2024. július 16., kedd

🌹Foszforeszkáló emberek a sötétben⭐

,,💞Jézus ezt mondta nekik: Még egy kis ideig közöttetek van a világosság.
Addig járjatok a világosságban, amíg nálatok van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket; mert aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy. Amíg nálatok van a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek! Ezeket mondta Jézus, majd elment és elrejtőzött előlük.,, 
János evangéliuma 12:35-36

A gyermekeim szobájának ajtajára egy tucat műanyagból készült, különböző méretű világoszöld csillagot ragasztottunk. Örömmel figyelték, ahogy egymás mellé helyeztük őket, és segítettek, hogy hogyan rendezzük el a kisebb és nagyobb égitesteket az ajtólapon. 
Mi már tudtuk, amit ők csak az este beálltával, a teljes sötétségben láttak meg: a csillagok “feltöltődtek” a nap fényével, és a sötétben világoszöld színben fénylettek az ajtón.

János evangéliuma különleges gondolatokkal kezdődik. 
A többi evangéliumtól eltérően nem Jézus születésének történetét, vagy keresztségének eseményét írja le, hanem szimbólumokkal vázolja fel Krisztus testté lételének körülményeit. 
A világosság megérkezett abba a világba, amit ő teremtett, de a teremtett világ sötétségbe burkolózva nem kért belőle. 
A fény és a sötétség kettőse – sok másik hasonlattal egyetemben – vonul végig az evangéliumon.

Ez a gondolat kerül elő Jézus ma tárgyalt tanításában is, ahol burkoltan ugyan, de jelzi a tanítványai számára, amit mi utólag már jól tudunk: hamarosan a világosság elhagyja ezt a világot, és a helyét kitölti a… nem, mégsem!

A hétköznapok gyakorlatából jól ismerjük, hogy a sötétség nem más, mint a fény hiánya – így hát, ha a fény megszűnik valahol, akkor sötétség kerül a helyére. 
Ebben az esetben azonban mást látunk: a fény ugyan elmegy, de hátrahagyja a “világosság fiait”. 
Ezek azok az emberek, akik “foszforeszkálnak”, és még a fény jelenlétekor “feltöltik magukat” a világossággal (gondolj csak a gyermekeim ajtajára ragasztott csillagokra).

Így törik meg a sötétség uralma a földön, mindenki legnagyobb meglepetésére.

(Ömböli Krisztián)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése