Valóban elmondhatjuk ezt mindig mi is? Amikor történik valami, ami félelemre adna okot, egy pillanatra sem rendülünk meg? Én igen. Van amikor az első reakcióm az, hogy megtorpanok, megijedek, hogy most mi lesz? Hogyan tovább? Voltál már te is így?
Kerülgetett a félelem, az aggódás.. szele?
Sokan vagyunk így, csak van aki nem ismeri be.
Van egy nagyszerű mondás. Azt nem tilthatod meg, hogy a fejed felett repkedjen a madár, de azt megakadályozhatod, hogy fészket is rakjon rá. Lehet, hogy nem pont így van, de a lényege ez.
Nem kell nekünk a félelmeinken időzni.
Nem azon kell gondolkodnunk, hogy mi a rossz, mi lehet a rossz.
Ha állandóan ezen rágódunk, akkor a madár már jó nagy fészket rakott a fejünkre. Teljesen úrrá lesz rajtunk a félelem. Gondolkodjunk azon, hogy Isten mennyire szeret bennünket és bár lehet, hogy számunkra nagynak tűnik ez a dolog, de sokkal hatalmasabb Istenünk van.
Ő a mi Atyánk, akinek semmi nem lehetetlen.
Amikor ezt tudjuk és hisszük, akkor már elmondhatjuk, hogy lehet most olyan helyzet alakult ki, amikor félnem kellene, de nem félek. Nem félek, mert bízom az Úrban.
Legyen szép napod🌹
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése