| 1 Miért tombolnak a népek, milyen hiábavalóságot terveznek a nemzetek? 2 Összegyűlnek a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az ÚR ellen és felkentje ellen: 3 Dobjuk le magunkról bilincseiket, tépjük le köteleiket! 4 A mennyben lakozó kineveti, az ÚR kigúnyolja őket. | | 5 Majd így szól hozzájuk haragjában, izzó haragjában így rémíti meg őket: 6 Én kentem föl királyomat szent hegyemen, a Sionon! 7 Kihirdetem az ÚR végzését. Ezt mondta nekem: Az én fiam vagy! Fiammá fogadtalak ma téged! 8 Kérd tőlem, és neked adom örökségül a népeket, birtokul a földkerekséget. | | 9 Összetöröd őket vasvesszővel, szétzúzod, mint a cserépedényt! 10 Azért ti, királyok, térjetek észhez, okuljatok, ti bírái a földnek! 11 Félelemmel szolgáljátok az URat, reszketve vígadjatok! 12 Csókoljátok a fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne pusztuljatok az úton. Mert hamar föllángol haragja, de mind boldog, aki hozzá menekül! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése