nem tudatos bűnökbe estek bele, ennek éppen az ellenkezője volt igaz. A törvényeskedéshez és a cselekedetek általi üdvösség judaista tanításához tértek vissza. Azzal, hogy így tettek, újra megfeszítették a Megváltót, hiszen azt tanították, hogy áldozata szükségtelen az üdvösségükhöz. Újra a juhok, bikák és kecskék vérében bíztak, és már eltűnt belőlük a vágy, hogy gondolkodásmódjukat megváltoztassák vagy megtérjenek.
Az angliai egyház egyik nagy mártírja Thomas Cranmer volt. Megindító tapasztalat az oxfordi emlékmű előtt megállni, ahol őt és a katolicizmus ellen protestálókat máglyán égették el 1556-ban. A börtönben először nagyon durva, majd - közvetlenül kivégzése előtt - elnézőbb bánásmódban részesítették, és egy alattomos módszerrel rávették arra, hogy énekben tagadja meg ellenállását a római eretnekségekkel szemben. Még Mária királynő is határozottan amellett foglalt állást, hogy Cranmernek meg kell halnia. Halála előtt elmondott beszédében könyörgött az Úrhoz, hogy bocsássa meg szörnyű tagadását. Azután kinyújtotta jobb kezét, hogy először azt égessék meg, de szívében ott volt a belső bizonyosság, vagyis hogy üdvössége van Jézus Krisztusban.

Imádság a mai napra
"Drága Szentlélek, köszönöm neked azt a bizonyosságot, hogy sohasem veted el egyetlen gyermekedet sem."