2017. december 5., kedd

A kegyelem ajtaján

„Kérjetek, és adatik nektek.” (Máté 7,7)

Van valahol egy helység, ahol még manapság is minden átutazónak, ha azt kívánja, kenyeret ajándékoznak a szállóban. 
Így az Úr Jézus olyan szeretettel van a bűnösök iránt, hogy egy szállodát állított fel számukra a Golgotán, ahol minden éhező bűnösnek csak kopogtatni kell és minden szüksége kielégítésre kerül. Igen, még többet is tett, a szálloda mellé fürdőt is csatolt, s bármely bűnösnek, aki szennyes és piszkos, csak oda kell mennie és meg fog mosattatni és tisztulni minden bűnétől. A kút mindig tele van és mindenkor alkalmas a tisztításra. Még soha sem tapasztalta egy bűnös sem, aki odament, hogy ez a kút nem volna képes szennyeit lemosni. A vörös és rózsaszínű bűnök teljesen eltűntek és a bűnös fehérebb lett a hónál.

De, mintha mindez még nem volna elég, a golgotai szállodához még egy ruhatár is csatoltatott és az a bűnös, aki magát együgyűen bűnösnek vallja és jelentkezik, teljesen fel fog ott öltözni, és ha kedve van Krisztus harcosává lenni, akkor nemcsak közönséges használatra való ruhát kap, hanem azon felül teljes fegyveres felszerelést, mely tetőtől talpig befedezi. 
Ha szüksége van rá és kér egy kardot, azt is megkapja s hozzá egy pajzsot is. Ami csak szolgálatára lehet, nem lesz megtagadva tőle. 

Amíg él, kap zsebpénzt és az értékes kincsek örökké tartó öröksége el van készítve számára, melyet, mihelyt bemegy az ő Urának örömébe, azonnal átvesz. 

Ha mindezek a jók a kegyelem ajtaján való egyszerű kopogtatás által elérhetők, ó, akkor lelkem, kopogtass ma erősen és kérj nagy dolgokat a te nagylelkű Uradtól. 

Ne menj el a kegyelem trónjától, míg valamennyi kérelmedet az Úr elé nem hoztad és hit által bizonyossá nem lettél afelől, hogy azok megadatnak néked. 
Ne tartson vissza a balga szégyenlőség, ha az Úr Jézus meghív. A hitetlenség se hátráltasson téged, ha Megváltód valamit ígér neked. A lágymelegség se tegyen késedelmessé, amikor ilyen áldásokat sajátíthatsz el megadnak.

A megvallásod Főpapja!

,,Annakokért szent atyafiak, mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek a hitvallásunk apostolára és főpapjára, Krisztus Jézusra.,,– Zsidó 3:1

Nagyon kevés hívő érti Jézus apostolságának és papságának titkát. Azt gondoljuk, hogy az apostol valamiféle szuperszent, pedig igazából azt jelenti, hogy „elküldött”. Vagyis Jézust Isten küldte, hogy megtegyen valamit értünk.

Azért küldetett, hogy a mi Főpapunkként szolgáljon. Sok hívőnek arról sincsen fogalma, mit tesz egy főpap. Úgy gondolják, hogy egy furcsa ruhában járkáló ember, aki vallásos rituálékat végez.

Valójában a főpap ennél sokkal több. Ő az, aki fel lett hatalmazva arra, hogy szolgáljon, hogy véghezvigyen, megvalósítson, teljesítsen valamit. Talán azon gondolkozol, minek a megvalósítására lett Jézus felhatalmazva. A Zsidó 3:1 szerint Jézus a megvallásunk Főpapja. Azért küldte Isten, hogy a kimondott szavaidat megvalósítsa, teljesítse.

De mi történik, ha azt mondod ki, amit érzel, és nem a hit szavát szólod? Például ha betegséget szólsz, mit fog azzal tenni Jézus? Ő nem Főpap a betegség fölött. Azt nem tudja megvalósítani. Ha azt mondod, „olyan gyenge és fáradt vagyok,” azt nem tudja megvalósítani. A Biblia így szól: „mondja a gyenge is: erős vagyok!” Amikor ezt mondod, Jézus ERŐT tud szolgálni feléd.

Jézus nem fog betegséget, szegénységet vagy bűnt szolgálni feléd. Ő ezeket már legyőzte. Jézus a szabadításunk, megigazultságunk és szabadságunk felett Főpap.

Erre tekints! És amikor Jézus elé mész, ne a legyőzöttség szavait szóld, hanem azokat, amiket meg tud valósítani – a győzelem szavait. Azért küldte Őt Isten, hogy ezeket elvégezze az életedben.

Igei olvasmány: Zsidó 7:20-28
20. És a mennyiben nem esküvés nélkül való, mert amazok esküvés nélkül lettek papokká,
21. De ez esküvéssel, az által, a ki azt mondá néki: Megesküdött az Úr, és nem bánja meg, te pap vagy örökké, Melkisédek rendje szerint:
22. Annyiban jobb szövetségnek lett kezesévé Jézus.
23. És amazok jóllehet többen lettek papokká, mert a halál miatt meg nem maradhattak:
24. De ennek, minthogy örökké megmarad, változhatatlan a papsága.
25. Ennekokáért ő mindenképen idvezítheti is azokat, a kik ő általa járulnak Istenhez, mert mindenha él, hogy esedezzék érettök.
26. Mert ilyen főpap illet vala minket, szent, ártatlan, szeplőtelen, a bűnösöktől elválasztott, és a ki az egeknél magasságosabb lőn,
27. A kinek nincs szüksége, mint a főpapoknak, hogy napról-napra előbb a saját bűneiért vigyen áldozatot, azután a népéiért, mert ezt egyszer megcselekedte, maga-magát megáldozván.
28. Mert a törvény gyarló embereket rendel főpapokká, de a törvény után való esküvés beszéde örök tökéletes Fiút.

Forrás: Győzedelmes Gyülekezet-

Kenneth E. Hagin: El Shaddai!

,,Mikor Ábrám kilencvenkilenc esztendős volt, megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: ÉN A MINDENHATÓ ISTEN VAGYOK, EL SHADDAI, járj énelőttem, és légy tökéletes.,, — 1MÓZES 17,1.


A héber eredeti szerint ebben az ószövetségi versben Isten azt mondta:
„Én El Shaddai vagyok.” Isten hét szövetségi néven nyilatkoztatta ki magát Izraelnek, ezek egyike volt az El Shaddai — szószerinti jelentése: ‘az Isten, aki több, mint elegendő’ vagy ‘az, aki teljességgel elegendő’.

Növeli a hitedet, ha úgy gondolsz Istenre, mint „aki több, mint elegendő!” Isten az ó szövetség egésze alatt megjelenítette és kinyilatkoztatta magát mint El Shaddai — az Isten, aki több, mint elegendő. Amikor például kihozta Izrael gyermekeit az egyiptomi rabszolgaságból, a fáraó katonái utánuk mentek, hogy elfogják, és újra rabszolgákká tegyék őket. Izrael gyermekeinek egyik oldalán a pusztaság volt, másik oldalon a hegyek, előttük meg a Vörös-tenger.

Látszólag reménytelen helyzet, de ők Istenre tekintettek — az Istenre, aki több, mint elegendő — és Ő kettéválasztotta a tengert! Megmerevítette a mélységes vizeket a tenger szívében! (2Móz. 15,8) Befagyasztotta a vizeket! A vizek fal módjára álltak mindkét oldalon, és Izrael gyalog kelt át a túlpartra. A mi Istenünk több, mint elegendő!

Megvallás: Az én Atyám El Shaddai, az Isten, aki több, mint elegendő. Ő több, mint bármekkora hegy a jobb oldalamon. Ő több, mit bármilyen ellenség mögöttem. Ő több, mit bármely akadály előttem. Ő az én tulajdon Atyám. 
És Ő az El Shaddai — az Isten, aki több, mint elegendő!

Köszöntünk Szent Szellem!: AZ EVANGÉLIUM HIRDETÉSE

"Ők azt a kijelentést kapták, hogy nem maguknak, hanem nektek szolgálnak azokkal, amikről most az evangélium hirdetői prédikálnak nektek a mennyből küldött Szentlélek által, és amikbe angyalok vágyakoznak beletekinteni." (1Pt 1:12; új protestáns fordítás)

"Honnan tudtad, hogy éppen erről a témáról kell beszélned ma, amire olyan nagy szükségem volt?" - sokszor hallotta már ezt a kérdést a lelkészek többsége, amint a szombat délelőtti Istentisztelet után kezet rázott a gyülekezetből kifelé tartó hívekkel. Különös eset az, ha a Szentlélek akkor készteti a téma megváltoztatására a prédikátort, amikor már a szószéken áll. Egy alkalommal a gyülekezetem presbiterei azzal a határozott kéréssel fordultak hozzám, hogy a ruházkodással kapcsolatos irányelvekről beszéljek. Az "irányelvek" vitathatóak voltak, némileg kultúrafüggők is, emellett pedig úgy éreztem, hogy az Istentisztelet órája nem megfelelő alkalom arra, hogy nyilvánosan megszégyenítsem a közösség "világias" tagjait.
Amikor a kisteremben összegyűltünk a presbiterekkel, hogy onnan a szószékre menjünk, egy gyülekezeti tag sietett be. "Lelkész testvér! - kezdte, mit sem tudván a délelőtti prédikáció témájáról. Elhoztam magammal egy csapat barátkozót. Néhányan közülük még templomban sem jártak ezelőtt! Ránéztem a vezető testvéreimre, és így szóltam: "Testvérek, a Szentlélek arra indít, hogy másról prédikáljak. Ezeknek a látogatóknak az evangélium egyszerű örömhírét kell ma hallaniuk." Vonakodva bár, de beleegyeztek, és a prédikáció után tapasztaltuk, hogy az Úr különlegesen munkálkodott. A látogatók különösebb megjegyzések nélkül távoztak, a gyülekezeti tagok közül viszont aznap sokan megtértek! 
Az ajtónál az egyik "problémás személy" sokak tapasztalatát összegezte: "
Lelkész testvér, én eddig fütyültem a világra, és az egyház elvei ellen is lázadtam, de ma átadtam életemet Jézusnak, és ezt észre is fogod venni, mert sok mindenen változtatok!
Igen, az evangéliumot a Szentlélek hirdette azon a szombaton, és ez nagy változásokat eredményezett. Nem csak a tagok életében, de a prédikátor tapasztalatában is! A ruhákról szóló beszédet soha nem mondtam el, de a Lélek többször is felhasznált arra, hogy az evangéliumot minden ez után következő igehirdetésembe beleszőjem!

Imádság a mai napra
"Az evangélium csodálatos, Uram! Az angyalok is vágyakoznak beletekinteni. Köszönöm, hogy a Lélek által teljesen egyszerűvé tetted azt a bűnösök számára!"


Garrie F. Williams írása alapján

2017. december 4., hétfő

Nem hűtlen az Isten...

„Mert nekem sok népem van ebben a városban” (Ap. csel. 18,10)


Keresztyéni tevékenységünkben buzdításul szolgáljon az, hogy a nyomorultak söpredéke, a legelvetemedettebbek, a legzüllöttebbek és a leggonoszabbak között is van Istennek kiválasztott népe, melynek megmentetni és üdvözülni kell. Ha ti az igét viszitek hozzájuk, azért teszitek, mivel Isten rendelt titeket arra, hogy lelküknek hirdessétek az örök életet és ők elfogadják azt, amint az Isten örök elhatározásában előre látta. 
Már most, valóságos megtérésük előtt, az örök szövetség vére által való kibékülésük befejeződött. 

Ők most már Krisztus tulajdonosai s talán ebben az órában még kocsmába járnak és megutálói mindannak, ami szentnek mondatik, de mivel az Úr Jézus megtérésüket előre látta és annál fogva egész szeretetével átfogta őket, nem veszhetnek el azok Ő rá nézve

Nem hűtlen az Isten, hogy az Ő Fia, általa letett váltságdíjáról megfeledkezzen
Nem tűri, hogy helyettesítése valahol hatástalan és gyümölcstelen maradjon. 
Ezerszer-ezer kiválasztott nem született még újjá, de újjászületésük bizonyos! 
S ez a mi vigasztalásunk, ha kimegyünk hozzájuk Isten életadó igéjének hirdetése végett. Sőt mi több, Krisztus imádkozik ezekért az istentiszteletekért a trón előtt. „Nemcsak ő értük könyörgök pedig ” – mondja a nagy Közbenjáró – „hanem azokért is, kik az ő beszédeik által hívők lesznek én bennem”. Szegény, tudatlan lelkek! Nem gondolnak arra, hogy magukért imádkozzanak, de Jézus imádkozik értük
Neveik fel vannak írva mellpajzsára s nemsokára meghajtják merevedett térdeiket és a bánat sóhajai szállnak fel ajkukról a kegyelem trónja elé. „Még nem jött el a fügeérésnek ideje”. 

Az előre látott óra még nem ütött, de ha elérkezik, akkor engedelmeskedni fognak, mert Isten bírni fogja az Övéit; akkor majd azzá kell lennünk, mert mikor szellemi erejének tejében jön, eltűnik minden ellenállás; az élő Isten készséges szolgáivá kell válniuk. 
„Győzelmed után készséggel fog a te néped áldozni Neked a szent hajlék ékességében”. Ő sokakat megigazít. „Az ő lelke fáradtságának meglátva hasznát, megelégszik”.
 „Annak okáért neki részt osztok a nagyokkal és a hatalmasokkal osztja meg a zsákmányt”.

Örömteli mindennapok: Mai bátorító Igénk :)


,,Kedveseim, Isten szeretetével kell szeretnünk egymást, mert ez a szeretet Istentől származik. Aki így szeret, az mind Istentől született, és ismeri Istent.,- 1 Jn.4,7

Istent még soha senki nem látta, de ha isteni szeretettel szeretjük egymást, Isten bennünk él, és ez a szeretet kiteljesedik bennünk.Ámen!
Kezdjük el gyakorolni a szeretetet.

Legyen örömteli napod :)

********************************

Mai bátorító Igénk :)

,,Ne félj,
mert veled vagyok!
Ne aggódj,
mert én vagyok Istened!
Megerősítelek,
sőt, megsegítelek!
Igazságos jobbommal felkarollak,
és megtartalak.,
-Ézsa.41,10

Nincs mitől félned! Isten megtartja az Ő ígéreteit
Legyen örömteli napod :)


Napi remény: Isten terhe könnyű

,,Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű,, -Máté 11:30



Az elvárások tehert jelentenek. Néhányotok igát vett magára - nehéz terhet - a szüleitek, férjetek, feleségetek, gyermekeitek, főnökötök vagy tanáraitok elvárásait.

Legtöbben viszont olyan igát hordunk, amit mi magunk helyeztünk önmagunkra a megoldatlan bűntudat vagy az alaptalan elvárások miatt. Azt akarjuk bebizonyítani, hogy fontosak vagyunk.

Felveszünk magunkra nehéz terheket, amit Isten soha nem akart ránk helyezni, mindezt azért, hogy megmutassuk, hogy fontosak vagyunk, pedig Isten azt mondja, hogy mi enélkül is fontosak vagyunk. Azért teremtett minket, hogy vele legyünk, hogy betöltsünk egy egyedülálló küldetést az életünkben. Ez tesz minket fontossá, nem azok a dolgok amiket megteszünk (vagy nem teszünk meg).

Isten terhe az, hogy kövessük az ő tervét az életünkre nézve, és ha ezt megtesszük, a dolgok sokkal jobban fognak alakulni. Ha a saját utunkat akarjuk járni, faltól-falba ütközünk. Bizonyos értelemben, Isten azt mondja "Öltsd fel magadra az én céljaimat, tervemet az életeddel kapcsolatban."

Mennyire nehéz Isten terhe? Jézus azt mondja: "… és az én terhem könnyű." Te meg azt mondod: "De az én hívő életem nem könnyű. Az én hívő életem nehéz, olyan mint egy kötelesség, aminek meg kell felelnem."

Akkor lehet, hogy nem Isten akaratát követed az életedben. Lehet, hogy valami olyat csinálsz, amit Isten nem neked szánt. Nem tudom ennél egyszerűbben mondani: lehet, hogy van néhány dolog, amelyekről úgy gondolod, hogy Isten kért tőled, de valójában nem Ő kérte. A te öntudatod, maximalizmusod várja el ezeket.

Jézus nem azért jött, hogy nehézséget, hanem hogy áldást hozzon.

Azt mondom, hogy a keresztény életben nincsenek gondok? Nem, egyáltalán nem! Mindannyiunknak sok gondja lesz. A hívő élet tele van nehézségekkel. 
A lényeg a következő: Isten akarata szerint élni könnyebb teher, mint az Ő akaratán kívül élni. Ha Isten akarata szerint és terve szerint éled az életed, az könnyebb, sokkal inkább pihentetőbb, élvezhetőbb teher, mint az, hogy az életedet a saját akaratod alapján éled.

Joel Osteen: Az öröm reggel jön

… este bánat áll be hozzánk, reggelre öröm. (Zsoltár 30: 5)
(Az angolban ez így hangzik: … a sírás egész éjjel tarthat, de a reggellel jön az öröm.)


A Szentírás azt mondja a zsoltárban, hogy az öröm reggel jön. Amikor felébredsz reggel, Isten minden alkalommal küld neked egy különleges öröm-csomagot. Az öröm jön és kopogtat az ajtódon. Amikor hitben ébredsz, és megteszed a megvallást, hogy „ez egy jó nap lesz”, tudod, hogy akkor éppen mit tettél? Akkor éppen ajtót nyitni mentél. Akkor éppen átvetted az öröm- ajándékot, amit Isten küldött neked. 
A probléma az, hogy egyesek sosem mennek ajtót nyitni. Az öröm hónapokon, sőt éveken át ott kopogtat, és azt mondja: „Gyere már! Engedj be! Boldog lehetsz! Felvidulhatsz! Élvezheted az életed!”

Nem tudom, veled mi a helyzet, de én elhatároztam, hogy megyek és megnyitom az ajtót az örömnek. Minden reggel úgy fogok ébredni, hogy azt mondom: „Atyám, köszönöm Neked az újabb szép napot. Boldog leszek. Élvezni fogom ezt a napot. Derűsebbé fogom tenni valaki másnak az életét. Azt választom, hogy átveszem a Te öröm-ajándékodat, ma!”

Ima a mai napra:
Mennyei Atyám, köszönöm Neked az örömöt. Köszönöm a békességet. Köszönöm, hogy velem jársz a nehéz időkben. Ma elhatározom, hogy megyek és megnyitom az ajtót az örömnek minden egyes reggel, hogy abban az erőben és örömben járhassak, amit Te adtál nekem. Jézus nevében. Ámen.


Legyen örömteli napod :)

Máté Evangyélioma 5. rész 16.vers


1. Mikor pedig látta Jézus a sokaságot, felméne a hegyre, és a mint leül vala, hozzámenének az ő tanítványai.
2. És megnyitván száját, tanítja vala őket, mondván:
3. Boldogok a lelki szegények: mert övék a mennyeknek országa.
4. Boldogok, a kik sírnak: mert ők megvígasztaltatnak.
5. Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.
6. Boldogok, a kik éhezik és szomjúhozzák az igazságot: mert ők megelégíttetnek.
7. Boldogok az irgalmasok: mert ők irgalmasságot nyernek.
8. Boldogok, a kiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják.
9. Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.
10. Boldogok, a kik háborúságot szenvednek az igazságért: mert övék a mennyeknek országa.
11. Boldogok vagytok, ha szidalmaznak és háborgatnak titeket és minden gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem.
12. Örüljetek és örvendezzetek, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták a prófétákat is, a kik előttetek voltak.
13. Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.
14. Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.
15. Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak.
16. Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.
17. Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem.
18. Mert bizony mondom néktek, míg az ég és a föld elmúlik, a törvényből egy jóta vagy egyetlen pontocska el nem múlik, a míg minden be nem teljesedik.
19. Valaki azért csak egyet is megront e legkisebb parancsolatok közül és úgy tanítja az embereket, a mennyeknek országában a legkisebb lészen; valaki pedig cselekszi és úgy tanít, az a mennyeknek országában nagy lészen.
20. Mert mondom néktek, hogy ha a ti igazságotok nem több az írástudók és farizeusok igazságánál, semmiképen sem mehettek be a mennyeknek országába.
21. Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre.
22. Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére.
23. Azért, ha a te ajándékodat az oltárra viszed és ott megemlékezel arról, hogy a te atyádfiának valami panasza van ellened:
24. Hagyd ott az oltár előtt a te ajándékodat, és menj el, elébb békélj meg a te atyádfiával, és azután eljövén, vidd fel a te ajándékodat.
25. Légy jóakarója a te ellenségednek hamar, a míg az úton vagy vele, hogy ellenséged valamiképen a bíró kezébe ne adjon, és a bíró oda ne adjon a poroszló kezébe, és tömlöczbe ne vessen téged.
26. Bizony mondom néked: ki nem jősz onnét, mígnem megfizetsz az utolsó fillérig.
27. Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál!
28. Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.
29. Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, vájd ki azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék.
30. És ha a te jobb kezed botránkoztat meg téged, vágd le azt és vesd el magadtól; mert jobb néked, hogy egy vesszen el a te tagjaid közül, semhogy egész tested a gyehennára vettessék.
31. Megmondatott továbbá: Valaki elbocsátja feleségét, adjon néki elválásról való levelet.
32. Én pedig azt mondom néktek: Valaki elbocsátja feleségét, paráznaság okán kívül, paráznává teszi azt; és a ki elbocsátott asszonyt veszen el, paráználkodik.
33. Ismét hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Hamisan ne esküdjél, hanem teljesítsd az Úrnak tett esküidet.
34. Én pedig azt mondom néktek: Teljességgel ne esküdjetek; se az égre, mert az az Istennek királyi széke;
35. Se a földre, mert az az ő lábainak zsámolya; se Jeruzsálemre, mert a nagy Királynak városa;
36. Se a te fejedre ne esküdjél, mert egyetlen hajszálat sem tehetsz fehérré vagy feketévé;
37. Hanem legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem; a mi pedig ezeken felül vagyon, a gonosztól vagyon.
38. Hallottátok, hogy megmondatott: Szemet szemért és fogat fogért.
39. Én pedig azt mondom néktek: Ne álljatok ellene a gonosznak, hanem a ki arczul üt téged jobb felől, fordítsd felé a másik orczádat is.
40. És a ki törvénykezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd oda néki a felsőt is.
41. És a ki téged egy mértföldútra kényszerít, menj el vele kettőre.
42. A ki tőled kér, adj néki; és a ki tőled kölcsön akar kérni, el ne fordulj attól.
43. Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
44. Én pedig azt mondom néktek: Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, a kik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, a kik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, a kik háborgatnak és kergetnek titeket.
45. Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, a ki felhozza az ő napját mind a gonoszokra, mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak, mind a hamisaknak.
46. Mert ha azokat szeretitek, a kik titeket szeretnek, micsoda jutalmát veszitek? Avagy a vámszedők is nem ugyanazt cselekeszik-é?
47. És ha csak a ti atyátokfiait köszöntitek, mit cselekesztek másoknál többet? Nemde a vámszedők is nem azonképen cselekesznek-é?
48. Legyetek azért ti tökéletesek, miként a ti mennyei Atyátok tökéletes.

2017. december 3., vasárnap

„Én szerelmesem”

„Semmi hibád sincsen” (Énekek éneke 4,7b)


Miután az Úr eljegyzett gyülekezetét magasztalta és szépségét bebizonyította, dicséretét még megerősíti egy minden hibától való dicső megóvás által: „ És semmi szeplő nincs benned”.

Mintha a Vőlegénynek azonnal eszébe ötlött volna, hogy a gonosz világ azzal gyanúsíthatja meg, hogy csak bájait ismertette, hibáit és fogyatékosságait pedig mind elhallgatta. Emiatt egybefoglalja az Ő elérhetetlen és kifogástalan szépségének dicsérgetésével a legcsekélyebb hibától való védekezést is. 

Egy szeplőt könnyen el lehet távolítani és valamennyi hiányosság között a legkevésbé zavarja a szépség teljes élvezetét, azonban e könnyű hibától is mentes a hívő az ő Ura szemei előtt. 

Ha azt mondta volna, hogy lényében nem található csúnya redő, sem elcsúfító torzalak vagy halálos kelés, már az elég lett volna legnagyobb csodálkozásunk előidézésére, de mivel azt erősíti, hogy még a legcsekélyebb szeplőtől is mentes, a kifogás durva okai ki vannak zárva és a csodálkozás nagysága ezzel még fokozódik. Ha azt ígérte volna, hogy apránként minden szeplőt eltávolít, úgy okunk lett volna örülni örökké, de mivel úgy beszél arról, mint ami már megtörtént, ki állhatna még ellene a gyönyörűség és a legteljesebb megelégedés eleven érzelmeinek? Ó, lelkem, kövérség van itt számodra, lakjál jól és üdítsd fel magadat e királyi csemegékkel. 

Jézus Krisztus nem verseng eljegyzett gyülekezetével. Az sokszor elbolyong Tőle és keserűséggel illeti Szentlelkét, de Ő nem engedi, hogy ennek hibája az Ő szeretetén csorbát ejtsen. 
Néha büntet, de mindig a legszeretetteljesebb módon és a legjobb szándékkal, még akkor is mindig így szólítja: „Én szerelmesem”. Balgatagságairól nem emlékszik meg soha, nem gondol felőle rosszat, hanem megbocsát és szeret a sértés után is éppen úgy, mint azelőtt. Milyen jó nekünk, hogy ez így van, mert ha az Úr Jézus olyan indulatos lenne minden megsértés alkalmával, mint mi, hogyan tudna még szeretni? Némelykor az élet nehézségei miatt kedvetlenség vesz erőt a hívőn, de a mi szeretett Urunk jobban ismeri balga szívünket, mintsem megharagudna illetlenségeink miatt.

ALAPVETŐ BIBLIAISMERET: ÉDEN, MINT AZ EMBERI ÉLET BÖLCSŐJE 3.rész

I. Teremtés vagy evolúció

1. Fontos-e azzal a kérdéssel foglalkozni, hogy miként jött létre a körülöttünk lévő világ, amelyben mi emberek is élünk?

  • Minden gondolkodó emberben felmerülnek a létezésünkkel kapcsolatos alapvető kérdések.
    • Honnan van világunk?
    • Mi az élet és hogyan keletkezett?
    • Mi az emberi lét értelme és rendeltetése?
  • Ezek a felmerülő kérdések különböző reakciót váltanak ki az emberekből.
    • Nagyon sokan vélekednek úgy, hogy mindez a tudósok és a papok dolga.
    • Vannak, akik a véletlenszerű keletkezés elvét képviselik:
      • Ősrobbanás, - Egyetlen sejtből fejlődtek szerves lények, - Esetleg mutációs fejlődéssel.
    • A keresztények a Biblia kinyilatkoztatásaira alapozzák meggyőződésüket ezekben a kérdésekben.
      • Sajnos elég nagy számban vannak közöttük olyanok is, akik megpróbálják egyesíteni a Biblia beszámolóját a hitetlen tudósok állításaival, és így létre hozták a maguk sajátos elméletét: “teremtés evolúcióval”.

2. A különböző elméleteket valló és mindent megmagyarázni akaró ember felé milyen kérdéseket vet fel Isten?

  • “Hol voltál, mikor a Földnek alapot vetettem? Mond meg, ha tudsz valami okosat!” Jób. 38,4.
    • “Aki pert kezd a Mindenhatóval, cáfolja meg, és aki az Istennel feddődik, feleljen néki!” Jób. 39,35.
  • Emberi ésszel, tapasztalatból fakadó ismerettel kijelenteni nem tudunk semmit, mivel senki nem volt ott.

3. Hogyan lehet megérteni és elfogadni azt, hogy a semmiből anyag és élet keletkezett?

  • A Biblia válasza erre az, hogy “Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett, hogy ami látható, az a láthatatlanból állott elő”Zsid. 11,3.
    • A véletlenszerű keletkezés elfogadásához is hitre van szükség, mivel a tudósok által képviselt elméletek kilencven százaléka csupán a fantázia szüleménye.
  • A Biblia szerinti hit azonban nem hiszékenységet jelent, hanem az Isten megismeréséből és a tőle származó dolgok megtapasztalásából kialakult bizalmat és meggyőződést jelent.
    • A bibliai hit azt jelenti, hogy bizalommal elfogadom Isten szavát olyan kérdésekben is, amelyekben nincs és nem is lehet tapasztalati ismeretem.

II. A teremtés csodája

1. Mit gondolsz, a Földünknek mint bolygónak a megteremtése is a hat napos teremtés alkalmával történt?

  • A Biblia első versei számolnak be arról, hogy a Földet már kezdetben megteremtette Isten, bizonyára más égitestekkel együtt, de élet még nem volt rajta. I. Móz. 1,1-2.
    • Ez a kezdet azonban nem a hat napos teremtés kezdetét jelenti, hanem Istennek az egész univerzumban végrehajtott teremtő munkájának a kezdetét.
  • A Biblia általános tanítása szerint az a pillanat és esemény értendő kezdet alatt, amikor az Istenség Tanácsában a megváltás terve megszületett, amiben az egyik isteni személy vállalta, hogy életét adja a azokért a bűnösökért, akik megbánták az elkövetett bűnt.
    • “Az Úr az ő útának kezdetéül szerzett engem; az ő munkái előtt régen. Örök időktől fogva felkenettem, kezdettől, a föld kezdetétől fogva.” Péld. 8,22-23.
    • Jézus ezért mutatkozik be többször is úgy, hogy “Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és a vég...”Jel. 1,8. Ésa. 44,6.
    • Ugyanerre gondolva Péter pedig azt mondja: “Aki eleve el volt rendelve, a világ megalapítása előtt”I. Pét. 1,20.
  • A kezdet szó által a Biblia összekapcsolja a teremtés eseményét az újjáteremtésről szóló evangéliumi üzenettel, mert ez a szó már az eljövendő Megváltóra mutat előre.
  • Ha a teremtés történetének beszámolóját figyeljük, abban is megfigyelhető, hogy a hatnapos teremtés első napján Isten csak a világosságot teremtette meg, illetve a sötétséget elválasztotta a világosságtól. I. Móz. 1,3-5.
    • Az előtte lévő rész csak arról számol be, hogy a Föld mint egy bolygó már korábban is létezett, de Isten most úgy döntött, hogy élővilágot teremt ezen a bolygón.

2. Milyen állapotban volt a Föld akkor, amikor Isten hozzáfogott az élővilág megteremtéséhez?

  • “A Föld pedig kietlen és puszta volt, és sötétség volt a mélység színén, és az Isten Lelke lebegett a mélység színén.”I. Móz. 1,2.
  • Ezen a sötét, kietlen és teljesen víz borította Földön fogott hozzá Isten, hogy élő világot teremtsen és hozzon létre.
    • De nem szabad azt gondolni, hogy a Földnek ez a kezdeti állapota egy kaotikus állapot volt, hiszen ezt is Isten teremtette, és Isten kezéből csak tökéletes dolgok kerülnek ki, és a Szentlélek által az Isten személyes jelenléte nyilatkozott meg és volt jelen a Föld felszínén.

3. Melyik isteni személy végezte el a Föld élővilágának a megteremtését?

  • A Szentháromság Isten mindegyik személye részt vett valamilyen módon a teremtés munkájában.
    • Ezt akarja kifejezni a Biblia azáltal, hogy az “Elohim”- az Isten szó többes száma - szót használja a teremtés történeti beszámolóban, majd utána pedig azt olvashatjuk, hogy Teremtsünk embert a miképünkre és hasonlatosságunkra”I. Móz. 1,26.
  • Jób pátriárka arról beszél, hogy “az Istennek Lelke teremtett engem...”. Jób. 33,4.
  • Mózes pedig az Atyáról beszél úgy, hogy ő a teremtőnk: “Nem atyád-é Ő, aki teremtett? Ő alkotott és erősített meg.”V. Móz. 32,6/b.
  • János apostol viszont arról emlékezik meg, hogy a teremtés művének gyakorlati megvalósítója és kivitelezője az Ige volt, aki később testté lett közöttünk, azaz Jézus Krisztus.
    • “Minden Ő általa lett, és Nála nélkül semmi sem lett, ami lett.” Ján. 1,3.

4. A Biblia beszámolója szerint milyen módon végezte el Isten a teremtés munkáját?

  • A körülöttünk látható élővilág az Isten szavának engedelmeskedve formálódtak ki olyanná, ahogyan Isten azt magában eltervezte.
    • “És mondá Isten: Legyen...” I. Móz. 1,3. 6. 14.
    • “Az Úr szavára lettek az egek, és szájának leheletére minden seregük... Mert Ő szólt és meglett, Ő parancsolt és előállott.” Zsolt. 33,6. 9.
    • “Aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget...”Zsid. 1,3.
  • Jézus csodatetteinél is ezzel a jelenséggel találkozunk, mindig a szavának erejével végezte el csodáit, csak szólt a tengernek, a betegnek, a halottnak vagy a démonoknak, és mindenek engedelmeskedtek. Márk. 4,37-41. Mát. 8,5-13. Ján. 11,43-44. Luk. 4,33-35.

5. Mennyi idő alatt végezte el Isten a Föld élővilágának megteremtését, van-e jelentősége annak, hogy ennyi ideig végezte a teremtés munkáját?

  • Sokak számára azonban problémát jelent, hogy a hat napot huszonnégy órás napnak kell tekinteni, vagy jelképes értelemben, és akkor egy korszakot jelent, akár ezer évet is.
    • Akik ezt a jelképes változatot képviselik, azok kimondatlanul is azt állítják, hogy Ádám a hatodik nap estélyén már közel ezer éves volt, így már a következő napot sem élhette végig, ha elfogadjuk a Biblia állítását, miszerint “Lőn Ádám egész életének ideje kilencszázharminc esztendő, és meghala”I. Móz. 5,5.
  • Isten hosszú korszakokon és évmilliókon keresztül is elvégezhette volna a teremtést, vagy éppen egy pillanat alatt is, mivel Ő nem függ az időtől. II. Pét. 3,8.
    • A hat napon keresztül végzett munkával azonban a most teremtett ember életritmusát akarta meghatározni, az ember számára akart mintát és példát adni ezzel az időrenddel. II. Móz. 20,8-11.

6. Mi a jelentősége annak, hogy Isten elkülönítette a hetedik napot a többitől?

  • “És megáldá Isten a hetedik napot, és megszentelte azt.”I. Móz. 2,3.
    • Isten különleges áldása nyugszik ezen a napon, amit azok tapasztalhatnak meg, akik Istenhez hasonlóan megszentelik ezt a napot, vagyis elkülönítik életükben a többi munkás naptól.
  • A hetedik nap nyugalma által a teremtő Istentől való származásunkra emlékeztet.
    • A különböző evolúciós elméletekkel szemben, ez a nap a teremtő Istent hirdeti.
  • Isten annyira fontosnak tartja ezt, hogy a Tízparancsolat által is emlékeztetni akar rá, ezért a teremtés örök jeleként a törvény középpontjába helyezte el.

7. Miben különbözött az ember a körülötte lévő teremtményektől?

  • Az ember Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve, ami több féle vonatkozásban is jelentőséggel bír. I. Móz. 1,26.
  • Ebben az isteni kijelentésben rejlik az ember igazi értéke, mert ennek az ismerete nem enged helyt önmagunk leértékelésére.
  • Isten ezzel a kijelentésével a bűn világában élő embereknek egy képet ad önmagáról, és egy kapaszkodót, hogy Akit nem láthatunk a bűn miatt, azt bizonyos határok között mégis el tudjuk képzelni.
    • Jézus messiási küldetésének is ez volt többek között a célja: bemutatni az Atyát, a láthatatlan Istent. Ján. 1,18. 14,9.
  • Miként a Szentháromság Isten, úgy az ember is egy hármas egységből áll: test, lélek és szellem. I. Thess. 5,23.
    • Az élő emberi szervezetnek ez a három egymástól elválaszthatatlan képessége és funkciója teszi az embert egy érző, gondolkodó és cselekedni képes lénnyé.
  • A teremtett lények közül egyedül az ember képes értelmes módon kifejezni érzelmeit, mérlegelni dolgokat és szabadon választani a lehetőségek között.
  • Az Isten képére és hasonlatosságára teremtett embernek adta Isten az egész Földet, és minden rajta lévő teremtmény fölötti uralmat. I. Móz. 1,28.
    • Ez azt is jelenti, hogy Istentől kapott felelősségünk és kötelességünk védeni azt a környezetet, amit Isten a gondjainra bízott.

8. Milyen következmények adódtak abból a körülményből, hogy “nem jó az embernek egyedül lenni”? I. Móz. 2,18/a.

  • “Szerzek néki segítő társat, hozzá illőt”, mondta Isten, és ezután teremtette meg Ádám társaként Évát. I. Móz. 2,18-23.
  • Majd később az emberi család gyermekeiről is kijelenti, hogy mindenkinek az életében bekövetkezik az a pillanat, amikor felismeri, hogy egyedül van.
    • Ezért elindul, hogy megkeresse azt, akit Isten szerzett neki. Én.Én. 3,2.
    • Ettől kezdve pedig ragaszkodik hozzá és lesznek ketten egy testté. I. Móz. 2,24.

9. A teremtéstörténet beszámolója miért említi esetenként egyes számban az embert, holott két személy lett teremtve emberként, Ádám és Éva? I. Móz. 1,26/a. 27.

  • A férfi és az asszony csak együtt rendelkezik az “Ember”-nek adott minden képességgel és tulajdonsággal, bizonyos vonatkozásban éppen ezért lesznek ők eggyé a házasságban.
    • Mivel Isten szétosztotta a két emberi lény között a képességeket és tulajdonságokat, ezért beszélhetünk sajátos női és férfi tulajdonságokról és képességekről, úgy testi, mint lelki és szellemi vonatkozásban.
  • Ezért minden olyan törekvés, amik szeretnék összemosni a két nem közötti különbségeket, azok az Isten teremtői rendelkezése ellen próbálnak valamit tenni.

III. Az első család otthona

1. Mit jelent az “Éden” szó, és tudhatjuk-e, hogy a Föld melyik részén helyezkedett el?

  • Héberül “Éden” = görögül “Paradicsom” = magyarul “Kert”-et jelent.
  • Pontos behatárolására ma már több szempontból nincs lehetőség.
    • Már nem minden földrajzi név ismert azok közül, amiket a Biblia megnevez Édennel kapcsolatban.
    • A vízözön ítélete is teljesen átformálta a Föld felszínét, nagyon megváltoztak a körülmények.
  • A figyelembe vehető információk szerint a mai közel-keletnek egy bizonyos területére helyezi a Biblia az Éden egykori helyét.
“Kús földje”    I. Móz. 2,13.Egyiptomtól délre, a mai Etiópia vidékét jelenti
“Asszíria”          I. Móz. 2,14.Egykor a mai Szíria, Irak és Irán vidékén létezett
“Eufrátesz”       I. Móz. 2,14.A régi Asszírián végigvonuló hatalmas folyó, ma is így nevezik.

2. Mi volt a célja Istennek azzal, hogy az Édent ilyen különös gonddal teremtette, megkülönböztetve a Föld többi részétől?

  • Lakásul adta az embernek, olyan környezetbe akarta helyezni, ahol jól érzi magát, naponta gyönyörködhet otthona szépségében, egyben minta is lehet a többi család számára.
  • Művelje azt”mondta Isten, vagyis teret akart biztosítani az embernek, hogy Teremtőjéhez hasonlóan ismerje meg a munka és az alkotás örömét és szépségét.
  • “Őrizze azt”mondta Isten, és ez elsősorban az emberre bízott kert feletti gondoskodást és törődést jelentette.
    • Bár ez az őrködés azt is jelentette, hogy a bűn ne tudjon betörni az otthonukba, Isten ugyanis figyelmeztette őket a Kísértő szándékáról, és elmondta, mi történik, ha nem vigyáznak.

3. Mi volt az a két isteni ajándék, amit az emberért hozott létre, és az embernek adta?

  • Éva megteremtése után a házasság intézményét hozta létre az ember boldogsága érdekében. Mát. 19,4-6.
  • Másik ajándéka pedig a szombat volt, amit kimondottan az ember érdekében hozott létre. Márk. 2,27-28.

4. Mit állapított meg Isten az általa teremtett dolgokról, amikor bevégezte munkáját?

  • “És látá Isten, hogy minden amit teremtett, ímé igen jó.” I. Móz. 1,31.

5. A hetedik nap nyugalmával befejezödött-e Isten teremtői tevékenysége?

  • Ma is hatalma szavával tartja fenn az egész világmindenséget. Zsid. 1,3.
    • “Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehelését magához vonná. Elhervadna együtt minden test, és az ember visszatérne a porba.” Jób. 34,14-15.
  • Testünk minden sejtjének és atomjának a működése a teremtő Isten törődését és gondoskodását bizonyítja, mert “Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk”Csel. 17,28.
  • Isten teremtői hatalma nemcsak az élet megteremtésében működik, hanem a megváltásban és az emberi szív újjáteremtésében is. II. Kor. 5,17. Zsolt. 51,12.
    • Ilyen módon Krisztusban találkozik a teremtés és a megváltás.

2017. december 2., szombat

Mózes II. könyve 20. rész 6.vers


1. És szólá Isten mindezeket az igéket, mondván:
2. Én, az Úr, vagyok a te Istened, a ki kihoztalak téged Égyiptomnak földéről, a szolgálat házából.
3. Ne legyenek néked idegen isteneid én előttem.
4. Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, a melyek fenn az égben, vagy a melyek alant a földön, vagy a melyek a vizekben a föld alatt vannak.
5. Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, a ki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyediziglen, a kik engem gyűlölnek.
6. De irgalmasságot cselekszem ezeriziglen azokkal, a kik engem szeretnek, és az én parancsolatimat megtartják.
7. Az Úrnak a te Istenednek nevét hiába fel ne vedd; mert nem hagyja azt az Úr büntetés nélkül, a ki az ő nevét hiába felveszi.
8. Megemlékezzél a szombatnapról, hogy megszenteljed azt.
9. Hat napon át munkálkodjál, és végezd minden dolgodat;
10. De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, a ki a te kapuidon belől van;
11. Mert hat napon teremté az Úr az eget és a földet, a tengert és mindent, a mi azokban van, a hetedik napon pedig megnyugovék. Azért megáldá az Úr a szombat napját, és megszentelé azt.
12. Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked.
13. Ne ölj.
14. Ne paráználkodjál.
15. Ne lopj.
16. Ne tégy a te felebarátod ellen hamis tanúbizonyságot.
17. Ne kívánd a te felebarátodnak házát. Ne kívánd a te felebarátodnak feleségét, se szolgáját, se szolgálóleányát, se ökrét, se szamarát, és semmit, a mi a te felebarátodé.
18. Az egész nép pedig látja vala a mennydörgéseket, a villámlásokat, a kürt zengését és a hegy füstölgését. És látja vala a nép, és megrémüle, és hátrább álla.
19. És mondának Mózesnek: Te beszélj velünk, és mi hallgatunk; de az Isten ne beszéljen velünk, hogy meg ne haljunk.
20. Mózes pedig monda a népnek: Ne féljetek; mert azért jött az Isten, hogy titeket megkísértsen, és hogy az ő félelme legyen előttetek, hogy ne vétkezzetek.
21. Távol álla azért a nép, Mózes pedig közelebb méne a felhőhöz, melyben az Isten vala.
22. És monda az Úr Mózesnek: Ezt mondd az Izráel fiainak: Magatok láttátok, hogy az égből beszéltem veletek.
23. Ne csináljatok én mellém ezüst isteneket, és arany isteneket se csináljatok magatoknak.
24. Földből csinálj nékem oltárt, és azon áldozd a te égő- és hálaáldozatodat, juhaidat és ökreidet. Valamely helyen akarom, hogy az én nevemről megemlékezzetek, elmegyek tehozzád és megáldalak téged.
25. Ha pedig kövekből csinálsz nékem oltárt, ne építsd azt faragott kőből: mert a mint faragó vasadat rávetetted, megfertőztetted azt.
26. Lépcsőkön se menj fel az én oltáromhoz, hogy a te szemérmed fel ne fedeztessék azon.

A Jegyes-gyülekezet

„Mindened oly szép, kedvesem” (Énekek éneke 4,7a)


Bámulatos, mennyire csodálja az Úr az Ő eljegyzett gyülekezetét, szépségét melegen és hévvel ecseteli. Nemcsak szép az Neki, hanem „mindenestől szép”. 
Önmagában szemléli azt, mert megmosta bűnt engesztelő vérével, felöltöztette igazságának érdemébe és most nézegeti s dicsérgeti, hogy mennyire el van telve kellemmel és kedvességgel. Nem csoda, hogy ez így van, hiszen csak a maga jelességét csodálja benne, mert gyülekezetének szentsége, dicsősége és tökéletessége nem egyéb, mint az Ő maga ruhája, mellyel bensőleg szeretett Jegyesét fedezi. Az nemcsak tiszta és derék, hanem valóban kedves és szép! Különös kivallósággal bír! 

Bűn okozta fogyatékosságai meggyógyultak és nyomtalanul eltűntek, de mi több: az Úr által erénydús igazságossághoz jutott, ennek folytán a valódi szépség birtokába jutott. 
A hívő lelkek tényleges igazsággal bírnak, mellyel akkor ajándékoztatnak meg, ha „kedvesekké lettek a Szerelmesben”. 

A Jegyesgyülekezet nemcsak kedves, hanem mindenekfelett szeretetreméltó. Ura így nevezi: „Te legszebb vagy az asszonyok között”

Oly valóságos méltósága és dicsősége van, melyet nem érhet el semmiféle nemesség, sőt királyi tekintély sem. Ha az Úr Jézus Menyasszonyát felcserélhetné is a föld valamennyi királynőjével vagy császárnőjével, vagy a menny szent angyalaival, még sem tenné, mert azt nevezi először és mindenekfelett „az asszonyok legszebbikének”. Ő az a hold, mely túlragyog minden csillagot. 
Ezt a nézetet nem szégyelli, mert az egész világot felszólítja annak meghallgatására. „Íme” szót helyez elől, a csodálkozásra való különös felszólítás jeléül, hogy azáltal a figyelmet lekösse: „Íme, én jegyesem szép vagy, íme, szép vagy”. 

Már most erősíti és hirdeti véleményét és majd egykor dicsőségének trónjáról az egész összegyűjtött emberiség előtt megszilárdítja azt: „Gyertek el én Atyámnak áldottai”, elválasztottai szépségének és kedvességének ünnepélyes megerősítése gyanánt fog ez akkor hangzani, „és bírják az országot, mely nektek megkészíttetett e világ kezdete előtt”.

Levél Istentöl!

A szavak, amiket most olvasni fogsz, a Bibliából vannak. Ha elfogadod amit mondanak, akkor meg tudják változtatni az életedet, mert egyenesen Isten, az Édesapád szívéből származnak.
Ő szeret téged. Ő az az Apa, akire mindig is vágytál. 

Csak el kell hinned és befogadnod Őt a szívedbe és vele járni tovább az utadon!

Kedves Gyermekem...

Amikor még meg sem születtél, már ismertelek. (Jeremiás 1,5)
Saját képmásomra teremtettelek téged. (1 Mózes 1,27)
Én takargattalak az anyád méhében (Zsolt. 139,13)
Jelen voltam a születésednél (Zsoltárok 71,6)
Nem véletlenül születtél,életed minden napja megiratott az én könyvemben.(Zsolt.139,16
A születésed helyét és idejét én határoztam meg. (Ap.Csel. 17,26)
Mindent tudok rólad, ismerem az ülésedet, felkelésedet, sőt a gondolataidat is.
Minden léptedet figyelemmel kísérem.(Zsoltárok 139,1-3)
Még a hajszálaid számát is számon tartom. (Máté 10,30)
A legszebb nap a számomra az volt, amikor újjászülettél. Az angyalok örvendeztek, trombiták harsongtak a mennybe...(Lukács 15,6-7)
Megigazítottalak és tisztára mostalak a Bárány Vérében (1János 1,7)
A bűneidről soha többé meg nem emlékezek. (Kolosse 1,14)
Átvittelek a sötétségből a világosságba, a szerelmetes Fiam királyságába. (Kolosse 1,13)
Örök életet adtam neked, beiratott a neved az élet könyvébe.(1 Ján.5,13
A menny állampolgára vagy. (Filippi 3,20)
Arra vágyok, hogy a szeretetemmel elhalmozzalak, csupán azért, mert gyermekem vagy. Az Atyád vagyok! (1 Ján.3,1)
Hatalmat adtam neked, hogy az ellenség minden erején tapodj.(Lukács10,19)
Gyermekem, veled vagyok mindig és nem ellened. (Róma 8,31)
Én vagyok a világosságod és üdvösséged. Nincs kitől félj! Én vagyok az életed erőssége. Nincs kitől remegjél! (Zsolt.27,1)
Én vagyok az erőd és pajzsod, bízz bennem! (Zsolt.28,7)
Megszégyenülnek és meggyalázatnak akik felgerjednek ellened...(Esa.41,11)
Minden jó ajándék számodra amit elfogadsz, az én kezemből van. (Jakab 1,17)
Mert gondoskodok rólad és megadok mindent amire szükséged van. (Máté 6,31-33)
Gyönyörködj bennem, és megadom szíved kérését.(Zsolt.37,4)
Hatalmas és csodálatos dolgokat akarok mutatni neked. (Jeremiás 33,3)
Mindent megteszek érted, sokkal bőségesebben,mint ahogy te azt el tudnád képzelni.(Efézus 3,20)
Mint ahogy a pásztor karjára veszi a bárányát, aképpen hordozlak szívemen téged. (Esa.40,11)
Elküldtem a Szent Szellemet, az igazság Szellemét,a Vigasztalót, a Tanítót, aki elvezet téged minden igazságra. (János 16,13)
Atyád vagyok és gyermekemként szeretlek,mint ahogy Jézust szeretem.(János 17,23)
És soha semmi nem választhat el téged az én szeretetemtől (Róma 8,38-39)

Örök szeretetettel szeretlek téged
a Te mennyei Atyád!


Heti imagondolatok: AZ ANYÁK IMÁJA

"És minden fiaid az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége." 
(Ésaiás 54:13)

MIT TEHETEK AZÉRT, HOGY FELKÉSZÍTSEM GYERMEKEIMET AZ ÖRÖK ÉLETRE?

A menny hallja az anyák imáját: "Amikor Jézus keresztsége után térdet hajtott a Jordán partján és imádkozott az emberiségért, megnyílt a menny, és Isten Lelke mint galamb alászállott, és egy mennyei hang hallatszott: 'Ez az én szerelmes Fiam, akiben én gyönyörködöm.' Mit jelent ez neked? Azt jelenti, hogy a menny nyitva áll imáid előtt. Azt mondja, hogy Isten elfogadott a Szerelmesben. A kapuk nyitva állnak minden anya előtt, aki terheit az Úr lábai elé helyezi. Krisztus emberi kezével magához ölelte az emberi nemet, Isteni kezével pedig megragadta a végtelenség trónját, s így összekötötte az embert Istennel, a földet a mennyel."

Drága kiváltság: "Bátorító tanulság ez az anyáknak, mindenkor: miután megtették a tőlük telhető legjobbat gyermekeikért, Jézushoz hozhatják őket. Még az anyák karján nyugvó csecsemők is drágák az Ő szemében. Elfogadja és megáldja őket, békét, reményt és boldogságot ad mind az anyáknak, mind a gyermekeknek. Ez az a drága kiváltság, amit Jézus minden anyának adott."

A keresztény anyák imájának gyümölcsei:  "Mindenek Atyja nem hagyja figyelmen kívül a keresztény anyák imáit. Nem fordul el tőletek, és nem hagy benneteket sem tieiteket Sátánnal egyedül birkózni a végső küzdelem nagy napján. A ti feladatotok, hogy hűségesen és egyszerűen munkálkodjatok és Isten elvégzi a munkát a ti kezeitek által. A földön beteljesített életmű elismerésre kerül a mennyei udvarban, mint jól végzett munka. A szülők kimondhatatlan örömmel szemlélhetik majd, amint gyermekeik átveszik a koronát, a ruhát és a hárfát."

Maradandó befolyás: "Az imádkozó, Istenfélő anya befolyása örökké tart. Meghalhat, de munkája fennmarad."

Felhívás imára: "Ha volt idő, amikor minden otthonnak imádság házának kellett lennie, az most van." "Szülők komoly, buzgó ima által vonjanak kerítést gyermekeik köré. Teljes hittel kérjék, hogy Isten maradjon velük, s akkor a szent angyalok megőrzik őket és gyermekeiket sátán gonosz hatalmától." "Kérjék a szülők Isten vezetését munkájukban. Ha elé járulnak térdeiken, világosan megérthetik felelősségük nagyságát, és odaszán-hatják gyermekeiket annak, Aki soha nem hibázik a tanácsban és a vezetésben."

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS IMAGONDOLATOK


Hála legyen Istennek az anyák komoly, őszinte, szívből jövő imáiért, akik képesek osztozni gyermekeik tapasztalataiban, szívfájdalmaiban, szomorúságaiban, próbáiban és kísértéseiben. Van valami végtelenül szerető, kedves és együttérző dolog az anyai szívben. Köszönet Istennek, hogy így alakította ezt. Az anyai szeretet által Isten szeretete már születésünk előtt megnyilatkozik, és én áldom Istent a szerető anyáért a végtelenül kedves együttérző és megbocsátó angyalért, az én feleségemért, akit adott nekem.

Azért vagyok ott, ahol vagyok, mert ők szívből imádkoztak, és sok Könnyet hullattak értem. Tiszteljük anyáinkat és feleségeinket, és fejezzük ki elismerésünket kedves szavakkal és cselekedetekkel, például azzal, hogy rendszeresen viszünk nekik virágot. Köszönet Istennek, hogy Ő kinyilatkoztatta együtt érző és gondoskodó szeretetét édesanyánk, feleségünk és leányaink által. Férfiak, tiszteljük őket.

Köszöntünk Szent Szellem!: KÖSZÖNTÜNK, FÉLTŐ SZERETET!

"Vagy azt gondoljátok, hiába mondja az írás: Féltékenyen őrzi Isten azokat, akikben Lelke lakozást vett? (Jak 4:5; fordítás az eredeti görög szövegből



A féltékenység a szeretet nyelve. Shakespeare azonban a Velencei kalmár című drámájában zöld szemű féltékenységről ír, az Othellóban pedig zöld szemű szörnynek nevezi. A francia filozófus, Duc de la Rochefoucauld azt mondta, a féltékenység feltételezésekből táplálkozik, és inkább van köze az önszeretethez, mint a valódi szeretethez. A csillapítására tett bármely kísérlet azonban — akár a paranoiát - még súlyosabbá teszi a féltékenységet. Illik vajon ez a leírás a Szent-lélekre? Egyáltalán nem. Akkor mégis miért használja ezt a kifejezést a Lélekkel kapcsolatosan a Biblia?

A féltékenység különbözik az irigységtől. Chuck Swindoll így fogalmazta meg: "Az irigység magáénak kívánja, ami a másé. A féltékenység azt akarja birtokolni, ami már egyébként is az övé." A Szentlélek ilyen értelemben féltékeny: szeretné, hogy a szív, amelyben lakozást vett a megtéréskor, teljes hűséggel legyen iránta. Amikor a keresztények beleszeretnek a világba, és barátsággal fordulnak felé, a Szentlélek féltékenyen vágyik rá, hogy visszaálljon első szeretetük Jézus iránt. Így már örülsz ennek a féltékenységnek? Jó tudni, hogy nem olyan Istenünk van, aki könnyedén vagy lazán veszi a vele ápolt kapcsolatunkat.

Némely Biblia-fordítás úgy adja vissza Jakab 4:5. versét, hogy emberi lelkünk vágyik féltékenyen a világ dolgaira. "Vagy azt gondoljátok, hogy az írás hiába mondja: Irigységre kívánkozik a lélek, amely bennünk lakozik?"

Bár ez természetesen igaz bukott, emberi természetünkre, az még inkább helytálló, hogy Urunk féltékenyen vágyik gyermekei szeretetére. 
A Mindenható szeretetének csodája, hogy nem csak kéri szeretetünket, de Ő maga ülteti belénk a szeretetet! A Szentlélek tölti ki szívünkbe az Úr szeretetét (Rómaibeliekhez írt levél 5:5), és a Léleknek gyümölcse a szeretet (Gal 5:22-23).

Isten nap mint nap szeretne betölteni bennünket Lelkével, hogy a szeretet nélküli kultúrkereszténység az Ő kegyelme által valódi szeretetközösséggé alakulhasson át.

Imádság a mai napra
"Atyám, légy Te érzelemvilágom és szeretetem középpontja!"


Isten csodálatos kegyelme:

AZ ISTEN DICSŐSÉGÉRE TEREMTETT EMBER
''Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekszetek, mindent az Isten dicsőségére műveljetek.''(1Korinthusbeliekhez 10:31)
Isten a maga dicsőségére teremtette az embert, hogy próbája után az emberi család eggyé válhasson a mennyei családdal. Isten célja az volt, hogy az emberi családdal népesítse be a Mennyet, ha engedelmesnek bizonyul minden szava iránt. Ádámnak át kellett esnie a próbán, hogy világossá váljon, vajon a hűséges angyalokhoz hasonlóan engedelmes kíván-e lenni, vagy az engedetlenséget választja. Ha kiállta volna a próbát, leszármazottait csakis hűségre tanította volna. Értelme és gondolatai olyanok lettek volna, mint Isten értelme és gondolatai. Saját jellemének megfelelően, Isten tisztának és egyenesnek teremtette Ádámot. Az első Ádámban nem éltek romlott és gonoszságra való hajlamok. Olyan hiba nélküli volt, mint az Isten trónja előtt álló angyalok. Ezek a dolgok megmagyarázhatatlanok, de sok minden, amit most még nem tudunk megérteni, magyarázatot nyer majd akkor, amikor úgy látunk, ahogyan Ő lát minket, és úgy ismerünk, ahogyan Ő ismer.
Az ősi szentekkel kapcsolatban mondja az Ige, hogy Istent nem szégyellték Istenüknek nevezni [Zsid 11:16]. Nem világi vagyonszerzésre áhítoztak, és nem világi tervekben és nagyravágyásban keresték a boldogságukat, hanem mindenüket Isten oltárára helyezték. Isten országának építésére rendezték be az életüket. Kizárólag Isten dicsőségének éltek, és félreérthetetlenül kijelentették, hogy vándorokként és jövevényekként élnek a Földön. Jobb haza után törekedtek, tudniillik a mennyei után. Életükkel hirdették hitüket. Isten rájuk bízhatta igazságát és azt, hogy a világ rajtuk keresztül ismerje meg az akaratát. De ma hogyan tartja fönn Isten hitvalló népe nevének becsületét. Hogyan ismeri fel a világ, hogy különleges nép vagyunk? Milyen bizonyítékokat szolgáltatunk arra, hogy a mennyei haza polgárai vagyunk?. Puritán tisztaságnak és egyszerűségnek kellene jellemeznie mindazok lakását és ruházkodását, akik hisznek a mai időkre szóló ünnepélyes igazságban. Ruházatunknak, lakásunknak és szavainknak bizonyságot kell tennie az Istennek való odaszentelődésünkről. Micsoda erő kísérné azokat, akik ekként tanúsítanák, hogy mindenről lemondtak Krisztusért.

Győztes élet: Szoktál ellenkezni az Úrral?

Én igen. Miért írom ezt most így? 

Egy rövid bizonyságot teszek arról, miért ne vitatkozzunk, miért ne ellenkezzünk az Úrral Tegyük meg bátran amit mond.


A múlt héten kinéztem a piacra. Nem olyan nagy területen van a piac, pár sorból áll. 
A nézelődést a legszélső sornál kezdtem, és úgy haladtam sorról-sorra. 
Megnéztem a nadrágokat, cipőket, virágokat, táskákat..... Nem állt szándékomban, hogy vásároljak, csak időtöltésnek szántam. Mire végignéztem mindent, ill. majdnem mindent, ezt azért írom, mert volt egy hely, ahol olyan ruhaneműt, kötött kardigánokat árultak, amit csak messzebről néztem, ill, csak egy pillanatra rávetettem a tekintetem. Na, mire végigjártam a piacot, már igencsak megéheztem. Gondoltam bemegyek a kisboltba, veszek egy-két zsemlét, vagy valami harapnivalót, meg egy ásványvizet. 
Na meg egy kicsit el is fáradtam és azt terveztem, leülök a padra a bolt előtt és megeszegetem a harapnivalómat. Már majdnem a boltnál voltam, amikor az Úr, azon a csendes, szelíd hangján szólt, hogy menj vissza a szélső sorba. Én hamar, gyorsan igyekeztem ezt elterelni magamtól. 
Mondtam is magamban, mert akkor még nem is figyeltem fel igazán arra, hogy az Úr szól, hogy minek menjek oda, ott már voltam, nem találtam semmi olyat, ami érdekelne. Aztán újra megszólalt az Úr. Menj vissza a szélső sorba. Én meg elkezdtem vitatkozni az Úrral. Nem megyek.
Már éhes vagyok nagyon, elfáradtam, leülök és eszek. És szépen lassan ballagtam a bolt felé. 
És megint szólt az Úr. Menj vissza a szélső sorba. Ekkor már teljesen biztos voltam abban, hogy az Úr szólt. 
Azt mondtam. Hát Uram, ha te mondod, visszamegyek. Így hát elindultam, de azt sem tudtam hova menjek, mit nézzek meg. Visszaértem a szélső sorba. Nem mentem sem a cipőkhöz, sem máshová, hanem egyenesen oda, amit a legelején még csak igazán meg sem néztem. 
Egyszerűen odavezetett az Úr. Ott ilyen kötött kardigánokat árult egy néni. 
Először csak nézegettem a kardigánokat, megkérdeztem az egyiknek az árát. Aztán csak úgy egyik pillanatról a másikra elkezdtünk a nénivel beszélgetni. Beszéltünk a színekről, hogy most az élénk, vidám színek a divat. 
A néni meg szomorúan elmondta, hogy ő nem vesz fel élénk színeket, mert 15 már, hogy elveszítette a férjét és egyszerűen nem tudja elengedni. Ráadásul a beszélgetésünk közben vettem észre, hogy a néni tolószékben ül, mert nem tud járni. A beszélgetés során elmondtam a néninek, hogy Isten nagyon szereti őt. Beszéltünk az Úrról, a férjéről, a mennyről. És megkérdeztem tőle, megengedi-e, hogy imádkozzam érte. És bizony megengedte. Tudjátok drága testvéreim, hogy az Úr olyan kegyelemmel volt ott a piacon. Közben a nézelődök ott jöttek mentek. Még olyan is volt, aki kérdezni akart ettől a nénitől valamit és türelmesen kivárta, míg imádkoztam érte. Az Úr az Ő szeretetével, kegyelmével annyira átölelte ezt a drága kis teremtést, hogy a könnyek folytak végig a néni arcán, de még az én arcom is könnyes lett.
Annyira hálás voltam az Úrnak. Annyira boldoggá tett és nagyon elszégyelltem magam, amiért vitába szálltam, ellenkeztem az Úrral.

Drága Testvéreim. Csak bátorítani tudlak arra, hogy ha mond valamit az Úr, hogy tedd meg, csak tedd meg akkor is, ha nem érted miért kell ide-oda elmenned. Ő tudja az okát és nem vezetget össze-vissza, hanem igen is célja és terve van veled is. Sokszor nem értjük, mit miért kell tenni, de ha engedelmesek vagyunk, nemcsak másnak szerzünk örömet, hanem a mi szívünk is megtelik örömmel és boldogsággal. Hálaadással, hogy most is áldás lehettem valaki számára
Legyél áldás a mai napon is Jézus nevében--Ámen

Efézusbeliekhez írt levél 5. rész 2.vers


1. Legyetek annakokáért követői az Istennek, mint szeretett gyermekek:
2. És járjatok szeretetben, miképen a Krisztus is szeretett minket, és adta Önmagát miérettünk ajándékul és áldozatul az Istennek, kedves jó illatul.
3. Paráznaság pedig és akármely tisztátalanság vagy fösvénység ne is neveztessék ti közöttetek, a mint szentekhez illik;
4. Sem undokság, vagy bolond beszéd, vagy trágárság, melyek nem illenek: hanem inkább hálaadás.
5. Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában.
6. Senki titeket meg ne csaljon üres beszédekkel; mert ezekért jő az Isten haragja a hitetlenség fiaira.
7. Annakokáért ne legyetek részesei ezeknek;
8. Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint világosságnak fiai úgy járjatok.
9. (Mert a világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van),
10. Meggondolván, mi legyen kedves az Úrnak.
11. És ne legyen közösségtek a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel, hanem inkább meg is feddjétek azokat;
12. Mert a melyeket azok titokban cselekesznek, éktelen dolog csak mondani is.
13. Mindezek pedig megfeddetvén, a világosság által napvilágra jőnek; mert minden, a mi napvilágra jő, világosság.
14. Annakokáért mondja: Serkenj föl, a ki aluszol és támadj fel a halálból, és felragyogott tenéked a Krisztus.
15. Meglássátok annakokáért, hogy mimódon okkal járjatok, nem mint bolondok, hanem mint bölcsek:
16. Áron is megvegyétek az alkalmatosságot, mert a napok gonoszok.
17. Annakokáért ne legyetek esztelenek, hanem megértsétek, mi legyen az Úrnak akaratja.
18. És meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szent Lélekkel,
19. Beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dícséretekben és lelki énekekben, énekelvén és dícséretet mondván szívetekben az Úrnak.
20. Hálákat adván mindenkor mindenekért a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében az Istennek és Atyának.
21. Engedelmesek legyetek egymásnak Isten félelmében.
22. Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak.
23. Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak, és ugyanő megtartója a testnek.
24. De miképen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjöknek mindenben.
25. Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért;
26. Hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek feredőjével az íge által,
27. Hogy majd Önmaga elébe állítsa dicsőségben az egyházat, úgy hogy azon ne legyen szeplő, vagy sömörgözés, vagy valami afféle; hanem hogy legyen szent és feddhetetlen.
28. Úgy kell a férfiaknak szeretni az ő feleségöket, mint az ő tulajdon testöket. A ki szereti az ő feleségét, önmagát szereti.
29. Mert soha senki az ő tulajdon testét nem gyűlölte; hanem táplálgatja és ápolgatja azt, miképen az Úr is az egyházat;
30. Mert az Ő testének tagjai vagyunk, az Ő testéből és az Ő csontjaiból valók.
31. Annakokáért elhagyja az ember atyját és anyját, és ragaszkodik az ő feleségéhez; és lesznek ketten egy testté.
32. Felette nagy titok ez: de én a Krisztusról és az egyházról szólok.
33. Hanem azért ti is egyen-egyen, ki-ki az ő feleségét úgy szeresse, mint önmagát; az asszony pedig meglássa, hogy félje a férjét.


2017. december 1., péntek

Csendes percek Istennel:Lépj ki a bárkából!

Már hajnalodott, amikor Jézus odament hozzájuk a tengeren járva. Mikor pedig a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrémültek, és ezt mondták: Kísértet ez! És ijedtükben felkiáltottak. De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek! Péter ekkor így válaszolt neki: Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen! Ő pedig így szólt: Jöjj! És Péter, kiszállva a hajóból, járni kezdett a vízen, és elindult Jézus felé. Amikor azonban az erős szélre figyelt, megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: Uram, ments meg! Jézus pedig azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: Kicsinyhitű, miért kételkedtél? (Máté 14:25-31)


Jézus és tanítványai több mint ötezer embert vendégeltek meg öt kenyér és két hal segítségével. Milyen hatalmas dolog volt ez! A tanítványok nem csak szemlélői voltak Jézus csodájának, hanem személyesen együtt kellett működniük az étel kiosztásában is. Ezen férfiak számára Jézus csodáinak megtapasztalása nem számított újdonságnak. Sőt, szerintem magukat érett, odaszánt és megingathatatlan követőknek tartották, amikor azonban Jézus elküldte őket a tengerre egy kicsi halászhajóban, miközben Ő a hegyen imádkozott, a hitük igencsak próbára tétetett.
Minden csodás és békés volt, - a tanítványok hitét is beleértve - mindaddig míg a vihar le nem csapott. Nem így vagyunk mi is? Nagyon könnyű Istenbe hinnünk, míg az égbolt csodálatosan kék, és a halászháló szakadozik a halak súlyától. De akkor is erősen kitartunk hitünkben, amikor egy borzalmas viharban hánykolódó hajónk oldalába kapaszkodunk? A tanítványok kétségbeesésükben segítségért kiáltottak, és Jézus a lehető legtökéletesebb időben és módon meg is érkezett. Gyakran, a tanítványokhoz hasonlóan, mi is megkérdőjelezzük Isten időzítését és tetteit. Amikor értetlenkedve bizonytalankodunk, akkor hitünket gyakran a félelem zsarnoksága alá helyezzük. Krisztus elszánt követői azonban készek feladni a megszokott és ismert dolgokat az ismeretlenért, mert ők úgy döntenek, hogy inkább Istent követik hitben járva, - nem pedig látásban és emberi bölcsességben bíznak. A tanítványok félelmére Jézus bátorítással válaszolt, és egy hívást intézett feléjük, kérve, hogy hitben és engedelmességben lépjék meg az első lépést. Azonban a hajóban egyedül Péter volt az, aki engedett a hívásnak, és hitben cselekedett.
Máté evangéliumának 14. fejezetéből a 28-29. verseket így olvassuk: "Péter ekkor így válaszolt neki: Uram, ha te vagy az, parancsold meg, hogy odamenjek hozzád a vízen! Ő pedig így szólt: Jöjj! És Péter, kiszállva a hajóból, járni kezdett a vízen, és elindult Jézus felé."
Mert a hitben járás azt jelenti, hogy készek vagyunk feladni azt, amit látunk, a láthatatlanért és bizonytalanért. "A hit pedig a remélt dolgokban való bizalom, és a nem látható dolgok létéről való meggyőződés" (Zsidókhoz írt levél 11:1) Ez a vers a láthatatlan dolgokról való meggyőződésről és bizalomról szól, mert ha valamit nem látunk, még nem jelenti azt, hogy nem is létezik.
John Paton és felesége misszionáriusok voltak a Csendes óceán egyik szigetcsoportján. Egyik éjszaka ellenséges bennszülöttek vették körül a missziós telepet azzal a szándékkal, hogy felgyújtják a házakat, a házaspárt pedig megölik. Paton és felesége egész éjszaka imádkoztak, kérve Istent, hogy erősítse meg hitüket. Hajnalban csodálkozva látták, hogy támadóik egyszerűen sarkon fordulnak, és elmennek.
Egy év múlva a törzsfőnök keresztény lett. Paton megkérdezte tőle, hogy azon a bizonyos éjszakán mi állította meg őket tervük véghezvitelében. A törzsfőnök egy kérdéssel válaszolt: "Kik voltak azok a férfiak veletek?" Paton így szólt: "Senki sem volt velünk, a feleségemmel teljesen egyedül voltunk." Erre a bennszülött elmesélte, hogy katonák százait látták csillogó öltözékben és kivont karddal védelmezve a házaspárt. Isten nem csak készségesen, hanem örömmel is válaszol kéréseinkre. Sajnos azonban nem mindig tetszik nekünk válasza.
Tapasztalt halászként Péter jól ismerte a bárkákat és a viharokat. Azonban bizton kijelentem, hogy szerintem Péter még soha sem próbált meg előtte vízen járni, különösen nem tajtékzó tengeren. De hát ez mit sem számított, Jézus egyszerűen azt mondta: "Jöjj!" és ebben az egy szóban egy világot átölelő igazság rejtőzött. Erő minden próbához és viharhoz, bátorság minden jellegű konfliktus kezeléséhez, és az Isten jelenlétének ígérete. Minden egybefoglaltatik ebben a szóban azok számára, akik készek engedelmeskedni Jézusnak, elhagyják a bárka biztonságát, és kilépnek az ismeretlen vízre, hogy Jézushoz mehessenek. Isten azonban soha sem kényszeríti ránk akaratát. Engedelmességre hív bennünket, de a választást teljesen ránk hagyja.
Péter az engedelmességet választotta, amikor lecsatolta szandálját, felkötötte köntösét, és átlépett a bárka oldalán. Péter maga mögött hagyta az "ismert dolgokat", a biztonságot, átlépett félelmein, és egy mélyen gyökerező, Istenbe vetett hitben tette meg lépését. És ekkor történt az, amit mindannyian megtettünk már életünk egy bizonyos pontján. Levette szemét Jézusról és elkezdett süllyedni. Péter segítségért kiáltott. Olyan szép látni, hogy Jézus azonnal kinyújtotta kezét és megragadta Péter hadonászó karját. Én személy szerint valószínűleg hagytam volna ezt a kétkedő tanítványt, jól megleckéztetve, hogy egy súlyos kőhöz hasonlóan elnyelje a víz. Ám Jézus nem így viszonyult hozzá. Mert a mindent elfedező kegyelem jelen volt, - a viharban, Péter hitehagyásánál és a megmentésért való könyörgésben is. A szeretet meghallotta Péter kiáltását, és az irgalom megmentette őt.
Hogy vagy, kedves barátom? Viharban hánykolódsz éppen egy bárka oldalába kapaszkodva, azon töprengve, hogy vajon hol lehet Isten? Miért hallgat a menny? Bensődet félelmek és kétségek szorongatják? Kiálts hát Istenhez! Tedd meg hitben az első lépést, Ő eléd fog menni, és mindenképpen találkozni fog veled.

Atyám, a szívemet kétségek szorongatják, és nagyon félek. Szeretnék bízni Benned, Uram. Szeretném hitben megtenni a lépésemet, bízva abban, hogy te ott leszel mellettem a legnagyobb szükségben is, de bevallom, nagyon gyenge vagyok. Kérlek segíts, hogy meghalljam a hangod a dühöngő hullámok zaja, és az emberi értelem tanácsa ellenére. Adj erőt, hogy a körülményeim tengere ellenére is szememet mindig Rajtad tarthassam. Jézus nevében, Ámen

Ha félek is, benned bízom! (56. Zsoltár 4. verse)

Szerinted mit jelent Istenbe vetni a bizalmadat?


Békességet hagyok nektek, az én békességemet adom nektek, de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen!

(János evangéliuma 14:27)

Szerinted a békesség irányítja az érzelmeinket, vagy inkább a helyén kezelt érzelmek biztosítják számunkra a valódi békét? 
Lépd meg hitben az első lépést, és engedd, hogy Isten békessége uralja szívedet!
A békesség nem a konfliktus mentességet, nem is a gondok hiányát vagy pedig a probléma-nélküliséget jelenti, mert a békesség nem egy érzés, hanem egy Személy - Jézus Krisztus - és amikor igazán megismerjük Őt, akkor tapasztalhatjuk meg a valódi békét. ÁMEN!



(Forrás: Girlfriends in God, Get out of that Boat, Mary Southerland, Copyrighted by Girlfriends in God, Inc. 2014, Used with permission,http://www.girlfriendsingod.com/2014/get-out-of-that-boat-2/)