Jótestvérek🌹

,,💞Semmit ne tegyetek önzésből, se hiú dicsőségvágyból, hanem alázattal különbnek tartsátok egymást magatoknál; és senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is.,,
Pál levele a filippiekhez 2:3-4

Amikor a bátyám egyetemista volt, és hazalátogatott hétvégére, péntek esténként leültünk valamelyikőnk szobájában, és hajnalokba menően osztottuk meg a másikkal az örömünket, a vívódásainkat, azt, hogy ki tetszik, vagy épp mi történik a környezetünkben és a nagyvilágban. 

A szüleink, főleg anyukánk ezt nem igazán tudta hova tenni. Nem értette, miről tudunk mi ennyit beszélgetni, miért olyan fontos nekünk ez a péntek esti kapcsolódás, és miért marad ő ki ebből? 

Egykék voltak mindketten apánkkal, és nem értették ezt a véd- és dacszövetséget, hiszen sosem tapasztalták az életük során.

Amióta nem csak egy gyermek anyukája vagyok, egy kicsit más szemmel nézem az „értetlenségüket”, és a fejemet fogom, hogy hogyan élték túl ők a gyerekkorunkat, amikor nem épp a testvéri szeretet és szövetség nyilvánult meg közöttünk? Mit érezhettek, mi tartotta bennük a lelket, és hogyan tudtak reménykedni abban, hogy egyszer majd ez a dinamika meg fog változni?

És mit érezhet Isten, amikor a gyermekei bántják egymást? Amikor azok a számára egyen egyenként felfoghatatlanul fontos, egyedi és megismételhetetlen kincsek egymás torkának esnek szavakkal vagy tettlegesen? Amikor azok, akikért a vérével és életével fizetett, harcolnak egymás ellen? 

Amikor még mindig az a legfontosabb kérdés, hogy ki a nagyobb?

Gyereknap reggelén mutasson nekünk célt és irányt ez a fenti ige! 

Hisz mi mindannyian testvérek vagyunk, jöjjünk bárhonnan, legyen bármilyen a bőrünk színe, hordozzunk bármilyen tulajdonságokat és identitást, szimpatizáljunk bármilyen párttal, legyünk a konzervatívtól a liberálisig terjedő skálán akárhol. 

Mindannyian egy Atyához és egy Megváltóhoz tartozunk. 

Mindannyiunkban ugyanaz a Szentlélek dolgozik, indít a jóra, vonz közelebb Istenhez. 

Hát szeressük végre egymást, mert összetartozunk!