Ruff Tibor: Mikor az ember Isten jelenlétébe megy

Mikor az ember Isten jelenlétébe megy és egészen közel kerül Istenhez, akkor nagyon sokszor éli át azt, hogy az Isten jelenléte a szentségénél fogva megrémiszti az embert: hogyan maradhatok én itt meg?! 
Mindig az a válasz: ne félj! 
De mégis ez a rémület kell ahhoz, hogy az igazság a szívünkôl kijöjjön! Valahogy megreped az ember szíve, ezáltal kerül olyan állapotba, hogy az Isten számára elérhetô legyen.
Mikor ilyen nagy száraz idôszak van, gyakran látod, hogy a föld megrepedezik. Mikor megérkezik az esô, pont ezekbe a repedezésekbe folyik le. Ha nem lennének ezek a repedések, akkor szétfolyna a víz a föld felszínén és nem tudná mélyen megitatni a földet.
Ezért az Úrnak a félelme jó dolog. 
Csak a bolondok utasítják el az Úr félelmét. Az Úr viszont és a Messiás gyönyörködik az Úrnak a félelmében, mert az szántja úgy fel az emberi szívet, hogy utána a kegyelem be tudjon oda folyni. 
Az Úr félelme tiszta és az Úr félelmében erôs a bizalom. 
Tehát ez nem azonos a kárhoztatással, gyötrésekkel meg a depresszióval, hanem ez Istennek egy szántása a szívedben, amit az Ige által vagy a sors-eseményeid által elvégez. 
Ilyenkor átmenetileg megijed az ember, de tudjad azt, hogy ez a szántás, repesztés azért történik, hogy a kegyelem még mélyebben be tudjon hatolni a szívedbe és az életedbe.

2018.08.22. IT részlet-

HITköznapok
Fotó:Haller Norbert

Az Úr megszabadít engem

Ha igazak kiáltanak, Te meghallgatod, és minden bajukból
kimented őket. (Zsolt. 34,17.)
A magasságos Istenhez kiáltok, Istenhez, aki jót végez
felőlem. Elküld a Mennyből és megtart engem: meg−
gyalázza az engem elnyelőt. (Zsolt. 57,2–3.)
Az Úr megment engem ellenségeimtől, még az ellenem
felkelők fölött is felmagasztal engem, az erőszakos ember−
től megszabadít engem. (Zsolt. 18,48.)
Uram, Te megszabadítasz a fegyvertől, a gonoszok szájá−
tól és az erősnek kezéből, hogy legyen reménységem, és a
hamisság befogja az ő száját. (Jób 5,15. 16.)
Elrejtesz engem a Te orcádnak rejtekében az emberek
zendülései elől; sátradban őrzöl engem a perpatvarkodó
nyelvektől. (Zsolt. 31,20.)
Meggondolás őrködik felettem, értelem őriz engem,
hogy megszabadítson engem a gonosznak útjától, és a
gonoszságszóló férfiútól. (Péld. 2,11. 12.)
Egy ellenem készült fegyver sem lesz jószerencsés, és
minden nyelv, mely ellenem perbe száll, kárhoztatik,
ez az Úr szolgáinak öröksége és az ő igazságuk, mely
Tőled van, Uram. (Ésa. 54,17.)
Isten könyörült rajtam és megszabadított engem, mert
váltságdíjat talált értem! Ezért nézhetem a Te színed nagy
örömmel, visszaadtad az igazságomat. (Jób 33,24. 26. 28.)
Az én segítségem az Úrtól van, aki teremtette az eget
és a földet. Nem engedi, hogy lábam inogjon; nem
szunnyad el az én őrizőm. Az Úr az én őrizőm, az Úr az
34
35
én árnyékom az én jobb kezem felől. Az Úr megőriz
engem minden gonosztól, megőrzi az én lelkemet. Meg−
őrzi az Úr az én ki− és bemenetelemet, mostantól fogva
mindörökké! (Zsolt. 121,2–8.)
Te így bíztatsz engem: Hívj segítségül engem a nyomo−
rúság idején, én megszabadítlak téged, és te dicsőítesz
engem. (Zsolt. 50,15.)
Tudom, hogy nem nyomhat el az ellenség és a gonosz nem
nyomorgathat engem, mert Te Uram, előttem rontod meg
az én szorongatóimat. Áldalak Atyám, mert velem van a
Te hűséged és kegyelmed; a Te neveddel magasztaltatom
fel, Jézus szent nevében. (Zsolt. 89,22–24.)
Hálát adok Neked Uram, mert meghallgattad az én imáimat,
a Te neved tisztelőinek örökségét megadtad nekem. Isten
előtt lakozom örökké, kegyelmedet és hűségedet kirendel−
ted, hogy azok őrizzenek engem. (Zsolt. 61,5. 7.)
Nem aggodalmaskodom, mert tudom, hogy meg van írva:
szorongatóim ellen fordítod kezed, és megelégítesz
java búzával, és sziklából folyó mézzel töltesz be engem.
(Zsolt. 81,14. 16.)
Az Úr támasztott fel engem igazságban, és minden utamat
egyengeti. (Ésa. 45,13.)
Uram, Te vagy az én osztályos részem és poharam; Te
támogatod az én sorsomat. (Zsolt. 16,5.)
Uram, Te kiszállsz néped szabadítására, felkented segít−
ségére; szétzúzod a főt a gonosznak házában, nyakig
feltakarod az alapjait. (Hab. 3,13.)
Az Úr, mint egy hős kijő, és mint hadakozó felkölti
haragját, kiált, sőt rivalg és ellenségeimen erőt vesz. (Ésa. 42,13.)
Aki velem verseng, megrontja azt az Úr, mennydörög
felette az égben. Az Úr megítéli a földnek határait,
királyának pedig hatalmat ád, és felemeli felkentjének
szarvát. (1Sám. 2,10.)
Az én ellenségeim elvesznek, és elszélednek mind a hamis−
ság cselekedők. (Zsolt. 92,9.)
Hálát adok Neked, mert elől és hátul körülzártál engem,
és fölöttem tartod kezedet. A Te kezed vezérel, és a Te
jobb kezed tart meg engem. (Zsolt. 139,5. 10.)
Mert az Úrnak része vagyok, mint az Ő népe, körülvesz
engem, gondja van rám, őriz engem, mint a szeme
fényét. Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg,
kiterjeszti felettem szárnyait, felvesz engem, és tollain
emel engem. (5Móz. 32,10–12.)
Az Úr orcájának angyala megszabadít engem, az Úr
megváltott engem az én Istenem szerelmében és kegyelmé−
ben, fölvesz és hordoz engem minden napon. (Ésa. 63,9.)
Az Úr angyala tábort jár körülöttem, és kiszabadít engem
minden utamon. (Zsolt. 34,7.)
Angyalaidnak parancsoltál felőlem, hogy őrizzenek
engem minden utamon. Kézen hordoznak engem, hogy
meg ne üssem lábamat a kőbe. (Zsolt. 91,11. 12.)
És az Úr megszabadít engem a gonoszok kezéből, és
kiment engem a hatalmaskodók markából. (Jer. 15,21.)
Megszabadulok az Úr által örök szabadulással, nem vallok
szégyent és gyalázatot soha örökké! (Ésa. 45,17.)
Nem hallatik többé erőszaktétel földemen, pusztítás és
romlás határaimban, és a szabadulást hívom kőfalaimnak,
és kapuimnak a dicsőséget. (Ésa. 60,18.)
36
Sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás nem lesz a mi
utcáinkon, mert az Úr, az én Istenem erősekké teszi kapuim
zárait, s megáldja bennem az én fiaimat. (Zsolt. 144,14. 147,13.)
Én, az Úr, eltöröm jármod keresztfáit, és kimentelek
téged a szorongatónak kezéből. (Ezék. 34,27.)
Nagy örömöt szereztél nekem Uram, örvendezek Előtted
az aratók örömével. Mert az ellenség terhes igáját, vesszejét
és az engem nyomorgatónak botját összetörted. (Ésa. 9,3. 4.)
Ezért eltávozik a gonosz terhe vállamról és igája nyakam−
ról, és megsemmisül az iga a kenet alatt. (Ésa. 10,27.)
Az Úr megőrzi az Ő színbort adó szőlőjét, mert meg van
írva: Én, az Úr, őrizem azt, minden szempillantásban
öntözöm, hogy senki meg ne látogassa, éjjel−nappal meg−
őrzöm azt. (Ésa. 27,3.)
A Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye meg−
szabadított engem a bűn és a halál törvényétől. (Róm. 8,2.)
Köszönöm Neked Atyám, Jézus nevében, hogy megszaba−
dítottál minden evilági gonoszságtól. (Gal. 1,4.)
Isten megszabadított engem a sötétség hatalmából, és által−
vitt az Ő szerelmes Fiának országába. (Kol.1,13.)
Megerősít engem az Úr és megőriz a gonosztól. Hálát adok
Neked Uram, hogy megmenekülök az alkalmatlan és
gonosz emberektől. Kiragad engem az Úr a gonosz
minden munkájából, és megment az Ő mennyei országára.
(2Thess. 3,2. 3. 2Tim. 4,18.)
Megszabadít engem az Úr minden nyomorúságból,
kedvességet és bölcsességet ad nekem minden ember
előtt. Így Isten fiainak dicsőséges szabadságában élek.
(Csel. 7,10. Róm. 8,21.) Ámen.

Hajnalka Zakota-

Indul már a nép

https://www.youtube.com/watch?v=-v_oYIw4XkQ

Indul már a nép sok távoli helyről Hozza őt a szél, lépte is sietős Messzi északról, déli földrészről Száraz évszakból itt talál legelőt Hosszú vándorlás egyszer véget ér Újra táncol már a menyasszony s a vőlegény Izrael népe, összegyűjtött nép Nem felejtett el, Aki volt, Aki él Indul már a nép sok távoli helyről Úgy jönnek, mint rég, sánta és viselős Távoli erdők, büszke téveszmék Engedjétek el a kijövők seregét Hosszú vándorlás egyszer véget ér Újra táncol már a menyasszony s a vőlegény Izrael népe, összegyűjtött nép Nem felejtett el, Aki volt, Aki él A Megmentőd jön újra el És sok helyről most útra kel A megváltott nép fogja kezét Megtartja ígéretét Hosszú vándorlás egyszer véget ér Újra táncol már a menyasszony s a vőlegény Izrael népe, összegyűjtött nép Nem felejtett el, Aki volt, Aki él Izrael népe, összegyűjtött nép Nem felejtett el, Aki volt, Aki él

💥GYŐZTES ÉLET💥 - MAI GONDOLAT ❤

Istennek semmi nem lehetetlen!!

„Én vagyok az ÚR, minden élőnek az Istene. Van-e számomra lehetetlen?”- Új fordítás (MBT) - (Jeremiás könyve 32,27)

Azt kérdezi az Úr, hogy van-e olyan dolog, ami lehetetlen számára. Nincs!
Nem lehetetlen az sem, hogy az életed egyik pillanatról a másikra megváltozzon. Egy szempillantas allatt elrendez mindent!
Nem lehetetlen, hogy kihozzon az adósságból.
Nem lehetetlen, hogy a családod, amit a sátán szétszaggatott, szétdobalt, Ő egybe szerkessze.
Nem lehetetlen, hogy egy szerető társat adjon melléd
Nem lehetetlen, hogy megygógyulj...

Ő a HELYREALLÍTÓ ISTEN!!

,,Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még? Igen, a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyóvizeket.
20 Dicsõítni fog engem a mezõ vada, a sakálok és struczok, hogy vizet szereztem a pusztában; a kietlenben folyóvizeket, hogy választott népemnek inni adjak.
21 A nép, a melyet magamnak alkoték, hirdesse dicséretemet!,,

Ézsaiás 43:19-21 Hungarian Károli (KAR)

A kérdés, hogy hiszed-e, megbízol-e Őbenne?

Bármilyen nehéznek és kilátástalannak is tűnik a helyzet, hidd el, hogy az Úrnak semmi nem lehetetlen!!
Adjon erőt ez a hit, hogy nincs olyan dolog, amit Ő ne tudna megváltoztatni, ne tudna helyreállítani, ne tudna megoldani, csak teljesen bízz meg Őbenne!!!
Ő szeret téged, a szeme fénye vagy. Drága kincs vagy a számára.
Senki nincs, ki úgy szeretne, ahogy az Úr szeret!

Imadkozom, hogy legyen elég hited, hogy kapd meg a HIT ajandékat és a szükséges erőt is megkapod hozza! Ámen❤

Legyen szép napod!

Mikor még semmi nem létezett

Mikor még semmi nem létezett
Nemzetek, népek, királyok és bölcsek
Nem volt még ember, és földi élet sem
Te akkor már szerettél engem.

Hatalmak jöttek és tûntek el
De oly csodát, mint Te senki nem tehet
A földnek kincse nem érhet fel Veled
És senki másé nem lesz már szívem.

Eljöttél, feláldoztad Magad
Szenvedtél, azért, hogy célt mutass
Helyettem meghaltál, hogy éljek
És ezért követlek bárhová.

https://www.youtube.com/watch?v=wwXAQuO9Ej8

ABOVE ALL by Michael W Smith Lyrics

https://www.youtube.com/watch?v=Q7EPZV56PuA

Tisztíts meg Ó Uram

Vezess sátradba, Uram, szüntelen hívlak e C
Én Istenem vagy Te, úgy vágyom utánad D e D
Engedd hallanom hangod, hiszen Tõled van az élet e C
Nem ad boldogságot más, csak a Te jelenléted D a D

refrén:
Tisztíts meg ó Uram, szent tüzeddel e D
Szentelj meg a bárány vérével a C H
Vedd izzó parazsad a mennyei oltárról e D
Érintsd meg ajkaim, hogy szent legyek a h C
Érintsd meg ajkaim, hogy szent legyek a h e

Szólj Uram, hallja szolgád a Te kedves beszéded e C
Szívem mélyére rejtem, hogy ne vétkezzem többé D e D
Készen állok elõtted, hogy tegyem, amit parancsolsz e C
Amit rám bízol Uram, hogy örömmel elvégezzem

https://www.youtube.com/watch?v=fVnojEDsb0E

Csendes Percek Istennel- A hála mindent megváltoztat…

,,Minden körülmény között hálát adjatok…,,- (1 Thessz. 5:18, angol fordítás)

Pál írta a thesszalonikai levelet. A vers olvasásakor talán arra gondolunk, milyen szépen csengő szavak is ezek. Majd felületesen hálát adunk a mindennapjainkért és folytatjuk a napi rutinunkat.
A valóságban azonban nagyon kevesen tudjuk igazán észrevenni és hálásan megköszönni a bennünket körülvevő áldásokat.

Ha megfigyeljük, a Biblia nem azt parancsolja, hogy érezzük magunkat hálásnak minden körülményben, hanem arra utasít, hogy “adjunk hálát minden körülmény között.” Amikor egy nehéz élethelyzetben elkezdem Istent dicsőíteni, -még akkor is, ha semmi kedvem sincs hozzá-, sok esetben egy fátyol hull le a szememről, és Isten dicsősége ragyog fel előttem. Olyan ez, mint amikor gyémánt csillog a fekete bársonyon. A tragédiák zűrzavarában sok esetben egyáltalán nem látom ezt a dicsőséget, de akkor is áldhatom Istent az Ő jelenlétéért.

A hálaadás megváltoztatja a lencsét, amin keresztül életünk adott darabkáját szemléljük. Ilyenkor átértékeljük a nézőpontunkat az összetört álmok, kapcsolatok, a körülmények zűrzavara vagy a megválaszolatlan vágyaink ellenére. Amint Istent dicsőíted önmagáért és munkálkodásáért, akkor a figyelmed középpontjában Ő nagyobbá, a probléma pedig kisebbé változik, valamint az igazságról alkotott ismereted és érzésed közötti érzelmi űr szűkül, te pedig egy bensőségesebb kapcsolatba kerülsz Isteneddel.

A Zsoltárokban számtalan helyen Dávid lázad a körülményei miatt. (42. 57. 62. Zsoltár) A legtöbb esetben aztán a siránkozásai közepette elkezdi Istent dicsőíteni jelleméért és munkájáért. És tudod mi történik ekkor? Dávid hirtelen jobban kezdi érezni magát! Rádöbben, hogy nem is olyan borzasztó az élete. A nézőpontja középpontjában Isten egyre hatalmasabbá válik, a probléma pedig egyre kisebbé változik, és ekkor minden esetben meglátja Isten dicsőségét ragyogni az élethelyzetében.

Miről is van szó? Egy aprócska zsoltár keretében Dávid a depresszióból az ünneplésre vált át. Nem vár addig, míg Isten megváltoztatja a körülményeit, megoldotta problémáit, vagy kedélyesebbé tette őt, Dávid mindezek megtörténte előtt hálát adott Istennek. Drága barátnőm, amikor abbahagyjuk a panaszkodást, zsörtölődést, és elkezdjük Isten szeretetnyelvét, a hálaadást használni, a látószögünk is megváltozik. A magasztalás lencséjén keresztül fogjuk észrevenni a percekben elrejtőző dicsőséget, – olyan ragyogó pillanatokat, melyek mindig is ott voltak, csak rejtve maradtak zsörtölődő szemeink előtt.

Drága Uram! Magasztalom nagy nevedet. Annak ellenére, hogy nem mindig értem, mi miért történik az életemben, bízom a jóságodban, és megkapaszkodom abban a tudatban, hogy terved az életemre vonatkozóan reményteljes. Jézus nevében, Ámen

(forrás:Girlfriends in God, Daily devotionals, Sharon Jaynes, Gratitude changes things, Copyrighted by Girlfriends in God, Inc. 2014 Used with permission,www.girlfriendsingod.com, )

Csendes percek Istennel- Ne félj, és ne rettegj

„Megparancsoltam neked, hogy légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az Úr, mindenütt, amerre csak jársz.”
- Józsué könyve 1:9

„Nem, Uram. Nekem ez nem megy. Én nem vagyok erős, bátor meg még inkább nem. És ha az lennék is, erőm akkor sem lenne véghezvinni azt, ami rám vár.” – és egyre csak küzdesz Istennel. Hiszen te próbáltad már nem egyszer, és egy idő után mindegyik nekifutásod kudarcba fulladt.

Próbáltál erős lenni, rendíthetetlen, mint a szikla, érzelmek nélküli, mint a sétányon lévő szobrok arca. Próbáltál harcolni másokkal, önmagaddal, és győzni. Próbáltál kiállni az igazért, a jóért, az értelmesért, és minden izmodat megfeszítve egyre csak küzdöttél, de mind hiába. Nem, te nem vagy erős. Te nem vagy érzések nélküli, te nem vagy hős. Egyedül.

És talán most jössz rá, hogy amit eddig a lényegnek gondoltál, talán nem is az. Hogy a lényeg nem a saját teljesítményeden, a saját erőlködéseiden, önmagadon, hanem Istenen van. Mert egyedül tényleg nem lehetsz soha elég erős. Lehet, hogy egy darabig megy. Lehet, hogy néhány kört le tudsz futni, talán még fel is néznek rád a többiek, és elismerően sóhajtanak: Micsoda teljesítmény! De a következő kör közepén már a padlón találod magad.

Lehet, hogy ideig-óráig sikerül palástolni, álarc alá rejteni az érzéseidet, a félelmet, fájdalmat, gyászt és csalódottságot, de ez nem tarthat örökké. Egyszer minden álarc lehull, és rájössz, egyedül nem tudsz bátorsággal szembenézni a történésekkel.

Egyedül nem. De Istennel minden lehetséges. Ő nem kéri, hogy állj meg a tomboló viharban mindenféle segítség nélkül. Nem kéri, hogy játszd a hőst, és hordozz minden terhet a saját válladon. Ő azt kéri, fogadd el a segítségét! Fogadd el a társaságát, engedd, hogy veled menjen az úton, és légy erős és bátor Vele!

Ne feledd, nem egyedül kell futnod a pályán a köröket. Isten veled van, bármerre is vigyen utad, és vele az lehetsz, aminek Ő megálmodott: hős, az Ő hőse!