Ujjával megsimogatja, és ajkaival halkan kimondja: „minden rendben lesz”.
Mindezek arra szolgálnak, hogy megnyugtassák és elcsendesítsék a csalódás, kellemetlenség vagy fájdalom közepette szorongó kisgyermeket. Legtöbbünknek volt már ilyen szeretetteljes megnyilvánulásban része.
Amikor a 131. zsoltárt olvasom mindig ez a kép jut eszembe.
Ez a zsoltár azt sugallja, hogy az író, Dávid olyasmit élt át, ami komoly elmélkedésre késztette.
Tapasztaltál már olyan csalódást, vereséget vagy kudarcot, amely mélyen elgondolkodtatott és imára késztetett? Mit teszel, amikor az élet körülményei megaláznak?
Ez a zsoltár azt sugallja, hogy az író, Dávid olyasmit élt át, ami komoly elmélkedésre késztette.
Tapasztaltál már olyan csalódást, vereséget vagy kudarcot, amely mélyen elgondolkodtatott és imára késztetett? Mit teszel, amikor az élet körülményei megaláznak?
Amikor elbuksz egy vizsgán, vagy elveszítesz egy állást, vagy megtapasztalod egy kapcsolat végét?
Dávid kiöntötte szívét az Úrnak, és eközben őszinte lélekvizsgálatot végzett.
Amikor megbékélt a körülményeivel, olyan elégedettségre lelt, mint egy kisgyermek, aki megelégszik azzal, hogy egyszerűen az édesanyjával lehet.
„Uram, nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a tekintetem.
„Uram, nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a tekintetem.
Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem.
Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét.
Mint a gyermek, olyan most a lelkem.
Bízzál, Izráel, az Úrban most és mindörökké!” (Zsoltárok 131:1-3)
Az élet körülményei változnak. Mégis reménykedhetünk és elégedettek lehetünk, tudva, hogy van Valaki, aki megígérte, hogy soha nem hagy el minket. Teljesen megbízhatunk benne.
Az élet körülményei változnak. Mégis reménykedhetünk és elégedettek lehetünk, tudva, hogy van Valaki, aki megígérte, hogy soha nem hagy el minket. Teljesen megbízhatunk benne.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése