Út a dicsőítéshez✨🌹

,,🌹Nyisd meg ajkamat, Uram, és dicséretedet hirdeti szám. 

Hiszen a véresáldozatot nem kedveled, és ha égőáldozatot adnék is, nem vennéd szívesen. 

Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat. 

A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem!,, Zsoltárok 51:17-19

Az emberi szív számára mindig könnyebb vallásos szertartásokban nyugalmat keresni, mint őszintén szembesülni a bűneivel és megvallani azokat. 

Akkor is így van ez, ha egyébként ezek a szertartások áldozatot jelentenek. Isten viszont a valódi belátást, és bűnbánatot keresi, mert ez vezet valódi változáshoz, a kapcsolatok gyógyulásához. 

A saját elveszettségével szembesülő, önmagát ítéletre méltónak látó ember úgy fogadja az isteni kegyelem üzenetét, mint egyetlen reménységét. 

Ő szívből fogja dicsérni Istent.

Te hol tartasz ezen az úton? 

Vannak cselekedeteid, szokásaid, amiket azért teszel, hogy megnyugtasd háborgó lelkiismereted? 

Saját igazságodra építesz vagy már kegyelemből élsz? Tudod szívből magasztalni Istent az irgalomáért?

Legyen áldott a napod!

A te házadban is?⭐

,,⭐De én és az én házam népe az URat szolgáljuk!,, Józsué 24:15

Valóban készek vagyunk-e arra, hogy átadjuk Istennek a kormányt a házasságunk és a családunk felett? 

Készen állunk-e arra, hogy karrierünket Isten kezébe helyezzük, hogy megelégedjünk azzal, hogy ő vezessen minket, hogy ő irányítsa az időnket, hogy ne emésszen fel minket a munka hatalma vagy a sikere? 

Készek vagyunk-e Isten kezébe tenni a jövőnket? 

Kérni fogjuk-e őt, hogy adja meg nekünk az ő bölcsességét azzal kapcsolatban, hogy hol éljünk, hogyan használjuk fel erőforrásainkat, pénzünket és időnket, képességeinket és ajándékainkat? 

És készek leszünk-e arra, hogy szolgálatunkat is az ő kezébe tegyük, megelégedve azzal, hogy betöltsük az általa számunkra kijelölt szerepeket? 

Ezek valódi kihívások, ezért szükséges megemlékezni arról, amit Józsué mondott. 

Ha Józsué könyve elvégezte a munkáját és elérte a célját, akkor olvasói ezt fogják válaszolni:
„Ami pedig engem és házamat illet, az Úrnak fogunk szolgálni.”

 Józsué példamutatóan, elölről vezet, és a nép hűségesen és buzgón követi őt. 

Hajlandóak lemondani, mivel felismerik az Úr csodálatos tetteit, az Egyiptomból való megváltása, mindennapi gondviselése és állandó, nagylelkű gondviselése révén. 

Ha mi is felismertük az Urat, a mi Istenünket az életünkben, akkor bátran mondhatjuk:
„Mi is az Urat akarjuk hát szolgálni; bizony, ő a mi Istenünk!” (Józsué 24,18)

Csak egy apróság✨🌹

,,🌹Nem úgy van, hogy két verebet adnak egy fillérért, de egy sem esik le közülük a földre Atyátok tudta nélkül? Nektek pedig még a hajatok szála is mind számon van tartva. 

Ne féljetek tehát: ti sok verébnél értékesebbek vagytok.,, Máté evangéliuma 10:29-31

Egy fecske nem csinál nyarat, szól a mondás. Egy kis apróság nem változtatja meg a világot gondolhatnánk. Mit ér egy kis apróság? Mit érhet mondjuk 100 forint manapság?

Nem tudom, hogy most hogy áll a dolog, de mikor én egyetemista voltam, a csekély ösztöndíjból próbáltam meg minden hónapban megoldani az életem több kevesebb sikerrel. 

Emlékszem milyen nagy felfedezés volt, hogy a kollégium melletti kisboltban a másnapos zsemlét 5 forintért adták, úgyhogy megvolt a pékségem. 

A pár utcányira lévő másik boltban rendszeresen volt rövid lejáratú tejtermék töredék áron, ami szintén életmentő volt. 100 forintból akár 2-3 napot ki tudtam húzni (nem éppen királyi lakomával) úgy, 

hogy éhes nem maradtam. Még az a 100 forint is érték lehet jól használva.

Az apróságok sosem elhanyagolhatók. Amikor magunkat aprónak érezzük, az sosem az értékünkről szól, hanem a saját pillanatnyi érzésünkről. Isten nem teremtett értéktelent. Isten nem teremtett jelentéktelent. Az Ő kezében a legapróbb porszem is értékesebb gyémántnál. 

Számára te olyan fontos vagy, hogy még a hajad szálait is pontosan tudja. 

Még a legmélyebb gondolataidat is látja. Ő törődik veled, mert számára értékes vagy. 

Nem csak 100 forintot, de a világ összes vagyonánál is többet érsz, mert az Ő teremtménye vagy.

Isten kezében vagy. Ő teremtett téged, és Ő nem teremt értéktelent!

Amit senki nem tud...✨🌹

 ,,🌹Ezért legyetek ti is készen, mert abban az órában jön el az Emberfia, amelyikben nem is gondoljátok!,, Máté evangéliuma 24.fejezet 44.vers

Tisztán emlékszem egy alkalomra, amikor a nagyszüleimnél töltöttem a nyári szünetet.
Nem voltam annyira kicsi, cserébe viszont elég idős ahhoz, hogy néhány napnál többet legyek távol a szüleimtől. Az amúgy is honvágyó szívemen az sem könnyített, hogy egy országhatár választott el az otthonomtól és bár nagyon szerettem a nagyszüleimet, mégis mindig vártam a napot, amikor érkeznek a szüleim. Egy ilyen alkalommal, élesen él bennem a kép, hogy a legszebb ruhámban, az utcára néző szoba ablakában ültem. Senki nem volt körülöttem, csak én és a csend.
Aztán egyszer a fenyőfák lombjai mögött megállt egy autó és én tudtam, hogy ez az a pillanat

Jézus Krisztus egy csodálatos és nagyszerű ígéretet hagyott ránk, amely így szól: „ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.” (Jn.14:3) 

Az ígéret világos, de van benne egy csavar. Az, hogy mikor ment el, nyilvánvaló. 

A Biblia világosan leírja a mennybemenetelt, ahogyan azt is, 

hogy az angyalok megerősítették Jézus ígéretét az esemény után (ApCsel. 1:9-11).

Joggal lehetne azt is mondani, hogy de hát nem tudjuk, hogy valójában mi történt, tényleg angyalok voltak-e ott jelen, vagy csak nagyon hívő emberek, akik így akarták nyugtatni a jelenlévőket?!
Hitem szerint ez nem csak egy kitaláció vagy egy köd, amellyel betakarjuk a hitéletünket.
Ez épp olyan valóságos történet, mint a teremtés – hiszen itt vagyunk-, Jézus Földre születése, vagy épp a kereszthalál, amely egész hitünk alapját képezi.
Az a bibliai tény, hogy Jézus fel ment a Mennybe, bizonyítja azt, hogy az ígérete valóságos.
Ha nem kérdőjelezem meg a teremtést, a születést, a kereszthalált, a feltámadást és a mennybemenetelt, akkor miért kérdőjelezném meg azt, hogy vissza fog jönni értünk?

A világ vallásai sok mindenben hisznek. Van, aki egy örök körforgást emleget, mások azt, hogy a halál a kapu a mennybe. Én hiszem, hogy Jézus Krisztus ígérete az egyetlen, ami örök és az egyetlen kapu a mennybe Jézus Krisztuson keresztül vezet.
Ő megígérte, hogy felmegy és helyet készít, mert újra el fog jönni és magához fog venni.
Sajnos nem tudjuk, hogy ez mikor fog bekövetkezni, talán nem is baj…
Az Ő várása nem mérhető az én gyermeki várakozásommal, egy valamiben azonban mégis hasonló: nem csak a külsőmet, de a szívemet is ünneplőbe öltöztettem a szüleim várásakor.
Jézus Krisztus megjelenésére nem drága holmikkal kell készülni, hanem tiszta, ünnepi szívvel, mert nem tudhatjuk, hogy mikor lep meg minket.

Áldott napot!

Örökség🌹

,,🌹Uram, te vagy osztályrészem és poharam, te tartod kezedben sorsomat.,,
Zsoltárok könyve 16:5

A költészet akkor igazán jó, ha értjük a költő képeit, hasonlatait. 

De minél régebbi a költemény, annál nehezebb ez, hiszen egyre távolabb kerülünk a művész megélésétől, tapasztalatától, az őt körülvevő világtól. 

Természetesen ez nem jelenti azt, hogy ne érthetnénk meg Dávid király zsoltárait, hiszen, mint minden más költő, ő is univerzális emberi érzelmekről, megélésekről ír. 

De minél jobban értjük a képeket, hasonlatokat, annál inkább el tudunk merülni a zsoltáros érzéseiben.

Így van ez a mai igeverssel is. A költő osztályrészről, pohárról, kézről és sorsról beszél. 

De mit is jelent ez pontosan? Az osztályrész szó valójában örökséget jelent, aminek nagyon nagy jelentősége volt Isten ószövetségi népének társadalmában. Az örökség szent és sérthetetlen volt, hiszen ez volt a család mindene, és maga Isten adta törvénybe, hogy az örökséget csak családon belül lehessen továbbadni. Tehát a származási családtól örökölt vagyon, minden amit egy ember birtokolt, valójában Istentől kapott ajándék volt.

A pohár képe is idekapcsolódik. A korabeli, gyakran használt hasonlatok szerint nem is annyira egy ivásra alkalmas poharat, kupát kell elképzelni, hanem egy mérőedényt, amibe annyi folyadék kerül, amennyi a poharat tartó jussa, öröksége.

A lírai én gyakorlatilag a megérdemelt örökségét tartalmazó mérőpoharat tart a kezében, de az nem nagy vagyon, hatalmas földek és számtalan állat, hanem maga Isten, aki felmérhetetlenül több és értékesebb mindennél. És talán eszünkbe jut az a tény is, hogy ez a pohár Dávid esetében gyakran túlcsordulásig tele van (ld. Zsoltárok 23,5).

A költői kép azonban nem ér itt véget: nem csak a zsoltár írója fogja az Istennel teli poharat, hanem Isten is kezében tartja a költő sorsát, vagy pontosabban életét. 

Mintha azt akarná mondani, hogy Isten is egy poharat tart a kezében, és a lírai én élete, személye, mindene ugyanúgy Isten öröksége, mint fordítva.

Röviden, egyszerűen összefoglalva egy olyan érzelmi állapotról van szó, ami nagyon különleges, mégis bármelyikünk megélheti Istennel; egy olyan állapotról, amikor biztonságban érzed magad az ő kezében, az övé vagy, és ezt a biztonságot csak növeli az a tény, hogy Isten is a te kezedben van, mert szeretetében teljes egészében átadta magát neked.

Szeretet király⭐

https://youtu.be/p5yBrGLKTGA

⭐Szeretnél olyan országban élni, ahol a békesség, szeretet uralkodik, nem pedig a békétlenség, gyűlölet?

Ebben a zsoltárban egy atyai szív imádkozik Istenhez fia életéért. 

Azért, hogy fia erősebb, hatalmasabb legyen, mint ő volt. 

Imádkozik, hogy fia igazságos király legyen, aki békességben uralkodik.
950 évvel Jézus előtt Dávid már tudta, hogy milyen egy jó király. 

Felsorolja a legfontosabb jellemvonásokat, amelyek nélkülözhetetlenek egy uralkodónál.
Eljött a mi Megváltó királyunk erre a világra, és az ő tökéletes szeretetének biztonságában élhetünk örökre.

Felfoghatatlan számomra, hogy élt egy ember a föld színén, aki nem nézte le a nincstelent, aki felemelte a görnyedezőt, aki megvigasztalta a megsebzett szívű embert. 

Igen, ez volt Jézus Krisztus. Ő nem változott az évek múlásával sem.

Hányszor aludtál el úgy, hogy nem vártad a következő napot, mert tudtad, hogy fájdalmakkal teli órák várnak?

Mégis mit tenne az ember, ha nem lenne ott Jézus?

Dávid király már akkor tudta, hogy milyen egy igazi király, aki nem a saját érdekeit nézi, hanem azt, hogy mi a legjobb az ő népének. Mondhatni, hogy a szeretet királya látogatta meg a földünket. 

Azt hozta el számunkra, ami a legjobban hiányzott a leginkább. 

Nem a felesleget adta az embereknek, hanem a legértékesebb kincsét, a vérét, a mi megváltásunkért.

FULL🌹

,,🌹Mi pedig valamennyien az ő teljességéből kaptunk kegyelmet kegyelemre.

János evangéliuma 1. fejezet 16. vers 

Mit jelent az, hogy “teljesség”?

Nemrég külföldön jártunk a családdal, olyan országban, melynek nyelvét nem igazán értette egyikünk sem.

Az utazás során egy alkalommal tankolnunk is kellett, így hát megálltunk az első benzinkútnál, ami az utunkba esett.

Furcsa volt a rendszer, hiszen nem a Magyarországon megszokott folyamatban zajlott a tankolás – magam töltöm az üzemanyagot, majd a shop-ban kifizetem a pultnál – hanem a töltőoszlopok között álló dolgozók töltötték meg, majd helyben ki is fizettették a gázolajat.

Mikor megálltunk az autóval, a benzinkút kezelője szívélyesen köszönt ékes anyanyelvünkön, de hamar kiderült, hogy sokkal többet ő sem beszél magyarul, így hát kénytelenek voltunk angolul társalogni. Megkérdezte hát, hogy “full”? Én pedig csak annyit válaszoltam: “full”.

Ha valami tele van, vagy teljes, akkor ott nincs semmi hiány, oda már nem fér más, ami nem oda való. János azt mondja az evangéliuma elején, hogy Jézus Krisztus ilyen: tele van – két verssel korábban azt írja, “telve van kegyelemmel és igazsággal” (1:14). Nem csak, hogy nem fér már bele több, hiszen a végtelen Isten végtelenül tele van kegyelemmel és igazsággal, hanem ebből a kegyelemből nekünk is ad bőven. Szemben Mózes törvényével Jézus feloldozást ad nekünk, kegyelmet.

Talán ez is egy olyan gondolat, amit nehéz megérteni. Nem mintha idegen nyelven volna, de mégis idegenként érződik.

A világban mintha minden az igazságosság és az igazságszolgáltatás körül forogna, pedig Jézus a kegyelem útját mutatja számunkra, hiszen ő is azzal van tele.

Full.

Szerző: Ömböli Krisztián - június 26, 2025

Áldás leszel⭐

https://youtu.be/e95gs68I_88

Mózes első könyve 12. fejezet

Ábrahám (Abrám) elhívatása
,,1 ⭐Az Úr ezt mondta Abrámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked! 
2 Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel.,,

Védelem. Biztonság. Jólét.
Egy nagyszerű élet előfeltételei ezek, de ha ezekhez még Isten áldása is társul, akkor garantált a siker.
„Megáldalak!” – Isten csodálatos szava egy emberhez, Ábrahámhoz. 

Aki, Isten beszédének hallása után elindul. 

Elhagyja a várfallal körülvett Hárán városát, mindenestől felpakol az útra és elindul. 

Emberileg talán jogosan tevődik fel a következő: Ha így döntött, akkor oda lett a védelem, biztonság, amit a falak nyújtottak, sőt még a jólét is megkérdőjeleződik.

„Megáldalak!” – ezt a kincset viszi a hosszú, ismeretlen útra, mégpedig Isten áldását.
Az az Isten, aki több ezer méteres hegyeket emelt, ne tudna védelmet nyújtani választottjainak?
Az az Isten, aki több millió növényt sarjasztott a földből, ne tudna jólétet biztosítani szolgájának?
Dehogy nem!

Számomra ezért csodálatos, amit Ábrahám tesz. Nem követelőzik, nem aggodalmaskodik, hanem belekapaszkodik Isten ígéretébe, tudva azt, hogy áldott kezekben van.
Nem indult útnak üres kézzel, hanem magával vitte az áldást, amit kapott.

„Megáldalak!” – és ez nem jelent mást a mi életünkben sem. 

Győződjünk meg, hogy azon az úton járunk-e, amelyen Isten szeretne látni bennünket. 

Ha helyén van az életünk, én biztos vagyok abban, hogy ha Istent követjük, akkor az áldások is követni fognak. Te biztos vagy ebben?

Szeret az Úr!🌹

,,🌹Kérdezd csak meg a jószágokat, azok is tanítanak, és az égi madarakat, majd a tudtodra adják! 

Vagy elmélkedj a földről, az is tanít, a tenger halai is beszélnek neked. 

Ki ne tudná mindezekről, hogy az Úr keze alkotta őket?,, Jób könyve 12.fejezet 7-9. vers

Kiskoromban, amikor a nagyszüleimnél nyaraltam, gyakran bámultam az éjjeli égboltot. 

Volt egy nagy fa oszlop, ami mellett egy kisebb fa darab volt, nagyjából akkora, amire kényelmesen fel tudtam állni és a fa oszlopnak neki támaszkodva, csodáltam a csillagokat és a Holdat. 

Emlékszem, hogy az egyik ilyen este még dúdoltam a „Mint a szép csillagok, mind-mind elmúlnak” kezdetű éneket. 

Nem tudom honnan ez az olthatatlan vágy a csillagok és az Univerzum egyéb csodái iránt, de ez felnőtt koromra sem lankadt, sőt…

Isten alkotó ereje nem csak a történelem kezdetén volt nyilvánvaló, amikor a Teremtő a csillagokat, a Holdat, a Napot és a Földön nyüzsgő-mozgó életet alkotta. Hitem szerint, minden nap, amikor felébredek és megállapítom, hogy egészséges vagyok, van tető a fejem felett, van étel a hűtőszekrényben, van ruhám és van munkahelyem, van családom, szüleim, barátaim, akkor Isten teremtő ereje nyilvánul meg az életemben. 

Tudom, hogy ha most azt gondolná az Úr, hogy nekem ennyi volt a földi pályám, akkor ezeket egy szempillantás alatt meg tudná szüntetni, hiszen a kezében van a Mindenség.

„Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. 

Nagy a te hűséged!” (J.sir.3:22-23) – írja a Biblia. Isten kegyelme és az az ajándék, amit életnek nevezünk minden nap megnyilvánul. Amikor ezeket a sorokat írom, mély szomorúság tölt el, mert emberek százai veszítik el életüket háború sújtotta területeken, ami sajnos egyre nagyobb kiterjedésű. Olyan emberek élete van veszélyben, mint te és én, akik csak élnék az életüket. 

Nehéz, talán lehetetlen is meg mondani, hogy miért pont ők és miért így, de azt tudom, hogy ez mély hálára kell sarkalljon minket, hiszen életünk jelenleg biztonságban van és Isten minden egyes nap teremtő erejével megáld bennünket az élet ajándékával. 

Legyünk ezért hálásak, mert az életünk nem magától értetődő, Isten ajándéka az.

Áldott napot!

Nem szükséges? Mára sajnos dehogy nem!🌹

,,🌹 A testvéri szeretetről pedig nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket Isten tanított az egymás iránti szeretetre...,, Pál apostol első levele a Thesszalonikaiaknak 4. fejezet 9. verse

Ha van valami, amiben a leggyakrabban alulmaradunk mi, keresztények, akkor ez az, a testvéri szeretet. Pedig maga Jézus is azt mondta, hogy erről ismeri majd meg a világ, hogy az ő tanítványai vagyunk, ha egymást szeretjük.
De mi is történt velünk, Krisztust követőkkel, hogy ez, ami régen annyira természetes volt, mára megváltozott?

Az első gyülekezetek már pünkösdtől kezdve igyekeztek ezt az erényt hűen gyakorolni. 

A szükségletekre odafigyeltek, a vagyont közösnek tekinteték, ha valaki nehéz helyzetbe került, annak javára akár adományokat is gyűjtöttek. Sikerrel hárítottak el olyan akadályokat, mint az etnikai különbségek is. Már pünkösd után a hét diakónus megválasztásával gondoskodtak arról, hogy minden háznál legyen időben úrvacsora. Ezekben az időkben a Szentlélek vezette őket és a csodák, melyek néha megrémíteték őket, mint Ananiás és Safira esete, a helyes útra terelték mindannyiukat. 

A későbbi üldözések pedig nemhogy elválasztották volna őket, sőt, méginkább összefogtak és ha kellett, akár készek voltak együtt meghalni Néró császár kegyetlen vérengzései közepette.

Mi történhetett hát később, minek sikerült megbontania ezt az összetartást? - kérdezhetnénk. 

Nem más, mit a tanításban való különbségek felerősödése, a tévtanítók megjelenése, akikre Pál apostol épp úgy utalt a maga korában, mint maga Jézus Krisztus is a nagy apokaliptikus beszédében. 

Ezek a jövendölések felfedték, hogy a jövőben a kereszténység meghasonlik, a hamis tanítások megosztják a gyülekezeteket, sőt hamis krisztusok és hamis próféták támadnak. 

Nem akarom elmesélni a viszontagságokkal teli egyháztörténelmet, de sajnos mára ténnyé vált a kereszténység megosztottsága és az, hogy a testvéri szeretetet felváltotta a "kinek van igaza" fölötti elmélkedés. Bár szíve mélyén az egész világ, beleértve e keresztényeket is, vágyakozik arra, hogy Isten gyermekei között végre megszületne az egyetértés, mindez a leginkább csak hiú ábránd marad. 

A másikban való kételkedés azonban nem csak felekezetek között jellemző, hanem egy felekezeten belül is felütheti a fejét.

Ha saját közösségünket nézzük: Vajon van-e elfogadás a különféle véleményekkel kapcsolatban? Létezik-e egyáltalán a párbeszéd? A másik ítélkezés nélküli meghallgatása? 

Megéljük-e a sokszínűség egységét, vagy uniformizálni szeretnénk? 

Vajon minden gyülekezetnek hasonlónak kellene lennie? Mindenhol ugyanabban az órában kezdődjenek az istentiszteletek, a biblia órák és lehetőleg ugyanarról is szóljanak? 

Az ünnepeink, mint az úrvacsora és a keresztség is egyforma legyen?

 Nyitottan, vagy zártan osszuk-e a kenyeret és a poharat? 

Csak a tagok vehessenek belőle és senki más, még nagyobb gyermekeink sem, akik kicsi koruk óta ismerik az erről szóló tanítást? 

Ha végre eljön egy-egy közös ebéd ideje csak vegetáriánus, esetleg vegán étel kerülhessen az asztalra, vagy más is? És még sorolhatnám a megosztó kérdések sokaságát, amelyeknek lehet teológiai, kulturális, tradicionális alapja is. Mert bizony mindezek fektetnek akadályt testvéri szeretetünk elé.

Mert szeretlek, ha olyan vagy mint én, ha azt szereted, amit én, ha úgy gondolkodsz, ahogy én! 

Ha más vagy, akkor nehezebb.
Vajon nem felejtjük el a legfontosabbat? Hogy a bűn miatt, mi teljesen mássá lettünk, mint Isten. 

Ő mégis a lehető legközelebb jött hozzánk, hogy mindent megváltoztathasson bennünk, ami minket elválaszt tőle. Különbségeink, hibáink, de még gonoszságunk sem tudta elriasztani Őt attól, hogy megváltson minket! Ez a szeretet! Bárcsak tudnánk mi is így szeretni! 

Mit szólnál hozzá, ha ma elkezdenénk?

Mindörökké⭐

https://youtu.be/LGJBWeFcIwo

⭐Képzeljünk el egy szülőt, aki telve szeretettel a gyermeke előtt áll. 

Ujjával megsimogatja, és ajkaival halkan kimondja: „minden rendben lesz”. 

Mindezek arra szolgálnak, hogy megnyugtassák és elcsendesítsék a csalódás, kellemetlenség vagy fájdalom közepette szorongó kisgyermeket. 

Legtöbbünknek volt már ilyen szeretetteljes megnyilvánulásban része. 

Amikor a 131. zsoltárt olvasom mindig ez a kép jut eszembe.
Ez a zsoltár azt sugallja, hogy az író, Dávid olyasmit élt át, ami komoly elmélkedésre késztette.
Tapasztaltál már olyan csalódást, vereséget vagy kudarcot, amely mélyen elgondolkodtatott és imára késztetett? Mit teszel, amikor az élet körülményei megaláznak? 

Amikor elbuksz egy vizsgán, vagy elveszítesz egy állást, vagy megtapasztalod egy kapcsolat végét? 

Dávid kiöntötte szívét az Úrnak, és eközben őszinte lélekvizsgálatot végzett. 

Amikor megbékélt a körülményeivel, olyan elégedettségre lelt, mint egy kisgyermek, 

aki megelégszik azzal, hogy egyszerűen az édesanyjával lehet.

„Uram, nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a tekintetem. 

Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem. 

Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét. 

Mint a gyermek, olyan most a lelkem. 

Bízzál, Izráel, az Úrban most és mindörökké!” (Zsoltárok 131:1-3)

Az élet körülményei változnak. Mégis reménykedhetünk és elégedettek lehetünk, tudva, hogy van Valaki, aki megígérte, hogy soha nem hagy el minket. 

Teljesen megbízhatunk benne.

🌟Patricia: Az aggodalmaskodásról… - Változtasd meg a gondolkodásmódod és megváltozik az életed❣️

Patricia: A sértődésről és a sértődékenységről…👀🙎‍♀️

https://www.youtube.com/watch?v=IJFDbCLPawg

Patricia : Változtasd meg a gondolkodásmódod és megváltozik az életed! (2.rész) 25/05/31

https://www.youtube.com/watch?v=jHs0dUhT0lY

Patricia : Változtasd meg a gondolkodásmódod és megváltozik az életed! (1.rész) 25/05/31 

https://www.youtube.com/watch?v=OELBSwZncuU

Az aggodalmaskodásról… 

https://www.facebook.com/Georgisz.Szokalopulosz/videos/1361290965160201

GYŐZELEM⭐

https://youtu.be/lMjvcu4GPNI

⭐Egy dolog győzelmet aratni, de más dolog az, amikor újra elkötelezem magam az Isten iránti engedelmességre.
Sokan, a győzelmes édes pillanatában kezdenek eltávolodni Istentől. 

Amikor kitűzünk egy célt, ha kell, minden reggel imádsággal kezdjük a napot, arra gondolva, hogy így biztosra megyünk.

Ha Isten kegyelméből elérjük célunk, akkor nem mindig a legelső lépések között van az imádság. 

Ám, milyen áldott az a munka, amely a siker pillanatában is hálaadással áldozik az Istennek. 

Megdöbbentően szól a zsoltáros is:
„Mert nem a maguk fegyverével vették birtokba az országot, és nem a saját karjuk segítette meg őket, hanem a te jobbod és a te karod, a te orcád világossága, mert kedvelted őket.” 

Zsoltárok 44,4)

 
Alig foglalta el a nép az ígéret földjét, már megint kihagyja az Urat a döntéshozatalból. 

Mi hogy vagyunk ezzel? Számtalan lehetőségek sorakoznak előttünk a nagyvilágban. 

Párválasztás, munkalehetőségek, hétköznapi dolgok sokasága, de hányszor kérjük ki Istennek a tanácsát? 

Izraelnek teljes biztonsága volt, amíg engedelmeskedtek Isten akaratának. 

Ki ne szeretne biztonságban élni éppen ma? 

Ha igyekszünk engedelmességben élni Isten velünk marad. 

Elkötelezi magát azok mellett, akik bíznak benne, és az ő győzelmei a mi győzelmeink lesznek.

🌟Georgisz: A hit szellemének 7 jellemzője❣️

 https://www.youtube.com/watch?v=15g72EHX3Vc - 2025. jún. 23.

🌟Házasságunk története❣️

"Mintha ezer visszhang mondta volna hogy Ő az" - Szokalopulosz Georgisz és Patrícia -

https://www.youtube.com/watch?v=Gvl_bcxn3ro

Életveszélyes autóbaleset, démoni zaklatások, viharos jegyesség – 

a Házasságunk története legfrissebb adásában Szokalopulosz Georgisz és Patrícia kendőzetlen őszinteséggel mesélik el megtérésük és megismerkedésük történetét.

Házasságunk története - Így lett a kegyetlen válásból hosszú, boldog házasság - Arató Ádám és Kati  -

https://www.youtube.com/watch?v=LaLbLOZqHtE

Házasságunk története - Joób Gergely és Viktória - Házasságunk története -

"Mentőt kellett hívnunk az esküvőnk napján"

https://www.youtube.com/watch?v=BmxJbPkON5s

Házasságunk története - Kulcsár Árpád és Mária -

„Nincs házasságom, ha nincs a gyülekezet"

„Leültem a földre, és elkezdtem nevetni – mint Sára.” 

Így reagált Mária, amikor megtudta, hogy a gyülekezet házasságközvetítő szolgálata Kulcsár Árpáddal szeretné összehozni. Hat hónap múlva már az oltár előtt mondták ki a boldogító igent. 

A Házasságunk története legfrissebb adásában az ő megtérésük és házasságuk történetével ismerkedhetünk meg.

https://www.youtube.com/watch?v=vVL8Zun8jlI

Házasságunk története - Surjányi Csaba és Zsófia -
"Életem legjobb beszélgetése volt" - emlékezett vissza Surjányi Csaba, a Hit Gyülekezete lelkésze arra az estére, amikor először találkozott feleségével, Zsófival. 
A Házasságunk története című műsorunk legújabb adásában az ő megtérésük és házasságuk történével ismerkedhetünk meg.

https://www.youtube.com/watch?v=GuGRp1W5yJ4

Házasságunk története - Rácz Ödön és Henrietta -

A Házasságunk története című műsorunk legfrissebb adásában Rácz Ödön, a Bécsi Filharmonikusok szóló nagybőgőse és felesége, Heni mesélnek házasságukról, hitükről, gyermekeikről és a kapcsolatuk mélységeiről. Őszintén beszélnek a házasság kihívásairól, az összecsiszolódás időszakáról, az utazásokkal járó próbatételekről, valamint a gyereknevelés mindennapi örömeiről.

https://www.youtube.com/watch?v=bN8qKuOviQE

Házasságunk története - Diósy György és Krisztina -
A Hit Rádió legfrissebb adásában Diósy György és Krisztina rendhagyó történetével jelentkezünk. 

Az adás első feléből kiderül, hogyan csatlakoztak a Hit Gyülekezetéhez, hogyan figyelt fel György Krisztinára úgy, hogy alig beszéltek előtte egymással, de az is kidreül, 

hogyan vallott György egy nem mindennapi levélben szerelmet. 

Az adás második felében őszintén beszélgetünk arról, miként tudták meg, hogy Krisztinát megtámadta a szklerózis multiplex nevű betegség, hogyan ápolta György több mint húsz éven át a feleségét, 

milyen kihívásokkal, örömökkel, nehézségekkel néztek szembe, és hogyan költözött Krisztina tavaly az Úrhoz.

https://www.youtube.com/watch?v=UN5OQQCr5PI
 

Házasságunk története - Papp Ignác és Edina -

A Hit Rádió legfrissebb adásában Papp Ignác és felesége, Edina voltak Király Tamás vendégei, 

akivel a megtérésükről, megismerkedésükről, házasságukról beszélgettünk. 

Ignác és Edina már gyermekkoruk óta keresztények, a nazarénus közösséghez tartoztak. 

Hogyan üldözte az államhatalom Ignác édesapját? Hogyan vállalta a testvére a börtönt is? 

Hogy élte meg Edina, hogy ő a tizenhetedik gyermek a családban? 

Hogyan kaptak kijelentést arról, hogy egymásnak teremtette őket Isten? 

Milyen tanácsokat adnának a házasoknak?

https://www.youtube.com/watch?v=__rs1ZbsbnA

Házasságunk története: "nárcisztikus férj voltam" - Márk Tibor és Klaudia -

A Hit Rádió legfrissebb adásában Márk Tibor és felesége, Klaudia voltak a vendégeink, akik a megtérésük, megismerkedésük és házasságuk történetét mesélték el Király Tamás műsorvezetőnek. Hogyan érintette meg Isten a rendkívül hányattatott sorsot maga mögött hagyó Klaudiát tizenhat éves korában? Hogyan ismerte meg Tibit, aki drog, alkohol, szerencsejáték és szexfüggőséggel küzdött? Hogyan derült ki a megtérésük és a házasságkötésük után Tibi nárcisztikus személyiségzavara? 

Milyen megnyilvánulásai voltak a nárcizmusnak? 

Hogyan változtatta meg Isten Tibi életét és ezzel az akkor már évek óta nehéz helyzetbe került házasságukat?

https://www.youtube.com/watch?v=1AofpmCEq_4

Házasságunk története - Csuka László és Friderika -

A Hit Rádió legfrissebb adásában Csuka László és Friderika voltak Fekete Rita műsorvezetőnk vendégei, akik a megtérésük és a megismerkedésük történetét mesélték el. 

Hogyan hallottak egy zeneszerzőtől a Hit Gyülekezetéről? Hogyan ismerték meg egymást? 

Miért volt kétlépcsős Friderika megtérése? Hogyan lett Friderika ateistából Istenhívő?

https://www.youtube.com/watch?v=-8H-54AIRxs

A házasságról tabuk nélkül: veszélyforrások, válságok, megoldások - Németh Zita -

A Hit Rádió legfrissebb adásában Németh Zita családkonzulens volt a vendégünk, akivel a házasságra leselkedő veszélyekről, házassági válságkezelésről beszélgettek a Hit Rádió műsorvezetői, 

Király Tamás és Király Kinga.

https://www.youtube.com/watch?v=rkGZbgpyrIc&t=173s

Házasságunk története - Hack Péter és Márta -

A Hit Rádió legfrissebb adásában Hack Péter és felesége, Márta voltak Király Tamás műsorvezető vendégei, akikkel a megtérésükről, megismerkedésükről, házasságuk történetéről beszélgettünk. Hogyan csatlakozott Péter kollégiumi nevelőtanárként a Hit Gyülekezetéhez? 

Milyen dilemmái voltak Mártinak a megtérése első időszakában? 

Hogyan kerültek kapcsolatba egymással? Milyen volt az általuk vezetett egyetemista házicsoport? 

Milyen tanácsokat adnak a fiatal házasoknak?

https://www.youtube.com/watch?v=-6Qzdkfic6M

Jegyesség: Várakozás a házasságra – Dr. Hack Péter-

Dr. Hack Péter 2022.08.07-i prédikációjának összefoglalója

https://pecs.hit.hu/jegyesseg-varakozas-hazassagra-dr-hack-peter/

Házasságunk története - Petrőcz László és Katalin 

A Hit Rádió legfrissebb adásában Petrőcz László lelkész, és Petrőcz Katalin, a Hit Rádió műsorvezetője voltak Király Tamás műsorvezető vendégei. 

A Házasság hete alkalmából a megismerkedésük, házasságuk nem mindennapi történetét ismerhetik meg a kedves hallgatók. 

Hogyan élték meg a Hit Gyülekezete hőskorszakában az udvarlási időszakot? 

Hogyan üzent Laci Katinak, hogy szívesen megismerkedne vele. 

Milyen férjet képzelt el Kati, és hogyan változott meg az ideája? 

A sok feladat mellett hogyan szervezték úgy az életüket, hogy egymásra is kiemelten tudjanak figyelni? 

Mit tanácsolnak a fiatal házasoknak?

https://www.youtube.com/watch?v=sDIi3MzsWPk

Házasságunk története - Borbély József és Rita

A Hit Rádió Plusz legfrissebb adásában Borbély József és Rita voltak Király Tamás műsorvezető vendégei, akik a Házasság hete alkalmából osztották meg velünk megismerkedésük nem mindennapi történetét. Milyen családi, kulturális háttérből érkeztek meg a Hit Gyülekezetébe? 

Kinek milyen ideája volt a házassággal kapcsolatban? Hogyan kaptak egymástól függetlenül természetfölötti jelet a kapcsolatukról akkor, amikor még nem is beszéltek egymással? 

Milyen kihívásokkal szembesültek a házasságuk elején?

https://www.youtube.com/watch?v=GQHyOVhtX9c

CSAK EGY ILLAT🌹

,,🌹De hála legyen Istennek, aki Krisztus ereje által mindenkor diadalra vezet bennünket, és ismeretének illatát terjeszti általunk mindenütt.,,
Pál második levele a korintusiakhoz 2:14

Most dőlj hátra, csukd be a szemed és vegyél egy mély levegőt! 

Próbáld érezni a téged körülvevő illatokat! Próbálj elmélyedni bennük és koncentrálj rájuk! 

Milyen emlékeket idézett fel benned? 

Lehet hogy épp frissen vágott fű illatát érzed, és eszedbe jutott amikor egy parkban játszottál gyermekként. 

Lehet hogy megérzed a friss kenyér illatát a sütőből, és felidéz egy kellemes emléket, amikor frissen sült süteményt falatoztál. 

Lehet hogy a város közepén ülsz a buszon és csak a füstöt érzed, és arról jut eszedbe egy emlék. Ki tudja?!

A szaglásunk és az emlékeink közel állnak egymáshoz. Ezt Proust effektusnak hívják. 

Legyen szó kellemes vagy kellemetlen szagról, mind valamit eszünkbe juttat, valamilyen érzést indít el bennünk. Valahogy az orrunk sokkal jobban csinálja ezt mint a fülünk vagy a szemünk.

Képzeld el, mi lenne, ha mindenkinek Krisztus jutna eszébe az illatodról? 

Mi lenne, ha mindenki akivel egy légtérben vagy, hirtelen egy olyan emlék jutna eszébe amikor Istennel találkozott, vagy csak vágyott rá?
Isten azt akarja, hogy áraszd magadból azt az "illatot" ami azt mondja: Ismerem azt, aki győzött!

Hozzád kiáltani⭐

https://youtu.be/NH2RAAFyXx4

⭐Vannak időszakok, amikor kiáltásunk helyett némának kell maradnunk.

Vannak belső harcok, amiket jobb nem kikiáltani a világba. 

Sebek, amelyeket mi okoztunk magunknak, vagy mások okoztak nekünk. 

Erősnek látszó hitünk helyett kételyek, aggodalmak, amelyek még mindig jobb helyen vannak odabent, mint más embernél. Mert félünk, hogy nem fognak megérteni bennünket.
De olykor egyetlen kiáltás is elég, hogy minden megváltozzon.
Kiáltani Istenhez, s elmondani mindazt, ami nyomaszt, leterhel. 

Elbeszélgetni vele azokról a dolgokról, amelyeket nem igazán osztanánk meg másokkal.
Hangunk hallatszik a mennyben.
Talán elérkezett a változás időszaka az életünkben. 

Amikor időt szakíthatunk arra, hogy akadályok nélkül, szégyen és félelem nélkül kiáltsunk Istenhez. Mert Ő nem fog elutasítani.  Nála béke, nyugalom vár, amit sehol máshol nem fogunk megkapni.

Vannak időszakok, amikor kiáltásunk helyett némának kell maradnunk.
De megtanulhatunk némán kiáltani. Ha nem is hangosan, de imában mindent, mindent megoszthatunk Mennyei Atyánkkal.
Olyan erős hittel állítja Dávid, hogy az Úr biztosan meghallgatja őt. Mi miért kételkedünk ebben?
Olyan sokszor várjuk a megoldásokat, áldásokat, de Isten is kevésszer hallja kiáltásunkat.
Ezért mély elhatározással igyekezzünk változtatni ezen.
A mai nap emlékeztessük önmagunkat erre: Ha Istent követed, akkor az áldásai is követni fognak!

És hol van az ember?🌹

,,🌹 Bár fenséges az Úr, meglátja a megalázottat, és messziről megismeri a fennhéjázót. […] 

Az Úr javamra dönti el ügyemet. Uram, örökké tart szereteted, ne hagyd cserben most sem kezed alkotásait!,, Zsoltárok könyve 138:6, 8

Martin Niemöller német lutheránus lelkésztől származik a lenti idézet, aki az 1920-as évek elején még szimpatizált számos náci eszmével, ám Hitler hatalomra kerülése után már nyíltan bírálta azért, mert beavatkozott az egyház munkájába. 

Az 1937 és 1945 közötti éveket náci börtönökben és koncentrációs táborokban töltötte. (lásd: itt)

Nincs jó válasz arra, miért engedi meg Isten, hogy ilyen borzalmak megtörténjenek a világunkban. 

De most tegyük fel azt a kérdést, hogy hol van az ember ezekben a történésekben? 

Mi a mi felelősségünk?

Hiszek a gondviselésben, hiszek abban, hogy Istenhez minden imádság eljut, Ő meghallgatja őket, de nem mindegyikre válaszol úgy, ahogy mi szeretnénk, nem mindig történnek úgy a dolgok, ahogy kértük.

Ez a világ nagyon igazságtalan, itt „nem a gyorsak győznek a futásban, nem a hősök a harcban, nem a bölcseknek jut a kenyér, nem az értelmeseknek a gazdagság és nem a tudósoknak a jóindulat, mert mindezek az időtől és a körülményektől függnek.” (Préd 9:11)

Mindezek ellenére hiszek abban, hogy Isten kezében tartja az emberiség sorsát, és egyszer majd választ ad az égető kérdéseinkre. De addig is nekünk itt kell élnünk ebben a világban. 

Itt kell a kapcsolatot ápolnunk Vele. 

Itt kell embernek maradnunk, és bölcsen felhasználnunk a nekünk adott időt. 

Itt kell Isten képmásaiként folytatni Krisztus munkáját a Lélek vezetésével, szeretettel, felelősséggel.

„Mikor a nácik elvitték a kommunistákat, csendben maradtam, hisz nem voltam kommunista.
Amikor a szakszervezeti tagokat vitték el, csendben maradtam, hisz nem voltam szakszervezeti tag.
Amikor a szocialistákat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam szocialista.
Amikor a zsidókat bezárták, csendben maradtam, hisz nem voltam zsidó.
Amikorra engem vittek el, nem maradt senki, aki tiltakozhatott volna.”

Keresd az Urat! ⭐

http://www.biblia.hu/biblia_k/k_14_20.htm

⭐Egy barátomnak gyors műtétre volt szüksége, gyorsan kellett cselekedni. 

Láttam, ahogyan az orvos a falhoz dőlve leguggolt és elkezdett imádkozni. 

Az orvos biztosított minket arról, hogy már több ezer embernek segített ugyanezzel a problémával. 

Ennek ellenére a beavatkozás előtt imádkozott, és kérte Istent, hogy jó eredményt biztosítson. 

Nagyon hálás vagyok, hogy így tett.

Jósáfát, egy tapasztalt nemzeti vezető imádkozott egy válsághelyzetben. 

Három nemzet egyesült ellene, és azért jöttek, hogy megtámadják a népét. 

Bár több mint két évtizedes tapasztalattal rendelkezett, úgy döntött, hogy megkérdezi Istent, mit tegyen. 

Így imádkozott: "[Mi] hozzád kiáltunk szorongattatásunkban, és te meghallgatsz minket, és megmentesz minket" (2Krónikák 20:9)

 Útmutatást is kért, mondván: "Nem tudjuk, mit tegyünk, de szemünk rajtad van" (12. v.). 

Jósáfát alázatos hozzáállása a kihíváshoz megnyitotta szívét Isten közreműködése előtt, amely bátorítás és isteni beavatkozás formájában érkezett.

Nem számít, mennyi tapasztalatunk van bizonyos területeken, a segítségért való imádkozás szent bizalmat fejleszt Istenre. 

Emlékeztet bennünket arra, hogy Ő többet tud, mint mi, és végső soron Ő irányít. 

Alázatos helyzetbe hoz minket - egy olyan helyre, ahol örömmel válaszol és támogat minket, függetlenül attól, hogy mi lesz a végeredmény.

Lehetőséged van ⭐

Https://youtu.be/Gm-UpyDkkAc

⭐Thomas Edison feltalálta az első elektromos izzót. 

Jonas Salk kifejlesztett egy hatékony gyermekbénulás elleni oltást. 

Michelangelo csodás festményeket hagyott az utókor számára. 

De mi a helyzet veled? Miért kerültél a Földre? Hogyan fogod eltölteni az életedet?

Ebben a fejezetben arról olvasunk, hogy Éva „teherbe esett, és megszülte Kaint” 

Miután először a kezében tartotta Kaint, Éva kijelentette: „Az Úr segítségével fiút szültem.” 

Egy kisgyermek világrajövetele után egy édesanya rendkívüli bizonyságot tesz:

 „Az Úr segítségével. 

Én egyedül Tőle függök” – vagyis, az, hogy a kisfiát a karjaiban tarthatja az Úr segítségével történt.
A történet másik csodája, hogy pár évszázad után egy Fiú által a Megváltás csodája is megvalósul az emberiség történetében (János 3,16). Micsoda örökség!

A szülőség csak egy a sok közül, ahogyan az emberek maradandóan hozzájárulnak ehhez a világhoz. 

Talán a te felajánlásod egy olyan szobából tör elő, ahol írsz, zenélsz vagy festesz. 

Talán példát mutatsz egy másik embernek, aki távol van Istentől. 

Lehet, hogy a hátrahagyott munkád, kezeidnek gyógyító ereje az; vagy a hétköznapi életben szerzett hírneved lesz az. 

Mindenesetre a szavaid visszhangozzák-e Éva kijelentését:

 „Az Úr segítségével jöhetett létre!”?

Mit fogsz tenni az Úr segítségével az Ő tiszteletéért?

Álmatlanul, forgolódva🌹

,,🌹Szent a te utad, Istenem! Van-e olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk? 

Te vagy az Isten, aki csodákat tettél, megismertetted erődet a népekkel.,, 77. Zsoltár 14-15. vers

Egy álmatlan éjszakán forgolódtam az ágyamban, és gondolkoztam. Mit lehet ilyenkor tenni, nem? 

A lámpát nem kapcsolom fel, hogy ne zavarjam a nyugodtan alvó feleségemet, olvasni már nincs erőm, de aludni még túl éber vagyok. 

A cikázó képekben megjelennek a gyülekezeti bizottság tagjai, az autó, amit szervizbe kell vinni másnap, a közeledő határidők, az orvosi vizsgálatok… 

Hogy melyik miatt nem tudok aludni, azt már talán nem is tudom. 

Ami biztos, hogy meg kell nyugodnom, különben kimerülten kezdem a holnapot.

Biztos vagyok benne, hogy nem csak én voltam már így. 

Tudom, hogy te is forgolódtál már álmatlanul éjszaka, és a gondolataid nem hagyták, hogy megnyugodj. Ha így van, nem vagy rossz társaságban.

Egy ilyen esetről ír a zsoltáríró a mai szakaszban. Hiába kellene pihennie, éjjel sem tud, mert lelke “nem tud megvigasztalódni” (3. vers). 

A “régi napokon, a hajdani esztendőkön” (6. vers) gondolkodva azt érzi, Isten azóta elhagyta (8-11. vers) vagy legalábbis közömbössé vált iránta.

Noha a mai versek környezetükből kiragadva bátorítónak tűnhetnek, hiszen Isten hatalmáról szólnak, a valóságban azonban a zsoltár egészét tekintve elkeserítőek. Isten, aki olyan hatalmas, hogy a természeti erők is meghajolnak előtte, valamiért nem reagál a zsoltáríró kéréseire.

Hogy mi a tanulság? Nem tudom. Talán az, hogy nem baj, ha egy-egy éjszaka álmatlanul forgolódunk a régi dolgokon – vagy az aktuális problémákon – tépelődve. 

Talán az, hogy ilyenkor jó stratégia Isten nagy dolgain elmélkedni, de az is, hogy nem baj, ha néha Isten távolinak tűnik. 

Ne érezd magad rosszul, ha úgy érzed, egyedül maradtál! Ezt érzi a zsoltáríró is és erről énekel. 

A lényeg, hogy holnap reggel tudj úgy felkelni, hogy a reményed ebbe a hatalmas Istenbe fekteted. 

Talán holnap majd máshogy fogod érezni magad!

ADD ÁT JÉZUSNAK⭐

https://youtu.be/mVIs1SiZLZE

Egy kisfiú hazament a templomból, és nagy izgalommal jelentette be, hogy hallott egy fiúról, 

aki halat adott Jézusnak. 

Ezért örömmel kezdett neki a halászatnak a házuk előtti kis tóban. 

Természetesen arra a kisfiúra gondolt, aki kenyerét és halát Jézusnak ajánlotta fel.

Jézus egész nap tanította a tömeget, és a tanítványok azt javasolták neki, hogy küldje el őket a faluba kenyeret venni. Jézus erre azt válaszolta: „Ti adjatok nekik enni” (Máté 14,16). 

A tanítványok tanácstalanok voltak, hiszen több mint ötezren voltak, akiket meg kellett etetni.

Talán ismered a történet folytatását: egy fiú odaadta az ebédjét - öt kis kenyeret és két halat -, 

és Jézus ezzel táplálta a tömeget. Az egyik felfogás szerint a fiú nagylelkűsége egyszerűen arra késztetett másokat is a tömegben, hogy osszák meg az ebédjüket, de Máté egyértelműen azt akarja, hogy megértsük, hogy ez egy csoda volt, és a történet mind a négy evangéliumban szerepel.

Mit tanulhatunk belőle? Családtagok, szomszédok, barátok, munkatársak és mások állnak körülöttünk különböző mértékű szükségben, nehézségben. 

Elküldjük-e őket azokhoz, akik nálunk alkalmasabbak? 

Bizonyára vannak olyan emberek, akiknek a szükségletei meghaladják a mi képességeinket, hogy segítsünk rajtuk, de nem mindig. 

Bármire is van lehetőséged - egy ölelés, egy kedves szó, egy meghallgató fül, egy rövid ima, egy kis bölcsesség, amit összegyűjtöttél - add át Jézusnak, és meglátod, hogy ő mit tud tenni.

Napról napra🌹

,,🌹Áldott az Úr, aki napról napra gondoskodik rólunk, a mi szabadításunk Istene...,,
68. Zsoltár 20. vers

Talán gyermekként legegyszerűbb megtapasztalni a napról napra gondoskodást és leginkább szeretett szüleink részéről.

Reggel felkeltenek, segítenek az elinulásban, a napi rutinban: mosakodás, öltözködés, reggelei, 

majd irány a suli. Általános iskolábn én leggyakrabban otthon ebédeltem, nem voltam napközis, 

szóval a szüleim és nagymamáim gondosjodtak az ebédről, a délutáni tanulásom ösztönzéséről, a játéklehetőségekről, majd a vacsiról és az est rutinról is. 

Mai napig emlékszem egy-egy mesére, amit olvastak nekem, vagy édesapámmal való közös filmezésekre később. Minden tőlük függött. Ők teremtették meg rá a lehetőséget.

De ahogy a gyermek nem gondol bele abba, hogy mit jelent szülei részéről a mindennapi gondoskodás, úgy az átlag ember sem gondolkodik túl sokat az Isten irántunk való gondoskodásáról. 

Pedig az még túl is megy mindazon, amit a szüleink tettek, tesznek értünk. 

Egyrészt, Ő adta nekünk a szüleinket, gondviselőinket is. Ugyanakkor mindig többet is tesz náluk.

Csak néhány példa: Ő az, aki véd minket akkor is, ha más nem tud megvédeni. 

Angyalainak parancsol felőlünk, hogy vigyázzanak ránk. 

Bár nem véd meg attól, hogy néha ne forduljanak rosszra a dolgok, ő mindezt a javunkra fordítja. 

Nincs annyi szerencse a világon, amennyiszer nekem ez már sikerült! 

Csak gondolj bele az életedbe, hogy mennyiszer volt szerencséd és rájössz, hogy ennek nagyon kicsi a valószínűsége! A szerencsénk a legtöbb esetben Isten gondoskodásának az álneve. 

Aztán ott vannak a lehetőségek, amelyek megadattak nekünk, amik szintén nem a szüleinken, 

vagy rajtunk múltak. Ezek azok, amiket meg a sors számlájára írunk, pedig itt is Isten segített. 

No, meg itt van önmagunk legyőzése is. Mennyi küzdelmet vívunk a rossz szokásainkkal, saját hibáinkkal. Miért van az, hogyha az Ő segítségét kérjük, akkor győzelmünk esélye exponenciálisan nő?

Így hát, kedves barátom, ma adjunk hálát Neki, hogy nincs olyan nap, hogy elfeledne minket, 

hanem minden 24 órában, annak minden pillanatában gondol ránk, gondoskodik rólunk a mi Istenünk, 

a mi Szabadítónk!

Abba🌹

,,🌹Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: „Abbá, Atyám!”
Róma 8:14-15

Sötét éjszaka volt, mintha a hold és a csillagok is különös szomorúságba burkolóztak volna, alig-alig hintve fényt a földre. Ott görnyedt a férfi egy olajfa alatt, és még ebben a homályban is látható volt, mennyire egyedül van. Nem messze tőle tanítványai, mindet elnyomta az álom. 

De Ő csak küzdött magában. Hatalmas cseppekben folyt le az izzadtság a homlokáról vérrel keveredve. Még felállhat. 

Még itt hagyhatja ezt a bűntől terhelt világot, ahol az övéi nem fogadták be, ahol kiforgatták a szavait és folyamatosan áskálódtak ellene. Még dönthet úgy, hogy elég volt. 

Hogy nem éri meg. Ijesztő, ami rá vár, sosem volt még része ekkora szenvedésben, fájdalomban, megaláztatásban és halálban. 

És mindezt a bukott teremtményekért.

„Abbá, Atyám! Minden lehetséges neked: vedd el tőlem ezt a poharat; mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te.”

Ezért született erre a világra, ezért lett emberré. Értünk, hogy mi Isten gyermekei lehessünk. 

Azé az Istenéi, aki szeret, és képes a végsőkig elmenni az emberért. 

Így hát döntött, és tette egyik lépést a másik után, bármilyen nehéz volt, bármennyire tiltakozott minden sejtje. Megkötözve, megalázva, keresztet cipelve a Golgotára vezető úton. 

Így lettünk mi újra Isten gyermekei.

Apák napja reggelén adjon neked erőt ez a kiáltás, Kedves Olvasó! 

Nem tudom, hogy van-e még kit felköszöntened, azt sem, hogy milyen emlékeid vannak édesapáddal kapcsolatban, de azt tudom, hogy Isten számára hihetetlenül fontos vagy! 

Ő a mindent adta oda érted, hogy gyermekeként élhess vele egy örökkévalóságon keresztül. 

Nem kell félned tőle. Az ő szemében nem szolga vagy, hanem örökös.

🌟Georgisz: JÓ DOLGOK JÖNNEK! A hit szellemének 3 jellemzője a Biblia alapján…❣️

 https://www.youtube.com/watch?v=6_dNGvSeBNs - 2025. jún. 17.

Felvállalni vagy megtagadni?🌹

,,🌹Jézus ezt mondta: Én vagyok, és meglátjátok az Emberfiát, amint a Hatalmas jobbján ül, és eljön az ég felhőin.,, Márk evangéliuma 14.fejezet 62.vers

Nagyon érdekes módon szövődik össze Péter és Jézus története Márk evangéliumában. 

Szinte párhuzamosan történnek az események, amelyek nem csak Jézus, hanem Péter életében is fontos momentumok és talán nem a véletlen műve az, hogy párhuzamba kerültek.

A leírás szerint Jézus a nagytanács előtt van és ismertetik a vádakkal. 

Több ember, több elmondás, de nincs egyezés. 

Aztán egyszer valakik kiálltak, hogy ők bizony hallották, ahogy ezt és ezt mondta, de valahogy az ő meséjük sem volt egészen megegyező. 

A főpap kénytelen volt középre állni és igazságot követelni. 

El tudom képzelni, ahogy szembe áll Jézussal és csípőre tett kézzel, kissé ingerülten, mert nem érti, hogy miért nem védi meg magát Jézus, megkérdezi tőle, hogy akkor minek is vallja magát?! 

És azt is el tudom képzelni, ahogy Jézus nyugodt hangon közli vele a valódi kilétét. 

Természetesen ezt már nem tudják szó nélkül hagyni és rögtön „Halálba vele!” kiáltanak. 

Mindeközben Péter, aki szinte a térig követte Jézust, fájdalmasan és talán még saját maga számára is meggondolatlanul cselekedett. 

Megtagadta azt, aki megváltja. És hogy mindez mit tanít nekünk?

Jézus döntés helyzetbe került, hogy válaszol vagy sem, felvállalja-e vagy sem, őszinte lesz-e vagy sem. 

Nem vagyunk néha mi is hasonló helyzetbe? 

Döntenünk kell, hogy bele állunk-e a védekezésbe vagy inkább csendben maradunk? 

Vállaljuk a véleményünk és szembe megyünk a vádakkal, vagy elengedjük és tovább megyünk? 

Az őszinteség ebben az esetben nem a bűnvallomásra értendő, hanem arra, hogy vállaljuk-e a kockázatot a valóság ismertetésével és a vádak elutasításával, vagy hagyjuk, hogy a vádlók harsogjanak és csendben tovább lépünk? Harcolunk vagy csendben maradunk? 

Bátrak leszünk, mint Jézus, vagy félünk, mint Péter?

 Nem tudni, hogy mi történt volna, ha Péter nem tagadja meg Jézust, az viszont bizonyos, 

hogy ha Jézus nem vállalja a valóságot, akkor nem lenne reménységünk.
Áldott napot!