Mindennap az Ige fényében- ISTEN ÉS AZ ANYAGI JAVAK

A mai napon olvasandó igeszakasz: Jak 5,1-11

1 Tehát, ti gazdagok, sírjatok és jajgassatok a bekövetkező nyomorúságaitok miatt! 2Gazdagságotok megrothadt, ruháitokat megrágta a moly, 3 aranyotok és ezüstötök megrozsdásodott, és rozsdája ellenetek tanúskodik, és megemészti testeteket, mint a tűz. Kincseket gyűjtöttetek még az utolsó napokban is. 4 Íme, a földjeiteket learató munkások bére, amelyet visszatartottatok, égre kiált, és az aratók panasza eljutott a Seregek Urának a fülébe. 5 Dőzsöltetek a földön és tobzódtatok, hizlaltátok a szíveteket, mint az áldozati állat levágásának napján. 6 Elítéltétek, megöltétek az igazat, s ő nem állt ellen nektek. 7 Legyetek tehát türelemmel, testvéreim, az Úr eljöveteléig. Íme, a földművelő várja a föld drága gyümölcsét, és türelmesen várja, amíg az korai és késői esőt kap. 8 Legyetek tehát ti is türelemmel, és erősítsétek meg a szíveteket, mert az Úr eljövetele közel van. 9 Ne panaszkodjatok, testvéreim, egymásra, hogy el ne ítéltessetek! Íme, a bíró az ajtó előtt áll. 10 Vegyetek példát, testvéreim, a szenvedésben és a türelemben a prófétákról, akik az Úr nevében szóltak. 11 Íme, boldognak mondjuk azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben. Jób állhatatosságáról hallottatok, és láttátok, hogyan intézte a sorsát az Úr; mert igen irgalmas és könyörületes az Úr.

"Ne lopj!"

(2Móz 20,15)

Felebarátainkkal mint emberekkel találkozunk, s mint ilyeneket tisztelnünk kell őket. "Ne öld meg felebarátodat! Szeresd őt!" Találkozunk felebarátainkkal mint férfival és nővel, és tisztelnünk kell őket, mint nemiséggel rendelkező emberi lényeket. "Ne paráználkodj! Élj tiszta életet a házasság állapotán kívül és belül!" És találkozunk felebarátainkkal a kereskedelem, a javak és a szolgáltatások forgalma területén. "Ne lopj! Légy sáfára annak, amit rád bíztam!" Isten megtiltja a lopás minden lehetséges formáját, kezdve a bankrablástól, a munkások bérének elsinkófálásán át a munkaidő ellógásáig. És Isten a tolvajlást bűnnek hívja. Társadalmunkban erkölcsi követelményeinket a körülményeknek megfelelően változtatjuk. Bizonyos dolgok talán bűnnek és vétségnek minősülnek, ha azonban elég ember csinálja azokat, akkor ártatlan dolognak kiáltjuk ki azt a bizonyos kihágást. Aztán "már egyszerűen csak élünk vele". Isten törvénye nem ennyire rugalmas. És ha mi azt tartjuk a fő dolgunknak, hogy Isten akaratát cselekedjük a jelenvaló világban, akkor jobban tesszük, ha gondosan ügyelünk, nehogy "modernizáljuk" erkölcsi követelményeinket. Dühíteni tud-e még, hogy társadalmunkat, a legmagasabb rangúaktól a legalacsonyabb rangúakig át meg átjárja a lopás, a megvesztegetés és a mások kiuzsorázása? Gyűlölöd-e még a szélhámosokat? Hiszed-e még, hogy jobb dolog becsületesnek és szegénynek, mint ügyeskedőnek és gazdagnak lenni? Jobban tennénk, ha határozottan eldöntenénk, hogy melyik oldalon állunk. Nemrég valaki azt mondta, hogy az egyház határai valamikor Afrika és Ázsia dzsungeleiben, a missziói mezőkön húzódtak. Most azonban az üzleti élet dzsungelében vannak a határok. Itt döntjük el, hogy kit szolgálunk: Istent vagy a Mammont. És a becsületes, istenfélő ember itt tart ki, mint valami mártír, hordozva a kereszt jelét. Isten nemcsak ahhoz ragaszkodik, hogy tartózkodjunk a lopás minden formájától. Pozitíve azt akarja, hogy vagyonunkat úgy tekintsük, mint valami letétet, amely egy rövid időre ránk van bízva. Az evilági vagyon birtoklásának az egyetlen szép és maradandó előnye az, hogy sáfárok lehetünk, akiknek szabad jót cselekedni azzal, amit Isten egy kis időre reánk bíz.