2017. december 17., vasárnap

Mikor e világ alapjaira helyeztetett...

„Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére, mátkaságod szeretetére” -(Jeremiás 2,2)


Olyan felüdítő és vigasztaló, hogy Krisztus olyan benső gyönyörrel emlékszik meg gyülekezetéről és tetszéssel szemlélgeti szépségét

Valamint a madárka többször repked össze-vissza fészke felé, meg, mint ahogy a vándor siet hazája felé, úgy kísérgeti ez érzületszeretetének tárgyát. Soha nem fárasztó nekünk kellemes arculatát látni; szeretnénk, hogy az, ami előttünk kedves és becses, mindenkor szemünk előtt lenne. Így van Jézus is vele. Örök időktől fogva gyönyörködik az emberek fiaiban. 
Gondolatai még az időket is megelőzték, hogy választottai e világra mikor szülessenek. Már előre látta őket mindentudó tükrében, mielőtt léteztek. 

„Az én testemet, mikor még forma nélkül volt, látták a Te szemeid és a Te könyvedbe mindezek beírattak, a napok is, melyeken azok formálva voltak, mikor még azokban egy sem volt”

Mikor e világ alapjaira helyeztetett, Ő akkor jelen volt, ekkor határt szabott a népeknek az Izrael fiainak száma szerint. Még annak előtte, mielőtt testben eljött, előbb leszállt a földre emberi ábrázatban; a Mamre völgyében (1 Mózes 18), a Jabbok patakjánál (1 Mózes 32, 24-30), Jerikó falai alatt (Józsué 5,13) és a babiloni tüzes kemencében (Dániel 3, 19. 25.); mindezen helyeken meglátogatta az embernek Fia az övéit. 

Mivel ők tetszettek az Ő lelkének, nem maradhatott távol tőlük, mert az Ő lelke kívánta őket. Soha nem voltak ők Előtte idegenek, mert neveik az Ő kezeibe jegyeztettek és oldalába vésettek. Valamint azon melltáblácskában, melyet a főpap hordott, melybe bele volt vésve az Izrael nemzetségének tizenkét neve, mi a legbecsesebb és legdicsőbb ereklyének tekintetett, - úgy lettek Krisztus választottai és szerettei az Ő legdrágább ékszerei és ott ragyognak tündöklő fényben az Ő szívén. 

Gyakran elfeledjük szívünkben forgatni Urunk, Üdvözítőnknek előnyeit és dicső tulajdonságait, de Ő nem szűnik meg ránk gondolni. Valóban bánjuk meg tehát teljes szívünkből a múltban elkövetett feledékenységünket és emiatt büntessük önmagunkat; esedezzünk kegyelemért, hogy ezek után édes emlékünkben megtarthassuk. 
Atyám, rajzold bele lelkem szeme fényébe fiadnak képét elmúlhatatlan színekkel.

Csendes percek: ADVENT HARMADIK VASÁRNAPJA

,,Volt ott egy prófétanő is, Anna, Fánuel leánya, Áser törzséből. Nagyon előrehaladott korú volt; csak hét évig élt férjével hajadonkora után, és már nyolcvannégy éve özvegyasszony volt. Nem távozott el a templomból, mert böjtöléssel és imádkozással szolgált éjjel és nappal. Abban az órában ő is odaállt, hálát adott az Istennek, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását.,,(Lk 2,36-38.)


,,Anna abban az órában is megjelent, hálát adott Istennek, és beszélt róla mindazoknak, akik várták Jeruzsálem megváltását.,,
 (Lk 2,38)


Anna próféta az egyik karácsonyi hősöm. Nem őrzött éjjel nyájat és nem volt a jászolnál. Mégis a karácsony részévé vált születése után 40 nappal ünnepelve a Megváltót Jeruzsálemben. Csodálom Annát, mert egész életében nyitott volt Isten tervére. Kora ellenére bízott benne, hogy Isten feladatot ad neki. Imádkozva és böjtölve Isten közelében volt, várakozással és cselekvésre készen. Amint meglátta Simeont a babával, tudta, hogy ez a gyermek a Krisztus. Azonnal dicsőítette Istent. A jó hír hírnöke lett: Örülj világ, az Úr eljött! Öröme szétterjedt az egész templomban.
Örülök, hogy Anna is része a karácsonyi történetnek. Várakozó hite bátorít.
Az angyalokkal és a pásztorokkal együtt hirdette Isten kibontakozó tervét. Hasonlóképpen a mi életünk is része lehet Isten üdvtervének, akár meglepő módon is. Csak ébernek kell lennünk, és válaszolni, ha Isten hív.

Imádság: Örökkévaló Istenünk, dicsérünk téged! Köszönjük, hogy minket is bevonsz egyre bővülő üdvtervedbe. Ámen.

Várakozással élek, tudva, hogy Isten munkálkodik.

Marion Speicher Brown (Florida, USA)

IMÁDKOZZUNK AZ ÚJSZÜLÖTTEKÉRT!


Napi áhítat: Eljön-e az ünnepre?

Hét témája: Jézus jöttének előkészítése
 Jn 11,45–57

Jézus eljött az ünnepre, de nem ünnepelni, azért, hogy mi majd ünnepelhessünk.

45„Ekkor sokan hittek benne azok közül a zsidók közül, akik elmentek Máriához és látták, amit Jézus tett. 46 Némelyek pedig közülük elmentek a farizeusokhoz, és elmondták nekik, miket tett Jézus. 47 Összehívták tehát a főpapok és a farizeusok a nagytanácsot, és így szóltak: „Mit tegyünk? Ez az ember ugyanis sok jelt tesz. 48 Ha egyszerűen csak hagyjuk őt, mindenki hisz majd benne, aztán jönnek a rómaiak, és elveszik tőlünk a helyet is, a népet is.” 49 Egyikük pedig, Kajafás, aki főpap volt abban az esztendőben, ezt mondta nekik: „Ti nem értetek semmit. 50 Azt sem veszitek fontolóra: jobb nektek, hogy egyetlen ember haljon meg a népért, semhogy az egész nép elvesszen.” 51 Mindezt pedig nem magától mondta, hanem mivel főpap volt abban az esztendőben, megjövendölte, hogy Jézus meg fog halni a népért; 52 és nem is csak a népért, hanem azért is, hogy Isten szétszóródott gyermekeit egybegyűjtse. 53 Attól a naptól fogva egyetértettek abban, hogy megölik őt. 54 Jézus tehát nem járt többé nyilvánosan a zsidók között, hanem elment onnan a pusztához közeli vidékre, egy Efraim nevű városba; és ott tartózkodott a tanítványaival. 55 Közeledett a zsidók húsvétja, és vidékről sokan felmentek Jeruzsálembe húsvét előtt, hogy megtisztuljanak. 56 Keresték Jézust és a templomban megállva így tanakodtak egymás között: „Mit gondoltok, lehet, hogy el sem jön az ünnepre?” 57 A főpapok és a farizeusok pedig már kiadták a parancsot, hogy ha valaki megtudja, hol van, jelentse be, hogy elfoghassák.

Lázár feltámasztása után sokan hittek Jézusban, de a főpapok és a farizeusok elhatározták Jézus megölését. Valakikben hit támadt, mások pedig el akarják tüntetni a föld színéről is. Jézus mindig is megosztotta az embereket. Nem mehetünk el mellette szótlanul. Döntenünk kell, hogy kinek mondjuk őt.
Jézus visszavonul a pusztába közel Efraimhoz. Nem keresi a feltűnést, pedig Lázár feltámasztása után könnyűszerrel tudott volna népes tábort építeni maga köré. De nem akar elbújni sem, nem futamodik meg az elől, amiért erre a földre jött. Jeruzsálemben keresik őt, és azon tanakodnak, hogy vajon eljön-e az ünnepre. Arra az ünnepre, amelyik igazából őrá mutat.
Elment az ünnepre. A tömeg éljenezve fogadta, miközben ő siratta Jeruzsálemet. Elment, de nem ünnepelni, hanem életét adni azért, hogy mi majd ünnepelhessünk. „Ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad; de ha meghal, sokszoros termést hoz.” (Jn 12,24)
Jézus felment az ünnepre, de a tömeg nem azt kapta, amit várt. Nem egy szabadító jött el, hanem a Szabadító.
A saját városa nem ismerte fel őt. Te felismerted őt?

Ima:
,,Kérünk Uram, hogy már mennyei polgárokként várhassuk vissza üdvözítő Urunkat!,,
(Fil 3,20–21)

(Uzonyi Barnabás)

Reggeli dicséret- A Tiéd vagyok

"Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának: Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk." -Róma 14,7-8

Tulajdonomként tekinteni a másikra egy párkapcsolatban nem túl szerencsés dolog - és még enyhén is fogalmaztam.
Senki sem birtokolhatja a párját, nem uralkodhat felette, nem tehet vele azt, amit akar, hacsak (és ez itt a lényeg!), hacsak a másik is pont azt nem akarja.
A kapcsolatok lényege a kölcsönösség. Egymás teljes elfogadása és a másik önmagammal való megajándékozása.
Ha őszinte párkapcsolatban éltek, akkor pontosan tudjátok, miről beszélek. Amikor elhagyja ajkunkat a mondat: "A tiéd vagyok!" - akkor várjuk, hogy ezt a társunk is kimondja. Mert arra vágyunk mind, hogy a kapcsolatunk ne legyen egyoldalú.

Arra, hogy mindketten bele adjunk apait, anyait. Ekkor szinte felolvadunk a nagy MI-ben és vigyáznunk kell, hogy önálló személyiségként ne szűnjünk meg létezni. A MI létet tanulnunk kell, gyakorolnunk kell. Az elköteleződés után, azután, hogy beengedtük a kedvesünket az életünkbe, saját énünk háttérbe szorul. A közös helyek, a közösen eltöltött idő, a közös élmények és emlékek lesznek fontosak. Lassan egy párrá leszünk és egyre erősödik a vágyunk, hogy egy család is legyünk. Amikor pedig ez is megvalósul az énünk még inkább háttérbe szorul.
Egyre jobban eltakarja, hogy egymás szerelmesei, társai vagyunk, majd férjek - feleségek, apák és anyák, végül nagyszülők és dédszülők. Minden emberei kapcsolat arról szól, hogy aki nincs egyedül, az a másikért is létezik. Hány és hány jó példát tudnánk felsorolni önzetlen szülőkről és nagyikról, de barátokról és kollégákról, szomszédokról is. Így van ez rendjén. Emberként közösségbe, családba születtünk és boldogan élni is csak közösségi lényként tudunk. Sokan önzetlenül készek áldozatokat hozni a közös boldogságért.

A Biblia szerint az Istennel való kapcsolatunk nagyon sok hasonlóságot mutat az emberekkel való kapcsolatunkkal. Istennel való közösségünket is egy családként éljük meg.
Jézus arra tanított minket, hogy Isten a mi Atyánk (Mt 6,9), mi pedig egymásnak testvérei vagyunk (Mt 12,50; Mk 3,35).
A gyülekezet így válik második családunkká, ahová lelki újjászületés által érkezünk. Itt bennünket újszülöttként fogadnak (1Kor 3,1), gyermekként táplálnak (1Kor 3,2), hogy a lelki felnőttkorra is eljussunk.
Így hát a lelki ember sem lehet önző, magának élő. Legnagyobb küzdelmét önmagával vívja, mert tudja, hogy élete nem a sajátja. Új életét Isten legnagyobb áldozata által kapta, amit Jézus Krisztus hozott meg érte a kereszten. Isten teremtő és megváltó szeretete által formálódott azzá, aki.
Így élete akkor válik igazán boldoggá, ha válaszként erre a szeretetre ő is elmondja:
Uram, a Tiéd vagyok!

Szerző: Restás László

A kegyelem harmatja: ADVENT

„Bizony, hamar eljövök." Ámen. Jöjj, Uram Jézus! (Jel 22,20)


A karácsony előtti négy hetet adventi időszaknak szokták nevezni. Ez a szó az adventus Domini latin kifejezésből jön, ami ezt jelenti: az Úr eljövetele, és Jézus Krisztusnak a történelem végén bekövetkező második eljövetelére utal.

Bod Péter, a 18. században Erdélyben élt tudós református lelkész és irodalomtörténész ezt írja: 

A mi Urunk Jézus Krisztusnak négy adventusa, eljövetele van: 
  1. midőn testben megjelent, 
  2. midőn a szívbe beszáll és az embert megtéríti, 
  3. midőn halála óráján elmégyen az emberhez, és 
  4. midőn eljő az utolsó ítéletre.
Advent idején jó ezeken elgondolkodnunk. Az első megtörtént, minden Jézus eljöveteléről szóló ígéret pontosan beteljesedett karácsonykor. Jézus elvégezte a megváltás munkáját, és megígérte, hogy visszajön majd ítéletre.

Egy ember szívébe akkor száll be ő, amikor az illető rádöbben, hogy gyakorlatilag Jézus nélkül élt, és ez maga a halál. Nem akar tovább így maradni, s átadja az uralmat élete felett Jézusnak. Tőle kér bocsánatot a múltjára, rábízza a jövőjét, s neki akar engedelmeskedni a jelenben.

Halálunk órája mindnyájunknak eljön, s addig van módunk arra, hogy Jézussal összekössük az életünket. Ha ez megtörtént, magához vesz a mennyei dicsőségbe, ha azonban ez az óra nélküle, a benne való hit nélkül ér, az örök kárhozat következik.

És mi most ebben a világkorszakban várjuk, hogy egyszer hirtelen megjelenik majd a mi Urunk ítélni élőket és holtakat, véget ér a történelem mostani szakasza, s elkezdődik egy új világ, aminek már nem lesz vége.

Jó, ha meghányjuk-vetjük ezzel kapcsolatos gondolatainkat, és Istentől kérünk világosságot, hogy tisztán lássunk, és idejében rendezzük, amit kell.


Advent:
https://www.youtube.com/watch?v=sPxZVIuNZdA



Advent harmadik vasárnapja

Reménnyel a szívünkben várjuk az Úr érkezését!



Imádkozzunk: Istenünk, te látod, milyen hűséges lélekkel várja néped karácsony ünnepét. Add, kérünk, hogy Üdvözítőnk születésének nagy napjára elérkezve örvendező lélekkel, áhítatosan ünnepeljünk. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.


,,Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.,,Jn.3.16


Budapest – Advent várakozása lehetőséget teremt arra is, hogy elgondolkozzunk az öröknek hirdetett esemény mai aktualitásán. Hogyan emlékezünk ma Jézus születésére? Mennyire érthető ma a kétezer évvel ezelőtti történés? Mi ennek aktuális, mai üzenete?
Ezeket kérdezte meg az evangelikus.hu, szerte az országban szolgáló evangélikus lelkészektől.

-A Messiás várás nem csak a zsidóságra jellemző, hanem örök és emberi. A születendő és megszületett gyerekekre mindig reménységgel tekintünk. Annak ellenére, hogy a világ berendezkedésével kapcsolatban sok a rossz tapasztalat. Az élet szeretete és a reménység erős ösztönünk. A betlehemi történet elég ismert, hogy az élet diadalával kapcsolatos reménység megfogalmazására alkalmas legyen.-Bartha István-Balassagyarmat


-Számomra ma is érthető, meghatározó a karácsonyi történetben a „meglátás” csodája. Amikor a felszín mögött valami mélyebb valóságot lát az ember. József meglátta állapotos feleségében a tiszta nőt. A pásztorok a gyenge gyermekben az erős Üdvözítőt. Milyen nagy adomány, amikor túl láthatunk a felszínen. Nem délibábot látunk, hanem hihetetlen valóságot.
Talán egymásra is tekinthetünk így: nemcsak azt látni, ami a szemünk előtt van, hanem amit a másikban nekünk adott Isten. Advent nemcsak Jézus születésére való emlékezés, hanem Krisztus következő eljövetelére való várakozás is.- Bencze András – a Székesfehérvár


-A kereszténység számára óriási kapcsolódási pont a társadalommal a karácsony. Nincs még egy olyan ünnepünk, amely ilyen mértékben áthatná a nem hívők és az egyháztól távol maradottak életét is. Ez roppant nagy lehetőség a párbeszédre, a kérdésfelvetésre. Ezt fel kell fedeznünk újra és meg kell ragadnunk! Nem kell megijednünk attól, hogy a mai karácsonyi szokások tele vannak nem keresztényi szimbólumokkal, konzum elemekkel, giccs kirakattal. Úgy hiszem pont a karácsonyi hagyomány, tradíció, ünnep az, ami a kétezer év alatt számtalan elemet, hagyományt tudott integrálni. S valahol a karácsony által közvetített örömhír is erről az integrációról szól: az Isten emberré lett... Karácsonykor a kereszténység által közvetített örömhír előtérbe kerül! Ez nem természetes! Nem magától értetődő! S vele együtt gyülekezeteink is reflektorfénybe kerülnek. Gondoljunk csak arra, hogy ilyenkor megtelnek templomaink. Ez több mint ajándék, ez a befogadó egyház ünnepe. S oly jó megtapasztalni azt, hogy a karácsonyi történetek mögött végre valódi emberi sorsok szólalhatnak meg. Valódi Apák, Anyák és Gyermekek történetei és nem csupán egy idealizált kép. Hogy végre felvállaljuk, hogy a „szent családban” is voltak komoly konfliktusok, hogy József kérdései mögött végre megláthatjuk a mai férfiak megpróbáltatásait. 
Hogy Mária sorsában megszólalnak a gyermeküket egyedül nevelő Anyák kiáltásai is. A szent család életében átélhetővé válik egy hajléktalan család kisemmizettsége, nélkülözése.- Czöndör István – a Balatonboglár


-Jézus születésére ugyanúgy emlékezünk, mint bármikor a történelem során, amennyiben megértjük és komolyan vesszük azt, ami a betlehemi éjszakában történt. Ha tisztán hirdetjük Isten igéjét, a Szentlélek ma is ráébreszti az embereket arra, hogy bajban vannak, szükségük van Isten cselekvésére, és ez a kegyelmes cselekvés fel is tárul előttük. Ez nem korszakfüggő. Annál is inkább, mert nem egyszerűen csak emlékezünk, hanem átélhetjük, hogy Krisztus azóta is jelen van Anyaszentegyházában.-Tubán József – a Csorna

2017. december 16., szombat

Napi remény: A házasság felszínre hozza azt, ami feldolgozatlan

„A végén az emberek az őszinte kritikát sokkal többre becsülik, mint a hízelgést.” (Példabeszédek 28:23, NLT fordítás, második kiadás)

ready_to_date.jpg

Ha párkapcsolatban élsz és életben tartasz egy olyan viszonyt, melyről tudod, hogy az sehová sem tart, akkor ne folytasd. „De akkor nem lesz senki, aki szórakozni vigyen péntek éjszaka.” – mondod. Egy rossz házasság milliószor rosszabb, mint otthon maradni péntek éjszaka!
Minél tovább benne ragadsz egy egészségtelen párkapcsolatban, annál nehezebb lesz kikeveredned belőle.
A Példabeszédek 28:23-ban azt olvassuk, hogy „A végén az emberek az őszinte kritikát sokkal többre becsülik, mint a hízelgést.” (NLT fordítás, második kiadás)
Ha a kapcsolatotok egészséges, akkor képesnek kell lennetek feltenni egymásnak kényes kérdéseket az életeteket felbolygató bosszúságaitokról, sérelmeitekről, keserűségeitekről. Bátorítanálak benneteket, hogy vitassátok meg felmerülő sérelmeiteket, az aggályos viselkedésmódokat ill. a lappangó problémákat. Ha nem tudtok ilyenekről beszélgetni egymással, az komoly figyelmeztető jel a kapcsolat állapotát illetően.
Partnered érzelmi állapotától függetlenül a te érzelmi egészséged a Jézussal való személyes kapcsolattartásnál kezdődik. Ha ez nincs meg, akkor innen kell elindulnod. Lelkileg rá kell hangolódnod Istenre.
A következőkben arra intenélek, rendeld alá magad Isten útmutatásának, és ne engedd, hogy érzelmeid megingatva meggondolatlan döntésre sarkalljanak. Megeshet, hogy azt hiszed, szerelmes lettél, holott mindössze annyi történt, hogy a szerelem téveszméjébe lettél szerelmes. Ez pedig olyan döntéshez vezérelhet, amit később bánni fogsz!
Isten tudatában van, hogy magányossá, frusztrálttá válhatsz, kísértésbe eshetsz vagy reményvesztett lehetsz. A Jeremiás 29:11-ben azonban Isten megerősít, hogy folyamatosan azon munkálkodik az életedben, hogy reményteljes jövőt adjon neked.
Ne keress új kapcsolatot, míg saját érzelmi sebeid be nem gyógyultak, vagy legalább amíg a gyógyulás útjára nem lépsz. Életünket meg kell szabadítanunk minden keserűségtől, minden méregtől. Más szavakkal: cipelnünk kell, aztán le kell tennünk a terhünket. Hogyan tehetem ezt? Isten segítségével, Jézus példáján okulva.
Emlékszem egy párra, akik sok évvel ezelőtt keltek egybe Saddleback-ben. Mintegy öt esztendő múltán vendégül láttuk őket vacsorára. Az asszony így fogalmazott: „Amikor abban a hófehér ruhában lépegettem a templomi padsorok között, fogalmam sem volt róla, hogy egy telepakolt érzelmi szemeteszsákot cipelek a hátamon. …és ezt a szemetet mind beleborítottam a házasságomba.”
A házasság nem keletkeztet problémákat, hanem felszínre hozza őket. Minél többet tudtok velük foglalkozni még a házasságkötés előtt, annál boldogabb, annál inkább Isten-áldotta és beteljesedett lesz a házasságotok. Te és hitvesed egy mély és meghitt lelki kapcsolatot fogtok kialakítani, ami személyre szóló, testi és lelki egyszerre. Ez az az egység, ami abból gyökerezik, ami az Istenhez fűződő kapcsolat talaján egybeolvadt.
Beszéljetek róla:
  • Melyek azok a sérelmek, aggályos viselkedésmódok illetve lappangó problémák, melyeknek még a házasságkötés előtt hangot kell adnod?
  • Valamennyiünknek vannak fájdalmaink, rossz szokásaink és elfojtott sérelmeink; kérdezd Istent, hol van szükséged gyógyulásra és hogyan tud neked Ő segíteni ebben.
  • Mennyiben változnának kapcsolataid, ha ráhagyatkoznál Isten útmutatásaira?

„Jöjj el Uram, Jézus!”

„Jöjjetek én hozzám”...(Máté 11,28)


Jöjjetek! Ez a lelkes kellemes szózat, melyet az evangéliumi üdvüzenet intéz hozzánk. 
Az ószövetség törvénye szigorú hangon ezt kiáltotta: „Menj, vigyázz lépteidre, hogy helyesen járj. Ha megtöröd a törvényt, meg kell halnod; tartsd meg a parancsolatokat és élsz”

A törvény a rettentés szövetsége volt, az evangélium a szeretet kötelékeivel vonja magához a bűnöst. 
Jézus az a jó pásztor, ki a juhok előtt halad, aki követésére szólítgatja és vezeti őket a menny gyönyörű magaslataira ezzel az édesgető szózatával: „Jöjjetek!” 

A törvény megkeményít, az evangélium édesget. A törvény nyilvánvalóvá teszi azt a közbevetést, mely az Isten és ember közé van erősítve; az evangélium áthidalja ezt a rettentő mélységet és átviszi a bűnöst biztonságba.
Lelki életed kezdetétől egészen át a mennyei dicsőségbe menetelig szól néked Krisztus hívása: „jöjj, igen, én hozzám jöjj!” Éppúgy, mint valamely anya, ki odanyújtja ujjait gyermekének és ezekkel a szavakkal bíztatja a járásra: „jöjj!”. Így tesz az Úr Jézus is. Ő szemeitek előtt mindenkor követésre szólít fel benneteket, mint ahogyan a harcos követi a vezérét. Ő szüntelen előttetek lépdel, hogy nektek utat törjön és pályafutásotokat megalapozza; ti pedig halljátok felbuzdító hangját, amint titeket egész életeteken keresztül szólítgat, hogy csak Őt kövessétek; a halál ünnepélyesen komoly pillanatában azzal a drága hívásával szólít el a mennyei hazába: „Jöjjetek, Atyámnak áldottai!”.
De ez nemcsak Jézus hívó szava hozzád intézve, hanem, ha te hiszel benne, akkor ez a te sóvárgó szavad is: „Jöjj el Uram, Jézus!”. 
Te sóhajtozol belső szívbeli társalgásra Ővele. Mikor az Ő szava téged hívogat: „jöjj!”, úgy felel vissza a te hangod is: „ó jöjj Uram, maradj nálam! 
Jöjj és vedd szívemet egyedüli birtokodba és uralkodj benne; uralkodj benne korlátlanul és osztatlan hatalommal, engem pedig szentelj fel egészen szolgálatodra.”.

ALAPVETŐ BIBLIAISMERET: ISTEN MEGOLDÁSA A BŰNNEL SZEMBEN 5.rész

I. A féltőn szerető Isten


1. Milyen volt az ember jövőjére vonatkozó kilátás a bűneset után, és milyen reakciót váltott ki ez a körülmény az emberből?

  • A bűn következményeként meg kell halniuk, Isten nem engedheti meg, hogy a világmindenség biztonságát és békéjét a bűn szabad burjánzása veszélyeztesse. I. Móz. 2,17.
    • Ha Isten nem érvényesítene a bűnnel szemben ilyen megsemmisítő ítéletet, hanem magára hagyja az embert, akkor önmagát semmisítené meg az ember a bűn természetéből adódóan.
  • Első ösztönös reakciója az volt, hogy megpróbálta megoldani a kialakult problémát, és igyekezett elrejteni annak megnyilatkozásait.
    • Meztelenségét fügefa levelekből készített ruhával próbálta eltakarni. I. Móz. 3,7.
    • Amikor rádöbbent, hogy ez a meztelenség a lelkében is megjelent, amit viszont Isten előtt nem tud eltakarni, akkor igyekezett elbújni, hogy ne kelljen találkozni Istennel. I. Móz. 3,8-11.
    • Amikor ez sem sikerült, akkor a másikra akarta áthárítani az elkövetett cselekedet felelősségét, közvetve Istent teszi felelőssé, önmagát pedig igyekszik ártatlannak feltüntetni. I. Móz. 3,12.

2. Hogyan reagált Isten arra a körülményre, hogy az újonnan teremtett ember bizalmatlanná lett Vele szemben és bűnt követett el, evett a tiltott fáról?

  • Isten azonnal felkereste az embert különböző szempontok miatt:
    • Megnyugtassa az embert, hogy még nincs elveszve minden, mert Ő az Isten ebben a helyzetben is tud megoldást a számára, még van lehetőség visszafordulni.
    • Elmondja az embernek, hogy a cselekedetének milyen kikerülhetetlen következményei lesznek az elkövetkező életében. I. Móz. 3,16-19.
    • Azonnal kiűzte őket az Édenből, hogy bűnös állapotukban ne ehessenek az élet fájának gyümölcséből. I. Móz. 3,23-24.

3. Miért reagált Isten így, a korábbi kijelentéséhez viszonyítva mintha megváltozott volna az álláspontja a bűnös emberrel szemben? I. Móz. 2,17.

  • Az általános emberi gyakorlattal ellentétben Isten különválasztottan kezeli a bűnt és a bűnöst.
    • A bűn számára továbbra is a megsemmisítő halál vár, a bűnöst viszont szereti és szánja, ezért a kegyelem lehetőségét kínálja fel részére.
  • Isten figyelembe vette azt is, hogy nem az emberben született meg a bűn, nem ő az oka a bűn megjelenésének, az ember csak áldozata lett a bűnnek, tapasztalatlanságából adódóan be lett csapva.

4. Mit jelent az a szó, hogy “evangélium”, és milyen körülmények között hangzott el az első evangélium?

  • Az evangélium egy görög eredetű szó, ami magyarra fordítva “jó hír”-t vagy “öröm hír”-t jelent.
  • Lényege az, hogy a szeretet Istene nem nyugodott bele, hogy az ember a bűnt választotta és így kárhozatra ítélte magát, ezért elhatározta, hogy megpróbálja megmenteni.
    • Az Isten evangéliuma tehát ezt az isteni szándékot mondja el a kárhozat felé rohanó embernek.
  • Bár a Bibliát ismerő emberek többsége az Újszövetség négy evangélistájának iratait értik evangélium alatt, Isten azonban az egész Szentírást evangéliumként adta az embernek.

5. Mi volt a jó hír abban, amit Isten az Édenben mondott el az első emberpár előtt?

  • A kárhozat ítélete nem következik be rajtuk, ha elfogadják az Isten által biztosított lehetőséget.
    • Isten egy Szabadítót fog támasztani az emberi család között, aki legyőzi Sátánt, magára vállalja az ember helyett a bűn büntetését, és helyre állítja azt, amit Ádám elrontott és elveszített.
  • Első ígéretként azt mondja el isten, hogy “ellenségeskedést szerez”az ember és a bűn, illetve a bűn szerzője között. I. Móz. 3,15.
    • Isten azon fáradozik, hogy az ember ne Vele, hanem a bűn szerzőjével legyen ellenséges viszonyban, hiszen Sátán az ellenség, nem Ő.
    • Amikor Isten ellenségeskedést támaszt valakiben, akkor többé nem érzi jól magát a bűnben, feltámad a lelkiismerete, szégyelli tettét, szeretné ha többé nem fordulna elő az életében.
  • Ez az isteni közbelépés kiváltja Sátán ellenségeskedését is mindazokkal szemben, akik engednek az isteni befolyásnak.
    • A Biblia szerint ez az ellenségeskedés fenn áll mindaddig, amíg az ember megváltása be nem fejeződik. Jel. 12,17.
  • Ez az ellenségeskedés a Golgotán történő eseményekben éri el a csúcspontját, ahol a Szabadító legyőzi az Ősellenséget, de egyúttal a kárhozat ítéletét is elviseli a bűnbánó bűnösök helyett.

6. Az ősevangéliumban adott szimbólumok mit jelképeznek a valóságban, milyen üzenetet hirdet szimbolikus nyelvezetével?

  • Isten egy Szabadítót ígér, aki hozzánk hasonlóan az emberi család magjaként egy asszonytól született ember lesz.
    • Ez az ígéret Jézus Krisztus betlehemi születésére utaló prófécia.
  • Ez a megígért “Mag” a kígyó fejére fog taposni; ez a kígyó Sátánt jelképezi. Jel. 12,9.
    • Nagyon érzékletes szemléltetése ez annak a küzdelemnek, ami Krisztus és Sátán között zajlott le.
      • Ha egy kígyónak a fejére taposnak, akkor elpusztul, Jézus győzelme tehát végül Sátán pusztulását fogja magával hozni.
      • A kígyó viszont a Szabadító sarkába mar a küzdelem közben, és mivel a kígyó marása is halálos, ezért ez azt mondja el, hogy a Szabadító is életét adja ebben a küzdelemben.

7. Miért nem bocsáthatott meg Isten az embernek oly módon, hogy nem engedi meg a bűn következményeinek kiteljesedését rajtuk és utódaikon?

  • Isten állandóan emlékeztetni akarja az embert ilyenképpen arra, hogy milyen borzalmas következménye van a bűnnek.
    • Ezért csak a bűn erkölcsi rontásától kész megszabadítani földi életükben, a bűn fizikai következményeit azonban viselniük kell. II. Kor. 4,16.
  • Ez a mód arra is szeretne emlékeztetni bennünket, hogy Isten, akinek uralkodása igazságon és jogosságon alapszik, nem tekinthet el a bűn büntetésétől, ezért az ember megváltása is csak igazság és jogosság által történhet meg. Zsolt. 89,15/a. Ésa. 1,27.
    • Ilyen módon Istennek lehetősége van arra, hogy megőrizze igazságosságát, miközben irgalmasságot és kegyelmet gyakorolhat a bűnbánó bűnös felé. Róm. 3,25-26.
    • Az ószövetségi áldozati rendtartás is ezt volt hivatott hirdetni és bemutatni.

II. Isten megoldásának kinyilatkoztatása

1. Mikor született meg Istennek az a megoldása, aminek megvalósulása által újra szabad lehet az ember a bűntől, és hogyan fogadja ezt a teremtett világ?

  • A megváltásra vonatkozó isteni terv már megvolt “a világ megalapítása előtt”, vagyis a világmindenség teremtése előtt, mielőtt bármit is teremtett volna Isten. I. Pét. 1,18-20.
  • Ennek a tervnek a létezése azonban Isten személyes titka volt mindaddig, amíg édenben az első kinyilatkoztatás által fel nem fedte Isten a létezését. Eféz. 3,9. 1,9.
  • Az első kinyilatkoztatás óta az egész teremtett világ feszült érdeklődéssel figyeli ennek a tervnek a kibontakozását.
    • Úgy az emberek, mint az el nem bukott lények szeretnének minél többet megismerni belőle előre. I. Pét. 1,10-12.
  • A teremtett világ azonban nemcsak a kinyilatkoztatásra kíváncsi, hanem arra is, hogy miként valósul meg ez a terv a történelem folyamán.
    • Ebből adódóan “látványosságai lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek”. I. Kor. 4,9/b.
    • A megváltás tervének kibontakozása folyamán az Istennek sokféle bölcsességét és szeretetének valódiságát ismerheti meg az egész teremtett világ. Eféz. 3,10.

2. Milyen módon nyilatkoztatja ki és ismerteti meg az emberi családdal Isten a megváltási tervének részleteit?

  • A megváltás titkát Isten részletekben tárja fel és ismerteti meg az emberrel. Ésa. 42,9.
  • Viszont semmit sem cselekszik addig, amíg azt ki nem jelentette a prófétákon keresztül. Ámós. 3,7.
  • A megváltás tervének megismertetésében a mennyei angyalok is közreműködnek. Jel. 1,1. Dán. 8,15-16..
  • A megváltásról szóló kinyilatkoztatások középpontjában minden esetben Jézus Krisztus személye és munkája áll, mint Megváltó és Szabadító.

3. Hány csoportba oszthatók a megváltás eseményét kinyilatkoztató próféciák, mi a különbség közöttük, és milyen jellegzetességeket figyelhetünk meg?

  • Az Isten titkát feltáró próféciákat két csoportba oszthatjuk; az egyik csoportot vázlat-próféciának nevezzük, míg a másikat pillanatkép-próféciának.
  • vázlat-próféciák jellegzetességei között a következőket említhetjük:
    • A próféciáknak ez a csoportja “az idők teljességének rendjére” vonatkozóan ad kinyilatkoztatást. Eféz. 1,9-10/a.
      • Nemcsak egy-egy eseményt mond el előre, hanem esetenként meghatározza annak történési idejét is.
      • Különösen Dániel és a Jelenések könyveiben találunk ilyen próféciákat.
    • A vázlat-prófécia minden esetben a megváltási tervvel kapcsolatos események egészéről ad egy vázlatos áttekintést, pontos esemény és időrendben.
  • pillanatkép-próféciák jellegzetességei között viszont más szempontokat figyelhetünk meg.
    • A próféciáknak ez a csoportja a megváltás eseményének csak egy-egy apró részletét villantja fel, bizonyos részt célirányosan megvilágítva belőle, de azt kinagyítva hangsúlyozza.
      • Nagyon sok ilyen prófécia található Jézus földi életével és szolgálatával kapcsolatban.
    • Ezekben az esetekben sokszor úgy tűnik, mintha a próféta beszámolójában egy pillanatra képváltás történne, mintha egy pillanatra egyáltalán nem oda való dolgot mondana.
      • Ilyen eset az is, amikor Ezékiel próféta Tírus fejedelméhez ad isteni kinyilatkoztatást, és eközben hirtelen olyan dolgokat mond, amit egyáltalán nem lehet Tírusra alkalmazni. Ezék. 28,14-15.
      • Csak a Szentírás egészének ismeretében tudjuk, hogy itt Sátánról van szó.
    • Ezek a pillanatképek gyakran kapcsolódnak egy-egy hasonló törvényszerűséget mutató a próféta korából való eseményhez, ebből adódóan kettős teljesedésűek.
      • Ilyen kettős teljesedésű Jézusnak az a beszéde is, amit Jeruzsálem pusztulásáról és a világ végéről mondott. Mát. 24. Fejezet

4. A próféciákon kívül még milyen módon adott Isten részletes bemutatást a megváltásnak szinte minden részletéről?

  • Az ószövetségi időben gyakorolt áldozati szertartás és a templomi szolgálat a megváltási tervnek egy-egy részletét volt hívatott bemutatni.
    • A kinyilatkoztatásnak ebben a formájában az ember vizuálisan szemlélhette a szimbolikus cselekményben azt, ami a nagy valóságban is történik.
    • Ugyanakkor élményszerűen át is élhette azt, hogy mit jelent, amikor az ártatlannak kell meghalni a bűnös helyett, hogy a bűnös élhessen.
    • Így akarta fenn tartani az ember emlékezetében azt, hogy Neki az Istennek milyen hatalmas áldozatot kell meghoznia azért, hogy az ember élhessen.
  • A megváltás szemléltetésének ezt a módját közvetlenül a bűneset után rendelte el Isten, még az Édenben.

III. Az evangélium kinyilatkoztatásának célja

1. Milyen hármas célt szeretne Isten megvalósítani a megváltási terv megismertetése által?

  • Útmutatást szeretne adni a bizonytalanságba került ember számára, hogy tudjunk eligazodni a történelem zűrzavarában. II. Pét. 1,19.
  • Azzal, hogy feltárja a jövőt, leleplezi Sátán csapdáit és megtévesztő szándékait, és így lehetőséget biztosít azok kikerülésére. II. Kor. 11,14. Mát. 24,24.
  • Szándékának megismertetése által lehetőséget biztosít a választásra, hogy éljünk az általa felajánlott kegyelemmel. V. Móz. 30,19-20/a.

2. Milyen fontos isteni alapelv szabályozza és határozza meg a megváltási terv érvényesülését az egyes emberek esetében?

  • A megváltási terv úgy készült el, hogy tiszteletben tartja minden ember szabad-akaratú döntését.
    • Viszont mindenkinek vállalnia kell az maga választotta döntés következményét.
    • Isten nem oszt ki önkényesen, hatalmi szóval, általa elgondolt terveket. Mát. 23,37. Jel. 3,20.
  • Tervében Isten egybeszerkesztette azokat a szabad-akaratú emberi döntéseket és cselekedeteket, amelyeket istenségéből adódóan Ő már előre látott.
    • Tervének elkészítésében a szándékával ellentétes megnyilvánulások sem képeztek akadályt, előre látva, ezeket is beépítette tervébe. Csel. 4,26-28.
    • Az emberi család megteremtése is ilyen módon történt, hiszen Isten tudott előre Sátán lázadásáról és az ember megkísértésének szomorú következményéről.
    • De előre látta azt is, hogy a megváltásban megnyilatkozó kegyelem olyan eredményt hoz, aminek következtében az egész Föld megtelik az üdvözültek seregével.
  • A kinyilatkoztatás által Isten bennünket is meghív a megváltás tervében való szabad és önkéntes részvételre, és ez a meghívás két dolgot igényel tőlünk.
    • Teljes azonosulást Isten tervével, aminek meg kell nyilatkoznia gondolkodásunkban és azokban a cselekedeteinkben, amik életmódunkat jellemzik. Róm. 16,25-26.
    • Legyünk készek arra, hogy Isten eszközeivé és segítőtársaivá válunk, hogy általunk mások is megismerhessék a megváltás evangéliumát, azaz jó hírét. Mát. 28,19-20.

3. Milyen egyetemes célt szeretne Isten eléri a megváltási tervének megvalósítása által?

  • A megváltás végső célja az, hogy Isten és a teremtett lények között újra helyreálljon az a szeretet kapcsolat és közösség, mint ami a bűn megszületése előtt volt. Eféz. 1,9-10.
    • Erre a helyreállításra az el nem bukott mennyei lényeknek is szükségük van, hiszen Sátán nagyon sok kételyt és bizalmatlanságra késztető befolyást hintett szét közöttük Istennel szemben.
    • Bár nem álltak Sátán mellé az Isten elleni lázadásban, de az elhintett bűnmagból maradhatott bennük, amit csak a Golgota keresztjénél történtek látványa tudott végleg kitörölni belőlük.
      • Itt tisztult ki és bizonyosodott be végérvényesen Sátán vádjainak alaptalansága, és egyben Isten állításának valódisága.
  • „Nem lészen kétszer veszedelem”. Náh. 1,9.
    • “Krisztus megváltói munkája igazságot szolgáltat Isten uralmának. Megtudja a világ, hogy a Mindenható a szeretet Istene. Sátán vádjai alaptalanoknak bizonyulnak; jelleméről lehullik a lepel. A lázadás soha többé nem ismétlődhet meg. A bűn soha többé nem hatolhat be a világegyetembe. A hitehagyás ellen mindenki örökre biztosítva van. Az önfeláldozó szeretet eltéphetetlen kötelékkel egyesíti a Föld és a Menny lakóit Teremtőjükkel.” (J.É. 18,1.)

Joel Osteen-Ne ragadj le!

Mai napon, örülök, nevetek, mosolygok, tűnjön bármennyire is kilátástalannak minden körülöttem. :)


Megtanultam, hogy hitemet nem fordítom negatív dolgokra. Tarts te is fegyelmet gondolataidban, mert különben elszabadulnak negatív irányba!

Én elvárom a jó dolgokat. Elvárom, hogy ez az évem jobb lesz, mint az előző.
Elvárom a felemelkedést anyagilag, a párkapcsolatban, karrierben. 
Elvárom, hogy vágyaink teljesüljenek. 

Várd el te is a felemelkedést életed minden területén. Ha megteszed, olyan magasra tudsz eljutni, amiről álmodni sem mertél volna. Készülj fel a többre! Kezdj elvárni pozitív dolgokat! Kezdd elvárni, hogy gondjaid megoldódnak! Ne ragadj le! Isten nem akarja, hogy jövőre ugyanazon a szinten legyünk, mint most. Ő fel akar emelni, több befolyást akar adni neked. Azt akarja, hogy egészségileg, anyagilag, párkapcsolatodban jobban állj. 
Még nem érted el a felső határt. Vannak olyan képességek és tehetségek bensődben, amiket még nem fedeztél fel. Tele vagy hihetetlen lehetőségekkel! 
Ahelyett, hogy rosszra számítasz, várd el inkább a legjobbakat. Ekkor új szintekre fogsz emelkedni és a győztesek életet fogod élni! 


Örömteli mindennapok: Mai örömteli bátorító Igénk :)


Mai örömteli bátorító Igénk
 

,,Az Örökkévaló Isten pajzsunk és Napunk, kegyelme és dicsősége ragyog ránk!
Nem tart vissza semmi jót azoktól, akik igazságosan élnek!,, -
Zsoltárok 84,11

Mekkora kegyelem !
Odaadta a Legdrágábbat ,nem tartotta vissza,és Vele együtt mindent.
Gondolod,hogy bármi jót ,amivel örömöt szerez neked,visszatartana?-Nem!
Hisz minden jó dolog, amivel rendelkezel, és minden, amit a jövőben fogsz élvezni, Istentől származik, ezt sose feledd! Semmi jó dolgot nem tart vissza !
Milyen örömteli ígéret azoknak, akik Krisztusban élnek!

Legyen örömteli napod 

****************************************

Mai örömteli bátorító Igénk 

,,Áldott az Úr! Napról napra gondot visel rólunk szabadító Istenünk.,, Zsolt.68,20

Napról napra gondoskodik,minden egyes nap,nem csak időnként,nem csak néhanapján.
Napról napra segít terheinket hordani,betölti a szükségeinket,megszabadít ,meggyógyít,felemel,győzelemre visz.
Mert minden egyes nap új kegyelmet ad.
Bármilyen szükségben vagy ma,Ő megigérte,hogy gondot visel rólad.
Van e Nála lehetetlen számodra?

Legyen örömteli napod 



Gary Chapman: Egymásra hangolva /Öt szeretetnyelv házasságban

Videó:
https://www.youtube.com/watch?v=7w-f15VSBbM

Szeretetnyelvek:

Készült, Gary Chapman: Egymásra hangolva című könyve alapján.

A nyelv az emberek közti kommunikáció legfontosabb eszköze. A társadalmi gyakorlat minden területén kitüntetett szerepe van. A nyelv segítségével ismerjük meg a világot, tapasztalatokat, gondolatokat adunk át egymásnak. Az emberek a Föld különböző területein más-más nyelveket beszélnek. Ha egy másik nyelvterületen élő emberrel szeretnék beszélni, meg kell tanulnom az Ő nyelvét. De mi a helyzet a szeretettel, hogyan tudom a szeretetemet egy másik ember felé továbbítani úgy, hogy érezze is azt?

Gary Chapman magyarul is olvasható könyve a kommunikáció pszichológia eredményeire alapozva fontos felfedezést tesz: a szeretetközlés többféle csatornán át történhet, de mindenki csak azt az adást képes fogni, amelyre neveltetése, környezete és személyes hajlamai hatására ráhangolódott. Sok házaspár szenved amiatt, hogy a szerelmi lángolás alábbhagyása után a férj vagy a feleség nem érzi társa szeretetét. A megoldás egyszerű: fel kell ismernünk és meg kell tanulnunk társunk "szeretet-nyelvét".

Személyiségünket felfoghatjuk egy benzinmotorként, amelynek működéséhez rendszeresen szükség van üzemanyagra. Az ember számára a szeretet jelenti az említett hajtóanyagot, amely lehetővé teszi személyisége kiteljesedését. A házasságban a házastársak feladata egymás „szeretettankjának” feltöltése, az-az a cél a szeretet kölcsönös kinyilvánítása. Talán megéltük már, amikor egy gondosan kiválasztott ajándéknak vagy egy meglepetésként elvégzett házimunkának társunk nem igazán örült. A félreértések és sokszor a csalódások hátterében az áll, hogy szeretetünket nem partnerünk személyre szabott „szeretetnyelén” fejezzük ki. Gary Chapman, amerikai családterapeuta 20 éves tanácsadói tapasztalata alapján 5 szeretetnyelv típust állapított meg: elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek, testi érintés.


Első szeretet-nyelv: Elismerő szavak  Egyik legnagyobb emberi vágyunk, hogy elismerjenek, értékeljenek bennünket. A szeretet kifejezésének egyik módja tehát az elismerő szavak. Az elismerő szavak célja nem az, hogy hízelgéssel keresztülvigyük az akaratunkat. A szeretet cselekvő törődést jelent társunk jólétével. Az elismerés a szeretetviszonzására ösztönöz. A dicséret, a bíztató szavak és a kérések sokkal inkább erősítik az önbecsülést, mint a követelések. Bensőséges légkört teremtenek, begyógyítják a sebeket, és a lehető legjobbat hozzák ki a házastársakból. Képzeljük csak el, ha zsörtölődéseink és kritikáink helyett házastársunknak dicsérő szavakat mondanánk! Az elismerés másik módja a bíztatás. Sokszor csak a külső megerősítés hiányzik ahhoz, hogy szunnyadó tehetségünket kibontakoztassuk.

Bátorító szavak A dicséret mellett bátorító szavainkkal is elismerésünket fejezhetjük ki. A bátorítani szó azt jelenti: „bátorságot önteni” valakibe. Bárkivel előfordulhat, hogy elbátortalanodik, és nem bízik magában, ami megakadályozhatja abban, hogy a benne rejlő lehetőségeket kiaknázza. Talán épp házastársa bátorítására lenne szüksége ahhoz, hogy leküzdje kishitűségét.   A bátorításhoz empátiára van szükség, arra a képességre, hogy a társunk szemszögéből lássuk a világot. Meg kell értenünk, hogy ő mit tart fontosnak.

Kedves szavak A szeretet mindig kedves. Ha tehát szavakban is közölni szeretnénk szeretetünket, gyakran kell „jó szót” mondanunk egymásnak. Viszont ugyanannak a mondatnak kétféle jelentése is lehet, attól függően, hogy hogyan mondjuk. A kedvesen és gyengéden kimondott „szeretlek” szó egészen mást
jelent, mint ha ugyanezt a szót kérdő hangsúllyal ejtjük ki. Gyakran megtörténik, hogy hanglejtésünk teljesen mást fejez ki, mint a szavaink. Ilyenkor kettős üzenetet közvetítünk. Házastársunk rendszerint nem a kimondott szavaink, hanem a hangsúlyunk alapján értelmezi az üzenetünket. Ha dühösen odasziszegjük, hogy „persze, boldogan elmosogatok”, abból társunk nem a szeretet üzenetét fogja kihallani.

Szelíd szavak A szeretet kér, nem követel. Ha az egyik fél követeléssel fordul a házastársához, kapcsolatuk inkább a szülő-gyermek viszonyhoz lesz hasonló. A kisgyermeknek van szüksége arra, hogy utasítsák, hiszen még nem tud önállóan kiigazodni a világban. A házasságban azonban egyenlő felekként és felnőttként kell részt vennünk. Nem vagyunk tökéletesek, de érett felnőttek és egymás társai vagyunk. Kapcsolatunk akkor válhat meghitté, ha megismerjük egymás vágyait és céljait.

A dicsérő szavak és az elismerő kijelentések a szeretet hathatós közvetítői. Minél egyszerűbb és közvetlenebb, annál kifejezőbb:  „Remekül áll rajtad ez az öltöny!”  „Olyan csinos vagy ebben a ruhában!”  „Te készíted a világon a legízletesebb töltött krumplit! A legjobb szakácson is túlteszel.”  „Nagyon jólesett, hogy este elmosogattál.”  „Köszönöm, hogy elmentél a fogadóórára. Tudom, hogy nem könnyen szántad rá magad.”  „De jó, hogy kivitted a szemetet!”  Az ilyen és hasonló elismerések hozzájárulnak a házasság pozitív légköréhez.

Feladat: 1. Szánjunk rá egy estét, hogy házastársunk megoszthassa velünk álmait, vágyait és ambícióit. Ha figyelmesen hallgatjuk, legbensőbb titkai tárulhatnak fel előttünk.  Próbáljuk beleélni magunkat az ő helyzetébe, s őszintén és szeretettel bátorítsuk őt törekvéseiben. Milyen konkrét segítséget nyújthatunk céljai eléréséhez?  2. Értékeljük kommunikációs szokásainkat és stílusunkat. Kéréssel, javaslattal és útmutatással fordulunk társunkhoz, vagy követelés, ultimátum, sőt fenyegetés árad szavainkból? Ne feledjük, a szeretetre alapvetően a választás, a szabad akarat és az  önkéntes szolgálat jellemző. Hogyan kellene változtatnunk közléseink stílusán.

*********************

Második szeretet-nyelv: Minőségi idő (valódi együttlét)  Biztos találkoztunk már a „mintaférj” típusával, aki minden lehető házimunkát elvégez. A feleség mégis elégedetlen vele, ha az Ő szeretetnyelve a minőségi idő, az együttlét. Nem szabad összetéveszteni az együttlétet a fizikai jelenléttel. A „minőségi idő” azt jelenti,  hogy osztatlan figyelmet szentelünk valakinek. Ha egymás mellett ülünk a kanapén, és  tévét nézünk, a műsor  áll figyelmünk középpontjában, nem pedig a házastársunk. Kapcsoljuk ki a tévét, és nézzünk egymásra, miközben beszélgetünk. Elmehetünk kettesben sétálni, vagy beülhetünk egy étterembe, ahol remekül lehet beszélgetni. Megfigyeltük-e már, hogy milyen pontosan meg lehet különböztetni egy étteremben a randevúzó párokat a házaspároktól? Az előbbiek egymásra néznek és beszélgetnek, a házaspárok pedig csak ülnek, és nézelődnek maguk körül. Az ember azt gondolná, csak azért mentek oda, hogy egyenek!

Együttlét A „minőségi idő” egyik lényege az együttlét. Ez nem csupán fizikai közelséget jelent. Lehet két ember ugyanabban a szobában, egymás közelében, de ez még nem feltétlenül együttlét. Az együttléthez elengedhetetlen az egymásra irányított figyelem. Sok házaspár összetéveszti a fizikai közelséget az együttléttel. Jóllehet egymás közvetlen közelében élnek, mégis távol vannak
egymástól. Ha a férj a televíziós sportközvetítést nézi, miközben a feleségéhez beszél, nem szán rá minőségi időt, mert a figyelme nem teljesen rá irányul. A „minőségi idő” nem azt jelenti, hogy ezalatt mindvégig egymás szemébe mélyedünk.  Sokkal inkább azt jelenti, hogy együtt csinálunk valamit, és teljes figyelmünket a másiknak szenteljük. Mellékes, hogy mi az a tevékenység, amit együtt végzünk. Érzelmileg azonban nagy jelentősége van az egymásra szánt időnek. A tevékenység csupán a közvetítő közeg, melynek révén az együttlét élményében részesülünk.

Meghitt beszélgetés Ezen azt a bensőséges párbeszédet értem, melynek során két ember meghitt és zavartalan légkörben megosztja egymással élményeit, tapasztalatait, gondolatait, érzéseit és vágyait. A legtöbben, akik arra panaszkodnak, hogy házastársuk nem beszélget velük, nem arra gondolnak, hogy a másik soha nem szól egy szót sem. Arra utalnak, hogy társuk nem szán időt a figyelmes és bizalmas beszélgetésre. Ha társunk a „minőségi idő” szeretet-nyelvét beszéli, az ilyen beszélgetések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy érezze szeretetünket. A meghitt beszélgetés nemcsak együtt érző odafigyelést igényel, hanem önfeltárást is. „Arra vágyom, hogy a férjem beavasson a gondolataiba és az érzelmeibe.” Ez az asszony a bensőséges kapcsolat utáni sóvárgását fejezi ki. Szeretné közel érezni magát a férjéhez, de hogyan érezhetné magát közel hozzá, ha nem ismeri? Csak akkor érzi férje szeretetét, ha az megtanulja feltárni önmagát. Ha a feleség szeretet-nyelve a „minőségi idő”, ezen belül pedig a meghitt beszélgetés, akkor mindaddig nem lesz tele a szeretet-tankja, amíg a férje nem osztja meg vele gondolatait és érzéseit.

Feladat: 1. „Túlságosan igénybe vesz a hivatásom”- sokan ezzel az ürüggyel fosztják meg házastársukat az együtt töltött időtől. Pedig a siker és az anyagi gondoskodás nem helyettesítheti a meghitt kapcsolatot. Készítsünk tervet házastársunkkal együtt, melyben a kötelezettségek mellett az egymásra fordított idő is helyet kap - ha kell, áldozatok árán.   2. Állapítsuk meg, hogy mennyire fontosak a közös tevékenységek a házasságunkban. Válasszunk ki három olyan élményt, amely közel vitt bennünket egymáshoz, és maradandó élményként él bennünk. Milyen szerepet játszott ezekben az élményekben a „minőségi idő”? Beszéljük meg, milyen közös élményt tervezünk a közeljövőben, melyet idővel szép emlékeink közé sorolhatunk.

**************************

Harmadik szeretet-nyelv: Ajándékozás  Az ajándékozás a másikra gondolás szimbóluma, a szeretet látható jele. Vannak, akiknek a látható jelek fontosabbak, mint a többi. Ők azok, akik például a jegygyűrű hordásához különösképpen ragaszkodnak. Ha partnerünk szeretetnyelve az ajándékozás, gondoljunk mindig arra, hogy látható jelek nélkül kételkedik szeretetünkben, ezért gyakran lepjük meg őt! Az ajándék értéke másodlagos, lényege a szimbolikus jelleg.

Az ajándék kézzel fogható jele annak, hogy valaki ránk gondolt. Nem az számít, hogy mennyibe kerül. Azért olyan becses számunkra, mert a szeretetet jelképezi. Az anyák féltve őrzik a gyermekeiktől kapott ajándékokat, még akkor is, ha a féltett kerti virágot tépték le. A szeretet és az adni vágyás szoros összefüggését jelzi, hogy a gyermekek kicsi koruktól kezdve szívesen ajándékozzák meg szüleiket. A szeretet látható jelképei némelyek számára különösen is fontosak. Vannak, akik az esküvő után többé le sem veszik az ujjukról a jegygyűrűt. Mások egyáltalán nem hordják. Ez is azt mutatja, hogy az emberek különböző szeretet-nyelveket beszélnek. Akinek az ajándékozás az elsődleges szeretet-nyelve, az nagy becsben fogja tartani a társától kapott gyűrűt. Az évek során kapott többi
ajándékot is féltve őrzi, mint társa szeretetének megnyilatkozásait. Ajándékok, azaz látható jelképek híján talán nem is lenne biztos a szeretetében. Az ajándékok megjelenési formája és értéke igen nagy változatosságot mutathat. Annak, aki ezt a szeretet-nyelvet érti, az ajándék értéke nem sokat számít, hacsak nem tér el jelentős mértékben attól, amit az ajándékozó megengedhet magának. Ha egy milliomos férj rendszeresen filléres ajándékokkal lepi meg a házastársát, felmerül a kérdés, hogy ez valóban szeretetének a kifejeződése-e. De ha a család anyagi lehetőségei szűkösek, egy csekély értékű ajándék is milliókkal érhet fel, hiszen szeretetről vall. De mit tehet az, aki ehhez nem szokott hozzá: „Én nem vagyok egy ajándékozó típus. Engem sem halmoztak el gyerekkoromban ajándékokkal. Sohasem tanultam meg, hogyan kell ajándékot választani valakinek. Nekem ez túl nehéz.” Semmi baj, hiszen ez a felismerés a legjobb kiindulópont ahhoz, hogy megtanuljuk szeretetünket kifejezni. Miután felfedeztük, hogy házastársunk szeretet-nyelve eltér a mienktől, vágjunk bele az új nyelv megtanulásába. Hogyan is kezdjünk hozzá? Írjuk össze azokat az ajándékokat, melyeket társunk őszinte örömmel fogadott az évek során – akár tőlünk, akár másoktól kapta. A felsorolás alapján lesz némi elképzelésünk arról, hogy milyen ajándékokat kedvel. Ha nem tudjuk kiválasztani a megfelelő ajándékot, kérjünk segítséget egy családtagtól, aki jól ismeri a társunkat. Olyan ajándékot válasszunk, aminek az ára és a beszerzése nem megterhelő számunkra, és amit szívesen adunk. Nem kell különleges alkalomra várnunk. (Ha többnyire kritikával fogadja az ajándékainkat, és mindig talál valami kivetnivalót bennük, akkor szinte biztos, hogy nem az ajándékozás a legfontosabb szeretet-nyelv számára.)

Létezik egy megfoghatatlan ajándék, amely többet ér, mint bármi, amit a kezünkbe foghatunk. Ezt nevezzük önmagunk odaajándékozásának, vagy jelenlétünk ajándékának. A házastárs jelenléte a szükség idején mindennél többet jelent annak, akinek az ajándékozás a szeretet-nyelve.

Feladat: 1.  Az ajándék értékét a mögöttes szándék adja. Ha nem tartunk különösebben értékesnek  egy ajándékot, gondoljunk az ajándékozó szándékára, és az ajándékban szeretetének  és figyelmességének jelét lássuk meg.  2.  Emlékezzünk rá, önmagunk odaajándékozása többet jelent a puszta fizikai jelenlétnél.  Próbáljuk meg egy héten keresztül megosztani házastársunkkal napjainknak legalább  egy fontos eseményét vagy érzését, s kérjük tőle is ugyanezt.

******************

Negyedik szeretet-nyelv: Szívességek  Ha a feleség a férjtől azt hallja: „Tudom, hogy szeretsz, mert mindig tiszta és rendes körülöttem minden, főzöl, mosol, vasalsz rám”, akkor elképzelhető, hogy a szívességek az ő szeretetnyelve. Mindezek a tevékenységek kicsiny szolgálatként foghatók fel, amelyek tervezést, időt és fáradságot igényelnek. Jézus egy egyszerű, de nagyon hatásos példát mutatott a szolgálatra: megmosta tanítványai lábát. Tartsuk szem előtt, hogy a szívesen végzett szolgálatokat nem lehet kikényszeríteni, csak szabadon adhatjuk, s fogadhatjuk el egymás szolgálatait.  Sokan elsősorban akkor érzik társuk szeretetét, ha tapasztalják részükről a szolgálatkészség cselekedeteit. A cipők elrakása, a baba tisztába tevése, a mosogatás, a kocsi lemosása, a porszívózás vagy a fűnyírás a legékesszólóbb szerelmi vallomásként hat arra, aki elsősorban a „szívességek” nyelvén ért.

Három fontos igazság a párkapcsolatban: - Amit az emberek a szerelem hatása alatt megtesznek egymásért, azt nem feltétlenül teszik meg a szerelmi láz elmúltával, a házasságban. Mikor „kijózanodunk”, újra azok leszünk, akik voltunk, mielőtt szerelembe estünk.

- A vádaskodás és a követelőzés könnyen éket verhet két ember kapcsolatába. Ha állandóan bírálgatjuk társunkat, talán beadja a derekát, és megteszi, amit akarunk, de ebben nem a szeretete fog kifejeződni. Legfeljebb irányt mutathatunk a szeretetnek: „Szeretném, ha lemosnád a kocsit.” - de kényszerrel nem megyünk semmire. Minden nap újra és újra el kell köteleznünk magunkat a szeretet mellett. Ennek legmegfelelőbb kifejezését úgy adhatjuk, ha utasítás helyett kérünk, és figyelembe vesszük egymás kéréseit.

- A harmadik igazságot csak azok érthetik meg, akik valóban szeretnek. Azok a bírálatok adják számunkra a legjobb kulcsot házastársunk szeretet-nyelvének felismeréséhez, melyekkel a mi viselkedésünket kifogásolja. Bírálataink többnyire szoros kapcsolatban állnak saját érzelmi szükségleteinkkel. Mikor elégedetlenségünknek adunk hangot, valójában szeretetéhségünket fejezzük ki, ha nem is a legmegfelelőbb formában. Ha ezt megértjük, talán megfelelőbben tudunk reagálni társunk bíráló megjegyzéseire.

Feladat: 1.  Még ha teljesítjük is házastársunk kéréseit, sokszor akkor is a magunk módján, a saját elképzelésünk szerint tesszük ezt. A szeretetből végzett szolgálat azt jelenti, hogy a házastársunk elvárásait vesszük figyelembe. Kérjünk társunktól részletes útmutatást kérése teljesítéséhez, s ennek megfelelően cselekedjünk.  2.   Válasszunk ki három olyan feladatot, melyeknek elvégzésével örömet szerezhetünk társunknak, s lepjük meg őt azzal, hogy kérés nélkül elvégezzük helyette.

****************************

Ötödik szeretet-nyelv: Testi érintés  Régóta tudjuk, hogy a testi érintés a szeretet kifejezésének egyik módja. Számos fejlődés lélektani kutatás igazolja, hogy azoknak a csecsemőknek, akiket gyakran ölbe vesznek és megölelnek, az érzelmi élete sokkal egészségesebben fejlődik, mint azoké hosszú időszakokra nélkülözniük kell a fizikai kontaktust. A testi érintés nem kevésbé fontos a házasságban sem. A kézfogás, a csók, az ölelés, a szexuális érintkezés, mind-mind a szeretet kifejezésének eszköze. Akik számára a fizikai érintés a legkifejezőbb szeretet-nyelv, ennek hiányában nem biztosak társuk szeretetében. A fizikai érintés létrehozhat vagy megszakíthat egy kapcsolatot. Közvetíthet gyűlöletet és szeretetet is, sőt annak, akinek ez az elsődleges szeretet-nyelve, a testi érintés sokkal kifejezőbb, mint maga a „gyűlöllek” vagy „szeretlek” szó. A pofon minden gyermeket sért, de megsemmisítő erejű lehet annak, akinek a „testi érintés” az elsődleges szeretet-nyelve. Egy gyengéd ölelés szeretetet közvetít minden gyermek felé, de alapvető érzelmi szükséglet annak a gyermeknek, akinek ez a szeretetnyelve. Ugyanígy van ez a felnőtteknél is. A házasságban sokféle formát ölthet a szeretetet kifejező érintés. Mivel a test minden részén találhatók tapintásérzékelő idegvégződések, egy gyengéd érintés a test bármely részén szeretetet fejezhet ki. Ez nem azt jelenti, hogy minden érintés egyformán hat. Van, ami jól esik, és van, ami kevésbé. E téren a társunk a legjobb tanítónk, hiszen ő tudja legjobban, mit érzékel gyengéd érintésként. Ne a magunk módján, és a magunk választotta időben érintsük meg! Tanuljuk meg, hogy az ő szeretet-nyelvén fejezzük ki szeretetünket. Ha észrevesszük, hogy bizonyos érintéseket kellemetlennek vagy irritálónak talál, hagyjunk fel vele, különben szeretetünk helyett tapintatlanságunkról árulkodnak. Ne essünk abba a tévedésbe, hogy azt feltételezzük, ami számunkra kellemes, az bizonyára mások számára is az.

A szeretetet közvetítő érintések lehetnek teljesen közvetlenek, és teljes figyelmet igénylőek, mint például egy hátmasszírozás. De lehetnek közvetettek és futólagosak is, mint amikor a kezünk megpihen a társunk vállán, vagy ha a konyhába menet egy pillanatra hozzá simulunk.  A szeretet közvetlen érintései nyilvánvalóan több időt igényelnek, nemcsak azért, mert tovább tartanak, hanem ahhoz is idő kell, míg megtanuljuk, hogyan fejezzük ki szeretetünket az érintés
nyelvén házastársunknak. Ha egy jó kiadós hátmasszírozás minden másnál többet árul el számára szeretetünkről, akkor jól tesszük, ha időt, pénzt és energiát fordítunk a masszírozás művészetének elsajátítására. A szeretet közvetett érintései kevés időt, de annál több figyelmet igényelnek, különösen akkor, ha nem a testi érintés az elsődleges szeretet-nyelvünk, és a családunkban sem szoktunk hozzá, hogy megérintsük egymást. Ha egy házaspár a kanapén szorosan egymás mellett ülve nézi kedvenc tévéműsorát, abban is szeretetük fejeződik ki. Lehet, hogy társunk számára minden vallomásnál többet mond, ha a szobán áthaladva megérintjük őt, vagy otthonról távozóban egy futó csókot és ölelést váltunk.

Feladat: 1.  Talán még sohasem beszéltünk nyíltan a házastársunkkal arról, hogy milyen érintéseket tartunk kellemesnek. Beszéljük meg egymással, milyen érzelmi, szexuális és pszichés vonatkozásai vannak az érintésnek testünk különböző pontjain.  2.  Vegyük sorra azokat a körülményeket, helyeket és érintésmódokat, amelyek kedvező hatással lehetnek testi kapcsolatunkra. Például milyen mértékű és természetű testi érintésre vágyunk, mikor munka után hazaérünk? Ha mások az igényeink, keressünk kompromisszumos megoldást úgy, hogy mindketten egymást részesítsük előnyben.
Fontos a saját szeretet-nyelvünk felismerése!
A házastársi kapcsolatban mind az öt szeretetnyelvre szükség van, de egyénenként különböző mértékben.

A mellékelt teszt segítségével mindenki megtudhatja, hogy mi a saját szeretetnyelve.

A kérdések megválaszolása után lehet, hogy magunkban két szeretetnyelvet is felfedezünk, ezáltal társunknak több lehetősége van szeretetének kifejezésére.

És végezetül egy fontos szempont: házastársunk szeretetét nem kényszeríthetjük ki. Míg a követelés gátakat emel, minden kérés és bíztató szó megmutatja az utat az igazi szeretet felé. Tanuljuk meg házastársunk szeretetnyelvét „anyanyelvi szinten” beszélni!

Adventről- NÉGY ADVENT-Cseri Kálmán igehirdetéséből

Vasárnap kezdődik az advent, a karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapon át tartó időszaka. 



Az adventi előkészület során a böjtölés és bűnbánat mellett tettekben megnyilvánuló jócselekedetekkel is készülünk az ünnepre.

Ebben az időszakban még inkább figyelünk a körülöttünk élő elesettekre.

Története-szokások:
Az adventi készület hagyománya a 4. századból ered, amikor a vízkeresztkor tartott keresztelések előtt háromhetes előkészületi időt tartottak. A következő században ez a várakozás átalakult: a keresztények már a karácsonyra, Jézus születésének ünnepére készültek az ünnepet megelőző hat héten keresztül. Ez rövidült le a négy vasárnapon átívelő adventre.

A hagyományos adventi koszorú – melyet három lila és egy rózsaszín gyertya díszít -, a közös karácsonyvárást segíti, melyet nemcsak a templomban, hanem a családokban és más közösségekben is elkészítenek.
A gyertyák színe szimbolikus jelentőséggel bír: a lila a bűnbánatra, a rózsaszín az örömre utal.

Adventi gyertya színei és jelentése:

Advent első vasárnapja

Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 29.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a katolikus templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila.

Advent második vasárnapja

Színe hasonlóképpen a lila. Az ádvent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában.

Advent harmadik vasárnapja

Gaudete (örvendjetek!) vasárnap kiemelkedik a többi közül, ádvent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.

Advent negyedik vasárnapja

Színe a bűnbánatot kifejező lila. 
Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon.


NÉGY ÁDVENT-Cseri Kálmán igehirdetéséből:

Alapige:1Kor 1,4-9.


Hálát adok értetek Istennek mindenkor, azért a kegyelemért, amely nektek a Krisztus Jézusban adatott. Mert a vele való közösségben mindenben meggazdagodtatok, minden beszédben és minden ismeretben, amint a Krisztusról való bizonyságtétel megerősödött bennetek. Azért nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését várjátok, aki meg is erősít titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus napján. Hű az Isten, aki elhívott titeket az Ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre.

Imádkozzunk!

Örökkévaló Istenünk, megalázzuk magunkat előtted és szeretnénk egyedül neked adni minden dicséretet, dicsőséget és hálaadást.

Magasztalunk téged gondviselő szeretetedért, hogy nem bűneink szerint bánsz velünk, hanem a te nagy irgalmasságod szerint.

Köszönjük az elmúlt hét sok ajándékát is. Köszönjük, hogy világított utunkon igéd, köszönjük az imádság nagy lehetőségét, köszönjük, hogy hallod és válaszolsz imádságainkra.

Bocsásd meg, Urunk, hogy annyira átitatott bennünket az ellened való lázadás, hogy sokszor akkor is vétkezünk, amikor nem akarunk.

Bocsáss meg minden önzést, szeretetlenséget, hiúságot, hitetlenséget, és elsorolni sem tudjuk azt, amivel bántunk téged és egymást. Légy irgalmas nekünk, bűnösöknek.

Kérünk, ajándékozz meg minket azzal az új élettel, amit Szentlelked teremt a hívőben, hogy a Lélek gyümölcsét teremje gazdagon az életünk.

Áldunk téged megváltó Urunk, Jézus Krisztus, hogy kereszthaláloddal és dicsőséges feltámadásoddal te tetted lehetővé ezt. Engedd, hogy valóság legyen: élünk többé nem mi, hanem te élsz bennünk a hit által.

Kérünk, ebben segíts előbbre lépni most is. Szólíts meg minket igéddel, bátoríts Szentlelkeddel, világosíts meg, hogy lássuk: hol tartunk, és milyen irányban haladhatunk tovább. Adj nekünk növekedést a te megismerésedben, a hitben, az engedelmességben, a szent életben. Tisztíts és formálj minket, hogy ha majd jössz, készen legyünk. Ámen.

Igehirdetés:
Isten kegyelméből elérkeztünk ennek az esztendőnek adventjéhez is. Az advent szó azt jelenti: eljövetel, vagy az adventusz azt jelenti: aki eljön. Bod Péter, a 18. század tudós prédikátora, erdélyi magyarigeni lelkipásztor az adventtel kapcsolatos legfontosabb bibliai tanítást így foglalta össze: "A mi Urunk Jézus Krisztusnak négy adventusa vagyon. Először, midőn testben megjelent. Másodszor, midőn a szívbe bészáll és az embert megtéríti. Harmadszor, midőn halála óráján elmegyen az emberhez, és negyedszer, midőn eljön ítéletre."

Röviden mindaz benne van, amit a Szentírás az adventről tanít. Próbáljuk ma egészen személyesen közel engedni a gondolatainkhoz és a szívünkhöz azt, amit Isten igéje az adventről, az Eljöttről és az eljövendő Jézusról tanít. Mivel Pál apostol ebbe a néhány mondatba ezt tömören belefoglalta, menjünk végig ezen az igén és nézzük meg: hogyan állunk mi ezzel a négy adventtel.

1. Az első: midőn testben megjelent. Ez karácsony előtörténete. Évszázadokon keresztül sok ember várt arra, hogy beteljesedjék Isten ígérete. Hogy Isten valóban könyörüljön rajtunk, akkor is, ha nem érdemeljük meg, hiszen mi szakítottuk meg Istennel a szeretetkapcsolatot durván, hitetlenül, a bizalmunkat megvonva tőle. Ő azonban kegyelmesen megígérte, hogy eljön majd a szabadító, aki a kígyó fejére tapos, aki kiszabadít minket az ördög fogságából, az Isten elleni lázadásnak a kényszeressége alól.

Ez az ígéret beteljesedett. Jézus személyében maga a mindenható Isten hajolt utánunk olyan mélyre, amilyen mélyre zuhantunk, és innen emeli ki a benne hívőket. Az Ige testté lett, Jézusban Isten utánunk jött. Jézus Krisztus magára vállalta bűneinknek a büntetését. Kiitta - bibliai képpel - az Isten igazságos ítéletének poharát az utolsó cseppig. Tökéletes váltságot szerzett, ami azt jelenti, hogy kiszabadított minket a bűnnek, a halálnak, az értelmetlen létnek, a kárhozatnak a rabságából, és új lehetőséget adott az igazi életre. És mindezt teljesen nélkülünk, egyedül, érettünk hajtotta végre. Nekünk ebben semmi részünk nincs, csak az áldásaiból részesedhet a benne hívő. Megszerezte Isten kegyelmét, és Jézusra való tekintettel Isten nem úgy bánik a hívőkkel, ahogyan megérdemelnék.

Ezért lelkendezik itt Pál apostol: "Hálát adok értetek Istennek mindenkor, azért a kegyelmért, amely nektek a Krisztus Jézusban adatott." Jézusban Isten utánunk nyúlt, nem hagyott elveszni, van lehetőség a hozzá való visszatérésre. "Már lehozta az életet, mely Istennél volt készített, hogy ti is véle éljetek, s boldogságban örvendjetek." Már itt, és örökkön örökké.

Ez az első advent beteljesedése, és ez az első kérdés ma hozzánk: miénk-e már ez az élet? Ezt nem szabad összetéveszteni semmi mással. Nem is lehet igazában, csak mi egy sor hamis azonosításra képesek vagyunk. Miénk-e már ez az élet? Ha a miénk, soha ne szűnjünk meg hálát adni érte.
Ha még nem, akkor buzgón könyörögjünk, és legyen nyitva a szívünk, hogy Isten nekünk ajándékozza ezt.

Napi áhítat: Isten szavának hatása

Olvasmány: Ézs 55,6–13

Isten nem oktatgatni akarja az embert, hanem termővé, gyümölcsözővé szeretné tenni az életedet!

6„Keressétek az URat, amíg megtalálható! Hívjátok segítségül, amíg közel van! 7 Hagyja el útját a bűnös, és gondolatait az álnok ember! Térjen az ÚRhoz, mert irgalmaz neki, Istenünkhöz, mert kész megbocsátani. 8 Bizony, a ti gondolataitok nem az én gondolataim, és a ti utaitok nem az én utaim – így szól az ÚR. 9 Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utaitoknál, és az én gondolataim a ti gondolataitoknál. 10 Mert ahogyan az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, termővé és gyümölcsözővé teszi; magot ad a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, 11 ilyen lesz az én igém is, amely számból kijön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem. 12 Bizony, örömmel jöttök ki, és békességben vezetnek benneteket. A hegyek és a halmok vígan ujjonganak előttetek, és a mező fái mind tapsolnak. 13 A tövis helyén ciprus nő, a csalán helyén mirtusz nő. Az ÚR dicsőségére lesz ez, örök jelül, amely nem pusztul el.”

Keressétek az Urat! Isten az élet forrása, ezért aki őt megtalálja, az életet találja meg, ezért mondja az ige: „Az Urat keressétek, akkor élni fogtok.” (Ám 5,6)

Megtalálni Istent többek közt azt jelenti, hogy meghallani a hangját, aztán felé fordulást is jelent, ami magában foglalja a bűntől való elfordulást, a gondolkozás megváltozását.
A gondolkozásunkat nagyon sok hatás éri. Vannak hiábavaló gondolataink, sokszor emberi módon gondolkodunk, időnként megvakítja gondolkodásunkat e világ istene.
Ég és föld a különbség Isten és az ember gondolkodása között. Ráhangolódhatunk az Isten szerinti gondolkodásra, ha engedjük, hogy beszéde átformálja a gondolkozásunkat.
Az Ige természetből vett hasonlattal teszi világossá, hogy milyen Isten szavának hatása az ember életére. A csapadék, az eső, a hó célja, hogy termővé, gyümölcsözővé tegye a földet. Isten beszéde gyümölcsözővé szeretné tenni az ember gondolkodását, egész életét.
Persze rajtunk múlik, mennyire befogadó a szívünk, milyen talaj az Ige számára, ettől függ a termés mennyisége.

Engedd meg, hogy Isten szava által átformálja gondolkodásodat, egész életedet, hogy gyümölcsöző lehessen az ő dicsőségére.

(Nagy Tibor)

Zsoltárok könyve 46. rész 2.vers


1. Az éneklőmesternek, a Kóráh fiainak éneke, a halamothra.
2. Isten a mi oltalmunk és erősségünk! igen bizonyos segítség a nyomorúságban.
3. Azért nem félünk, ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe:
4. Zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai; hegyek rendülhetnek meg háborgásától. Szela.
5. Forrásainak árja megörvendezteti Isten városát, a Felségesnek szent hajlékait.
6. Az Isten ő közepette van, nem rendül meg; megsegíti Isten virradatkor.
7. Nemzetek zajongnak, országok mozognak; kiereszti hangját, megszeppen a föld.
8. A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk. Szela.
9. Jőjjetek, lássátok az Úr tetteit, a ki pusztaságokat szerez a földön;
10. Hadakat némít el a föld széléig; ívet tör, kopját ront, hadi szekereket éget el tűzben.
11. Csendesedjetek és ismerjétek el, hogy én vagyok az Isten! Felmagasztaltatom a nemzetek közt, felmagasztaltatom a földön.
12. A Seregek Ura velünk van, Jákób Istene a mi várunk! Szela.