2018. január 30., kedd

Zsoltárok könyve 39. rész


1. Az éneklőmesternek Jeduthunnak, Dávid zsoltára.
2. Mondám: nosza vigyázok útaimra, hogy ne vétkezzem nyelvemmel; megzabolázom szájamat, a míg előttem van a hitetlen.
3. Elnémultam, vesztegléssel hallgattam a jóról, de fájdalmam felzaklatódott.
4. Fölhevült bennem az én szívem, gondolatomban tűz gerjede fel, így szólék azért az én nyelvemmel:
5. Jelentsd meg Uram az én végemet és napjaim mértékét, mennyi az? Hadd tudjam, hogy milyen múlandó vagyok.
6. Ímé tenyérnyivé tetted napjaimat, és az én életem te előtted, mint a semmi. Bizony merő hiábavalóság minden ember, akárhogyan áll is! Szela.
7. Bizony árnyékként jár az ember; bizony csak hiába szorgalmatoskodik; rakásra gyűjt, de nem tudja, ki takarítja be azokat!
8. Most azért, mit reméljek, oh Uram?! Te benned van bizodalmam.
9. Ments ki engem minden álnokságomból; ne tégy engem bolondok csúfjává!
10. Megnémultam, nem nyitom fel szájamat, mert te cselekedted.
11. Vedd le rólam a te ostorodat; kezed fenyítéke miatt elenyészem én.
12. Mikor a bűn miatt büntetéssel fenyítesz valakit, elemészted, mint moly, az ő szépségét. Bizony merő hiábavalóság minden ember. Szela.
13. Halld meg Uram az én könyörgésemet, figyelmezzél kiáltásomra, könyhullatásomra ne vesztegelj; mert én jövevény vagyok te nálad, zsellér, mint minden én ősöm.
14. Ne nézz reám, hadd enyhüljek meg, mielőtt elmegyek és nem leszek többé!

2018. január 28., vasárnap

Keresztény házasság: A VÁRAKOZÓ NŐ

Eljön minden lány életében, hogy biológiailag nővé válik, de lelkileg, szellemileg még nem teljesen érett, mégis vágyik egy férfi társaságára.

A nő feleség, anya, otthonteremtő, az érzelmek közvetítője, segítő társa a férfinek. Nem csak egy nő. Mindenkinek érdemes megtanulni a saját szerepét a házasságban. Hisz a nő is nőként érzi magát boldognak egy párkapcsolatban.
"Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igazgyöngynél." (Péld 31:10)

Fontos hölgyek, hogy a férjeiteknek ne csak egy kedves arc legyetek. Legfőbb erényeitek ne a testetek legyen. Ha abba szeretnek bele a fiúk, akkor az idő múlásával a férfi felétek való érzelmei változását hordozza magával.

Szépségetek legyen a belső ember.

Feleségnek lenni egy szolgálat, amihez megfelelő szellemi érettség kell. Éppen úgy, mint a férfiaknak. A nők élete úgy alakul, amelyik férfit követik, életük összefonódik egymással, formálódik a másikhoz.



,,Amíg egy nő nincs férjnél, kövesse Jézust. "Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni." (Jn 15:5)

Jobb előre bölcsességet szerezni. A példabeszédek könyve azt mondja az első fejezetben. Fogadd el az okos intést. Ezek adnak az együgyűnek okosságot, az ifjúnak ismeretet és megfontolást. Hallgat rá a bölcs, gyarapítja tudását. Okos döntés előre tanulni, mint ott állni egy ismeretlen helyzetben tapasztalat nélkül. Főleg ha házasságról van szó, melyben

rossz döntéssel mély sérülést szerezhetünk magunknak.

Az Isten szerint való nő - Eszterré válni (részlet, Paul Washer)
"Egyedülálló nők gyakran úgy látják magukat, mint akik a polcon ülnek, míg az élet tovahalad, vagy, mint akik a kispadon ülnek, mások pedig játszhatnak. Nem veszik észre, hogy elpazarolják az életük legfontosabb időszakát; megfosztják magukat a nagyszerű örömtől és a jutalomtól, megfosztják a jövendőbelijüket egy még erényesebb nőtől, és megfosztják Istent egy hű szolgától, aki által nagy dolgokat cselekedhetne.

Ahogy Eszternek fel kellett készülnie mielőtt királyné lehetett volna egy egész királyság felett, úgy minden nőnek fel kell készülnie mielőtt belevághatna az élet legfontosabb és legnehezebb hivatásába - feleségnek és anyának lenni. Eszternek meg kellett ismernie a királyság törvényeit, amihez tartozott, a királyi udvar szabályait, a magas pozícióval járó intellektuális, érzelmi és lelki kihívásokat. Egyszerűen szólva Eszternek teljesen át kellett formálódnia egy fiatal hölgyből királynévé, mielőtt viselhette volna a címet és betölthette volna a tisztséget. A szépítésük -míg a király elé mehettek- 12 hónapig tartott.

Ugyanígy egy egyedülálló keresztény nőnek is meg kell tanulnia a Mennyei Királyság törvényeit, mielőtt összeköti életét azzal, akit Isten neki készített elő. Felkészült kell legyen intellektuálisan, érzelmileg és lelkileg; nem a királyi udvar szolgái által valami pogány templomban, hanem maga Isten által, az Ige által és más Isten szerint való nők által, akik már előtte felkészültek.

Az egyedülállóság nem időpocsékolás vagy a pálya szélén üldögélés, hanem egy olyan időszak, amit Isten kifejezetten azért adott a nőnek, hogy olyanná válhasson, amilyennek Ő akarja látni.

2018. január 27., szombat

Keresztény házasság-A VÁRAKOZÓ FÉRFI

Egyik előfeltétele a házasságnak a függetlenség, a másik pedig a ragaszkodás.

"Ezért a férfi elhagyja apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek egy testté." (1Móz 2:24)

Az egyik dolog, hogy a férfi, na és persze a nő is független. Függetlennek lenni, hogy maga kenyerét eszi, maga munkájából él, maga felel életének döntéséért már. Nem szülei betakarása alatt munkálkodik. Ha édesapád fizeti a kocsid törlesztő részletét, vagy számláidat, vagy kölcsöneidet, akkor nem vagy független még. A másik dolog a ragaszkodás. A héber dábag szó. A ragaszkodikon kívül jelentése még a kapaszkodik, ragad, csatlakozik hozzá. A másik nagyon fontos dolog a szellemi érettség.

"Hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától." (Ef 4:14)

Fontos nem csak férfinak lenni, hanem hitférfinak is. Mert többé nem csak a saját életed vezeted, hanem a feleségedét is. Ketten lesztek egy testé. A felelősség vállalás a férfinak kötelező a családja sorsáért. Kell egy vezető, aki megadja az irányvonalat és hordozza a rossz döntések következményeit, vagy a jó döntések áldásait.

"Az ember így felelt: Az asszony, akit mellém adtál, ő adott nekem a fáról, és így ettem." (1Móz 3:12)

Ádám bukásával együtt jöttek be életével a negatív érzelmek, mint félelem, aggodalmak, bűntudat, illetve a vádaskodás. Fontos, hogy milyen erkölcsben vezetjük a nőt. Amíg ezt a pásztorod, vagy ha hívő a leányzó apja, távolról is jobban tudja csinálni, nem vagy méltó közelről vezetni életed nőjét.

Örülök, hogy itt visszatérhetünk egy kicsit a férfi női szerepekre is. A férfi táplál és etet. Mind anyagilag, mind szellemileg.

A hitférfi az otthoni közösség vezetője, aki megnyitja a Bibliát, tanítja a gyerekeket.


Fontos férfiak, hogy ne hányjon ide-oda a hab, a tanításnak akármilyen szele. Ha elérkeztünk oda, hogy felismertük feleségünk, mint ahogy Ádám is tette, a következő lépés, hogy megkérjük kedvesünk kezét apjától. Mert hát nem a te tulajdonod még, más gondozta, más nevelte. Fontos dolog tudni, hogy az ószövetségi zsidó időkben nem volt együtt járás.

"Isten az, aki el is pecsételt minket, és a léleknek zálogát adta a mi szíveinkbe." (2Kor 2,2)

Tételezzük fel, hogy a leányzó igent mond, mert neki is felismerése volt. Azután jön a várakozási idő. Mind a nő, mind a férfi tanul a házasságról. Felkészül egy előléptetésre. A házasság egy előléptetés Krisztus testében, mint a szolgálatra hívások. A várakozáskor Isten kispadra ülteti az embert. Átértékelődnek az emberben a dolgok, hogy mi fontos, mi nem az. Idő és lehetőség nyílik Istennel lenni személyes kapcsolatban, szolgálni felé, kérdezni tőle. Mindez szellemi növekedést is hoz. A férfiból hitférfi is lesz. Megtanulhat mindent amivel majd tud szolgálni felesége felé és addig is imában közben járhat érte.

Jelenések könyve:Egy nő aranykehellyel

Jelenések 17. fejezet

Nemrég láttunk egy asszonyt, aki tiszta és szép volt.
Ez volt Isten igaz egyházának szimbóluma. Most egy különös asszonyt láthatunk.
Pont az ellenkezője az előbbinek. A hét utolsó csapás azt mutatta be, hogy Isten hogyan bünteti meg a bűnös világot.
Majd egy asszonyra fókuszál, annak vesztét írja le.

Ez az esemény még nem következett be. A be nem következett próféciák olyanok, mint egy színező füzet. A kontúrok láthatóak, de a színeket igazán akkor látjuk meg, amikor az események bekövetkeznek.

Mi az, amit már most láthatunk? Olyan fenevadon ült, amely vörös volt, és káromolta Istent. Hét feje és tíz szarva volt. Nem mindennapi állat. Jelképezi Sátánt, aki nem személyesen teszi a dolgát, hanem valamilyen hatalmat használ fel, mint eszközt. Például Jézus születésekor Heródest. A hét fej valószínűleg Babilóniát, Médó Perzsiát, Görögországot, Rómát, a középkori pápaságot, az ateizmust és az Antikrisztust jelképezi. A hét fej hét hegyet jelent. Róma köztudottan hét halmon épült város. Az asszony egyházat jelképez. Természetesen a hitehagyó, Isten népét üldöző egyházat jelképezi. Olyan egyház, amely a többinek az „anyja”, akiből azok lettek. Az asszony öltözete bíbor és skarlát, ami a bűnnek jelképe. Ellentétes Jézus szerénységével, Aki szegény, és szerény volt. Ez az asszony arannyal és gyöngyökkel ékesíti magát. Ez sok emberben megütközést vált ki. Kezében aranypohár van. Ebben utálatosság – tisztátalan, törvénytelen magatartás, és paráznaság – helytelen szövetség van. Ahogy a bor megmámorosítja az embereket, úgy ezek a tanítások és ez a példaadás is megmámorosította az embereket, akik nem Isten útján járnak.

Ez az asszony népeken és népek vezetőin uralkodik. Utoljára a tíz király, azaz hatalom támogatja.

Az, hogy a pusztában látjuk, azt jelenti, hogy az utolsó csapások alatt elveszíti befolyását.

Embereket be lehet csapni, sokáig uralkodhat valaki elvtelenül, de az ítélet nem késik. Isten igazságszolgáltatása bekövetkezik, ahogy azt majd a következő részben látni fogjuk


2018. január 26., péntek

Szent Szellemmel és tűzzel – bizonyság

Nagyon érdekes volt a megtérésem…nekem senki sem prédikált, senki sem tett bizonyságot. Isten neve a mi otthonunkban csak káromkodás formájában hangzott el. Anyám kommunista, apám ateista volt. A családi békét nélkülözve nőttem fel. Sok ballépést követtem el megtérésemig, hiszen életem a szüleimtől örökölt "hiábavaló élet" volt.

A szülői ház veszekedésektől terhes légköréből egy meggondolatlan, fiatal fejjel megkötött házasságba menekültem. Mivel mind a ketten nagyon fiatalok voltunk, férjem úgy gondolta, hogy a szórakozás, a haverok előrébb való, mint a családja. Két szép gyermekünk született, egy kislány, és egy kisfiú. A kislányomon azonban tizenéves korában kiütköztek egy családi betegség (scoliózis – oldalirányú gerincferdülés) jelei. Anyám, én, és most ő is….ez már a harmadik generáció volt. Akkor még nem tudtam ez mit jelent, hiszen nem voltam bibliaismerő ember.

Mindent, amit csak anya megtehet, megtettem. Orvostól orvosig vittem, de az állapota nem javult. Megpróbálták fűzővel stabilizálni az állapotát, de a fűző viselése miatt pszichikailag nagyon megterhelődött. Osztálytársai kigúnyolták, tanárai sajnálták. Mindenki éreztette vele, hogy "más", mint egészséges társai. Amúgy egy gyönyörű szép lányt képzeljetek magatok elé.

Egy este bejöttem a gyerekszobába, és leültem a sötétben az asztalhoz. Magam elé bámultam, és hirtelen valamilyen megfoghatatlanul erős érzés kerített hatalmába, egy olyan érzés, mint aki százszázalékos bizonyossággal tud valamit. Egyszerűen TUDTAM, hogy én akárhová, akármilyen híres doktorhoz viszem a gyereket, és akármennyi pénzt is adok neki, NEM FOG TUDNI SEGITENI RAJTA. Ezt annyira elementárisan erős bizonyossággal éreztem, mint még soha semmit azelőtt. Bevallom őszintén, én előtte sohasem gondoltam Istenre.

Fel sem merült bennem semmiféle kérdés, hogy van-e Isten, vagy nincs. Elfogadtam azt, amit az iskolában tanítottak, vagyis, hogy NINCS. Mégis, amikor az igazságra rádöbbentem (mert ez a leghelyesebb kifejezés, amit erre az érzésre lehet definiálni), ott, akkor, abban a kisszobában térde rogytam, és életemben először imádkozni kezdtem. Szó szerint ezt mondtam:" Isten, ha te vagy, ha te tényleg létezel, akkor segíts!"

Ennyi. Se több, se kevesebb.

Eltelt 21 nap, és én a konyhában matematikát tanultam. (Akkoriban esti iskolába jártam.) Senki sem volt otthon rajtam kívül. Hirtelen erős késztetést éreztem arra, hogy menjek el otthonról. Valami (vagy valaki) mintha felállított volna, és én azt sem tudva hová megyek, letettem a tollat, felöltöztem, és elindultam. Már a liftnél várt az első "próba". Egy majdnem ismeretlen férfi, kezében virágcsokorral megszólított, és mondta, hogy a férjemet keresi. Ő egy új ügyfelünk volt (könyveléssel foglalkoztunk), akit életemben még csak egyszer láttam. Mondta, hogy mindenképpen beszélni akar a férjemmel, és a virágcsokrot Zsuzsanna napra (ez a nevem) hozta.

Én azonban, mivel nagyon erős volt a "hívás", ezt mondtam: "Nézze Gábor, itt a lakáskulcs, menjen fel, tegye a virágot a vázába, várja meg a férjemet, de nekem MENNEM KELL. (Mintha nem is én lennék, mert ilyet azért soha nem mertem azelőtt megtenni, hogy egy gyakorlatilag idegennek oda adom a lakáskulcsot). Tovább mentem, de csak a buszmegállóig jutottam el, mert jött velem szemben a matematika korrepetitor (egy főiskolás fiú), aki engem matematikából korrepetált. Neki is mondtam, hogy sajnálom, de nem érek rá, mert "MENNEM KELL."

Egyszer egy ismerősöm beszélt nekem valami "Lajos atyáról", és valami gyülekezetről, akik egy bizonyos klubban vannak. Előttem is érthetetlen okból elindultam ebbe a klubba. Amikor odaértem, földbe gyökereztem a küszöbön, mert egy bútorkiállítás volt ezen a helyen. Nagyon szerencsétlen arcot vághattam, mert a portás odajött érdeklődni, hogy kit keresek? (Hülye helyzet volt, mond meg, hogy kit keresel, amikor fogalmad sincs.) Mondtam, inkább nyögtem, hogy egy "társaságot" keresek. Azonnal kapcsolt, és mondta, hogy jó másfél hónapja átköltöztek a Munkásművelődési Központba. (Ez a lakásomtól 5 percre található.)

Visszafordultam, és ahogy felszálltam a buszra, a következő megállóban felszállt a lányom is. "Anyu hová mész?" – kérdezte, de neki sem tudtam felelni. Mondtam, hogy ne törődjön vele, csak jöjjön velem. Elmentünk a Munkásművelődési központba, és "megokosodva" odamentem a portáshoz, hogy én egy "társaságot" keresek. "Kezit csókolom" – mondta – "éppen itt vannak. Még egy fél óráig, a 3. emeleti nagyteremben."

Kettesével szedtem a lépcsőket, pedig nem vagyok valami nagy sportember, mögöttem a kislányom. Arra is emlékszem, hogy egy pirosra festett nagy kétszárnyú ajtó volt. Annyira féltem, hogy becsuktam a szemem, és mint aki a kútba ugrik, benyitottam…

…Mikor ki mertem nyitni, azt láttam, hogy egy csomó ember énekel, középen valamilyen férfi beszél, és érzékeltem egy nagyon oldott, baráti légkört. Szorosan a hátam mögött ott állt a lányom. Egyszer csak a tömegből megindult felém valaki, és ezt hallottam: "Zsuzsi! Te itt vagy? Mennyit imádkoztam érted, hogy gyere fel a fényre!" Egy munkatársnőm volt, de olyan távoli munkakapcsolattal, mint amilyen a portás, és az igazgató között van. Megdöbbentem. Ő? És imádkozott? Értem? De hihetetlenül jól esett.

"Gyere be!" – mondta. Félszegen leültem az egyik fotelba (kis fotelekkel volt berendezve a terem) – a lányom valahogy eltűnt a közelemből -, én pedig szívtam, ittam magamba az ottani atmoszférát. Egyszer csak nagyon érdekesen a fejemben egy kép jelent meg. (Akkor még nem tudtam, mi az, hogy látomás.) Egy rettenetesen összecsavarodott, kiszáradt vileda szivacskendőt láttam magam előtt. Azonnal TUDTAM, hogy ez én vagyok. Ahogy néztem ezt a szivacskendőt a fejemben, ismét egy elementáris érzés kerített hatalmába, ami megint olyan ezerszázalékos bizonyossággal jött: hogy ez a szivacskendő én vagyok. És hogy egész életemben kerestem valamit, még akkor is, ha nem tudtam, hogy keresem, és hogy HAZAJÖTTEM, MEGJÖTTEM, MEGTALÁLTAM. Csodálatos érzés volt.

Hazafelé menet félelem markolászta a szívemet, hogy mit fog szólni a férjem, hogy én egy vadidegennek odaadtam a lakáskulcsot. De – hála Istennek – nem mondott semmit. TV-t nézett, és nem nagyon érdekelte még az sem, hogy hol voltam, voltunk. Én meg nem mondtam neki semmit. Hiszen még nekem is fel kellett dolgoznom mindazt, amit átéltem.

Következő héten Budapestre kellett utaznom. A Batthyányi téren megálltam bevásárolni, és magam sem tudom miért, odamentem az egyik könyvárushoz, és ott megakadt a szemem egy könyv borítóján, egy kéz volt rátéve egy ember fejére, és a könyv címe az volt, hogy "Találkozások Jézus Krisztussal."

Megvettem, és mikor hazaértem, azonnal nekiláttam olvasni. Emberek bizonyságai voltak a Hit Gyülekezetéből, akik szintén a megtérésük történetét mondták el. Következő csütörtökön már tudtam, hogy hová, és miért megyek. Fogtam mindkét gyermekemet (férjemnek nem mertem szólni), és elmentünk az Istentiszteletre. Végighallgattam a prédikációt, és amikor vége lett, úgy éreztem, mintha a szívemet egy izzó, forró, égő tűzhöz hasonló szeretet megfogta volna, és kihúzott volna a pásztor elé. Mire észbe kaptam, már sokadmagammal együtt kint álltam a megtérők között, jobb és bal oldalamon a gyermekeimmel. A megtérés imája után olyan felszabadultnak, olyan boldognak éreztem magam, mint soha-soha életemben.

A történet végződhetne happy end-del is, de hogy miért nem egészen így történt, azt is elmondom, mert ez a része is hozzátartozik az igazsághoz.

Ittam, szívtam magamba, mint szomjas szivacs az IGÉT. Mindent elolvastam, farkas éhes voltam szellemileg. Dicsérettől zengett a lakásom, és férjem szerint "még a csapból" is Németh Sándor prédikációi "folytak."

Egy vasárnap délelőtt bejöttem a gyerekszobába, és leültem a kis(nagy)lányom ágyának a szélére. Néztem, hogy milyen szép, felhajtottam a hátán a hálóinget, és elkezdtem simogatni a hátát. Nagyon látszott a gerincferdülés. Csak úgy a levegőbe mondtam: " Uram, ne azt nézd, hogy nem tudok imádkozni, hanem azt nézd, hogy mi van a szívemben."

Ahogy kimondtam ezt a mondatot, a hátát simogató kezem izzó tűzcsóvává változott. Szó szerint úgy éreztem, mintha egy éles pallossal leválasztották volna rólam, és égő láva folyt volna végig rajta. Ordítani tudtam volna, de annyira megdöbbentem, hogy szó se jött ki a számon. Rátettem a gyerek hátára, aki szinte megmerevedett alatta. Egyikünk se mert megszólalni. Az izzó, forró tűz kezdett átfolyni a kezemen keresztül a gyerekembe.

Ekkor, mint egy hideg zuhany nagyot csattant az ajtó (harmonika ajtónk volt), és láttam, hogy a férjem feltépi az ajtót, és sötét, fenyegető arccal megállt a küszöbön. Kb. 190 cm magas, és 120 kilós embert képzeljetek magatok elé. Nem szólt, de ahogy ott állt, némán, sötéten, fenyegetően, megzavarodtam, megijedtem, és levettem a kezem a gyerekről. Mintha kihúzták volna a kapcsolóból a villanyzsinórt, minden ABBAMARADT. És soha többé nem is jött vissza.

Két évig minden éjjel sírtam, mert nem tudtam megbocsájtani magamnak, hogy megijedtem, és levettem a kezemet a gyerekemről, pont akkor, amikor Isten meg akarta gyógyítani. Aztán jött a gyülekezetünkbe egy vendégszolgáló, és ő mondta, hogy ÖNMAGUNKNAK is meg kell bocsájtanunk. Ott elmondtam egy imát, és ezután abbamaradtak az éjszakai sírások. De az igazság az, hogy ha csak rágondolok is, még mindig, még most is fáj.

Happy end azért mégis van, csak nem úgy, hogy isteni csoda által. A lányom pár évre az eset után férjhez ment. Szült két gyönyörű gyermeket, és – orvosilag az utolsó pillanatban – megoperáltatta magát. Három nap alatt!!!!! a csodával határos módon felépült, és olyan alakja lett, mint a Gina Lollobrigidának. Ennek lassan 19 éve. A kislány unokámnak nyílegyenes, gyönyörű gerince van. A generációs átok megtört, dicsőség érte Istennek!!!

Mindezt azért írtam meg Nektek, hogy ne kövessétek el ugyanezt a hibát, mint én. 
Ha nem gondolod is, hogy Isten meghallgatja az imádat, akkor is készülj fel a csodára, és ne félj az ördögtől… Ne légy olyan "zöldfülű" keresztény, mint amilyen én akkor voltam. 
(Zsuzsanna olvasónk küldte)

Zsoltárok könyve 112. rész


1. Dicsérjétek az Urat. Boldog az ember, a ki féli az Urat, és az ő parancsolataiban igen gyönyörködik. 
2. Hős lesz annak magva a földön; a hívek nemzedéke megáldatik. 
3. Gazdagság és bőség lesz annak házában, s igazsága mindvégig megmarad. 

4. Az igazakra világosság fénylik a sötétben: attól a ki irgalmas, kegyelmes és igaz. 
5. Jó annak az embernek, a ki könyörül és kölcsön ad; dolgait pedig igazán végezi. 
6. Mivelhogy soha sem ingadoz: örök emlékezetben lesz az igaz. 
7. Semmi rossz hírtől nem fél; szíve erős, az Úrban bizakodó. 
8. Rendületlen az ő szíve; nem fél, míglen ellenségeire lenéz. 
9. Osztogat, adakozik a szegényeknek; igazsága megmarad mindvégig; az ő szarva felemeltetik dicsőséggel. 
10. Látja ezt a gonosz és dühöng; fogait csikorgatja és eleped; a gonoszok kivánsága semmivé lesz.

2018. január 25., csütörtök

Napi Ige, Napi Gondolat


Beteg-é valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében.
- (Jakab 5:14)

***************************
Napi Gondolat

Malakiás 4:2 2. És feltámad néktek, a kik félitek az én nevemet, az igazságnak napja, és gyógyulás lesz az ő szárnyai alatt, és kimentek és ugrándoztok, mint a hizlalt tulkok.

Lehet hogy pillanatnyilag még igazságtalanság vesz körül, sőt az is lehet hogy beteg vagy.Az is lehet hogy folyton kigúnyolnak,néven neveznek a hitedért.

Biztos hogy feljött már a szívedben:"Érdemes hát kitartani Isten ígérete mellett?"
A legjobb hír amit mondhatok neked a mai napon az, hogy bármennyire is nehéz most, ez NEM fog örökké tartani.
Mint ahogy a vihar után felsüt a nap, így ragyog majd fel Isten dicsősége, ereje, hatalma és szeretete a te életedben is.

Amit Isten megígér. azt be is teljesíti!
Eljön a te életedben is az igazság napja, a gyógyulás napja!
Az öröm és a felüdülés napja! A beteljesülések, és a győzelmek napja!

A Jézus nevében!
Tarts ki! Ámen!


2018. január 24., szerda

Örömteli mindennapok:

Mai örömteli bátorító :)

,,Ahol Isten szeretete uralkodik, ott nem marad hely a félelem számára. Sőt, amikor ez a szeretet egészen kiteljesedik, minden félelmet kiűz belőlünk.,, 1 Jn.4,18.


A félelem távol tart téged attól, hogy mindazzá válj, aminek Isten szán, a félelem korlátozza a lehetőségeidet, sőt romba dönti és elpusztítja az életed. Isten nem akarja hogy olyan életet élj, amely tele van félelemmel.
A Biblia azt mondja, "A szeretetben nincs félelem. De a tökéletes szeretet kiűzi a félelmet..." (1János 4:18)
Isten a szeretet, és minél jobban betölti Isten az életed, annál kevésbé fogsz félni.

Amikor félsz, két dolgot kell tenned amivel el tudod űzni a félelmet. Először emlékezz, hogy te az Isten családjának tagja vagy.Ha valaki, vagy valami miatt félelem támad benned, meg kell állnod és emlékezned kell arra, hogy te Isten gyermeke vagy! Nem vagy árva, és nem vagy egyedül! Ő a te Atyád, és Isten mindennél nagyobb és hatalmasabb.

Bármikor felkiálthatsz Hozzá, és Ő meghallgat. "A Szellem ereje által kiáltjuk: Abbá Atyám!" (Róma 8:14-16) és Ő elküldi a Szellemét, hogy jöjjön és nyugtasson meg téged.
Az Atya mindent a kezében tart. Neked csak emlékezned kell arra hogy kinek a gyermeke is vagy, és arra, hogy segítségül hívhatod Őt a nap bármely percében.

*********************************************************
Isten, soha nem mond le rólad!
,,Imádkozom, hogy megtudjátok, milyen mérhetetlenül nagy Isten ereje, amely hatékonyan működik bennünk, hívőkben. Ugyanez az erő mutatkozott meg akkor is, amikor az Atya feltámasztotta Krisztust a halálból, és a Mennyben a jobbjára ültette.,, -Efézus 1,19-20-

Nem könnyű erősnek maradni. Bizonyára nehéz egy bukás után összeszedni magunkat, és újból talpra állni. Honnan kapunk erőt az újrakezdéshez?

Az erőt mindenki akarja.

Tudod-e, hogy Isten is meg akar erősíteni téged? Hogy is olvastuk? "Milyen mérhetetlen nagy az ő hatalma rajtunk, hívőkön! Minthogy hatalmának ezzel az erejével munkálkodik a Krisztusban, miután feltámasztotta őt a halálból..." 
(Ef 1,19-20).

Két fontos igazságot tár elénk ez az igeszakasz:

A feltámadott Jézus Krisztus Isten erejéről tanúskodik. Ugyanez az erő munkálkodhat bennünk is.

Ha a halálból életre hívta Jézust, bizonyára lesz nála megoldás a mi, neki átadott problémáinkra is. A reménytelen helyzetek specialistáját mi képtelenek vagyunk túlterhelni. Talán éppen most gondoltad róla, hogy az anyagi problémáidat sem ismeri, honnan tudná, miféle betegséggel küszködsz? Tud-e a házassági problémáitokról? Isten mindezt nem csak tudja, de kész segíteni is rajtad, mégpedig a Feltámadásban már bizonyított hatalommal.

Isten elvégezi benned azt, amit elkezdett. A bukásaid sem gátolják meg ebben. Biztosra veheted Isten szavát, amint a Filippiekhez írt levélben ki is jelenti: "aki elkezdte bennetek a jó munkát, elvégzi a Krisztus Jézus napjára" (Fil. 1:6)!

Amit Isten kezdett el az életedben, azt Ő be is fejezi. Ő soha nem mond le rólad. 
Még ha te el is bizonytalanodsz, Ő nem adja fel a veled kapcsolatos szándékát.
Ez a mi erőnlétünk biztosítéka!


Legyen örömteli napod :)


Korinthusbeliekhez írt II. levél 3. rész

„Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úr Lelke, ott a szabadság."

Azt kérded, mit jelent ez? Azt jelenti, hogy ha Jézus az Úr az életedben, ő felszabadít arra, hogy örülj jelenlétének a gyülekezetben, otthon, a munkahelyeden és az életed minden területén.


1. Elkezdjük-é ismét ajánlgatni magunkat? Vagy talán szükségünk van, mint némelyeknek, ajánló levelekre hozzátok, avagy tőletek?
2. A mi levelünk ti vagytok, beírva a mi szívünkbe, a melyet ismer és olvas minden ember;
3. A kik felől nyilvánvaló, hogy Krisztusnak a mi szolgálatunk által szerzett levele vagytok, nem tentával, hanem az élő Isten Lelkével írva; nem kőtáblákra, hanem a szívnek hústábláira.
4. Ilyen bizodalmunk pedig Isten iránt a Krisztus által van.
5. Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy mint magunkból; ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van:
6. A ki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít.
7. Ha pedig a halálnak betűkkel kövekbe vésett szolgálata dicsőséges vala, úgyhogy Izráel fiai nem is nézhettek Mózes orczájára arczának elmúló dicsősége miatt:
8. Hogyne volna még inkább dicsőséges a léleknek szolgálata?
9. Mert ha a kárhoztatás szolgálata dicsőséges, mennyivel inkább dicsőséges az igazság szolgálata?
10. Sőt a dicsőített nem is dicsőséges ebben a részben az őt meghaladó dicsőség miatt.
11. Mert ha dicsőséges az elmulandó, sokkal inkább dicsőséges, a mi megmarad.
12. Azért ilyen reménységben nagy nyiltsággal szólunk;
13. És nem, miként Mózes, a ki leplet borított az orczájára, hogy ne lássák Izráel fiai az elmulandónak végét.
14. De megtompultak az ő elméik. Mert ugyanaz a lepel mind e mai napig ott van az ó szövetség olvasásánál felfedetlenül, mivelhogy a Krisztusban tűnik el;
15. Sőt mind máig, a mikor csak olvassák Mózest, lepel borul az ő szívökre.
16. Mikor pedig megtér az Úrhoz, lehull a lepel.
17. Az Úr pedig a Lélek; és a hol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.
18. Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arczczal szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk, dicsőségről dicsőségre, úgy mint az Úrnak Lelkétől.