Pál második levele a korinthusiakhoz 8:20-21
Egy dunántúli falusi gyülekezet lelkésze voltam évekkel ezelőtt.
Egy dunántúli falusi gyülekezet lelkésze voltam évekkel ezelőtt.
A közösség minden évben karácsony tájékán rendezett egy jótékonysági hangversenyt,
amire a főszervezőnk rendszerint olyan célt keresett, amihez a falu lakossága is könnyen tudott kapcsolódni.
Az esemény meghirdetésekor és a lebonyolításkor is nagyon figyeltünk arra,
hogy a célt mindig világosan fogalmazzuk meg, hogy tudja az adakozó, mire ad,
és hogy az adomány végül eljusson rendeltetési helyére.
Különleges élmény volt megtapasztalni azt az összefogást, ahogy a falu megmozdult ilyenkor,
Különleges élmény volt megtapasztalni azt az összefogást, ahogy a falu megmozdult ilyenkor,
és egy emberként tett a közös célért, leggyakrabban egy helyi család megsegítéséért.
És hidd el, nem milliomosok ültek a sorok között, a legtöbben nyugdíjasok voltak vagy családos emberek, egyszerű, hétköznapi polgárok, akik megosztották, amijük volt.
A fenti ige is egy adakozás történetéből származó részlet, de a benne lévő iránymutatás nemcsak a pénzügyekre, hanem az élet oly sok más területére is alkalmazható.
A fenti ige is egy adakozás történetéből származó részlet, de a benne lévő iránymutatás nemcsak a pénzügyekre, hanem az élet oly sok más területére is alkalmazható.
Egyenesség, becsületesség Isten és az embertársaink felé.
Nem „vagy-vagy”, hanem „és”.
Hiszen hogyan tisztelhetjük meg Istent, hogyan cselekedhetünk vele becsületesen,
Hiszen hogyan tisztelhetjük meg Istent, hogyan cselekedhetünk vele becsületesen,
ha egymásnak közben kárt okozunk?
Hogyan mondhatjuk azt, hogy szeretjük a Mindenhatót, ha közben megsebezzük egymást?
Hogyan mondhatjuk, hogy fontos nekünk Jézus, ha nem töltünk minőségi időt a szeretteinkkel?
A Megváltó tanításaiban Isten és a felebarát iránti szeretet elválaszthatatlan.
A Megváltó tanításaiban Isten és a felebarát iránti szeretet elválaszthatatlan.
Legyen ez így a mi életünkben is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése