2018. január 7., vasárnap

Charles H. Spurgeon: Harmatgyöngyök és aranysugarak

„Mert nekem az élet Krisztus” (Filippi 1,21.)


A hívő a Krisztusban való életet nem kezdettől fogva éli. Ez az élet csak akkor kezdődik, amikor a Szentlélek a bűnt felfedi előtte és a kegyelem működése által megmutatja neki, hogy hogyan fizette ki a meghalt Üdvözítő az ő adósságát. Az újjászületés pillanatában kezdi meg a lélek a Krisztusban és Krisztussal való életet. Jézus azoknak, akik Ő benne hisznek, az az egyetlen drága kincs, amelyért örömmel adják oda mindenüket. Szeretetünket annyira megnyerte, hogy szívünk egyedül csak érte él. Dicsőségére akarunk élni, evangéliumáért készek vagyunk a halálra menni. Ő a mi viselkedésünk irányadója, azon magasztos mintakép, amely után igyekszünk belső emberünket tökéletesíteni.

Pál apostol szava sokkal többet mond, mint amennyit a legtöbb ember sejthet. Megvallja, hogy életének célja és törekvése Krisztus volt, sőt még több, Jézus volt neki maga az élet; mint azt az első keresztyéni idők egyik szentje kifejezte: Ő Krisztusért evett, ivott és aludt. Éppen ezért Jézus volt lehelete, lelkének lelke, szívének szíve és életének élete. Mondhatod e, hogy a te életed is terjed ennyire? Mondhatod e őszintén, hogy Krisztus a te életed? Édes neked hivatásod Jézusért? Vagy csak arra használod fel csupán, hogy előrehaladj és a tieidnek kényelmes életet biztosíts? Kérdezed önmagadtól: „Ez e az én fő indítóokom?”

Egy keresztyénnek Ő a célja. Megvallja, hogy egyedül Krisztusnak él, hogyan élhetne tehát mégis majd más egyébért is, anélkül, hogy azáltal lelki házasságtörésbe ne esne? Sokan törekednek e cél felé. Ki állíthatná azonban, hogy egészen úgy élt Krisztusért, mint az apostol? És mégis egy keresztyén igaz életének forrása, előmenetele, célja és törekvése röviden összefoglalva: Jézus Krisztus. Ó Uram, fogadj el; jövök és esedezek előtted; engedd, hogy Benned és Érted éljek. Használj engem tetszésed szerint szolgálatodra vagy áldozatul, hasonlóan azon tulokhoz, amely az eke és oltár között áll; legyen az én jelszavam is: Mindkettőre kész.

Napi áhítat: Végre újra szólt az Úr

Olvasmány: Lk 3,1–6
Ne nyugodj bele, ha Isten ritkán szól hozzád. Kérd őt így: Beszélj hozzám, Uram, hallgatlak.




1„Tibérius császár uralkodásának tizenötödik évében, amikor Júdea helytartója Poncius Pilátus volt, Galilea negyedes fejedelme Heródes, Iturea és Trakhónitisz tartományának negyedes fejedelme Heródes testvére, Fülöp, Abiléné negyedes fejedelme pedig Lüszániász volt, 2 Annás és Kajafás főpapok idején szólt az Úr Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában. 3 Ő elindult és hirdette a Jordán egész környékén a megtérés keresztségét a bűnök bocsánatára, 4 ahogyan meg van írva Ézsaiás próféta beszédeinek könyvében: „Kiáltó hangja szól a pusztában: Készítsétek el az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit: 5 minden szakadékot töltsetek fel, minden hegyet és halmot hordjatok el, legyen a görbe út egyenessé, a göröngyös simává: 6 és meglátja minden halandó az Isten szabadítását.”

Egy kérdésekkel, bizonytalansággal terhelt időszakban sóvárogva várunk minden apró jelet, amely elmozdíthat bennünket. Ahogy nő a hossza az ilyen időszaknak, úgy kezd eluralkodni lelkünkön a teljes kétségbeesés, a reménytelenség. Már mindegy, hogy milyen választ kapunk, csak legyen már valami…Mi tölti be most az életed? Miben várod Isten válaszát?
Hol vannak azok a pontjai életednek, ahol iránymutatásra van szükséged?
Kitől, mitől várod a megoldást?

Izrael életének egy nehéz időszakában így írt az Istenre való várakozásról Jeremiás próféta: 
„Már azt gondoltam: Nem lehet reménykednem és bizakodnom az Úrban!”
(JSir 3,18
Ám végül mégis eljutott a felismerésre, hogy „jó az Úr a benne reménykedőkhöz, a hozzá folyamodókhoz. Jó csendben várni az Úr szabadítására.” (JSir 3,25–26
Lehetnek olyan időszakok a te életedben is, amikor úgy tűnik, mintha Isten nem foglalkozna veled. Eltölthet az a gondolat, hogy talán nem is hallja az imádságaidat. Ám ne kétségeskedj, kellő időben újra meg fog szólalni.

Jób élete legyen a bátorító példa számodra! Nagyon vágyott válaszokra, iránymutatásra.
Ám nem elégedett meg azzal, amit a barátaitól kapott, ő Istent akarta hallani. 
Ezért így kiáltott az Úrhoz: „Szólj hozzám, és én válaszolok, vagy én beszélek, és te felelj nekem!” (Jób 13,22
És Isten újból szólt hozzá. Mint hosszú idő után Izrael népéhez János által Annás és Kajafás főpapok idején.

Keresztény házasság : KERESGÉLÉS ÉS FELISMERÉS

Házasság, bibliai alapokon

A keresztény házasság mindig felismeréssel kezdődik. Ádám is felismerte Évát, hogy ő a házastársa."Ez most már csontomból való csont, testemből való test. Asszonyember legyen a neve: mert férfiemberből vétetett." (1Móz 2:23)

Először mindig a férfi ismer fel, majd kezdeményez, majd a nő is felismer és válaszol, eredetileg. Mai megfordult világunkban divat lett, hogy a férfit a nő csábítja el. Megfordultak a szerepek. Családjaikból a fiatalok rossz szokásokat visznek be a házasságaikba, de a párkeresésükbe is. A Biblia olyan könyv, amely világosan körülhatárolja évezredek óta a klasszikus férfi-női szerepeket.

A világ megalkotója okkal teremtette a házasságot is, mint intézményt. Ádám Éva, mint gyakorlati példa nélkül nem tudta volna definiálni azt, hogy milyen az intim, belsőséges kapcsolat. A kapcsolat, amelyet Isten is akar tőlünk. Ha nem születnek gyermekeik, nem tudják meg soha, hogy milyen az apa-fiú kapcsolat. Nem tudják azt, hogy milyen amikor szeretem a gyerekem csak úgy, ahogy van, hibáival együtt. Milyen nevelni, vagy elveszteni az irányítást felettük. Megérteni Isten munkáját. Hogy Ő a mi mennyei szülőnk.

Egy igen gyakori jelenség, hogy az ember keresgél minden felé. Ha nem talál párt, lemegy klubokba, szórakozó helyekre, és így tovább. Ádám nem keresgélt. Aludt, amikor Isten melléadta Évát. Nem is hármat, vagy négyet mutatott neki, hogy melyiket választaná. Isten azt adta elsőre, ami a legjobb neki. "Azután ezt mondta az Úristen: Nem jó az embernek egyedül lenni, alkotok hozzáillő segítőtársat." (1Móz 2:18) 
Hozzá illőt adott. Isten ismer jól minket.

Ő jobban ismer bennünket, mint mi magunkat.


"Formált tehát az Úristen a földből mindenféle mezei állatot, mindenféle égi madarat, és odavitte az emberhez, hogy lássa, minek nevezi; mert minden élőlénynek az a neve, aminek az ember nevezi."(1Móz 2:19)

Ádám szolgált az Úrnak mindenek előtt. Bár igaz az ő szolgálata könnyebb volt. El kellett nevezni az állatokat. Mentek sorba az állatok mindaddig, amíg az utolsóhoz nem ért. Szolgált, aztán történt valami. Feléledt benne egy vágy. Észrevette, hogy ő egyedül van.

"Így adott az ember nevet minden állatnak, az égi madaraknak és minden mezei élőlénynek, de az emberhez illő segítőtársat nem talált."
(1Móz 2:20)

Ez a történet az emberiség legelső házassága. Ajánlatos keresztény fiataloknak szolgálattal kezdeni mielőtt házasodnának. Meg kell tanulni először követni, hogy az ember vezethessen. Egy keresztény nő szemében férje vonzóbbá válik azáltal, ha jobban és jobban megy előre Isten szolgálatában, növekedik Krisztusban.

"Az emberből kivett oldalbordát asszonnyá formálta az Úristen, és odavitte az emberhez,, (1Móz 2:22)

Ha a házasság Istentől van, akkor Isten a férfi elé fogja helyezni a nőt. Amíg jegyben járunk, mind a férfi, mind a nő tanul. Tanul a házasságról. 

A házasság egy örökké tartó szolgálat, előléptetés Krisztus testében.

KENNETH COPELAND-Isten mondani akar valamit!

A juhok hallgatnak annak [a Pásztornak] szavára; és a maga juhait nevükön szólítja, és kivezeti őket. – János 10:3


Soha ne félj annyira a hibázás lehetőségétől, hogy ne merj kilépni, és ezért lemaradj arról az örömről, amit az Úr hangjának követése jelent. Inkább bízz meg a Szent Szellem vezetésében, és engedd, hogy megmutassa neked, hogyan tedd meg, amire indított.

Először kisebb dolgokat fog mondani neked, majd ahogy hozzászoksz ahhoz, hogy hallgatsz a szavára, és engedelmeskedsz neki, úgy fontosabb dolgokat is ki fog neked jelenteni. Így történt Gloriával és velem is. Amikor elfogadtuk Jézust Urunknak, fogalmunk sem volt, hogyan hallhatnánk Istentől. A szellemünk még nem volt kiképezve arra, hogyan ismerhetjük fel az Ő vezetését. De a Biblia azt ígéri, hogy ez lehetséges, ezért amikor imádkoztunk, vagy a Bibliát tanulmányoztuk, vártuk, hogy meghalljuk Isten hangját. És így is történt.

Soha nem fogom elfelejteni, amikor ez először történt meg Gloriával. A Bibliát olvasta, és egyszer csak megállt néhány pillanatra, várta, hátha Isten szól hozzá. Akkor a szívében meghallotta az Urat: „Nem kapcsoltuk ki a világítást az autóban.” Gloria nem gondolta, hogy Isten ilyen triviális[1] dolgot is mondhat neki, ezért félretette ezt a gondolatot, és tovább figyelt. Nem sokkal később Isten ugyanezt mondta neki. Addig ismételte, amíg Gloria fel nem kelt, és ki nem ment a kocsihoz. Tényleg világított a lámpa. Miért foglalkozna Isten ilyen jelentéktelen dologgal, mint az autó világítása? Azért, mert törődik velünk! Tudta, hogy Gloria egyedül van otthon két kisgyerekkel, és ha az akkumulátor lemerül, akkor otthon ragad. Isten vigyázott rá, és pontosan azt mondta neki, amit akkor tudnia kellett. Ugyanakkor tudta, hogy Gloria ezen a területen még kezdő, ezért olyan útmutatást adott neki, aminek minden nagyobb kockázat nélkül engedelmeskedni tudott. Úgy értem, mi lett volna például, ha kimegy, és a lámpa mégsem ég? Ha eltévesztette volna a dolgot? Bolondnak érezte volna magát, viszont senkinek nem történt volna semmi baja ettől. Ha megbízol a Szent Szellemben, ugyanazt megteszi érted is, amit Gloriáért és értem tett.

Mindig egy lépéssel előrevisz, úgy, hogy közben nem esik bántódásod. A legnagyobb hiba, amit elkövethetsz, az, hogy félsz követni a belső bizonyságodat, pedig ez az elsődleges módja annak, ahogyan Isten a gyermekeit vezeti (Róma 8:14). Tehát ne félj. Szánj ma időt arra, hogy figyelsz az Úrra. Várd el, hogy meghallod Őt a szellemedben. Mondani akar neked valamit.

Igei olvasmány: 1Korinthus 2:6-16

Kenneth E. Hagin : Belülről kifelé!

Hanem alávetem a testemet és szolgává teszem; hogy míg másoknak prédikálok, magam valami módon méltatlanná ne legyek.— 1KORINTHUS 9,27.



Keresztényként meg kell tanulnod — megengedni az új, belső emberednek, hogy uralkodjon a külső emberen. A külső ember nem lett újjá. A test nem született újjá. A test továbbra is azt akarja majd tenni, amit mindig is — azt, ami nem helyes.

Pál testével is így volt ez! Ennek a hatalmas apostolnak nem kellett volna a testét alávetettségben tartania, ha a teste nem akarta volna azt tenni, ami nem helyes. Ne lepődj meg hát azon, hogy a te tested is rosszat akar tenni.

E világban harcunk van a hústestünkkel. Az ördög a hústesten keresztül munkálkodik. Mivel próbatételeket és kísértéseket kell kiállnunk a hústestben, az ördög azt mondja a kereszténynek: „Ha üdvösséged lenne, nem akarnál ilyesmit tenni!” A sátán azt akarja bemesélni neked, hogy te akarsz rosszat tenni, pedig az igazság az, hogy te, a belső ember — az új ember — nem akarod a rosszat cselekedni. El akarod hagyni valamely rossz szokásodat? Szeretnél legyőzni egy régi kísértést? Tedd azt, amit Pál. Ő azt mondta: „Én nem engedem, hogy a testem uralkodjon felettem.” Ki az az én? Az én a belső ember. Pál nem a testét, hanem saját magát, a belső embert nevezte én-nek. Pál azt mondta: „Én alávetettségben tartom a testemet, és szolgává teszem…” Kinek a szolgájává teszem? A belső embernek!

Megvallás: Én alávetettségben tartom a testemet. Nem engedem, hogy a testem uralkodjon felettem. Alávetettségben tartom, a belső ember szolgájává teszem a testemet.

Köszöntünk Szent Szellem!: JÓ LÉLEK, ROSSZ HELYSZÍN

"Két férfiú azonban elmaradt a táborban; egyiknek neve Eldád, a másiknak neve Médád, és ezeken is megnyugodott a Lélek/Szellem; mert azok is az összeírottak közül valók, de nem mentek el a sátorhoz, és mégis prófétáltak a táborban." (Mózes negyedik könyve 11:26)


Megfigyelted már, mennyire megrettennek egyes keresztények, amikor arról hallanak híreket, hogyan töltetett ki a Szentlélek/Szent Szellem, és miként használt fel embereket más gyülekezetekben vagy felekezetekben? - Krisztus tanítványai ugyanezzel a feszültséggel küzdöttek meg, de Tanítójuk fontos dolgokat mondott nekik válaszában: 
"Mester, láttunk valakit, aki a Te neveddel ördögöket űz, aki nem követ minket; és eltiltottuk őt, mivelhogy nem követ minket. Jézus pedig mondta: 
Ne tiltsátok el őt; mert senki sincs, aki csodát tesz az én nevemben, és mindjárt gonoszul szólhatna felőlem. Mert aki nincs ellenünk, mellettünk van." (Márk evangéliuma 9:38-40)

Amikor az adventisták egyik úttörője, a tizenéves Ellen Harmon megkapta a prófétaság ajándékát, más egyházi csoportok érett keresztényei Sátán munkájaként ítélték el őt ezért. Ellennel kapcsolatosan Joseph Bates, a nyugalmazott hajóskapitány, aki akkoriban aktív lelkészként dolgozott, egészen más következtetésre jutott, mint egykor Józsué, az ősi izraeliták vezetősegédje. Bates testvér így szólt: 
"Én most teljes bizonyossággal állítom: hiszem, hogy ez Isten munkája, ami szétszóródott gyermekei vigasztalására és erősítésére szolgál."
Így hangzik Pál tanácsa: "A prófétálást meg ne vessétek [függetlenül attól, helyileg hol végzi ezt a Szentlélek/Szent Szellem - tehetnénk hozzá], mindent megpróbáljatok; ami jó, azt megtartsátok! (IThessz 5:20-21)

Imádság a mai napra:
"Uram, Te nem mindig előzetes elképzeléseim alapján cselekszel, és én örülök ennek! Kérlek, ne engedd, hogy megrémüljek, ha Szentlelked/Szellemed más helyeken, más emberekben munkálkodik. Nyitott vagyok arra, hogy Lelked/Szellemd engem is használjon, annak bármilyen módja mellett is döntesz!"

Joel Osteen: Hagyd becsukódni az ajtót!

Egy alkalommal, amikor egy kormányépületen mentem keresztül, dupla fotocellás ajtókon kellett átmennem, amik néhány méterre helyezkedtek el egymástól. Amikor átmentem az elsőn, meg kellett várnom, míg az teljesen becsukódott, hogy a másik kinyíljon.

Amíg az első ajtó közelében maradtam, a másik nem nyílt ki. Ugyanez az elv érvényes az életben is. Ha a sebeidet nyalogatod, és magadat sajnálod, az sehová sem vezet. Hagynod kell, hogy az ajtó becsukódjon. Engedd el a csalódást. Engedd el a bukásokat. Nem tudod megváltoztatni a múltat, de meg tudod változtatnia jövőt. Menj tovább, és meg fogod látni az új dolgokat, amiket Isten készített el számodra.
Az Ige azt mondja, hogy Isten hamu helyett az öröm olaját adja (Ésaiás 61:3). A kulcs abban rejlik, hogy el kell engednünk a hamut ahhoz, hogy az öröm olaját élvezhessük. A hamu az összetört álmainkat, a bukásainkat, a csalódásainkat és a fájdalmainkat jelenti. Mindnyájunknak kijutott a maga része a hamuból. Ha a múlthoz ragaszkodunk, nem lehet miénk az öröm olaja. Hit kell ahhoz, hogy kimondjuk: „Istenem, megbocsátok annak, aki megbántott." Vagy „Elveszítettem a legfontosabb ügyfelemet, de nem hagyom, hogy ez lenyomjon."
Most azt mondhatod: „Joel, annyira megbántottak, hogy képtelen vagyok megbocsátani."
Én erre azt mondom, ha nem engeded el a régit, nem kaphatod meg az újat, és ezzel nagy árat fizetnél. Vagy valaki más így szólhat: „Imádkoztunk édesanyánkért, és anyukáddal ellentétben, ő nem gyógyult meg. Nem értjük az egészet."
Nem állítom, hogy mindent értek. Egyszerűen arra kérlek, hogy engedd el a hamut. Engedd el a csalódást, mások hibáztatását. Fogd a hamut – az összetört álmaidat, fájdalmaidat, bukásaidat, kérdéseidet – és tedd le Isten kezébe, és mondd el Neki: „Istenem, ez nem volt fair. Megbántottak. A terveim kudarcot vallottak. De nem vagyok hajlandó a visszapillantó tükörbe nézni. Megígérted, hogy az öröm olaját adod a hamu helyett. Így most elengedem a keserűséget. Megbocsátok annak, aki megbántott. Elengedem a csalódást. Hagyom, hogy a régi ajtók becsukódjanak, hogy átléphessek az új ajtón, amit Te nyitsz meg számomra."
„Nézd, kitártam előtted egy ajtót, amelyet senki sem zárhat be." (Jelenések 3:8, EF)



Isten csodálatos kegyelme: KRISZTUS ORSZÁGÁNAK SZIMBÓLUMA

A KEGYELEM ORSZÁGA

KRISZTUS ORSZÁGÁNAK SZIMBÓLUMA
''Íme, az Isten Báránya, aki elveszi a világ bűnét.'' (János 1:29)

Dániel olyan látomást kapott, amelyben a földi hatalmakat vadállatok szimbolizálták.
Ezzel szemben a Messiás országát a bárány jelképezi. 
Miközben a földi hatalmak a fizikai erő tekintélyével uralkodnak, Krisztus megsemmisít minden fegyvert és erőszaktételt. Királyságát a bukott emberiség felemelése és nemesítése céljából alapította meg. Az első áldozat bemutatása végtelenül fájdalmasan érintette Ádámot. 
Fel kellett emelnie a kezét egy olyan élet kioltására, amit csak Isten adhatott. Amikor megölte az ártatlan áldozatot, megremegett arra a gondolatra, hogy bűne miatt fog Isten szeplőtlen Bárányának vére hullani. E kép láttán mélységesebben és elevenebben tudatosult benne, hogy milyen súlyos a bűne, amit csakis Isten drága Fiának halála tehet jóvá. 
Csodálta azt a végtelen jóságot, amely ilyen váltságdíjat ad a bűnös megmentéséért. Az áldozati rendszer előképei és a próféciák csak halvány és homályos ismeretet nyújtottak a zsidóknak arról az irgalomról és kegyelemről, amelynek Krisztus megjelenésével a világba kellett jönnie.

A törvény egyedül Krisztus által tartható meg. Ennek a törvénynek a megszegése révén az ember bűnt hozott a világba, a bűn pedig halált nemzett. Krisztus engesztelést szerzett az emberek bűnére. Jellemének tökéletességét felajánlotta az ember bűnössége helyett. Magára vette az engedetlenség átkát. Az ószövetségi áldozatok arra az áldozatra mutattak előre, amelyet neki kellett meghoznia. A megölt bárány azt a Bárányt jelképezte, aki elveszi a világ bűnét. A törvény tökéletes összhangban van az evangéliummal. Az egyik a másik támogatására szolgál. 
A dicsőséges törvény felébreszti a lelkiismeretet, s arra indítja a bűnöst, hogy érezze át a Krisztusra, mint a bűn kiengesztelőjére való szükségét. Az evangélium felismeri a törvény hatalmát és változhatatlanságát.
"A bűnt nem ismertem, hanem csak a törvény által'' mondja Pál (Róm 7:7). 
A törvény ismerete által kialakult bűntudat Krisztushoz vezeti a bűnöst, Nyomorúságában az ember rámutathat a Kálvária keresztjén hozott hatalmas érvekre. Hivatkozhat Krisztus igazságára, mert abban minden bűnbánó bűnös részesül.

Heti imagondolatok: Mi AZ IGAZI IMA?

"És lőn, mikor imádkozék egy helyen, minekutána elvégezte, monda néki egy az ő tanítványai közül: Uram, taníts minket imádkozni, miképpen János is tanította az ő tanítványait" (Lukács 11:1)

Mi AZ IGAZI IMA? NEM VOLNA E HELYES MEGHATÁROZNI A HATÉKONY IMA FOGALMÁT,
MÉG MIELŐTT ELINDULNÁNK LELKI FELFEDEZŐ UTUNKRA?

Beszélni Istennel, mint baráttal: "Szívünket feltárni Istennek, mint barátunknak, ez az ima. Nem mintha szükséges lenne, hogy elmondjuk Istennek, kik vagyunk, mit akarunk, hanem hogy ily módon Istent a szívünkbe fogadhassuk. Az ima nem Istent hozza le hozzánk, hanem bennünket emel fel őhozzá"

Beszélgetés Istennel: "Ha állandóan az Urat nézzük, és állandó, dicsőítő szívünket hozzá emeljük, vallási életünk mindig élénk lesz. Imáinkban Istennel beszélgetünk, mint barát a baráttal, és Ő maga mondja el nekünk titkait. Gyakran elfog bennünket valamilyen kellemes, boldog érzés - Jézus jelenlétének tudata. Sokszor átforrósodik szívünk, amikor közeledik hozzánk, hogy beszélgessen velünk, mint ahogy Énokkal beszélt. Amikor a hívő életében mindez valósággá válik, élete olyan egyszerűségről, alázatosságról, szelídségről és szerénységről tanúskodik, amelyből társai megláthatják, hogy Jézussal volt, és tőle tanult."



Kulcs a hit kezében: "A gonosz sötétsége körülveszi azokat, akik az imát elhanyagolják. A kísértés szavai, melyeket Sátán súg fülükbe, bűnre csábítják őket azért, mert az ima magasztos kiváltságát nem használják fel állandóan. Miért is vonakodnak Isten gyermekei imádkozni, holott tudják, hogy az ima kulcs a hit kezében, amely megnyitja a mennyei tárház ajtaját, ahol a Mindenható végtelen kincseinek forrásai vannak felhalmozva. Folyamatos ima és buzgó éberség nélkül abban a veszélyben vagyunk, hogy hanyagokká leszünk, és az egyenes ösvényről letérünk."

A vallásosság lelke: "Ne hanyagoljuk el az imát, mert az a vallásosság lelke. Buzgó, kitartó imában könyörögjünk lelkünk megtisztulásáért. Könyörögjünk ugyanolyan buzgón és éberen, mint ahogy azt halandó életünkért tennénk, ha veszélyben éreznénk. Maradjunk Isten közelében mindaddig, amíg meg nem születik szívünkben az üdvösség utáni vágy, s amíg nem érezzük a bűnbocsánat elnyerésének édes bizonyságait.

A lélek lélegzetvétele: "Az ima a lélek lélegzetvétele, a lelki erő titka. Nincs olyan kegyelmi eszköz, amivel helyettesíthetnénk az imát, és megőrizhetnénk a lélek egészségét. Az ima közvetlen közösségbe hozza a szívet az élet Forrásával, és megerősíti a vallásos tapasztalat izmait.
Ha elhanyagolod az imát, és csak alkalmanként gyakorlod azt, amikor éppen kényelmesnek tűnik neked, meggyengülnek azok a kötelékek, amelyek Istenhez kötnek téged."

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS IMAGONDOLATOK

Mennyei Atyánk! Nem tudunk Érted élni és munkálkodni, ha nem tanítasz meg bennünket Lelked által imádkozni úgy, ahogy Jézus tanította tanítványait. Segíts nekünk megnyitni szívünket előtted - mint legjobb barátunk előtt - őszintén és alázatosan, és buzgón keresni a veled való párbeszéd lehetőségét. Bár megtanulnánk úgy imádkozni, hogy Ésaiás 1:18 mindennapi tapasztalatunk lehetne. Segíts nekünk, hogy tiszta szívvel imádkozzunk, és meghalljuk azt a halk hangot, mely segít, tanít, vezet és tanácsol bennünket mindaddig, míg teljes egységre nem jutunk veled, és nem figyeljük és nem követjük állandóan Isteni vezetésedet, és a Te Szent Lelkednek irányítását. Ámen

Jelenések könyve:A haragpoharak kitöltése

Jelenések 15-16. fejezet

Új jelenet tárult János apostol elé. Hét angyalt látott, akiknél a hét utolsó csapás volt. A csapások szimbolikusan aranypoharakban voltak. Az angyalok fehér ruhába voltak öltözve és arany öv volt a derekukon. Sorban töltötték ki poharaikat a földre.

Első csapás kiöntésekor csúnya, rosszindulatú fekélyek támadtak azokon az embereken, akiken a fenevad bélyege volt.

Második csapás – a tenger vérré vált és elpusztult minden élőlény, ami a vízben volt.

Harmadik csapás – a folyók és a vízforrások is vérré váltak.

A negyedik csapás alatt a Nap iszonyú erősen sütött és mindent felperzselt. Az emberek szenvedését, pusztulását okozta.

Az ötödik csapás kitöltésekor sűrű, áthatolhatatlan sötétség lett a fenevad országában.

A hatodik csapás az armageddoni csatát, a jó és a rossz végső összecsapását ábrázolta a földön.

A hetedik csapás kitöltésekor hatalmas, kb. 40 kg! súlyú jégtömbök zuhantak a földre, közben iszonyú földrengés rázta meg a bolygót.

Ezeket a csapásokat látta János, ahogy az angyalok az aranypoharaikból a földre öntik. Ezek közül még egy sem történt meg, de Jézus eljövetele előtt meg fog történni. Ezek a hatalmas jelek mutatják, hogy Jézus visszajövetelének ideje elérkezett.

Ugye, még végiggondolni is rossz, milyen rettenetesek lesznek ezek a csapások. A szerető Isten hogy tehet ilyet? – kérdezhetjük. Azonban higgyük el, Ő nem cselekszik méltánytalanul.

Az előző fejezetekben figyelmeztetést küldött a föld lakosainak. Hasonlóan, mint az vízözön előtt is figyelmeztette az embereket. A Fáraót is figyelmeztette a tíz csapás előtt.
Ha hallgattak volna Istenre, elkerülhették volna a csapásokat. Tulajdonképpen az emberek választották maguknak, mert nem hallgattak a figyelmeztetésre. Akik odafigyelnek Isten intésére, nem részesülnek a csapásokból.

A szülők elmondják gyermekeiknek, mivel jár, ha valamit rosszul tesznek. Tegyük fel, azt mondják, ne igyál hideg vizet, mert megfájdul a torkod. Azt akarják, hogy fájjon a torkod?
Á, dehogy! Éppen az ellenkezőjét szeretnék, azért figyelmeztetnek, hogy ne történjen meg.
Vagy ha egy ember alkoholt fogyaszt. Minden információt ismer az alkohol káros hatásáról.
Akkor talán Isten a hibás, hogy miért nem tett egy párnát a villanyoszlopra, aminek nekizuhant?
Az emberek vádolhatják Istent, ha figyelmeztettél volna, megtértünk volna – mondják.
Azonban sem a Fáraó-korabeliek, sem Noé kortársai, sem az utolsó időben élők – nem tértek meg. Káromolták Istent. A Fáraó és emberei a tíz csapásnál csak igen rövid ideig engedelmeskedtek. Jónás történetére talán emlékeztek? Isten nem büntette meg a megtérő niniveieket.

A csapások mutatják, milyen ellenszenves Isten szemében a bűn.
Isten nem szívesen büntet, de soha ne felejtsd el, hogy míg gyűlöli a bűnt, kimondhatatlan szeretettel szereti a bűnöst!


2018. január 6., szombat

Örömteli mindennapok: Mai örömteli bátorító Igénk :)

,,Harcold meg a hitnek szép harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre Isten elhívott...,, 
— 1Tim. 6,12


Egyetlen harc ,amit egy kereszténynek meg kell harcolnia,a hit harca.
Ez egy szép harc . Nem az ellenséggel kell harcolnod,azt már Jézus legyőzte,te pedig Őbenne vagy .Te győztes pozícióból ,,harcolsz,, :) 

,,Ahogy növekszel az Igében,megértésben ,ugy lesz nagyobb a hited is.,,-Róma 10,17

- A hit tehát abból származik, amit hallunk, és amit hallunk, az Krisztus beszéde.
Teljes szívvel add át magad az Ige tanulmányozásának! Ebből egyenesen következik majd a hited növekedése. Így növekszel és fejlődsz szellemileg.

Legyen örömteli napod :)

*****************************************************************

Mai bátorító örömteli Igénk :)

,,Én vagyok a világ világossága. Aki engem követ, nem a sötétségben él, hanem a világosságban, amely az örök élet.-,, János 8,12

Krisztus nélkül az életet teljes sötétségben és reménytelenségben lehet csak élni. Még megismerni sem tudod magadat Krisztuson kívül, csupán Őbenne - az Ő világosságában – kaphatsz kijelentést az igazi identitásodról és személyiségedről. 

A Biblia azt mondja, Nála van az élet forrása, és az Ő világossága által látunk világosságot (Zsoltárok 36:9). 

az Ő Igéje megmutatja, ki is vagy, mit birtokolsz és mik a képességeid Krisztusban. 

Olyan változásokat is létrehoz benned, amelyek összhangban vannak az üzenetével. Az Ige Isten tökéletes akaratában vezet téged az életedre vonatkozóan, továbbá felruház azzal a bölcsességgel, hogy be is tölthesd azt.
A mai üzenet mellé fogadjátok ezt az igei ima-megvallást.

Hittel valld meg az életedre .Isten Igéje élő és ható,de ahhoz hogy teremjen, ki kell mondani ,ezért fontosak az igei megvallások.
Márk.11,23,,.

A Biblia azt tanítja,ragaszkodj a hited megvallásához!
Járjunk az Ige világosságában!
Legyen örömteli napod :)




GLORIA COPELAND- Isten dicséretére teremtve!

Mindenki, akiben lehelet van, dicsérje az Urat! Dicsérjétek az Urat!
– Zsoltárok 150:6

Arra lettünk teremtve, hogy dicsérjük Istent.
Ezt sokan nem tudják. Amikor a gyülekezetben elkezdődik a dicséret, leülnek, mondván, „Nekem ez az éneklés és kiáltozás nem tetszik. Úgy tűnik, a dicséret nem az én műfajom.” De igen, az!

A Biblia szerint, ha lehelet van benned, akkor dicsérned kell az Urat. És ne próbáld letudni azzal, hogy azt mondod, „én a szívemben dicsérem az Urat”. Az nem elég. Az Ige szerint a dicséretnek a szádban is kell lennie (Zsoltárok 34:1)! A Zsoltárok 132:9 azt mondja, "kegyeltjeid kiáltsanak örömükben"[1]. Nem kiáltozhatsz és maradhatsz csendben egyszerre. Amikor először kezded igazán dicsérni Istent, talán furcsának fog tűnni, de ha nem adod fel, az életmódoddá válik. Miért? Mert a dicséret által megnyilvánul Isten dicsősége az életedben. Ahogy a Zsoltárok 89:15 mondja, Isten arcának világosságánál fogsz járni. Szellemi ébredés megy végbe a bensődben!

„De Gloria, ha elkezdem így dicsérni Istent, az emberek fanatikusnak fognak gondolni.”
Nem baj! Tudtad, hogy a történelem során minden szellemi ébredést olyan emberek indítottak, akiket a világ teljesen fanatikusnak gondolt? Isten másképp látja a dolgokat, mint a világ.

Tehát amikor félreteszed a gátlásaidat, és hagyod, hogy a Szent Szellem működjön rajtad keresztül, akkor furcsának, idegennek fogsz tűnni azok számára, akiknek idegenek Isten útjai… de az Úr csodálatosnak lát majd téged! Egyébként pedig ne csak arra gondolj, hogy a gyülekezetben dicséred Őt. Imádd Őt a saját imaéletedben és napközben is. Tanulj meg egy dicsérő és hálaadó attitűdöt[1] fenntartani. Ha a dicséret természetessé válik számodra a magánéletedben, akkor könnyen fogod Istent dicsérni a gyülekezetben is. Vágysz Isten jelenlétének erősödésére, szellemi ébredésre az életedben? Eleged van abból, hogy csak hallasz Isten erejének dicsőséges múltbeli megnyilvánulásairól? Akkor nyisd ki a szád, nyisd meg a szíved, és tedd, amire Isten teremtett. Dicsérd Őt!

Igei olvasmány:

Zsoltárok könyve 150. rész
1. Dicsérjétek az Urat! Dicsérjétek Istent az ő szent helyén; dicsérjétek őt az ő hatalmának boltozatán!
2. Dicsérjétek őt hősi tetteiért, dicsérjétek őt nagyságának gazdagsága szerint!
3. Dicsérjétek őt kürt-zengéssel; dicsérjétek őt hárfán és cziterán;
4. Dicsérjétek őt dobbal és tánczczal, dicsérjétek őt hegedűkkel és fuvolával;
5. Dicsérjétek őt hangos czimbalommal, dicsérjétek őt harsogó czimbalommal.
6. Minden lélek dicsérje az Urat! Dicsérjétek az Urat!

Kenneth Hagin : Többé meg nem emlékezem!

Ez az a szövetség, melyet kötök velük ama napok után, mondja az Úr: Adom az én törvényemet az ő szíveikbe, és az ő elméjükbe írom be azokat, azután így szól: És az ő bűneikről és álnokságaikról többé meg nem emlékezem. — ZSIDÓ 10,16–17.


Amikor Isten rád tekint, nem vesz tudomást a múltadról— akkor neked miért kellene emlékezned rá? Ez akadályozhatja a hitedet. Emberekkel beszélgetvén, sokszor hallottam ezt:

„Hagin testvér, mielőtt üdvözültem, én igencsak szörnyű életet éltem.”
Amint elmondták, nem hiszik, hogy az Úr értük is tenne valamit, például, hogy meggyógyítaná őket vagy válaszolna az imáikra, mivel olyan bűnös életet éltek azelőtt. Ezek az emberek egyáltalán nem értik az újjászületést és azt, hogy új teremtéssé lettek. Amikor a bűnös Krisztushoz jön, megkapja bűnei eltörlését — a bűnei megsemmisíttetnek. Miután pedig keresztény lett, az esetlegesen elkövetett bűneire bocsánatot nyerhet: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól.” (1Ján. 1,9)

Mit gondolsz, mennyi időbe telik Istennek, hogy megbocsásson? Tíz percbe? Tíz évbe? Nem, Isten azonnal megbocsát nekünk! És azonnal megtisztít minket, amikor erre az Igére alapozva megyünk Hozzá.

Megvallás: Az én Atyám nem emlékszik bűneimre és vétkeimre. Én sem emlékszem rájuk. Úgy állok Isten jelenlétében, mintha sohasem követtem volna el bűnt.

János Evangyélioma 14. rész

SHABBATH SHALOM!
ÁLDOTT.békés szombatot kívánok, Jézus nevében, Ámen💖


JÉZUS MONDÁ:
1. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem.
2. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.
3. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.
4. És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok.
5. Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat?
6. Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
7. Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt.
8. Monda néki Filep: Uram, mutasd meg nékünk az Atyát, és elég nékünk!
9. Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? a ki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát?
10. Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? A beszédeket, a melyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, a ki én bennem lakik, ő cselekszi e dolgokat.
11. Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magokért a cselekedetekért higyjetek nékem.
12. Bizony, bizony mondom néktek: A ki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek.
13. És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban.
14. Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt.
15. Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.
16. És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké.
17. Az igazságnak ama Lelkét: a kit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.
18. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok.
19. Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok.
20. Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek.
21. A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.
22. Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat, és nem a világnak?
23. Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
24. A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.
25. Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék.
26. Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.
27. Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!
28. Hallottátok, hogy én azt mondtam néktek: Elmegyek, és eljövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy azt mondtam: Elmegyek az Atyához; mert az én Atyám nagyobb nálamnál.
29. És most mondtam meg néktek, mielőtt meglenne: hogy a mikor majd meglesz, higyjetek.
30. Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme: és én bennem nincsen semmije;
31. De, hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát és úgy cselekszem, a mint az én Atyám parancsolta nékem: keljetek fel, menjünk el innen.
.

Sámuel II. könyve 22. rész 3.vers


1. Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.
2. És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.
3. Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.
4. Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.
5. Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;
6. A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám.
7. Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.
8. Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.
9. Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.
10. Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.
11. A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.
12. Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.
13. Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.
14. És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.
15. Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.
16. És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.
17. Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.
18. Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.
19. Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.
20. Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.
21. Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.
22. Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.
23. Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.
24. Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.
25. Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.
26. Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.
27. A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.
28. Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.
29. Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.
30. Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.
31. Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.
32. Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?
33. Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.
34. Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.
35. Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.
36. Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.
37. Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.
38. Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.
39. Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.
40. Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.
41. Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,
42. Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.
43. Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.
44. Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.
45. Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,
46. Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.
47. Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.
48. Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.
49. Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.
50. Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.
51. Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!

2018. január 5., péntek

A világosság fenséges isteni adomány

„Látta Isten, hogy a világosság jó, elválasztotta tehát Isten a világosságot a sötétségtől.”-(1 Mózes 1,4)

A világosság fenséges isteni adomány és már azért is annak kell tekintenünk, mert az a szeretet ama jóságos „Legyen”-éből ered. Nekünk, kik azt élvezhetjük, azért hálásabbaknak kellene lennünk, hogy abban és azáltal Istent mindjobban megismerhessük. Salamon azt mondja: A testi világosság kedves; de az evangélium világossága végtelenül értékesebb, mert az az isteni és örök tárgyakat világítja meg és halhatatlan természetünknek tesz szolgálatot. Ha a Szentlélek nekünk szellemi világosságot ajándékoz és megnyitja szemeinket, hogy Istennek dicsőségét az Úr Jézus ábrázatjában láthatjuk, akkor a bűnt felismerjük valódi színében és tudatára jövünk annak, hogy milyenek vagyunk a valóságban, látjuk a legszentségesebb Istent, úgy, amint magát kijelentette, az üdvtervet, melyet hirdetett és a jövendő világot, a Szentírás leírása szerint. A lelki világosságnak többféle sugara és szivárvány színe van, de az mind jó, legyen az ismeret, öröm, szentség vagy élet. Ha már az a világosság, melyet nyertünk oly jó, milyennek kell lennie a tulajdonképpeni világosságnak és milyen fenséges lehet az Ő megjelenésének helye! Ó, Uram! Mivel a Te világosságod oly jó, ó ajándékozz nekünk több világosságot, ó, ajándékozd nekünk mindenek előtt Magadat, az igaz Világosságot! 

Mihelyt valami jó jön létre ezen a világon, az elkülönülés szükségessé válik, mert mi köze van a világosságnak a sötétséghez? Isten őket szétválasztotta, mi ne keverjük össze. A világosság fiainak nem szabad egyesülni a sötétség cselekedeteivel, tanaival és hazugságaival. A világosság fiainak józanoknak, tisztességeseknek és vigyázóknak kell lenniük Uruk munkájában, azok pedig, akik a sötétség cselekedeteit űzik, örökké a sötétségben maradnak. A hívők közössége a világosság fenyítéke által különüljön el a sötétségtől, hasonlóan tisztán kell tartani magunkat, a világ be ne szennyezzen bennünket. Az ítéletben, a viselkedésben, a hallgatásban, a tanokban és a társalgásban különbséget kell tennünk a jó és rossz között; azon nagy különbséget, melyet az Úr a teremtés első napján tett, tartsuk szem előtt. Ó, Úr Jézus, légy a mi világosságunk ma ezen az egész napon át, mert nekünk, embereknek csak a Te világosságod az egyedüli igaz világosság.

Az Áldott Orvos ...

Ha engedelmesen hallgatsz Istenednek, az Úrnak szavára, és azt teszed, amit ő helyesnek tart, figyelsz parancsolataira, és megtartod minden rendelkezését, akkor nem bocsátok rád egyet sem azok közül a bajok közül, amelyeket Egyiptomra bocsátottam. Mert én, az Úr, vagyok a te gyógyítód.- 2 Móz. 15:26


“Gyógyító vagyok én? Nem vagyok! Nem vagyok a Megmentő, csak mentő, mint a mentőápoló, akinek feladata a beteget eljuttatni a megmentőhöz, az orvoshoz.
Én nem vagyok orvos! Az Áldott Orvos – a mi Urunk, a Jézus Krisztus!

Nem tudok gyógyítani, nekem nincs terápiám. Nekem csak diagnózisom van.

Nem teszek, nem is tehetek egyebet, mint részletesen foglalkozom a diagnózissal, mindaddig, míg valaki riadtan bele nem néz a diagnózis-tükörbe és el nem fogadja: “Ez én vagyok!”
– És ráismerve önmagára, azt nem mondja: “Ha ilyen beteg vagyok – hol az Orvos?”

– És akkor az már igazán a kettőjük dolga. A te dolgod és Jézus Krisztus dolga, hogy meggyógyulsz-e?!

Az én dolgom csak annyi, hogy fölhívjam a figyelmedet: – Nem vagy beteg? 
S ha elfogadod: -Igenis, ez a betegségem – akkor az én szolgálatom véget is ért, és elkezdődik a te meneteled az Orvoshoz.

Ha te elfogadtad a betegséged diagnózisát, az Orvos kész neked szolgálni, mert nem az egészségesekhez jött, hanem a betegekhez.


Kenneth E. Hagin: Vadonatúj ember

,,Mint most született csecsemők, az Ige tiszta, hamisítatlan teje után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek.,,- 1Péter 2,2.


Amikor a bűnös Jézushoz jön, a bűnei eltöröltetnek — semmivé lesznek. Nemcsak a bűnei töröltetnek el, hanem mindaz, ami azelőtt volt szellemi értelemben, Isten szemében eltöröltetik.

A bűnei nem léteznek többé. Új emberré lesz Krisztus Jézusban. Isten nem veszi tekintetbe az életében azt, ami az újjászületése előtt történt!

A mai szövegben Péter olyan újjászületett keresztényekhez szól, akik új emberré lettek Krisztusban. A Biblia azt tanítja, hogy hasonlóság van a fizikai növekedés és a szellemi növekedés között. Senki sem születik teljesen kifejlett emberként, mindannyian csecsemőként születünk meg a teremtés világában, és azután felnövekedünk. Hasonlóképpen, senki sem születik újjá teljesen felnövekedett keresztényként. A keresztények szellemi csecsemőként születnek meg, azután felnövekednek. Nézz csak meg egy újszülött csecsemőt, ahogy ott fekszik anyja karjaiban. A csecsemő legjellemzőbb tulajdonsága az ártatlanság. A felnőttek így becézgetik: „Te csöppség, édes kicsi ártatlanság.” Senki sem gondol arra, hogy a babának múltja lenne! Érted már, hogy mit mond Isten itt Péteren keresztül? Azt mondja a Krisztusban újjászületetteknek: „Mint most született csecsemők…”, más szavakkal: Te új teremtéssé lettél, egy ma született csecsemő vagy! A múltad eltűnt! Én nem emlékszem semmi rosszra veled kapcsolatban!

Megvallás: Én egy vadonatúj teremtés vagyok. Egy vadonatúj ember vagyok. Mindaz, ami azelőtt voltam, mielőtt beleszülettem volna Isten családjába, eltöröltetett. Isten gyermeke vagyok — az Ő újszülöttje — teljességgel a sajátja.

Cseri Kálmán-A kegyelem harmatja-Isten békessége

Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban. (Fil 4,7)



Az imádság meghallgatása nem mindig azt jelenti, hogy Isten teljesíti a kéréseinket, hanem hogy az ő különös békessége betölti a szívünket. E békesség oka nem a hívő tudatlansága, mintha nem látná a lehetséges veszélyeket. Inkább az, hogy miközben jól ismeri a valóságot, ismeri a mindenható Istent is. Az imádság, mint egy mágnes, Isten közelébe vonzza, s vele közösségben mindennek egészen más a súlya. Ebben a közösségben védelmet, biztonságot, békességet kap a hívő.

Dávid nagyon nehéz helyzetbe került, amikor Absolon fellázadt ellene. Menekült egy maroknyi hozzá hű emberrel, a szabad ég alatt aludtak, minden irányból veszedelem leselkedett rájuk, s ő mégis így imádkozott: „Békében fekszem le, és el is alszom, mert csak te adod meg, Uram, hogy biztonságban élhessek!" (Zsolt 4,9)

Ez a békesség valóban minden értelmet meghalad, ez a békesség az, amit Jézus ígért a benne hívőknek: „az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen" (Jn 14,27). Ez a békesség az, amikor az embernek - Reményik Sándorral szólva - lehet, hogy „nyugalma nincs, de békessége van".

A helyes imádkozás során egy csere megy végbe az ember szívében: Isten kiveszi belőle a félelmet, szorongást, nyugtalanságot, és adja helyébe az ő békességét.

Ennek a békességnek a gyökere az, hogy Isten „megbékéltetett minket önmagával Krisztus által", nem tulajdonítván nekünk a vétkeinket (2Kor 5,18-19). Aki ezt hittel komolyan veszi, a szíve annyira megtelik ezzel a békességgel, hogy az másokra is kiárad.

Istenem, add nekem ezt a békességet, hogy továbbadhassam másoknak is!


Napi Ige, Morzsák...Napi Gondolat:



Igaz az Úr minden ő útjában, és minden dolgában kegyelmes.
Közel van az Úr minden őt hívóhoz; mindenkihez, a ki hűséggel hívja őt. (Zsoltár 145:17-18)

Morzsák...

,,A régiek íme beteltek, és most újakat hirdetek, mielőtt meglennének, tudatom veletek.,,
(Ésaiás42: 9)

Nem számít hogy milyen volt az életed eddig.
A mai nap egy "ÚJ KEZDET"
Isten irgalma, szeretete, jósága és gondviselése minden nap új!
Ne hátra nézz hanem előre!
A Jézus nevében! 


Napi Gondolat: 

,,Megmondtam neked, hogy ha hiszel, meglátod Isten dicsőségét.,,
(János 11:40)

Egy ateista apa egyszer azt mondta a fiának: adok neked 10 dollárt ha megmondod hol van Isten. Járatlak a vasárnapi iskolában igy tudnod kell. A fiú így válaszolt: én meg adok 20 dolcsit ha elmondod hogy hol nincs Isten....

Isten mindenütt jelen van, az Ő dicsősége az egész földet betölti.
Dicsőség definíció: Isten jelenlétének a látható fensége,nagysága, örökkévaló szeretete, mindenható ereje és hatalma.

Isten dicsőségét NEM lehet egyetlen jellemvonásként leírni.
A vörös tengernél, Isten természetfölötti módon jelent meg a fizikai világban, és kettévált a tenger.
Józsué hadjárata alatt megáll a nap az égen.
Illés imádkozik és nem lesz eső a földön 3 évig és hat hónapig.

Mind a három esetben az események tükrözik Isten nagyságát, erejét és hatalmát.
Bemutatják NEM csak azt hogy Isten messze a természet törvénye, a világ ereje és hatalma fölött van, Ő Mindenható, számára semmi sem lehetetlen.

Miért olyan fontos ez?
Mert csak úgy tudjuk rábízni az életünk, csak akkor válik Ő egy hiteles Úrrá ha megtapasztaljuk azt hogy az ami számunkra lehetetlen, számára lehetséges.

Ez REMÉNYT SZÜL A SZÍVÜNKBEN, A REMÉNY IDŐVEL HITTÉ VÁLIK, A HIT PEDIG SZERETETET EREDMÉNYEZ.
Így kerülünk vissza az eredeti Isteni tervben hogy elfogadjuk Isten szeretetét, és viszont szerethessük Őt.
A Jézus nevében.
Ámen!

KENNETH COPELAND: Igaz vagy!

,,… nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való megigazulásom a hit alapján.,, – Filippi 3:9

Nem érdekel, mekkora hibát követtél el tegnap, vagy hányadszor rontottad már el a dolgokat, azt akarom, hogy úgy kezdd ezt a napot, hogy tudod: igaz vagy!

Nem azért, mert bármit is tettél, hanem mert a Jézusban való hit által elfogadtad Istentől a megigazultságot.[1] Csak nézd meg a sok-sok jót, amit Isten Igéje szerint a megigazultság lehetővé tesz:

„Az igaz virágzik, mint a pálmafa” (Zsoltárok 92:12).

„Az igazak javán örül a város” (Példabeszédek 11:10).

„Az igazaknak magva megszabadul” (Példabeszédek 11:21).

„Mert az Úr szemei az igazakon vannak, és az Ő fülei azoknak könyörgésein” (1 Péter 3:12).

„Mert Te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a Te jóvoltoddal, mint egy pajzzsal” (Zsoltárok 5:12).

„Ha igazak kiáltanak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti őket” (Zsoltárok 34:17).

„Ifjú voltam, meg is vénhedtem, de nem láttam, hogy elhagyottá lett volna az igaz, sem hogy magzatja kenyeret kéregetett volna” (Zsoltárok 37:25).

„Az igazak öröklik a földet, és mindvégig rajta lakoznak” (Zsoltárok 37:29).

„Szereti az Úr az igazakat” (Zsoltárok 146:8).

Ne hagyd, hogy az ördög kiraboljon bármelyik áldásból azzal, hogy azt mondja, nem vagy rá méltó. Rázd le. Kiáltsd hangosan: „Én Isten igazsága vagyok!” Azután lépj ki hitben, és élvezd azokat a kiváltságokat, amelyeket Isten elkészített neked!

Igei olvasmány: Róma 3:21-28.

21. Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, a melyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták;
22. Istennek igazsága pedig a Jézus Krisztusban való hit által mindazokhoz és mindazoknak, a kik hisznek. Mert nincs különbség,
23. Mert mindnyájan vétkeztek, és szűkölködnek az Isten dicsősége nélkül.
24. Megigazulván ingyen az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által,
25. Kit az Isten eleve rendelt engesztelő áldozatul, hit által, az ő vérében, hogy megmutassa az ő igazságát az előbb elkövetett bűnöknek elnézése miatt,
26. Az Isten hosszútűrésénél fogva, az ő igazságának megbizonyítására, a mostani időben, hogy igaz legyen Ő és megigazítsa azt, a ki a Jézus hitéből való.
27. Hol van tehát a dicsekedés? Kirekesztetett. Mely törvény által? A cselekedeteké által? Nem; hanem a hit törvénye által.
28. Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül.
29. Avagy Isten csak a zsidóké-e? Avagy nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is.
30. Mivelhogy egy az Isten, a ki megigazítja a zsidót hitből és a pogányt hit által.
31. A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük-é a hit által? Távol legyen! Sőt inkább a törvényt megerősítjük.
[1] Megj.: megigazulni = igazzá válni Isten előtt az Úr Jézus szent vérének tisztító ereje által


Isten csodálatos kegyelme-A MENNYEI ORSZÁG JELLEMZŐI

A KEGYELEM ORSZÁGA
''Az én országom nem e világból való.'' (János 18:36)

Isten országa nem szemmel láthatólag jön el. Isten kegyelmének evangéliuma, az önmegtagadás lelkülete sohasem lehet összhangban a világ lelkületével. A két alapelv tökéletesen ellentétes egymással. Ma, a vallásos világban, hitük szerint tömegek munkálkodnak Krisztus földi, időleges országának megalapításán. Azt szeretnék, ha Urunk e világ országainak lenne a vezetője: az udvarok, táborok, törvényszékek, paloták, piacok vezére. El várnák, hogy az emberi hatalom által kikényszerített törvényes rendeletek szerint uralkodjon. Mivel Krisztus most nincs itt személyesen, vállalják, hogy intézkednek helyette, végrehajtják országának tör vényeit. Ilyen országot akartak alapítani a zsidók Krisztus napjaiban, Elfogadták volna Jézust, ha hajlandó lett volna megalapítani az ideiglenes királyságot. Szerették volna kikényszeríteni, amit ők Isten törvényének tekintettek, őket pedig akaratának végrehajtóivá, hatalmának hordozóivá tenni. Ő azonban így szólt: ''Az én országom nem e világból való'' (János evangéliuma 18:36). Nem fogadta el a földi trónt.

Krisztus országát nem törvényhozói testületek, tanácsok vagy bíróságok döntésével, a világ nagyjainak támogatásával alapítja meg, hanem azzal, hogy természetét az emberekbe ülteti a Szentlélek munkája által. Ez az egyetlen erő, amely felemelheti az emberiséget.
E munka megvalósításához az emberi eszköz Isten igéjének tanítása és gyakorlása.
Most Krisztus idejéhez hasonlóan - Isten országának műve nem azokon nyugszik, akik földi vezetők vagy emberi törvények által támogatott elismerést sürgetnek, hanem azokon, akik a népnek az Ő nevében kijelentik azt a lelki igazságot, amely az elfogadóit Pál tapasztalatára vezérli.
''Krisztussal együtt megfeszítettem. Élek pedig többé nem én: hanem él bennem a Krisztus'' (Gal 2:20)

Ésaiás próféta könyve 43. rész


Így szól az Úr:
https://www.youtube.com/watch?v=5d-OwsCwigs

1. És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te Teremtőd, és a te alkotód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!
2. Mikor vizen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged.
3. Mert én vagyok az Úr, a te Istened, Izráelnek Szentje, a te megtartód, adtam váltságodba Égyiptomot, Kúst és Sebát helyetted.
4. Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek: embereket adok helyetted, és népeket a te életedért:
5. Ne félj, mert én veled vagyok, napkeletről meghozom magodat, és napnyugotról egybegyűjtelek.
6. Mondom északnak: add meg; és délnek: ne tartsd vissza, hozd meg az én fiaimat messzünnen, és leányimat a földnek végéről,
7. Mindent, a ki csak az én nevemről neveztetik, a kit dicsőségemre teremtettem, a kit alkottam és készítettem!
8. Hozd ki a vak népet, a melynek szemei vannak, és a süketeket, a kiknek füleik vannak!
9. Minden népek gyűljenek egybe, és seregeljenek össze a népségek: ki hirdethet közülök ilyet? Vagy a régieket tudassák velünk, állítsák elő tanuikat, hogy igazuk legyen, hogy ezek hallván, ezt mondják: Igaz.
10. Ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr; és szolgám, a kit elválasztottam, hogy megtudjátok és higyjetek nékem és megértsétek, hogy én vagyok az, előttem Isten nem alkottatott, és utánam nem lesz!
11. Én, én vagyok az Úr, és rajtam kivül nincsen szabadító!
12. Én hirdettem, és megtartottam, és megjelentettem, és nem volt idegen isten köztetek, és ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr, hogy én Isten vagyok.
13. Mostantól fogva is én az leszek, és nincs, a ki az én kezemből kimentsen; cselekszem, és ki változtatja azt meg?
14. Így szól az Úr, a ti megváltótok, Izráel Szentje. Ti értetek küldöttem el Bábelbe, és leszállítom mindnyájokat, mint menekülőket a Káldeusokkal együtt vídámságuk hajóiba.
15. Én az Úr vagyok, szent Istenetek, Izráelnek teremtője, királyotok.
16. Így szól az Úr, a ki a tengeren utat csinál, és a hatalmas vizeken ösvényt,
17. A ki kihozott szekeret és lovat, sereget és vitézt; együtt hevernek ottan, nem kelnek föl, kialudtak, mint gyertyabél elhamvadának!
18. Ne emlékezzetek a régiekről, és az előbbiekről ne gondolkodjatok!
19. Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még? Igen, a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyóvizeket.
20. Dicsőítni fog engem a mező vada, a sakálok és struczok, hogy vizet szereztem a pusztában; a kietlenben folyóvizeket, hogy választott népemnek inni adjak.
21. A nép, a melyet magamnak alkoték, hirdesse dicséretemet!
22. És még sem engem hívtál segítségül Jákób, hanem megfáradtál én bennem Izráel!
23. Nem adtad nékem égőáldozatul bárányaidat, és áldozataiddal nem dicsőítettél engem; nem terheltelek ételáldozattal, és tömjénnel nem fárasztottalak.
24. Nem vettél pénzen nékem jóillatú nádat, és áldozataid kövérével jól nem tartottál, csak bűneiddel terhelél, vétkeiddel fárasztál engemet.
25. Én, én vagyok, a ki eltörlöm álnokságaidat enmagamért, és bűneidről nem emlékezem meg!
26. Juttasd eszembe, no pereljünk együtt, beszéld el, hogy igaznak találtassál!
27. Az első atyád vétkezett, és tanítóid elpártoltak tőlem!
28. Ezért én is megfertőztettem a szent fejedelmeket, és veszedelemre adám Jákóbot, és gyalázatra Izráelt!

2018. január 4., csütörtök

Cseri Kálmán: A kegyelem harmatja-Kicsi és nagy kéréseink

,,Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt...,,(Fil 4,6)


Ha tudatosítottuk magunkban, hogy kihez imádkozunk, ha hálát adtunk Isten sok jótettéért, amelyeket eddig tapasztaltunk, akkor elé tárhatjuk kéréseinket. Nincs olyan jelentéktelen ügyünk, ami neki ne lenne fontos, mert ő szerető Atyánk, és nincs olyan nagy kérés, amit ne tudna megadni, mert mindenható Úr. Aki így ismeri Istent, az azt is el tudja fogadni, ha nem teljesíti a kéréseinket, hiszen ő jobban tudja, mire van valóban szükségünk, mint mi magunk.

Ha azonban Isten jól tudja, mire van szükségünk, miért kérjük tőle? Azért, hogy mi is megtudjuk, mert gyakran éppen imádkozás közben lesz világossá a számunkra, hogy kéréseink jók-e.

Mindig hasznos, ha előbb mások szükségeit visszük Isten elé, és nem mindjárt a magunkét. Sok ígéretünk van arra, hogy a másokért elmondott imádság kedves Isten előtt, és meghallgatja azt. Sok esetben nincs is más módunk embereken segíteni, csak közbenjáró imádság által. Az imádság előtt sem a térbeli távolság, sem a másik ember elzárkózása nem jelent akadályt. Másként fogunk beszélni Istenről az embereknek, ha közben Istennek beszélünk róluk imádságban. Még az ellenségeinkkel való kapcsolatunk is megváltozik, ha tudunk imádkozni értük (Mt 5,44).

Józsué harcolt a völgyben az ellenséggel, s a csata kimenetele attól függött, hogy az idős Mózes közben imádkozott a hegyen (2Móz 17,11). Mi gyakran már el is felejtjük, mit kértünk Istentől, de az ige azt mondja: megvannak a kéréseink őelőtte (1Jn 5,15).

Jézus Krisztus arra tanít, hogy a könyörgésben állhatatosak legyünk, s hogy tudjuk mindig őszintén így befejezni: „mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te" (Mt 26,39).

Legyen a te akaratod; Ami jó s rendes, te tudod; Azért mi akaratunkat Tetszésed szerint hordozzad, Hogy amit szeretsz: szeressük, Amit te gyűlölsz: gyűlöljük.

(XVI. századi német ének nyomán)


Schvalm Rózsa: Felemel egy kéz


Felemel egy kéz

Állok mély szakadék szélén,
nincs út, mi átvezet rajta.
A kék ég messzeségbe vész,
hogy jutok át a túlpartra?

Önbizalmam reccsenő ág,
nem képes tartani engem..
görcsösen kapaszkodom bár,
zuhanok, s a mélybe esem


Ketrecbe zár vasakaratom,
nem enged felfelé néznem.
Nem látok túl a homályon,
botlok ütközés kövében.

Botlás megnyitja látásom,
ködfátyla oszlik előttem.
Menekvés útja világos,
lepel nem zárja előlem.

Felemel a mélyből egy kéz
szeretet hídon vezet át.
Lábam, nyomába bízva lép,
éltem, tudom célba ért már.

Schvalm Rózsa
(2012-08-22)

KENNETH COPELAND- Hadd tudja meg a világ!

,,De nem csak őérettük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő beszédükre hisznek majd énbennem... hogy egyek legyenek, amiképpen mi egyek vagyunk: Én őbennük, és te énbennem, hogy tökéletesen egyek legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem.,,– János 17:20,22-23


Az évek során a Gyülekezet mindenféle komplikált módszert eszelt ki az evangélium hirdetésére. Összejövünk, kidolgozzuk a terveinket és a stratégiánkat, majd pénzt gyűjtünk ezekre.
De mindeközben ritkán esik szó arról a tervről, amit Jézus mondott nekünk.

A legtöbb hívő nem ismeri fel, hogy Ő megadta nekünk a kulcsot a világ megnyerésére. Erről imádkozott, mielőtt a keresztre ment. Azt kérte az Atyától, hogy olyan egységbe hozzon bennünket egymással és Vele, hogy megtudja a világ, Isten küldte Őt. Ha te, én és a Krisztus Testének többi tagja egységbe kerülne, és elkezdenénk egymással szeretetben járni, azzal úgy felgyorsulna az evangelizáció, hogy csak kapkodnánk a fejünket. Ez így van. De eddig nem nagyon gondoltunk erre, mert túlságosan el voltunk foglalva azzal, hogy veszekedtünk, és sértegettük egymást. De, dicsőség Istennek, sokaknak kezd már derengeni, hogy ezt abba kell hagynunk. Jézus szeretetparancsolatát nem alternatívaként, hanem parancsolatként kell kezelnünk. El kell hagynunk az ostoba vitatkozásokat, és egységbe kell kerülnünk egymással Isten Szelleme által. Akarsz ma tenni egy lépést az evangelizáció irányába? Akkor kezdj el imádkozni az egységért. Tökéld el magad, hogy szeretni fogod a hívőtársaidat, és nem kritizálod őket, nem panaszkodsz, és nem beszélsz csúnyán róluk.

Kezdd el megvallani, hogy Isten Gyülekezete együtt, egy dicsőséges testként felnövekszik a hitben és szeretetben, Jézus ereje által. Jézus azért imádkozott, hogy így történjen, és a Szent Szellem már végzi ezt a munkát. A sátán le szeretné állítani, de nem tudja, mert Isten Szelleme sokkal hatalmasabb nála, és olyan nagy lyukat fog fúrni a munkáiba, hogy egy vonat is keresztül férne rajta! Az egész világ meg fogja tudni, hogy Jézus az Úr!

Igei olvasmány: János 17: 9-26.

9. Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, a kiket nékem adtál, mert a tiéid.
10. És az enyémek mind a tiéid, és a tiéid az enyémek: és megdicsőíttetem ő bennök.
11. És nem vagyok többé e világon, de ők a világon vannak, én pedig te hozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, a kiket nékem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
12. Mikor velök valék a világon, én megtartám őket a te nevedben; a kiket nékem adtál, megőrizém, és senki el nem veszett közülök, csak a veszedelemnek fia, hogy az írás beteljesüljön.
13. Most pedig te hozzád megyek; és ezeket beszélem a világon, hogy ők az én örömemet teljesen bírják ő magokban.
14. Én a te ígédet nékik adtam; és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
15. Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
16. Nem e világból valók, a mint hogy én sem e világból vagyok.
17. Szenteld meg őket a te igazságoddal: A te ígéd igazság.
18. A miképen te küldtél engem e világra, úgy küldtem én is őket e világra;
19. És én ő érettök oda szentelem magamat, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.
20. De nemcsak ő érettök könyörgök, hanem azokért is, a kik az ő beszédökre hisznek majd én bennem;
21. Hogy mindnyájan egyek legyenek; a mint te én bennem, Atyám, és én te benned, hogy ők is egyek legyenek mi bennünk: hogy elhigyje a világ, hogy te küldtél engem.
22. És én azt a dicsőséget, a melyet nékem adtál, ő nékik adtam, hogy egyek legyenek, a miképen mi egy vagyunk:
23. Én ő bennök, és te én bennem: hogy tökéletesen egygyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, a miként engem szerettél.
24. Atyám, a kiket nékem adtál, akarom, hogy a hol én vagyok, azok is én velem legyenek; hogy megláthassák az én dicsőségemet, a melyet nékem adtál: mert szerettél engem e világ alapjának felvettetése előtt.
25. Igazságos Atyám! És e világ nem ismert téged, de én ismertelek téged; és ezek megismerik, hogy te küldtél engem;
26. És megismertettem ő velök a te nevedet, és megismertetem; hogy az a szeretet legyen ő bennök, a mellyel engem szerettél, és én is ő bennök legyek.

Rómabeliekhez írt levél 15. rész 13.vers


1. Tartozunk pedig mi az erősek, hogy az erőtelenek erőtlenségeit hordozzuk, és ne magunknak kedveskedjünk.
2. Mindenikünk tudniillik az ő felebarátjának kedveskedjék annak javára, épülésére.
3. Mert Krisztus sem önmagának kedveskedett, hanem a mint meg van írva: A te gyalázóidnak gyalázásai hullottak reám.
4. Mert a melyek régen megirattak, a mi tanulságunkra irattak meg: hogy békességes tűrés által és az írásoknak vígasztalása által reménységünk legyen.
5. A békességes tűrésnek és vígasztalásnak Istene pedig adja néktek, hogy ugyanazon indulat legyen bennetek egymás iránt Krisztus Jézus szerint:
6. Hogy egy szívvel, egy szájjal dicsőítsétek az Istent és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyját.
7. Azért fogadjátok be egymást, miképen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére.
8. Mondom pedig, hogy Jézus Krisztus szolgája lett a körülmetélkedésnek az Isten igazságáért, hogy megerősítse az atyák ígéreteit;
9. A pogányok pedig irgalmasságáért dicsőítik Istent, a mint meg van írva: Annakokáért vallást teszek rólad a pogányok között, és dícséretet éneklek a te nevednek.
10. És ismét azt mondja: Örüljetek pogányok az ő népével együtt.
11. És ismét: Dícsérjétek az Urat minden pogányok, és magasztaljátok őt minden népek.
12. És viszont Ésaiás így szól: Lészen a Jessének gyökere, és a ki felkel, hogy uralkodjék a pogányokon; ő benne reménykednek a pogányok.
13. A reménységnek Istene pedig töltsön be titeket minden örömmel és békességgel a hivésben, hogy bővölködjetek a reménységben a Szent Lélek ereje által.
14. Meg vagyok pedig győződve atyámfiai én magam is ti felőletek, hogy teljesek vagytok minden jósággal, betöltve minden ismerettel, képesek lévén egymást is inteni.
15. Bátorságosabban írtam pedig néktek atyámfiai, részben, mintegy emlékeztetvén titeket az Istentől nékem adott kegyelem által,
16. Hogy legyek a Jézus Krisztus szolgája a pogányok között, munkálkodván az Isten evangyéliomában, hogy legyen a pogányoknak áldozata kedves és a Szent Lélek által megszentelt.
17. Van azért mivel dicsekedjem a Jézus Krisztusban, az Istenre tartozó dolgokban.
18. Mert nem merek szólni semmiről, a mit nem Krisztus cselekedett volna általam a pogányoknak engedelmességére, szóval és tettel.
19. Jelek és csodák ereje által, az Isten Lelkének ereje által; úgyannyira, hogy én Jeruzsálemtől és környékétől fogva Illyriáig betöltöttem a Krisztus evangyéliomát.
20. Ekképen pedig tisztességbeli dolog, hogy ne ott hirdessem az evangyéliomot, ahol neveztetett Krisztus, hogy ne más alapra építsek:
21. Hanem a mint meg van írva: A kiknek nem hirdettetett ő felőle, azok meglátják; és a kik nem hallották, megértik.
22. Annakokáért meg is akadályoztattam gyakran a hozzátok való menetelben.
23. Most pedig, mivelhogy nincs már helyem e tartományokban, vágyódván pedig sok esztendő óta, hogy elmenjek hozzátok:
24. Ha Hispániába megyek, elmegyek ti hozzátok. Mert remélem, hogy átutazóban meglátlak titeket, és ti elkísértek oda, ha előbb részben beteljesedem veletek.
25. Most pedig megyek Jeruzsálembe, szolgálván a szenteknek.
26. Mert tetszett Macedóniának és Akhájának, hogy a Jeruzsálembeli szentek szegényei részére némileg adakozzanak.
27. Mert tetszett nékik, és tartoznak is vele. Mert ha a pogányok azoknak a lelki javaiban részesültek, tartoznak nékik viszont szolgálni a testiekben.
28. Ezt azért ha majd elvégezem, és nékik e gyümölcsöt átadom, elmegyek közöttetek által Hispániába.
29. Tudom pedig, hogy mikor hozzátok megyek, a Krisztus evangyélioma áldásának teljességével megyek.
30. Kérlek pedig titeket atyámfiai a mi Urunk Jézus Krisztusra és a Lélek szerelmére, tusakodjatok velem együtt az imádkozásokban, én érettem Isten előtt,
31. Hogy szabaduljak meg azoktól, a kik engedetlenek Júdeában, és hogy az én Jeruzsálemben való szolgálatom legyen kedves a szentek előtt;
32. Hogy örömmel menjek hozzátok az Isten akaratából, és veletek együtt megújuljak.
33. A békességnek Istene pedig legyen mindnyájan ti veletek! Ámen.