"Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, és még nem lett nyilvánvalóvá, hogy mivé leszünk. De tudjuk, hogyha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Őhozzá; mert meg fogjuk Őt látni, amint van" (János 1. levele 3.2.)
Középiskolás koromban történt, talán szülői értekezlet volt aznap. Jött az osztálytársam, s így szólt: Itt van édesapád! Meglepődtem, mert tudtam, hogy soha nem találkoztak még egymással. Honnan tudod, hogy az én édesapám? Ugyanúgy állsz, mint ő - hangzott a válasz.
Ez az esemény valahogy elválaszthatatlanul összekapcsolódott bennem ezzel a bibliaverssel. Számomra az egyik legszebb ígéret: "hasonlókká leszünk Őhozzá". Isten már ma gyermekeivé fogadott minket Jézus Krisztus által. Kereshetjük, szerethetjük Őt, mint mennyei édesapánkat, felmelegedhet a szívünk elfogadásában, megpihenhetünk szeretetében...
Ma még sokszor nem látszik, hogy hozzá tartozunk, de mélyen a szívünkben már elindult valami változás: megbékéltünk Vele, gyermekei lettünk, hozzá tartozunk. Az út egy része még előttünk van, s ahhoz, hogy elérjünk a célig, végig ki kell tartanunk. Amikor azonban Jézus majd másodszor eljön, akkor - ha valóban gyermekeiként éltünk - látható lesz a hasonlóság is. A vele való találkozás a legnagyobb öröm lesz: "Íme Istenünk, akit mi vártunk és aki megtart minket; ez az Úr, akit mi vártunk, örüljünk és örvendezzünk szabadításában!" (Ésaiás 25.9)
Szíved vágya, hogy hasonló legyél hozzá? Akkor már ma gyönyörködjél Benne, keresd és élvezd az Ő társaságát! Legyen áldott a napod!
Szerző: Hiti
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése