2017. december 16., szombat

Adventről- NÉGY ADVENT-Cseri Kálmán igehirdetéséből

Vasárnap kezdődik az advent, a karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapon át tartó időszaka. 



Az adventi előkészület során a böjtölés és bűnbánat mellett tettekben megnyilvánuló jócselekedetekkel is készülünk az ünnepre.

Ebben az időszakban még inkább figyelünk a körülöttünk élő elesettekre.

Története-szokások:
Az adventi készület hagyománya a 4. századból ered, amikor a vízkeresztkor tartott keresztelések előtt háromhetes előkészületi időt tartottak. A következő században ez a várakozás átalakult: a keresztények már a karácsonyra, Jézus születésének ünnepére készültek az ünnepet megelőző hat héten keresztül. Ez rövidült le a négy vasárnapon átívelő adventre.

A hagyományos adventi koszorú – melyet három lila és egy rózsaszín gyertya díszít -, a közös karácsonyvárást segíti, melyet nemcsak a templomban, hanem a családokban és más közösségekben is elkészítenek.
A gyertyák színe szimbolikus jelentőséggel bír: a lila a bűnbánatra, a rózsaszín az örömre utal.

Adventi gyertya színei és jelentése:

Advent első vasárnapja

Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 29.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a katolikus templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila.

Advent második vasárnapja

Színe hasonlóképpen a lila. Az ádvent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában.

Advent harmadik vasárnapja

Gaudete (örvendjetek!) vasárnap kiemelkedik a többi közül, ádvent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.

Advent negyedik vasárnapja

Színe a bűnbánatot kifejező lila. 
Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon.


NÉGY ÁDVENT-Cseri Kálmán igehirdetéséből:

Alapige:1Kor 1,4-9.


Hálát adok értetek Istennek mindenkor, azért a kegyelemért, amely nektek a Krisztus Jézusban adatott. Mert a vele való közösségben mindenben meggazdagodtatok, minden beszédben és minden ismeretben, amint a Krisztusról való bizonyságtétel megerősödött bennetek. Azért nincs hiányotok semmiféle kegyelmi ajándékban, miközben a mi Urunk Jézus Krisztus megjelenését várjátok, aki meg is erősít titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus napján. Hű az Isten, aki elhívott titeket az Ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre.

Imádkozzunk!

Örökkévaló Istenünk, megalázzuk magunkat előtted és szeretnénk egyedül neked adni minden dicséretet, dicsőséget és hálaadást.

Magasztalunk téged gondviselő szeretetedért, hogy nem bűneink szerint bánsz velünk, hanem a te nagy irgalmasságod szerint.

Köszönjük az elmúlt hét sok ajándékát is. Köszönjük, hogy világított utunkon igéd, köszönjük az imádság nagy lehetőségét, köszönjük, hogy hallod és válaszolsz imádságainkra.

Bocsásd meg, Urunk, hogy annyira átitatott bennünket az ellened való lázadás, hogy sokszor akkor is vétkezünk, amikor nem akarunk.

Bocsáss meg minden önzést, szeretetlenséget, hiúságot, hitetlenséget, és elsorolni sem tudjuk azt, amivel bántunk téged és egymást. Légy irgalmas nekünk, bűnösöknek.

Kérünk, ajándékozz meg minket azzal az új élettel, amit Szentlelked teremt a hívőben, hogy a Lélek gyümölcsét teremje gazdagon az életünk.

Áldunk téged megváltó Urunk, Jézus Krisztus, hogy kereszthaláloddal és dicsőséges feltámadásoddal te tetted lehetővé ezt. Engedd, hogy valóság legyen: élünk többé nem mi, hanem te élsz bennünk a hit által.

Kérünk, ebben segíts előbbre lépni most is. Szólíts meg minket igéddel, bátoríts Szentlelkeddel, világosíts meg, hogy lássuk: hol tartunk, és milyen irányban haladhatunk tovább. Adj nekünk növekedést a te megismerésedben, a hitben, az engedelmességben, a szent életben. Tisztíts és formálj minket, hogy ha majd jössz, készen legyünk. Ámen.

Igehirdetés:
Isten kegyelméből elérkeztünk ennek az esztendőnek adventjéhez is. Az advent szó azt jelenti: eljövetel, vagy az adventusz azt jelenti: aki eljön. Bod Péter, a 18. század tudós prédikátora, erdélyi magyarigeni lelkipásztor az adventtel kapcsolatos legfontosabb bibliai tanítást így foglalta össze: "A mi Urunk Jézus Krisztusnak négy adventusa vagyon. Először, midőn testben megjelent. Másodszor, midőn a szívbe bészáll és az embert megtéríti. Harmadszor, midőn halála óráján elmegyen az emberhez, és negyedszer, midőn eljön ítéletre."

Röviden mindaz benne van, amit a Szentírás az adventről tanít. Próbáljuk ma egészen személyesen közel engedni a gondolatainkhoz és a szívünkhöz azt, amit Isten igéje az adventről, az Eljöttről és az eljövendő Jézusról tanít. Mivel Pál apostol ebbe a néhány mondatba ezt tömören belefoglalta, menjünk végig ezen az igén és nézzük meg: hogyan állunk mi ezzel a négy adventtel.

1. Az első: midőn testben megjelent. Ez karácsony előtörténete. Évszázadokon keresztül sok ember várt arra, hogy beteljesedjék Isten ígérete. Hogy Isten valóban könyörüljön rajtunk, akkor is, ha nem érdemeljük meg, hiszen mi szakítottuk meg Istennel a szeretetkapcsolatot durván, hitetlenül, a bizalmunkat megvonva tőle. Ő azonban kegyelmesen megígérte, hogy eljön majd a szabadító, aki a kígyó fejére tapos, aki kiszabadít minket az ördög fogságából, az Isten elleni lázadásnak a kényszeressége alól.

Ez az ígéret beteljesedett. Jézus személyében maga a mindenható Isten hajolt utánunk olyan mélyre, amilyen mélyre zuhantunk, és innen emeli ki a benne hívőket. Az Ige testté lett, Jézusban Isten utánunk jött. Jézus Krisztus magára vállalta bűneinknek a büntetését. Kiitta - bibliai képpel - az Isten igazságos ítéletének poharát az utolsó cseppig. Tökéletes váltságot szerzett, ami azt jelenti, hogy kiszabadított minket a bűnnek, a halálnak, az értelmetlen létnek, a kárhozatnak a rabságából, és új lehetőséget adott az igazi életre. És mindezt teljesen nélkülünk, egyedül, érettünk hajtotta végre. Nekünk ebben semmi részünk nincs, csak az áldásaiból részesedhet a benne hívő. Megszerezte Isten kegyelmét, és Jézusra való tekintettel Isten nem úgy bánik a hívőkkel, ahogyan megérdemelnék.

Ezért lelkendezik itt Pál apostol: "Hálát adok értetek Istennek mindenkor, azért a kegyelmért, amely nektek a Krisztus Jézusban adatott." Jézusban Isten utánunk nyúlt, nem hagyott elveszni, van lehetőség a hozzá való visszatérésre. "Már lehozta az életet, mely Istennél volt készített, hogy ti is véle éljetek, s boldogságban örvendjetek." Már itt, és örökkön örökké.

Ez az első advent beteljesedése, és ez az első kérdés ma hozzánk: miénk-e már ez az élet? Ezt nem szabad összetéveszteni semmi mással. Nem is lehet igazában, csak mi egy sor hamis azonosításra képesek vagyunk. Miénk-e már ez az élet? Ha a miénk, soha ne szűnjünk meg hálát adni érte.
Ha még nem, akkor buzgón könyörögjünk, és legyen nyitva a szívünk, hogy Isten nekünk ajándékozza ezt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése