2018. május 17., csütörtök

ISTENNEK NEVEI💥

Kicsit utána olvastam Isten neveinek- Hajnalcsillagnet-en találtam össszeségében a legtöbbet és nagyon értékes hozzászolásokat, több neves tanító, lelkész gondolatát, mondanivalóját is.  


,,Ezt a tanítást azért hoztam létre, mert indíttatást éreztem rá a tegnapi Istentisztelet után,mivel ezen az áldott alkalmon úgy hiszem, kijelentést,vettem a szívemben, megerősítést mindenképpen, hogy az imáinkban érdemes és fontos konkrétan megszólítani, segítségül hívni az Urat, az adott helyzetnek megfelőlen, ha valaki gyógyulásra vár, akkor kiáltson elsősorban Jahve Rafa-hez, ha vezetésre, akkor Jahve Rohi-hoz, ha ellátásra akkor Jahve Jireh-hez és így tovább.

Hiszem, hogy Jézus megváltói műve elérhetővé tette számunkra e nevek használatát a mi hitünk által és e nevekben erő, hatalom és dicsőség van.
Kapcsoltam az igei hivatkozásokat is hogy mélyüljünk el bennük, elmélkedjünk rajtuk,forgassuk a szívünkben, gyönyörködjönk bennük, és az élő és ható ige végezze el bennünk, amire elküldetett, ezt kívánom

Egy csokorba szedve az Úr neveit igehelyekkel megmutatva.
A névben benne van a viselője teljes lénye, ami csodálatos Urunk, szívünk ismerője első számú Szerelme, Akiért teremtettünk, akiért élünk.
Dicsőség az Úrnak! Halleluja!!!


Istennek nevei, megnevezései:
(forrás: isten-neve.hupont.hu )

Istennek számos neve, megnevezése van!
Ezek a megnevezések valamilyen:

- tulajdonságával,
- cselekvésmódjával, illetve valamilyen
- poziciójával kapcsolatosak.

Ilyenek például:
Adonáj: Úr, Uram
ELOHIM: Isten
EL: Isten; Isten; aki hatalmas; erő
EL ELYON: A Felséges, Magasságos ( Isten )
EL Chai : Az élő Isten - Isten él
EL OLAM: Az Örökkévaló Isten
EL SHADDAI: A mindenható Isten
JEHOVA ELOHIM: Legfelsőbb ISTEN,vagy
ISTEN az ISTENEK ISTENE.
JEHOVA JIREH: Az ÚR Gondoskodik
JEHOVA RAFA: AZ ÚR az én Gyógyítom
JEHOVAH NISSI: Az Úr az én Zászlóm
JEHOVA SALOM: Az Úr az én Békességem
JEHOVA RAAH: Az ÚR az én Pásztorom
JEHOVA TSIDKENU: Az Úr az mi Igazságunk
JEHOVA SABAOTH/TSEBAOTH: A Seregeknek Ura
JEHOVA SAMMA: Ott lakik az ÚR
Teremtő Isten
Szabadító Isten
Erős Isten
Örökkévaló Atya,

Igei hivatkozások: (forrás:Marilyn Hickey Ministries.The Names of God -innen a fordítása az igehelyeknek)

Elohim: 91 zsolt.2-4,Jeremiás 32:38-40
Jehovah: Ézs 45:21, 139.zsolt1:5
El Shaddai: Ef .3:19,21, 1 Mózes 48:4
El Chai: Józsué 3:10
Adonai: 123 zsolt:21 Kor. 6:20
Jehovah Jireh: 1 Péter 1:18-20, Jel 5:11-12
Jehovah M’Kaddesh : 90.zsolt.17, 2Péter 1:4
Jehovah Nissi: 1 Kor15 :57, 2 Kor 2.14
Jehovah Rophe: Jer.30:17, János 4.13-14
Jehova Shalom: Máté 11:28-29, János 14:27
Jehovah Tsidkenu: Róma 6:17-18, 1Kor 1:30
Jehova Rohi: Zsidók 13.20-21, János 10:14-16
Jehovah Shammah: 16.zsolt:9, 11, Máté 28:19-20
El Elion: 1 Mózes 14:18-22, Dániel 4:17
Jehovah Tsebaoth: Neh.9:6, Ézs.6:3
Jehovah Makkeh: Zak 13:7, Mal.4:6
Jehovah Gmolah: Jer 32.18, Róm:12:17-19
Jehovah Elohay: Bírák 13.8, 16.zsolt.2
El- Elohe- Israel1Mózes 33:18-20
Jehove Eloheenu: 5Móz.5:24, 5 Móz6:4

(Innen a forrás ugyancsak:isten-neve.hupont.hu)

Mindezeken felül, Istennek még van egy neve, az Ő egyedülálló, különleges,rejtélyes, személyes, és kimondhatatlan neve.
Ez a név a misztikus zsidó hagyományban négy betűből áll:
- Y(od)
- H(é)
- V(au)
- H(é).
"A JHVH (vagy YHWH יהוה) az úgynevezett tetragrammaton (görögül τετραγράμματον – (a) négy betű), a négybetűs héber Istennév, Izrael Istenének az Ószövetségben található neve." ( idézet a A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. )

Írásban a zsidók Isten nevét a szent tetragrammal (YHWH) jelölték:

Több mint 7000-szer fordul elő a Bibliában!
A Biblia mindegyik könyvében megtalálható az Isten neve.
Kivétel: Eszter könyve, ahol, egyáltalán nem fordul elő Isten neve.
Jahve: Ez Izrael Istenének személyneve.
A Jahve név mássalhangzói fölé, illetve alá az Adonáj szó magánhangzóit írták. Ebből a kombinációból született a Jehova szó.

A választott nép előtt Isten neve Isten lényegét fejezte ki.
Úgy látták, hogy Isten mivolta ragyog ki e névből.
Úgy számított előtte, mint maga az Isten, és úgy félt az Ő nevétől, mint egykor magától az Istentől a Sínai hegyen.
A zsidók Isten iránti tiszteletből nem ejtették ki a szent nevet (csak évente egyszer a főpap), helyette általában az Adonáj (,,az Úr'' ) nevet használták.
Létezett egy olyan szokás is, mely szerint ha Isten nevét kellett kimondani, az ember elhallgatott és szívére tette a kezét, vagy kezével az égre mutatott, és mindenki megértette, hogy Istenről van szó, de maga a szent Név nem hangzott el.

De kezdetben nem volt így.
Amikor Isten kijelentette az Ő személyes nevét, nem mondta se akkor se utána, hogy ne használják, és hogy ne ejtsék ki ezt anevet.
Sőt Isten Fia, Jézus Krisztus, a zsidók nyakassága miatt újra meg kellett tanítania őket Isten nevének a helyes használatára, kiejtésére:
János 17:6 Nyilvánvalóvá tettem a nevedet azoknak az embereknek, akiket nekem adtál a világból...
János 17:26 És megismertettem velük a nevedet, és meg is fogom ismertetni,...
Figyeljük meg ezeket a kifejezéseket:
- nyilvánvalóvá tettem
- megismertettem velük
- meg is fogom ismertetni ( ez által utalt arra, hogy a jövőben, az Ő halála után újra a feledésbe fog merülni ).

Végül is miért is közölte volna Isten ezt a különleges nevet, ha nem azt akarta volna:
- hogy ezen a néven ismerjék Őt,
- hogy ez a név megkülönböztesse Őt minden más istentől, és teremtménytől,
- hogy ezen a néven imádják Őt,
- azaz, ez a név HASZNÁLVA legyen az Ő imádatában!?

Miért fontos ?

Amikor a Biblia Isten nevét használja, máris kényszerítve érezzük magunkat arra, hogy ne mint erőre, hanem mint személyiségre gondoljunk. Ez segít minket, hogy közelebb kerüljünk hozzá.

Ezt a nevet nem az emberek választották.
A Biblia elmondja,
- hogy Isten választotta magának, és kijelentette,
- hogy használni kell ezt a nevet.
Azt mondta:
„ És Isten még egyszer elmondta Mózesnek:
„Így szólj Izrael fiaihoz: »Jehova, a ti ősatyáitok Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene küldött hozzátok.« Ez az én nevem időtlen időkig, és erről fognak emlékezni rám nemzedékről nemzedékre.” 2Mózes 3:15

Hogyan tudnánk megfelelő tisztelettel adózni a legfontosabb név viselőjének?
- Talán úgy, hogy ha sohasem mondanánk ki vagy írnánk le a nevét, mivel nem ismerjük pontosan annak eredeti kiejtését?
- Vagy inkább oly módon, hogy használjuk azt, és pedig a nyelvünk szokásos kiejtés- és írásmódján, miközben illendőképpen beszélünk a név tulajdonosáról, és mint az ő imádói, helyes viselkedésünkkel tiszteletet szerzünk neki?

Tehát nem az a lényeg, hogy mindig kijavítsuk a helyes / helytelen kiejtést, mikor senki sem tudhatja melyik a helyes!
A név kiejtése lehet - más és más - ám ez csak kiejtés kérdése, nem pedig a jelentést érinti.

A héber nyelvben olyan sajátos és rendkívül szoros kapcsolat van a személy és a név között, ami a mi nyelvünkben és nyelvi gondolkodá-sukban ismeretlen.
- Akinek nincs neve, az nem is létezik.
- A személynek a neve pedig a lehető legtöbbet elárul annak viselőjéről.
- A név ismerete azt jelenti, hogy ismerem a nevet viselő személyt. Ha a nevét sem tudom, nem ismerem őt, egy ismeretlen Isten számomra.

Tehát: Ha meg akarom ismerni Istent, akkor először a nevét kell tudnom.


***********************************

Az alábbi írás innen származik:
http://www.istenkereso.hu/tanitas/raj_tamas/istennevek.html

És innen letölthető pdf-ben:
http://www.istenkereso.hu/letoltesek/tanitasok/Raj_Tamas-Istennevek_a_Bibliaban.pdf

Raj Tamás:
Istennevek a Bibliában

Október elején indult el az a bibliaiskola, amely a héber Írások rejtelmeibe hivatott bevezetni az érdeklődőket. Az előadásokat Raj Tamás, az ismert főrabbi és meghívott vendégei tartják. Az esemény különlegessége, hogy a hallgatók között szép számmal akadnak különböző keresztény felekezetekből érkezett érdeklődők is, akik a sok áttételes olvasmány után, autentikus forrásból is szeretnék megismerni az Ószövetség rabbinikus bibliaértelmezéseit. Az előadások értelemszerűen nem keresztény szemszögből közelítik meg a héber írások tartalmát, ennek ellenére bőven nyújtanak tanulni és okulni valót a téma iránt érdeklődőknek. Az alábbiakban bepillantásképpen a bibliaiskola első óráinak vázlatából adunk közre néhány szemelvényt. Az estek rendezője a Makkabi Kiadó. Érdeklődni lehet a 267-8502-ös telefonszámon.

Szeretnénk, ha a héber Bibliát és annak tanításait hallgatóink jobban megértenék és megszeretnék. Reméljük azt is, hogy felkelthetjük az érdeklődést a bibliai héber nyelv szépségei iránt. Az immár klasszikus új-héber költészet egyik legnagyobb alakja, Hájim Nahman Bialik ugyanis joggal vélte úgy, hogy aki a zsidó Szentírást csak fordításból ismeri, az olyan, mintha tulajdon édesanyját egy fátylon keresztül csókolná meg...

JHVH – a négybetűs Istennév

„Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak Mindenható Istenként jelentem meg, ám JHVH nevemmel nem váltam ismertté számukra” – így nyilatkozik meg Isten Mózes előtt, amikor az egyiptomi szolgaságból való kiszabadítás történelmi feladatával bízza meg őt. Ahhoz azonban, hogy ennek a híres mondatnak a jelentését feltárjuk, a négy héber betű magyarázatát is meg kell lelnünk. Az itt szereplő négybetűs istennév (görög eredetű tudományos szóval a tetra-grammaton ) értelmezése, noha szinte könyvtárnyi irodalma van, a kabbalában és a bibliatudományban egyaránt számos eltérő véleményt váltott ki, és azt mindmáig a legnagyobb titok övezi. Nem véletlen, hogy a korai görög fordítás, a Septuaginta megtartotta eredeti alakját, csupán betűit írta át, ahogyan azt az imént mi is tettük.

Isten – a Bibliából tudjuk – az ősapáknak ígérte a későbbi Izrael országát, s ők töretlenül bíztak ebben az ígéretben, noha ők ma guk egy talpalatnyi földet sem birtokoltak belőle. (Ábrahámnak még felesége sírhelyét is kemény pénzen kellett megvásárolnia.) Az ígéretet több száz év múltán, Mózes valósíthatta volna meg, ő azonban csalódottságának adott hangot, s erre szól válaszként az általunk idézett mondat. A JHVH egy olyan új fogalmat fejez ki, amely éppen ekkor keletkezett, s amelyben nem részesülhettek a bibliai ősapák: a történelmi ígéretet megvalósító, irgalmas és jóságos, az emberi történelmen uralkodó Örökkévaló fogalmát.

Az új fogalomhoz azonban szó is kellett, amely eladdig ismeretlen volt a héber szótárban. (Voltaképpen mindmáig hiányzik a héber nyelvben az örökkévaló szava.) Ezért mesterségesen alkották meg ezt az új szót Istenre. Három szót írtak egymás alá, s ezek betűit összevonták. (Mi ezt fonetikus átírásban tesszük.)

HJH = volt [ejtsd: hajá]
HVH = van [ejtsd: hove]
JHJH = lesz [ejtsd: jije]
Összevonva: JHVH = Örökkévaló

Csakhogy ezt az utóbbi szót nem lehet kimondani! (Voltaképpen innen ered, hogy a végtelen és láthatatlan Isten neve is kimondhatatlan!) Helyette legtöbbször egy másik, ugyancsak Istenre vonatkozó szót használunk: ADONÁJ, jelentése: Uram. (Ortodox zsidók még ezt sem mondják ki fölöslegesen, helyette inkább így szólnak: HASÉM = a Név, vagy egyszerűen összevonják a két szót: ADOSEM.)

Miután mintegy két évezreden át héberül csak mássalhangzókat írtak, az I. évezred végén létrejött a magánhangzó-jelölés, a „pontozás”. Ekkor a négy héber betű köré a kiejtendő szó magánhangzó jeleit rajzolták, hogy mindenki tudja, Adonájt kell olvasnia. Ám egyes teológusok ezt nem tudták, és egybeolvasták az Örökkévaló mássalhangzóit, az Uram héber szavának magánhangzóival, s így jött létre a vallásos zsidó által soha nem használt, értelmetlen JEHOVA elnevezés. Ez éppolyan tévedés, mintha a magyarban az Isten szó mássalhangzóit összekevernénk az Uram magánhangzóival, valahogy így: SuTaN. Ilyen értelmetlen sutaság a fent említett téves olvasat. Az Örökkévaló Istent jelölő négy héber betű azonban a szeretet Istenére, a történelem gondviselő Urára utal.

ELOHIM – az Istenség
A zsidó hagyomány szerint a héber Bibliában összesen 21 istennév található. Azért ilyen sok, mert Istent az ember nem ismerheti meg közvetlenül, csakis a mi világunkban megvalósuló tulajdonságai (attribútumai) által. Így olyan kifejezéseket használunk Istenre, amelyekkel életünkben is találkozunk, illetve amelyeket a mi tulajdonságainkkal egybevetve (azoknak mintegy ellentéteként) megfogalmazunk.

Így például: Örökkévaló (JHVH), Szent (Hakados), a Legfelsőbb (Eljon), Mindenható (Sadáj), az Irgalmas (Harachaman) stb. Sőt, a béke (salom) és az igazság (emet) héber szavai is jelölhetik a Világ Urát (Adon olám).

Az egyik leggyakoribb bibliai istennév, az Elohim, látszólag többes számban van, egyes számú alakja (Elóah) jóval ritkább. Csakhogy az Elohim nem egyszerű többes szám! Mellette ugyanis mindig egyes számú melléknév és ige található, például a Szentírás első mondatában: Brésit bárá Elohim – kezdetben teremtette Isten... (Ha mégis többes számú ige vagy melléknév szerepel mellette, úgy a szó nem az Egyistent, hanem a pogány isteneket vagy más hatalmasságokat, bírákat stb. jelenti.)

Tudni illik, hogy a bibliai héber nyelvben a többes szám az elvont főnevek kifejezésére is szolgál, így például a zekunim öregséget, öregkort, a neurim pedig fiatalságot, ifjúkort jelent. A teremtéstörténetben a meorot szó hol világítótesteket, hol elvont (ónévként világosságot fejez ki. Ezért az egyes számú alak ( Elóah, mellesleg az arab Allah rokona) Istent jelent, míg a „többes számú” Elohim helyes fordítása: Istenség.

A zsidó hagyomány szerint valahányszor a Bibliában az Elohim kifejezéssel találkozunk, mindig a természet Uráról, az igazságos törvényt megvalósító Istenről kell beszélnünk, míg a JHVH inkább az egyes ember és a történelem Gondviselőjét, a megbocsátás Istenét jelöli. (A Talmudban és a kabbalában ezt a midat hadin és a midat harachamim, az isteni törvény, illetve az isteni irgalom tulajdonságainak ellentétével határozzák meg.) Gondoljunk csak a papi (apai) áldásra, amelyben az Örökkévaló neve szerepel, míg a fiúkra és a lányokra külön elmondott (ugyancsak bibliai eredetű) szövegben az Istenség (Elohim). Amikor ugyanis arra kérjük Istent, hogy gyermekeinket bizonyos bibliai személyekhez hasonlóvá tegye, a fizikai (természeti) megvalósulásra gondolunk, áldást viszont a gondviselő Istentől kérünk rájuk.

Nem véletlen az sem, hogy a teremtéstörténetben végig az Elohim szó szerepel, mert ott a törvényekre épülő világ és a természet létrejöttéről olvashatunk. Az ember teremtéséről szóló részben viszont már mindkét istennevet (JHVH Elohim) együtt találjuk, hiszen az ember életében a törvény és a gondviselés már egyaránt nagy jelentőséggel bír.

E kétféle istennév gyakori és váltakozó előfordulása egyes tudósokat arra az elméletre vezette, hogy – úgymond – a Tórának több „forrása” lehetett. Julius Wellhausen evangélikus teológus az istennevek alapján nevezte el ezeket a feltételezett forrásokat „Jahvista”, illetve „Elohista kódexnek”. Ahol mindkét istennév szerepelt, az a rész a „Papi kódex” elnevezést nyerte. A bibliakritika később ezt továbbfejlesztette, elvégre nagy héber tudás sem kellett hozzá, elég volt megkeresni az istenneveket a héber Szentírásban, és hozzájuk elméletet gyártani. 
A „két teremtéstörténet” – úgymond – marxista értelmezésére is elegendőnek találták ezt a kis különbséget.

Végül szinte mind a 21 istennév felhasználásával Németországban kiadták az úgynevezett Szivárványbibliát, amelyben a feltételezett „források” más-más színnel lettek nyomtatva. 
Ám a látvány szépségén túl ez a módszer vajmi kevés igazolást nyert, különösen a Holt-tengeri tekercsek és egyéb újabb leletek, felfedezések tükrében.

SADÁJ – a Mindenható
Az egyik legérdekesebb és minden bizonnyal legősibb istennév. S egyúttal az egyik legismertebb is, hiszen a Sadáj felirat olvasható a vallásos zsidó otthonok ajtaira szerelt kis doboz, a mezuza külső oldalán. Három héber betűből áll (sín, dalet, jod), ám a mezuzán néha – rövidítésként – csak az első betű, a sín látható.

Az ősi bibliai elnevezés egy ambivalens (ellentétes) értelmű héber igéből, a sadad gyökből ered. 
Ennek jelentése kettős: táplál és elpusztít, s ebből származik a sadájim (= emlő), illetve a sod, a megsemmisülés szava. Elvégre Isten hatalmát éppen az bizonyítja, hogy táplálni és pusztítani egyaránt képes, kinek-kinek a jutalmához vagy büntetéséhez képest. Sadáj tehát az erőt és a földöntúli hatalmat képviselő egyetlen Isten, aki igazságosan gyakorolja ezt a mérhetetlen képességét világunkban. 
Éppen ezért helyesen teszi a zsidó hagyomány, hogy a címünkben szereplő szót Mindenhatóként értelmezi. S a Szentírásban a Sadáj nevet valóban mind a két értelemben használjuk – hadd idézzünk ezekre egy-két jellemző példát.

Jesája és Joél próféták szinte azonos szavakkal hívják fel a figyelmet a gonoszok büntetésére, ha majd eljön a végső ítélet, az Örökkévaló nagy és félelmetes napja, amely (egy héber szójátékkal élve: ksod misadáj javó ) „mint a pusztulás, úgy jön a Mindenhatótól”.

Ugyanakkor Jákob ősapánkat Izsák Sadáj áldásával bocsátja útjára: „a Mindenható Isten áldjon meg téged, szaporítson és sokasítson meg, hogy népek gyülekezete lehess” (Mózes I. könyve, 28. fejezet 3. vers). Sőt, noha – említettük már – a JHVH „az irgalom Istene”, Jákob mégsem az Örökkévaló, hanem Sadáj könyörületét kéri fiaira, amikor ők arra készülnek, hogy visszatérjenek Egyiptomba: „s a Mindenható Isten adjon nektek irgalmat” (ugyanott, 43. fejezet 14. vers).

Érdekes, hogy a bibliai Jób könyve, amelynek főhőse – az egyetemes emberi mondanivaló hangsúlyozása érdekében – nem zsidó, hanem egy híres keleti bölcs, előszeretettel használja a Sadáj istennevet. A név az egész Szentírásban negyvenhatszor fordul elő, s ennek több mint kétharmada, 31 előfordulás éppen Jób könyvéből való! Mindez azt bizonyítja, hogy a jutalmat és büntetést, védelmet és pusztulást igazságosan nyújtó Istent nem csupán a zsidóság, de minden ember Mindenható Urának tartjuk. Elvégre – ahogyan azt Jób szavaival állíthatjuk – „a Mindenható Isten nem téveszti el az igazságot”.

A ház védelmét és ezt az egyetemleges istenhitet hirdeti a házaink ajtófélfáin található kis doboz, a mezuza, rajta a Mindenható Isten nevével. Az egyiptomi tizedik csapástól való megmenekülésre és a szolgaságból való szabadulásra emlékeztető tekercs belső oldalán a „Halljad Izrael” első két szakaszát olvashatjuk, a Sadáj szót pedig a külső oldalára írjuk. […]

Már említettük korábban, hogy a Sadáj, a Mindenható Isten inkább az ősapák Istene volt, mert ők az ígéret teljesülésében nem részesültek, ezért az Örökkévaló, a történelem Ura csak Mózesnek nyilatkozott meg. Az égő (ám el nem hamvadó) csipkebokor jelenetében Mózes ugyanis megkérdi Istent: mit mondjak, ki küldött engem? Mire ezt a választ kapja: eje aser eje! – Mondd azt, hogy „Eje” (= a Leszek) küldött téged!

A héber nyelv jövő ideje a magyarban a jelen és a jövő időnek egyaránt megfelel, ezért aztán kétféleképp lehet (és szokás is) ezt a kinyilatkoztatást fordítani:

1. „Vagyok, aki vagyok” – ezt nem tudom elfogadni, mert Isten ilyen fölényes kijelentést nem tesz.
2. „Leszek, aki leszek” – ez viszont teljes bizonytalanságot takar, amit Isten ugyancsak nem kívánhat az embereknek üzenni.

Ezért aztán az én fordítási javaslatom a következő: „Vagyok, aki leszek” – Isten ugyanis azt adja e kijelentéssel Mózes tudtára, hogy az ígéret, amelyet az ősapáknak tett, most végre egészen bizonyosan megvalósul.

„És ők legyőzték azt (a sátánt) a Bárány véréért, és az ő bizonyságtételüknek beszédéért”

JHWH, Jahweh, vagy Jehova?

Mivel a másik topikban felmerült ez a kérdés, de tulajdonképpen ide tartozik, itt válaszolom meg.

A héber eredeti szövegben JHWH áll és a legtöbb magyar és német fordításban ÚR (az R is nagy betü) illetve HERR áll, szintén nagy betükkel írva.

A zsidók nem merik kimondani a szent Nevet, mert Istenfélelmböl nem akarják még csak véletlenül sem hiába kimondani, ezért a zsidó Bibliában Örörkkévalónak fordítják.

JHWH: héberül: יהוה

Jelentése:
"ehjeh asher ehjeh" ami annyit jelent, vagyok, aki vagyok, leszek aki leszek, az örök létezö.
(Haya – létezik, élet, régi héberben: Hawa)

Mivel a héber csak konzonánsokat ír, így nehéz kimondani. Ha hozzátesszük a héber vokálokat, akkor ki lehet ejteni Jahveh – nak.

A Jehova szó eredete onann jön, hogy vokálként behelyettesítették az Adonai (Úr, görögül: kyrios (κύριος) mássalhangzóit.

J (a) H (o) W (a) H

Sokak szerint ez egy elég késö idökre tehetö szókreáció, amit Krisztus idejében egyáltalán nem ismertek. A 7-10 évszázad között a zsidó mazorétek akartak egy egységes kiejtést meghatározni ezért választották a JHWH és az Adonai keverését.

Fordítás a Bibliában:

JHWH  ÚR (nagy „R“-rel)
Adonai  Úr (kis „r“-rel)

Lehet, hogy némely kifejezés magyarul kicsit másképp írják, elöre is kérem az elnézéseteket.

Forrás:
http://www.bibelpraxis.de/index.php?article.1610
http://www.evangelikal.de/jhwh.html


Sajnos, amennyiben nem áll rendelkezésünkre olyan írásos emlék valahol, amit még csak ezután fognak megtalálni, ami egyértelműen bizonyítja a JHWH Név kiejtését, akkor csak az örökkévalóságban fogjuk ténylegesen megtudni, hogy hogyan is kell kiejteni. Ruff Tibor egyszer beszélt arról, hogy egyesek szerint a JHWH Nevet eredetileg feltehetőleg úgy mondták ki, hogy nem volt benne semmilyen mássalhangzó. Azt mondja, hogy azért tetszik neki ez a teória, mivel ebben az esetben úgy tudott kijönni Isten Neve az ember száján, hogy a lélegzetnek semmi sem állta az útját. 
Ez azonban továbbra is csupán teória. Hála Istennek azonban, Neki nincsenek identitási problémái, ezért nem esik zavarba, ha mi korlátolt létünkre nem tudjuk pontosan kimondani a Nevét, Ha hittel mondjuk, akkor tudja, hogy Róla van szó. Ha hit nélkül mondjuk, akkor pedig hiába vesszük fel a Nevét.

Úgy gondolom, hogy nincs nagy jelentősége, hogy Jahvénak, vagy Jehovának mondjuk, valószínűleg mindkettő pontatlan. Talán annyi szól a Jahve Név mellett, hogy a Jehova Nevet a jehovisták meglehetősen lejáratták. Persze, egyáltalán nem tartom hiábavalónak az erről való értekezést, csak tudomásul kell venni, hogy ezt a kérdést bizonyíték hiányában nem tudjuk lezárni minden jó szándék ellenére sem

Igen, tényleg használják ezt a nevet. Átforditva annyit jelent, hogy "A NÉV" vagyis az Isten nevére utal, amit nem ejtenek ki sohasem. Aztán van még a Kádos-báruch-hu ami leforditva annyit jelent, hogy "Szent-áldott-Ő"
Aztán mint irtam a HÁJ is Isten Nevét takarja, illetve az Adonáj-Urunk és Elohim szó is.
Igaz, hogy az Isten rangjának a neve többesszám ragozásban van -im, sosem lehet összekeverni a bálványistennel, ugyanis azok elim, Ő pedig ELOHIM, talán utalhat a többes ragozás a hármas egységre is, de Jeshuára mindenképpen! Egyébként az Adonáj-Eloháj kifejezés pedig kettős ragozásban van, mintha két személyről lenne szó.


**************************

Bennem mégis kérdésként merült fel JEHOVA, mint Isten neve. Igyekeztem a témának utána járni, így találtam erre a fórumra is, amely nagyon sok információt tartalmaz. Ezt köszönöm Nektek. Ahogy ebben a témában tovább kutakodtam, Raj Tamás már elhunyt Budapesti Főrabbi fórumában találtam az alábbiakban bemásolt kérdéseket és válaszokat. Én úgy gondolom, hogy az egész kereszténység a zsidóságon alapszik, ezért kevés hitelesebb embert tudok elképzelni, aki pontos ismeretekkel bírhat e témában, mint egy főrabbi. De természetesen ha más a véleményetek, kérlek mondjátok el. És ha mindaz amit a Főrabbi mond, akkor az a félelmem, hogy mindaz amit a 19. századi újító ,aki a JEHOVA tanokat elkezdte népszerűsíteni zászlajára tűzött, akkor azok téves felvetésen alapulnak. Kérlek benneteket segítsetek nekem e témában eligazodni. Előre is köszönöm. Testvéri üdvözlettel: Vladár Tamás
Íme az említett fórumról kimásolt levelezés.:

- T!Rabbiúr!Köszönöm szépen a válaszát.Azt szeretném kérdezni,hogy a JHVH névnél nem ugyan úgy kellene a pontozást alkalmazni,mint a többi szónál és akkor megoldódna a kiejtés problémája? Tisztelettel Anikó
Kedves Anikó! A pontozás utólagos, és egy másik szó, a helyette olvasandó ADONÁJ magánhangzóit helyezik rá. A négybetűs istennév csak szimbólum, jelentése: Örökkévaló. Üdv. R.T.

- Tisztelt uram!
Én vagyok a Jahve/JHVH/Jehova nevet bolygató olvasó, és azt szeretném kérdezni Öntől, hogy a héber iratokban oly gyakran előforduló Isteni név Ön szerint hogyan szerepelt? És mikor Mózesnek a 10 parancsolatot adta Isten akkor hogyan mutatkozott be neki, hogy JHVH ? Bizonyára nem, azt mondta : "Én vagyok JEHOVA - atyáitok Istene, Ábrahám,Izsák és Jákob Istene EZ AZ ÉN NEVEM MINDÖRÖKKÉ "
ESETLEG ZSOLTÁROK 83:19 - amely cáfolhatatlanná teszi ezt a csodálatos elfelejtett ISTENI NEVET.
( PL. KÁROLI FORDÍTÁS ) üdvözlettel: Ildikó
Kedves Ildikó! A Jehova, mint említettem, téves olvasat. A négybetűs isteni név köré ugyanis jóval később, amikor a magánhangzó jelölés (a héber pontozás) a gyakorlatba jött, egy másik, helyette olvasandó szó (az „Uram” jelentésű ADONÁJ) magánhangzóit írták. Aki ezt nem ismerte, tévesen összeolvasta a mássalhangzókat a mellette álló magánhangzókkal, így lett belőle Jehova, aminek semmi értelme nincs. Ez olyan, mintha az Isten szó mássalhangzóit az Uram magánhangzóival olvasná valaki össze. Mi lesz belőle? SUTAN! Üdvözlettel: R.T.

- Kedves Uram !
Azt szeretném Öntől kérdezni, hogy miért nem használják az Isteni nevet, amely a héber tetragamma szerint JHVH - magyar megfelelője Jahve, ill. JEHOVA.
Ez az egyedülálló név,
több mint 7000-szer szerepel az eredeti héber iratokban, ill. teljes bibliában, és a legfontosabb volt úgy Mózes idejében, mint Jézus imájában ( akit tudom Önök nem fogadnak el...)
JEHOVA - egy név, amelyről elfeledkeztek, vagy csupán a szellemi Izrael ("Isten választottjai ") viselhetik napjainkban? :-)

Tisztelt Olvasó!  A Bibliában található talán legfontosabb isteni név, a négybetűs JHVH Örökkévalót jelent, mi ezt igen gyakran használjuk, de héberül helyette imában az Adonáj nevet mondjuk, amelynek jelentése: Uram. Ennek oka igen egyszerű: a JHVH kimondhatatlan szimbólum.
A Jehova és a Jahve téves olvasat csupán. 
Üdvözlettel: R.T.

***********************

http://testveremnek.blogspot.de/2011/07/isten-neve-siloban.html

Isten neve Silóban

"Menjetek csak el szent helyemre, Silóba,
ahol először szereztem lakást nevemnek... "
Jeremiás 7,12

Jeremiás 7,12 héber nyelven:




Isten neve héberül leírva, a Jeremiás 7,12-ből:





"...Silóba, ahol először szereztem lakást nevemnek"
Hol van Siló?

Siló (Shiloh) városa Izraelben található
térkép szerint:









Most pedig, nézd meg a Google szerinti,
Silo, Bét-El és Jeruzsálem körzetének műholdképét:





Mintha Isten neve (JAHVE) lenne felírva Júdea hegyeibe.
Hasonlítsd össze:








Ez a hely a frigyláda, bibliai tartózkodási helye,
ahol tehát hegyek és völgyek formálják Isten szent nevét, héberül.

Siló, a nyugalom, biztonság, gond nélküliség helye. Város Efraim területén, Bételtől mintegy 18 km-nyire északkeletre, itt állta a szent sátor Józsué idejétől egészen Sámuel próféta koráig.

Siló jelenti, örömet adó, uralkodó. A szó jelentése még nincs teljesen tisztázva; sok zsidó és keresztyén ember a Messiásra való utalást lát benne (1Móz 49,10).

Bétel (Isten háza). Jeruzsálemtől 18 km-nyire levő helység; neve eredetileg Lúz volt (1Móz 28,19). Közelében ütötte fel sátrát Ábrám (1Móz 12,8; 13,3); itt jelent meg Isten Jákóbnak álmában (1Móz 28,10-22), aki itt épített oltárt, és a helyet Él-Bétel-nek nevezte (1Móz 35,7).


Isten neve kiejtve, Jahve, Jehova. Valószínűleg téves visszaadása a JHVH héber tetragrammnak (négy betű); Izráel Istenének a neve; eredeti kiejtése föltehetően: Jahve. A zsidók tiszteletből sohasem merték a nevet kimondani. Amikor később a héber írásba bevezették a punktuációt (magánhangzó-bejelölést pontokkal), a zsidó írástudók ehhez a tetragrammhoz az adonai = úr szó magánhangzóit illesztették, és azután ezt a szót olvasták Isten neve helyett. Maga a szó valószínűleg a lenni igéből származik, és Isten örökkévalóságáról és változhatatlan hűségéről jelent ki valamit. Az ószövetségben Isten a nevének tíz különböző szókapcsolata van. Többnyire Isten, vagy Úr szóval fordítják ezt a nevet: JHVH; legtökéletesebben az Úr Jézus magyarázta meg a János 5,26-ban: "amiként az Atyának élete van önmagában, akként adta a Fiúnak is!"

"Menjetek csak el szent helyemre, Silóba,
ahol először szereztem lakást nevemnek, és lássátok meg!"
Jeremiás 7,12

***********************************

Még annyit fűznék hozzá Derek Prince nyomán, hogy Isten valódi nevét Jézus jelentette ki nekünk. "megjelentettem a te nevedet" - mondta Jézus. Ez nem a JHVH volt, amit a zsidók már évezredek óta ismertek. Ez a név, amit Jézus megjelentett, az "Atya" volt.

A bibliában a név kifejezi azt, hogy valójában ki is az illető. Amikor Isten megváltoztatott valakit, megváltoztatta a nevét is. Ábrám - Ábrahám, Jákób - Izrael. Ismerheti valaki a JHVH nevet, akárhogyan kiejtve, de ha nem kap kijelentést Jézustól, hogy ez a név kit takar, magáról a személyről, semmi haszna abból. 
Jézus azonban kijelentette, Isten lényének legfontosabb eszenciáját a számunkra: Ő egy szerető atya, akiben minden körülmények között megbízhatunk. Atya... ez Isten igazi valója, Isten igazi neve. Ő a mi atyánk az újjászületésünk után. 
Mi vagyunk azok, akik "szellemtől születtünk" Az Atya szellemétől Jézuson át. Atya... ez Isten újszövetségi kijelentése az övéi számára Jézus által. 
Ez egy sokkal mélyebb kijelentés, mint a JHVH. 

Örömteli mindennapok-

Mai örömteli bátorító :)

,,Mert hitte, hogy Isten megeleveníti a holtakat, és létre hívja a nem létezőket.,,
-Róma 4,17-


Vannak olyan helyzetek az életünkben, amikor úgy tűnik zsákutcába kerültünk és nincs tovább. Amikor úgy tűnik, kicsúszik az irányítás a kezedből és semmit sem tehetsz ellene.
Ilyenkor emlékezned kell rá, mire képes Isten. 
A helyzet talán már nem a te irányításod alatt van, Isten viszont kézben tartja a dolgot.
El kell hinned,hogy Isten irányít , kézben tartja a dolgaidat,e z azt jelenti, nincs miért aggódnod. Fókuszálj arra, hogy mire képes Isten!

Van két dolog, amire Isten képes, de te nem: életre keltheti a holtat és a semmiből teremthet valamit.
 

Ha Isten fel tud támasztani egy halott embert, akkor újra tudja éleszteni karriered, új munkahelyet tud adni. Életet tud lehelni a tönkrement házasságba, a kapcsolataidba, meg tud gyógyitani, 
Életet lehelhet a pénzügyi helyzetedre is.

Istenbe vetett hitre van szükséged, mert Ő kézben tudja tartani a dolgokat, amikor te nem. 
Az életed nagy része a te irányításodon kívül áll, úgyhogy szükséged van hitre.
A Biblia azt mondja a Lukács 18:27-ben: "Ami lehetetlen az embereknek, az Istennek lehetséges." 
Isten a lehetetlenre specializálódott. Ezt hívjuk csodának, és erre a te életedben is képes! 
Ő kész neked is szabadulást hozni a zsákutcáidból.

Legyen örömteli napod :)

********************************************

Mai örömteli bátorító :)

,,De hála legyen Istennek, aki a Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt.,,- 2 Kor.2,2,14-



A keresztény élet, egy diadalmas életbe való hívás.
Isten az Ő Királyságába helyezett Jézus Krisztus által ,egy diadalmas életbe hívott.
Ez azt jelenti, hogy Őbenne és Őáltala kitartóan örömteli, békés,bővölködő életre kaptunk elhívást. Ez minden Krisztusban újjászületett keresztény elhívása!

Sokan vannak még, aki nem fogadják el ezt az igazságot, ezért nem élnek az elhívásukban.
Egyik nap vesztes, a másik nyertes, hullámzó életet élnek, folyton bizonytalanságban.
Alapigénk azt mondja ,,Krisztus ereje által mindenkor,, nem csak néha ,hanem mindíg!

,,Ti Istentől valók vagytok, gyermekeim, és legyőztétek őket, mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van.,,
- 1Jn.4,4-

Éld az életed minden napját győztes hozzáállással.
Menj előre ma és győzz!


Legyen örömteli napod:)

forrás:
https://www.facebook.com/Örömteli-mindennapok-1724650591094415/

Charles Cowan: Szellemi erősségek lerontása


Sokan azt hiszik, hogy a szellemi erősség valami rossz szokás, vagy éppen nikotin-, kávé-, drog- illetve egyéb más függőség. Ám tudjuk, hogy a szellemi erősség több mint az említettek. Úgy is lehet valami erősség, hogy észre sem veszed, hogy ott van. Mi is a jelentése az erősségnek? Habitusból, hozzáállásból eredő viselkedés vagy gondolkodásmód, ami Isten gyermekét testivé teszi, és testi is marad általa. Bármi, ami az életedben testivé tesz, és az ok, ami miatt hosszú távon testi maradsz, az bizony erősség. S mivel nem készítünk naponta leltárt, ezért gyakran testiek maradunk hosszú időre.

Tehát habitusból eredő gondolatok és magatartásminták, amelyek Isten gyermekét a test világában tartják ahelyett, hogy Isten királyságában lenne. Gyakran kérdezik tőlem, mikor ilyen témát érintek: kiről beszélsz? Sokan azt hiszik, ha valaki gyülekezetbe jár, az már nem lehet testi. Pedig a gyülekezetben találkoztam a legtestibb emberekkel.

Megállapíthatjuk tehát, hogy csak a gyülekezetbe járás nem tesz minket szellemivé.

1Pét5,8 Józanok legyetek, vigyázzatok; mert a ti ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán szerte jár, keresvén, kit elnyeljen.

Ez már egy utasítás, hogy óvatosak legyünk és józanok. Vajon miért? Azért, mert az ellenség, mint ordító oroszlán körbejár, keresvén kit tud elnyelni. Nagyon egyértelmű ez az Ige - ad egy utasítást, és meg is mondja, miért. Röviden úgy foglalhatnám össze: légy józan és óvatos, mert van egy ellenséged. S az Ige azt is megmondja, ki az ellenséged: az ördög. Bizony nagyon kell örülnünk, hogy megmondja, mert így tudhatjuk, hogy nem János, Zsolt, Mária (x vagy y) a mi ellenségünk.

Ez visszavezet minket ahhoz az Igéhez: „Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság lelkei ellen, melyek a magasságban vannak.” (Ef 6:12) A testi keresztények kiváló jellemzése az, amikor egymás ellen harcolnak. Az is kiderül az Igéből, hogy sátán keres olyan keresztényeket, akiket elnyelhet. S mivel nem tudja ki a testi, s ki nem, mindenki ellen megy. A támadása alapján derül ki, ki az, akit elnyelhet. S ha talál ilyet, elkezdi piszkos munkáját az életében. Az elnyelni szó a magyarban nagyon jó erre. Benyel, elnyel. A sátán célja, az elnyelés azt jelenti, hogy áttesz, átvisz valakit a testi életbe. Azt az ördög elnyelte. S amikor testivé válik valaki, akkor már kivonja magát Isten fennhatósága alól, és Ő már nem tudja használni. Fontos viszont tudnunk, mindez hosszú távon igaz, a rövid ideig tartó folyamatokra nem.

Az ellenség azt jelenti: ellenzi azt, ami vagy. Nem tetszik neki, aki vagy, és szeretné, ha más lennél, sőt, ellenzi azt a jogodat, hogy Isten gyermeke vagy, és azt, hogy legálisan mi a tiéd. Pál apostol az Efézus 6-ban azt mondja, hogy valójában ezek ellen harcolunk. A föld, a sötétség mind ellenünk van. És a sátán azért tesz erőfeszítéseket, hogy hosszú távon építsen ki erősségeket, azaz olyan habitusból fakadó viselkedés és gondolkodás mintákat, amik testi gondolkodásban és viselkedésben tartanak. Lehetőség szerint földi életük végéig szeretné fogságban tartani Isten gyermekeit.

Látom, hogy az emberek megtérnek, és itt vannak 20-30 évig, de nem növekednek szellemi életükben. Mi az oka annak, hogy hallják Isten Igéjét, gyülekezetbe járnak, olvassák a Bibliát, és mégsem tudnak növekedni? Ennek oka, hogy erősség, vagy erősségek vannak az életükben, amik megakadályozzák a növekedésüket. Sokan élnek és halnak meg ebben az állapotban. Természetesen a mennybe mennek, de nem vihetik magukkal, amit pedig vihettek volna.

Sőt, szélsőséges esetben még akár démonizált is lehet valaki. Hála Istennek, ebben az országban nem sok embert találsz Krisztus testében, akiket démonok tartanak uralmuk alatt. Inkább az a jellemző, hogy démoni nyomás alatt vannak. Ha valaki démoni uralom alatt van, nem tudja kontrollálni a döntéseit, cselekedeteit, őt a sátán tartja teljes kontroll alatt. Nem képes úgy funkcionálni az életében, ahogy Isten megteremtette.

A jellemző azonban inkább az Krisztus testében, hogy vannak, akik meg tudták őrizni a döntési képességüket, viszont nagy démoni nyomás alatt vannak. Olyan hatalmas sátáni támadások vannak az életükben, hogy nem képesek tisztán gondolkodni, gondolataikat kordában tartani. Ha pl. egy keresztény azt mondja: nem vagyok képes megbocsátani valakinek és szeretni őt, akkor ez azt mutatja, hogy az életében van valamilyen erősség.

A nyomások alatt azt értem: erős befolyás annak érdekében, hogy a személy ne tudjon szellemben növekedni. Minden ilyen dolog erősség. Sok ilyen ember van a gyülekezetben, aki nem képes meglátni, mi a szellemi növekedésének a gátja. Nem démonizált, gyülekezetbe jár, jó kapcsolatokat épít ki ott, és meg van nyugodva, hogy jó úton jár. Általában azt mondják: nagyon szeretem az Urat, és járok gyülekezetbe. Ezt mondják – de persze nem biztos, hogy ez így is van. Pál apostol gyakran fejezi be a leveleit így: növekedjetek az Úr kegyelmében és az Ő megismerésében.

Ha egy személy nem tesz erőfeszítéseket, hogy növekedjen, akkor nem tud növekedni. Azok az akadályok, melyek Isten gyermekét akadályozzák a növekedésben, lehetnek körülmények és emberek is. Gyakran Isten gyermeke olyan gondolatok foglya, melyek kapcsolatban vannak ezekkel az emberekkel. Azon jár az eszük, vajon mit csinálnak, vagy mit gondolnak azok az emberek? Pedig így fogságban tartanak. Személyek viselkedésmintát adhatnak Isten gyermekének, ezáltal tarthatják távol Isten országától. Egy példával illusztrálva: járhat valaki gyülekezetbe, de sohasem imádkozik, nincs imádkozó élete a gyülekezeten kívül. Olvassa az Igét, de nem gondolkozik rajta, és nem igazán hűséges. Jár gyülekezetbe és ez jó dolog, de mindezek erősségekké is válhatnak az életében. Testi életmódba taszítja így a sátán ezeket a hívőket, s így soha nem tudnak az Úrral való kapcsolatukban fejlődni. Ahogy az Ige mondja: nem test és vér ellen van tusakodásunk.




Célunk, hogy növekedjünk kegyelemben, és a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésében. Ha sátán téged a vitatkozások területén tud tartani, akkor testi keresztény maradsz, függetlenül attól, hogy esetleg a gyülekezet zenekarában játszol. Sőt, még az sem számít Isten országában, ha diakónus vagy, vagy régóta házicsoport vezető. S ha Isten ajándékait nem vagy képes testi mívoltod miatt használni, akkor sátán elérte a célját.

Az Ef.6,12 meghatározza hogy hol vannak, és kik az ellenségeid: a sötétség erői, szellemi gonosz erők a magas helyeken. Ha úgy gondolod, hogy te már annyira szellemi keresztény vagy, hogy ezek nem képesek már rád hatni, akkor figyeld meg magad, mikor csúcsforgalomba kerülsz. Vagy amikor este fáradtan hazamégy, és a párod olyat mond, ami nem tetszik neked. Ha valami miatt csalódott vagy, akkor meglátod, hogy ezek a körülöttünk levő gonosz erők bizony hathatnak a cselekedeteinkre. Arra törekednek, hogy testivé tegyenek.

Sok testi keresztény akarja Isten áldásait, közöttük sok prédikátor is, de nem törődnek azzal, milyen az életstílusuk. Ez bizony az ellenség munkája. Sőt a sátán azt is megpróbálja elérni, hogy valaki mást hibáztass helyette a gondjaid miatt. Mondjuk, az a bajod, hogy a prédikátor nem prédikál túl röviden, vagy túl hosszan, esetleg a gyülekezet zenekarában van valaki, akit ki nem állhatsz. Amikor még fiatal keresztény voltam, és prédikáltam, volt egy segítő, aki hozta a kosarat a gyűjtéshez. Több istentisztelet is volt, és én már korábban adtam, de ő lecövekelt előttem, és hiába mutattam, menjen tovább, nem ment. Már mindenki engem nézett. Végül majdnem egy erősség lett ez az ember az életemben. El nem tudjátok képzelni, milyen dühös lettem, a testem mit mondott, mit csináljak ezzel az emberrel...!

Az ellenségünk megpróbálja a jelenségre, a tünetre irányítani a tekintetünket, nem pedig a bajok forrására. Ugye tudjuk a forrást, a keresztények tudják, hogy sátán az ellenségük. Jellemző az, hogy a tünetet látjuk, ezzel viszont még nem tudjuk megoldani a problémánkat. Az emberek gyakran személyeket látnak problémának, de amikor rájuk haragszanak, a problémájuk még nem oldódik meg. Ez olyan, mint mikor fáj valamid, és beveszel rá egy Algopyrint, a tünet, a fájdalom ugyan megszűnik, de az ok nem. A keresztény ember életében ez azt jelenti, hogy soha nem nézi meg a problémája szellemi gyökerét. Addig nem tudod megoldani a problémáidat, míg nem fedezed fel, ki az oka, és meg nem kötözöd az életedben. Amíg meg nem tanulod, hogy győzheted le a szellemi erősségeket, ő fog győzni.

Mt 16,21 Ettől fogva kezdé Jézus jelenteni az ő tanítványainak, hogy néki Jeruzsálembe kell menni, és sokat szenvedni a vénektől és a főpapoktól és az írástudóktól, és megöletni, és harmadnapon föltámadni.

Máté 16:22 És Péter előfogván őt, kezdé feddeni, mondván: Mentsen Isten, Uram! Nem eshetik ez meg te véled.

Máté 16:23 Ő pedig megfordulván, monda Péternek: Távozz tőlem Sátán; bántásomra vagy nékem; mert nem gondolsz az Isten dolgaira, hanem az emberi dolgokra.

Ugye nem volt bölcs dolog Pétertől, hogy megrótta Jézust. Péter mondanivalójának a kellős közepén Jézus azt mondta: kerülj a hátam mögé sátán, mert nem törődsz Isten dolgaival, hanem csak emberiekkel. Látjuk, hogy Péter nem volt a sátán, sőt, démonok által leuralt ember sem. Péter szerette az Urat. Ráadásul Péter azt gondolta, most védelmezi Őt. Ugyanakkor látjuk, hogy egy démonikus szellem elnyomása alatt volt, ezáltal sátán megpróbált Jézusra hatni, aki ekkoriban, mint ember élt a földön. Ugyanazoknak a kísértéseknek kitéve, mint bárki más. Ne felejtsük el, Jézus tudta mi van előtte, mi vár rá. Tudta miért lett elhíva és elküldve a földre, hogy a teste mire lett előkészítve: hogy bárányáldozatként fog szolgálni, hogy teste fogja a mi bűneinket elhordozni, hogy a mi büntetésünk rajta lesz. Jézus tudta, hogy ez nem Péter volt, hanem sátáni befolyás alatt beszélt. Péternek nem volt semmi elképzelése arról, honnan jön ez a gondolat, azt hitte, hogy Jézust szereti és gondoskodik róla. Jézus tudta a forrását az ellenségnek, tudta, hogy ki is az - ha nem így lett volna, akkor nem tudott volna a keresztre menni, elbujdosott volna. Ő pontosan tudta, hogy nem emberekkel kell harcolnia, pontosan tudta, honnan jönnek ezek a támadások. Amíg az emberek nem ismerik fel, honnan ered, miben gyökerezik az erősség, addig nem lehetnek szabadok tőle.

Mt 12,27: És ha én Belzebub által űzöm ki az ördögöket, a ti fiaitok ki által űzik ki? Azért ők magok lesznek a ti bíráitok.

Máté 12:28 Ha pedig én Istennek Lelke által űzöm ki az ördögöket, akkor kétség nélkül elérkezett hozzátok az Isten országa.

Máté 12:29 Avagy mi módon mehet be valaki a hatalmasnak házába és rabolhatja el annak kincseit, hanemha megkötözi előbb a hatalmast és akkor rabolja ki annak házát?

Az első, amit meg kell tenned, hogy az ellenséggel szembe állsz, és meg kell kötöznöd. Amíg ezt nem teszi meg a keresztény, addig őt kötözi meg az ellenség erősségekkel.

Ugye előbb testivé kell tennie az ördögnek engem, hogy meg tudjon kötözni. Ha nem tud testivé tenni, nem tud megkötözni. Az erőfeszítése arra irányul hát, hogy testivé tegyen. A másik célja, hogy ellentéteket szítson emberek között. Ez a leggyakrabban bevetett módszere. Ha ez sikerül, a keresztények hosszú időre meg vannak kötözve, s így nem tudnak szellemben növekedni. Ezáltal tudja kiépíteni a habitusból eredő gondolatokat és viselkedés mintákat, ami azt jelenti, hogy kirabolja a házat. A sátán megpróbálja ezt megtenni az otthonokban, férj és feleség, szülők és gyermekek, de tanár és diák között is, és így ezeket a családokat, kapcsolatokat, embereket képes hosszú időre válságba sodorni. Sátánnak ez a taktikája. Ha sikerül neki egy keresztényt testivé tenni, jó úton van afelé, hogy erősségeket is kiépítsen benne.

Ezért nagyon fontos, hogy a keresztények azonnal felismerjék, ha testiek: „Aha, tudom, hogy ez az, amit sátán használni akar az életutamon. Ő bizony nem fog olyan helyre vinni, ahol nem leszek szellemi, nem fogja a hitemet megbénítani!” Az erősséget nem lehet addig lerombolni, míg meg nem értjük, hogy az ellenséget meg kell kötözni. Hozol egy embert a gyülekezetbe, és azt akarod, hogy megszabaduljon, de addig nem képes rá, míg meg nem érti, ki az ellensége, és nem fogja azt megkötözni. Ha erre nem képes, akkor lehet, hogy a te jelenlétedben szellemi keresztény, de abban a pillanatban, mikor magára marad, a démonok elkapják. Neked nem imádkozni kell az erősségek ellen, hanem ki kell vetned, le kell rombolnod azokat.

Akinek az életében erősségek vannak felépítve, nem tudja ezt lerombolni, kivetni, míg meg nem érti, ki az ellensége, és meg nem kötözi. Lehet, hogy időlegesen fejlődik, de hosszú távon nem lesz rá képes, csak akkor, ha olyan személy jelenlétében van, aki gyakorolja a szellemi hatalmát.

Elmentem egy összejövetelre Texasban, ahol Lester Sumrall is ott volt. Egy anya jött a fiával, akinek szabadulásra volt szüksége. A nagymamája is jelen volt, aki leuralta a fiút, és beszélt az egész szabadítási szolgálat alatt, míg Lester Sumrall rá nem szólt, hogy „fogd be a szádat Jézus nevében!” Az nem szólalt meg utána, és a fiú megszabadult.

Ha valaki a szellemi hatalmát gyakorolja egy hívő életében, az időlegesen meg is szabadulhat. De ha az illető nem tudja, hogy vannak erősségei, és azt sem, hogyan kell ezeket legyőzni, akkor újra démoni befolyás alá kerül, ha az a szellemi tekintély nincs a közelben. Ilyenkor szokott az a meglepetés történni: „azt hittük, hogy megszabadult!” - mondják meglepve, pedig nem történt meg véglegesen. Míg valaki nem néz tükörbe, és nem mondja, hogy igen, problémám van, addig nem lesz sikeres az erősségek lerontásában. Hozzáteszem, ha nem olvassa a Bibliát, nem jár gyülekezetbe, nem szól nyelveken, nem imádkozik – nem lehet sikeres. Megpróbálhatok imádkozni Jánosért, de nélküle ez nem sikerülhet.

2kor10,4 Mert a mi vitézkedésünk fegyverei nem testiek, hanem erősek az Istennek, erősségek lerontására;
2Kor 10:5 Lerontván okoskodásokat és minden magaslatot, amely Isten ismerete ellen emeltetett, és foglyul ejtvén minden gondolatot, hogy engedelmeskedjék a Krisztusnak;

Bizony, ha testi vagyok, akkor csak testi fegyvereim vannak, s így nem lehetek sikeres. Nekem szellemi fegyverekkel kell rendelkeznem. Ebből az Igéből az derül ki, hogy vannak szellemi fegyvereim, amelyek az erősségek lerontására szolgálnak. Az Igében benne vannak ezek a fegyverek. Mik ezek? Az imádság önmagában nem fogja lerombolni ezeket, mert nemcsak ez a fegyverzeted. A fegyvertáradban más eszközök is vannak – az imádság nem elég. Mert itt olvassuk, hogy a fegyvereid – többes számban. Gyakran jönnek kérések, hogy egy gyülekezeti tagunk rokonáért imádkozzunk, hogy szabaduljon meg. De ezek az imák nem lehetnek hatásosak. Lehetnek persze időleges eredményei, de míg az illető rá nem jön, hogy erősségei vannak, és hogyan tud elbánni ezekkel, addig a szabadulása nem lesz végleges.

Luk 10,17 Luk 10:17 Visszatére pedig a hetven [tanítvány] örömmel, mondván: Uram, még az ördögök is engednek nékünk a te neved által!
Luk 10:18 Ő pedig monda nékik: Látám a Sátánt, mint a villámlást lehullani az égből.
Luk 10:19 Ímé adok néktek hatalmat, hogy a kígyókon és skorpiókon tapodjatok, és az ellenségnek minden erején; és semmi nem árthat néktek.
Luk 10:20 De azon ne örüljetek, hogy a lelkek néktek engednek; hanem inkább azon örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben.

Hat pontot sorolok fel, amelyekről órákig lehetne tanítani.

Minden újjászületett hívőnek hatalma van a démoni erőkön és a sötétségen. Az Igében az van, hogy ne azon örüljetek, hogy a lelkek néktek engednek; hanem inkább azon örüljetek, hogy a ti neveitek fel vannak írva a mennyben. (Luk 10:20) Hatalmad van kígyókon és skorpiókon taposni és az ellenség minden erején. (Luk 10:19) És nekünk ezt is kellene tennünk! Tudatában kell lennünk, hogy a hatalmunk, felhatalmazásunk honnan jön, vagy másképp: közösségben kell lennünk Azzal, akitől a felhatalmazásunk jön – közösségben kell lennünk a mennyel. Nem lehetsz öt napon keresztül állandóan testi dolgokkal közösségben, aztán jössz a gyülekezetbe – de ne várd, hogy túl messzire fogsz jutni. Ha közösségben vagy a mennyel, ahonnan a hatalmad, a felhatalmazásod van, csak azután tudsz hatékony életet élni.

Hogyan tudod megtörni a szellemi erősségeket?

1. Felhatalmazás. Minden hívőnek felhatalmazása, hatalma van a mennyből. Amikor valaki Jézus nevét használja, tudnia kell, hogy e név mögött milyen erő van. Tölts időt az Ige-tanulmányozással, keresd, kutasd, hogy Jézus neve mögött milyen erő és hatalom lakozik. Mit is jelent, hogy Isten magas helyekre emelte Jézust és adott neki olyan nevet, mely minden név fölött való? S tudod, hogy mit adott Isten Jézusnak? A saját nevét. Isten az ember Jézusnak a saját nevét adta. Figyeld csak: az ember Jézusnak. Igen, tudjuk, hogy Jézus Isten, de Jézus úgymond emberi része harcolt az ördöggel, illetve emberi formában tette azt. Isten egy embernek adta a saját nevét. De tudod-e, hogy számodra is megadatott ugyanez a név? S tudod miért? Mert Krisztus Jézusban vagy! Pál apostol azt mondja, hogy meghajtom a térdeimet a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja előtt, Akiről neveztetik minden nemzetség, mennyen és földön. (Ef 3:14-15

Ez a név nekem is adatott. Amit ez a név meg tud cselekedni, azt én is meg tudom, mert megkaptam ezt a nevet. Akármilyen hatalom, erő van ebben a névben, nekem is megvan, mert enyém is ez a név. Mert az a név, amit Isten adott Jézusnak, nekem is megvan, s miért? Mert mi vagyunk Krisztus teste. S minket Isten soha nem néz elválasztva Jézustól, mindig Jézusban lát az Atya.

2. Az ima böjtöléssel megsokszorozza a hitet. Sokkal erősebb, hatékonyabb szinten működsz, mikor böjtölve imádkozol. Sokszor a keresztények inkább válság-központúak, mint ima- és böjtölés központúak. Ahelyett, hogy krízisbe kerülve testivé lennél, menj be az imakamrádba, kezdj el böjtölni, hogy a hited megsokszorozódjon. Tudod, ha hited van, és azt mondod annak a hegynek: Kelj fel és ugorjál a tengerbe! és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit mond, megtörténik, meg lesz néki, amit mondott. (Márk11,23-24) – A hegy el fog mozdulni, bele fog ugrani a tengerbe! Nem lesz hited a böjtölés által, mert a hit hallásból van, a hallás pedig az Ige által, hanem megsokszorozza a meglevő hitedet, ami az Ige hallásából jött.

3. A csere. A saját gondolataidat fel kell cserélned Isten gondolataival. Azaz ki kell dobnod a rossz gondolataidat, és be kell helyettesítened c gondolataival. Honnan tudod meg Isten gondolatait? Az Ő Igéjéből. Tehát ha krízisbe kerülsz, és nem jársz közben, nem imádkozol, nem böjtölsz, nem sok minden fog történni a helyzetedben. Ne várd, hogy megfordul a dolog!

4. Ellenállás. Vesd alá magad Istennek, és állj ellene az ördögnek. Az Ige nem úgy folytatódik: és még hosszú ideig vár az ördög, és ellenáll neked - hanem azonnal elfut. Ha nem ismered a fegyverzeteidet, vagy ismered, de nem használod, akkor ne várd, hogy az erősségeid lerombolódjanak. Nem vagy Istennek alávetett, ha nem használod ezeket a fegyvereket. Vesd alá magad Istennek, és állj ellene az ördögnek: ez a kettő szorosan összefügg. Ha nem veted alá magad, akkor nem tudsz ellene állni az ördögnek. Más szavakkal: közeledj Istenhez, és Ő is közeledni fog hozzád.

Gyakran mondják nekem: imádkoztam és nem érzem, hogy áttörés lett volna. Testvérem, ne az érzéseidre figyelj! A hitünk nincs összekapcsolva az érzéseinkkel, viszont össze van kapcsolva Isten Igéjével. A hited egyedül azzal van összekapcsolva, hogy miben hiszel, amit a Bibliában olvasol. Tehát mi Isten alávetettjei leszünk, más szavakkal közeledünk hozzá és Ő is közeledik, és ezután állunk ellene az ördögnek.

5. Elfoglalás. Nem a munkádról lesz szó, hanem arról, hogy a hétköznapjaidban mi az, ami lefoglal téged. Vagyis ne hagyj helyet az ördögnek, hogy elfoglalja a területeidet! Ami egy hívő életében egyedül elfogadható: a megfelelő gondolkodás, cselekvés. És kell egy viselkedés-szabvány az életedben. Egy Isten Igéje szerinti standard, kompromisszumok nélküli hit-viselkedés mintád, minden helyzetben.

Hányan vagytok tisztában a fegyverzetetekkel? Ha valaki megkérdezi: milyen fegyvereid vannak, mit mondasz neki? Beszéltünk az imáról és a hitről. Ennél több fegyvered is van. Néhányan azt mondják: elég hitem van, jöhet akármi, mindent legyőzök. De ez nem igaz. Milyen fegyvereket veszel fel magadra? Kezdjük a fejnél: felvesszük az üdvösség sisakját. Mit jelent ez? Hogy helyesen gondolkozol. Felveszed az igazságosság mellvasát: megigazult vagy Krisztusban. Felveszed az igazlelkűség (gör:igazság, valóság) övét: ez a Biblia, az Ige.

Felveszed a békesség evangéliumának saruját: ha az ördög elkezd támadni, akkor a válaszod: ördög, ha elkezdesz támadni, elmondom tíz embernek az evangéliumot, ha nem hagyod abba, szolgálni fogok az embereknek Isten erejével. A hit pajzsa: amikor az ördög jön a tüzes nyilaival, ezzel a hit-pajzzsal tudod megoltani azokat. Az Ige kardja: veszed az Igét a bensődbe, és kibocsátod azt a szádon keresztül, összhangba hozod a beszédedet a cselekedeteiddel, és támadod, támadod az ördögöt minden nap.

Ezeket kell tennünk, amikor szellemi erősségeket akarunk lerombolni az életünkben. Mert ezek az erősségek azok, amelyek a szellemi növekedés útjában állnak. A világ először látni szeretne, mi viszont megmutatjuk a világnak, hogy a mi látásunk a hitünk. Szükséges tehát az erősségeket kihajítani az életünkből, ne várjunk tovább, hogy tovább tudjunk növekedni szellemben.

Fordította: Orbán Tibor- mindenlehetseges.shp.h-

János Evangyélioma 14. rész


1. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem.
2. Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.
3. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy a hol én vagyok, ti is ott legyetek.
4. És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok.
5. Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat?
6. Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam.
7. Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt.
8. Monda néki Filep: Uram, mutasd meg nékünk az Atyát, és elég nékünk!
9. Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? a ki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát?
10. Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? A beszédeket, a melyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, a ki én bennem lakik, ő cselekszi e dolgokat.
11. Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magokért a cselekedetekért higyjetek nékem.
12. Bizony, bizony mondom néktek: A ki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, a melyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek.
13. És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban.
14. Ha valamit kértek az én nevemben, én megcselekszem azt.
15. Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok.
16. És én kérem az Atyát, és más vígasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké.
17. Az igazságnak ama Lelkét: a kit a világ be nem fogadhat, mert nem látja őt és nem ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.
18. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok.
19. Még egy kevés idő és a világ nem lát engem többé; de ti megláttok engem: mert én élek, ti is élni fogtok.
20. Azon a napon megtudjátok majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti én bennem, és én ti bennetek.
21. A ki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; a ki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak.
22. Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat, és nem a világnak?
23. Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.
24. A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem.
25. Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék.
26. Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek.
27. Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen!
28. Hallottátok, hogy én azt mondtam néktek: Elmegyek, és eljövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy azt mondtam: Elmegyek az Atyához; mert az én Atyám nagyobb nálamnál.
29. És most mondtam meg néktek, mielőtt meglenne: hogy a mikor majd meglesz, higyjetek.
30. Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme: és én bennem nincsen semmije;
31. De, hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát és úgy cselekszem, a mint az én Atyám parancsolta nékem: keljetek fel, menjünk el innen.

IMA

Mindenség Ura, én Istenem! Te uralkodsz a végtelen felett. 

Bámulatos teremtményekkel népesítetted be az eget és a földet, s én boldog vagyok, hogy végtelen kegyelmed által mind e csodának részese lehetek. Ember vagyok, parányi porszem, mégis kitüntetsz figyelmeddel, gondod van rám, törődsz velem, nem feledsz el szeretni engemet. 
Tökéletlen emberként átélhetem Veled a tökéletes harmóniát.
A Te érdemed, hogy csillagos éjszakán nem hagynak el az álmok, s fényes nappal látom, melyik úton járok. Vízparton, tündöklő ég alatt ámulva nézhetem a vízben cikázó halakat, bámulhatom a madarak könnyű röptét, érezhetem arcomon a nyári szellő simogatását, mely megborzongatja a fákat, s láthatom, amint a föld állatainak, a mező vadjainak lába alá selymes fű simul.
Hatalmas felelősséget tettél vállainkra, hogy mindezt a csodát örökségül az emberek uralma alá helyezted. 

Köszönöm, hogy találkozhatok veled, Jézus. Veled, aki Isten vagy. Hogy itt jártál a földön, emberként is alig voltál kisebb, mint Isten. Hogy tudhatok Rólad, a dicsőségedről, hogy
tudhatom, emberként is lehet tökéletesen élni. Hogy otthagytad isteni dicsőséged, felvállaltad az emberi nyomorúságot értem, a bűnösért. Atyám, felséges a Te neved.

Dávid zsoltára. Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet! Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat ellenfeleiddel szemben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót. 
Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, micsoda a halandó - mondom -, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá? 
Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, dicsőséggel és méltósággal koronáztad meg. 
Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél: a juhokat és marhákat mind, még a mezei vadakat is, az ég madarait, a tenger halait, amelyek a tenger ösvényein járnak. 
Ó, Urunk, mi Urunk! Mily felséges a te neved az egész földön! "
- (Zsolt. 8.1-10)

2018. május 16., szerda

EGY FÉNY GYÚLT A MENNYBÕL



https://www.youtube.com/watch?v=dnRf7x0uO9E


EGY FÉNY GYÚLT A MENNYBÕL

Amikor hozzám értél, 

Minden ujjá lett bennem. 

Jelenlétedbe léphettem.

Szereteted elért és Messze szállt a félelem 

Neked adom az életem. 

Rám leheltél, és Élettel betöltöttél 

Kezeddel hozzám értél 


Ref: Egy fény gyúlt a mennybõl, 

És szívem már ettõl 

Csak ezért az országért él. 

Egy kéz nyúlt le fentrõl, 

És értettem egybõl a célt, 

Mikor hozzám értél.


2018. május 13., vasárnap

,,Amikor bemerítkeztetek, és ezáltal Krisztussal együtt eltemettek titeket.,,


,,Amikor bemerítkeztetek, és ezáltal Krisztussal együtt eltemettek titeket.,,-Kolosséiakhoz 2:12
Isten ugyanakkor Krisztussal együtt fel is támasztott benneteket — mivel hittetek a hatalmában, amelyet akkor mutatott meg, amikor feltámasztotta Krisztust a halottak közül.

KIK VAGYUNK MI KRISZTUSBAN ? MI A HIT-ÁLTALI ALÁMERÍTKEZÉS EREJE SZÁMUNKRA ?
KRISZTUS A VÍZVÁLASZTÓ - VÉGE A BŰNÖS MÚLTNAK, Isten királysága
az örökségünk és jövőnk KRISZTUSSAL EGYÜTT, KRISZTUSBAN !!!

"Ahogyan engem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket: maradjatok meg az én szeretetemben.
Apostolok cselekedetei 11:17 
Ha tehát ugyanazt az ajándékot adta nekik is az Isten, mint nekünk, akik hittünk az Úr Jézus Krisztusban, akkor ki vagyok én, hogy akadályozzam az Istent?"
Róma 3:22 Isten pedig ezt az igazságát most nyilvánvalóvá tette a Krisztusban való hit által minden hívőnek. Mert nincs különbség:
Róma 8:1 [ Akik Krisztusban vannak, Lélek szerint járnak ] Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak,
Róma 8:39 sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban.
Róma 9:1 Igazat mondok Krisztusban, nem hazudok, lelkiismeretem tanúskodik mellettem a Szentlélek által,
Róma 12:5 úgy sokan egy test vagyunk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai.
Róma 16:5 Köszöntsétek a házukban levő gyülekezetet is. Köszöntsétek az én szeretett Epainetoszomat, aki az ázsiai tartomány első zsengéje Krisztusban.
Róma 16:9 Köszöntsétek Urbánuszt, aki munkatársunk a Krisztusban, és az én szeretett Sztakhüszomat.
1 Korinthus 3:1 [ A viszálykodás a lelki kiskorúság jele ] Én tehát, testvéreim, nem szólhattam hozzátok úgy, mint lelkiekhez, hanem csak úgy, mint testiekhez, mint a Krisztusban kiskorúakhoz.
1 Korinthus 4:10 Mi bolondok vagyunk a Krisztusért, ti pedig okosak a Krisztusban, mi erőtlenek, ti pedig erősek, ti megbecsültek, mi pedig megvetettek.
1 Korinthus 4:15 Ha tanítómesteretek sok ezer volna is a Krisztusban, atyátok azonban nincs sok: mert az evangélium által én vagyok a ti atyátok a Krisztus Jézusban.
1 Korinthus 15:18 Sőt akkor azok is elvesztek, akik Krisztusban hunytak el.
1 Korinthus 15:19 Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.
1 Korinthus 15:22 Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy a Krisztusban is mindnyájan életre kelnek.
2 Korinthus 1:21 Aki pedig minket veletek együtt Krisztusban megerősít és felken, Isten az.
2 Korinthus 3:14 De az ő gondolkozásuk eltompult, mert az Ószövetség felolvasásakor ugyanaz a lepel mind a mai napig felfedetlenül megmaradt, mivel az csak Krisztusban tűnik el.
2 Korinthus 5:17 Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre.
2 Korinthus 5:19 Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét.
2 Korinthus 12:2 Ismerek egy embert a Krisztusban: tizennégy évvel ezelőtt - hogy testben-e, vagy testen kívül-e, nem tudom, csak az Isten tudja -, elragadtatott a harmadik égig.
2 Korinthus 12:19 Régóta azt gondolhatjátok, hogy mentegetőzünk előttetek. Mi azonban Isten színe előtt a Krisztusban beszélünk, mindezt pedig, szeretteim, a ti épülésetekre.
Galata 2:15 [ Megigazulás a Jézus Krisztusban való hit által ] Mi, akik természet szerint zsidók, és nem pogányok közül való bűnösök vagyunk,
Galata 2:16 tudjuk, hogy az ember nem a törvény cselekedetei alapján igazul meg, hanem a Krisztus Jézusba vetett hit által. Ezért mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hit, és nem a törvény cselekvése által, mert a törvény cselekvése által nem igazul meg egy ember sem.
Galata 2:17 Ha pedig Krisztusban keresve megigazulást, magunk is bűnösnek bizonyulunk, akkor talán Krisztus a bűn szolgája? Semmiképpen sem!
Galata 3:14 azért, hogy Ábrahám áldása Jézus Krisztusban a pogányoké legyen, és hogy a Lélek ígéretét hit által megkapjuk

2018. május 11., péntek

Méltóságba öltözött asszony

„Ruházata erő és méltóság” (Péld.31:25a)

Hogy viselkedhettem így? Hogy süllyedhettem odáig, hogy hangosan veszekedjem tíz év alatti lányommal: „De nem!” „De igen!”

Mikor kijöttem az iskolaudvarról, éreztem, hogy ki kell szellőztetnem a fejemet. Elvileg én volnék a felnőtt, nem? Érett, jámbor, a Példabeszédek 31. fejezete szerinti asszony?

Hát abban a pillanatban minden voltam, csak az nem.

A lányommal való jelenet nyomán úgy áradt szét bennem a csalódottság, mint az adrenalin egy épp hogy megúszott baleset után. Próbáltam szabadulni tőle, de az érzelmek nem engedtek el.

Újrajátszottam gondolatban a beszélgetésünket, eszembe jutott egy csomó érett, józan érv, amit mondhattam volna. Olyannak láttam magam, amilyennek lenni szerettem volna: nyugodtnak, kedvesnek, méltóságteljesnek. Hogy tudtam ilyen messze kerülni attól az asszonytól, aki lenni akartam?

Méltóságteljes. Maga a szó is megérinti a lelkemet. Egy nő, aki mindig uralkodik magán, pontos értékrendje szerint mindig helyesen ítéli meg, mit mondjon, mit cselekedjen. Egy nő, akinek személyiségét nem a körülmények alakítják, aki minden kihívásra méltósággal válaszol.

Mi a méltóság? A Példabeszédek 31:25 szerint olyasmi, amire törekednünk kell: „Ruházata erő és méltóság”. Ennek, és az egész fejezetnek alapján a méltóságba öltözött asszony tudja, ki ő Krisztusban, és döntéseit következetesen istengyermeki hivatása alapján hozza meg.

Sajnos, gyakran beleesem abba csapdába, hogy a másik cselekedetei, szavai befolyásolják a reakcióimat, elfelejtem, hogy meg akarom őrizni a méltóságomat. Ilyenkor félreteszem a méltóságot, tetteimet, szavaimat az indulatok vezérlik.

Egy iskolás lánnyal való udvari veszekedés közben elfelejtettem, hogy Isten kiválasztott, és erőt ad a mindennapi kihívásokhoz. Isten meghívott, hogy az Ő erejét öltsem magamra, és én nem éltem ezzel, visszautasítottam.

Bocsánatkérések sora következett: először a lányomtól, azután Istentől. Hálás vagyok nekik, hogy megbocsátottak, lehetőséget adtak, hogy újra megpróbáljam a méltóság mintáját követni. Sikerült a változás. Legközelebb, mikor éreztem, hogy elönt az indulat, vettem egy nagy levegőt, s felidéztem magamban: ”Ruházata erő és méltóság”. Kértem Istent, lépjen közbe, és öltöztessen fel erejével, hogy az az asszony lehessek, akinek Ő látni akar.

Köszönöm Uram, hogy azt akarod, erőt és méltóságot öltsek magamra. Tudom, hogy látod bennem a lehetőséget, de nekem naponta harcolnom kell, hogy a Példabeszédek szerinti asszonnyá váljak. Segíts, kérlek, hogy feladjam önző természetemet, adja át helyét a Te jóságos lelkednek. Segítséged nélkül semmire sem megyek. Jézus nevében, Ámen.

(Encouragement for today, 2010.03.05.Glynnis Whitwer, www.proverbs31.org, fordítás: eszmelkedesek.blogspot.hu, fotó: pinterest.com)