Hónapok óta kísérletezett, hogy kibékítse őket, de semmi eredményre nem jutott.
Tehát ma, még egyszer, utoljára. Az asszony nyitott ajtót, a férj fáradtan, leverten ült az asztal mellett. Hidegen, kimérten köszöntötték egymást.
A két ember 32 éve élt együtt. Néhány éve váltságba jutott a házasságuk.
A háború alatt elidegenedtek egymástól, s a feszültség robbanáshoz vezetett.
A lelkész megpróbált szeretetről, megbocsátásról, újrakezdésről beszélni.
Tehát ma, még egyszer, utoljára. Az asszony nyitott ajtót, a férj fáradtan, leverten ült az asztal mellett. Hidegen, kimérten köszöntötték egymást.
A két ember 32 éve élt együtt. Néhány éve váltságba jutott a házasságuk.
A háború alatt elidegenedtek egymástól, s a feszültség robbanáshoz vezetett.
A lelkész megpróbált szeretetről, megbocsátásról, újrakezdésről beszélni.
A házaspár fásultan, közömbösen bámulta a padlót.
A lelkész végül odafordult mindkettőjükhöz: - ,,Nos, hogy döntöttek?" - a férfi arca megmerevedett, alig hallhatóan mondta: - ,,Ahogy megegyeztünk. Pokol lenne a feleségemmel együtt maradni"
A lelkész végül odafordult mindkettőjükhöz: - ,,Nos, hogy döntöttek?" - a férfi arca megmerevedett, alig hallhatóan mondta: - ,,Ahogy megegyeztünk. Pokol lenne a feleségemmel együtt maradni"
- Mind a hárman elnémultak.
A hallgatást váratlanul az ajtócsengő hangja törte meg. Ki jöhet ilyen későn?
Másodszor is csengettek. Az asszony felállt, kilépett az előszobába és behúzta maga mögött az ajtót. Nagyot nézett, amikor megpillantotta a táviratkihordót.
,,A táborból jött", és nyújtotta a borítékot a meglepődött asszonynak, aki úgy vette át, mintha kardcsapás érte volna.
Hát a fiúnak éppen most kell hazajönni a háborúból, a fogságból, amikor kétszeresen otthontalanná válik? Egyik összeomlásból a másikba? Kábultan bontotta fel a borítékot és olvasta az örömhírt:
,,Ma érkeztem a határra - holnap jövök - fiatok." A férfiak némán várakoztak, míg az asszony végre belépett a szobába. Az ajtónál tétovázva megállt. Kérdően, reménykedve tekintett a férjére.
Remegő ajkakkal végre kimondta: ,,Jön a fiú!"
A férfi rábámult, majd akadozva ismételte a szavakat: ,,Jön a fiú?"
Az asszony bólintott és könnyek csorogtak az arcán. A férfi zokogva rejtette kezébe az arcát.
Aztán újra összeszedte magát, habozva felállt, de tekintetét le nem vette az asszonyról.
A két ember lassú léptekkel megindult egymás felé. Nem szóltak egy szót sem, de tekintetük mindent elárult. És végül megtörtént a csoda.
A férj gyengéden megsimogatta a felesége karját. Teljesen megfeledkeztek róla, hogy egy harmadik is van a szobába. Ez a harmadik ámulva szemlélte a fejleményeket.
A hallgatást váratlanul az ajtócsengő hangja törte meg. Ki jöhet ilyen későn?
Másodszor is csengettek. Az asszony felállt, kilépett az előszobába és behúzta maga mögött az ajtót. Nagyot nézett, amikor megpillantotta a táviratkihordót.
,,A táborból jött", és nyújtotta a borítékot a meglepődött asszonynak, aki úgy vette át, mintha kardcsapás érte volna.
Hát a fiúnak éppen most kell hazajönni a háborúból, a fogságból, amikor kétszeresen otthontalanná válik? Egyik összeomlásból a másikba? Kábultan bontotta fel a borítékot és olvasta az örömhírt:
,,Ma érkeztem a határra - holnap jövök - fiatok." A férfiak némán várakoztak, míg az asszony végre belépett a szobába. Az ajtónál tétovázva megállt. Kérdően, reménykedve tekintett a férjére.
Remegő ajkakkal végre kimondta: ,,Jön a fiú!"
A férfi rábámult, majd akadozva ismételte a szavakat: ,,Jön a fiú?"
Az asszony bólintott és könnyek csorogtak az arcán. A férfi zokogva rejtette kezébe az arcát.
Aztán újra összeszedte magát, habozva felállt, de tekintetét le nem vette az asszonyról.
A két ember lassú léptekkel megindult egymás felé. Nem szóltak egy szót sem, de tekintetük mindent elárult. És végül megtörtént a csoda.
A férj gyengéden megsimogatta a felesége karját. Teljesen megfeledkeztek róla, hogy egy harmadik is van a szobába. Ez a harmadik ámulva szemlélte a fejleményeket.
Amit hónapokon át nem tudott elérni, azt egy mondat egy pillanat alatt elvégezte. - ,,Jön a fiú!"
A lelkész úgy érezte, hogy itt már nincs semmi dolga, észrevétlenül elhagyta a szobát.
A szürke decemberi ködben ujjongó férfi ballagott hazafelé. ,,JÖN A FIÚ!" - dobolta örömtől repesve a szíve.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése