🌟Hagyományok, tradíció és templom nélküli ünnep a mostani❣️

„A hét első napján pedig kora hajnalban elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatszereket.
A követ a sírbolt elől elhengerítve találták, és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét.
Amikor emiatt tanácstalanul álltak, íme, két férfi lépett melléjük fénylő ruhában.
Az asszonyok megrémültek, és a földre szegezték tekintetüket, de azok így szóltak hozzájuk: Miért keresitek a holtak között az élőt? Nincsen itt, hanem feltámadt.” (Lukács evangéliuma 24:1-6/a)

Hagyományok, tradíció és templom nélküli ünnep a mostani.
Minden tekintetben a befelé fordulás került előtérbe.
Az emberi komfortzóna korlátai következtében Jézus kereszthalála és feltámadása köré épített kereskedelmi „csiricsáré” is megtalálta valódi helyét.
Az értéktelen, – a körülmények miatt, – az értékes dolgok mögé szorult. 

Előtérbe került az értékes: a család, az egészség, tisztaság, a másikra való odafigyelés és a rend.
A ma embere gyakran csak akkor találkozik Jézussal és az ő evangéliumával, ha az élet nagy, elkerülhetetlen eseményeivel szembesül. 

Például a temetőben kell megállni. A temetőben az élő Jézus mindig a feltámadás igéit hirdeti.

Az angyal felhívja a jézusi sír rendbetételére érkező asszonyok figyelmét: „Miért keresitek a holtak között az élőt?”

A feltámadott ugyanis nem halott, hanem feltámadt és hirdeti Örömüzenetét, amely az életről és az örök életről szól. Az élő Jézus élő kapcsolatra hív feltámadása óta, mintegy kétezer éve. 

Sokan hallják meg az ő hívását. Azóta is, és ma is. Szabad keresni őt!

Az angyali szó nem azt kéri számon a tanítványokon, hogy „miért keresitek”, 

hanem hogy miért „a holtak között keresitek”!
A polcokon porosodó Szentírás az élő Jézus könyve. A Feltámadotté. 

Keressük benne Jézust, és megszólítást kapunk Tőle a Szentélélek által.