A mai napon olvasandó igeszakasz: Zsolt 67
1 A karmesternek: Húros hangszerre. Zsoltárének.
2 Legyen kegyelmes hozzánk az Isten, áldjon meg bennünket, és ragyogtassa ránk orcáját! (Szela.)
3 Ismerjék meg utadat a földön, szabadításodat a népek között!
4 Magasztaljanak a népek, ó Isten, magasztaljon minden nép!
5 Örüljenek, ujjongjanak a nemzetek, mert pártatlanul ítéled a népeket, és vezeted a nemzeteket a földön. (Szela.)
6 Magasztaljanak a népek, ó Isten, magasztaljon minden nép!
7 Meghozta termését a föld, megáld bennünket Istenünk, az Isten.
8 Megáld bennünket az Isten, féljék őt mindenütt a földön!
| "Az Isten könyörüljön rajtunk és áldjon meg minket ... hogy megismerjék a te utadat." |
| (Zsolt 67,2-3 [Rev. Károli ford.]) |
 Hallottál-e vagy mondtál-e valaha is olyan imádságot, amelyikben nem arra
kérjük Istent, hogy áldjon meg valamit vagy valakit? Nem valószínű.
Az áldás olyan megfelelő szó, amellyel minden vágyunkat kifejezhetjük
imádságban. Isten áldását kérjük a tárgyakra, a növényekre, az emberekre,
és mindenre, mindenkire, amiért és akikért imádkozunk. "Áldd meg az ételt,
áldd meg nagypapát és nagymamát, áldd meg a kertet, a házi feladatot, a
tananyagot, a tanítót, a lelkipásztort, az elnököt, a miniszterelnököt."
Tegyük fel, arra kényszerülünk, hogy megmagyarázzuk, mit értünk azon az
áldáson, amit kérünk. Közülünk kevesen vannak, akiknek legalább halvány
fogalmuk van róla.
Természetesen helyénvaló dolog Isten áldását kérni, hisz Isten áldásától
függ mindenki és minden. Isten áldása az ő jóindulata. Isten áldásának
ellentéte az ő átka. Amikor ő megáld valakit vagy valamit, akkor kegyelmes
ahhoz a valakihez vagy valamihez. Amikor Isten megátkoz valakit vagy
valamit, akkor elfordul attól a valakitől vagy attól a tárgytól.
Visszavonja jóindulatát. A megáldott ember teljes életre talál. A
megátkozott ember elveszett és nyomorult. A megáldott föld termékeny, míg a
megátkozott, pusztaság. Átokverte föld.
Ez a zsoltár Isten áldását kéri Izráelre. "Az Isten könyörüljön rajtunk és
áldjon meg minket." De az áldás célja is meg van említve: "...hogy
megismerjék a földön a te utadat." Ha Izráelt Isten gazdagon megáldja, az
egész föld ezt mondja majd: "Dicsérjétek Izráel Istenét."
Isten áldásának a célja - végtére is - Isten dicsősége. A zsoltáros nem
csupán azért kéri Isten áldását, mert Isten jóindulata olyan kellemes és
olyan jó érzés boldogulni. Az ok, amiért kéri, az, hogy Isten nevét
ismertté tegye: "Dicsérnek téged a népek, oh Isten, dicsérnek téged a népek
mindnyájan."
"Urunk, áldd meg a te népedet, áldj meg mindenkit, aki e sorokat olvassa.
Éljenek boldog házasságban, legyenek egészséges gyermekeik, legyenek telve
energiával - hogy a te neved ismert legyen városukban, és dicsőséged is,
mindenki előtt, aki látja őket."
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése