Ha tanulmányozzuk Isten igéjét, akkor nem mondható el, hogy könnyű életük volt.
A betegségek, nehézségek voltak azok, amelyek közel vitték őket Istenhez, ahhoz az Úrhoz, akitől származik az az erő, amire minden ember vágyik.
Lehetséges, hogy olykor előttünk áll a kétségbeesett ember képe, aki ezt mondja: „Uram, nekem ez már nem fog menni.
Nem fogom elérni a célom, mert egyedül maradtam. Lemondtak rólam a társaim, az erőm is elhagyott már…”
Ekkor szólal meg csodásan Isten üzenete, hogy ő épp az ellenkezőjét tartogatja.
Az erőtlenségben Ő lesz az erő. A betegségben ő hozza el majd a gyógyulást.
Az egyedüllétben ő lesz a hűséges társ.
Annyiszor olvastunk az erőről, de nincs olyan nap, hogy ne lenne szükségünk rá.
„Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul.
Annyiszor olvastunk az erőről, de nincs olyan nap, hogy ne lenne szükségünk rá.
„Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul.
Nagy a te hűséged!
Az Úr az én osztályrészem – mondom magamban –, ezért benne bízom. Jó az Úr azokhoz, akik benne reménykednek, akik hozzá folyamodnak.
Az Úr az én osztályrészem – mondom magamban –, ezért benne bízom. Jó az Úr azokhoz, akik benne reménykednek, akik hozzá folyamodnak.
Jó csendben várni az Úr szabadítására.” (Jeremiás siralmai 3,22–26)
Erőtlen vagy? Kapaszkodj abba az Úrba, aki naponta az Ő erejével szeretne támogatni.
Állj fel, indulj utadon, az Örökkévaló vigyáz rád.
Erőtlen vagy? Kapaszkodj abba az Úrba, aki naponta az Ő erejével szeretne támogatni.
Állj fel, indulj utadon, az Örökkévaló vigyáz rád.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése