2018. február 24., szombat

Áldott legyen a szív, mely hordozott


Áldott legyen a szív, mely hordozott,
És áldott legyen a kéz, mely felnevelt,
Legyen áldott eddigi utad,
És áldott legyen egész életed.
Legyen áldott Benned a Fény,
Hogy másoknak is fénye lehess.
Legyen áldott a Nap sugara,
És melegítse fel szívedet.
Hogy lehess enyhet adó forrás
A szeretetedre szomjazóknak,
És legyen áldott támasz karod
A segítségre szorulóknak.
Legyen áldott gyógyír szavad
Minden hozzád fordulónak,
Legyen áldást hozó kezed
Azoknak, kik érte nyúlnak.
Áldott legyen a mosolyod,
Légy vigasz a szenvedőknek.
Légy te áldott találkozás
Minden téged keresőnek.
Legyen áldott immár
Minden hibád, bűnöd, vétked.
Hiszen, ki megbocsátja,
Végtelenül szeret téged!
Őrizzen hát ez az áldás,
Fájdalomban, szenvedésben,
Örömödben, bánatodban,
Bűnök közti kísértésben.
Őrizze meg tisztaságod,
Őrizze meg kedvességed.
Őrizzen meg önmagadnak,
És a Téged szeretőknek.

Jöjj, Szentlélek, tölts el engem!

Jöjj, Szentlélek, tölts el engem!
Az Atya Lelke, éltess engem!
A Fiú Lelke, válts meg engem!
Ó, örök Szeretet, hass át engem!
Tüzeddel gyújts lángra engem!
Fényességeddel világosíts meg engem!
Eleven forrás, itass engem!
Bűneimtől tisztíts meg engem!
A visszás korszellemtől távolíts el engem!
Vigasztalásoddal enyhíts engem!
Keneteddel erősíts meg engem!
Kegyelmeddel vezess engem!
Angyalaid által oltalmazz engem!
Tőled elszakadni soha ne hagyj engem!
Szentlélek-Isten, hallgass meg engem!
Kegyelmed sugara érintsen meg engem!
Az erények áramával árassz el engem!
Kegyelmeiddel bátoríts engem!
Gyümölcseiddel üdíts fel engem!
A gonosz ellenségtől védj meg engem!
A végső harcra kenj föl engem!
Halálom óráján támogass engem!
Utána pedig vonj magadhoz engem!
Hogy minden szentekkel egyetemben
Dicsérjem az Atyát, a Fiút és Téged,
Ó, szelíd Vigasztalóm, örökké. ámen


Katalin Delfinkaja Péterné Vágó-

2018. február 23., péntek

Örömteli mindennapok-Mai örömteli bátorító :)

„A szeretet sohasem adja fel, sohasem veszíti el a hitét, mindig reménykedik és minden körülmény között kitart.” 1 Kor.13,7


Az a fajta szeretet, ami valóban változást tud hozni ebben a világban az életünkben, nagy erőfeszítést igényel a részünkről, azonban nagy jutaloma lesz..
Néha egész egyszerűen csak úgy érzed, hogy nincs benned több szeretet, amit adhatnál.Mindezek tökéletesen természetes és emberi reakciók, azonban ez nem az a mérce, amit Isten a szeretettel kapcsolatban felállított a Bibliában.
Ahhoz, hogy olyan türelmes szeretetet tudj tanúsítani, amit Isten szeretne, újra kell töltened a szeretet-tankodat. Nézz csak körül a társadalmunkban és meg fogod látni, hogy tele van olyan roncsolt kapcsolatokkal, amelyek azért mennek tönkre, mert az emberek nem töltik újra a szeretet-tankjaikat.
Nem az Isteni szeretet vezérli őket.
Engedd előbb Istent, hogy szeressen téged,akkor tudod tobábbadni az igazi szeretetet .
„Azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket”-1János 4,19-
Ez az igazi üzemanyag. Ez az, ami mozgásban tart amikor már feladnád!
Legyen örömteli napod :)

****************************************

Mai örömteli bátorító :)

Higgy a kegyelem Istenében!

,,Én, egyedül én törlöm el bűneidet,önmagamért és vétkeidre többé nem emlékezem!,,
- Ézsa.43,25
,,Isten a kegyelemnek és a megbocsátásnak az Istene.
Ő nagyon szeret téged és nem tartja fenn hibáidat veled szemben.
Kezdj el hinni az Ő szeretetében irántad,és ettől az egész életed meg fog változni!
A helyes hit mindig helyes élethez vezet.Ha képes vagy megváltoztatni azt ,amiben hiszel,meg tudod változtatni az életedet!,,Isten akarata számodra, hogy túláradó örömben és minden értelmet meghaladó békességben éld az életed, és rendíthetetlenül higgy abban, amit Ő megtett érted.


Ésaiás próféta könyve 43. rész


1. És most, oh Jákób, így szól az Úr, a te Teremtőd, és a te alkotód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden hívtalak téged, enyém vagy!
2. Mikor vizen mégy át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok el nem borítnak, ha tűzben jársz, nem égsz meg, és a láng meg nem perzsel téged.
3. Mert én vagyok az Úr, a te Istened, Izráelnek Szentje, a te megtartód,
adtam váltságodba Égyiptomot, Kúst és Sebát helyetted.
4. Mivel kedves vagy az én szemeimben, becses vagy és én szeretlek: embereket adok helyetted, és népeket a te életedért:
5. Ne félj, mert én veled vagyok, napkeletről meghozom magodat, és napnyugotról egybegyűjtelek.
6. Mondom északnak: add meg; és délnek: ne tartsd vissza, hozd meg az én fiaimat messzünnen, és leányimat a földnek végéről,
7. Mindent, a ki csak az én nevemről neveztetik, a kit dicsőségemre teremtettem, a kit alkottam és készítettem!
8. Hozd ki a vak népet, a melynek szemei vannak, és a süketeket, a kiknek füleik vannak!
9. Minden népek gyűljenek egybe, és seregeljenek össze a népségek: ki hirdethet közülök ilyet? Vagy a régieket tudassák velünk, állítsák elő tanuikat, hogy igazuk legyen, hogy ezek hallván, ezt mondják: Igaz.
10. Ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr; és szolgám, a kit elválasztottam, hogy megtudjátok és higyjetek nékem és megértsétek, hogy én vagyok az, előttem Isten nem alkottatott, és utánam nem lesz!
11. Én, én vagyok az Úr, és rajtam kivül nincsen szabadító!
12. Én hirdettem, és megtartottam, és megjelentettem, és nem volt idegen isten köztetek, és ti vagytok az én tanuim, így szól az Úr, hogy én Isten vagyok.
13. Mostantól fogva is én az leszek, és nincs, a ki az én kezemből kimentsen; cselekszem, és ki változtatja azt meg?
14. Így szól az Úr, a ti megváltótok, Izráel Szentje. Ti értetek küldöttem el Bábelbe, és leszállítom mindnyájokat, mint menekülőket a Káldeusokkal együtt vídámságuk hajóiba.
15. Én az Úr vagyok, szent Istenetek, Izráelnek teremtője, királyotok.
16. Így szól az Úr, a ki a tengeren utat csinál, és a hatalmas vizeken ösvényt,
17. A ki kihozott szekeret és lovat, sereget és vitézt; együtt hevernek ottan, nem kelnek föl, kialudtak, mint gyertyabél elhamvadának!
18. Ne emlékezzetek a régiekről, és az előbbiekről ne gondolkodjatok!
19. Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még? Igen, a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyóvizeket.
20. Dicsőítni fog engem a mező vada, a sakálok és struczok, hogy vizet szereztem a pusztában; a kietlenben folyóvizeket, hogy választott népemnek inni adjak.
21. A nép, a melyet magamnak alkoték, hirdesse dicséretemet!
22. És még sem engem hívtál segítségül Jákób, hanem megfáradtál én bennem Izráel!
23. Nem adtad nékem égőáldozatul bárányaidat, és áldozataiddal nem dicsőítettél engem; nem terheltelek ételáldozattal, és tömjénnel nem fárasztottalak.
24. Nem vettél pénzen nékem jóillatú nádat, és áldozataid kövérével jól nem tartottál, csak bűneiddel terhelél, vétkeiddel fárasztál engemet.
25. Én, én vagyok, a ki eltörlöm álnokságaidat enmagamért, és bűneidről nem emlékezem meg!
26. Juttasd eszembe, no pereljünk együtt, beszéld el, hogy igaznak találtassál!
27. Az első atyád vétkezett, és tanítóid elpártoltak tőlem!
28. Ezért én is megfertőztettem a szent fejedelmeket, és veszedelemre adám Jákóbot, és gyalázatra Izráelt!

2018. február 22., csütörtök

Joel Osteen: "Nem szeretem” napok
,,Ez az a nap, amelyet az ÚR elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!,, (Zsoltárok 118:24.)
,,Ó, URam, segíts meg! Ó URam, adj szerencsét!,, (Zsoltárok 118:25.)


Mindenkinek vannak olyan napjai, amikor lehangoltan ébred, és semmi lelkesedést nem érez magában az előtte álló napot illetően.
Azonban csak azért, mert így érezzük magunkat, még nem kell behódolnunk az érzelmeinknek, és nem kell hagynunk, hogy lehúzzanak.
Lerázhatjuk ezeket az érzéseket, és hitben tovább léphetünk, Isten erejére támaszkodva.

Dávid a nagyszerű példa arra, hogy hogyan szabadulhatunk meg a negatív érzésektől. Neki is sokszor kellett megküzdenie a lehangoltsággal, pedig ő Izrael királya volt. Mindene megvolt: hatalom, pozíció, gazdagság. De még ő is elcsüggedt, elbátortalanodott. Ebből arra a következtetésre jutottam, hogy minden embernek meg kell küzdenie a negatív érzésekkel, bármilyen is a sorsa. Tehát ne gondold, hogy egyedül vagy, amikor így érzel. Fordulj Istenhez, és ragadd meg a Benne levő reménységet. Ne gondold: „Ha több pénzem lenne, ha jobb állásom lenne, ha más lenne a házastársam, akkor biztosan jobban érezném magam”. Bizony minden embernek megvan a kísértése, hogy beadja a derekát és aszerint éljen, amit az érzelmei diktálnak.

Nagyon tetszik, amit Dávid tett ilyen helyzetekben. Bátorította magát, a saját lelkéhez beszélt: „Miért csüggedsz el, lelkem, miért háborogsz bennem? Bízzál Istenben, mert még hálát adok neki az ő szabadításáért!” (Zsoltárok 42:6). Mai nyelven ezt mondta: „Dávid, miért vagy olyan szomorú? Ne a problémáidra nézz, hanem Istenre!” Hiszem, hogy a valódi öröm csak Istenben található meg, amikor nem a körülményeinkre nézünk, hanem Őrá és az Ő Igéjére.

Ha kesergünk, azzal nem oldjuk meg a problémákat, viszont még rosszabbá tesszük a helyzetünket. Még nagyobb nyomást helyezünk magunkra, és még nyomorultabbá válunk.
A legjobb, ha ezt mondjuk: „Istenem, átadom neked ezt a helyzetet. Nem hagyom, hogy elrabolja az örömömet. Tudom, hogy Te ura vagy a helyzetnek. Tudom, hogy a megfelelő időben elhozod a változást, és a Te dicsőségedre és az én javamra munkálod az egészet. Tudom, hogy a Te hatalmad nagyobb bármilyen más hatalomnál. Ez egy jó nap lesz, mert Te rendelted el számomra”

Napi áhítat: A hívők felé viszonyulás újulása

Olvasmány: Kol 3,9–10


Az őszinte és nyílt közösség egy bizonyítéka annak, hogy benne hívő emberek élnek.

„9 Ne hazudjatok egymásnak, mert levetkőztétek a régi embert cselekedeteivel együtt, és felöltöztétek az új embert, aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje őt.”

A kolosséi levél egyik kulcsszava a teljesség, ami Krisztusban megjelent, és ami felé törekednie kell a hívő embernek. Megújulásunk célját és mértékét láthatjuk ebben a kifejezésben.
Az új ember sosem befejezett, hanem folyamatosan megújuló. Ez a változás sosem céltalan, és nem önmagunkért történik kizárólag. Hanem isten képmására történik újra és újra.
Ez a hívő élet titka, amit Isten végez rajtunk folyamatosan.
Ennek az eseménynek van egy nyilvános része is. Az, ahogy a hívő testvéreinkkel viselkedünk. 
Tegnap olvastunk arról, hogy másképp viselkedünk a kegyelem miatt a környezetünkkel. Azonban hívő testvéreink felé is másképp fordulunk. Őket adta életünkbe Krisztus, hogy formáljon.
Ennek a módja nem a bántás, az ítélkezés vagy a számonkérés világi formái, hanem „hogy tanítsátok egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel, hálaadással énekeljetek szívetekben Istennek”.
Milyen gyönyörű útja ez a megújulásnak. Ó, bár ezt látná a világ rajtunk, hívőkön! 
Kérjük ezt ma istentől!

(Vas Ferenc)

János Evangyélioma 14. rész 3.vers


1. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem.
2. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.
3. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.
4. És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok.
5. Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat?
6. Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
7. Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt.
8. Monda néki Filep: Uram, mutasd meg nékünk az Atyát, és elég nékünk!
9. Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? a ki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát?
10. Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? A beszédeket, a melyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, a ki én bennem lakik, ő cselekszi e dolgokat.
11. Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magokért a cselekedetekért higyjetek nékem.
12. Bizony, bizony mondom néktek: A ki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek.
13. És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban.
14. Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt.
15. Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.
16. És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké.
17. Az igazságnak ama Lelkét: a kit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.
18. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok.
19. Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok.
20. Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek.
21. A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.
22. Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat, és nem a világnak?
23. Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
24. A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.
25. Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék.
26. Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.
27. Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!
28. Hallottátok, hogy én azt mondtam néktek: Elmegyek, és eljövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy azt mondtam: Elmegyek az Atyához; mert az én Atyám nagyobb nálamnál.
29. És most mondtam meg néktek, mielőtt meglenne: hogy a mikor majd meglesz, higyjetek.
30. Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme: és én bennem nincsen semmije;
31. De, hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát és úgy cselekszem, a mint az én Atyám parancsolta nékem: keljetek fel, menjünk el innen.

2018. február 21., szerda

Így szól az ISTEN


Annyiszor akartam már beszélni veled, de nem hagytál időt nekem.
Annyiszor akartam már mondani neked:
"Itt vagyok számodra!"
De Te féltél,
Annyiszor akartam már mondani neked:
"Ne félj, mert én veled vagyok!"
De Te nem hittél nekem,
Hanem távolinak és halottnak gondoltál.
Annyiszor akartam már beszélni veled, de nem hagytál szóhoz jutni, hiszen szabadságodban áll, hogy eldöntsd, meghallgatsz-e, vagy ha akarsz, kikapcsolsz.
Ha kész vagy arra, hogy meghallgass, akkor azt szeretném mondani Neked:
"Örök szeretettel szeretlek Téged."
Akár elfordulsz tőlem, akár odafordulsz hozzám:
Szeretlek Téged!
Szeretlek Téged, mert élsz.
Szeretlek, mert ember vagy.
Szeretlek, mert fejlődsz.
Szeretlek, mert hozzá tartozol a Földhöz.
Szeretlek, mert hely és idő keretei között,
adott helyen és adott időben kell megvalósítanod magad.
Szeretlek, mert nem élhetsz remény és hit nélkül.
Örök szeretettel szeretlek.
Rám bízhatod magad.
Van időm számodra.
Bármikor, bárhol, bármilyen gyakran,
Éjjel vagy nappal, gyere hozzám, ülj le, nem kell semmit elmondanod.
Látlak.
Ha akarod, beszélhetsz.
Beszélj, kiálts, átkozódj, imádkozz, imádj, fuss el, gyere újra, örök szeretettel szeretlek.
Mielőtt a világra jöttél volna, irántad való szeretetem már működött.
Szeretlek.
Azért maradsz fenn, mert szeretlek.
Nem fogsz meghalni.
Nem semmisítelek meg, mert szeretlek.
Bármit teszel, veled megyek.
Amint az anya akkor sem hagyja el
gyermekét, ha az valami rosszat tesz,
Így nem hagytalak el semmilyen esetben sem, mert szeretlek.
Engedd magad szeretni!
Nyílj meg, engedd, hogy szerethesselek!
Engedd, hogy szerethessenek a dombok, amelyeket látsz.
Engedd, hogy szerethessenek a hegyek,
engedd, hogy szerethessen a virágzó rét,
és engedd, hogy szerethessen a forrásvíz.
Engedd, hogy szerethessenek az emberek,
akik rád mosolyognak, engedd, hogy szerethessenek az emberek, akikkel együtt vagy.
Engedd magadat szeretni!
Engedd, hogy szerethessen a Föld, és engedd, hogy szerethessenek a csillagok.
Örök szeretettel szerettelek Téged, embernek fia, ismerem történetedet, semmi sincs rejtve előlem.
Várom, hogy igent mondj rám.
Nem szeretnélek kényszeríteni.
Időről időre áthaladok az úton, ahol jársz, nem félek, reménnyel telve várok, hitedre, irántam való bizalmadra.
Semmi részem nincs abban, ha Te félsz tőlem, de én, a Te Istened mindent megteszek azért, hogy elnyerjem bizalmadat.
ÁMEN


(Martin Gutl)

Zsoltárok könyve 73. rész


1. Aszáf zsoltára. Bizony jó Izráelhez az Isten, azokhoz, a kik tiszta szívűek.
2. De én?! Már-már meghanyatlottak lábaim; és kis híjja, hogy lépteim el nem iszamodtak.
3. Mert irígykedtem a kevélyekre, látván a gonoszok jó szerencséjét.
4. Mert halálukig nincsenek kínjaik, és az ő erejök állandó.
5. A halandók nyomorúságában nincs részök, és az emberekkel nem ostoroztatnak.
6. Ezért nyakuknak ékessége kevélység, ruha gyanánt erőszak borítja őket.
7. A kövérség miatt kinn ülnek az ő szemeik, elméjök gondolatjai csaponganak.
8. Gúnyolódnak és gonoszságot szólnak; elnyomásról beszélnek fennhéjázással.
9. Az égre tátogatják szájokat, és nyelvök eljárja a földet.
10. Azért fordul az ő népe ide, hogy tele pohár vizet szürcsölnek;
11. És mondják: Mint tudhatná ezt az Isten, s van-é a Magasságosban értelem?
12. Ímé, ezek gonoszok, és örök biztonságban vagyont gyűjtenek!
13. Bizony hiába tartottam én tisztán szívemet, és mostam ártatlanságban kezeimet;
14. Mert nyomorgattatom minden napon, és ostoroztatom minden reggel!
15. Ha azt mondom: Ilyen módon szólok: Ímé, a te fiaid nemzedékét árulom el.
16. Gondolkodom, hogy ezt megérthessem; de nehéz dolog ez szemeimben.
17. Mígnem bemenék az Isten szent helyébe: megértém azoknak sorsát.
18. Bizony síkos földön helyezted el őket; pusztaságokra vetetted ki őket.
19. Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől.
20. Mint álmot, ha felserkenünk: te Uram, ha felserkensz, úgy veted meg képöket.
21. Hogyha keseregne szívem, és háborognának veséim:
22. Akkor balgatag és tudatlan volnék én, oktalan állat volnék te irántad.
23. De én mindenkor veled vagyok, te fogod az én jobb kezemet.
24. Tanácsoddal igazgatsz engem, és azután dicsőségbe fogadsz be engem.
25. Kicsodám van az egekben? Náladnál egyébben nem gyönyörködöm e földön!
26. Ha elfogyatkozik is testem és szívem: szívemnek kősziklája és az én örökségem te vagy, oh Isten, mindörökké!
27. Mert ímé, a kik eltávoznak tőled, elvesznek; mind kiirtod azokat, a kik elhajolnak tőled.
28. De én? Isten közelsége oly igen jó nékem. Az Úr Istenben vetem reménységemet, hogy hirdessem minden te cselekedetedet.

Napi áhítat: Megmentő reménység

Hét témája: Reménység az üdvösségben


Róm 8,18–25
Arra várni, ami már biztos, csak még nem érkezett el az ideje, az is kitartást igényel.

„Mert azt tartom, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk. Mert a teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését.A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak vettetett alá, nem önszántából, hanem az által, aki alávetette, mégpedig azzal a reménységgel, hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára.Hiszen tudjuk, hogy az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig. De nem csak ez a világ, hanem még azok is, akik a Lélek első zsengéjét kapták, mi magunk is sóhajtozunk magunkban, várva a fiúságra, testünk megváltására. Mert üdvösségünk reménységre szól. Viszont az a reménység, amelyet már látunk, nem is reménység; hiszen amit lát valaki, azt miért kellene remélnie? Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk.”

Lesz üdvösségem, vagy van üdvösségem? Lesz megtartatásom, vagy van megtartatásom? Isten gyermeke leszek, vagy az vagyok? (A fiúságom jelen vagy jövőbeli állapot?) Így is igaz, úgy is igaz. Aki hisz a Fiúban, örök élete van, de még nagy a valószínűsége, hogy meg fog halni, és úgy kerül az örökkévalóságba. Péter is ír erről a kettősségről: „Titeket pedig Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre, amely készen van, hogy nyilvánvalóvá legyen az utolsó időben.” (1Pt 1,5)
Készen van, de később lesz nyilvánvalóvá az üdvösség.
Egy kép erre a kettősségre. Ha valaki Budapesten beül egy csónakba, mert el szeretne jutni a Fekete-tengerig, szinte teljesen biztos lehet abban, hogy odaér. De még nincs ott.
A Fekete-tenger létezik. A Duna biztosan oda folyik, a csónakot is elviszi magával, de addig némi idő is eltelik, kis figyelmet igényel az út, némi irányításra is szükség van. Az eljutásig vár az utazóra egy kis erőfeszítés, sóhajtozás, nehézség. A cél ennek ellenére biztos, és a feltételek is a megérkezést szolgálják.
Benn vagy már a csónakban? Nem látod még a célt? Eleged van abból, hogy az evező feltörte a tenyered? Jobb lenne luxustengerjárón utazni? Néha azon gondolkodsz, hogy inkább kiszállsz? Figyelj, mit vall Pál! „Ha pedig azt reméljük, amit nem látunk, akkor állhatatossággal várjuk.”

Imádkozunk, hogy képesek legyünk a sújtottak terhének hordozására! (Gal 6,2)
(Takács Zoltán)

2018. február 20., kedd

Mózes I. könyve 28. rész


1. Előhívatá azért Izsák Jákóbot, és megáldá őt, és megparancsolá néki és mondá: Ne végy feleséget a Kananeusok leányai közűl.
2. Kelj fel, menj el Mésopotámiába, Bethuélnek a te anyád atyjának házához, és onnan végy magadnak feleséget, Lábánnak a te anyád bátyjának leányai közűl.
3. A mindenható Isten pedig áldjon meg, szaporítson és sokasítson meg téged, hogy népek sokaságává légy;
4. És adja néked az Ábrahám áldását, tenéked, és a te magodnak te veled egybe; hogy örökség szerint bírjad a földet, melyen jövevény voltál, melyet az Isten adott vala Ábrahámnak.
5. Elbocsátá azért Izsák Jákóbot, hogy menjen Mésopotámiába Lábánhoz a Siriabeli Bethuél fiához, Rebekának, Jákób és Ézsaú anyjának bátyjához.
6. És látá Ézsaú, hogy Izsák megáldotta Jákóbot, és elbocsátotta őt Mésopotámiába, hogy onnan vegyen magának feleséget; és hogy mikor áldja vala, parancsola néki, és monda: Ne végy feleséget a Kananeusok leányai közűl;
7. És hogy Jákób hallgata atyja és anyja szavára, és el is ment Mésopotámiába;
8. És látá Ézsaú, hogy a Kananeusok leányai nem tetszenek Izsáknak az ő atyjának:
9. Elméne Ézsaú Ismáelhez, és feleségűl vevé még az ő feleségeihez Ismáelnek az Ábrahám fiának leányát Mahaláthot, Nebajóthnak húgát.
10. Jákób pedig kiindula Beérsebából, és Hárán felé tartott.
11. És juta egy helyre, holott meghála, mivelhogy a nap lement vala: és vőn egyet annak a helynek kövei közűl, és feje alá tevé; és lefeküvék azon a helyen.
12. És álmot láta: Ímé egy lajtorja vala a földön felállítva, melynek teteje az eget éri vala, és ímé az Istennek Angyalai fel- és alájárnak vala azon.
13. És ímé az Úr áll vala azon és szóla: Én vagyok az Úr, Ábrahámnak a te atyádnak Istene, és Izsáknak Istene; ezt a földet a melyen fekszel néked adom és a te magodnak.
14. És a te magod olyan lészen mint a földnek pora, és terjeszkedel nyugotra és keletre, északra és délre, és te benned és a te magodban áldatnak meg a föld minden nemzetségei.
15. És ímé én veled vagyok, hogy megőrizzelek téged valahova menéndesz, és visszahozzalak e földre; mert el nem hagylak téged, míg be nem teljesítem a mit néked mondtam.
16. Jákób pedig fölébredvén álmából, monda: Bizonyára az Úr van e helyen, és én nem tudtam.
17. Megrémüle annak okáért és monda: Mily rettenetes ez a hely; nem egyéb ez, hanem Istennek háza, és az égnek kapuja.
18. És felkele Jákób reggel, és vevé azt a követ, melyet feje alá tett vala, és oszlopul állítá fel azt, és olajat önte annak tetejére;
19. És nevezé annak a helynek nevét Béthelnek, az előtt pedig Lúz vala annak a városnak neve.
20. És fogadást tőn Jákób, mondá: Ha az Isten velem leénd, és megőriz engem ezen az úton, a melyen most járok, és ha ételűl kenyeret s öltözetűl ruhát adánd nékem;
21. És békességgel térek vissza az én atyámnak házához: akkor az Úr leénd az én Istenem;
22. És ez a kő, a melyet oszlopul állítottam fel, Isten háza lészen, és valamit adándasz nékem, annak tizedét néked adom.

Örömteli mindennapok: Istennek értékes vagy


Drága váltságdíjat fizetett értetek Isten, ezért csak őt szolgáljátok, ne másokat!
-1Kor.7,23

Mit gondolsz mennyit érsz Istennek?

Sosem szabad az értéktárgyaidat összekeverni az emberi értékeddel .
Lehetsz gazdag, lehetsz szegény, de ennek semmi köze nincs a személyes értékességedhez.
Az életben két dolog van, ami értékmeghatározó: valaminek az értékét megmutatja, mennyit hajlandó valaki kifizetni érte. Az értéket az is befolyásolja, hogy ki birtokolta a múltban azt a bizonyos dolgot. Kérdezd meg magadtól: “Kié vagyok és mi lett értem kifizetve?”
A Biblia azt írja: “Drága váltságdíjat fizetett értetek Isten “
Istenhez tartozol, és Jézus az életével fizetett érted! A kereszt bizonyítja az értékességedet.

Soha senki sem fizetett nagyobb váltságdíjat, mint Isten érted! Értékes és elfogadásra méltó vagy.Talán azt gondolod: “Ha nem lennének hibáim, elfogadnának az emberek.” Nem! Jézus hibátlan volt, mégsem volt mindenki által elfogadott. De ,,Ő “Isten számára azonban nagyon értékes, mert Őt választotta ki”.

Isten építi az ő élő egyházát, de azt nem templomokban vagy imaházakban lehet megtalálni. 
Isten az emberek szívében él, és te vagy a szellemi temploma. Péter azt írja, élő kő vagy. 
Ha Krisztusnak átadod az életedet, építőkővé válsz Isten nagyszerű tervében.
Ezért jöjjetek Jézushoz!” 1Pt 2:4

**********************************

Mai örömteli bátorító:)

Akard megismerni Őt!
Arra lettél teremtve, hogy kapcsolatban légy Istennel.
Amig nem ismered Őt,nem leszel igazán boldog. 

,,Milyen boldogok és áldottak, akik éheznek és szomjaznak az igazságosságra, mert Isten megadja nekik, amire vágynak!,, Mt.5,6-

Úgy leszel boldog, ha minden nap egy kicsit jobban megismered Őt. 
Pál felismerte ezt, és a Filippi 3,10-ben ezt írja: „Mert határozott szándékom az, hogy ... fokozatosan egyre mélyebben és egyre közelebbről megismerjem Őt, és hogy még jobban és még tisztábban meglássam, megismerjem és megértsem az Ő személyének csodáit.” 
(AMP ford.) 

Pál apostol nagyon jól ismerte Istent, mert volt Istennel egy személyes kapcsolata, és időt szánt arra, hogy megismerje Őt.
Különbség van aközött, hogy tudsz valakiről, és aközött, hogy ismersz valakit. Ahhoz, hogy megismerd, időt kell töltened és személyes kapcsolatot kell kialakitani.
Személyes kapcsolat nélkül, lehetetlen megismerni bárkit is.
Igy Istent sem lehet megismerni hallásból.
Az emberek túl elfoglaltak, minden mást Isten elé helyeznek és csodálkoznak, hogy tönkremegy az életük, a kapcsolatuk a családjukkal, barátaikkal és Istennel is.

Szánj rá időt, hogy Jézussal lehess és egyre jobban megismerd Őt, nem elég napi öt -tíz perc,ennél többre van szükséged. Határozd el, szánd oda az idődet és magadat.
Csendesedj le és nyugodj meg, csak Őrá figyelj! Meglátod, milyen nagy változást fog hozni ez az életedben.
Legyen örömteli az időtöltésed Jézussal.


2018. február 18., vasárnap

Alfa-Omega tanítások: Az Ő sebei árán gyógyultunk meg

A mai napon a gyógyulást fogjuk kicsit közelebbről megnézni, a nyitó igénk pedig a következő: Az Ő sebei árán gyógyultunk meg. Ézsaiás könyve 53,1-12-

„Ki hitt a mi tanításunknak, és az Úr karja kinek jelentetett meg? Felnőtt, mint egy vesszőszál Ő előtte, és mint gyökér a száraz földből, nem volt néki alakja és ékessége, és néztünk reá, de nem vala ábrázata kivánatos! Útált és az emberektől elhagyott volt, fájdalmak férfia és betegség ismerője! mint aki elől orcánkat elrejtjük, útált volt; és nem gondoltunk vele.
Pedig betegséginket ő viselte, és fájdalmainkat hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől! És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg. Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté. Kínoztatott, pedig alázatos volt, és száját nem nyitotta meg, mint bárány, mely mészárszékre vitetik, és mint juh, mely megnémul az őt nyírők előtt; és száját nem nyitotta meg! A fogságból és ítéletből ragadtatott el, és kortársainál ki gondolt arra, hogy kivágatott az élők földéből, hogy népem bűnéért lőn rajta vereség?! És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot, és álnokság sem találtatott szájában. És az Úr akarta őt megrontani betegség által; hogyha önlelkét áldozatul adja, magot lát, és napjait meghosszabbítja, és az Úr akarata az ő keze által jó szerencsés lesz. Mert lelke szenvedése folytán látni fog, és megelégszik, ismeretével igaz szolgám sokakat megigazít, és vétkeiket ő viseli. Azért részt osztok néki a nagyokkal, és zsákmányt a hatalmasokkal oszt, mivelhogy életét halálra adta, és a bűnösök közé számláltatott; pedig ő sokak bűnét hordozá, és a bűnösökért imádkozott!”

Itt van tehát ez a sokak által emlegetett igerész, ezen belül is ez az igevers:

„És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.”

Erre az igére szoktak hivatkozni sokan, akik a testi gyógyulásban járnak közben testvéreikért, és egyben egy olyan ígéretnek veszik Istentől, ami a testünk gyógyulására vonatkozik. De mit is mondjak erről már a téma elején? Talán így kezdésnek annyit: tévtanítás.

Az Ézsaiás könyvében összesen 12 alkalommal (Károli fordítás alapján) van szó a gyógyulásról, ezen belül 5 alkalommal Ezékiás halálos betegségéből való felépüléséről beszél, de minden más alkalommal az Isten beszél a gyógyulásról, és most ezeket fogjuk kivétel nélkül közelebbről megnézni.

1.
Ézsaiás könyve 6,10
„Kövérítsd meg e nép szívét, és füleit dugd be, és szemeit kend be: ne lásson szemeivel, ne halljon füleivel, ne értsen szívével, hogy meg ne térjen, és meg ne gyógyuljon.”

A gyógyulás a szívre vonatkozik. Jézus és Pál (Ap. Csel. 28) is idézi ezt az igét és mind a két esetben a megtérésre vonatkoztatják. Jézus pedig itt idézi Ézsaiás próféciáját és így meg is érteti velünk a szív gyógyulását:

Máté evangéliuma 15,7-20
„Képmutatók, igazán prófétált felőletek Ésaiás, mondván: Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, amelyek embereknek parancsolatai. És előszólítván a sokaságot, monda nékik: Halljátok és értsétek meg: Nem az fertőzteti meg az embert, ami a szájon bemegy, hanem ami kijön a szájból, az fertőzteti meg az embert. Akkor hozzájárulván az ő tanítványai, mondának néki: Tudod-é, hogy a farizeusok e beszédet hallván, megbotránkoztak? Ő pedig felelvén, monda: Minden plánta, amelyet nem az én mennyei Atyám plántált, kitépetik. Hagyjátok őket; vakoknak vak vezetői ők: ha pedig vak vezeti a vakot, mind a ketten a verembe esnek. Péter pedig felelvén, monda néki: Magyarázd meg nékünk ezt a példázatot. Jézus pedig monda: Ti is értelem nélkül vagytok-é még? Mégsem értitek-é, hogy minden, ami a szájon bemegy, a gyomorba jut, és az árnyékszékbe vettetik? Amik pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg az embert. Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanubizonyságok, káromlások. Ezek fertőztetik meg az embert; de a mosdatlan kézzel való evés nem fertőzteti meg az embert.”

A szív gyógyulása nélkül nem láthatjuk meg Istent és erről is tesz említést Jézus:

Máté evangéliuma 5,8
„Boldogok, akiknek szívök tiszta: mert ők az Istent meglátják.”

Tehát a szív gyógyulásáról beszél az ige, vagyis lelki gyógyulás.

2.
Ézsaiás könyve 19,21-22
„És megismerteti magát az Úr Égyiptommal, és megismeri Égyiptom az Urat ama napon, és szolgálják véres áldozattal és ételáldozattal, és fogadnak fogadást az Úrnak, és teljesítik. De ha megveri az Úr Égyiptomot, megvervén, meggyógyítja, és megtérnek az Úrhoz, és Ő meghallgatja és meggyógyítja őket.”

Ezzel nem is szükséges köröket futni, egyértelműen a megtérésről beszél mialatt a gyógyítást említi. Menjünk tovább:

3.
Ézsaiás könyve 30,26
„És a holdnak fénye olyan lesz, mint a napnak fénye, és a napnak fénye hétszer nagyobb lesz, olyan, mint hét napnak napfénye; ama napon, amelyen az Úr beköti népe romlását, és vereségének sebét meggyógyítja!”

Mi ez a vereség sebe amelyet az Úr meggyógyít? A fejezetben olvashatjuk a nép elhajlását és e miatt a rá következő ítéletet:

Ézsaiás könyve 30,15-18
„Mert így szól az Úr Isten, Izráelnek Szentje: Megtérve és megnyugodva megmaradhattatok volna; csöndességben és reménységben erősségtek lett volna; de ti nem akarátok; Hanem ezt mondátok: Nem, sőt lóra ülvén, futunk; ezért futnotok kell; és gyors paripán elvágtatunk; ezért gyorsak lesznek üldözőitek. Ezer fut egynek riasztására, ötnek riasztására mind elfuttok, mígnem úgy maradtok, mint egy szál fenyő a hegytetőn, mint egy zászló a halmon. S azért vár az Úr, hogy könyörüljön rajtatok, és azért felséges ő, hogy megkegyelmezzen néktek, mert az ítélet Istene az Úr; boldogok mindazok, akik Őt szolgálják.”

Ez az ítélet, de ezután ott a kegyelem ígérete is. Tudjuk Isten igéjéből, hogy akiket fiakká fogadott, azok nevelésben, vagyis verésben is részesülnek (Zsidó levél 12,8). Ezért mondja ezt az ige:

Hóseás könyve 6,1
„Jertek, térjünk vissza az Úrhoz, mert ő szaggatott meg és ő gyógyít meg minket; megsebesített, de bekötöz minket!”

4. és egyben az 5. ige:
Ézsaiás könyve 57,17-19
„Mert a telhetetlenségnek vétkéért haragudtam meg, és megvertem őt, elrejtém magamat és megharagudtam; és ő elfordulva, szíve útjában járt. Útait láttam, és meggyógyítom őt; vezetem őt, és vígasztalást nyujtok néki és gyászolóinak, Megteremtem ajkaikon a hálának gyümölcsét. Békesség, békesség a messze és közel valóknak, így szól az Úr; én meggyógyítom őt!”

Békesség a messze és közel valóknak? Miről beszél ez az ige? A közel valók a kiválasztott nép (Izrael), a messze valók pedig a pogányok, és mindkettőnek azt mondja Isten, hogy: „békesség”! Megérteti velünk Pál ennek az igének az értelmét:

Efézusi levél 2,11-22
„Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett s a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés, Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók,reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon; Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által. Mert Ő a mi békességünk, ki egygyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat, Az ellenségeskedést az Ő testében, a parancsolatoknak tételekben való törvényét eltörölvén; hogy ama kettőt egy új emberré teremtse Ő magában, békességet szerezvén; És hogy megbékéltesse az Istennel mind a kettőt, egy testben a keresztfa által, megölvén ezen az ellenségeskedést. És eljövén, békességet hirdetett néktek, a távol valóknak és a közel valóknak. Mert Ő általa van menetelünk mindkettőnknek egy Lélekben az Atyához. Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek, hanem polgártársai a szenteknek és cselédei az Istennek, Kik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén, lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus, Akiben az egész épület szép renddel rakattatván, nevekedik szent templommá az Úrban; Akiben ti is együtt építtettek Isten hajlékává a Lélek által.”

Jézus is erről beszélt:

János evangéliuma 10,16
„Más juhaim is vannak nékem, amelyek nem ebből az akolból valók: azokat is elő kell hoznom, és hallgatnak majd az én szómra; és lészen egy akol és egy pásztor.”

Pál tehát arról beszélt, hogy ez az a békesség amelyet Jézus hirdetett, hogy akik hisznek Őbenne, azok megbékéltetnek az Atyával. Hogyan is írja az ige!?

2Korintusi levél 5,19
„Minthogy az Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a békéltetésnek ígéjét.”

Akiket pedig Jézus megbékéltetett az Atyával, azok meggyógyultak lelkükben.

6.
Ézsaiás könyve 58,6-8
„Hát nem ez-é a bőjt, amit én kedvelek: hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek? Nem az-é, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat? Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ.”

Ez a fejezet az Úr szemében való kedves böjtöt írja le és azokat az ígéreteket, amelyeket az igazaknak adott Isten. Hadd fordítsam meg most a gondolatmenetet. Ha itt testi gyógyulásról van szó, akkor miképpen lehet az igaz ember beteg!? Hiszen az igaz embernek adott ígéretek ezek, és nem azt mondja rá Isten, hogy: „nem leszel beteg”. Ha pedig ismételten lelki gyógyulásról van szó ebben az igerészben, akkor az Úr útján való járásból adódó lelki megtisztulást jelent.

7.
Ézsaiás könyve 53,5
„És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg.”

Istennek ez a próféciája a Messiás, vagyis Jézus eljöveteléről tesz bizonyságot, az életéről és a haláláról, de még a feltámadásáról is. Ez a gyógyulásról szóló ige nagyon elterjedt olyan formában, hogy az a testünkre vonatkozik. Így nőtte ki magából azt a téves irányzatot is, miszerint minden Jézusban hívőnek adatott a teljes testi gyógyulás, csak hittel el kell venni.

Így épülnek fel félreértelmezett igékre összegyűlések tornyai és így rontanak le olyan lelki házakat, amelyek pedig valósággal Istennek szolgálnak. Vagyis ez alatt azt értem, hogy ezek tévesen hamis egységet alkotva, az igazi egység ellen hadakoznak. Mert hadakoznak a szentek hitén, hogy ha nem gyógyultak meg. Bűnnel vádolják őket, és szálkát keresnek a szemben, hogy megmagyarázzák a betegséget.

Péter is idézte az Ézsaiás könyve 53,5-öt és ki is bontotta nekünk, hogy ne legyenek félreértések:

1Péter levele 2,21-25
„Mert arra hívattatok el; hiszen Krisztus is szenvedett érettetek, néktek példát hagyván, hogy az ő nyomdokait kövessétek: Aki bűnt nem cselekedett, sem a szájában álnokság nem találtatott: Aki szidalmaztatván, viszont nem szidalmazott, szenvedvén nem fenyegetőzött; hanem hagyta az igazságosan ítélőre: Aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: akinek sebeivel gyógyultatok meg. Mert olyanok valátok, mint tévelygő juhok; de most megtértetek lelketek pásztorához és felvigyázójához."

Félreérthetetlen, mégis sokan félreértik. Lelki gyógyulásról beszél, nem pedig testiről:

„Mert olyanok valátok, mint tévelygő juhok; de most megtértetek lelketek pásztorához és felvigyázójához.”

Akiknek nincs Pásztoruk (és itt Jézusra gondolok), azok tévelyegnek és lelkükben betegek. Akiket pedig Jézus pásztorol, azoknak nem lett hiábavaló Jézus áldozata, vagyis lelkükben meggyógyultak.

A sebei árán meggyógyulni ezt jelenti:

Sebeket kapott a bűnökért. De azok a bűnök a mi bűneink voltak, mert Ő ártatlan volt. Így gyógyultunk meg, hogy a bűneinket magára vette. Ha Isten igéjéről van szó, lelkileg kell gondolkoznunk testvérek. Mert ha Jézus a testünk gyógyulásáért kapott sebeket, akkor a bűneinkben halnánk meg, azaz nem volna megváltásunk. Még egyszer hadd mondjam, mert nagyon fontos ezt megérteni:

Jézus miért kapott sebeket? Nemde a bűnök miatt? De kiknek a bűnei voltak ezek? Nyilván nem Jézusé, hanem a mi bűneink. Tehát a sebeket a mi bűneinkért kapta! Ebből pedig az következik, hogy nem a testünk állapotáért szenvedte el a korbácsütéseket, hanem hogy igazként állíthasson minket az Atya elé, eltörölve a mi bűneinket.

De akkor jöhet a kifogás: „talán nem volt elég Jézus áldozata arra, hogy a testünk is gyógyulást kapjon?” Rossz a kérdés, mert a testünk gyógyulásáért szükség sem lett volna Jézus áldozatára. Jézus mielőtt sebeket kapott volna, már gyógyított. Jézus mielőtt sebeket kapott volna, a tanítványok mindenféle betegségeket gyógyítottak. Meg kell értenünk, hogy a testünk megváltása még nem érkezett el:

Római levél 8,23
„Nemcsak ez pedig, hanem magok a Lélek zsengéjének birtokosai, mi magunk is fohászkodunk magunkban, várván a fiúságot, a mi testünknek megváltását.”

Testvérek, ezek után hogy már megértettük mindezt, utalhatunk-e Jézus sebeire ha a test gyógyulásáról van szó? Már jól tudjátok, hiszen semmi köze sincs a testhez.

Az Ő sebei árán gyógyultunk meg
https://www.youtube.com/watch?v=Uqsg1YSIY6w

Mai Ima


Drága Istenem, te Isten vagy, de én nem. Elismerem ezt. Megalázom magam előtted, és félreteszem a büszkeségem. Tudom, hogy sosem lehetek elég jó. Tudom, hogy bűnös vagyok, és Megváltóra van szükségem, hogy a Mennybe juthassak. Köszönöm, Istenem, hogy annyira szeretted a világot, hogy elküldted a fiad, Jézust, hogy örökké veled lehessek a Mennyben azáltal, hogy hiszek benned és életem Urává teszlek.

Jézus, hiszem, hogy meghaltál értem. Szeretnék megváltozni. Szeretnék mindent megbánni. 

Ma teljesen elkötelezem magam Neked. 
Elkötelezem magam, hogy követlek és bízom benned, hogy szolgállak, megismerlek és szeretlek Téged. 
Rátámaszkodom az ígéretedre, miszerint aki benned hisz, ha meghal is örökké él. 
Hiszem, hogy Te vagy a Megváltóm. Köszönöm, hogy meghaltál értem, és köszönöm, hogy szeretsz. Jézus nevében. Ámen.

Megosztotta-Katalin Delfinkaja Péterné Vágó -

Zsoltárok könyve 132. rész-133.rész


Zsoltárok könyve 132. rész

1. Grádicsok éneke. Emlékezzél meg, Uram, Dávid minden nyomorúságáról;
2. A ki megesküdt az Úrnak, fogadást tőn a Jákób Istenének:
3. Nem megyek be sátoros házamba, nem hágok fel háló-nyoszolyámba;
4. Nem bocsátok álmot szemeimre s pilláimra szendert;
5. Míg helyet nem találok az Úrnak, Jákób Istenének hajlékot!
6. Ímé, hallottunk róla Efratában; rátaláltunk Jaar térségein:
7. Hadd menjünk be az ő hajlékaiba, boruljunk le lábainak zsámolyához!
8. Indulj Uram, a te nyugvóhelyedre: te és a te hatalmadnak ládája!
9. Papjaid öltözködjenek igazságba, kegyeltjeid pedig örvendezzenek!
10. Dávidért, a te szolgádért, ne fordulj el felkented színétől!
11. Hűséget esküdött az Úr Dávidnak, nem tér el attól: Ágyékod gyümölcsét ültetem székedbe;
12. Ha megtartják fiaid szövetségemet és bizonyságomat, a melyekre megtanítom őket, fiaik is mindörökké székedben ülnek.
13. Mert a Siont választotta ki az Úr, azt szerette meg magának lakhelyül:
14. Ez lesz nyugovóhelyem örökre; itt lakozom, mert ezt szeretem;
15. Eleséggel megáldom gazdagon, szegényeit jóltartom kenyérrel;
16. Papjait meg felruházom szabadítással, és vígan örvendeznek kegyeltjei.
17. Megnövesztem ott Dávidnak hatalmát, szövétneket szerzek az én felkentemnek.
18. Ellenségeire szégyent borítok, rajta pedig koronája ragyog.

Zsoltárok könyve 133. rész

1. Grádicsok éneke Dávidtól. Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, a mikor együtt lakoznak az atyafiak!
2. Mint a drága olaj a fejen, a mely aláfoly a szakállon, az Áron szakállán; a mely lefoly köntöse prémjére;
3. Mint a Hermon harmatja, a mely leszáll Sion hegyeire. Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!

Mai dicsőítés: Halleluja, Ámen💖
Hajnalcsillag - Úr Jézus, Megváltóm ( Kiálts az Úrnak )
https://www.youtube.com/watch?v=9HT1vnD00ZI